Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-05 / 14. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NV'BLVEBEN MAO VAJK—SZELLEMÉBEN AMERIKA.’ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre___....____$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Kd terűd as Second Class Matter May 18, 1923, at the Poet Office at Bethlehem. Pa„ under the Act of March 3. 1379’’. AMERICAN IN SPIRIT—IÍUNUARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth* lehem and Vicinity. As egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 14-ik szám BETHLEHEM, PA.. 1963 ÁPRILIS 5 Egyes szárny ára 10 cent VILÁGTÜKÖR 400,000 USA KATONA ÚJSZERŰ FEJLEMÉNYEK AZ ACÉLIPARI BÉR­VÉDI EURÓPÁT A KONTINENSEN TÁRGYALÁSOK KÉRDÉSE KÖRÜL Az egyik legnagyobb amerikai hirügynökség március 31-én bu­­daoesti tudósítójának következő jelentését közli: Legfeljebb 50 forradalmi eli­téit a börtönben? “A magyarországi kormány szószólója ma (március 31 ) kije­lentette, hogy a becslések szerint 25—50 olyan 1956-os elitéit van börtönben, akire a Kádár János miniszterelnök és pártfőnök által meghirdetett amnesztia vonatko­zik. Ezek szabadcnbocsájtását április 4-ig be akarják fejezni. Ez időpont után már csak kisszámú forradalmi elitéit marad a börtön­ben. mert reájuk nem vonatkozik az amnesztia*.’’ Akikre nem vonatkozik T E csoporthoz azok tartoznak, akiket hazaárulásért, kémkedésért vagy súlyos bűntettért ítéltek el, köztük a budapesti amerikai kö­vetségre menekült Mindszenty hercegprímásra is. “Azt hiszik azonban, hogy a kommunista kormány hajlandó Mindszenty esetében külön meg­oldást találni, mert senki sincs, aki feltételezné, hogy kegyelmet kérne, mint azt azokra nézve, akik hazaárulásért Ítéltettek el, az amnesztia rendelet előirja. “A kül- és igazságügyi minisz­térium szószólója nem volt haj­landó közelebbi részleteket közöl­ni arról, kiket bocsájtanak szaba­don. Az igazságügyminiszterium szerint a bíróságok országszerte most válogatják ki a kegyelem­ben részesülőket és állítják össze aktáikat. Az aktákat az illeté­kes felsőbb bírósághoz terjesztik fel, legtöbb esetben a legfőbb katonai bírósághoz, amely a végső döntést meghozza.’’ Bibó még börtönben? “A forradalmi vezetők egy­­részét már 1961-ben kibocsájtot­­ták- Mások leülték büntetésüket. A felkelők egyik vezetője, dr. Bibó István parasztpárti vezer a hírek szerint szombaton, már­cius 29-én került szabadlábra, kormánykörök azonban nem erő­sítették meg ezt a hirt.” E tudósításhoz meg kell je­gyeznünk, hogy ugyanezen hinigy nökség budapesti tudósítója már március 28-án jelentette, hogy Bibót március 27-én szabadlábra helyezték. Most pedig március 31 -ről olyan tudósítást küldött, amely kételyt fejez ki arról, hogy £tibo Yi«u«nytrtft»e irabsdláhát, AZ AUTÓ-ENGEDÉLYEK MEGHOSSZABBÍTÁSA Theodore B. Smith Pennsylvá tia pénzügyi államtitkára 30 nap «1, 1963' április 30-ig meghosz zabbitotta az autoengedélyel negujitásának határidejét. Az u tickereket nem kell kitűzni a: utókra kedd, április 30-&n éj fé litt,-ooo-Nem parancs, csak javallat A N. Y. Herald Tribune április 1-i száma állatidó vatikáni ‘udo -Bitójának, Sancho de Gramo>nt­­r.ak cikkét közli, amely leghatá­rozottabban állítja, hogy Vatikáni értesülések szerint Mindszenty bíboros nem hajlandó elhagyni Magyarországot; együtt akar ma­radni nyájával. “König bécsi kar­dinális üzenetet visz hozzá János pápától, de ez nem parancs. A kardinális nincs parancs alatt, hogy elhagyja Budapestet, de, —­­Írja a vatikáni tudósító, — János pápa valamely javallatát nem könnyű visszautasítani. "■ ‘‘Donquihottei” harc?, A tudósító ezután a követke­zőket irjá: , “A jelenlegi világpolitikái hely­zetben a kardinális harca donqui­­hotteinak hat. Az egyháznak ma­gának jelentős értékű okai van­nak, amiért arra kéri, hogy adja fel ellentállását és jöjjön Romá­ba. Így például jelenleg négy olyan megüresedett egyházmegye van, melyet a Vatikán a saját választottjával kivan betölteni.—* Azonban Magyarországon a kor­mány 1959-ben törvényt hozott, amely szerint önmaga határozhat a püspöki székek betöltéséről és azokba kormánybarát eretnekpa­­poka ültethet be. Ha a Mindszen­ty ügyet megelégedésrt sikerül elin tézní, a Szentszéknek megenged­nék, hogy maga döntsön arról, kiket akar négy egyházmegye élére állítani.” “Ultimátum”? A tudósítás befejezésébe» meg­állapítja Gremont, hogy “a fo­kozódó nyomás csak még ma ka­csa bbá tette Mindszenty bíborost Magyarország elhagyása kérdésé­ben. Saraggal jelenti ki, hogy nem hátrál meg egy “ultimátum” előtt.” Bécsi jelentés szerint König bíboros csak a húsvéti ünnepek után utazik Budapestre a herceg­prímáshoz. , Washington cáfol Az egyik nagy amerikai hir­ügynökség március 27-i közlése szerint a washingtoni kormány hangoztatja, hogy a hercegprímás Magyarországból való távozását szorgalmaid akciótól teljesen ti* vei ill ÁPRILIS 4-ÉN 18-adszor is métlődött a nar>, amely uj korsza kot,— raméljük nem véglegest— jelent Magyarország történeimé ben. Most 18 éve fejeződött b a Szovjet magyarországi invázió i és sajnos, Magyarország népénél a közeli jövőre igen kevés re menye van, hogy a Szovjet hatal­mi befolyásától, amely egyértel mü a nemzetközi kommunista osztályharc frontjába való bér­tartozással eg hamar megszaba­dulhasson. Aki nem téveszti szem elől az atomkorszak adottságai; és nem foglalkozik népbolondi­­tással, annak ezt el kell ismernie, anélkül, hogy feladná hitét olyaz Magyarországnak valamik ri elke vétkezésében, amelyben, mint ei a rovat évek sora óta hirdeti, egyetlen társadalmi oszt ’ ly sann lesz uralmon, egyik sem fog dik­tálni a másiknak, hanem egyen­­joguan élnek má d egymás mel­lett egy szabad polgári népjóléti állaim szociális individualista rendszerében, amely minden tisztességes, dolgozni tudó és aka­ró embernek számára tárgytalan­ná teszi az osztályhercot, mert minden osztálynak lesz jó megél­hetése, minden dolgozónak meg lesz a lehetősége, hogy jó, kol lektiv szerződési bérek és népjó­léti törvények révén felemelked­hessek a polgári életvisz~nyok és létbiztonság színvonalára. * * * A NEW YORKI KOMMUNIS­TA MAGYAR HETILAP első oldalon “Az igazi humanizmus!” (igy, ffelkiáltó jellel) cimén fog­lalkozik a Kádár János által ápri­lis 4-re behirdetett “amneszria"­­val, Bimely tudvalévőén a “haza­­' árulásért" elítéltekre nem vonat­kozik, holott az hogy ki a haza­­áruló, tudvalévőén a régi politikai •mondás szerint attól függ, ki tart­ja kezében a bél egzőt, amellyel '.alakit hazaárul ínak bélyegez­rek... Az is tudvalevő, hogy a magyarországi kommunista bí­róságok", miként azt a Moszkva megszálló erőivel a magyar népre felerőszakolt kommunista oszraly­­uralmi kormányok (Rak~sito\ Kádárig egyaránt) sohasem tit­kolták, nem a tár-rvi igazs'g ha­nem a kommunisták érdekei sze­rint mondják ki peres Ítéleteiket. A kommunisták hatalm n belül vannak és azt tartiák hazaáruló nak, aki oszt 'lydik'a túrájukkal szemben áll, Mindszenty bíboros sohasem volt komoly összeeskü­vő, mert nem voltak lőfegvverrel biró szervezett csapat’!. A szó erejével, prédikációival "harcolt ? rendszer ellen és a Szövet haderők jelenlétében ez semmi­­esetre sem volt elég ahhoz, hogy megdönthesse a feltukmál', kom­munista rendszert. A Mindszent-' rl’-ni hazaarulá- 8! és összeesküvési v'd ha­zug,de Kád'r csak akkor ha landó megadni sz'mar* ez a^nes-tíás sza'-ad'ábat, ha előbb behódoló n-ú'atkozatot tesz, kérve kegye­lemben való reszesiteset. Igaz, hoo-y a két háború közti időben még ilyen kérvényezésnek usem volt lehetősége az ekkori ellenke­ző előjelű osztályuralmi szigorú­sággal szemben, de ez a rendszei többé kevésbbé az 1 91 8-as össze­érni 's előtti fudlis reakciós osztályuralmi rendszer negyed­­százados meghosszabbítása volt és a humánum nőm tartozott a legelőnyösebb oldalai közzé, sót mondhatni az osztál ellenféllel szemben nem létezett szamára. De Kádár sem jobb a Deákne vásznánál. Amnesztiát kínál be­­hódolás árán. Követeli, hogy az elitéit, az adott esetben a másfél évtized óta szabadságától meg­fosztott Mindszenty bib’ros ser­­cintse arcon önmagát, döntse le saját történelmi alak ának már­ványszobrát, hegy visszanyerhes­se szabadlábát. (Ami, nem győz­zük ismételni, kommurrsta erő­­szakuralom alatti országban eg”­­ábalán nem azonos a szabadság gal. . .) És akkor is csak ugv Hogy emigránsként elhagyja wil­ciós kormánya ellen imák és be­szélnek. Válaszunk rövid: ha olyan biztosak abbéin, hogy "az óhazai í.ép tömegeinek sohasem volt olyan jó élete, mint ezekben az időkben", a kommunista rendszer alatt, miért kellett az 1956-os forradalmat Szovjet tankokkal és Szovjet katonasággal vérbegázol­­ni, hogy megakadályozzák a sza­bad titkos választásokat és miért irtóznak ily választásoktól most is oly — halálfélelemmel? r. o. ---------------ooo--------------­JÁNOS PÁPA A HIDEGHÁ­BORÚ MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ “BÉKE CHAR­TERT” B0CSÁJT KI A N. Y. Hetald Tribune április 1 -i száma vatikáni tudósítást kö­zöl, mely szerint János pána tör­ténelmi lépésre készül: A “Béke Charterét" írja, amely pápai enc'dclika le fogja fektetni a hi­degháború megszüntetésének alap 1 dveit és irányvonalait. Beavatoft'k szerint a "Béke­­éneklikainak" beláthatatlan je­lentőséget tulaidentanak a világ lövője szempontjából. A Szentszék nagy vallási rsformtervei . Amerikai katolikus egyházi la­­aok közlése szerint János pápa az 'Isteni Kinyilatkoztatás" újbóli szövegezését készíti elő. A múlt! iíszi romai ökumenikus Zsinaton íz uj szövegezés körül nagv vita :ejlődött ki a zsinati atyák (bibo- , rcsok, érsekek, rüsoökök kö- ! sött, de a szeptemberben, Kis­­isszony Napján újra kezdődő zsinatra a végleges, uj szöveg j megállapítása tervbe van véve. János pápa 46 év óta először /áltoztariri akar a Kánoniog’n '3, j íülönösen a vallásról, erkölcsről, egyelemről és az ügyek kezelé­sétől szóló fejezeteken. A módo­sításokat egy 30 bíborosból bi­zottság készíti elő Pietro Ciriaci ^ bíboros vezetése alatt, de mun­­cájuk aligha készül el a zsinat ide­­ére. ooo BETHLEHEM LAKOSSÁGA' 3LTATTA BE MAGÁT LEG­NAGYOBB SZÁMBAN A P0-I LI0 ELLENES SABIN I OLTÓANYAGGAL A LehighvöHybcn Bethlehem szezet a polio (gyermekbénulás) illeni “Sabin One" védőoltások erén. A Bethlehem és kö zeté­­jen lévő húsz klinika összesen 32.975 adagot használt fel oltád­­a, ami 83 százaléknak felel ncg. De e héten tovább folynék íz oltások s igy még kedvezőbb esz a Bethlehem rekord-száza­­éka. . . . Easton körzetében az átlag 71 zázalék, miáltal a Northampton- i negyei átlagos eredmény 77 izázalékot ér eL. | Allentownban a beoltottak szá­­na 82.4 százalék s igy Lehigh és slorthrimpton megyék közös átla­­;a 74.5 százalékot tesz ki. A Lehigh és Northampton me­lyei orvosi szervezetek meg van­­tak győződve, hogy a peliot ki ehet irtani a Lehighvölgyből, ha tzok is, akik még nem vetették dá magukat Sabin védőoltásnak, izonnal beoltatják magukat. ■------------ooo------------­tfAGY ÁRVÍZKÁROK MA­GYARORSZÁGON Magyarországon március utol­­ó harmadában váratlan kel“tke­­ett árvizek számos falvat öntőt­­ek el és sok kárt o koztak. Házak mlottak össze és kisebb hidakat odort el az ár. A legnagyobb ká­­okat a Duna, Tisza, Ipoly, Rába, Jura és Marcal kiöntése okozta, -latvan, Székesfehérvár cs a bu­­lapesti déli kerületek eg; része iz alá került. Tíz nap alatt összesen 303 ház lölt össze és Budapesten is több akókörzetet ki kellett üríteni. — légy község teljesen elpusztult. A székesfehérvári országút lasználhatatlanná lett. Sátoral­­aujhclyen 15 utcát öntött el a riz. Borsódban és Hevesben 0,000 bolti került vl« »li i ■ lőhazáját vagy pedig, hogy el megy hallgatni Panonhalmára ■ ahol mint hírlik, több magva katolikus főpap, aki nem volt haj landó alkalmazkodni a rendszer licz, némaságra Ítélve éli napjai egy "aggsági páni otthonban" I állandó megfigyelés alatt és nyi! ! ván utazási szabadságában i korlátozva. . . Akár igv, akár ug; világosan mutatia K"dár dogma tikus kegyetlenségét Mutatja hogy a lényegben nem sokba' különbözik Rákositól, hiszer .még ma is bűnösnek tartja Mind szentyt, ahelyett, hogy a Ráko siók által felfújt nevetséges össze esküvési vádat szinte bocsánatké lő előzékenységgel sietne végri elejteni. • * * * í MOST MAR bizonyos, hog; az amnesztia rendeletnek van eg; másik tipikusan osztály harcis ravasz pontja is: a rendelet szö­vege szerint azok számára "akii most kegyelmet kapmk, de há­rom éven belül uj bűntettet kö vetnek el, azonkívül, hogy az uj bűntettért fele’össégre vonjál őket, a kegyelmi rendelkezés ií hatályát veszti és újból érvénybe lép velük szeimban a korább cselekményükért kiszabott, régeb bi büntetés is.” Miben különbözik ez Stalin és Rákosi terrorjától? Hol van itt a szabadság visszaadása? Ha a sza­badon borsájtott 56-os forradal­már újból kimerné nyitni a szá ját és azt követeli, hogy szabad választások döntsenek a rendszei kommunizálásai és egyéb diktato rikus erőszakai felett, a terrorura­­lcm, a rendőrállam kíméletlen szabadságrabló gépezete — fe­nyeget előre Kádár, — újból rá fegja tenni a kezét és újból elí­téli, amiért szabadság jogokai mert reklamálni és egében felé led a régi Ítélet is. Kell e enné’ fenyegetőbb, súlyosabb terror? És ezt nevezi a new yorki magyar kommunista lap ‘ ‘igazi amnesztiá­nak”, amely az eg"ed"! *ig’­­zi humanizmusra" vall és —ri­­sum teneatis amici”, tartsátok vissza nevetésteket, barátaim — “magas erkölcsi nivot mutat" . . . • • • FGY"K NAGY külföldi hi-ügy rökség szerint dr. Bibó István a kommunista parttal kooperáló Parasztpárt volt képviselő tag:a, pki állanaminiszter volt Nagy Imre választási kabinetjében, már ki­szabadult Kopácsy Sándorral, a forradalom buda-es’i rend “rfők’­­' pit’nyával együtt és m'sok ki'~o­­csájtása is megkezdődött. Váriuk , a további, részletes'bb hir'ket 1 c'e már most is érdekelne bennün két, vájjon Bibónak és K-'pács;’­­nak kérvényezniük kellett e kién gedésüket? I Pillanatnyiglag nem tud'uV, hogy mint a hercegprímás, ők Is “összeesküvéssel” és “hazaáru­lással” voltak e vádolva és hog-' kérték e kiengedésüket? De ha kérvényeznék, emberileg azt is megértjük és nfm törnénk pálcát felettük, kivált hogy hat évnél régebb idő óta ültek a rendszer börtönében és senkinek sincs joga sok ezer mérföld távolságból még nagyobb martiriumot követelni tőlük. De b'rmint történt is sza­badon bocsáitásuk (ha igaz), kétségtelen, hogy reájuk is vo­natkozik a három évi prob aidő­­ha ősz-’nte kritikára merne nyilni a szájuk, reáiuk is lesújtana az újbóli büntetésnek és a régi bün­tetés felujit'sának (nem eg-e esetben élethossziglani Ítéletnek) csztályharcos Dzimokles kardja. . * * * KÁDÁR március 21-i parla­menti beszéde szerint “kegyelmét kapnak azok is, akik az országot engedély nélkül hagyják el”. Ez vonatkozhatna nemcsak az 1956- os, de az 1946—47-es emigrán sok közül azokra, akik a kommu irista kormány engedélye nélkül hagyták el az országot. De nem hisszük, hogy Kádárék megadnák azoknak, akik külföldön szóval vagy írásban hadakoztak a kom­munizmus ellen, néha az 1956 Ielőttiek *ZI»1 * Rákéit Mátyásiéi szemben választották a haza‘lan ság keservét, akivel valamiko’­­Kádár János sem volt egészen ki­békülve, ámbár mindketten a kommunista rendszer és dikta o­­rikus rendőrállam alapján álltak éí> állnak. I Annyi azonban "már most is megállapítható, hogy aki ismer­tebb emigráns hazatérne, azt ugv kezelnek, mint aki elszökött a "népbirósági", (osztál ’uralmi? pertárgyalása elől vagy legjobb esetben, mint akit a hárem évi rrobaidö hatálya alatt állónak te­kintenek. Kádár nyíltan megmondta fent­­c-mlitett beszé ’ében, Hogy az amnesztia, azoknak, “akik a rend­szer vagy a közrend ellen vétettek lehetőséget kivánt adni, hogy be­csületes munkával a társadalomba ismét beleilleszkedhessenek. A társadalom alatt a V alta megszegésével, kijá'szásávd és a megszálló Szov’et haderő jelen­létével felerőszakolt, kommunista rendszert érti. Azt követeli tőlük, hogv illeszkedjenek be a keim- j munista termelés sTány bérei és munkaversenves hajcsárkodása igájába vagy pedig ha poEtizálni is mernének, — mars be a Haza­fias Frontba, a kommunista pár­tot kívülről támogatók eunuchha­­cáha! Ez várna dr. Sulvok Dezsőre í is, mint az emigráció és a haza-' menés közti egvetlrn lehetőség és csak az osztál harcról, az újkori történelmet .mozgató anyagi erők­ről való fogalmai gven^e voltá­ról va°"' pedig népbo’onditó szán­dékairól tesz bizonyságot, miko* “Ez a írni utunk” cimü legújabb önleleplezésében, u'ból “kiegye­zést” ajánl fel és elké"esz ő opti­mizmussal semLges területen, le­hetőleg Svájcban a Szovjet és Amerika egy-egy megfigyelő­jének jelenlétében “f 1 tatand ' tárgyalásokra” invitálja Kád'rt. . 1 Micsoda naivitás! Kit akar ál- J illúziókba ringatni, magát vagy a ' magyarságot, hogy Kmscsev és Kádár hajlandók volnának “ki egyezni" vele és öt és csoportját hazaengedni, mikor kommunista szempontból, mint Ká-’ár fenti beszédéböluiólag kitűnik, csakÍ3 az kell nekik otthon aki részt akar venni a termelési munkában, a kommunizmus építésében, poli­tikailag pedig az u. n. Hazafias | Front” társutási garnitúrájában?! # * * SULYOK legújabb megynilat­­kogására még vsszaterünk, de f már itt megadjuk a választ a new yorki kommunista lap említett cikkére, amelyben ezeket is Írja: “Az amerikai magyar sajtó az utóbbi időben az “ártatlan” be­­börtönzöttekről irt, ezt használva ! fegyverül a magyar népi demo- ] krácia ellen és ezzel hangolta az j itt élő magyarságot a szülőhaza el len. Kérdezzük most, vajon tud . c ez az amerikai magyar sajtó hi­vatása magaslatára emelkedni és beszüntetni az ellenségeskedést? Az amerikai magyarság ezrei mennek látogatóba a szülő földre és visszatérve elmondják, hogy az óhazai nép tömegeinek soha­sem volt oly jó élete, — beleszá mitva a gondokat és problémákat ic, — mint ezekben az időkben” . Csak e másfél évtizedes, kis heti rovat, nem pedig az ameri­kai magyar sajtó nevében válaszo­lunk, amelynek nem egy orgánu­mától kisebb nagyobb vélemény­­különbségek választanak el ben­nünket. Sohasem hangoltuk az itt élő magyarságot a szülőföld ellen i Ennek nem is volna értelme, | mert az amerikai magyarságnak a szülőföld iránti szeretetét senki és semmi nem tudja megingatni. — Nem a szülőföld, hanem a Szovjet fegyverekkel felerőszakolt kom-1 munista rendszer és kormánya | ellen emelünk szót. Ezt a most1 otthon birtokon belül lévő kom­munisták nagyon jól tudj’k, hi­szen amikor a két _ világháború * köztök voltak emigránsok a másik osztályuralom ellen ők sem mu­lasztották el a védekezést, hogy nem Mogyemiság, h«n*m r«»k* Adlai Stevenson, USA követ t.z Egyesült Nemzeteknél, nyugat ! európai körúton van, hegy I NAT'O országokat az USA közö I atomvédelmi terve érdekébei kedvezően befolyásolj a.Legutób | F’árisban Pompidou miniszterei ! l ökkel tárgyalt és biztosította hogy Amerika nagyobb szerepe kíván Franciaország számára közös atomvédelem problem' feletti döntésben. Teljesen alaptalannak mondot ta azon aggodalmat, hogy Szovjel támadás esetén US cserben hagy­ná. E-uroópát. Utalt -arra, hogy je lenleg is 400,000 amerikai tar tozkodik Európában a k ntinens védelmére és annak jeléül, hog; Europa szabadsága életkérdés« Amerika biztonságának. Stevenson Londonba utaz ti tovább, ahol Macmillan miniszter elnökkel tárgyal. (Harold Wilson, az angol Labor Party uj vezért Washingtonban van és kiej­tette nézeteit azon esetre, ha a; októberi választásokon a Lába: Party győznt és ö foglalná el a miniszterelnöki széket.) SCRANTON ADÓ-EME­LÉSI TERVEI Scranton kormányzó meg'lla­­■iNatta. hovy az 1963-64 évre 30—135 millió dollár uj heve­siekre van szükség, hogy a költ égvetés és régebbről visszama­­adt deficitek fedezetet nverje­­ek.. E célra azzal a tervvel fog­­ilkozik, hogv a 4 százalékos for­­a’mi adót (Sales Tax) négy és él százalékra emeljék fel vagy •edig megmaradna a 4 százaié­­os adó, de kiter’esrtenék ruh'­­ati és -más olv cikkekre is, airne­­yek eddig kivé'elt képeztek a2 dó alól. Utóbbi esetben a 6 sázalékos cigaretta adót csoma­­onkét egy vagy két centtel fel­­melnék. , Melyik -megoldás fog megvaló­­_dni, az állami törvényhozásban öntik el. , ■ -nun----­KORMÁNYDF-KLARÁ CJÓ A CUBAI MENEKÜL TEK TEN­GERI TÁMADÁSAI ELLEN A washingtoni kormány kijelen­tette, hogv teljesen távol áll azon fegyveres támadásoktól, amelye­ket cubai menekültek in’cznek a ci’.bai partok ellen és nem fogja tűrni, hogy azokat USA földjén készítsék elő, mert “önmaga in­tézi külpolitikáját és nem hagyja magát cubai emigránsoktól hábo­rúba sodorni. i A kormány rendeletet adott ki, amely cubai emigránsok nem I hagyhatják el Dude megye ('Miami és környéke) területét. Republikánus vezető politiku­sok is osztják a kormány állás­­j pontját e kérdésben. Hir szerint a cubai menekültek a jövőben Mexicoban fogják előkésziteni Cuba kommunista kormánya elle­ni tengeri gueriHa támadásaikat.- . ' nun —.. MINDSZENTY TITKÁRA SZABADLÁBON Lapzártakor jelentik: Rév. dr. Turcsányi Egon, aki Mindszenty bíboros titkára volt az 56-os for­­rs dalom alatt, amnesztiával el­hagyta a börtönt. Rév. Turcsányit azon a címen Ítélték el, hogy a forradalom alatt egy csoporttal behatolt a budapesti kommunista párttitkárságba és onnan számos iratot szálitottak el. “A F0K0Z0DÓ NYOMÁS CSAK MÉG MAKA­­CSABBÁ TESZI MINDSZENTYT rUDNI SEM AKAR MAGYARORSZÁG ELHAGYÁSÁRÓL. hogy sztrájk határidőket tűzné* nek ki és formális, izgalmas Kar* cok folynának a tárgyaló asztal­nál ? t A union vezetőségének phila­delphiai ülése után a union satő­­iz.ólója kijelentette, hogy “nyu­­íodtan megvárják”, mi alakul ki i Human Relations Committee* >an és "nem tekintik május I -ét >lyan dátumnak araikor a bértár­gyalásokat okvetlen el kell kea­­leni: a tárgyalásokat bármikor el' ehet kezdeni, vagy pedig úgy latározni, hogy ebben az évben :gyáltalán nem kérnek bérem*• £st.” Ez esetben a munkanélküliség s automation kérdésében kellene lasznos eredményeket elérni, tmelyek a munkásság szempont­éból való értékükkel kárpótlás­ok tekinthetők a béremelési kö­­etelések egy évvel való elhalasz­­ásáért. Szakmai megfigyelők aze­­int a bértárgyalások időpontjá­­lak bizonytalanná válása előny a ' ryárak szempontjából, mfert az icélfeldolgozó iparok igy na­gyobb rendeléseket adnak, hogy a mégis lenne sztrájk eléggé be agyenek fedezve. New Yorki lapjelentések sze­rint a United Steelworkers of America, vezetősége “az év ké­sőbbi időpontjáig" elnapolta afö­lötti határozatát, hogy él e a kol­lektiv szerződésben biztosított azon jogával, hogy a szerződés érvényének második esztendeiére máius 1-én tárgyal’sokat kezdhet a bérek felemelése kérdésében. E tudósítások szerint "a nagy acélipari gyárak felhívták a uniont aogy felejtse el az uj bértárgya­­ásokról a szerződésben biztosított ehetőséget." Az acéliparban tudvalévőén léhány év óta egy "Human Rela­­ions Committee" áll fenn, mely­ben a munkások és munkaadók egyaránt képviselve, vannak azon ..dvös céllal, hogy "emberi kap­­;solatok", személyes érintkezés lévén javítsák a két egymásra italt fő-tcrmelési tényező közti igvüttmüködést, -megértést. David J. McDonald union él­ők és a union imás vezetői kije­­entették, hogy egyelőre megvár- ’ ák, hogy a Human Relations1 -lomimittee a kölcsönös proble-; r-ák tanulmányozásával (automa-' ion, munkanélküliség stb.) mit ud egymásközt elérni anélkül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents