Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-11-02 / 44. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független tár-----hetilap.---------------------------------------------------------«Juntos iu-ik Évfolyam 44-ik szám

NVELVÉBKN MAO VAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA.'

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Knterűd as Second Class Mliter May 18. 1923, at tbe Post Office at Bethlehem. Pa., unter the Act of March 3, 1879’-------------------------------------------)-----------------------------------------------AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh V ölgyében

BETHLEHEM, ?A.. 1962 NOVEMBER 2

Egyes szám.* ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

A KINA ÉS INDIA KÖZ- JÁNOS PÁPA A VILÁG-!

É TI HATÁRHÁBORU

X

VEZETŐK TÁRGYALÁSÁT SÜRGETI

Megegyezés a cubai Szovjet bázisok megszüntetésére

MSGR. VARGA BÉLA LEVELE LAPUNK SZERKESZTŐJÉHEZ

A CUBAI SZOVJET ATOY BÁZIS ügyében, amikor e soro kát Írjuk, a helyzet enyhült is meg nem is. A blokád napok ót érvényben van, de eddig ner volt szükség harcias amerikai fel lépésre. Kruscsev elirányitotta Cubának nukleáris és egyéb gé pékét és hadianyagokat szállít' hajókat m'sfelé, de megál’apitás nyert, hogy Cubán továbbfolyil az atombázis építése. iKöz. en pe dig Castro emberei lelőttek eg; U-2 repülőgépet, amely ez Ame rikára veszélyes építkezéseké felőlről figyelte és lefényképezte

Másrészről U Thant az Egye sült Nemzetek főtitkára azt java solta, hogy tárgyalások célján tartsanak két-három heti lehűlés időszakot, amely alatt a bloká: szüneteljen. Kruscsev ezt elfogad ta, Kennedy is hajlandóságo nyilvánított a tárgya'ásra, de ; blokád leállítása nélkül. Szómbaton iKruscsev két az elnökhö; g-yors egymásutánban érkezett le vele hirét hozták nyilvánosságra amelyek szerint Kruscsev, — el lentétben Zorin Egyesült Nemze tekbeli Szovjet fődelegátus tagadásával, elismeri, hogy Cubán valóban támadásra alkalmas, nag, távolsági hatóerejü rakéták szá mára épül bázis és hajlandó azt legteljesebb mértékben leszerelni, ha Amerika viszont leszereli a Szvojettel határos Törökországban lévő bázisait.

Kennedy azt válaszolta, hogy egy, az Egyesült Nemzetek által küldött bizottság ellenőrzési! alatt mindenekelő. t a Cubán foiyó bázis építés, ki I a'-baHngjrm, leszerelni s csak i.a ez haladéktalanul megtörténik, kcrdhet sei más ügyekre, általános leszerelési és biztonsági kérdésekre.

E válasz tehát nem beszél a törökországi bázisok leszereléséről, amelyek tud. alevő-n a NATO védelmi a'ombíz'.s hálózatának szerves ré/zei.

A kommunisták a világ különböző fővárosaiban a bé.,ebarátság álarc-ban követségi ablakbetörésekkel egybekötött, zajos tüntetéseket rendeztek Amerika ellen, többek közt Budapesten is.

Anglia most már erősebben támogatja Washington álláspontját. Ugyanezt tette a blokád pillanatától kezdve Adenauer nyugatnémet kancellár és csaknem oly hévvel De Gaulle francia elnök is.

A helyzet szinte percről percre változik, de pil.anatnyilag az atomháború báimely pilLna.ban valő kitörésének veszel, e némileg enyhültnek látszik.

A kimenetelt illetően azonban semmiféle jóslásba nem lehet bocsájtkozni és nőm titok, hogy Washington készen áll Cuba inváziójára.

• * *

ZORIN a Biztonsági Tanác3 október 26-i rendkívül drámái ülésén, amelyen Stevenson amerikai delegátus fényesen töltötte be történelmi szerepét, gúnyosan beszélt arról, hogy Am.rikánik illetve a NATO-nak egész tömeg bázisa veszi körül a Szovjetet t3 hangoztatta, hogy nincsenek ‘ jó atombázisok” és “rossz atem bázisok’’. ,

Ezzel szemben nem kétséges, hogy a NATO atombázisok annak következményei, hogy a Szovjet a keleteuropai országok szabadságát a yaltai egyezmény megszegésével megszüntette, kom munista kormányokat kényszeritett reájuk és hasonlákcp mindenféle aknamunkával és hidegháborús fogásokkal töreksz k minél több más országban ol /an helyzetet felidézni, amely kommunista hatalomátvételre vezethet. vagyis előbbrevinni a kommunista világuralmi célokat.

Az amerikai bázisok védelmi célokat szolgálnak., mig a kommunista atombázisok, amelyek ott vannak a kommunista erőszakuralom alatti keleteuropai orcgígokb&n is ás most épülnek Cu-1 bábán, a kommunizmus e világ uralmi célját szolgálják.

Ami ma van azt nem Ameriki hanem a Szovjet kezdte a yalti szerződésszegéssel. A Szovjet a ol«u hogy a második vil ghábor sok milliós embervesztcsógei utá a világ nem tud nyugalrmho; igazi békéhez jutni, holott Szovjet eredetileg Hitler szőve ségcse volt és sokban annak ke szönhette győzelmét, hogy a angolszász világ az akk ri mél a izzóan Hitler ellenes, erőszak é barbarizmus ellenes, vil Iguralrr íejimperializmus ellenes hangú latban a Szovjetet, tartotta a ki se-bbik rossznak s kényszerültne érezte magát a győzelem érdeké ben Belzebubbal is szövetkezr az ördög ellen.

Amerikának nincsenek iimperi a lista céljai, nem voltak a má30 dik világháborúban sem és nem akár mást csak a magánkaoitaliz mus, az individualista életrcm szabadságát megóvni az államka pitalizmussal, az embert államo sitó kommunista rendszerre szemben.

Ez a cél erkölcsileg indokolt ; szabad p.lgári népjóléti állam ke rétében, amely népbarát allam törvényekkel és kollck iv szerző désekkel, az osztályok kölcsónö: méltányosságával és az államnál osztályfeletti működésével a szabadásg atomoszferájában teremt még mindenki számára a boldo gulás, a deproletariz'lodás a polgári életviszonyok közé való felemelkedés lehe’ő'égét.

Az Egyesült Állomok és tobt

rövidlátó és egy tegnapi vil g’ ai; élő, materialista politikusok jelentékeny számának, ez irinybar halad. Ezé az irányé kell legyer a jövő és akik ebben hisznek, igenis aZ amerikai bázisokat j ’ bázisoknak, tartják. . . Nincs szükség a kommunista rendszernek a világra való fe'erősz kóla sára, a társadalmi kérdést me£ lehet oldani a köles"nösség, méltányosság és a társadalmi igazságtalanságok kiegyensúlyoz'sár a törekvő, ősz ályuralom mente: népjóléti állam keretében 1 • * *

E PILLANATBAN még nem:

tudjuk, mit hoz a holnap, nem-e lesz végül atomvilágháboru mégis, amelyből sem a Nyugat, sem e Szovjet nem kerülhet ki győztesen, hanem végül a kommunista Kína 630 milliós népén k maradék milliói kezére kerülne az emberiség sorsa, a sárga faj uralná a világot. . .

Hisszük, hogy nem kerül erre a sor, de annyi bizonyos, hogy Kennedy elnök nemcsak a Berlin kérdésében mutatott éré yévei, de elszántságával és keménységével teljes mértékbe száz százalékosán megcáfolta a General Walkerek és többi kevésbbé hasonlí ellemü magyar vád’ói fe’előtlen, alaptalan rágalmait, dühödt reakciós elfogultságát, amel’yel azzal vádolták, hogy “puha” a kommunizmussal szemben, sől némelyek azt is állították róla,— de még Dullesről és Eisenhowerről is, — Hogy titkos társutasa a kommunistáknak. Mitöbb megvádolták Kennedyt azzal, hogy elalkudta, elkótyavetyélte a magyar nép szabadsága ügyét a Szovjettől kapott holni kis engedjmén. ért.

Száz százalékig igazolva vannak, akik nem hittek ebben, nem hitték hogy Kennedy és Stevenson eladták Magyarország ügyét és nemcsak nem csatlakoztak azokhoz az amerikai belpolitikai alapon Kennedyvel szemben ádázkodókhoz, akik igy rágalmaz'ák meg annak a hatalomnak vezetőit, eanelytől oly sok függ Magyarország jövője szempontjából, hanem teljes erőből igyekez ek kontrakarrrirozni tévedéseiket.

Nem attól kell félnünk, hogy Kennedy appeaser lesz, nagy engedményeket tesz a Szovjetnek, amitől a Szovjet csak vérszemet kaphat, hanem remélni kell, hogy •X *t*mvilághák>9ru b«r*slmán

ig-: nem kerül sor és Kenncdynek el I szántságával sikerül legal ábl táj egyidőre megfékezni a Szovjet tai nek, a nemzetközi osztályharco azi frontnak vakmerőségét. Az ame íru rikai nép egyetlen fia sem pálya ál zik a legszebb halott szépságdi íz, jára és szeretnénk megkímélve a látni az annyit szenvedett ma üt- gyár nép fiainak életét is. És nerr ■á'- akarjuk, hogy a szép Amerika az vagy a szép Magyarország, vagy in az emberi civilizáció más országai és elpusztuljanak, a földdel egyenlőmi vé váljanak, ahol aztán a sárga u- faj fog elölről kezdeni mindent. . ti- * * *

•k SZERETJÜK HINNI, hog/

é- Kennedy erélye meghozza gyűrű mölcseit tárgyalási utón és változatlanul hirdetjük, hogy az Egyeri- sült Nemzetekben csak látszat o- határozatokat lehet elérni a mami gyár ügyben.

z- Nem Cubáról és nem Berlinről, id hanem arról van szó, hegy a koma-1 munizmu® világuralmi törtet csé-0- ! nek, az emberiség szakadatlan el nyugtalanitásának, boldogtalani

tásának vége legyen. Igazi béke a rövidebb időre is csak a legfőbb e- ellentétek megoldása, többi közt ni- a Szovjet magyarországi erőszaka 5- helyrehozása által jöhet létre. Bias zunk abban, hogy amikor Kenik nedy, a Kruscsevhez intézett le-1- veiében leszerelési és biztonsági ti kérdésekről beszél, a berlini kéra- désen kívül imás európai pro-ble- 1- mák rendezésére, igy a magyar 1- szabadság kérdésére is gondol,

mert Berlin kérdésébe!! való ideig b lenes megegyezés nem oldja meg

:•> r' - - -v lg. -n békéjének ügyét, néni teremtheti meg egy tartosabb béke alapn jait a világ számára, n Nem osztjuk azon bizalmatlan és oesszimista magyar menekült ó politikusok nézetét, akik Ame:s libának és a Kennedy kor.mányr- nak a mag-ar üg ben e’követett j “cigányalku’áról’’ headlineoztak és a támadókról azt ir*ák, hogy 1- 1 "nőm ok nélkül vertek félre a l- hr.rangokat". S ugyanúgy nem >- észtjük azok csüggedt és csügt3 gesz tő sötécnlátását sem, akik "a magyar tragédia dp’om’ci i temetéséről’’ írnak hosszú elrnéln kedést. A magyar ügvet az e E gyesült Nemzetekben el lehet

s, temetni folytonos, alibiszerü, a fogatlan határozatok kisürgetésévei, de fel lehet támasztani a ma:a* gyár ügynek az Egyesült Nesnzei- teken KÍVÜLI tárgvalása és élé- j re állítása követel ásánek az egész ,á vilá~ra k: terjedő magyar propagandájával.

■e Soha időszerűbb nem volt ez y mint amikor Kmn'dv elnök azt ii javasolja, Kruscsevnck, hogj' na 1, csak Cubáról, de m/s fontos biztonsági kérdésekről is tárgyaljanak a béke érdekében.

1- * * *

> FURCSASÁGKÉNT szúvátet> tűk itt, hogy "a Chicago és Kört nyéke” hetilap nem tett említést a :1 Híradó jubileumi sz mának inegal jelenéséről, de annak két hoszit szabb cikkét a forrás említése nél- j kül “átvette’’.A lap szerkesztője r-; levelet irt hozzánk, amelyben a közli, hogy (1.) az ezúttal t3 i- máskor átve t ciliiick alá minden- kor odateszi a B. H. betűket. (2) ;r A jubileumi számunkat követő'- október 5-i számban igenis meg

t, emlékezett a jubileumi számról. '

i- Válaszunk a következő: ( 1.)

n A chicagói lapnak csak 1950 kön rül Amerika jött szerkesztője s egyizben megkérdezésem nélkül, L- átvette a heti ’‘Világtükör ’ i i- nagyrészét anélkül, hogy a lap

nevét kiirta volna és anélkül, s hogy miként az amerikai magyar , sajtóban szokásos amerikai ma-1 •- gyár újságíró egyéni cikke eseté- L- ben, hozzájárulásomat megszei- rezte volna. Ez már csak azért is I fontos lett volna, mert minden y! írónak joga van megválogatni a l-| laoot, vagy lapokat, amelyek irását közlik.

11 A chicagói lapot akkor lévély ben elriasztottam a “Világtükör”

* (Folytatás » édU oldalon)

Az Egyesült Nemzetek szép- ci tember 24-i közgyűlése nemcsak N minden magyar, de az egész j,u szabad világ számára is mélyen elszomoritó volt. Mig az elmúlt p, évben a magyar ügv napirendra zí tüzese ellen csak 1 7 kommunista ei és társutas tagállrm szavazott, az idén ez a szám 34-re emelkedett p( és a nacirendre tűzést a 1 C3 tag- 2( állam közül csak 43 támogatta. ^ Ilyen körülmények között az a V( veszély fenyeget, hogy a következő évben a mag ar ügy nem j,. kerül az Egyesült Nemze'^k köz- j,. gyűlésének n pirendjére Szerte g, j a világon minden magyarnak , mindent el kell követnie, hogy a ^ magyar ügy az Egyesült Nemzetek napirendjén maradjon.

A szabad világ emlékezetében is kezd halványodni, hogy Krus- , csev adott parancsot a magyaror- j 1 szági mészárlásra. Minden eszközt fel kell használnunk, hogy a sza- ^ bad emberiséget a herodesi gonosztettre emlékeztessük. ,

Ebben a heUzetben fokozott ^ politikai jelentőségre is van an- . rak, hogy október 23-a megünneplése mellett, méltóképpen em- ® lékezzünk meg November 4-éről,1 p. magyar szabadságharcnak a R* Szovjet Unió által történt vérbe- c£ fojtásáról. te

November 4-én, New Yorkban CT a St. Patrick székesegyházban m ünnepélyes szentmisét mutatok be m a magyar forradalom és szabad- ,Tn sagbare áldozataiért és a magyar p nemzet felszabadulásáért, amely- ^ r« az amerikai kormány és tör- ar visyKszis kápvjselélt, » dlpltmá1

ii testület tagjait és az Egyesült emzetek delegációit is meghivk.

Az évfordulón egy new yorki otestáns templomban és egy idő zsinagógában hasonló megnlékezés lesz.

Arra kérlek, hogy ott is ünnelyes istentiszteleteken -emlékeztek meg az évfordulóról. Kértek meg a kától.kus egyházi izetőket, hogy a székesegyházin, vagy egy nagyobb templomin szentmise mondassék a szaidságharc áldozataiért és a maar nemzet felszabaditásáért — sressétek meg íiz ottani protesns és zsidó egyház vezetőket, így ők is hasonló célú ünucpées istentiszteleteket tartsanak. Szólítsátok fel a magyarságot az ottani politikai, társadalmi, zdasági, kulturális és vallási vetőket. beleértve a sajtó1 képvilőit, hogy az ünnepélyes istenzteleteken való megjelenésiik- 1 adjanak kifejezést tiszteletükk a szabadságharc áldozatai int és szolidaritásuknak a ma-! ar szabadságharc céljával. Hiszem, hogy ha Isten is se : bennünket és a magyarság yesülten megtesz minden tőle hetőt, ezek az ünnepélyes megfékezések hozzá fognak járulahhoz, hogy a szabad világ a agyar szabadságharcot és ennek írtirjait emlékezetében tartsa rogy a magyar ügy az Egyesült smzetek napirendijén maradjon,! tig megoldást nem nyer.

Mi*. Vwf* üt

Kruscsev október 28-án közöl-I te Kennedy elnökkel, hogy mi-j után megbizik azon ígéretében, | hogy nem akarja megsemmisite-J ni Castro cubai rezsimjét és ezért I elrendelte a oubai atom- és rakétabázis éprésének abbahagyását éí a nukleáris fegyverek és rakétáknak a Szovjetbe való vissza- r szállítását. Elfogadja azt a köve- ! telest is, hogy a gépek leszerelését az Egyesült Nemzeteknek egy bizottsága ellenőrizze.

(Előzmények a Világtükör rovatban olvashatók.) Kruscsev elhatározása szinte a végső pillanat- , ban történt, mert Washington megállapította, hogy a bázisok! J építése, daeára Stevenson fő delegátus fényképes, d okúmén táris 1 bizonyítékainak, melyeket az T Egyesült Nemzetekben biztonsági 1 tanácsa ülésén -bemutatott, tovább folyik. E cinikus magatar- * lássál szemben már javában foly- c tak Cuba inváziójának előkészü- 1 létéi.

Az invázió kétségtelenül be is \ következett volna s ezt Kruscsev h is tudta és számítania kellett eg/ f atomvilágháboru veszélyeivel, é melyben egyetlen fél sem lehet igazán győztes s amelyben a fe- ( liér emberiség kiirtotta volna egy-J mást. Kételyei lehettek afelől.! hogy ez esetben, amikor nem mint Hitler idején "Oroszország ‘q szent földijének”, a hazának yf- h delmerol, hanem egy távoli kis ország kommunista erőszakkor- ^ nánya megmentéséről volt szó,az a orosz nép lelkesen ment volna e harcolni a kommunizmus'*!-* ? S

^ OZÖp CD r

keleteuropa rabnépek mihamar j fellázadtak és nem a Nyugat, ha- . nem a Szovjet ellen fordították volna fegyvereiket. j.

Nem lesz amerikai ,

vörös hídfő t<

é

Truman exelnöknek az észak- n koreai kommunisták erőszakával *& szembeni fegyveres fellépése óta ^ ez volt egy amerikai elnök első. elszánt, a háborús kockázat minién veszélyét vállalni látszó cselekedete és őrülni kell hogy síké- Jc rült s a világ elkerülte egy már küszöbön lévőnek hitt vészes vi- “ lágháboru beláthatatlan emberi 8i .ragéd iáját. . .

Nikita Kruscsev “aromentésül’’ iface saving) arra hivatkozik, , rogy voltakép nem az erélyes ^ Fellépés előli meghátrálás, hanem alku, kompromisszum történt ^ mert Kennedy elnök kijelentette, hogy nem tör Castro uralmának elsöprésére s ezzel a Castro kem- u Tiunist rendszere tervezett rakéta h és atombázisok feleslegessé vál- á tak, azokat ki lehet vonni Cubá- 1< ból, Castro rendszere biztosítva rí van.

A tényállás természetesen nem b egészen ez. Kennedy elnök gerin- v :es, kemény fellépése azt ered- e uényezte, hogy a cubai Szovjet-1 n oázisok, amelyek voltakép ame- n ikai hídfőt jelentettek a Szovjet! j* is kommunizmusa számára, nem valósulnak meg, aminek az ame- C •ikai félgömbnek a kommunizmus izellemi és fegyveres terjeszkedé- t( se elleni védelem szempontjából észletezésre sem szoruló, szerfö- r ött nagy jelentősége és haszna ^ van. Kruscsev nemcsak Castro e. •ezsimjét akarta biztosítani, de ^ Cözép- és Dél Amerika kommu- q ■űzálására szőtt terveit Í3 e hidi 3 t£ étesitésével akarta utj-ukra indi- g ani s ennek most legalább egyi ^ lőre vége van. g

At Egyesült Államokban él í ubai menekültek egyrésze úgy ■rzi, hogy az egyezség az ő ro- a ásukra történt, mert invázióban f< is a Castro rezsim elpusztításában d bizakodtak. De másrészük azzal ej vigasztalódik, hogy nem lehet B nindent egycsapásra, megvalosi- s< ani? s Amerika szempontjából g nár az is nagy vívmány, hogy ^ íem lesz cubai Szovjet kommu ]< /ista katonai hidfő. ,e

Abban reményktdneH, hogy t

mk « lnfd.it'*• 1,

| A tigris nem változtatja foltjait

Cuba továbbra is kommunista fzálka marad az amerikai félgömb szervezetében és Kennedy elnöik tisztában van azzal, hogy az Egyesült Állcmok nem buhat meg Kruscsevben résen kell lennie a Cubán tovább folytatódó kommunista terjeszkedési törekvésekkel, a Szovjetnek az ameí'kai életrendszert eltemetni, Amerikát kommunistává tenni akaró, változatlan elvakultságával, valamint Kruscsev belső és külső ideologiaui ellenzékével szemben.

Kruscsev nem kapitulált, hanem addsza—nesze üzletre fanyalodott, mert Kennedy részorilotta.

Washington nem felejti a Szovjet azon módszerét, hogy ha egyszer egy lépést hátra felé tesz, utána kettőt akar előre tenni.

Amerikában és Nyugateuropáuan erősen fokozódott a bizalom, logy Kennedy hasonló eréllyel fogja megállni a helyét a berlini és más ellentétek ügyében.

Guantanamo ,

Castro persze nincs elragadtatva, szintén “araméntő" célzattal azt követeli, hogy USA ürítse ki a Subán, Guantanamo kikötőjében evő bázisát. Washington ezt mais elutasította és hivatkozott Cuaával fennálló szerződésére, smcly biztosítja számára a kiköőnek használatát. Megfigyelők-► ■! J» — r',a(.rr, p

esevel csupán menten, akarja ekintélyét otthon és a latin-amoifcc.i államok előtt.

\ törökországi bázisok

A nemzetvédelmi minisztérium ovábbra is figyeli a cubai bázis■pitkezéseket és a blokád teljes regszüntetése csak akkor válik aktuálissá, ha a bázisok teljes lezereléséről kétségét kizáróan meggyőződött.

Amerika és a nyugati világ pilanatnyilag megkönnyebbülten léekzett fel s meglepetést keltett, rogy Kruscsev elállt a törökorzági USA bázisok leszerelése köeteléséi.ől, de ez is csak Kennedy :lnök azon bátor fellépésének aöszönhető, amellyel nem hagyott kétséget inváziós szándékainak :omolysága felől.

Huba és a választások

A novemberi választások ez itolsó propaganda napjaiban Cennedy a republikánus kortesek ijkara fagyasztotta az olcsó szoamot, amely szavatnyerés céljáa azt terjesztette, hogy Kennedy puha’’ a kommunistákkal stem;en. Tárgyilagos szemlélők . azt tárják, hogy a demokrata párt az ■lnöknek a out>ai kérdésben való nagatartása következ.ébcn a rer.éltnél jóval több emberét foga behozni a kongresszusba.

Csúcskonferencia? t

U Thant, az Egyesült Nemzeek főtitkára -bízik a bázis leszedés sima lefolyásában s ily beyomást nyert Kuznetzov, orosz idyettes miniszterelnöknek aki z ügyben New Yorkba érkezett, űj Henteseiből. Nem hiszik, hogy Castro nehézségeket fog támaszani a bázisok leszerelésénéL A izovjet "technikusoknak’’ és "kilépzőknck" is távozniok kell Culából.

Továbbra is tartj’a magát a hír, logy Kruscsev New Yorkba jön íz E. N. gyűlésére és találkozni og Kennedy elnökkel vagy pelig még ez évben csucskonterenia lesz, amelynek előterében Jerlin mellett a leszerelési kérdéek fognak állni és Kruscsev az isszes bázisok leszerelését fogja jöveteim. Kennedy azonban elentétes álláspontot figlal el és egy csücskön ferenciát főleg csalt ekkor akar. ha előre biztosítón- Ml Wtwik |

XXIII János pápa okt. 25-én n:abb béké'izenetet küldött a világhoz. Felhivta a világ vezetőit, üljenek le a tárgyaló asztalhoz és "tegyenek meg minden lehetőt a béke megmentésére’’.

— A béke, — mondotta, — nem fényűzés, hanem a nemzeteknek és minden egyes embernek joga. Akik békét követel nek, nem akarnak kiváltságot, hanem a jogukat kérik, hogy nyugalomban és békében élhessenek egy. Istentől rendelt társadal mi rendben.

— Minden kormánynak joga van, hogy a békéért dolgozzék és fenntartsa a békét. A háború nem szükségesség és nem elkerülhetetlen. De még annak is, aki akarja a háborút, dönteni kell afelett, -mily tragikus következményekre vezethet a háború.

A vatikáni leadás az után hangoztatta, hogy a világ közvé’eménye és az egészséges emberi értelem “egyhangúlag amellett van, hogy a nemzetek közötti isszes ellentétek őszinte és loiális tárgyalások utján in*ézendők ül. llv tárgyalásokra szükség van. Kötelesség keresni az eszmecsere ] ís a megértés alkalmát. Az összes ! üé-aek tárgyalásokat kívánnak a j lelkiismeretnek, a történelemnek ^ és Istennek nevében’’,

———no o--------—— 1

ÁR-ÖSSZEESKÜVÉSÉRT ELÍTÉLTÉK A BETH- | LEHEM STEEL 00. II

HELYI TELEPÉT j <

Sylvéíteif j. fvj'an szövetségit' r iró összes-"n 44,000 dohár bűn- i i tetésr-e Ítélt négy acélgyárat, me- : yek azzal voltak vádolva, hogy i ‘ár-összeesküvést” követtek el és ' acél-szállitási ajánlati versenytárgyalásokra megegyezték egymás- l tál, hogy melyikük fogja a legol- ’ sóbb ajánlatot benyújtani.

Az elitéit gyárak közt van a ] Bethlehem Steel -bethlehemi tele- : ie is, amelynek Sales, Forgings Á and Castings Division's igazgató ( át. Erb Gumeyt 7500 dollár, , asszisztensét. Robert S. Barnest ] üedi" 1 500 dollár pénzbüntetés- j e Ítélték. ]

_____________________________________ 1

4.---------Az India A Vörös Kina között határkéríésekben kitört háborúról ellen*fnondó hírek érkeznek. A kínai kommunisták jelentése szerint aí előnyomu'ás sikeíes és a harcik az északi határvidékről mind beljebb terjednek. Nehru immisznrelnök tagadja a, kínaiak által terjesztett vereséghi- j j reket és visszeut-’sitotta Kruscsev | közvetítési ajánlatát.

Ugyanakkoi elfogad a Anglia j és az Fgyesült; Áll-mok fegyversegítségét, amd ekhez ezir'nyban fordult. Washia^ton szakértő tiszteket is kész hdiá,ba küldeni. i

A két hét óa folyó határhábo-, ru áldozatainál és sebesültjeinek I számát már többezerre teszik. A kínaiak szerint az ő veszteségeik, elenyészövek iidiához képest.-----------------ooo----------------MENJÜNK SZAVAZNI KEDDEN !

November 6-án, kedden ismét gyakorolhatjuk legszebb állampolgári joginkat hogy szavazatunkkal mi ii részvehetünk, az Egyesült Államok jövője forrná- j lásában együtt.nüködhetünk USA: ügyeinek intézésében. Amikor j Magyarorszá-go i és a kommunis-| ta erőszakuralom alatti kelet-1 európai országokban nincs szabad választás, különösen sokat jelent az amerikai állampolgárság privilégiuma és Amerikának és önmagunknak tartoznunk vele, hogy elmenjünk és gyakoroljuk szavazati jogunkat.

Mindenki szavazzon a sziveüllce szerint ■*. d**

zon. Ezzel mutassuk meg, hogy öntudatos polgárai vagyunk a szabad Amerikának, a szabadság és egyenlőség e nagy és hatalmas országának.

Ne üljünk fel semmiféle ellenőrizetlen vádaknak, kétes beállitá- : soknak, kivált nem a magyar kér-!1 désben!

Belpolitikailag pedig ítéljen mindenki saját nepbarát lelkiis-, merete szerint, hogy melyik jelül-! i tét tartja a nép jóléte és sorsa - szempontjából a legjobbnak? — így szolgáljuk legjobban úgy ; Amerika, mint a magunk érdé- ! keit! !i