Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-19 / 3. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. Official Organ of the Hungarian Churches ' and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enternd as Second Class Matter May 18, 1923, at tbc Post Office at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3. 1879”. NYELVÉBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM. PA.. 1962 JANUÁR 19 Volume 40-ik Évfolyam 3-ik szám “HAZAÁRULÁS INCORPO RATEDNEK” nevezi sommása; ez emigrációban élő magyaro­kat a new yorki kommunista he­tilap ‘‘Torontói’’ álnév alatl irgató munkatársa, akinek leg­utóbb is foglalkoztunk egy cikké­vel, megállapítva, hogy nézet sí lényegben azonostik azokkal, amelyeket az azelőtt New York­ban, most Torontóban valami ál­lítólagos ‘‘56-os Magyarok Szö­vetsége ‘‘által kiadott “56-oé Magyar’ ’ hazacsalogató újság próbál terjeszteni. Az iró, mint az "56-os Ma­gyar” irói is, azt állítja, hogy 1956-ban jött el Magyarország­ról. Nem tesz különbséget az emigráció különböző csoportjai között, hanem általánosságban minden emigránst a “nemzeti emigráció" megjelölés alatt egy kalap alá vesz. Ez már magában véve sem egyezik azzal, amit errefelé ‘‘fair-nek szoktak mon­dani, de nagyon jellemző a cik. kiró és a cikkét közlő lap politi­kai vitatkozó színvonalára. Az emigráció csoportjai között •megtalálhatók ugyanazok a pár­tok s irányzatok, amelyek az utol­só két évtized egyes időszakaiban Maoyarorsz'gon léteztek. Vala­mennyi csoport nemzetinek é.zi magát, de csak egy a Hitler csat­­lósi, alkotmánysértő, eszküszegő és a nemzetet hiába tová-bvérez­­tető, igazolhatatlan múltja hibái nak megbánása helyett a ' nem­zeti" jelzőt kisaj átitó, zajos cso­port szokta magát gyűlésein és sajtójában nemzeti emigrációnak nevezni. , A többiek ezt nem tartják szükségesnek, mert azt hogy nem nemzetellenesnek, oly természe­tesnek tartják, mint a levegő^, melyet belélekzenek Felesleges­nek érzik, hogy azt cégérül is kitegyék az ablakba mintha kü­lönben senkisem hinné el róluk, hogy ők nemzetiek. Hiszen nem ők voltak azok, akik kiszolgáltált Hitlert, aki győzelme esetén Euro­pa templomi oltáraira, a kereszt helyébe a horogkeresztet helyez­te volna és a magyarokat is "u.­­népi, íelsőbbrendü faji’' európai uralmának ‘‘uj rendjének" segéd­­népévé, szolganépéve akarta ten­ni Németországból áttelepített nazi korifeusok vezetése alatt. . . * * » “ELLENZÉKI VAGY HAZA­­ÁRULÓ?” a címe ‘Torontói" tel­jes oldalt betöltő január 4-i cik­kének és abban kijelenti, hogy ők ‘‘az abszolút demokr'cia hir­detői” s ezért szoba bocsájtko­­zott "honfitársaival” (ezt a szót Torontói teszi idézőjelbe), de “sajnos kegyetlenül” csalódott bennük. Aztán igy folytatja: ‘"Mi abban a hitben bocsátkoz­tunk szóba velük, hogy a fennál­ló magyarországi rend politikai, de parlamentáris ellenzékeként élik itt nyugaton hitvány életü­ket. Volt magyarországi, külön­böző politikai pártok levitézlett vezérei ezek és talán csak nem értenek egyet a Magyar Kommu­nista Párt politikájával, amely megszüntette kiváltságukat é3 egyéb előnyeiket, amiket a nem­zet hátrányára élveztek. Politikai programjaikban, a nemzeti kultu-; ra fennmaradását, a megvár nép életének biztonságát, jólétét hir-i dették, mert ez jól hangzik. A magyar nép választási szavazatain keresztül a szociálista pártnak adta bizalmát. Munkájával, szor­galmával a gyakorlatban is, a mindennapi életben bizonyítékát adja ennek, mert minden erővel azon vám hogy ennek a Pártnak a programját megvalósítsa." “Attól a politikai párttól, vagy csoporttól, mely a kellő bizalom hiányában nem ko mányoz, úgy a saját tagsága, mint mások is azt várják, hogy az uralmon levő pártot minden időben támogas­sa, a nemzet érdekében és bizton­ságának és felemelkedésének ér-, dekében kifejtett tevékenységé­ben. , "Na, de mi történt itt? Higásan mi saját magunkból indultunk ki, mert annak ellenére, hogy kül­földre kerültünk, szeretjük né­pünket. Azt gondoltuk, hogy ezek a volt urak is igy gondolkoznak' . "Itt ma minden tevékenységük arra irányul, hogy a Magyar Nép­­köztársaságnak milyen és mennyi kárt lehetne okozni. Minden igyekezetüket, gondolatukat ez az ördögi megszállottságra valló, rombolási ösztön és törekvés jel­lemzi. ’' , “Ezek a "szine-virágok" nem­hogy a magyar kormány politiká­jával nem értenek egyet, de nyu­godt lelkiismerettel állíthatom, hogy ma mint Magyarország le­gelszántabb, legvandálabb ellen­ségei élnek és szervezkednek nyu­gaton, a széphangzásu “Nemzeti Emigráció” köpenyege alatt.” * * • NEM LEHET KEMÉNY TIL­TAKOZÁS NÉLKÜL tűrni az igazságnak e népbolonditó feje­­tetejére állítását. Micsoda szemér­metlenség állítani azt, hogy “a magyar nép választási szavazatain át a szocialista pártnak (Kádár igy nevezi pártját, 56 óta már kommunistának sem merik nyíl­tan nevezni magukat) adta bizal­mát" ! Ahány szó, annyi tudatos, ci­nikus, véres hazugság. A magyar r.ép az 1956-os forradalmát több­ségében támogatta és 1945 no­vember 4-ike óta nem volt iga­zában módja szavazólappal sza­badon kinyilvániúani akaratát. A magyar nép 1956 októberé­ben az exponált kommun’sta mul­­lu Nagy Imre mellé állt, mert azt Ígérte, hogy szabad választások lesznek, melyeken megmoíi hat­­|a, milyen rendszer, mely vezérek alatt akar élni. Kádár Jáncs tag­­ia volt ennek a választ si kabi­netnek, de közben elárulta a ma­gyar nemzet és a demokráciára áttért Nagy Imre ügyét s Kruscsev tankjai sz'zaival vérbe géz Itatta t magyar né nek szabad válasz­tásokat, szabad nemzeti akarat­­rvilvánithatást követelő forradal­mát. i Ezrek pusztultak el e dem ok a­­:lkus célért, pecsételték meg To­rontói állításának hazugság vol­­át. . ! Nagy Imrét és szükebb körét «végezték s még mindig számo­sán ülnek hosszú börtönt, akik­nek egyetlen ‘‘bünük” az volt, nogy szabad választást akartak. Torontói ur hiába nevezi magát ‘az abszolút demok ácia hirdető­ének.’ ’ Nem is hisszük róla, hogy gazi 56-os forradalmár emigráns /olt, különben vérFzitcnak tar­­otta volna a szószegést és a jyilkosságot, amely Nagy Imré­vel és társaival történt és most is izabad választ ást követelne. — \ttól tartunk, hogy Torontói egy ;1 56-os magyar és semmi más, nint közönséges kommunista agi­­átor, olyan rendszernek propa­gálója, amely lényegében sem­misem változott amióta Illyés iyula megirta halhatatlan, 1956-i 'ersét a zsarnokságról. Honnan veszi Mr. Torontói az ibrázatot, hogy parlamentáris el­­enzéki viselkedést kívánjon az migrációtól, amikor véres, ke­­syetlen, tönmeggyilkolással sze­­ezték meg a közhatalmat Ma­­;yarországon 1956 november 1-én, de már előbb is egy min­ien más politikai párt lebunko­­:4sával, kommunista pártn.ono­­;oliumot, vörös Gestapo dik­­aturát teremtettek és egylistás liválasztásokon a Szovjet ineg­­zálló haderejére támaszkodva :rőszakolták fel magukat a ma­­ryar népre? Ellenzéki, parlamentáris raó­­lort csak olyan kormánynak van oga elvárni, amely tisztesseges »arlamentáris utón szerezte meg i többséget, a hatalmat, nem >edig oszt'.Ívharcos tömeggyilko­­oknak és hóhéroknak. * * * HAZAÁRULÁSRÓL beszélni >edig annál nevetségesebb, mert hiszen 1919 után a kommunisták az ő emigrációjukban csak azt nem követték el az egyébként r> emkor/muni sx ák tói sem helye­selt, félfeudális Horthy korszak­kal szemben, amit nem volt mód­jukban megtennni. Az 1 91 8—1 9- es forradalmak emigrációjának kommunista része megkapott minden külpolitikai támogatást amit akkor Moszkvának módja volt adni. Ez nem volt sok, da valami mégis volt s Moszkva is kiadott emigráns lanokat, ame­lyek legalább oly élesen támadó hangon Írták a Horthy rezsimrő’, mint most a Mag”arorszá bót menekültek laojai az otthoni kommunista rendszeiről és annak vezetőiről. Helycsere történt, mondhatni azt is, hogy szerepcsere. S miként a kommunista emigránsok nem szeppentek meg a Horthy rend­szer őket hazaTulónak bé’vegző irodeákiainak korholó cikkeitől, ugv mégkevésbé lehet cs^dá'koz­­ni azon, hogv a mostani »-migrá­ciós oolitikusok és újságírók nem tartják hazaárulásnak, hgy tá madják a mai kommunista rend­szert, amely nem a többségi elv, a demokrácia tisztességes iáték­­szabályai, hanem az ököljog ré­vén került uralomra. Már többször megirta ez a ro­vat, hogv nem az osztál -uralmi helycseréknek, hanem olyan szabad ‘‘individualista népjólc i államnak" hive, amelyben nem a rroletársorsot kommun-'zál'ák, mint a kommunista rendszerben, hanem a jólétet, a jó keresetet. Az osztálvok kölcsönös mél'á­­nyosság^al lehetővé teszik, hogy az ország gazdasági élete vi ágoz­­hassék és mmdenki jó kollektiv szerződések és szociális szellemű •Miami törvénvek révén :ó nolgári életv:szon'x>k k"zé emelke h"ss'k £eh F.gyik osztá'v se vredk dh-s­­sék a másik feledt, e^v-nlő^ként élhessenek eg"tmás meFett. Ev-ók n«r*ál" se legyen lesrcelül, a ‘öb­­b- ->edicr nvo’-'onis'g’ a t= szítva, kifosztva és “oszt'lyideg nként" megbélyegezve. Nem kell osz­­tál-/uralom, osztálydiktatura, ha­nem az osztályok testvéries test­vérisége. i * * * N^M IGAZ, hogy a “nemzeti emigráció Magyarorsz'g legel­szántabb. Legvandálabb e’lensc- [ ge.” Mi nem azonos:tják magun- \ kát a nyilasokkal, fascis'ákkal és! más, a humanista erkölcsöktől és íszméktől elrugaszkodott i ányza- ! tot követőkkel, áik kompromittál iák az emigrációt és alapot adnak Kruscsevnek, hogy komisz kollek­tiv felelősségi általánosítással | l’ascistaként támadja az emigrá­ciót . De az emigráció ismeretében nyugodt lélekkel jelenthetjük ái, hogy a demok-atikus külföldi ma­gyarok nem ellenségei Magyaror szagnak, hanem csak a magyar­­országi kommunista erőszakura­lomnak, — amiként, emlékczünk, hogy az 1 91 9-es emigrációk a Horthy korszak íródeákjainak hazaárulást emlegető támadásai­ra azzal védekeznek, hogy nem Magyarországnak, han-m az első vilóghábom előtti feudális rend­szer meghosszabbításának ellen­ségei, az ellen harcolnak, nem pe­dig Magyarország ellen. Magyarországnak a független­sége, a nemzeti és emberi sza­badsága drága kincs. Aki ettől megfosztotta, “vandál ellen­sége’ ’, hívták legven akár Hit- Lrnek, akár Stalinnak és most Kruscsevnek és Kádárnak. Ha Mr. Torontói mint állítja szereti i magvar népet, dolgozzon ezen 3.7 oldalon, ne pedig Kádárék malmára hajtsa a vizet. Miért nem meny- haza, ha annyira ra­jon®» Kádár komunizmusáért? Cikkében elismeri, hogy a nép bizalmát "a választási szavazato­kon keresztül ” kell megszerez­ni. Fz kitűnik cikkének, a szavak közti értelméből. Legven meg­­m-őződve, hegv az emig-'áció és ve!» az Amer’k'ban és m's kül­földön élő magyariig sem kivin í mást, mint hoj»y a magyar nép “a választási s&vazatain keresz­tül" szabadon dönthessen, mely rendszernek aj a bizalmát. Felhatalmazái nélkül is teljes bizonyossággal Jelentjük ki, hogy ebben a döntésben a demokrati­kus emigráció feltétlenül megnyu­godna. t , Miért félnek lehat még mindig •megkérdezni a magyar népet és ehelyett becsmadik azokat akik szabad földön fflt sürgetik? r. o.---------------ok-»———— ERNIE KOVÁCS AUTÓ­­KATASZTRÓFA ÁL­DOZATA LETT- 1 1 Frnie Kovács, a hires és iend­­kivül népszerű televíziós és film­sztár a január 14-ére virradó éj­szakán 2 órakor West Los Ange­lesben station virágon autójával nekiment egy utoszlopnak és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azonnal meghalt. Mindössze 42 éves és népsze­rűségének tetőpont,Ón volt. Tren­­toni magyar vendég’ős fia volt. de nem sok kapcsolatot tartott az amerikai magyarsággal. Kora ifjúságában már Angolnyelvü »zin­­társulatokkal járta az o szágot, mígnem. Hollywoodban felfedez­ték és gyors előiehaladásboz jut­tatták. Különös, excentrikus hu­morával, bizar ötleteivel és né­majátékos tehetségével egy csa­pásra megked eltette magát a te­levízió közönségével és rengeteg pénzt keresett. Több százezer dolláros villát vett magának, amelyben nagyszerűen élt. Italoin­­céjének messze földön volt hire és csak szivarra .msz dollárt köl­­lött naponta. HaiMakor is a holt­test mellett találták elmaradhatat­lan szivarjai. Felesége, Edie Adarrs és há­rom gyermeke siratja, közülük kettő első házasságból. A magyar­ság is igaz sajnálattal osztozik a kiváló művész oly tragikus ko­rai halála feletti gyászukban. ——-------UOC-----­A PENNSYLVANIA RAIL­ROAD ÉS A NEW YORK CENTRAL SYSTEM EGYESÜLÉSE Múlt héten a 2.9 billiós vagyo­­nyu és 1 0,1 1 3 roérföld.nyi vasúti vonalakkal rendelkező Pennsylva­nia Railroad és a 2.5 bi'lió va­gyonnal és 10,745 mérföld vasú­ti vonalakkal rendelkező New York Central System nyilvános­ságra hozták egyesü'ési tervüket. Az uj óriás vasúttársaságnak Pennsylvánia New York Central Transportation Co. nevet akar­ják adni. Az Interstate Control Commis­sion, amelynek döntésétől függ az egyesülés, csak hónapok eset­leg évek múlva hozza meg hatá­rozatát. De a hatalmas Railway Labor Executives Assn., amelybe 24 vasutas brotherhood tartozik, katasztrofálisnak nyilvánítottá az egyesülés tervét és Michael Quill a Transport Workers Union elnö­ke bejelentette, hogy sztrájkba lépnek, ha az egyesülés következ­tében a unionnak csak egyetlen munkását is elbocsájtanák. ■ ' ' ooo--------— DILWORTH PHILAI POL­GÁRMESTER KORMÁNYZÓ-rELöLTSÉGRE PÁLYÁZIK ______ Richardson Dilworth philadel­phiai dem. párti polgármester január 14-én február 12-i ér vénnyel lemondott állásáról, mert állami kormányzói jelölt­ségre páiyázik. A város chartere értelmében ily esetben le kell mondania állásáról. Dilworth már egyszer volt kor­­r.ányzójelölt, amikor is 1950-ben John S. Fine rep. jelölttel szem­ben kisebbségben maradt. A ma­gánéletben ügyvéd volt s 1951- ben kerületi ügyésszé, majd pe­dig 1955-»ben és 1959-ben pol­gármesterré választották. (David Lawrence, a jelenlegi kormányzó i törvény szerint nem jelöltetheti magit újból, i Kennedy elnök: Amerika nem tűri egyetlen nép kommunista uralom alá hajtását sem Kennedy elnök jan. I 1 -én a kongresszus két házának együttes ülésén tartotta meg ‘‘az állam helyzetéről" szóló hagyományos elnöki beszámolóját, amely a •minden eshetőségre felkészült cél­­tudatosság jegyűben állott es a kongresszus tagjainál pá tállá a szerint talált tetszésre. Vámok, dollár stabilitás, infláció elkerülése Kennedy ismertette tevékény­­ségének fontosabb esemén eit és -ro gramm iát. A világ minden fontos pioblemáját érintette, de különösen súlyt helyezett az Egyesült Államok gazdasági hely­zetére és a nemkomTunis'a or­szágokkal való kapcsolataira. — Amerika fokozatosan csökkenteni fogja a behozatali vámtarifákat az Európai Közös Piac részére. “Az európai Közös Piac, — hangoztatta az elnök, — egyre komolyabb formát ölt és e tényre fel kell figyelni, amikor a kom­munisták széleskörű gazdasági effenzivát vezetnek. A kongresz­­szusnak meg kell hosszabbítania a vámtarifák érvényéről szóló tör­vényt, hogy lehetővé tegye a vámok fokozatos csökkentését az Egyesült Államokban és a Közös Piac államaiban egyaránt, köl­csönös engedmények alapján.” Ezáltal reméli elérni az ame­rikai áruk versen’ képességét a Közös Piac államaiban, elősegí­teni a dollár értékének és az in­fláció növekedés elkerülésének biztositás't, amihez a munkaadók és munkások kereseti igények te­kintetében való kooperációját igényli. Az amerikai gazdasági helyzet állandó javulásáról szólva, az elnök rámutatott arra, hogy Eisenhower elnöksége idején, az 1961 február 1-ét megelőző 11 hónap alatt a fizetési mérleg de­ficitje két billió aranydolTr volt, viszont a tizenegy hónap után nem haladta meg a félbillió dol­lárt. Automation és közmunkák Az amerikai gazdasági élet, mondotta az elnök, újabb csúcs­eredményeket ér el, de meg kell tenni az intézkedéseket az önmű­ködő gépék alkalmazása kedve­zőtlen hatásának ellensúlyoz'sára, uj munkahelyeket kell biztosítani azoknak, a akiket ez a folyamat megfoszt a munkalehetőségüktől. Felhatalmazást kért, hogy a mun­kanélküliség enyhítésére szükség esetén nagyarányú közmunkákat rendelhessen el. Adóreformok és adóleszállitási felhatalmazás Az adótörvényeken reformot akar alkalmazni, amely meggá­tolná, hogy azok réseinek ki használásával hatalmas összegek kel lehessen károsítani a kincstárt A reformtörvény elrendelne azi is, hogy a bankbetétek, bondol és részvények utáni jövedelmi adót az illető bank vagy más ki­­bocsájtó intézmény maga vonja le, a munkabérek és fizetésekből történő “withholding tax” levo­nások módjához hasonlóan. Az elnök felhatalmaz'st kél r.rra is, hgy szükség esetén, va­gyis ha a gazdasági helyzet ha- 1 nyatlana, egyes rétegek adóját leszállíthassa. Ugyancsak ez adó­reform keretében 8 sz-zalék ere­jéig kedvezményt kíván adni clyan kereskedelmi és iparválla­latoknak, amelyek üzembővitése­­ket és uj berendezéseket valósí­tanak meg, ami által több mun­kást foglalkoztatnának. Aggsági kórházi javaslat, iskolák segélye Az elnök kinyilvánította erő; ragaszkodását a Social Security keretében megvalósítandó aKgs gi kórházi segélyről szóló és as iskolák szövetségi segélyezését ki vánó javaslatához, .mely utóbbi a szenátus tavaly elfogadta, de a képviselőház nem szavazta meg • mert nem tartalmazta az egyház I iskolák segélyét vagy kölcsöne sem. ! Egyesült Nemzetek Az elnök fokozottabb e tyüttmüködösre szólította fel í világ államait és az Egyesült Nem­zetekről elisme-te, hogy nem tö ! kéletes intézmény, de a világhely zet, úgymond, nem lenne kedve zőebb, ha ne mlétezne.. I Az E. N. által a kongoi akciói költségei fedezetére k bocsájtan dó 200 milliós bondokbój 1 0( millió dollár amerikai jegyzésri kiér felhatalmazást a kongresszus tói. Amerika elriasztó atosnereje Bejelentette az elnök, hogy a béke megőrzésére fokozza Ame­rika védelmének megszilárditásál és a hadügyi költségvetés magá­ban fogja foglalni 300 Polaris és Minuteman földrészközi rakéta építését az Egyesült Államok el­riasztó atoanerejénck fenntartásá­ra . ígérte az elnök, hogy Amerika változatlanul tovább támogatja a fejlődésükben elmaradt államo­kat. A délamerikai országok se gélyezésóre a kormány hárorr billió dolláros alapot teremt. öt alaptétel Az Egyesült Államok külpoliti kajának öt alaptételét állította fe az elnök: az Egyesült Államok er ! kölcsi és fizikai erejének fokozá- i sa, Atlanti Szövetség (NATO) j összefogásának ímegerősitése, az Egyesült Államok és a latin-ame­rikai államok kapcsolatainak to­­vábbfüzése, Amerika gazdasági befolyásának fokozása a fejlő­désben lévő államok között, vé­gűi pedig az E. N. megerősítése. Berlin és Dél Vietnam Berlinről szólva hangoztatta az elnök: — Berlin jövőjéről kezdődő tárgyalásokon minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy a kérdés békés utón való és minden érde­kelt felet kielégitő megoldására. Ezt a megoldást lehetségesnek tartom és végül meg fogjuk talál­ni. A délkelet- ázsiai övezettel kap ; csolatban Kennedy megemlítette a Dél Vietnam ellen folyó kom­munista támadást, amelyet ‘Visz­­sza kell verni." i A kommunista erőszakuralom alatti országok Kijelentette az elnök, bogy a kommunista erőszak uralom alat­ti országok mai sorsát továbbra sem tekinti véglegesnek s Hogy az Egyesült Államok a jövőben nem fogja eltűrni egyetlen szabad népnek kommunista uralom alá hajtását sem. — Amíg a gyűlölet és megfé­lemlítés eszközeivel, — mondot­ta, — harcolnak az emberek el­len, fokoznunk kell erőnket, hogy megakadályozzuk az aggressziót. ‘ Az Egyesült Államok megtanulta, hogy nem szabad lemondani egyetlen népről sem, nem szabad | egy országot sem elvesztetnek te- i kinteni, mert csak ezzel az erős elhatározással tudjuk majd elér­ni, hogy nemzetek ne ke.üljenek át akaratuk ellenére a kommunis­­, ta táborba. . * » * A nyugati országokban kedve­zően fogadták az elnök beszámo­lóját, de Amerikában a republi­kánusok és a demokrata párt tul­­konzervativ elemei, utóbbiak az élén Bird szenátorral, ellenzik Kennedy népjóléti terveinek leg­nagyobb részét, még a közmun­kák megindítására kért felhatal­mazást is. Tudni sem akarnak egyes rétegek adójának gazdasá­gi hanyatelás esetére leszállításá­ról s ezt úgy állitják be, hogy az enök mrár ‘maga sem bízik abban, hogy» a sok kiadás nem fog inflá­ciót okozni. Ellenzik az adókér­désben kívánt meghatalmazást is és erős ellenzéki harccal fenyeget­nek a vámtarifák ügyében is.---------------OOO .........— -A postadijak emelése Kennedy elnök a jan. 11-i State of the Union beszédében többi közt közölte, hogy a posta deficitjének kérdését rendezni kí­vánja és e célból a levél postai dijak felemelését kéri a kong­resszustól. Hir szerint az erről szóló ja­vaslatot a jövő héten nyújtják be a kongresszusban és elfogadásá­nak kilátásai tavalyhoz képest, amikor a javaslat nem jutott előbbre, jóval növekedtek. A le­vél diját 5, a levelezőlapét 4 és a légi postai levelét 8 centre akarják emelni. ,----------------ooo ----5.5 BILLIÓ DOLLÁR VI­LÁGŰR KUTATÁSRA Kennedy elnök a költségve­tésében 5.5 billió dollárt kér a polgári és katonai világűr-kutatás számára. Ez közel egyhuszad ré­sze a költségvetési végösszegnek és a kiadások nagysága tekinteté­ben ötödik helyen áll. Csak a nemzetvédelmi, veterán- ügyi, mezőgazdasági programmok és a kamatok tétele nagyobb. Várha­tó, hogy a holdbarepülés körüli versengés előrehaladtával a kia­dások még nagyobbak lesznek és negyedik, sőt harmadik helyre rukkolnak előre. Kennedy az acélkészletek halmozásáról Kennedy elnök a január 15- sajtókonferenciáján nem minden­ben mondotta örvendetesnek s rendelések mostani megnöveke­dését. Utalt arra, hogy a legutób­bi acélipari sztrájk előtt ugyan­ezen jelenség mutatkozott s amikor végül létrejött a megáll­apodás, számos gyár jelentős szá­mú munkást tett le, mert az acél­­fogyasztó iparok oly erősen vol­tak befedezve, hogy hónapok so­ráig nem kellett acélt rendelniük. Kijelentette az elnök, hogy ily irányban figyelmeztetést juttatót! cl az érdekelt tárgyaló felekhez s reméli, hogy a tárgyal4sok mi­előbb megkezdődnek és sikereser fognak befejeződni. A kormány­nak nincs módja beavatkozni a kérdésbe, de ugvmond az elnök, Goldberg munkaügyi államtitká; készségesen áll rendelkezésre se' gité* céljára. « • Az Iron Age acélipari szaklap legújabb közlése szerint az acél­gyárakhoz továbbra is sok uj ren- I delés érkezik be s némelyik oly ; jelentős rendeléseket kap, ame­lyek meghaladják jelenlegi tej- i melő képességét. Számos acél- 1 felhasználó hónapban az acélke­reslet uj hulláma várható, egészen júniusig, amikor az uj kollektív szerződés esedékes. A rendelések a tárgyalások ku­darca esetén bekövetkező sz'rájk­­ra való felkészülés jegyében tör­ténnek. Az acélmunkás union a ' szakma többszázezer munkanél­külijének elhelyezése érdekében, mint megírtuk, leszállított munka­időt fog kérni 40 órás fizetés mellett és az acélfeldolgozó gyá­rak befedezik magukat, mert hosszú sztrájkra számítanak. Az acélgyárak a január 1 4-ével végződött héten az 1 960-as évi termelőké’-'esséeüknek átlagban 80 százalékával dolgoztok. «1*5 i «ban ktisal kát év $ta. SZTRÁJKTÓL VALÓ FÉLELEM MIATT NAGY A KERESLET AZ ACÉLIPARBAN

Next

/
Thumbnails
Contents