Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-13 / 15. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. NYELVŰBEN MAG YAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter Xay 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 15-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 ÁPRILIS 13 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR MOST 40 ÉVE Madeira szige-' A trónt ez sem mentette volna tén, a nyugati hatalmaktól fel- meg, tmert a győztes En'entenek kénysze itett száműzetés keservé- előre elhatározott szándéka és ben meghalt IV Károly, Magyar- a nemzetiségek (képviselőinek tett ország utolsó koronás .királya, igéié te vált, hogy a Habsegyben Ausztria császára s az burkoknak is, épp úgy távozniok Osztrák Magyar Monarchia ural-, kell, mint a Hohcinzollerneknek. kodója. | Az Fntente jegyzékben közölte Kevesen emlékeznek reá e ikor- Andrássy Gyula grófnak, a Műszakban, mely úgy tekint vissza narchia utolsó külügyminiszteréa napokra, amikor a Monarchia ,neik bókekerő jegyzékére, hogy utolsó éveit élte, mint egy elsüly-i "csak magukkal a népekkel tárlyedt világra, amely többé nem. gyalunk" . . . tér vissza. Újságok vezé cikkei,1 Károly (király épp oly ártatlan kalendárium! évforduló rovatai volt a háború kitörésében és einem idézik vissza emlékezetét, de vesztéséiben, mint Károlyi Mihály az amerikai magyarság, épp úgy vagy Jászi Oszkár, akiket a hámint az óhazai idősebb évjára- ború után Horthy politikusai Ó3 tok magyarjai több mint kortársi újságírói bünlbakknak tettek meg élményként őrzik azon idők és a háború elvesztéséért. — Egy benne az utolsó magyar király amerikai magyar szélsőjobboldali emléket. S olyika másika, aki a lapban Barkóczy nevű publicista politikai élet aktiv részese vagy még most, közel két évtizeddel a krónikásaként élte át az utolsó Horthyt német utasításra és néfélszázadot, azért sem tudja el- met fegyverekkel eltávolitó s^élfelejteni, mert minden baj, csa-| sőjobboldali puccs után is őket pás, szerencsétlenség, amely ma' teszi felelőssé Trianonért, holott boldogtalanba az emberiséget, az Károlyi a háború kitörésekor heakkori idők végzetesen nagy té-j tek óta az Egyesült Államokban védéseinek következményeként tartózkodott és a magyar telepeszakadt a világra. I 'két járta, hogy pénzt gyűjtsön a Károly királynak semmi bűne1 függetlenségi p'rt or~paTanda nem volt a céltalan, merőben fe- alapja javára, lászi Oszkár pedig lesleges, sőt Mayyarországra csak előzőleg két évtizeden át szinte halálos veszedelmek kockázatát rögeszmeszeriien azt hangoztatta, hozó hadüzenetben. A h'ború tra- ho^v a nemzetiségek jogairól szógikus ferenc józsefi örökségként ló, 1968-as törvényt az eddiginél szakadt a nyakába és szabadulni alaposabban kell betartani. • . szeretett volna tőle. Szerette Amikor pedig a frontok összeonvolna megmenteni a Monarchiát, 'ott~k, az aradi tárgyalásokon és Magyarország területi épségét, ajánlatot tett a retnrmoknak (egyamelyet a hadüzenet oly lelkiis- ben a többi nemzetiségeknek is.) meretlenül kockázatatott egy idő- hogy valósítsák meg ked enc észben, amikor Europa sajtója évek iméjét, amely ‘‘keleti Svájccá” óta a magyarországi nemzetiségek alakította volna át a régi Nagypanaszait eltulzó tendenciózus ma<?yarorsz'Vot s az e^yenjoguiajveszéklesekkel volt tele s ami- ság biztosításával egy-fcdél alatt kor Magyarország, mik'int az a tartotta vo’na mieg az ország tisztánlátók előtt kétségtelen volt -minden nemzetiségű lakisi'gát. egy világháborúval setnmitsen De a történelmi tárgyalásikon, nyerhetett, csák mindent elveszít- i®rrielveket mint e^ik pesti napilietett. lap kiküldött tudósitója üFem vé-A háborút Vilmos császár iim- gig, a románok tudni sem akarperialista és militarista nyughatat- tcik erről a szerintük te1 j esen ellansága robbantotta ki a szerbek késett tervről és az asztalt verve által gyalázatosán meggyilkolt hangoztatták, hogy ők őztek, Habsbu-g főhercegért, aki nem mert az Entente szövetségesei volvolt éppen magyarbarát s akinek tak és Ardeleanu az aszfalt csapúgyében be kellett volna érni a kodva ikiab'lta, hogv "nekünk bűnügyi vizsgálattal és a bűnösök 600.000 pihent katonánk van a beígért megbüntetésével. . . Saj- Moldovában és ha nem ön, Jászi, nos, a magyar politikai vezetők, doktor, az egyetlen tárgyilagos Tisza István épp ug ymiint Appo- magyar politikus jön ide,mással le nyi Albert nem álltak sarkukra a sémi ültünk volna egy as-'ta’h-'Z." hadüzenet ellen, sőt Apponyi a lászi halottsápadlan baMgatta parlamentben ‘‘Végre" kiláltassal Maniu és társai elutasító heszéüdvözölte a hadüzenetet, mint deit, esrv világ omlott össze ben- Öfelsége leglojálisabb, 48-as ellen ne. Pedig mégha me» is tudott zéke. . . volna egyezni ManiuéVkal az En* * • tente nem. járult volna hozzá. — AMIKOR, miként előrelátható Különösen Masarvk amerikai involt, Amerika az angol testvérei trikai és a franciák Duna táji beoldalán belépett a háborúba, íolvás növelő törekvései miatt hogy azt javukra eldöntse, Ká- már évek óta az Entente elhatároly a sógora, Sixtus herceg utján íozott terve volt, hogy felosztják különbéke irányában tapogatód- a monarchiát, tehát Magyarorszázott a franciáknál, de saját né- got is. . . i met osztrák miniszterei is cser* * * ben hagyták, a magyar politikai E ROVAT Írója mint a kü'fölvezetők pedig nem biztatták, no- di magyarság egyik Trianon ellő ha a külföldön már 1916-ban tér- nes toillforgatója Európában nem képek cirkuláltak, amelyek a Mo- egyszer kifogásolta Károlyinak narchia és benne Magyarország Benessel való bar'tkozását, noha háború utáni felosztását mutatták. Károlyi mindig abban reményke- Sem a magyar nép milliónak dett, hogy eljön az idő, amikor további életáldozata és harctéri Benest a világhelyzet valamely szenvedései, sem az ország épsé- váratlan fordulata a ma~yarságge megmentéséneá gondolata gal való kiegyezésre fogja kéj vnee indították a magyar politikai szeritend. Kijelentései szerint vezetőket arra, hogy a királyt azért barátkozott a cseh zugimkülönbákére próbálják rábeszél- perialistával, hogy akkor :majd az ni. Sőt Tisza István mintegy tűn- évtizedes barátság alapján könytetve a háború folytatása mellett nyebben fog menni ez a kiegve- 1917-ben, a miniszterelnöki szék zés, amelyet ő a 67-es kiegyezéselhagyása után ezredesként ki- hez hasonló fontosságúnak monment a frontra. . . A magyar dott és hittel jósolt. . . E rovatiuraik csak az osztályuralmuk ró azonban naivitásnak tartotta megmentésére gondoltak és még Károlyi jóhiszenüségét, Benest pe* a katonáknak a háború fo'ytatása dig javithatatlannak. . . kérdéséről a fronton 1918 októ- Fájdalom a háború után naher közepén történt dőre lesza- gyón igazolódtunk. Benes nem vaztatása után, az utolsó pillanat- lett jobb, sőt még komiszabb mában is csak azzal törődtek, hogy gyarelleaes lett (A sorscsapások elgáncsolják a néptől kiv'nt Ká- öt sem tették jobbá, morfondirozrolyi Mihály miniszterelnökségét, tunk akkor írásainkban), végüli pedig, mint minden polgári ember, aki a kommunistákban bízott, ugvancsak ráfizetett a Szovjettel való barátkozásra. Jászi Oszkárral az amerikai magyar napilapban volt éles vitám amiatt, mert Károlyihoz hasonlóan, — akinek a-r erikái po- 1 litikái reprezentánsa volt, — szintén bízott egy Benessel való területi reviziós kiegyezés lehetőségében . . . Ami annál nagyobb naivitás volt az: ő részéről is, mert emlékezetes, hogy egyidőben, a 1: úszás évek első felében az öregedő Masarykban jelentkezett valami hajlam féle, hogy területi egyezményt kellene kötni Magyar országgal s ennek garanciájaképen Magyarországon demokrata irányú kormánynak kellene felváltania a rendszert. Benes töb bi közt Pályi Ede budapesti szerkesztőnek tett ily nvilatkozatot és tárgyalások folytak Garami Ernő vei, a magyarországi szociáldemokratáknak a komimün kitörésekor Becsbe emigrált s újra ott élő vezérével Főként a Csallóköz és más kisebb magyar többségű körzetek visszaadásáról folyt a szó Svehla cseh parasztpárti miniszterelnök és Garami között és Giesswein S'ndor a nagyszerű szociális érzésű prelálus személyében már az uj magyar miniszterelnököt is kiszemelték, amikor egyrészről a demokrácia •sseméit lebe csülg Bethlen István magyar miniszterelnök másrészről — Benes leintette, elszabotáltatta Masaryk lelkiismereti ábrándjait. . . Éppen a Károlyival és Jászival szembeni, ellenvélenmén es cikkeim álláspontjaim, adják meg az alapot arra, hogy azokkal szemben, akik még ma is igaztalanok ve’.ük szemben, de enyhén szólva szemethunynak az 1944 március 1 9-ike, 1 944 október 1 5-ike es a magyarságnak azutáni, Hitler szalgálatában való teljesen reménytelen elvéreztetése felett, megvédjem emléküket. Károlyi később is követett el hibákat, de mindig naiv jóhiszeműséggel. . . Né barát magyar főür volt, aki megérezte, hogy a feudális világ napjai lejá tak. — Nem igaz amit az amerikai magyar napilap emigráns oldala irt róla: nem “adta át tálcán a hatalmat a komimunist'knak “. Nem akarta aláírni az előző napon kanott, Magyarország ké harmadát elrabló Vyx jegyzéket, szociálde-i mokrata kormányt akart kinevezni, Kunfi Zsigxand miniszterelnökségével és sejtelme s:m voit, Weltner Jakab és néhány szocdem. vezetőinek Kun* Bélával való titkos tárgyalásairól... A lemondó iratot sem ő irta. A Katonatanács vezetői megjelenték nála a Várban és a Gellért hegyre felvontatott ágyukra mutattak ki az ablakon. Ha nem Írja alá, lövetni fogják a Várat, fenyegették meg. Károlyi aláírta, mert naivul hitt abban, hogy a nemzetközi szociáldamakrácia enyhíteni tud a Vyx jegyzéken, az országra kimondott justiemiord Ítéleten. . . Egykori Horthysta politikusokkal, (akik 1947-ben mégcsak közös választási listát sem próbáltak összehozni a kommunisták ellen), nqm dolgozott együtt, radikálisabb népbarát volt náluknál. De amikor Rajk László kivégzésével Rákosi Mátyás vérszopó sztálinista osztályharcos kegyetlenkedése elérte tetőpontját, újból emigrált. S ha kiszólhatott volna a koporsóból tiltakozott volna a komédia ellen, amellyel Kádár János, a magyar önrendelkezési akarat tömeggyilkos vérbefojtója most hamis önreklámból hazavitette hamvait Angliából és díszsírhelyen temettette el. * * • MÉG .MINDIG azzal blöffölik az amerikai és más külföldi ma(Folytatás a 4-ik oldalon) CASTRO 62 MILLIÓ DOLLÁRT KÉR A FOGLYÓKÉRT Az 1961 ápr. 19-i balsikerü kuj bai partraszállás a kalmával Cas’ tro kubai kommunista diktátor | fogságába jutott 1,1 79 kubai eni! gráns felett a múlt hét végén hirdetett Ítéletet a katonai bíróság Havanábam, Egyiket sem Ítélték halálra, hanem valamennyit har; mine évi börtönre. Castro kijelen, tette, hogy mennyit hajlandó 62 millió dollárért szabadon bo~sáj! tani. Egyesek 2,500—500,000 dollárig terjedő áron külön is kiválthatók, aszerint hogy az illető milv szeredet játszott. A partraszállás három vezetőjéért fejenként $5 00,000-t kénnek. Washington úgy nyilatkozott, hogy nem: kivan, magának szerepet semmiféle váltságdíj akcióban, de nem ellenzi, ha “magánemberek összegyűjtik a pénzt." Ily akció mindjárt a partraszállási kísérlet után megindult, amikor Castro 500 traktort kívánt váltságdíjul, később azonban emelte az összeget s igy az egyezség nem jött létre. Most újra elkezdik az akciót, melyet a washingtoni kormány a háttérből támogat. Miamiból bizottság rriegy tárgyalni Kubába. A mai összeg sóikkal nagyobb, mint mennyiért Castro annakidején kiadta volna a foglyokat. — Nyűt kérdés, hogy (Washingtonnak nincs e erkölcsi kötelezettsége a kiváltásukra 9 (Annakidején állítólag a Central Intelligence Service amerikai bizalmas hírszerző szolgá'at vezetőjének, az azóta leváltott Allan Dullesnek javaslatira történt a partraszállási kísérlet. A kubai emigránsokat Washington Guatemalában gyakorlatoztatta, de a légi védelmet nemi volt bátorsága adni hozzá s ez a felszivüség eleve kudarcra ítélte a kísérletet,' nem is szólva arról, hogy az naivitás volt, mert tisztámlátck percig sem kételkedtek abban, hogy a Szovjet beavatkozna, ha Castro uralma veszélybe kerülne, részben a nemzetközi osztályharcos szolidaritás, részben annak szempontjából, hogy a USA partja.túl csuprm 90 imiérföldnyire lévő Kubát, mint amerikai hídfőt nem adhatja fel.) Bankok mozgalma a betétek “withholding tax”-ja ellen Megírtuk, hogy a kongresszus kéoviselőháza néhány nap előtt nagy többséggel megszavazta a bankbetétek kamatai 20 százalékának a jövedelmi adó céljára, a fixkeresetüek 20 sz ’za'ékos ‘‘with holding taxja” mintájára a ban-' kok által való levonását, valamint hasonló eh'árást a részvényoszta-| lékok ügyében is. A javaslat szenátusi tárgyalása még hátra van. A bankok egy nagy csoportja mozgalma indított az ellen, hogy a szenátus a javas'atot megszavazza. Arra hivatkoznak, hogy a levonások túlsók papírmunkát adnának a személyzetnek, továbbá, hogy a betevők kevesebb kamatot kannának a kamataik 20 százalékkal való megcsorJdtása esetén, mig ha a jövedelmi valló-J másuk benvuitása idején, mint eddig, a jövedelmi vallomásuk kaocsán fizetik be a bankkamatáik utáni adót, a kamatok egészükben tavább kamatoznának, az egész kaimat hozna újabb kamatot. Utalnak arra is, hogy Canadáhan megpróbálták ezt a “withholding” módszert, de nem vált be s abbahagyták. Arra kérik az érdekelteket, Írjanak államuk két szövetségi szenátorának, hogy ne szavazzák meg a javaslatot. A bankokat az is moigtalanit;a, hogy sokan bankbeté*eiket U, S. Government *‘E” bondokra alakítják át, mert azok withholding kamatja csak a ,megújításkor, hét év és hónap múlva lesz esedékes. KENNEDY ÉS MacMILLAN UTOLSÓ KÍSÉRLETE AZ ATOMTILALOM ÉRDEKÉBEN-ooo-U. S. STEEL FELEMELI AZ ACÉL ÁRAKAT Geníben az atcmkisérleti tilalom kérdésében a Szovjet álláspontja is csökönyösen kitart amellett, hogy nem enged ellenőrzést a saját területén, mert azt! kémkedésnek tartaná. Dean USA delegátus hangoztatta, hogy Amerika, ha megegyezés nem jön létre, újból megkezdi a föld felszíne feletti atombomba kiprobáláso-! kát. Benyomása szerint a Szovjet folytatni akarja ezeket s ez az oka, hogy mereven ragaszkodik légi álláspontjához. Hétfőn a Fehér Ház és Macmillan angol miniszterelnök úgy határozott, hogy közvetlenül Kruscsevhez fordulnak a bombakisérletek beszüntetése ügyében s ha a válasz nem kedvező, még áprilisban meg is kezdik a föld feletti kipróbálásokat. Anglia tudvalévőén e célra a Pacificon lévő Christmas Island szigeteket rendelkezésre bocsáj-j tóttá Washingtonnak, az angolok! pedig ennek fejében Névadóban1 kapnak bomba kipróbálási lehetőséget. Anglia szükségesnek tartja a további bomba kísérleteket és USA-ban is sok szaktudós és katonai szakértő sürgeti azokat. Javaslat a háborús uszítás ellen A genfi 17-es ‘‘leszerelési” konferencián a Szovjet javaslatot tett, hogy tiltsanak el minden háborús propagandát és az államok Kozzanak törvényt a békét veszélyeztető uszítás ellen. Zorin szvojet delegátus utalt arra, hogy a Szovjetben be van tiltva minden háborús propaganda. (Nincs más lap csak allaimi!) és azt kívánta, hogy a többi országok "ne helyezzék továbbra is törvényen kívül a háborús uszítást." Dean amerikai fődelegátus figyelmeztetett, hogy Amerikában szólás és sajtószabadság van, amelyet nem lehet törvényekkel vagy rendeleti utón korlátozni. Javasolta, (hogy kössenek szerződést, mely szerint mindkettőnek joga volna közvetlenül szólni a másik állami népéhez (televízió, rádió) és helyre igazitani oly kijelentéseket, amelyeket valótlannak, valamint háborús propagandának tart Hivatkozott arra is, hogy ami a háborús propagandát illeti Marx, Lenin és Stalin azon Írásait kellene eltiltani, amelyek azt mondják, hogy “a kapitalista burzsoa államokkal a háború idővel elkerülhetetlen.” Tárgyalások Berlinről Berlin ügyében még nem kezdődtek meg az újabb tárgyalások, amelyek az eddigiek szerint Rusk külügyminiszter és Dobrynin washingtoni uj Szovjet követ között folynának. Megerősítik a hírt, hogy a Szovjet hajlandó beleegyezni, hogy a Nyugat Berlinbe vezető szállítási utakat nerr.zetkezi ellenőrzés alá helyezzék. De Washingtonnak nem sürgős a tárgyalás, mert Kruscsev ez ‘ enged.'irányért’ elfogadhatatlan árat követel. KENNEDY SZENÁTUSI GYŐZELME AZ E. N. SZÁZ MILLIÓS KÖLCSÖNE ÜGYÉBEN 700,000 A TÖBB MINT FÉLÉV ÓTA MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA Lapzártakor ielenrik: A. U. S. Steel, az Egyesült Államok legnao-yoihb acélipari vállalata kedden' este közölte, hogy az összes acélárakat némileg felemeli. A hir meglepetést kelt, mert a március végén létrejött uj kollektiv szerződés nem tartalmaz órabér cím,elést s Kennedy elnök reményét fejezte ki, ho->y annak nem lesz az inflációt előmozdító hatása. Valószínű, hogy a U. S. Steel példáját szokás szerint, számos más acélgyár is követni fogja.-000-Goldberg munkaügyi államtitkár jelentése szerint a munkanélküliség ■ mlég mindig nagy: probléma. Márciusban a foglal-! koztatottak száma 66,316,000 volt, 52 7,000-rel több, mint februárban és 800,000-rel több, mint tavaly márciusban. A imunkanélk-'Uiek száma 4,387,000 volt, 161,000-reI kevesebb, mint februárban. Tavaly márciushoz képest a munkanélküliek száma 1.1 millió-1 val kevesebb. Ez 5.5 százalék aj februári 5.6 százalékkal és a ta-1 valy márciusi 6.8 százalékkal szemben. A kormánynak különösen gondot okoz, hogy másfélmillió azon munkanélküliek száma akik leg-' alább 1 5 hete vannak munka nélkül, köztük 700,000 több mint félév óta. 1-ooo-MÁJUS ELSEJÉNEK UJ ÉRTELME Kennedy elnök deklarációt adott ki, melyben május elsejét, — amely Európában hagyományosan a munkásosztály ünnepe, — az egész nemzet ünnepévé nyilvánítja, melyben az ország minden polgára ‘‘az ország iránti hűsége és odaadása, valamint a totalitárius rendszerek elutasítása mellett tesz hitet.” 1 DeGauíle nagy győzelme a francia népszaváén A szárazföldi Franciaország népe DeGauíle elnök rendeletére vasárnap, április 8-án szavazott .Algír függetlenségének megadása kérdéséről és 90 százalékosan helyeselte De Gaulle álláspontját. Ez egyben a lakosság állásfoglalását jelenti a Sálán extábornok vezetése alatti OAS titkos hadsereggel szemben, amely Algírban a mindössze tiz százaléknyi régi francia telepesekkel szövetkezve meg akarja akadályozni Algír függetlenségét és szinte naponta rendez véres összecsapásokat az arab lakossággal, mikor is tömeges a halálos áldozatok és sebesülések száma. 1 Algírban csak júniusra várható a népszavazás. Az utolsó napokban 26-an meghaltak, 67-en megsebesültek. Az OAS a népszavazás eredménye dacára további ellentál'ást hirdet, de ereje gyengül, kivéve ami az algíri bankok kirablását illeti, ami még mindig napirenden van. Április 6-án ideiglenes kormány vette át Algír vezetését kilenc arab és három francia taggal. Ez a kormány a De Gaulle-' által kiküldött főbiztossal együtt működve fog kormányozni az al-i giri népszavttzicig. Jelentettük, hogy az Egyesült Nemzetek anyagi nehézségek közé jutott, mert a Szvojetblokk országai nem hajlandók megfizetni a kongoi akcióból reájuk eső költségeket. Ezért két százalék kamatozású, 25 éves bondokat akar kibocsájtani 200 millió dollár értékben. Legutóbb Jackson denn, szenátor és m^sok elégedetlenségüket fejezték ki az E. N. működésével szemben, amely szerintük Amerika szempontjából sokat vesztett értékéből, mióta az uj színes nemzetek révén az afro-ázsiai országok mind nagvobb súlyhoz jutottaik a szavazásoknál. Kennedy elnök azonban hangsúlyozta, hogy az E. N.-re szükség van, mert ha sokban csalódást is hozott, az atomkorszak-A KORAI ACÉLIPARI SZERZŐDÉS HATÁSA Az Iron Age acélipari szaklap közlése szerint az uj kollektiv szerződés létrejötte több magyj gyárnál a rendelések csökkenését! és részbeni visszavonását okozta j olyanok részéről, akik sztrájk j esetére törekedtek bőségesen be-j fedezni magukat. ‘‘így bizonyos zavar mutatkozik az acélpiacom, de remélhető, hogy a helyzet rövidesen kialakul és nyugvópontra • , •* jut.-ooo-AZ ŰRREPÜLŐK NEM FOGADJÁK EL AZ AJÁNDÉK HÁZAKAT A Houston Home Builders Assn, texasi építőipari társulat a hét Űrrepülőnek egy-egy, 24,000 dollár értékű, teljesen berendezett családi házat ajánlott fel. Az astronauták jogi képviselője azt javasolta, hogy fogadják el az! ajándékot, a Fehér Ház, a NaJ tiomal Aeronautic and Space Ad-| ministration és a nemzetvédelmi minisztérium véleményezése után azonban úgy határoztak, hogy az ajándékot nem fogadják el, ban kell egy ilyen, az ellenféllel szóbeli eszmecserére módot nyújtó intézmény. Kennedy tudvalévőén 100 millió daliár bond jegyzést javasolt és megegyezésre törekedett a republikánus szenátorokkal. A múlt héten a szenátus 70 szavazattal 22 ellen kimondotta, hogy 1 00 millió dollár felhasználására ad felhatalmazást az elnöknek, hogy vagy bondofkat jegyezzen vagy közvetlen kölcsönt adjon az E. N.mek, feltéve, hogy a többi tagországok a maguk részéről 75 millió dollárt jegyeznek. Dirfcsen rep. szenátusi vezető is a száz milliót megszavazok között volt. Most a képviselőház elé kerül a javaslat, ahol nagyobb ellentállás várható, mint volt a szenátusban. VENDÉGJÁRÁS WASHINGTONBAN Múlt héten Goulard brazíliai elnök járt Washingtonban és New Yorkban s mindenütt nagy fogadtatásban volt része. Goulard erősen baloldali, de nem kommunista. Brazília Washingtontól nagy segélyt kapott és Goulard látogatása után miég többet fog kapni, aminek fejében csupán a Goulard által hangoztatott semlegességet kell betartania. Az iráni (Perzsia) sah ui feleségével szerdán érkezett f7ashingtonba. Iran legutóbb nagyobb földreformot hajtott végre, mint ellen sakkhuzást a kommunista propagandával szemben és szintén nagyobb amerikai segélyre pályázik. Most hogy az algíri polgárháború végétért Kennedy elnök reméli, hogy De Gaulle francia elnökkel szorosabb szövetségi együttműködést tud elérni s a közeljövőre várható De Gaulle látogatása Washingtonban. A semleges Ausztria uj kancellárja, a keresztény demokrata dr. Alfonz Gorbach U rövidesen az Egyesült Államokba érkezik.
