Bethlehemi Hiradó, 1962. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-27 / 30-31. szám

40th ANNIVERSARY YEAR ■ é* 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh Talley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVBBBN MAÜ ¥ AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Ciass Matter May 18, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. .................................................................. n- ...................................... . , AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 30—31-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 JULIUS 27 Egyes szám,- Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR DÖNTÉS AZ ADÓLE­­SZÁLLITÁSRÓL AUG. 10 KÖRÜL Hubert Humphrey (dem.; Minn.) helyettes szenátusi veze­tő nyilatkozata szerint Kennedy elnök mindinkább hajlik arra, hogy a jövedelmi adókat már az 1962 -es évre kell leszállítani és végleges döntése augusztus 1 0-ike körül vágható. Humphrey hét billió összegű adóleszálltást remél s bízik ab­ban, hogy a javaslat a szenátus­ban többséget kapna, noha Byrd szenátor, a pénzügyi bizottság el­nöke a deficit ez esetben várható emelkedése miatt élesen ellenzi az adcleszállitást. Hasonló állás­pontot foglal el Mills, a képvi­selőház pénzügyi bizottságának vezetője is. Ezzel szemben nagy­számú szenátor és képviselő, va­lamint a nevezetesebb újság ko­­lumnisták zöme a sürgős adole-] szállítás mellett foglalt állást az-| zal, hogy a fenyegető gazdasági visszaesését, recessiót, nem sza-! bad bevárni, hanem adóelenge­déssel meg kell előzni, hogy a közönségnek több költő pénze maradjon. Walter Lippmann, a hires kolumnista azt írja, hogy ebben az esetben ‘ 'az idő pénz’’ és az adólesz Tlitásnak legkésőbb szeptember 1 -re életbe kellene lépnie. , A kongresszus nyári elnapolá­sáról egyelőre nincs szó s ha az elnök az adóleszállPás .mellett dönt, várható,*-hegy a javaslatot még az elnapolás előtt letárgyalja. 6.3 billió deficit A lefolyt pénzügyi év deficitje j a Kennedy elnök által jósolt hét billió dollár helyett csak 6.3 bil­lió. Az ország ipari termelésének index mindössze 0.3 százalékkal emelkedett, ami jóval kevesebb a reméltnél. A személyes jövedel­mek kimutatása szerint a májusi növekedés alatta maradt a kivá­nalmaknak. Noha a munkában lévők száma júniusban soha nem léte-] zett magasságot ért e', az iskolái­kat elvégzetteknek a munkapiac­ra áramlása következtében a munkanélküliség ismét öt és fél sz'zalék!'a emelkedett. A mostani deficit a második legnagyobb. A legnagyobb béke­időbeli deficit Eisenhower elnök alatt következett be és összege 1 2 billió dollár volt.-----------------ooo-----------------­A DOLLÁR HELYZETE A VILÁGPIACON A N. Y. Times julius 23-i szá­­r.a foglalkozik Franciaország szón lépésével, hogy egy 293 millió dollár összegű adósságát az esedékességnél előbb fizeti meg 3Z Egyesült Államoknak. Ebből azt a következtetést vonja le, ■ rogy a dollár értékének "válsá-. , járói” terjesztett hirek túlzottak, mert ha a dollár közeli leértéke-! - ésére kellene számítani, Francia- | arszág nem sietett volna idő előtt '• megfizetni a nagyösszegü adóssá- 1 rőt. Az amerikai fizetési mérleg s ^ /ele a dollár értékének feljavitá­­ára a kormányakció folyamatban /an. A világ központi bankjainak ( Icllár érdekeltsége oly nagy,hogy ;aját érdekükben kényszerülnek • segíteni a dollár megjavítását. — Szakkörök azonban legfontosabb­­íak azt tartják, hogy az Egyesült f Államok külkereskedelmi fizetési ’ nérlegében ne álljon be újra ne­­lezebb helyzet, ami nemzetközi i viszonylatban ártalmas volna dől- j árra. Jelenleg egy billiónál vala- . nivel magasabb deficitet jósol­lak, míg néhány év előtt a defi- j ;it elérte a négy billiót A Times i «érint a dollár iránt Európában 1 s*jfMlt«k h tffecUlmaJí. KENNEDY ELNÖK A PÉNZÜGYI ÉS POLITIKAI KÉRGESEKRŐL SCHAFFERT AZ ÁLLAMI MUNKAÜGYI OSZTÁLY ÁLLAMTITKÁRÁVÁ NEVEZTÉK KI “EZ VERESÉG MINDEN AME RIKAI CSALÁD SZÁMÁRA”,— jelentette ki Kennedy elnök per­cekkel azután, hogy a szövetségi szenátus leszavazta az aggok kór­házi kedvezményéről szóló és re­publikánus szavazatok elnyerése céljából igen nagy mértékben fel vizezett javaslatot A javaslat módosításának egyet­len oly előnye volt, amelynek értékét el kell ismerni: az hogy a 16 milliós Social Securitysen kí­vül kterjesztést tartalmazott azon mintegy három millió 65 éven fölüli férfira és nőre, akik nem tartoznak a Social Security alá. De nemcsak 19 millió öreg em­ber, hanem hozzátartozóik szá­mára, akiknek az esetek nagy számában gyermeki hálából fizet­niük kell a kórházak hallatlan magas árait, borsós számláit, szintén nagy jelentőségű könnyí­tés lett volna a javaslat elfoga­dása. Sőt van olyan felfogás is, — George Hamilton Combs, a WOR rádióvonalak esti kommen­tátora és ma Amerikában az a ’kommentátor, akit emberi érzü­letű embereknek leginkább érde­mes hallgatni, adott hangot szá­mára, — mely szerint sok öreg ember életét mentette volna meg a kedvező szavazás, mert nem csekély azon aggok száma akik ha volna, aki fedez;a korházi kia­dást, ,meghosszabb:thatnák eletü két s igv minden késedelem em­beréletek tömegében tesz kárt. Ennek ellent lehetne vetni, hogy az American Medical Assn, propaganda manővereinek és lobbyzásának hatására fogékony politikusok és lapok szerint, akik és amelyek száma sainos nag- nak látszik, nem kell senk’nek kórház nélkül hamarabb elpusztulnia, hi­szen Eisenhower alatt megszüle­tett a Kerr—Mills törvény, amely szegénységi bizonyítvány alapján mindenkinek, aki bebizonyítja, hogy évi keresete nem több 1800 dollárnál (házas pároknál 2500 dollárnál) kórházi ellát'st bizto­sit a beadott kérvény alapján. A kongresszusi tagok és a la­pok közül többen azt az állás­pontot képviselték, hogy időt kell engedni a Kerr—Mills törvény­nek, hogy megmutassa mit ér? A törvény szerint a segélyt részben a szövetségi kincstár, rész ben az illetékes állam fizetné s ezért azt az állami törvényho­zásoknak is el kellene fogadniok. Eddig ezeknek csak mintegy há­rom ötödé fogadta el és általá­ban olyan jelentések érkeznek, hogy a törvény nem vált be: az igényjiogosultság szükreszabottsá­­ga mellett csak kevesen illetéke­sek reá és legtöbbjében több az emberi önérzet, semmint hosszú kérvényezéssel és főleg szegény­­sgi bizonyitvány utáni szaladgá­lással megalázzák magukat m­­beri méltóságukban. . . A kórhá­zi és orvosi dijak roppant ma­gassága mellett igazin nevetséges, az I 800 dolláros igényjogosultsá­gi határ, de még ellenszenvesebb, hogy az emberi méltósággal, amelynek tiszteletben tartására a keresztény vallások épp úgy mint az amerikai demokratikus szel­lem nagy súlyt fektetnek, igen ellenkezik a Kerr—M.lls törvény, mondhatni semfibe veszi azt. * * * F.77F.L SZEMBEN a Kennedy elnök által szorgalmazott javaslat nem állami alamizsnaként, ha­nem a Social Security befizetése- j ken alapuló jogként az emberi méltóság teljes respektálásával1 nyújtaná a kórházi kedvezménye­ket, miután a beteg az első kilenc ( napi kórházért 90 dollárt, a kór­házi leletekért pedig húsz dollárt, összesen száztíz dollárt minden esetre köteles volt lefizetni. A javaslatban szó sem volt HÜmn lngytn«# frtt»tfor61i «nln* i j azt a magát konzervatívnak neve- ző Tower texasi szenátor refrain r- ként hangoztatta ('‘something ji for nothing”). Sok aggastyán r- j hosszú évtizedekig fizetett be í :-; Social Securityre és nem illik e hogy olyan emberek, akik számá ?1 ra a legjobb washingtoni kórhá-i zak állásuknál fogva ingyen álltai t-1 rendelkezésre egész életükben, k mint például Eisenhower exelnök, a vagy akinek hála Istennek olyar i-! a vagyoni helyzetük, hogy égj n több hónapos kórházi számla n meg se kottyan nekik, — állási n foglalnak az aggok kórházi se­­i. gélye ellen. . . i- A javaslat szenátusi elvetése i- nemcsak minden családnak, de y minden korszerűen gondolkodó és társadalmi felelősség érzettel n biró, szociális érzületü amerikai­­:. I nak is veresége, mondhatni arcon i- j suj.táscu És külön vereség a kom­­i- imunistákkal, Kruscsevvel szem­­i, ] ben azoknak, akik azt hirdetik, a hogy az egyéni szabadság rend­­r szere oly annyira fej.ődött belá­­a tó humanista irányban, hogy kol­- lektiv szerződésekkel és jó állami- szociális törvényekkel mindenféle i- osztályuralom és diktatúra nél­­j kül is biztosítani lehet mindenki-i nek polgári életviszonyait, nyu­­a godt boldogulását. k. Nem csoda, hogy az orvosok- busás keresete csökkenését féltő ii American Medical Assn., továbbá- némely, régi módi gondolkodású, kapitalista érdekképviseleti tes­, tületek exponensei mellett kom­• munisták is őrültek a szomorú s kudarcnak. Az ő poliökájuk az, / hogy “minél rosszabb, annál t jobb”, minél keservesebb a kis­­c emberek életküzdelme, annál in­­z kább könnyül a talaj .a kommu­- nista agitáció számára. « • * ' AZ AMERIKAI ÉLETREND 1 biztonságának, titka nem a mun­­’ kások kiszipolyozása, hanem de­­. próletarizálása, a polgári jólétbe való felemelése. Erre már régén rájött Sam Gomperz, a unionista (mozgalom nagy amerikai úttörő­je, aki a kommunista államkapi­­. talista veszély elh' ritásának egyik halhatatlan harcos volt a kollek- I tiv szerződések jegyében, a műn- I kának áruként való eladása el 1 méletével. Es rájött F. D. Roose­­j veit is, aki a Sew Deal vivmá­­'| nyaival, többi közt a Social Se­­! curityért folytatott sikeres harcá­val szintén igen sokat tett annak érdekében, hogy a kommunista államkapitalista ideák a maguk ’ számára eddig nem találtak nagy tömegeket az Egyesült Államok­ban. Ha fenntartjuk ezt a szelle­miséget, miként azt például a ’ munkásmozgalomban Walter j Reuther, a politikában pedig jó­­| val mérsékeltebben, kiegvezés­­j re hajlamosán maga Kennedy el­nök képviseli, a jövőben sem fognak találni. A New Dealt folytatni kell, ez ’ a legjobb harci eszköz a kommu­nizmus ellen s az ez Ita’ megnyi­latkozó társadalmi felelősségérzet ’ I a legjobb biztosíték a szabad in­­t dividualizmus, ha úgy tetszik, a szabad vállalkozási rendszer hosszú és sikeres jövője számára! 1 Vannak rövidlátó emberek, akiknek nincs szivük meglátni en­nek a politikának észszerüségét. hosszú távra szóló hatalmas ga­­r íanciáit s nem meglepetés, hogy t mint annakidején Roosevelt So­­’ cial Security javaslatánál a repub­­•j iikánusok zöme a javaslat ellen i j agitált s szavazott, úgy most is öt ^szenátor kivételével (Javíts, Keat • ing, Küchel, Cooper és Case) a javaslat ellen szavazott, az élen ■ Dirksen szenátusi vezetővel. A republikánusok zöme a több 1 mint negyédszázad alatt, mely | azóta eltelt és élményekben és t tanulságokban oly gazdag volt, > Wltkbtn iwJtwm v*Jto*ott,,, !-[ (Pennsylvánia két szenátora kö­­i- zül Scott a javaslat ellen, Clark g a javaslat mellett szavazott). a * * * a SZINTE KESTELJÜK felem­liteni, hogy Magyarországon, a l* félfeudálisnak nevezett Horthy- Miklós korszakában, már a huszas k évek közepe körül olyan egész- J , séo-ügyi biztosítás létezett nem-] > csak az aggok, de általában a n dolgozók széles rétegei számára J Vi korra való tekintet nélkül, amelyÉ a csekély biztosítási dij fejében nemcsak ingyen kórházat, de " ingyen orvost és gvógvszert, sőt­­— dr. Annis, az A. M. A. harciás ] e uj elnöke akár hiszi, akár nem,— e még táppénzt is biztosított a be­­á tegnek. Horthy Miklós is a ”be- 1 csúszó szocializmus” úttörője, ' bolshevik volt? 1 Angliában Churchill amikor uj­­' ra kormányra jutott, meghagyta ' a Labor párti Atlee miniszterel­• nöksége alatti ‘ ‘a bölcsőtől a ko­­" porsóig terjedő” állami egészség-1 ügyi biztosítás reformját. Pedig " szintén nem nevezhető a szocia­­' lizmus úttörő bajnokának, ö volt e okosabb, előre'átóbb, emberibb, vagy Dirksen szenátor, és az A. M. A. bölcsei? Beszéljünk e arról, hogy a leg­több nyugateuropai országokban ^ már sokkal tovább tartanak an­­’ nál a szerény reformnál, amit *; Kennedy egészségügyi téren ■ j nyújtana, nem is szólva a Vas-j "I függönyön túlról. Amerikában hála Istennek és a new dealisták- 1 nak a kommunisták erőtlenek | és forradalmuktól nem kell tar­­; tani, de szabad e felejteni, hogy a világ sok más országában a beérett reformok elmaradása vál­totta ki a legtöbb forradalmat? Amerika önmagának tartozik az­zal, hogy az aggok kórházi ked­> vezményei ügyében ne a az orruk -- nál tovább látni nem hajlandó- vaskalapos ókapitalist önzésvé s hanem legalább a korszerű hala- i dás minimális, észszerű követek- i menyeié legyen a győzelem. A- milliomos Kennedy és a millió- 1 • .mos Nelson Rockefeller kor-' : mányzó, aki szintén a Social Se-• curity megoldás hive, sokkal jobb kapitalista, mint Dirksen s Tower [ szenátorok és társaik, akik nem -• akarják észrevenni, hogy ami a • világban korunk szellemi harca­■ ként a kommunizmussal szemben ■ szinrekerül, megköveteli, hogy a( : mai Amerika legalább abban a korlátozott mértékben, melyet : Kennedy szükségesnek tart, lé-j r pést társon a világgal, amelynek ■ j vezetésére Ameriká magát illeté- j ■ késnék és individualista rendsze-' i rét legjobbnak tartja. Mint Ken­• n-edy mondotta kampányjában: • Amerikának megint mozognia- kell”, Mozognia előre az indivi­dualista szabadság és a mindenki i számára elérhetővé tett polgári életviszonyok összetételének, egy : szociális individualizmusnak ut-j , ján... • * * A TÖRTÉNTEKRŐL elmond­■ hatjuk, hogy e kérdésben csak 1 egy csata veszett el, de nem az • egész harc. Szomorú, hogy a déli j demokraták legtöbbje, 21 demo­krata a republikánusokkal szava­zott. Ez az amerikai demokrácia 1 tragikus hibájának, annak, hogy a 1 pártok kongresszusi képviselői ' elvi téren nem egyneműek és * pártfegyelmi kötelesség nincsen, 1 legújabb fájdalmas megn ilvánu- ' lása. Kennedy hiába akarja a ‘ i legjobbat, hiába akarja megmu- ■ tatni Kruscsevnek és a Vasfüggö­nyön inneni és túli országoknak, ' hogy Amerika már társadalmi be­rendezésének humánus haladott- 1 .»ágánál fogva, annál fogva, hogy 1 az ó kapitalizmus és a kommunis- 1 1 ta államkapitalizmussal szemben ; harmadik utat, harmadik erőt i Mpvjwl. m41*4 <« illetik«! * viv i jl lóg vezetésére,' — a reakciós ön­­,j zés és keraturái meg akarják || akadálvozni, hogy Amerika a, J! belpolitika terén is azt a szabad, lj haladó szellemet, történelmi' sti- D lust mutathassa, amelyre szükség '■ van, hogy ha az individualizmus \ ilága Amerik», vezetésével felül­­k maradjon a kommunisták, az ezt a rendszert eltemetni akaró Kru'7-: csev és társaival szemben. Novemberbtn a képviselőházat egészében, a szenátust pedig har­­a madában újra választják. Ki-ki * szavazzon arra akit legjobbnak I tart. E rovat azonban azokhoz! I csatlakozik, akik nem fognak] ; I azokra szavazni, akik a szenátus-] *| ban leszavazták a Medicare "re-j ] formot vagy akik a képviselők . ! kázül máris ellene nyilatkozatak. ] j I A szenátusban csak 2—3 szava- , zaton mult a siker és a képvise- , ] lőház ‘Ways and Means bizottsá- , gában is csak 2—3 szavazat tart- , ja elreteszelve a javaslatot. Min- . denki szavazata fontos és Kenne- , dyvel valliuk: “America must ’ move again”! , r. o. ;-----------------OOO-'------------- ! , l RUSK ÉS GROMYKO GENFI TÁRGYALÁSAI! J -------- 11 ’ Genfben ahol egy havi szünet t t után ismét megnyilt u. n. lesze- ] relési konferencia, Rusk külügv- < miniszter és Gromyko Szovjet] ( ', külügyminiszter hét órán át tár- , j g'raltak Berlinről, de nem jutottak j előbbre. A tárgyalások tovább 1 folynak. s t! . , , < Az atem-»nar ' ( 1 megakadályozása t J Zorin, a Szovjet delegá'us azt' javasolta a 17 ország leszerelési 1 : konferenciáján hogy ha a nyugati hatalmak kötelezik magukat, _ ■ hogy nem adnak atombombákat j . az Atlanti Szövetsémek és min j ■ denekelőtt N'mgat Németország- . nak, akkor a Szoviet hasonló kö- ^ telezettséget vál’al a Varsói Sző­. vétségé és a vörös Kínára nézve. ^ (Diplomáciai megfigyelők két- ' i ük, hogy a vörös Kina ennek da- ^ cára ne tervezne önálló atom­bomba készletet, másrészről pe­dig a Varsói Szövetség többi or- ^ szagait katonailag amúgy is a j Szovjet fennhatósága alatt álló­­. nak tekintik.) Genfben a 14 orsz'g képvis 2' < lői aláirták a Laos semlegességé­ről szóló egyezményt, de kérdés, j hogy a kommunista Pathet Lao j forradalmi guerillák leszerelnek . e? Az idegen csapatoknak 75 nap j alatt el kell hagyniok Laost.----------------ooo--------------­;_TEM SIKERÜLT A VENUS- } REPÜLÉS i ------------­j A múlt hét végén egy 8 millió költséggel készült At'as Agena B. rakéta együtt egy négy milliós t Mariner 1 géppel el ndult, hogy . elérje a Vénus csillagzatot, de j száz mérföldre az Atlantic Óceán £ felett felrobbant és elpusztult. A £ kísérletet hír szerint egy hónapon . belül megismétlik. y I OLVASÓINKHOZ ; c AUGUSZTUS 3-ÁN A HÍRADÓ n NEM JELENIK MEG. g A Hiradó ez évben augusz­tus havában egy hétig nem je­lenik meg, hogy mi is vakációz­hassunk s aztán egész évben felfrissült erőkkel szolgálhassuk a Lehighvölgy magyarságát. Az elmaradó szám az lesz, amelynek * AUGUSZTUS 3-án kellene meg- “ jelennie. i j A Hiradó első augusztusi száma tehát, pénteken AUGUSZTUS ^ 10-ÉN jelenik meg. v Előfizetőinknek, olvasóinknak, j. hirdetőinknek, a Hiradó minden n kedves barátjának szívből kiván- n juk a legjobb nvári vakációs c üdülést és erőgyűjtést. R PETHLEHEMI HIRAPö » Kennedy elnök a hétfőn, julius ■ 23 -án tartott sajtófogadáson, " amelvnek egvrészét a Telstar 16 ,r európai országba képben közve­­> I titette, nagyjelentőségű kijelenté- 1 seket tett fontos aktuális kérdé­­s sekről. “Nem lesz devalváció” A sajtókonferencián elhangzott , legnagyobb horderejű kijelentés i az volt, hogy Kennedy elnök ka­tegorikusan, szinte felkiáltássze­­• rüen jelentette ki, hogy ‘ ‘akik j felhajtották az aranybányák rész­vényeit, mert a dollár leértékelé­sére számítanak, el fogják vesz­­. teni a pénzüket: nem lesz dollár devalváció!” Az elnök e kijelentése széles . körök bizonytalansági érzésére . hatott enyhítően, mert a dollár J leértékeléséről szóló híresztelések i lidércnyomása nehezedet az ame­­rikai közvélemény nagyrészére, . különösen az életük alkonyán összekuporgatott bankbetéteikből . élni akaró dolgos kisemberekre. Az elnök érvek egész sorával ’ támasztotta alá kijelentését. — Ezek között a legérdekesebb és legmegondolkoztatóbb az volt, I hogy, — amit egyébként a min­den politikailag tisztánlátó ember régóta tud, — az Egyesült Álla- j inok 1 945 óta nem kevesebb mint $50 billió adott külföldi országok ; segélyére és semmiféle probléma nem volna a dollár kapcsán. Ka e segélyeket beszüntetné vagy minimumra korlátozná, továbbá, I ha ugyanezt tenné a külföldön í állomásozó amerikai haderők költségeivel. A jövedelmi adók leszállítása E kérdésben kijelentette az el­nök, hogy be kell várni a julius havi üzleti és más statisztikai eredményeket. A gazdasági élet képe vegyes, vannak kedvező je­­j lenségek, ilyen például az, hogy a legnagyobb amerikai üzleti vál­lalatok legtöbbje (a General Mo­tors stb.) rendkivül jó üzleti eredménnyel zárta a második év­negyedet, de vannak kedvezőt­len jelek is. Harminc napon belül meghozza döntését. A novemberi választásik Kijelentette az elnök, bogy a demokrata jelöltek közül elsősor­ban azokat fogja támogatni, akik programmját magukévá tették. (Medicare, farm programm, adó­­programm stb.) Nincs szándéká­ban bosszút állni azon demokra­ta szenátorokon, akik ellene sza­vaztak a Medicare javaslatnál, hiszen legtöbbjük Délről való, ahol régóta a demokratáké a te­rep. Az amerikai népnek, mondot­ta alkalma lesz szavaznia a pro­­grammról, amelyet a kongresszus I oly mostohán kezelt. A népnek módja van arra, Hogy tisztán lát­­! va a kérdéseket döntsön e Pro­gramm és az azt csaknem teljes számban ellenző republikánusok között. i Időközi választások, mondotta, mindig a hatalmon lévő párt szá­mára szoktak gyengébb ered­ményt hozni. Örülne, ha ezúttal nem igy volna, mert csak néhány olyan uj ember megválasztása is, akik programmját támogatják tel­jesen megváltoztathatja, a kon­gresszusi lehetőségek képét. | A kongresszus közeli elnapolá­sát kizártnak tartja az elnök, mert úgymond még számos fon­tos javaslat vár elintézésre. Az atombomba kísérletek körforgása > A Szovjet azen bejelentésére nézve, hogy újból megkezdi aj habozva" kezdene «j bomba ki-I m »Jnfiki kwy Earl E. Schaffert, Bethlehem város 16 éven át volt pénztáro­sát, majid 1 939-óta négy hivatali időszakon át volt érdemes polgár­­mesterét, akinek városunk fej­lesztése körüli érdemei közismer­tek, David L. Lawrence kormány­zó meghívta helyettes államtitká­rul Pennsylvánia állam munka és iparügyi osztálya vezetőségébe.— Évi fizetése 13,301 dollár lesz. A hivatali esküt már letette Harrisburgban, Lawrence kor­mányzó fogadó- termében. Schaffer ex-polgármester min­dig igaz és lelkes barátja volt a Lehighvölgy magyarságának és számos esetben adta ennek meg­győző bizonyságát. Biztosra vesz­­szük, hogy ő kiváló szolgálatokat fog végezni államunk javára is és a legjobb sikert kívánjuk to­vábbi pályafutásához.-----------------ooo ....... ÚJRA ÁLL A SZÉKESEGYHÁZ Az angliai Coventryben, me­lyet 1 940 november 1 4-én a né­met légi haderő teljesen elpusztí­tott, újjáépítették a lebombázott székesegyházat. A költségvetés kb. 2 millió angol fontot tett ki, amihez a bonni német kormány csupán 9,250 fonttal járult hozzá. Ezzel szemben egyik miniszterét, Herr Lammert elküldte a beszen­tel«« ünnepségre, melyen Eliza­bftfc ki*4hrn« ii vttt* is háborva” kezdene uj bomba ki- I. sérleteket, de kénytelen volna 6 erre határozni magát, ha az uj :- Szovjet kísérletekből kiderülne, “ hogy azok ‘‘biztonságunk kocká­­- zatának növekedését jelentik.” Az elnök imult héten hosszab­ban fogadta Dobrynin washingto­ni Szovjet követet. Erre a vonat­­t kozó kérdésre azt válaszolta, g| hogy ez nem birt különösebb je­lentőséggel, hiszen Kruscsev is szokás szerint időről időre fogad­ul ja a moszkvai USA követet. A perui forradalom. Peruban a hadsereg forradal­­r mat rendezett és letartóztatta Prado nyugatbarát elnököt, aki s nemrég Kennedy elnök vendége » volt a Fehér Házban. A yunta ka­­r tonai diktatúrát kiáltott ki. Egy c újságíró azt kérdezte, az elnök . miért vonta meg a támogatást az uj perui kormánytól, mikor kom­­, munista diktátorok alatti orszá- 1 goktól, mint Jugoszlávia és Len­gyelország nem vonja meg? j Kijelentette az elnök, hogy Pradoval látogatása óta rokon­­j f.Zenvez s hogy Délamerikában a | demokrácia uralmára van szük­­. i ség, a perui katonai diktatúra rj pedig e célnak ártalmára van. — ! Kommunista uralmak alatti orszá- J gokból azért nem vonja meg a . I segélyt, hogy a rezsim ellenes jl nép ebből biztatást merítsen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents