Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-06 / 14. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK KSSV» trentonw! N. J­The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A maaujirsáa érdekeit 'iggetlen tár­hetilap. NYELVÉBEN MAOYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18. 1923, at tbe Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—inJNOARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 14-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 ÁPRILIS 6 Egyes szám-* ára 10 cent III! VILÁGTÜKÖR AZ AMERIKAI 56-OS MESE­­KULT DIÁKOK március 15-i deklarációja kapcsán megírtuk a múlt héten, hegy nem tartjuk szerencsésnek olyan határozati javaslatnak az amerikai magyar­ság álláspontjaként való feltiin-1 tését, amely egyes politikailag ké­nyes kérdésekben tuls'gcs tágan és lazán fogalmazott áll'sfoglalást tartalmaz. Az úgy a jobboldal, mint a középutasok által tártott vagyis mindkét new yorki már­ciusi ünnepélyen előterjesztett ja­vaslatról azt közölte az amerikai magyar napilap, hogy “általános helyesléssel" fogadták, azaz egy­hangúan elfc gadták. Már pedig sem a Washingtonban székelő Amerikai Magyar Szövetség, sem az azon kívüli amerikai .magyar­ság nagyrésze nem azonosítja magát olyan megállapítással, a­­mely az emberi jogok helyreállí­tása és a szabár választások mel­lett egészen általánosságban “egy szociális igazságon alapuló gaz­dasági rendszert” is említ, mint ami az 1956-os forradalom egyik célja veit. Csak távolból figyelhettük az' ! 956-os forradalmat, de ezt hisz­­szük, hogy a forradalom célja el­sősorban a Szovjet megszállástól és politikai függőségtől való meg­szabadulás és a szabad választá­sok voltak. Ugv hisszük, hogy a magyar nép többsége szociális Magyaror­szágot akar, nem kívánja vissza a régi feudális és félfoud Ts rend­szereket, de nem akar szocializált Magyarországot. Nem akarja fenntartani azt a rendszert amely a gazdasági sza­badság megszüntetésé el a ter­melési eszközöket és a termelést teljesen állami tulajdonba veszi s az egyént tel'esen alárendeli az álicmkagitalista monopólium cél­jainak és a közhivatalokban el­­lerneszkedő pártbas’knak. A leg­utolsó magyaro-Szági tiszta és szabad\á'aszíások 1945-ben nem hagytak fenn kétséget, hogy eh­hez a legkisebb kétely is fűződ­hetne, különben Kruscsev és Ká­dár nem akadályozná vérrel és vassal a szabad választásokat. | (Nem akarja azt sem, amit a Sulyok Pong.ácz féle szabadság­mozgalom deklará.t a maga külön nyilatkozatában mondván, hogy nem kívánja visszaadni a gyara-, kát a tulajdonosaiknak. Az ame-i rikai magyarság amerikai s demo­kratikus szellemű zöme nagyon nem osztja Sulyok Pongráczék e szélsőséges véleményét, de nem lehet eltagadni, hogy világosab­ban, érthetőbben mondj -k meg, j mit akarnak, mint a diákok szer­vezetének deklarációja . . . ) * * * MINDENKI mást érthet “egy szociális igazságon alapuló társa­dalmi rendszer” alatt Rákosi Mátyás és Kádár János például a kommunista áhamkapiiaLzmus teljességét értik, úgyszintén az 1956 -os emigránsok között is vannak, akik igy magya.ázzak ezt a frázist és csak azért sodród­tak emigrációba, mert a komrau-, nizálasok fenntartásával ‘‘demo­kratikusabb állapotokat” kivan­­tak, olyanokat, mint amelyekben Kajk László kivégzése és más gyi.kos erőszakos kevésbbé for­dulhatnak elő. Az amerikai ma­gyarság és azt hisszük a világban szétszórt többi magyarság sem fogadhatja el a határozaá javas­lat ez egészen felületes szövege­zésű mondatát, miként nem irr.at­­ja alá a javaslat azon későbbi mondatát sem, hogy hitet tesz a szabadság és a társadalmi igaz­ság végső győzelme mellett, — enélkül hogy tudná mit ért az Amerikába menekült magyar egyetemi hallgatók szervezete ez ■lati? i | A határozati javas’atban szer- de miként nincs kollektiv bünös­­fö’ött elégséges lett volna fel- ség, úgy nincs kollektiv ártatlan-MINDSZENTY BÍBO­ROS 70 ÉVES LÉTREJÖTT AZ ACÉLIPARI ÜJ í KOLLEKTIV SZERZŐDÉS A határozati javaslatban szer- i fölött elégséges lett volna fel- s lengősségek helyet elsősorban, ! — és neon mellékesen — a sza­bad választások követelését ki- i 1 angsul' •' zni. j] Reméltük, hogy a diíkszerve-j rét elfogadná a szabad vá'asztá- ; &ok döntését, bármiképen hang- i zik is imajd a magyar nép több- , cégének véleménye arról, amit a j javaslat szerzői a ‘‘szociális igaz- ] ságon alapuló gazdasígi rend- « szer" és "a társadalmi igazság , vég3Ő győzelme" alatt értenek. . . i 1 Az amerikai és az egyéb külföldi i magyarság demokratikus rétegei i olyan Magyarországot szeretné- I nek látni, amely a népakarat! i többség szabadon nyilvánított < akarata alap'án olyan szabad or- 1 szág lesz, amelyben egyetlen ősz- < tály sem uralkodik a imás'k felett < és amelyben az osztályok kölcsö- 1 lös emberi méltányossága alap- i ján minden tisztességes dolgozó megtalálja a polgári jó’é be való ] felemelkedés, a polgári élctviszo- j nyok lehetőségét, nincs proletár. . De ez csak az amerikai magyar- ’ ság imagánvé’eménye. Határozni, '■ szabadon dönteni a magyar nép - illetékes s bármi lesz ma;d aií többségei döntés az amerikai és I más demokratikus magyarság aj s demokrácia játékszabályai szerint j i el fo^ja fogadni. De ne vágjunk j szélsőséges frázisokkal, amelyek 11 mindent és semmit sem monda- ,i uak az eseményeit elébe I < Ily é telemben tisztázni kiván- > tűk a kérdést. S ezt azért is fon- i tosnak tartjuk, mert a két gyűlés ‘ endezői az ellentétek hevében ' kissé megfeledkeztek arr-'l, hogy ’• az előterjesztendő javaslat való- - ban kifejezze az amerikai ma- i gyár többség érzületét. Úgy tudjuk, hogy a javaslat nem mindenben fed.e az említett ■ kitételek összes elképzelhető ma- ■ jyarázatait, nem is szólva a szélső , iobboldaliakról, akiknek egyik . apj a-ban azt olvashattuk a leg-1 t itolsó elnökválasztás előtt, hogy j leim kell több szociális reform , mert “elég volt a New D.a.ből, j Fair Dealből.” j Nekünk nem volt elég. Azok ] Folytatását akarjuk látni amerikai és majdan az önrendelkezés visz- ( izanyerése esetén imagyarorszagi j viszonylatban is. r • * * 1 FENNTARTÁS NÉLKÜL és l érőmmel üdvözölhetjük a diákok 1 javaslatának azon mondatát, a­­mely szerint elitélik "a szélsősé- l jes és antidemokratikus szerve- 1 ceteket, amelyek a kommunizmus • illeni harc álarcá alatt a magyar t Forradalom eredményeit saját ön- a cő érdekeik szolgálatiba áLitják. ( * Helyes, hogy haladó demokrati- - bus diákjaink distancirozni akar- < ák magukat a szélső job~o.dali L ílemektől, amelyek semmit sem 1 vontak vissza .múltbeli tévedéseik- s jól sőt azokat, Mag^aro.sz gra s visszatérve élőiről akarnák kezde- E li és a szabadságharcosokat sze-, c etnék felhasználni trójái falóul 3 íogy visszacsen,;ésszék magukat.. r Ha aztán elérték volna céljukat £ is a magyar közhatalmat, jól ki­fizetnék őket. . . , Meglátszott ez a jobboldaliak l yülésén is, amelyen a diákok észvétele egyáltal-n nem á.lott­­isszhangban a javaslat idézett nondatával . . . S nem állott ], isszhangban a diákok szónoka' a beszédének azon mondatával [ icm, amelyben igazoló bizottság- a iák nevezve ki magát, sietett ki- j elenteni, hogy "meggyőződésem í izerint mindkét ünnepséget tiszta n zándéku becsületes és kitűnő a nagyar emberek rendezték." —| Hsztelet a tiszta szándékú, becsű- é etés és kitűnő magyaroknak s t nég azoknak is, akik nyíltan meg s sánták múltbeli tévelygéseiket,, \ de miként nincs kollektiv bűnös ség, úgy nincs kollektiv ártatlan­ság sem . . . Bebizonyosodott ez míndjár ott, amint a diák-szónok kije lentette: “Ki kell közösiteni magunk kö zül a nyilas idők levitézlett baj nokaít, akik még most is, min élő anakronizmusok, próbáljál megfertőzni rég idejét múlt szó lámáikkal az emigrációs magyar ságot. Árultak a fajelmé’et ügy­nökei már egy gyékényen Moszk vávai és jelenlegi kommunista­­ellenességük csak ama bánatuk r.ak jele, hogy most már helyet­tük mások árusítják ki az orszá­got, s most nem ők azok, akii elnyomják a népet. Itt New York­ban akad talán néhány követőjük és keresnek talán jadás'énzeket, de az 56-os forradalom országa ban se keresnivalójuk, c* piacul nincsen.” Fnnel a mondatánál ugyanis a hallgatóság somiból tüntetőer felállt az egyik legexponáhaí l szélső jobboldali vezető és hivei vei együtt, — miként az egyő szélső jobboldali lar> meg is Írja. — kivonult a teremből és égj szélső jobboldaliaktól is l’toga­­tettnr.k ismert egyesület helyisé­gében folytatták egymás közt r.z ünneplést. Jó. tanulság ez a diák vezetők­nek, hogy ne siessenek el sem­mit. . . Egyébként azonban min­den dicséret megilleti őket bátoi kiállásukért. Meg szebb lett vol­­í a, ha azt nem kötik egybe az 'migráció egyik legaktívabb an­­'itota'iter ha'C'sa ellen', az adotl belvze'ben fe'esleges mc?a!ku­­vasnak tetsző, igaztalan és sunyi, névtelen célz'sokkal! • * * SOKKAL TÖBBEN voltak a iobbo’dalirk, mint a közé utasok ünnepélyen s ezért magukra ves­senek azok a középutas meneküli politikusok, akik a mul'b?« alis nyitották ki a szájukat a szélsc jobboldal ellenük hirdetett hamis vádjai ellen s hagyták azt is, hogy a szélső jobboldal nyill vagy suttogó propagandával elá­rassza Magyar Ajr.cik't, mosl pedig egyrészük inkább a jobb­oldali gyűléshez, a túlzó, szerte­len szélsőséges Walker tábornok­nak felajánlkozók ünnepségéhez húzott, mint az amerikai és demo­kratikus irányzathoz közelebb ál­lókhoz. i Az ő mulasztásuk, hibájuk, Fogy a jobboldaliaknál zsúfolt ház volt, mert vajmi keveset csi­náltak amerikai emigrációjuk több mint egy évtizedes ideje alatt, hogy a szélsőjobboldali irányzatot és dernagogi ját ellen­súlyozzák. Sem szóban, sem kis­ded sajtójukban nem képviseltek kellő erővel a magyar demokrácia irányzatát s igy történt, hegy a szélső jobboldal hangja ma igen sokfelé dominál az amerikai ma­gyar bérkekben. A szélső jobbol­dal aktiv, a kommunisták aktivak s csak a magukat középutas de­mokratikus poliíikusoknek mon­dó menekült politikusok szunyó­­cálnak. r. o.------------n o r>------------­ŰRREPÜLŐ KABIN TORTÁBÓL GLENNEK John Glenn, az ezredessé elő­léptetett amerikai Űrrepülő sikere annyira föllelkesítette egy Cocái Beach-i hotel cukrászát, hogy — amint a Reuter ügynökség külön ielenti — elkészítette az Űrrepülő kabinjának azonos dimenzióju mását — tortából, a legfinomabb anyagokból és izekkel. A remekművet a cukrász Glenn és családja, valamint mindazon technikusok és munkások, részére szánta, akik * sikerült Űrrepülés­ben kömmöködtek, I Katonai yunta ragadta1 magához a hatalmat Argentínában Arturo Frondizi argentínai el­nököt, aki tizenegy na~ig cllen­­<Állt a lázadó tábornokok követe-' lésének, roá cius 29-én a t'-bor-' nokok letartoz'atták és a La Pia-' ta folyó déltájában lévő Ma-tin Garcia szigetre szállították, ahol annakidején Peron diktátort is i fogva tartották. | A hadsejcg vezetői előzőleg hibáztatták, hogy Frondizi a vá­lasztások szabadsága abpján meg engedte, hot<y a száműzött Peron hivei jelölteket állítsanak a már- j ciusi választásokon. A peronisták-1 i inak a szakszervezeti vezetőktől és a kommunistáktól támogatott ■ választási sikerei után Frondizi habozott végrehajtani a t'btírno-j kok azon követelését, hogy ne engedje meg, hogy a megválasz­tott peronÍBták elfoglalhassák képviselői és kormányzói poziciói­­kat. ; i A hatalom' teljesen a táborno­ki yunta kezébe került, amely az alkotmány é.Iclmében Guido sze­nátusi elnököt ültette az elnöki székbe. Guido Frondizi barátja s pártjának exponense volt. De két­séges, meddig marad az elnöki állásban s félő, hogy a yunta i rövidesen valamelyik generálisát' ülteti a helyébe. A yunta nem akarja Peron visszatérését s nem népsze ü a ' mintegy 2 és félmillió peronista szavazó előtt ö,.,rn. Argentina riém ' jutott nyugvópontra Guido el­nökségével.-----------------OOO..................... j' A KUBAI PARTRASZÁLLÁ-1 sí kísért et résztve­vőit halálos íté­let FENYEGETI i C’«bph>an már Hús 79 én meg­kezdődött az 1179 kubri mene­­k”lt perének tömeg tárg-a’ása, akiket a Fa’szerencsés 1961 á~ri­­lis 1 6-i kubai partaszHLs és al­kalmával foplul ejtettek. I A külföldi ubágirók n~m ve­hetnek részt a tárával'son. Hir szerint a legtöbb vádlott bűnös­nek mondotta magát. A Havana fővárosban fob'ó tárgyaláson, ha­zaárulással v-dHák őket, mert szemben alánok Castro kommu­nista rezsimjével, amelv kezdet­ben szabad választásokat Ígért de most tudn: s-m rka- azokról. Castro kezdetben hajlandó lett vn'na naovszámu U. S. tractor fejében szabadon engedni a tog- i lyokat és Walter Reuther auto­­! munkás elnök és mások vezetésé­vel több millió dol’ár is gyűlt egybe e célra. De Castro erre emelte a követeléseit úgy hogy mind kevesebb lett a remény hogy az alku, — amelyet zsaro^ lásnak is lehetne nevezni, — lét­rejön. Sokak nézete szerint talán még most sincs későn. . . Castro állí­tólag halálos Ítélettől sem retten­ne vissza a naiv és hiányos part­­raszálási kisérlet áldozataival szemben. Hatalcmrajutása óta , nyilvánosan 625 embert végezte­tett ki és börtöneiben ezrével ül­nek politikai foglyok.-----------------OOO----------------­EGY B0X0LÓ BELEHALT SZABÁLYTALAN SÉRÜ- ' LÉSEIBE Benney (Kid) Párét hires box­­oló múlt héten New Yorkban " Emilé Griffittel való mérkőzése , alkalmával oly brutális sérülése­ket szenvedett, hogy április 2-án 1 belehalt sérüléseibe. Megállapitást nyert, hogy a bi- ] ró nem vezette szabályszerűen a mérkőzést. Már jóval előbb közbe { kellett volna lépnie Grif fit sza- ] bálytalan magatartása miatt. New Yorkban az ügy kap-sán ; mozgalom folyik, hogy a nyilvá- , nos birkoz'.ve senveket a brutái- , littaek miatt tiltsák b*. ‘j Mindszenty József, Magyaror-j szág hercegpr'más bíborosa már-1 cius 29-én töltötte be nemes éle­tének 70-ik évet. E nevezetes év­forduló meg mindig a budapesti USA követségen találja, ahová 1956 nov. 4-én, a forradalom vérbegázolása napján, az ameri­kaiktól felajánlóit menedékjog alapján vonult vissza, hogy ne essen újra rabtartói kezébe, akik több mint nyolc évig hamis “összeesküvési" vád alapján fog­ságban tartották, mert féltek egyéniségének és beszédeinek a népre gyakorolt hatásától. Mindszenty bíboros a legfi­gyelmesebb vend égszere‘etet él­vezi az amerikai követségen, de el van zárva a külvil-gtól és apos­toli hivatása teljesitésétől. H'nni , kell, hogy eljön az idő, amikor ennek lehetősége a magyar nem­zet fiainak őszinte örömére újból megnyílik számúra s visszanyeri szabadságát a magyar nemzettel együtt. Addig is ennek forró kí­vánsága száll feléje az óhaza és a vilá,T minden szabad sí gszerető fiának leikéből! {-----------------OOO----------------­A SUPREME COURT | UJ TAGJA — Az Eisenhower elnök idején a szövetségi Su-reme Cou”t tagjá­vá kinevezett Fvans WhPtakcr 61 , 'éves bíró egészségi okokból le­mondott s utódjává Kennedv el­nök Byron R. White helyettes fő­­államügyészí nevezte ki. White Denverben volt ügyvéd s erősen résztvett Kennedy elnök­ségi kampíny'ában. Kennedy a ■fivére, Robert Kennedy mellé nevezte ki helyettes főál'iam­­ügyésznek. White a Sup eme Court egyik legfia*a!abb tagja lesz, mindössze 44 éves. Utódja a helyettes foil'am­­ügyészi állásban Nikolas Katzen­bach lett. í-----------------OOO-----------------­MINDKÉT ÍTÉLETET MEG­SEMMISÍTETTÉK ÉS UJ ELJÁRÁST RENDETTEK EL ÁGH LÁSZLÓ ÜGYÉBEN F.rn'ékeTetes. ho<ry a new yorki l'evándo lási b'r^ság a múlt év Hé:én deportálásra ité'te dr. Ágh László volt óhazai üg véd"t és tartalékos főhadnagyot, aki az Egyesült Ál’am&kban a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége ci­­mü, nagyrészt szélsői obbHdali egykori tisztekből á'ló alakulat­nak főcsoportvezetője volt. A fő- , vád az volt ellene, hogy 1942- ben, a komáromi' Frigyes lakta- , nyában rosszul bánt a munka­­szolgálatosokkal. A washingtoni igazsígügymi- . nisztermm felebbezés folytán új­ból tárgyalta ü^yet és felmentette Ágh Lászlót. Ez ellen viszont szintén félszólamlás történt és 1 március 12-én a minisztérium 1 Board of Appeal-je úgy a depor-l táló, mint a felmentő itéletesti megsemmisítette és uj eljárás cél-1 jára visszaadta az ügyet a beván- < dóriási hatóságnak, hogy kezdje ; meg újból tanuk kihallgatását. ,-----------------OOO-----------------­A TŐZSDE ELNÖKE ADÓCSA- j LÁS VÁDJA ALATT 1 \ Mr. Truman Bidwellt, sí new i yorki tefesde elnökét hamis adó- l vallomás bűntettével vádolja az < ügyészség. Bidwell az adócsalást 1 még 1958-ban követte el, ameny- » nyiben jövedelmét a valóságtól i eltérően kb. 50 ezer dollárral i kisebb összegben jelölte meg. Az előkelő állású gazdasági t szakférfiú esete kínos feltűnést 1 keltett az amerikai közéletben, i aminek Bidwell le is vonta a kon-| 1 zekvencíájít és tisztségéről azon- t r>al lemondott. A tőzsdetanács j esrvelőre nem hajlandó lemondó- f lit tudomásul venu)» I Mult számunk lapzártakor ér kezett hire, amely tudni vélte hogy a némi megszakít'ssal feb 14 óta folyt acélipari Crgyalásol eredménnyel jártak, helytá lónál bizonyult. A két évre szóló u egyezséget, amely nem biztosit u, béremelést, de egyéb kedvezmé nyékben óránként tiz cent bére mclésnek felel meg, úgy a union ba tömörült munkások, mint a nagy gyárak már jóvá is hagyták { A bérkérdést egy év leteltéve vjból fel lehet vetni, már 1962 május 1 -én. Az uj egyezmény a szabadság idők terén javításokat hoz, ked vezőbbé teszi a nyugdíj- ügyet és kiterjeszti a munkaalkalmakat.— Nagyobb védelmet .nyújt rövi­­debb munkahét ellen. A ‘‘Seno­­rity Plan" régóta, a gyárnál dol­gozó munkásoknak fokozottabl védelmet nyújt az időleges vég­leges elbocsájtás ellen. i Kedvezmény vívmányok Az uj szabadság idő tervhez e gyárak munkaóránként hárorr | centtel járulnak hozzá a tervbf | tartozó alkalmazottak számára. A I terv szerint egy heti külön vaká­­- ciós fizetés jár minden öt év után, amelyet 1961 január 1. előtt egy­folytában dolgozott a .munkás a 1 gyárnál. Ezt hozzáadják ahhoz a 13 heti vakációs fizetéshez, ame­lyet a -munkások most a nyuga- I lomba vonuláskor kapnak. Azon­ban tiz százalékkal csökken min­den három havi időszak után amelyet a munkás a 65-ik életév és nyugdíj jogosultságának eléré­se után munkában tölt. Ennek aj újításnak cél:a, hogy a munkáso­kat nyugalomba vonulásra ser­kentse s több legyen a munkaal- 1 kálóm a fiatalabbak részére. A munkanélküliségű segély terv megjavítására a {jyárak az eddig; 5 cent helyett 9^2 centtel emelik fel hozzájárulásukat minden le­dolgozott munkaóra után. A mun­kanélküliségi segélyterv kifizetései megjavulnak ann- iban, hogy az állami imunkané.küli segély ki­egészítésére a munkás az eddigi $25 és minden eltartott után $2 helyett 37.50-t s minden eltartott után $1.50-t kap. Olyan elboesáj­­tott munkások akik nem tartoz­nak a segélyterv alá, az eddigi $47.50 és eltartottanként $2 he­lyett $60-t és eltartottanként $1.5 0-t kapnak. A rövid munkahetet dolgozók számára uj kedvezés, hogy meg­kapják a bérkülönbséget amely a dolgozott órák és egy 32 órás munkahét között fennáll. Akik legalább három évet dol­goztak egy extra hét vakációt kapnak egy extra félheti bérrel. RIBIKOFF: AZ EISENHOW] VÉNYT IS FENN KELL TAR JAVASLAT MEGSZA Ribikoff népjóléti, nevelésügyi államtitkár kijelentette, hogy az aggok kórházi kedvezményeinek a Social Security keretében való megvalósítása nem tenné tárgyta­lanná az Eisenhower elnöksége idején hozott Kerr-—Mills e kór­házi kedvezmény törvényt. Mi­után a kormány által támogatott Anderson—King javaslat csak a Social Security alá tartozó, 65 éven felüliekre vonatkozik, a Kerr—Mills törvény érvényben maradna azon aggok számára, akik nem tartoznak Social Secu­­ritybe. Mint tudvalevő, a Kerr—Mills törvény szegénységi bizonyítványt követel a kórházi kedvezményt igénylőktől s csak azokra vonat­kozik, akiknek évi keresete nem többi mint 1800 dollár. (Házas­pároknál 2500 dollár) Eddig e megalázó követelmények miatt fel tünátn ktvtsan vették Igénybe.-1 Az uj szerződés értelmében a , j gyár és a unino embereiből aiaku­­. 1 ló Human Relations Committee í figyelemmel kiseri a túlórázást a : letett vagy rövidobb időt dolgo­­j zó munkások érdekei szempont­­j jából, valamint azt is, hogy a -j foremanok és az an alkalmazottak,-j akikre nem terjod ki a kollektív- szerződés milyen munkát végez- i r-ek? 1 A Kennedy adminisztráció I sikere , A tizenegy nagy gyár között, amelyek az egyezséget lefogadták van a Bethlehem Steel Í3. Mint ismeretes a Conrad Coo­per, a U. S. Steel alelnöke és Mc­Donald union elnök vezetésével folyt tárgyalások március elején ^ megszakadtak, de Kennedy elnök és Goldberg munkaügyi államtit­kár nyomására március 14-én új­ból elkezdődtek. A szerződés há­rom hónappal a réginek junius 30-i lejárta előtt jött létre. 1 Kennedy elnök gratulált úgy 1 Coopernek, mint McDonaldnak 1 és reményét -fejezte ki, hogy az 1 elért vivmányak nem fognak in- , ' flációs hatást kiváltani. Ezt úgy ■ magyarázzák, hogy az elnök re­­méh, hogy az acél- ár legfeljebb Li csekély mértékben, vagy egválta­­:. Ián nein fog emelkedni. 'j Az acélipari kollektív szerzw- 1 dések tudvalévőén mintául szol- I gálnak az aluminium iparban, va- I lamint egész sor más iparágban ’ és a kormány azt reméli, hogy az acélipari szerződés erős támaszték I lesz hogy az infláció elleni harc "I szempontjából az árakat és bére­­j két lehetőség szerint állandósi- I tani lehessen. I McDonald union elnöki hely­­! zete megszilárdult. Helyesen ér­­. zékelte, hogy a munkások el 1 akarták kerülni az 1959-ben be­következett keserves sztrájkhely­zetet, amely 1 1 6 napig tartott és j tekintettel az automationra, az állásbiztonság növelésére fektet­ték a fősulyt. [! Kennedy elnök attól félt, hogy 1 ha nem jön korán létre a kollek­- tiv szerződés, a sztrájktól való félelemben a gyárak annyi ren­delést kapnak, hogy egy esetleges j sztrájk után a gyarak csak keve­­, sebb munkást lesznek képesek foglalkoztatni. A szerződés korai j létrejötte ennek elejét veszi. Az acélipari szaklapok azon-, ban így is azt jósolják, hogy ápri­­. lis-májusban a rendelések csók­­í kenni fognak és a gyárak a tér-, melőképességük jelenlegi mintegy 80 százalékos felhasználása he­­: lyett csak mintegy 66 százalék­kal fognak dolgozni. 3R ALATTI MEDICARE TÖR­­,TANI AZ ANDERSON—KING VÁZASÁVAL EGYÜTT i Az államok közül is csak 28 sza- . : vazta meg eddig, holott a tör­vény szerint a kedvezménnyel já­ró költségeket felében a szövetsé­­gi kormány, felében az államok . fizetik. , Washingtonban egy 27 tagú. orvosokból álló küldöttség tisztel­gett Kennedy elnöknél és bejelen­tették, hogy nem azonosítják ma­gukat az American Medical Assn.­­nak az Anderson—King javasla­tot az egészségügy szocializálásá­nak feltüntetni kívánó kampány­­jával. Egyben Washingtonban megalakították azon orvosok or­szágos szervezetét, akik segiteni kívánnak abban, hogy a republi­kánusok és déli demokraták együttműködése ne sülyeszthese el továbbra is a javaslatot a bi­zottságban, hanem a képviselő­­ház plénuma m«g «X évben tár. óraija la. ____ . ..... -------- . j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents