Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-19 / 3. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap.

Official Organ of the Hungarian Churches '

and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Enternd as Second Class Matter May 18, 1923, at tbc Post Office at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3. 1879”.

NYELVÉBEN MAG Y AB— SZELLEMÉBEN AMERIKA:

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................$5.00

BETHLEHEM. PA.. 1962 JANUÁR 19

Volume 40-ik Évfolyam 3-ik szám

“HAZAÁRULÁS INCORPO RATEDNEK” nevezi sommása; ez emigrációban élő magyarokat a new yorki kommunista hetilap ‘‘Torontói’’ álnév alatl irgató munkatársa, akinek legutóbb is foglalkoztunk egy cikkével, megállapítva, hogy nézet sí lényegben azonostik azokkal, amelyeket az azelőtt New Yorkban, most Torontóban valami állítólagos ‘‘56-os Magyarok Szövetsége ‘‘által kiadott “56-oé Magyar’ ’ hazacsalogató újság próbál terjeszteni.

Az iró, mint az "56-os Magyar” irói is, azt állítja, hogy 1956-ban jött el Magyarországról. Nem tesz különbséget az emigráció különböző csoportjai között, hanem általánosságban minden emigránst a “nemzeti emigráció" megjelölés alatt egy kalap alá vesz. Ez már magában véve sem egyezik azzal, amit errefelé ‘‘fair-nek szoktak mondani, de nagyon jellemző a cik. kiró és a cikkét közlő lap politikai vitatkozó színvonalára.

Az emigráció csoportjai között •megtalálhatók ugyanazok a pártok s irányzatok, amelyek az utolsó két évtized egyes időszakaiban Maoyarorsz'gon léteztek. Valamennyi csoport nemzetinek é.zi magát, de csak egy a Hitler csatlósi, alkotmánysértő, eszküszegő és a nemzetet hiába tová-bvéreztető, igazolhatatlan múltja hibái nak megbánása helyett a ' nemzeti" jelzőt kisaj átitó, zajos csoport szokta magát gyűlésein és sajtójában nemzeti emigrációnak nevezni. ,

A többiek ezt nem tartják szükségesnek, mert azt hogy nem nemzetellenesnek, oly természetesnek tartják, mint a levegő^, melyet belélekzenek Feleslegesnek érzik, hogy azt cégérül is kitegyék az ablakba mintha különben senkisem hinné el róluk, hogy ők nemzetiek. Hiszen nem ők voltak azok, akik kiszolgáltált Hitlert, aki győzelme esetén Europa templomi oltáraira, a kereszt helyébe a horogkeresztet helyezte volna és a magyarokat is "u.népi, íelsőbbrendü faji’' európai uralmának ‘‘uj rendjének" segédnépévé, szolganépéve akarta tenni Németországból áttelepített nazi korifeusok vezetése alatt. . .

* * »

“ELLENZÉKI VAGY HAZAÁRULÓ?” a címe ‘Torontói" teljes oldalt betöltő január 4-i cikkének és abban kijelenti, hogy ők ‘‘az abszolút demokr'cia hirdetői” s ezért szoba bocsájtkozott "honfitársaival” (ezt a szót Torontói teszi idézőjelbe), de “sajnos kegyetlenül” csalódott bennük. Aztán igy folytatja:

‘"Mi abban a hitben bocsátkoztunk szóba velük, hogy a fennálló magyarországi rend politikai, de parlamentáris ellenzékeként élik itt nyugaton hitvány életüket. Volt magyarországi, különböző politikai pártok levitézlett vezérei ezek és talán csak nem értenek egyet a Magyar Kommunista Párt politikájával, amely megszüntette kiváltságukat é3 egyéb előnyeiket, amiket a nemzet hátrányára élveztek. Politikai programjaikban, a nemzeti kultu-; ra fennmaradását, a megvár nép életének biztonságát, jólétét hir-i dették, mert ez jól hangzik. A magyar nép választási szavazatain keresztül a szociálista pártnak adta bizalmát. Munkájával, szorgalmával a gyakorlatban is, a mindennapi életben bizonyítékát adja ennek, mert minden erővel azon vám hogy ennek a Pártnak a programját megvalósítsa."

“Attól a politikai párttól, vagy csoporttól, mely a kellő bizalom hiányában nem ko mányoz, úgy a saját tagsága, mint mások is azt várják, hogy az uralmon levő pártot minden időben támogassa, a nemzet érdekében és biztonságának és felemelkedésének ér-, dekében kifejtett tevékenységében. ,

"Na, de mi történt itt? Higásan mi saját magunkból indultunk ki, mert annak ellenére, hogy külföldre kerültünk, szeretjük népünket. Azt gondoltuk, hogy ezek a volt urak is igy gondolkoznak' .

"Itt ma minden tevékenységük arra irányul, hogy a Magyar Népköztársaságnak milyen és mennyi kárt lehetne okozni. Minden igyekezetüket, gondolatukat ez az ördögi megszállottságra valló, rombolási ösztön és törekvés jellemzi. ’' ,

“Ezek a "szine-virágok" nemhogy a magyar kormány politikájával nem értenek egyet, de nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy ma mint Magyarország legelszántabb, legvandálabb ellenségei élnek és szervezkednek nyugaton, a széphangzásu “Nemzeti Emigráció” köpenyege alatt.”

* * •

NEM LEHET KEMÉNY TILTAKOZÁS NÉLKÜL tűrni az

igazságnak e népbolonditó fejetetejére állítását. Micsoda szemérmetlenség állítani azt, hogy “a magyar nép választási szavazatain át a szocialista pártnak (Kádár igy nevezi pártját, 56 óta már kommunistának sem merik nyíltan nevezni magukat) adta bizalmát" !

Ahány szó, annyi tudatos, cinikus, véres hazugság. A magyar r.ép az 1956-os forradalmát többségében támogatta és 1945 november 4-ike óta nem volt igazában módja szavazólappal szabadon kinyilvániúani akaratát.

A magyar nép 1956 októberében az exponált kommun’sta mullu Nagy Imre mellé állt, mert azt Ígérte, hogy szabad választások lesznek, melyeken megmoíi hat|a, milyen rendszer, mely vezérek alatt akar élni. Kádár Jáncs tagia volt ennek a választ si kabinetnek, de közben elárulta a magyar nemzet és a demokráciára áttért Nagy Imre ügyét s Kruscsev tankjai sz'zaival vérbe géz Itatta t magyar né nek szabad választásokat, szabad nemzeti akaratrvilvánithatást követelő forradalmát. i

Ezrek pusztultak el e dem ok a:lkus célért, pecsételték meg Torontói állításának hazugság volát. . !

Nagy Imrét és szükebb körét «végezték s még mindig számosán ülnek hosszú börtönt, akiknek egyetlen ‘‘bünük” az volt, nogy szabad választást akartak. Torontói ur hiába nevezi magát ‘az abszolút demok ácia hirdetőének.’ ’ Nem is hisszük róla, hogy gazi 56-os forradalmár emigráns /olt, különben vérFzitcnak tarotta volna a szószegést és a jyilkosságot, amely Nagy Imrével és társaival történt és most is izabad választ ást követelne. — \ttól tartunk, hogy Torontói egy ;1 56-os magyar és semmi más, nint közönséges kommunista agiátor, olyan rendszernek propagálója, amely lényegében semmisem változott amióta Illyés iyula megirta halhatatlan, 1956-i 'ersét a zsarnokságról.

Honnan veszi Mr. Torontói az ibrázatot, hogy parlamentáris elenzéki viselkedést kívánjon az migrációtól, amikor véres, kesyetlen, tönmeggyilkolással szeezték meg a közhatalmat Ma;yarországon 1956 november 1-én, de már előbb is egy minien más politikai párt lebunko:4sával, kommunista pártn.ono;oliumot, vörös Gestapo dikaturát teremtettek és egylistás liválasztásokon a Szovjet inegzálló haderejére támaszkodva :rőszakolták fel magukat a maryar népre?

Ellenzéki, parlamentáris raólort csak olyan kormánynak van oga elvárni, amely tisztesseges »arlamentáris utón szerezte meg i többséget, a hatalmat, nem >edig oszt'.Ívharcos tömeggyilkooknak és hóhéroknak.

* * *

HAZAÁRULÁSRÓL beszélni >edig annál nevetségesebb, mert

hiszen 1919 után a kommunisták az ő emigrációjukban csak azt nem követték el az egyébként r> emkor/muni sx ák tói sem helyeselt, félfeudális Horthy korszakkal szemben, amit nem volt módjukban megtennni. Az 1 91 8—1 9- es forradalmak emigrációjának kommunista része megkapott minden külpolitikai támogatást amit akkor Moszkvának módja volt adni. Ez nem volt sok, da valami mégis volt s Moszkva is kiadott emigráns lanokat, amelyek legalább oly élesen támadó hangon Írták a Horthy rezsimrő’, mint most a Mag”arorszá bót menekültek laojai az otthoni kommunista rendszeiről és annak vezetőiről.

Helycsere történt, mondhatni azt is, hogy szerepcsere. S miként a kommunista emigránsok nem szeppentek meg a Horthy rendszer őket hazaTulónak bé’vegző irodeákiainak korholó cikkeitől, ugv mégkevésbé lehet cs^dá'kozni azon, hogv a mostani »-migrációs oolitikusok és újságírók nem tartják hazaárulásnak, hgy tá madják a mai kommunista rendszert, amely nem a többségi elv, a demokrácia tisztességes iátékszabályai, hanem az ököljog révén került uralomra.

Már többször megirta ez a rovat, hogv nem az osztál -uralmi helycseréknek, hanem olyan szabad ‘‘individualista népjólc i államnak" hive, amelyben nem a rroletársorsot kommun-'zál'ák, mint a kommunista rendszerben, hanem a jólétet, a jó keresetet. Az osztálvok kölcsönös mél'ányosság^al lehetővé teszik, hogy az ország gazdasági élete vi ágozhassék és mmdenki jó kollektiv szerződések és szociális szellemű •Miami törvénvek révén :ó nolgári életv:szon'x>k k"zé emelke h"ss'k £eh F.gyik osztá'v se vredk dh-ssék a másik feledt, e^v-nlő^ként élhessenek eg"tmás meFett. Ev-ók n«r*ál" se legyen lesrcelül, a ‘öbb- ->edicr nvo’-'onis'g’ a t= szítva, kifosztva és “oszt'lyideg nként" megbélyegezve. Nem kell osztál-/uralom, osztálydiktatura, hanem az osztályok testvéries testvérisége. i

* * *

N^M IGAZ, hogy a “nemzeti emigráció Magyarorsz'g legelszántabb. Legvandálabb e’lensc- [ ge.” Mi nem azonos:tják magun- \ kát a nyilasokkal, fascis'ákkal és! más, a humanista erkölcsöktől és íszméktől elrugaszkodott i ányza- ! tot követőkkel, áik kompromittál iák az emigrációt és alapot adnak Kruscsevnek, hogy komisz kollektiv felelősségi általánosítással | l’ascistaként támadja az emigrációt .

De az emigráció ismeretében nyugodt lélekkel jelenthetjük ái, hogy a demok-atikus külföldi magyarok nem ellenségei Magyaror szagnak, hanem csak a magyarországi kommunista erőszakuralomnak, — amiként, emlékczünk, hogy az 1 91 9-es emigrációk a Horthy korszak íródeákjainak hazaárulást emlegető támadásaira azzal védekeznek, hogy nem Magyarországnak, han-m az első vilóghábom előtti feudális rendszer meghosszabbításának ellenségei, az ellen harcolnak, nem pedig Magyarország ellen.

Magyarországnak a függetlensége, a nemzeti és emberi szabadsága drága kincs. Aki ettől megfosztotta, “vandál ellensége’ ’, hívták legven akár Hit- Lrnek, akár Stalinnak és most Kruscsevnek és Kádárnak. Ha Mr. Torontói mint állítja szereti i magvar népet, dolgozzon ezen 3.7 oldalon, ne pedig Kádárék malmára hajtsa a vizet. Miért nem meny- haza, ha annyira rajon®» Kádár komunizmusáért?

Cikkében elismeri, hogy a nép bizalmát "a választási szavazatokon keresztül ” kell megszerezni. Fz kitűnik cikkének, a szavak közti értelméből. Legven megm-őződve, hegv az emig-'áció és

ve!» az Amer’k'ban és m's külföldön élő magyariig sem kivin

í mást, mint hoj»y a magyar nép “a választási s&vazatain keresztül" szabadon dönthessen, mely rendszernek aj a bizalmát.

Felhatalmazái nélkül is teljes bizonyossággal Jelentjük ki, hogy ebben a döntésben a demokratikus emigráció feltétlenül megnyugodna. t ,

Miért félnek lehat még mindig •megkérdezni a magyar népet és ehelyett becsmadik azokat akik szabad földön fflt sürgetik?

r. o.---------------ok-»————

ERNIE KOVÁCS AUTÓKATASZTRÓFA ÁLDOZATA LETT- 1 1

Frnie Kovács, a hires és iendkivül népszerű televíziós és filmsztár a január 14-ére virradó éjszakán 2 órakor West Los Angelesben station virágon autójával nekiment egy utoszlopnak és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azonnal meghalt.

Mindössze 42 éves és népszerűségének tetőpont,Ón volt. Trentoni magyar vendég’ős fia volt. de nem sok kapcsolatot tartott az amerikai magyarsággal. Kora ifjúságában már Angolnyelvü »zintársulatokkal járta az o szágot, mígnem. Hollywoodban felfedezték és gyors előiehaladásboz juttatták. Különös, excentrikus humorával, bizar ötleteivel és némajátékos tehetségével egy csapásra megked eltette magát a televízió közönségével és rengeteg pénzt keresett. Több százezer dolláros villát vett magának, amelyben nagyszerűen élt. Italoincéjének messze földön volt hire és csak szivarra .msz dollárt köllött naponta. HaiMakor is a holttest mellett találták elmaradhatatlan szivarjai.

Felesége, Edie Adarrs és három gyermeke siratja, közülük kettő első házasságból. A magyarság is igaz sajnálattal osztozik a kiváló művész oly tragikus korai halála feletti gyászukban.

——-------UOC-----A PENNSYLVANIA RAILROAD ÉS A NEW YORK CENTRAL SYSTEM EGYESÜLÉSE

Múlt héten a 2.9 billiós vagyonyu és 1 0,1 1 3 roérföld.nyi vasúti vonalakkal rendelkező Pennsylvania Railroad és a 2.5 bi'lió vagyonnal és 10,745 mérföld vasúti vonalakkal rendelkező New York Central System nyilvánosságra hozták egyesü'ési tervüket. Az uj óriás vasúttársaságnak Pennsylvánia New York Central Transportation Co. nevet akarják adni.

Az Interstate Control Commission, amelynek döntésétől függ az egyesülés, csak hónapok esetleg évek múlva hozza meg határozatát. De a hatalmas Railway Labor Executives Assn., amelybe 24 vasutas brotherhood tartozik, katasztrofálisnak nyilvánítottá az egyesülés tervét és Michael Quill a Transport Workers Union elnöke bejelentette, hogy sztrájkba lépnek, ha az egyesülés következtében a unionnak csak egyetlen munkását is elbocsájtanák.

■ ' ' ooo--------—

DILWORTH PHILAI POLGÁRMESTER KORMÁNYZÓ-rELöLTSÉGRE PÁLYÁZIK ______

Richardson Dilworth philadelphiai dem. párti polgármester január 14-én február 12-i ér vénnyel lemondott állásáról, mert állami kormányzói jelöltségre páiyázik. A város chartere értelmében ily esetben le kell mondania állásáról.

Dilworth már egyszer volt korr.ányzójelölt, amikor is 1950-ben John S. Fine rep. jelölttel szemben kisebbségben maradt. A magánéletben ügyvéd volt s 1951- ben kerületi ügyésszé, majd pedig 1955-»ben és 1959-ben polgármesterré választották. (David Lawrence, a jelenlegi kormányzó i törvény szerint nem jelöltetheti magit újból, i

Kennedy elnök: Amerika nem tűri egyetlen nép kommunista uralom alá hajtását sem

Kennedy elnök jan. I 1 -én a kongresszus két házának együttes ülésén tartotta meg ‘‘az állam helyzetéről" szóló hagyományos elnöki beszámolóját, amely a •minden eshetőségre felkészült céltudatosság jegyűben állott es a kongresszus tagjainál pá tállá a szerint talált tetszésre.

Vámok, dollár stabilitás, infláció elkerülése

Kennedy ismertette tevékénységének fontosabb esemén eit és -ro gramm iát. A világ minden fontos pioblemáját érintette, de különösen súlyt helyezett az Egyesült Államok gazdasági helyzetére és a nemkomTunis'a országokkal való kapcsolataira. — Amerika fokozatosan csökkenteni fogja a behozatali vámtarifákat az Európai Közös Piac részére.

“Az európai Közös Piac, — hangoztatta az elnök, — egyre komolyabb formát ölt és e tényre fel kell figyelni, amikor a kommunisták széleskörű gazdasági effenzivát vezetnek. A kongreszszusnak meg kell hosszabbítania a vámtarifák érvényéről szóló törvényt, hogy lehetővé tegye a vámok fokozatos csökkentését az Egyesült Államokban és a Közös Piac államaiban egyaránt, kölcsönös engedmények alapján.”

Ezáltal reméli elérni az amerikai áruk versen’ képességét a Közös Piac államaiban, elősegíteni a dollár értékének és az infláció növekedés elkerülésének biztositás't, amihez a munkaadók és munkások kereseti igények tekintetében való kooperációját igényli.

Az amerikai gazdasági helyzet állandó javulásáról szólva, az elnök rámutatott arra, hogy Eisenhower elnöksége idején, az 1961 február 1-ét megelőző 11 hónap alatt a fizetési mérleg deficitje két billió aranydolTr volt, viszont a tizenegy hónap után nem haladta meg a félbillió dollárt.

Automation és közmunkák

Az amerikai gazdasági élet, mondotta az elnök, újabb csúcseredményeket ér el, de meg kell tenni az intézkedéseket az önműködő gépék alkalmazása kedvezőtlen hatásának ellensúlyoz'sára, uj munkahelyeket kell biztosítani azoknak, a akiket ez a folyamat megfoszt a munkalehetőségüktől. Felhatalmazást kért, hogy a munkanélküliség enyhítésére szükség esetén nagyarányú közmunkákat rendelhessen el.

Adóreformok és adóleszállitási felhatalmazás

Az adótörvényeken reformot akar alkalmazni, amely meggátolná, hogy azok réseinek ki használásával hatalmas összegek kel lehessen károsítani a kincstárt A reformtörvény elrendelne azi is, hogy a bankbetétek, bondol és részvények utáni jövedelmi adót az illető bank vagy más kibocsájtó intézmény maga vonja le, a munkabérek és fizetésekből történő “withholding tax” levonások módjához hasonlóan.

Az elnök felhatalmaz'st kél r.rra is, hgy szükség esetén, vagyis ha a gazdasági helyzet ha- 1 nyatlana, egyes rétegek adóját leszállíthassa. Ugyancsak ez adóreform keretében 8 sz-zalék erejéig kedvezményt kíván adni clyan kereskedelmi és iparvállalatoknak, amelyek üzembővitéseket és uj berendezéseket valósítanak meg, ami által több munkást foglalkoztatnának.

Aggsági kórházi javaslat, iskolák segélye

Az elnök kinyilvánította erő; ragaszkodását a Social Security keretében megvalósítandó aKgs gi kórházi segélyről szóló és as iskolák szövetségi segélyezését ki vánó javaslatához, .mely utóbbi a szenátus tavaly elfogadta, de a képviselőház nem szavazta meg • mert nem tartalmazta az egyház I iskolák segélyét vagy kölcsöne sem.

!

Egyesült Nemzetek

Az elnök fokozottabb e tyüttmüködösre szólította fel í világ államait és az Egyesült Nemzetekről elisme-te, hogy nem tö ! kéletes intézmény, de a világhely zet, úgymond, nem lenne kedve zőebb, ha ne mlétezne..

I Az E. N. által a kongoi akciói költségei fedezetére k bocsájtan dó 200 milliós bondokbój 1 0( millió dollár amerikai jegyzésri kiér felhatalmazást a kongresszus tói.

Amerika elriasztó atosnereje

Bejelentette az elnök, hogy a béke megőrzésére fokozza Amerika védelmének megszilárditásál és a hadügyi költségvetés magában fogja foglalni 300 Polaris és Minuteman földrészközi rakéta építését az Egyesült Államok elriasztó atoanerejénck fenntartására .

ígérte az elnök, hogy Amerika változatlanul tovább támogatja a fejlődésükben elmaradt államokat. A délamerikai országok se gélyezésóre a kormány hárorr billió dolláros alapot teremt.

öt alaptétel

Az Egyesült Államok külpoliti kajának öt alaptételét állította fe az elnök: az Egyesült Államok er

! kölcsi és fizikai erejének fokozá- i sa, Atlanti Szövetség (NATO) j összefogásának ímegerősitése, az Egyesült Államok és a latin-amerikai államok kapcsolatainak továbbfüzése, Amerika gazdasági befolyásának fokozása a fejlődésben lévő államok között, végűi pedig az E. N. megerősítése.

Berlin és Dél Vietnam

Berlinről szólva hangoztatta az elnök:

— Berlin jövőjéről kezdődő tárgyalásokon minden erőfeszítést meg fogunk tenni, hogy a kérdés békés utón való és minden érdekelt felet kielégitő megoldására. Ezt a megoldást lehetségesnek tartom és végül meg fogjuk találni.

A délkelet- ázsiai övezettel kap ; csolatban Kennedy megemlítette a Dél Vietnam ellen folyó kommunista támadást, amelyet ‘Viszsza kell verni."

i A kommunista erőszakuralom alatti országok

Kijelentette az elnök, bogy a kommunista erőszak uralom alatti országok mai sorsát továbbra sem tekinti véglegesnek s Hogy az Egyesült Államok a jövőben nem fogja eltűrni egyetlen szabad népnek kommunista uralom alá hajtását sem.

— Amíg a gyűlölet és megfélemlítés eszközeivel, — mondotta, — harcolnak az emberek ellen, fokoznunk kell erőnket, hogy megakadályozzuk az aggressziót.

‘ Az Egyesült Államok megtanulta, hogy nem szabad lemondani egyetlen népről sem, nem szabad | egy országot sem elvesztetnek te- i kinteni, mert csak ezzel az erős elhatározással tudjuk majd elérni, hogy nemzetek ne ke.üljenek át akaratuk ellenére a kommunis, ta táborba. .

* » *

A nyugati országokban kedvezően fogadták az elnök beszámolóját, de Amerikában a republikánusok és a demokrata párt tulkonzervativ elemei, utóbbiak az élén Bird szenátorral, ellenzik Kennedy népjóléti terveinek legnagyobb részét, még a közmunkák megindítására kért felhatalmazást is. Tudni sem akarnak egyes rétegek adójának gazdasági hanyatelás esetére leszállításáról s ezt úgy állitják be, hogy az enök mrár ‘maga sem bízik abban, hogy» a sok kiadás nem fog inflációt okozni. Ellenzik az adókérdésben kívánt meghatalmazást is és erős ellenzéki harccal fenyegetnek a vámtarifák ügyében is.---------------OOO .........— -A postadijak emelése

Kennedy elnök a jan. 11-i State of the Union beszédében többi közt közölte, hogy a posta deficitjének kérdését rendezni kívánja és e célból a levél postai dijak felemelését kéri a kongresszustól.

Hir szerint az erről szóló javaslatot a jövő héten nyújtják be a kongresszusban és elfogadásának kilátásai tavalyhoz képest, amikor a javaslat nem jutott előbbre, jóval növekedtek. A levél diját 5, a levelezőlapét 4 és a légi postai levelét 8 centre akarják emelni. ,----------------ooo ----5.5 BILLIÓ DOLLÁR VILÁGŰR KUTATÁSRA

Kennedy elnök a költségvetésében 5.5 billió dollárt kér a polgári és katonai világűr-kutatás számára. Ez közel egyhuszad része a költségvetési végösszegnek és a kiadások nagysága tekintetében ötödik helyen áll. Csak a nemzetvédelmi, veterán- ügyi, mezőgazdasági programmok és a kamatok tétele nagyobb. Várható, hogy a holdbarepülés körüli versengés előrehaladtával a kiadások még nagyobbak lesznek és negyedik, sőt harmadik helyre rukkolnak előre.

Kennedy az acélkészletek halmozásáról

Kennedy elnök a január 15- sajtókonferenciáján nem mindenben mondotta örvendetesnek s rendelések mostani megnövekedését. Utalt arra, hogy a legutóbbi acélipari sztrájk előtt ugyanezen jelenség mutatkozott s amikor végül létrejött a megállapodás, számos gyár jelentős számú munkást tett le, mert az acélfogyasztó iparok oly erősen voltak befedezve, hogy hónapok soráig nem kellett acélt rendelniük.

Kijelentette az elnök, hogy ily irányban figyelmeztetést juttatót! cl az érdekelt tárgyaló felekhez s reméli, hogy a tárgyal4sok mielőbb megkezdődnek és sikereser fognak befejeződni. A kormánynak nincs módja beavatkozni a kérdésbe, de ugvmond az elnök, Goldberg munkaügyi államtitká; készségesen áll rendelkezésre se'

gité* céljára. « •

Az Iron Age acélipari szaklap legújabb közlése szerint az acélgyárakhoz továbbra is sok uj ren- I delés érkezik be s némelyik oly ; jelentős rendeléseket kap, amelyek meghaladják jelenlegi tej- i melő képességét. Számos acél- 1 felhasználó hónapban az acélkereslet uj hulláma várható, egészen júniusig, amikor az uj kollektív szerződés esedékes.

A rendelések a tárgyalások kudarca esetén bekövetkező sz'rájkra való felkészülés jegyében történnek. Az acélmunkás union a ' szakma többszázezer munkanélkülijének elhelyezése érdekében, mint megírtuk, leszállított munkaidőt fog kérni 40 órás fizetés mellett és az acélfeldolgozó gyárak befedezik magukat, mert hosszú sztrájkra számítanak.

Az acélgyárak a január 1 4-ével végződött héten az 1 960-as évi termelőké’-'esséeüknek átlagban 80 százalékával dolgoztok. «1*5 i «ban ktisal kát év $ta.

SZTRÁJKTÓL VALÓ FÉLELEM MIATT NAGY A KERESLET AZ ACÉLIPARBAN