Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1962-11-23 / 47. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. J - érdekeit ?n tár]up. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, H. 3. NYELVIBEN MAUYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Ciass Mutter May 18. 1923, at tbe Post Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879' . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity»-*-As egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 47-ik szám BETHLEHEM. PA. 1962 NOVEMBER 23 Egyes szám.- ára 10 cent f 5Ci VILÁGTÜKÖR az hozhatná újra össze őket, ha a kommunizmust nagyarányú háború fenyegetné. Önálló nyugateuropai atomhatalom A NATO-hatalmak több napos párisi konferenciáján az Egyesült Államok felajánlotta, hogy segít Nyugat Európának középtávú önálló atom fegyverkészlet kiépítésében, de azt kívánja, hogy fokozzák gyalogságuk és más régi hadviselési egységeik ütőképességét. Ezt az uj USA álláspontot George W. Ball külügji államtitkár fejtette ki annak hangoztatásával, hogy USA fenntartja azon álláspontját, hogy nincs szükség külön európai atomhatalomra, de "kosz komoly megfontolás tárgyává tenni egy ily irányú kívánságot." Ez a bejelentés eltérést jelent Amerika eddigi álláspontjától, amely szükségtelennek tartotta európai nukleáris hatalom kiépítését, mert USA mindenkor készen áll szövetségeseinek legmeszszebbmenő megvédésére.-ooo-A GENERAL MOTORS ÜZLETEREDMÉNYE Mig az acélipari gyárak nyeresége általában visszaesett az elmúlt évnegyedben, addig Amerika legnagyobb gyárva.llalatának jelentése a harmadik évnegyedre jelentékeny üzleti eredmény növekedésről számol be. A General Motors 2760 millió dollár forgalmat s 1 86 millió dollár tiszta nyereséget mutat ki a harmadik évnegyedre. Az első kilenc hónap forgalma 10,451 millió dollár és a tiszta nyereség 962 millió dollár volt. Az 1 961 évben a harmadik évnegyed forgalma csak 1,968 milliót és az 1961 év első kilenc hónapjában 7,780 millió dollárt tett ki. Az 1961 év szeptemberében egy sztrájk csaknem megbénította a GM belföldi autótermelését A vállalat vagyona az 1961 szeptemberi 7,842 millióról 1961 december 31-ig 8,273 millióra, 1962 szeptember 30-án pedig 8,916 millió dollárra rúgott.-ooo-CASTRO PÁRTI CUBAIAK SZABOTÁZS ÖSSZESKÜVÉSE NEW YORKBAN Az FBI New Yorkban letartóztatott három Castro párti cubait azon vád alatt, hogy robbanószereik voltak oly célra, hogy nyilvános helyeket, áruházakat, színházakat sto. felrobbantsanak és ezáltal bizonytalansági érzést keltsenek a lakosságban. Tervezték hadianyag-gyárak felrobbantását is. Az FBI ezenkivül vádat emelt az Egysült Nemzetek cubai delegációjának két tagja ellen, mint akik részesek voltak az összeesküvésben. Ezek diplomáciai sérthetetlenségükre hivatkoztak. Intézkedés történt, hogy mint nem kívánatos idegenek azonnal elhagyják az országot.------------------ooo----------------SAKK ÉS SZERELEM 'Amerika sakkbajnoknője, a 23 éves Lisa Lane, otthagyta a hastingsi sakkbajnokságot és visszautazott az Egyesült Államokba. Lisa Lane elmondotta, hogy képtelen gondolatait a sakk játékra koncentrálni, mert állandóan New Yorkban maradt vőlegényére gondol’ — Azt hiszem, a legokosább, ha rövidesen megesküszünk — mondta Lisa Lane —, mert ez az egyetlen lehetősége annak, hogy kigyógyuljak szerelmi betegségemből. Csak azután fogok tu4ni NEM TITOK, hogy az Amer kába került, magyar menek”lie között csüggedés mutatkoz'k magyar nemzeti önrendelkezé visszanyerése reményeinek bizon talo.nsága miatt. A cubai őüg; még távolról setm ért véget s úgy lehet újra beáll olyan helyze amelyben Cuba amerikai invázió ja nem tartozik a teljes lehetetlen ségek sorába. De akik remélték hogy ebből világháború kereke dik, máris megfogyatkoztak re ménysegeikben és kevesebb izga lommal néz:k a cubai Szovjet ra kéták eltávolításának ell nőrzés és a Szovjet ál'al szállított je bombázók visszaküldése, vala mint Guantanamo, Cubán bérel amerikai hadi kikötő visszaadás körüli fejleményeket. Úgy vélik hogy újra az ő bőrükre történ kompromisszum Kennedy s Krus csev között és további koimpro misszum van útban, háboiu nen lesz. , Kivált azok elkeseredettek il; értelemben, r.kik olyan karfaai vannak, amikor még évtized eke élhetnének le otthon, itt pedi| nem találtak egészen kedvükri valő elhelyezkedést... És pcrszi mérgesek azok, akik milli 'k pusz tulása árán is vissza szeretné! kanni otthoni pozícióikat a rég világ valamely rezsimiének, leg szivesebben az 1944 októbe 15-én Hitler kegyelméből hata lomra jutottnak restaurálása ré vén. , * * * DE NEM IS a szélső jobbolda politikáját követi az az amerika magyar hetilap, amelyben mmaj azt irta a világhelyzetről meditá ló rovatiró, hogy vállalni kcllem a háborús világpusztulás veszélyé is, hiszen, úgymond, negyedil Béla király is szembcszállt Dsin gisz khán tatár hordáival, s ha e ;» pusztult az ország, utána Béh király az ellentállás és hősi bukáí dicsőségétől erkölcsileg meguj hodva szebbnek, kiválóbbnál építette újjá az országot min volt Hozz'teszi azt is, hogy sze rinte “Kruscsev nem Dsingis; Khán.” Nem látni a cikkből világosan hogy az ellenállás sz'kség't Are rikára vagy Magyarországra ér ti-e, esetleg mindkettőre, de sem miesetre sem akarjuk Amerika vagy Magyarország még szsbl megújulását lakosaik é s azok a! kotásai, javai úgyszólván teke: elpusztul 'sä árán, nem akarunk < olvan Amerikát va^y Magvaror szagot, amelyet a földdel eg--en lővé tett a háború legveszettebl démona s ahol már az első napo kon több volna a halottak száma mint az első és m'sodik világháborúban együttvéve. Szeretnők úgy USA, mint Ma gyarország lakosait, földjét, kül túráját, székesegyházait és tör vényhozó házait, gyárait, palot'i és kunyhóit megkímélve látni a; atom rettenetétől és bízunk ab ban, hogy a ma erőszakura lom alatti népek szabadsághoz és bol dogsághoz jutnak még enélk-. is, noha Nikita S. Kruscsev annyiban nem Dsuingisz Khán hogy utóbbinak nem volt hidrogénbomb^s rakétála és tényleg csak barbár imperiálista volt, nem pedig egy világnézeti, osztály harcos imperializmus vezére é: prófétája, mint az Amerika gazdasági rendszerét eltemetni akarc Nikita Kruscsev vagy aa atomvilágháboru esetére a 64C milliós kommunista Kínából ez esetben is megmaradó néhánj millió sárgának világuralma gondolatától elvakult, háborús párt Mao. A magyar szélső jobboldal né mely, ‘nagyjai’ a kele.i orientáció akarják s nemcsak Vágó Pál aa Argentinéban élő, egykori pest német imádó nyilas országgyűlési képviselő, (aki megölte vejét, mert kiderült, hogy elhallgatot bizonyos titkokat nagyszüleinél származásáról) javasolja azt, h«gy * magyar manok<aknfli Mao val kellene szövetkezni, de i már itt az Egyesült Államokban i is olvastunk egy kiadványt, melys nek Írója nemrég még a szélső r jobboldal harcos ujságirója volt, r most azonban afelé érvel hogy- Kádár diktáturája más mint ,1 Rákoie volt, a nyugati orientáció- mitsem ér. Kelet felé kell orien. tálodni, stb. • • * MEGMARADUNK amellett, ' hogy bizunk Amerikában és bízunk a jövőben, amelyben a kom' munista erőszakuralom alatti ke! leteuropai népek önrendelkezése 1. helyreállítását továbbra is főleg ' Amerikától várjuk. Nem félünk 1 attól, hogy akár Kennedy, akár 1 tanácsadói el akarnák herdálni ’ Magyarországot és a sorstárs or- 1 szágokat a kommunista osztályharcos világfront vezetőinek, akár Kruscsevnek. akár a módsze- 1 lekben türelmetlenebb és radikáj lisabb Maonak. München az ’ appeasementtől, csak az ellenfél 1 vérszemét nővelő engedékenység- 1 tői elriasztó példa marad, még ; ha a hidegháború a század végéig : is folytatódna., ; Remélni kell, hogy Magyaror szag és társai előbb jutnak hozzá ; önrendelkezésükhöz, ha ugyan ’, a század további évtizedeiben nem alakul ki olyan világhelyzet, r amelyben az ország egységek külpolitikai önrendelkezése mindinkább az interdependence, az individualista népek egymástól való függése, szempontjához all kalmazkodik. i Sem Cuba, sem Berlin, sem i Magvarország ügyében nincs ki• mondva az utolsó szó. . . A Kennedy és Adenauer mos; tani washingtoni találkozásáról ; kiadott záró közlemény is a népek önrendelkezése elvét emeli magasra. És miként Eisenhower . nem irt alá semmiféle olyan megegyzést, amely a kommunista erőszakuralom alatti népek sorsát : neheziti vagy me^hosszabbit’a, - : úgy Kennedy sem fog. A leszerelésről már sok év óta beszélnek, de lénvegileg nem lesz belőle semmi. Sokan attól retteg nek, hogy megegvezés iön lé're a /NATO és a Varsói Egyezmén-" , i országai között, amel ben eg-más (biztonsagát, vagms a fe-mMló re- , zsimet garantálják. Imitt-amof olvashatunk is erről, de ez még- ^ csak olyan lázas semmittevés ; sem, mint a leszerelési komédia körüli meddő fejlemények: ezek csak fecsegések, esetleg kísérleti ballonok a komm”nista részről, de nem kell félni tőle. Amerika nem állt ki az 1956-os magyar ! szabadságharcért, melynek ügvé- ■ ben az atomvilágháborutól félő Eisenhowert nem kérdezték meg ( előre, de nem is fogja "eladni’’ . Magyarországot Miként fog e negatív álláspont mellett mégis hel-geállni a ma: t-var önrendelkezés, a ’övő titka, i Sokáig azonban nem buzodh~t e j ( helvzet, mert ha a régi nemzedék i kihal, a most felnövő közül nem I, kevesen már a mai a kommunista államosító rendszert fogják az önrendelkezés természetes keretéül érezni. De hinni kell a koráb- , bi időpontban, mert nincs más választás. Nem festünk hamis reményeket keltő perspektívát, nem Űzünk | olcsó népbolonditást, becsületesen ( vázoljuk fel, ami van, mert tart-1 ^ juk a magyarságot annyira nagykorúnak, hogy elbirja a valóságot és a valóság alapján, nem pedig, kótyagos ábrándvilágban támo- j lyogva akar iózánul és bölcsen j dolgozni céljaiért. j * * * j A CSÜGGEDTEK között van , r.ak olyanok is, akik a hazatérés- J ben látnak egyetlen kiutat a ima- : | guk számára. Ezek legtöbbje Rá- I kosi Mátyás hatalomátvétele 'vagy 1956 után jött el és a Ká , dár rezsim látszólagos enyhébb i voltának hatása a'att állva nem ] I nkar;a észrevenni, hogy ez csupán [ M •(»!( náp4n«k «U^iorW»» « i ,azdasági életben való koope ációja, a rendszer anyagi életdapjainak megmentése érdekében örténik és egyik részről sem íszinte. . . Hogy mennyire nem az, mutat a az a válasz is, amelyet a new orki magyar kommunista lap ad ■zon állítólag beküldött, álnevű evelekre, amelyekben menekült zociáldemokraták vetik fel a hasmenés kérdését. Azon alapon, >ogy ők csak Rákosi zsarnoksága ■llen harcoltak és azzal Kádár is zembenálL, kínálkoznak fel ha:amenésre. A lap válaszából kitűnik, hogy eljes behodolást követelnek ától aki haza akar menni, kiváL ta szerepet játszott a politikai | Jetben s kitűnik az is, hogy el- I lézésre nem számíthatnak azek, | ikik külföldön cikkekben vagy! jeszédekben hadakoztak a kom-| nunizmus ellen. Semmivel sem ínyhébbek, mint a Horthy rend - zer, amely sohasem adott am: oszt iát egy éven felül elitéltekiek, sem pedig az emigránsoknak. A neimkommunista emigránsok lem is igényelnek amnesztiát. S i.ki mégis előbb utóbb haza fog nenni, olyan politikus, aki csak életlen temperamentum tűkén Ősből, személyi mellőző't'égbő! agy más okból lett emigráns s oltaképen csak bebeszélte magáiak idekint, hogy a kommuniznus demokratizálása érdekében álasztotta az emigrációt. Látja logy a diadalkapus hazatérés nesszé van és bebeszéli rn^gálak, ho<ry Kádár demokratább, nint elődie volt. Beb^széli maónak mert voLakép lelke mél "én nindig is az á'lamkapit’lizrcv-snpk z ember államosításának hive olt és mindinkább az az érzése, ogy egész emigrációba jövetele árgytalanná vált. Lehet hogy zemélyi esetében igv van, de ean az őszinte antikommunistá idividualisták és demokraták setében. . . Már több ismert év van forgalomban s túl j dobsaiknak hazatérése nem lesz agy veszteség idekint, sem nagyereség otthon. • * * OLVAN honfitársaink. 'ÓL, akik most tértek v’ssza Ma■<rarorsz"gról, ahol régóta nem ított rokonaikat lá^o^atták meg rtesülünk, hogy a ha’autazás íerőben valutaüzlet lett Kádárék tárnára. Kiadiák a "Mag-ar Hírek" imii hazacsábitgató la~ot (s zenkivül van még egy két m's merikai sajtótermék is , amely e élzatra gyanús), hivják, hivógatík haza az amerikai magyarokat s ha végre Magyarországra karnak utazni, a vizűm első felétele mostanában, hogy szemétenként 1 80 dollárért az 1BUSZ- ál két heti szállodai szobát és Hatást kell vásárolni, t k n‘et élkül arra, hogy mint legtöbben ( karják tenni, valaki a rokonokéi akar-e lakni és élni? Egyik informátorunk közli, ogy feleségével együtt sz’ntén okonlátogatóban voltak Budaesten és kénytelenek voltak az BUSZ által kijelölt száll bán elelyezkedni. Két napig ott éltek, e aztán mégis a rokonokhoz ( öltözködtek. Erre a két napra 18 dollárt sz'mitottak fel nekik, befizetett 180 dollárjuk maraékát pedig visszafizették ugyan, e — forintban, a hivatalos ár ; oly am szerint, amelv sokkal keesebb a ténvlegesnél. . . Persze a “Magyar Híreket’’ és . émely egyéb külf“ld* magyar ; ommunista szervet ebből a pénz ől tartják fenn. A szülőháza i •ánti honvágynak ily kizsákmá- ] vonása eggyel több ok arra, hogy a lehetséges inkább a rokont hoassuk ki látogatóba. * * • C. A. MACARTNEY oxfordi oyetemi professzor, aki a Horthy : !ők alatt Magyarországon tartóz-; ‘ odott, újabb könvvet adott ki la^yarország történelméről és • Január 15-én, nyolc évi demokrata rezsim után veszi át hivatalát Harrisburgban William W. Scranton, az uj republ kánus kormányzó. Kijelentette, hogy ezreit fogja elbocsájtani azon állami alkalmazottaknak, ak két feleslegesnek tart és ezáltal milliókat akár megtakarítani az államnak. (Az állam 84,000 alkalmazottja közül 5 0,000-nek nincs politikától mentes közszolgálati, civil service) statusa. Munkanélküliek A munkanélkübség Lépítését is ígéri, lelenleg 318,000 a munkanélküliek száma vagyis a munkában lévőkhöz képest 6.9 százalék. A munkanélküliség régi baja államunknak és a szénipar hanyatlásával, a vasutak forgalma csökkenésével és az acélipari önműködő gének használata elszaporodásával van összefüggésben. őrségváltás Scranton az elbocsájtásra kerül demokrata pártiak helyét republikánusokkal akarja betölteni. A republikánus párt állami bizottsága évi 300,000 dolláros, költségvetéssel fog dolgozni s elnöke teljes munkaidős alkalmazott les? 25—30,000 dollár évi fizetéssel és egész; évre szerződtetett személyzettel, amely szemmel fogja tartani az államban folyó politikai mozgalmakat. Scranton már kinevezte állami főügyésszé kfmnány mahagerét, Walter E. Alesssndroni philai. ügyvédet, elnöki assziszten sé pedig William Keisling 26 éves volt újságírót $20,000 évi fizetéssel. Sajtófőnök Jack L. Conmey, a DuPont müvek sajtóosztályának tagja lesz 1 5,000 dollár évi fizetéssel. Mindketten nagy szerepet játszottak Scranton választási propagandájában. A többi húsz kabinet állásra eddig mintegy 350-en jelentették be pályázatukat.-----------------ooo-----------------DE GAULLE VÁLASZTÁSI GYŐZELME Franciaországban november 16-án zajlottak le az első rrszággyülési képviselőválasztá'ok. De Gaulle pártja nagy győzelmet aratott. A kommunista pártot, amely ec’dig a le~nag-'rbb le'-'•■öfab szavazafot kapta, m's d:k helyre szorította. KRUSCSEV A BOMBÁZ! CUBÁBÓL, VÉGE j Kennedy elnök, mint lapzártakor jelentik, november 19-én este tartott sajtókonferenciáján közölte, hogy Kruscsevvel folytatott tárgyalások eredményeként a Szovjet 30 napon belül visozavonja Cubából a Castronak küldött középtávolságu Iljusin 28 tipusu nehéz bomházó gépeket és az Egyesült Államoknak módja lesz azok elszállítását a levegőből ellenőrizni. Ennek következtében Kennedy elnök utasítást adott McNamara nemzetvédelmi államti kárnak a tengerzár azonnali bsszüntecéséi-------------------—---------------------------I Amerika több olyan városában, ahol magyarok nagyobb számban élnek. Jövetelét több revizionis ta magyar lap is melegen hirdeti be. Úgy látszik elfelejtették, hogy Bécsben előadást tartott, amelyben amellett foglalt áll'st, hogy — a trianoni országcsonkitásokon ne legyen változás. Ez a rovat annakidején bő idézeteket közölt az előadásról a Tollas Tábor “Európában megjelenő “Nemzetőr’’ című lapja nyomán, amely egy telje# oldalon IlMIt« ff f, *, Oslóból jelentik, a norvég par. lament Nobel-béke-dij bizottsága úgy határozott, hogy az idén nem . adía ki a béke-dijat. A mai felt zaklatott nemeztközi helyzetben I ' nincs olyan alkalmas személy, . | akit a béke-dijjal megtisztelhet: nek. ^ | A norvég parlament a bizottl ság javaslatára úgy határozott, . hogy az idei békedijat egyesíti az [ 1963. évivel. A Nobel-dij készpénz összege az egves csoportokban az idén egyenkint $49,656 A fizikai ké-. miai, orvosi és irodalmi csopor-! : tokban a stockholmi bizottság, már átadta a nyerteseknek, j A NobeLdijat 1901-ben Albert B. Nobel svéd tudós, a dinamit feltalálója alapította, amikor | nagy vagyonából 9 millió dollárt ajánlott fel tőkéül erre a célra. A| Nobel-dij fennállása óta most tizennegyedszer fordult elő, hogy a béke-c|ijat nem adták ki. Mindamellett az 1962. évi bé ke-dij még később is kiadható, j ha arra érdemes személyt vagy ' szervezettet találnának. * * * Az irodalmi dijat John Steinbeck hires amerikai iró kapta. A tudományos dijak nyerői közül többen amerikaiak.-----------------ooo---------SPELLMAN BÍBOROS MEGHÍVTA AMERIKÁBA JÁNOS PÁPÁT A római Okumemkus Világzsinaton résztvevő 230 amerikai o’"s-'ök nov. 1 7-én tiszte’gett XX111 János p'pánál. Szószólójuk Spellman new yorki bíboros biztosította a Szentatyát, hogy az amerikai püspököknél senkisem lehet hivebb a Szentszékhez és meghívta az Egyesült Államok meglátogatására. A Szentatya kijelentette, hogy régóta vágyódik Amerika meglá- I togatására, de nem nyila kozott I arról, mikor lehetne módjában Jeleget tenni a meghívásnak. BÚZA EGYPTOMNAK Az Egyesült Államok következő három év alatt csaknem 400 millió dollár értékű mezőgazdasági terményt szállít az EAK-nak. : Az első évben 97 millió dollár , értékű mezőgazdasági terményt küld az USA az Egyesült Arab ! Köztársaságnak, ahogy most jEgyptomot nevezik. Ü GÉPEKET IS KIVONJA A TENGERZÁRNAK Az elnök hozzátette, hogy ezzel a cubai missilek elszálli.ása ellenőrzésének, ügye még nincsen le szárva és erre nézve további : tárgyalások folynak. Vörös Kina kivonul Indiából Kennedy elnök nyilatkozott ar- * ról is, hogy a kínai kommunisták, | akik jelentős mértekben benyomultak India területére, hajlandók visszavonulni az álcaluk szeptember elején tartott vonalra. De kérdéses, hogy Nehru indiai ( miniszterelnök hajlandó e aján- j j latukat minden részletre nézve I elfogadni. | Az Egyesült Államok segíteni kívánja India nemzetvédelmi felkészültségét s ezért sürgősen miszsziót küldött Indiába Harriman assistant külügyi államtitkár vezetésével, amely meg fogja állapi- 1 tani, mily arányú fegyversegitség i re van Indiának szüksége. Csapat- ■ küldésről nem volt és nincs szó. Közölte Kennedy elnök azt is, hogy tanácsadóival a hónap vé- 1 géig letárgyalja a jövedelmi adók (income tax) leszállítására vonatkozó terveket és aztán nyilvánoseágra hozzák a kormány kong- IfWUfi jtVMlitlti , A múlt hét végén a cubai kér ^ dós ismét kátyubá jutott. Az el. lerjedet hírek szerint Kennedy elnők és Kruscsev között újabb jegyzékváltás folyt le. Kruscsev közölte, hogy hajlandó Cubából I kivonni az odaküldö.t Iljusin 28 ! tipusu bombázó gépeket, amelyek közel ezer mérföldre képe, sek bombát vinni s amelyeket USA ezért támadó fegyvereknek ; minősít, de olyan feltételekhez j kötötte ezt, amelyek teljesitésére USA nem hajlandó. j , Guantanamo | A moszkvai rádió azzal vádolt ja Washingtont, hogy folytatja : katonai előkészületen Florida dér I: részein, valamint Guantanamo t cubai USA bázison. ■ | A szovjet újólag kifejezésre ■ juttatta, hogy támogatja Castro 1 azon követelését, hogy USA ürítse ki a guantanamoi bázisát. Erre Washington nem hajlandó, mert 1 hosszú lejáratú szerződése van ’ Cubával a kikötőre. A moszkvai Pravda azt írja, hogy USA támadó jellegű bázisokat tart fenn Japánban és Spanyolországban. A spanyol kor| rr.ány cáfolja, hogy Spanyolországban amerikai rakétabázisok lennének. , A washingtoni hadügyminiszte. rium közölte, hogy egyelőre, nem szerelik le azt a 15,000 pilótát, akiket a cubai válság kitörésekor irr.ozgositottak. ( Az U-2 hírszerző gépek Castro nov. 15-én értesítette U Thant Egyesült Nemzetekbeli • főtitkárt, hogy lelőnek minden : U—2 amerikai hírszerző gépet , amely Cuba felett repül, hogy a i veszélyes támadó fegyverek jelen; létét, illetve eltávolítását ellenőrizze. , Washington azt válaszolta, hogy a hírszerző gépek továbbra ; is folytatni fogják megfigyelései- i két Cuba fölött. Ha Castro U—2 j gépet merészel le lönni, fokozni fogja a tengerzárt. Az U—2 gé-! pékét bombázó gépek fogják kisérni. Washington egyben felhívta Moszkvát fékezzé Castrot, mert i' az invázió füzével játsszik. Az októberben Cuba felett le- ( lőtt U—2 hírszerző gépet hir szerint kinai kommunista techniku- j sok lőtték le a Szovjetben készült rocketteL i Nincs hir arról, hogy kinai ( kommunista katonai techn.kusok ! is volnának Cubán, de megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Castro nemcsak Kruscsevvel, de , a kinai kommunistákkal is kapcsolatban áll és két kommunista vasat tart a tűzben. . . Kennedy határidőt ad. . . Castro fenyegetődzése dacára < nem lőttek le egyetlen USA gé- j 1 pet sem. Mikoyan két hetes cubai 11 tárgyalásairól semmi jelen.Ő3 hir I nem szivárgott ki. John McvJoy | (rep.) Kennedy elnök speciális! i megbízottja a cubai ügyben, hcsz- '; 1 szu tárgyalásokat folytatott New | j Yorkban az ott tartózkodó Kuz-j ] netzov Szovjet helyettes minisz- | ] terelnökkel, de azok nem vezet-1| tek eredményre. Hir szerint | ] Washington november 1 9-én e s-11 te hat óráig adott határidőt Moszkvának a középtávolságu bombázó gépek Cubából való kivonására. > Ellentétek Moszkva és Peiping között | A moszkvai Pravda azzal vá- s dolja a kinai kommunistákat, ] hogy ártanak azzal, hogy helyte- ] lenitik a Szovjet rakéták Cubából ’ történt kivonását. Peiping sajtója j gúnyolódik Moszkva azon álláspontján, hogy a rakéták vissravo- ] nása “megmentette a világbókét”. B Harriman assistant külügyi ál- ( lamtitkár nyilatkozata szerint Moszkva és Peiping között oly ■ u heg# ««k < ISMÉT BOROTVAÉLEN A CUBAI VÁLSÁG NEM ADTÁK KI AZ IDÉN A NOBELBÉKEDIJAT William Scranton nagyarányú elbocsátásokat tervez
