Bethlehemi Hiradó, 1963. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-08 / 6. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAO Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Eoterud as Second Class Mater May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem. Pa., unfljr the Act of March 3, 1879 AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAUR PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­­leltem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 41-ik Évfolyam 6-ik szám BETHLEHEM. ?A„ 19G3 FEBRUÁR 8 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR j A Bethlehem Steel Co jelentése az 1962 üzletévről A Bethlehem Steel Co. mos . tette közzé jelentését az 1962-as üzleti évről. A kimutatott tiszta | nyereség $88,677,761, ami a leg­­j alacsonyabb évi eredmény 1 5 év óta noha az elad sok száma emelkedik. Az I 961 -es év tiszta 'nyeresége $122,357,028 volt. ■ Az 1962-es utolsó évnegved tiszta nyeresége $13,514.705 volt, mig 1961 ugyanezen évne­gyedében 54,446,128 Az eladások összege 1 962-ben nagyobb volt mint 1961-ben és­pedig 1962-ben 2072 millió, mig 1961-ben 2034 millió dollár. A I vállalat azt, hogy a nagyobb for- I galom dacára a nyereség esett, annak tulajdonítja, hogy mint is ' ncretes, az acélgyáraknak nem j sikerült az acél árát tonnánként I hat dollárral felemelni, mig az uj bérszerződés következtében a j munkabérek emelkedtek . Hivat- 1 kozik arra is, hogy nyersan ag­­j árak és egyéb költségek is nőve kedtek, mig a haszon csökkent. A vállalat acéltermeié e 1 962- ben 14,670,924 tonna volt, mig I Öblében 14,944,305 tonna, Az I 962-es utolsó évnegyed termelé- I se 3,393,395 tonna volt, szem­ben a tavalyi évnegyedi 4,112,- 085 tonnával. U. S. Steel is kisebb nyereséget jelent A U. S. Steel, Amerika legna­gyobb acélioari vál'alata is ked­vezőtlen üzleti eredménvt mutat ki 1 962-re, az utolsó tiz évben a legkedvezőtlenebbet és . az indo­kolás ugyanaz. Az 1962-es év tiszta nyeresége $163,848,667 mig 1 961-ben $ 1 90.1 91,000, no­ha 1962-ben az eladások összesre nagyobb, 3.5 billió dollár volt szemben az I 961 -es 3,336 'billió­val . - ....•.:. - . A Kaiser Steel Corp. 1 962-re $5,207,000 veszteséget mutat ki ez 1961-es $17,103,000 nyere­séggel szemben. Az eladások ösz­­szege 1962-ben $232.3 millió volt, mig 1961-ben 265,973,000, A Jones and Laughl'n Steel Corp., az 1962 évre $25.19 m:-'­­liót ielent az 1961-es $32,13 i' illióval szemben. KENNEDY ÚJABB LÉPÉSEI VÁRHATÓK CUBA ÜGYÉBEN KRUSCSEV JEGYZÉK­BEN T1LTAK010TT Kruscsev rendkívül él*-s hangú jegyzékben tiltakozott a DeGauUe és Adenauer állal jan. 22-én alá­irt barátsági szerződés ellen és azt állitja, hogy De Gaulle a szer­ződés réven a németeket hozzá­juttatja, ahhoz, hogy Franciaor­szágon keresztül atom f igwerek álljanak rendelkezés' kre. Ebben Europa békéjének uj veszélyét látja. Kruscsev céloz a De Gaulle és Spanyolország között az utóbbi időben megindult közeledésre és azt állitja hogy Paris—Bonn— Madrid tengely >ött lé’re. Kiusctav t a ny ugati körök nem veszik túlságosan ko­molyan, mert nem tartj k kizárt­nak, hogy az főleg annak elködö­­sitését célozza, hogy Kruscsev el­szakítani törekszik De Gaullet a nyugati szövetségeseitől és mint hírlik, ily iránvban szöve’ségi tár« nyalásokra lépett vagy szeretne lépni De Gaulle-lal. Ccoper 18-szor fogja körülrepülni a földet s! A Szovjet cubai katonai alakú a latairól és fegyverszállifcrmnyairó . továbbra is nyugtalanító hirel / terjedtek el és kiujitották a; a1 emiatti politikai feszültséget. — i Uiabban azt h>resztelik, hogy a 1 Washington által megállapitotl li 17.000 “kiképző“ és "technikus- i nál’’ is sokkal több Sz vjet ka­­. tona van Cubán és továbbra is j nagyszámban vannak olyan harci , gének, amelyek nemcsak védelem . céljára szolgálnak. ; j Különösen Keating new yorki , | rep. szenátor hangoztatja ezt, de ■ más szenátorok és képviselők is , újabb veszedelmes helyzetet lát­­; nck Gubán. Várható hogy Kenn a- i dy elnök megfontolás a'á veszi, L hogy a Szovjet katonai alakulatok : Cubából való eltávoltását épp ol / i eréllyel követelje Kruscsevtől, - mint annakidején a Szovjet által szállított és aztán Kruscsev által visszavont rakétákét. Külpolitikai rreHig-elők is c-sztjrk a gyanút, hogy Kruscsev : újra “félépiti" Cuba katonai ere­­; jét, mert nem bízik Kennedy el­nökben, aki megígérte a cu^ai menekülteknek, hogy “Cuba visz­­szanveri még szabadságát“. Fel­tételezik Kruscsevről azt is, hogy továbbra is mmdenben sz-Td'ris is Castroval és kommunista rend­szerével, annak védelmét válto­zatlanul biztosítani akarja és Gubát meg akarja tartani a kom­munizmus közép- és délamerikai J hídfőjéül. Küszöbön áll Kennedy elnök I egy rendelkezése azon külföldi haiostársasávok ellen, rrie'vek Cu­­b'nak szállítanak. Kitiltják a USA kikötőkből azok hajóit, akik 1963 január 1 után is tovább szállitattak árut Cubának. Kennedy elnök szerint január •végéig nem érkeztek a Szovjettől uj támadó fegyverek Cubába. Az elnök a hét folyamán nyilatkozni fog az ezzel ellentétes híresztelé­sekről. MU H De Gaulle az eml Ékirataiban ? Alfand, Franciaország USA kö­vete nyilatkozott De Gaulle elnök azon lépéséről, mellyel meghiúsí­totta Angliának az Európai Kö­zös Piacba való felvételt Angliát okolja, mert szerinte külön elő­nyöket követelt magfának. Sir David Ormsby Gore An­­| glia USA követe úgy n-ilatkozott, j hogy De Gaulle szövetséget ter- I vez Kruscsewel és hivatkozott | arra, miszerint De Gaulle a né- i hánv év előtt megjelent ecnléki- i rataiban nyiltan megírta, hogy Franciaország számára vezetésre tőr Nyugateuropa felett, hogy az­tán az angolszászokkal és a Sz-^v­­iettel olvan egyezményeket kös­sön, melyek garantálják Francia­­! erszág vezető sz-rmét Europa nyugati, szabad részében. (A Szovjettel a kommunista erőszakuralom alatti kele*europai országok statusquója fejében?) Kanada vonakodása Kanadában válságossá vált a Diefenbaker kormány helyzete, mert Washington nyilvánosságra hozta, hogy Diefenbaker nem akar USA atomfegyvereket terü­letén, amit Washington a konti­nens védelme szempontjából sür-. get. I Douglas Harkness kanadai hadügyminiszter február 4-én le­mondott, mert nem osztja D:efen­­baker álPspontiát s úgy nyilatko­zott, hogy a nukleáris fegyvereket már régen el kellett volna fogad­ni USA-tóL Diefenbaker magatartásában sekan a kanadaiak egyrészénél megfigyelhető USA ellenesség megnyilvánulását látják. De a so­­ván kanadaiak közül is sokan a USA nukleáris fegyvereinek elfo­gadása mellett vannak. Pierson, a liberális párt vezére bizalmatlansági indítványt adott be Piefenbaker ellen, de való« Teller: Uj München volna Teller szerint az egyezmény megkötése “uj München” volna, mert nem lehet megbízni a Szov­jetben és titkokban föld alatt esetleg kisebb kipróbálásokat to­vábbra is végrehajtana. A “hidro­génbomba atyja’’ úgy látja, hogy tovább szükség van bembakisér­­letekre az amerikai atomerők tö­­kéletésitésére, kivált amikor a Szovjet azt állitja, hogy sikerrel hajtott végre kísérleteket rakéta­ölő rakétákkal. Amerika ez utóbbiak terén szintén kísérlete­zik, mégpedig nem minden siker nélkül, de még további kisérle-' lekre van szükség, hogy olyan ra­kétát lehesen teljes biztossággal létrehozni amely a levegőben megserrimisiti a Szovjetből érkező i rakétát s ezzel az atomháború elleni védelem egyik főtényezőjé­vé válik. ' -Kennedy elnök február elsején elrendelte, hogy Nevadában újra el kell kezdeni a földalatti atom­­kísérleteket. GENERAL MOTORS 1962-ES ÜZLETEREDMÉNYE A LEGNAGYOBB USA TÖR­TÉNELMÉBEN Eddig az American Telephone and Telegraph Co. tartoría a re­kordot az évi üzleteredmények terén az 1961 évben elért $1,429 billióval. Most a General Motors tulsztárnvalta ezt és az USA tör­ténelmében legnagyobb évi üzleti eredményt érte el 1962 évre 1,459 billióval. Az 1961 évben a General Mo­tors 875 millió dollár nyereséget mutatott ki s az emelkedés egyed­ülálló. Az üzleti forgalom összege 1962-ben $14.6, mig 1961-ben 1 1.4 billió volt. A GM előző leg­jobb mérlege 1955-ben volt 1,189 billió összegben. Más eredmények A DuPont Müvek 1962-re 2,407 billió forgalom mellett 452 millió tiszta nyereséget mu­tatnak ki, mig 1961-ben a nyere­ség 418 millió volt 2,191 forga­lom mellett. A Westinghouse villamossági gyár decemberi évnegyede 20 százalékkal gyengébb volt, mint 1961-ben, de az 1962-es nyere­ség $57,610,000 volt, szemben bz 1961-es $45,446,000-tel. A Texaco Inc. olajipari válla­lat 1 962-re 482 millió nyereséget mutat ki az 1961-es 434 millió ral szemben. AZ EGYESÜLT EUROPA, he lyesebben Eg, csiilt N u fa europ kérdésében igazolódtak, aki mint ez a rovat a múlt évien is azt hangoztatták, hogy szép ide jó ha megvalósul, de még érni kell, lelkileg még nem ‘ érkezei be’’ a nyugateuropai politikuso! egyrészénél, kivált Fianciaorsz’g ban és Nyugat-Nám 'tországb n Azt irtuk, hogy nem annyira a Egyesült Nyugateuropa, mint in kább azegyéni szabadság élet rendje alapján álló országok leg szorosabb összefogóra, közkelat! kifejezés szerint egy Egyesült Sza bad Világ a fontos, sürgős, a atomkorszak és annak szempont jóból, ami most a világpolitika azinpadián zinrekerül a legfon tosabb, legsürgősebb. Ezt fenn tartjuk most azután is, hogy D< Gaulle francia elnök megtorpe dozta Angliának az “Európai Kö zös Piacba’’ (ahogy az Egyesül Europa megalakításának jelenleg stádiumát nevezik) való felvéte lét. Ma két világnézet döntő harci idején az egyéni szabadság vilá gának védelme a legfontosabb Az osztályharcos kommunista vi láguralmi fronttal szemben a fel készülést, értve a der.okrati kus, individualista életforma or­szágai katonai erejének fejlesztő sét, kihasználását, egybehangolá­sát (koordinációját), lehető s lecmagasabb fokra kel1 emelni tekintet nélkül arra, hogy Krus­csev jelenleg kevésbbé rámenős nek akar látszani, mint volt annak idején Stalin vagy mint volna Mao, ha erre már elérkezettnek látná a kommunista Kina erőhely zetét, — annál inkább mert a ki tudja meddig játssza még Krus­csev a báránybörbe bujt farkas szerepét s ki tudja, mi kö étke­zik TtW'd í’t'na? Ki t”d a ut'da nem fog e közeledni a kínai kom­munistákhoz és nem fog e arra törekedni, hogy a KVuscsev és Mao között a világűr lom megva­lósítása módszereiről fennálló né­zeteltérést áthidalja, sőt esetleg te1’-----1 Az egyéni szabadság életrend­je - ..oius védelme ma központi problem'nk és az is ma­rad, amig Moszkvában és Pek ng­­ben a kommunista rendszer világ­­győzelméről á'modn~k, sőt nem­csak á’modnak, da szakadatla­nul ennek érdekében dolgoznak is, kifelé ak'tmenrr ire fé'reve­­zetően hangzanak is némely sza vaik. . . • * * EHH\Z KÉPEST ehö pülő kér­dés, Franciaországnak vagy Nyu­gat Németországnak hatalmi hiú­sági ambíciói vannak e, hogy Europa vezető’ebéat szerepel en. Az egyéni szabadság országainak az időszerűség szempont ' bol legégetőbb feladata katonailag a legerősebb közös szervezetet ki épi'eni biztonsaguk együttes ér­dekében és belooli ikailag a sza­badság atmoszférá'ában, va°y’s demokrtikus utón olyan állami törvényhozást megva’óritani, a­­mely osztályuralomtól mentesen, az emberek és az osztályok egyen­lősége alapján biztosit a a kom­munista erőszakuraími orszgk életszinvcncla felett toronyma­gasságban álló mezéi isi viszonyo­kat, minden dolgozónak a polgári jólétbe, a polgári ősz ályba való felemelkedését. A De Gaulleoic akkor mutatkoznak legnagyobb hazafinak és legjobb honfitársnak, ha együtt nyujtjk a szabadsagot a népjólét minél teljesebb foká­val. Ebben rejlik az igazi, nagy hazafinak nemzetszeretete. nem pedig a régi nagyravágyás é3 nemzeti önimádat rövidlátó illú­ziójának hajszolásában— az atom korszakban és a kommunista vi­láguralmi törtetés korszak'bon. . Ily ambíciókat idejétmúltnak kell tartanunk úgy De Gaulle Franciaországa, mint egy Ade­nauer utáni esetleg újra szenve­­delmesen soviniszta húrokat Ren­gető Nyugat-Néi.r.etország részé­ről. I :-j Ma a kommunista nemzetköz a csztál/harcos világfronttal szem k beni ellenfront ereje és egysége a 5. idők parancsa a tisztánlátók szí a m ,ra, a kölcsönös egymásrautalt 0 ság, az interdependence, amel. :t semmiben, sem érinti a belpoliti k kai függetlenséget, önállóságot ;- hár ez persze olyan szeli amijei • volna kívánatos fejlődjön, min z fennebb jeleztük röviden egy szó- ciális individualizmus szellemé- ben. ( * * * AZ EGYESÜLT NEMZETEK z BEN az individuális életrend or _ szágai, a demokráciák együtíül a nek az életrendjüket eltemetn . akaró kommunistákkal, befogad „ ták, a demokrácialovagiaiví 9 ütötték őket. Kiderült azóta, hog) _ ez E. N. é.téke szerfölö t limi . tűit. (Elég a magyar ügy s'isára t mutatnunk...) Főértéke abbar j rejlik, hogy levezesse az indula­tokat azáltal, hogy fórumot ad, I hogy az ellentétes felek k beszél-1 hessák magukból dühüket, — de . vannak ügyek, amelyeken ez mit­sem segít, sőt a sok szó az igazi- cselekvés halála. . . Változatlanul a világnézetileg- együvétartozók, az Atlanti Egyez­­. mény országai és a NATO erősi­- tését, fejlesztését, kiterjesztéséi- propagáljuk, mint ami jelentőség- i Len a Szabad Vil g védelme , szempontjából sokkal nagyobb és- egyre nagyobb kell legyen, mint-jaz E. N. I Mindenki téved, aki a kommu- i nista osztályharcos világfrenttü : szemben a saját országának önző | szempontjaira leszükitve, azokat i legfontosabbaknak tartva csinál •j politikát, ahelyett, hogy jó péld i- i ( val iárna elől azir’nt, hogy az • egyéni szabadság világának front-II la a leghatalmasabb, legerősebb egységet mutassa a kommunista i csztályrrarcos világfronttal szem­• ben. j Sok évvel ezelőtt im'r szóvá­­■ tette ez a rovat, hogy baj lesz a : nukleáris bombákkal, mert olyik | kisebb hatalom is atomiatalom ■i akar majd lenni és akkor megpro­­, bálhat a maga vélt séralmei vagy 1 külön imperialista céljai számira . atomháborúval fenyegetni vagy | — zsarolni. . . Kennedy elnök ez önállósulásról úgy nyilatkoz tt, 1 hogy nem kívánja ak:dályozni, de valaimely nyugateuropai ország anyagi lehetőségei Amerikához vagy a Szovjethez képest fölötte korlátozottak és ehelyett célsze­rűbbnek tartaná, ha szokványos erőik, a gyalogság stb. fejleszté­sére fordítanák anyagi képességei­ket. Jobbnak tartja, ha at-in­­védelmüket közösen a NATO-n belül biztosítják és köz’udomísu, hogy Franciaorsz'gnak USA és Anglia társaságában háromtagú direktóriumi szerepet ajánlott fel a NATO atomügyeit en. Lehet, hogy később be kell venni majd ' negyediknek Nyugat Németor­­' szágof is, de úgy a franciák, mint a nyugatnémetek ily szerepének I akkor van csak log’kus értelme, ! ha hozzájárulnak a kérdésnek alapos rendezéséhez s nem arra i helyezik a íősulyt, hogy külön va­sat tartsanak a tűzben, esetleg az igen megfakult francia ‘ Gloire’ | vagy a német “Herrenvolk" : szemoontjai érdekében, hanem lojálisán akarják kivenni részü­ket a közös atomvédelemben mindnyájuk legnagyobb és ilegel­­vakultabb mai ellensége, a nem­zetközi osztályharcos kocr.munistr világfront ellen. • » * DE GAULLE azon bizalmat­lanságának, amellvel azt h~ngoz­­| tatja, hogy nem lehet tudni, öt^ vagy tiz év. múlva Szovjet t'ma-j dás esetén USA nem e hagyná cserben Európát, illetve Franoia­­orsZverőt, nemsok logikai alapja van. Mint a magyar eset oly fáj-1 da’masan mutatta, z atomkorszak ban Amer'ka a valamikor Fisen­­howerföl és Dullestől behirdetett “felszabaditá8Í politika’’ terén ne­hezen tudná magát fegyvere» lé-| I f f , . tesóge nyitabb, mint a materiali; n:u»uls.r.t felír,-?rpős jblseavak t fráz-sok mögq rejtő, némely eure paiaké. Amerikából és Európában vannak idealilták és nem kell le néznünk egyjnást, hanem azok I nak, akik igazán akarják a ‘‘jóié szabadságban' életrend éi, félre téve minden időszerűtlen, kicsi ryes, önző, “magánigazsági" él dekszemponto| egyesülniük ke! a közös atom védelmi frontra, eg; nemzeti imperialista célokon é hiúságokon fetilcmeikedő Egye sült Szabad Világnak frontjára miként azt a k mmunista világ uralmi törekvések harcos nemzet közi frontjámk léte a húsza dik század e hptedik évtizedébe! életre halÉlra ínegköveteli. * ; * * (DR. SULYOK DEZSŐNEK Kádár Jánossal való “kiegyezési’ tervére jövő Mtcn térünk befeje zően vissza.) | r.o í szinü, hogy Diefenbaker megkap ja a szükséges többséget a Na­tional Credit Party szélső jobbol­dali párt 30 szavazatának támo­gatásával. Ha ez nem sikerül, vá­lasztások kiírására kerülhet sor. Teller Ede az atombom­ba kioróbálásck be­szüntetése ellen Dr. Teller Ede, a inmgyarorszá- Ő származású, hires atomtudós élesen állást foglalt az el­len, hogy Washington megegyez­zék a Szovjettel az atombocnba­­cisérletek beszüntetése ügyébe. Mint ismeretes, a Szovjet eddig nem volt hajlandó a szünetelés íielyszini ellenőrzését megengedni, de legutóbb késznek nyilatkozott irra, hogy évente két háromszor velyszini ellenőrzése történjék az jrszág területén. Kennedy elnök szt keveseli és 8—I 0 szeri ellen­érzéshez ragaszkodik. Ennek kö­vetkeztében az ezirímu tárgya Iá­­?ok megakadtak is valószínűleg mm fognak folytatódni, amig a elenleg elnapolt genfi atomkon­­erencia újból meg nem kezdi nüködését. zi pésre elhatározni és inkább a 1- idők, a diplomácia vagy S.tovje íz belpolitikai helyzete fordulataitó í- j remél valamit. De a fe’tart. zta t-1 tési politikát igen szigorúan vesz y és egészen biztos, hogy ha a Szov i-1 jet megtámadná akár Nyugat Né t, j metországot, akár Franciaorszá n' got, Amerika fegyverei ne« itj maradnának tétlenek..., US/ )- ner tűrheti, hogy a Szovjet leró hanja Nyugateuropa bármely cr ! szágát s ezzel Europa hátrale, c részét. Fel kell tartozhatnia t . Szovjetet, mert ha Europa a nem­zetközi kommunista világfroni I martaléka leszz akkor az indivi­­. dualista életrend napjai Ameriká­­j tan is ímeg vannak szá nlálva. . . ,! Amerika életérdeke, hogy ne hagyja cserben Európát! * * * a NEM HISZÜNK abban, hogy akár Franciaország, akar egy eset- I leg újra militarista és imperialista | nagyzási tébolyba eső Né netór­­_j szág, miként ehelyütt már régeb- Bj ben kifejtettük, a mérleg nyelve lehetne, USA és a Szovjet közö t ,j és hogy ettől a magyar nép indi­vidualista többsége nemzeti sors­­? fordulatot remélhetne. Franciaország vagy Nyugat I Németország atomeröben soha t! se« vetélkedhetne sem a USA _ val, sem a Szovjettel és ha szem­­„ be kerülne az utóbbival, — Ame s rika segítsége nélkül sorsa meg t volna pecsételve! Nem hiszünk abban sem, hagy a Szovjet hailandó vo'na, mint I DeG-.ulle állítólag javasolja, ki • üríteni Magyarorsz'got és a többi t kommunista kisebbségi erőszak jj uralom alatti keleteurcp-i o'-szi _' "okát, ha annak fejében a Nyugat , kivonná erőit Európából. Krus­csev tudja, hogy ez országokban j a hatalom m-'hamar kiesne a k m­­t munista kisebbség kezéből és nem egészen biztos, hogy az 1956 no­­j vember 4-iki ilevohanást akkor is olyan simán lehetne vémeha’tanl, t mint Eisenhower akkori elnöknek . a magvar forradalmat (az atom­­( korszak veszélyei miatt) megta­gadó nyilatkozata idején. . . Mrs­­r részről pedig fennállna a veszély, ( hogy Kruscsev vagy még ink bb r az esetleg még harci~sabb utód­­, ja Nyugat 'Europa kiürítése után nem tudna el’entá’lni a k’mi kom munisták sugallatainak, lerohanni , Nyugateuropát s ezzei elkerülhe­­!j tétlenné tenné Európának atom­­.' harcmezővé válás ’ t és pusztulá- I sát. Minek ily csábítást adni a Szovjetnek? Mióta tartja De Go’Tle meg1áz­ható szerződő félnek Kruscsevet , | vagy bármely majdani utód át, I aki azon lenni igén. neve!kedett, i hogy az osztály ellenféi’lel szem­­, ben minden becstelenség jogosult I a korr.muniamus érdekében, a cél : f.zentesiti az eszközt? * * * A LEGTÖBB nagy és nemes emberi eszme mint a keresztény­ség is, nemzetekfeletti. Aki tisz­ten látja, mi folyik a vil’gban, I látja azt is, hogy a nemzeteknek : embereknek hozzá kell alkalmaz- I kodniok korunk megváltozott adottságaihoz. Ma hárem óra ■ alatt át lehet repülni Furop ’b’ 1 | Amerikába vagy ferditva. Az I Oce'nnak nincs töb'é az a jelen­tősége, mint azelőtt A földrész­közi b-Misztikus rakétákat, 5,000 mérföldről vagy közeleb’ i atom­­bázisokról is ki lehet lőni. . . I—l*iir-5-’ét Fur^pa vallá­si üldözöttjei kezdték építem és ; annak nincs mit szé yenkeznie | Európával szemben, Amerikának nem volt Hitiere akit németek tízmilliói és más nemzetek Quis- I ling pártjai tagságának ezrei ] imádtak s aki nemzetek egész so­­le é-1 oly ártatlanul, mint ahogy emberek millióit élve elégettette. . . Ne tessék lenézni ( Amerikát, amely sohasem iutott cl és nem fog éljutni a hitleri mélypontra. Nem kell ócsárolni “materializmusát”, mert sok hu­manitárius és k”Furái’is é-téke is I van é» materialistáinak csak őszin­-.........uuiy 1 -■ MEREDITH TOVÁBBRA Ii AZ OXFORDI EGYETEM HALLGATÓJA MARAD I James H. Meredith, a nége 1 egyetemi hallgató, aki ellen felvé telekor és azóta is t"ntetésck f ly tak Oxfordban, Mississippi állarr egyetemén, az ellenkező hireszte lésekkel szemben úgy ha‘ározott hogy beiratkozik a tavaszi tan svakra >s Újbóli felvétele simái ment végbe. Az elmúlt tanszakon egyes tan tárgyakban kedvezőtlen ered ményt ért el s állítólag emiatt fog I&lkozott a tervvel, h gy mái egyetemre véteti fel magát. D< közben beszélt Robert Kenned szövetségi főügyésszel, aki a né­gerek iskolai egyen jo-us'gánal megvalósitására nagy súlyt helye: s erre határozta el magát úgy hogy továbbra is megmarad a: oxfordi egyetem hallgatójául, ne ho«TM- az egyetem újra négermen­tessé legyen.----------------ooo---------------­A PAPA AJÁNDÉKA A MA­­GYÁR KÁT. EGYHÁZNAK Hamvas Endre püspök, aki a vatikáni zsinaton részt vett, Ma­gyarországra visszatérve nyilat­kozott az egyház és a kommunista állam viszonyáról. Azt monJta, hogy az ellentétek megvannak, de remélni kell, hogy a viszony ja­vulni fog. Hamvas püspök elmondta, hogy XXIII. János pápa a magyar egyházi küldöttséget rendkívül barátságosan fogadta és ajándé­kokat küldött magyar egvházi ve­zetőknek. Többek között tiz püs­pöki gyűrűt is ajándékozott a pápa a magyar egyháznak. A legközelebbi űrrepülő. Gor­don Coooer áprilisban indul és 27 óra alatt 1 8-szor fogja kör’J- 1 épülni a Földet, h-rgy végül Portoricotól északra, az Atlanti Óceánon szálljon le. A Mercury terv befe-’ezése után a jövő é/ben a Gomini terv értelmében két ember fog félsz Tini egy kauszu Iában. De ez csak elő'átéka lesz a Mars Holdba repülésnek, amelynél az Apollo terv értelmé­ben három ember fog együtt fel­szállni a Nyugae legnagy bb ra­kétáján, a Saturnuson. Az Explorer jub’Ieuma Most van öt éve, hogy USA első müboUgóia, az Fxplorer I, megkezdte körforgását a vil gör­bén. Kezdetben sűrűn adott le rá­dió jeleket, de most már némán vé~zi körforgását. Sslya 30.8 font. Amerika eddig 1 1 0, a Szov-’et pedig csupán |3 I müb lygot kül­dött a világűrbe, de megelőzte Amerikát abban, hogy e’sőül küx dött fel embert. Tárg ilag s sza­kértők szerint Amerika űrkutatási eredményei alaposabbak és gya­­corlatilag jobban kerülnek fél­­riasználásra, mint a Szovjetéi.----------------ooo--------------­\ BUKOTT SZENÁTORJE­LÖLT UJ ÁLLÁSA James E, Van Zandt számos dőszakon át volt rep. kongresz­­izusi képv’so'őt, aki múlt novem­­icrben a szövetségi szepáforságra rise^bségben maradt CFrk eddi­gi dem. szenátorral szemben, Scranton knm»’nvzó Pennsylv^­­álbm üz'eti szerzőiekén* fog-j clkoztatja. Katonai és hadi fel­szerelési rendebs'ket fog sz^rgal­­«erni a oennsvlvánia’ ÍDar'>'ál,at­­ntok számába, hogy a munkanél-, [üliság csökkenj árt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents