Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-23 / 12. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian News­paper in Lehigh lr alley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAOYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3. 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Fieimty. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Fölgyében Volume 40-ik Évfolyam 12-ik szám BETHLEHEM. PA., 1962 MÁRCIUS 23 Egyes szám.- ára 10 cenl VILÁGTÜKÖR AZ AGGOK KÓRHÁZI AZ ACÉLIPARI SZER­KEDVEZMÉNYEI Kennedy elnök a március 1 4-i saj tckonf erenciáján kijelentette, hogy a 65 éven felülieknek a So­cial Securityn belül biztositandó kórházi kedvezményei ől szóló Anderson—King javaslat ez év folyamán feltétlenül szavazásra kerül a washingtoni szenátusban. Kevesebb hat'rozottság'al Ítél­te meg a javaslatnak a képviselő­házban várható sorsát, mert a ja­vaslat megakadt a ‘‘Ways and Means Coffnmittee”-Len, amely­nek tagsága három ötödében a javaslatot ellenző republikánu­sokból és déli demokratákból áll. Országszerte erősen emelkedik a hangulat a javaslat érdekében és növekszik a lakosság nyomása a szenátorokra és kongresszusi képviselőkre. A Social Securityben részesülő aggok központi szervezete május 20-ára orsz'gos naggyülést hirdet a new yorki Mad’son Gardenbe, a javaslatnak a képviselő1'ázi bi­zottságból a H z plénuma elé juttatása érdekében. Kennedv el­nök vállalta, hogy a gyűlés főszó­­noka lesz. —----fon--.....— ... ELŐRETÖRTEK A PERO­NISTÁK AZ ARGENTIN VÁLASZTÁSOKON Az argentínai választáson elő­retörtek Peron szimüzö‘t diktá­tor invei, akikhez számos szak­szervezeti és verető és kommunis­ta is tartozik. P ienos Aires kor­mányzói állását olyan politikus nyerte el, aki Castro kubai kom­munista diktátorral szemben az “El a kezekkel" politika hive. Tíz kormányzóság és 30 képvise­lői mandátum jutott a peronisták kezébe s át akarják venni azon tartom'ínyok kormányzóságát,­­amelyekben többséget kaptak. Frondizi elnök "radikális pol­gári pártj'nak” helyzete nagvon megnehezült, de bizakodnak ab­ban, hogy a hadsereg tábornokai nem engedik meg Peron vissza­térését. Peron Mad idban él és annan figyelte a választásokat. Frondizi saját hiveit nevezte ki íormányzóul azon tartomán ok­ban, ahol a peronist'k győzték,! de május 1 -én esedékes az uj kormányzók hivatalba lépése s haj ez nem történik meg, kritikus helyzet áll elő. Peron azt állítja, hogy ‘‘szabad választások esetén '’yőzelme a legnagyobb lett vol­na". ZODESI TÁRGYA* LÁSOK A leszerelési konferencia csak mind kilátástalanabbá válik... Pittsburghban napon'a folynak z> tárgyalások a junius 30-án le­járé acélipari kollektiv sze ződé3 megújítására. Conrad Cooper, a gyárak képviselője valamint Mc­Donald union elnök nyfatkozata szerint erős munka folyik, hogy Kennedy elnök sürgető kívánsá­ga szerint a megegyezés m’előbb létrejöjjön. De egyes kérdések na gyón nehezen jutnak előbbre, no­ha az albizottságok is keményen dolgoznak azok megoldása érde­kében. , A bértárgyalások dacára a rendelések továbbra is élénken érkeznek a gyárakhoz s emelke­désük vagy apadásuk attól függ, milyen irányban történik majd fordulat a pittsburghi tárgyalá­sokon. Leslie B. Worthington, a U. S. Steel Co. elnöke kijelentette, hogy az acélgyáraknak nagyobb nyereséget kell kapniok, Ka erősí­teni akarjuk az aranykész’et ér­tékét és meg akarjuk állni helyün­ket a nemzetközi piac versenyé­ben. Ebből arra következhetnek, hogy a gyárak áremelésre készül­nek.---------------ooo---------------­JÁNOS PÁPA TÍZ UJ KAR­DINÁLIST AVATOTT FEL János pápa március 19-én a Bíborosok Szent Kollégiuma márc. 19-i ülésén tiz uj bíborost nevezett ki, mint azt egy régebbi híradás már jelezte. Ame ikai egy sincs közöttük. Három olasz, ket­tő délaanerikai s egy-egy ir, spa­nyol, portugál, belga és sziriai. A biborosook száma ezzel 87-re emelkedett. János pápa azuttal sem hozta nyilvánosságra az 1960-ban tit­le. san, kinevezett három bíboros nevét Azt hisszik, mindhárom a Vasfüggöny mögött él s a Vati­kánban személyi biztonságuk ér­dekében titkoljuk a nevüket. Az uj bíborosok ünnepélyes felavatását március 22-ére tűzték ki a Szent Péter Bazilikában. János pápa a Konsistorium ülé­sén tartott beszédében aggályát fejezte ki, hogy egy uj rabszolga­ság létesült a világ több részén, amit nyilván a kommunista rend­szerre értett. :! LÉTREJÖTT A FEGYVERSZÜNET ALGÍRBAN, » DE AZ “ULTRA” TISZTEK TOVÁBB- 11 HADAKOZNAK DE GAULLE ELLEN A Genfben, 1 7 ország részvé­telével és a tárgyalásoktól mit­­sem remélő Franciaország tévol­­létével folyó leszerelési konfe en­­cia imárc. 14-én nyílt megó Úgy Amerika, mint a Szovjet nagy­részt régi javaslataikat terjesztet­ték elő. A Szovjet változatlanul azon az alapon áll, hogy' a nuk­leáris fegyverek ügyében nem járul hozzá olyan ellenőrzéshez, j amely túlmegy az ország határo­kon, mert azt kémkedésnek tar-j tarrá. Gromyko Szovjet külügymi­niszter ragaszkodik a gyors és teljes leszerelésről szóló Szovjet javaslathoz és Amerika h bájául akarja feltüntetni, ho°y a fegy­verkezési verseny továbbfolyik s hogv Washington ámil'sban újból el akarja kezdeni a légköri atom­bomba kipróbálásokat. Uj rómitgetés Kruscsev március 1 6-án Mosz­kvában tartott beszédében ismét rémitgetni akart. Azzal kérkedett, i bogy a Szovjetntk olyan rakétát sikerült megalkotnia, amellyel j minden oldalról megtámadhatja az Egyesült Államokat. Azt álli-, tóttá, hogy az uj "globális raké­ta" kivédhetetlen és rakéta ölő. ellenrakétával — ha ilyent sike-l rül is feltalálni — sem lehet célt érni ellene. i Washingtont nem sikerült el­rettentenie vele hiszen nyilván­való, hogy azt akarja, hogy mi­után a Szovjet több mint 40 uj bo-rnbakipróbálást hajtott végre, Amerika ne kezdje el újra a lég­köri kipróbálásokat s a Szovjet ezzel fölényben lehessen. (Cape Canaveralon most pró­bálták ki a Titan II távrakétát, I amely több mint 5,000 mérföld táverejü s a kísérlet teljes .siker­rel járt.) I A konferencián négy nyugati, öl kommunista uralom alatti és nyolc semleges ország vesz reszt. A delegátusok az országuk ed­digi álláspontja szerint i'é’ik meg a USA, illetve a Szovjet javasla­tát. A semlegesek részéről eddig nem hangzott el jelentősebb fel­szólalás. Mindkét oldal beszédein meglátszik, hogy a semlegesek megnyerése a propaganda céljuk. A külügyminiszterek Berlinről tárgyalnak Szinte jelentősebbnek tűnnek fel azok a szükkörü tárgyalások amelyek Gromyko—Rusk kül­ügyminiszter és Lord Home an­gol külügyminiszter között foly­nak és amelyek fökérdésci, a le­szerelési s atomproba kérdés mel­lett, elsősorban Berlin, továbbá Dél Vitnem, Laos és más hideg­háborús problémák. Kruscsev különösen a berlini1 ‘‘válság" megoldását sürgeti, de hajszálnyit sem változtatott régi álláspontján és újból külön kelet-j r.émet békeszerződés megkötése fenyegetésével akarja előtérbe hozni a Nyugat Berlinbe vezető szállítási utak szabadságának | ügyét. A bizalom kérdése , Az atomfegyverek és az álta­lános lefegyverkezés kérdésében Gromyko által hangoztatott, el­fogadhatatlan álláspontot Tserap­­kin Szovjet delegátus is hangoz­tatta a tizenhetes konferencián.— Kruscsev ravaszul kitalálta a ‘‘nemzeti ellenőrzés” formuláját, amely szerint minden nemzet a saját fegyverkezése és nukleáris éc egyéb fegyverkezése leszerelé­sét ellenőrzi és a többiek kötele­sek ezzel szemben bizalommal vi­seltetni, Mintha a Szovjet eddigi szerződés betartási rekordja pon­tosan az lenne vajmi csekély alapot nyújt ily bizalomra ebben •x élethalál kérdétben, L4tniva< ló, hogy Kruscsevnek első célja a külföldi amerikai repülőbázisok és a NATO feloszlatása, ami azonban több mint naiv és hiú ábrándozás. . . Washington, igen helyesen, kelepcének tekintene minden olyan egyezményt, amely nem a tények tárgyilagos, hely­színi ellenőrzésén, hanem pusztán a ‘ bizalmon" alapulna. A javaslatok Az amerikai javaslat értelmé­ben a leszerelés első fázisában az atomfegyvereket és az azokat szállító rakétákat 30 százalékkal kellene csökkenteni é9 ugyanilyen arányban kellene történni a csök­kentésnek a többi fegyvernemek­nél is, éspedig .nemcsak számszc­­rüség, hanem, a fegyverek ható­ereje tekintetében is. A Szovjet javaslata 48 pont­ban maradéktalan leszerelést kí­ván négy év alatt, beleértve egy kölcsönös meg nem támadási szerződést, amely egyértelmű vol­na a mai világhelyzet és benne a kommunista uralom trőszak alatti országok sorsának véglegesítésé­vel. A csúcs felé. . . , A konferencia helyzete ezidő­­szerint kilátástalannak látszik a még a semlegessek sem látnak semmi alapot Amerika és a Szov­jet álláspontja közötti közeledléa­­re. Azt hiszik, hogy a konferencia kudarccal fog végződni s hogy Amerika végül ennek dacára sem fog elzárkózni egy csúcskonferen­ciától s nemcsak a leszerelés és Berlin, de más aktuális hideghá­borús kérdések megtárgyalásától. Erre következtetnek Kennedy elnök március I 4-i sajtókonferen­ciáján tett azon kijelentéséből is, hogy nemcsak akkor menne el cgy csúcskonferenciára, ha az eredmény előre kellően biztosítva van vagy ha háborút lehet elke­rülni vele, hanem azon esetben is, ha ez “megegyezne a nemzeti érdekkel." A csúcskonferenciát junius ele­je körül várjákjWashingtonban is szaporodnak annak a gondolat­nak hívei, hogy Kennedy elnök ne vonakodjék tovább azon részt­­venni, — legalább szemmel lát­ható lesz, hogy .nem Amerikán múlik a béke lehetetlensége.----------------OOO---------------­ELTŰNT EGY REPÜLŐGÉP 107 UTASSAL Múlt héten az Air Force pa­rancsnoksága jelentést adott ki, amely szerint egy négymotoros repülőgép, amelyen 107 ember tartózkodott, eltűnt a Csendes Óceán felett. A gépen a személyzeten kívül 93 amerikai katona volt, akit Del- Vietnamba irányítottak a kom­munisták elleni harcokhoz, kikép­zőknek. Valószínű, hogy vala­mennyien elpusztultak. Tragédiá­jukról pontos adatok még mindig nem ismeretesek. Azt hiszik, hogy a gép valahol Guam és a Fülöp szigetek között zuhant a tengerbe.-ooo-ATOMBIZTOS ÓVÓHELYEK MacNamara nemzetvédelmi miniszter a kongresszus elé ter­jesztette a kormány javaslatát atombiztos óvóhelyek építésére. A kormány 400 millió dollár megszavazását kéri és ebből első­sorban iskolák, egyetemek éa kórházak óvóhelyeit kívánják megépiteni. A nemzetvédelmi miniszter a javaslat indokolásában hangsú­lyozta, hog az egész lakosság szá­mára ezek az óvóhelyek nemi je* lenthetnek kielégítő oltalmat, azonban máris jelentősen növelik azoknak a Mámát, akik «Mb t kt« atomtámadiat teMIHttMlb “KORSZERŰ MÁRCIUS” cí­men a magya-országi Pénzintézeti Központ Nagy Ferenc alatti elnö­ke vezércikket irt egy legut'bb alakult, ki tudja hányadik “sza­badságmozgalom" időközönként megjelenő la "Ja március 1 5-i ün­nepi szálmába . Az annakidején a miniszterelnöki pozícióra Nagy Te~enc riválisaként szerepelt, de Rákositól, a Szovjet ké~viselőjé­­lől mellőzött politikus Nagy Fe­renc miniszterelnöksége utolsó két hónapjában, majd Nagy Fe­renc cmigrálása után még néhány hónapig bátor ellenzéki politikát folytatott. Majd követte Nagy Ferencet az emigrációba, ahol előbb együtt működött a new yorki Nemzeti Bizottmánnyal, aztán különvált tőle s azt irta, hogy a bizottmány tagjai épp úgy egy idegen hatalom (Amerika) zsoldj'ban állnak, mint a Szov­jet zsoldosai, — amely méltatlan Amerika- ellenes, rosszhiszemű beállitás ellen ez a rovat annak­idején egyedül, de annál határo­zottabban tiltakozott. Rákosi Mátyásról minden po­litikailag intelligens ember tudta, — miként azt az Amerikai Ma­gyar Népszava 1945 á riiis 12-i számában ‘‘Rákosi és a demokrá­cia” címen megírtam, hogy “nem demokráciát csinálni, hanem a Szovjet megszálló haderői jelen­létének terrorja segélyével kom­­mur.iz r.r.st Kierőszakolni jött Magyarországra, hiszen 1 926-ban a magyar bíróság előtt, feje fe­lett a halálos Ítélet Damokles kardjával, nem derrok at'nak, hanem komrnunisánsk vallotta magát”. A lemaradt miniszterel­nök jelölt mégis elfogadta a Pén­zintézeti Központ sine cura ál­lását s azt menekülése percéig meg is tartotta. Amerikába érke­zése után azonban támadni kezd­te az előtte csak néhány hónap­pal kimenekült, mert Rákosival kooperálni szintén nem akaró többi bizottm'nyi politikusokat,ta Ián mert nem1 tették meg a bizott­mány vezérévé. . . Majd k nj/­­vet adott ki, ame Eben szintén támadta 47-es politikai emigráns társait és megdöbbentő közele­dést mutatott a szélsőjobboldal felé, amely 1944-45-ben katonai lag politikailag és erkö'csileg annyira megtetéztc a második vi­lágháború magyar tragédiáját, . . * * * AZÓTA IS mind több jelét ad­ta a szélsőjobboldalt elfogadni kész orientációjának s az Ameri­kai Magyar Szövetség new yorki osztályában történt szakítás kö­vetkeztében, részben szélső jobb­oldali elemek részvételével létre­jött külön csoport körül alakult uj szabadságmzogalom központi elnöke lett. E minőségében első megszóla­lása a“ Korszerű M’rcius” c. ve­zércikke, de mitsoni nélkülözünk jobban a cikkben, mint éppen a korszerűséget. Noha azt Írja, hogy Magyaror­szágon az utolsó tizenöt év alatt egészen más világ alakult ki s ‘‘egy merőben uj és más világ keletkezett otthon 1945 óta, ami most már megváToahatat’an tény és ami változás jön az mindig csak messzebb és messze .b vezet a múlttól és sohasem tér annak vonalára”, a korszerűség, a szo­ciális színek, mint a múltban, most is hiányzanak politikai pa­lettájáról. Külpolitikailag pedig azt Ígéri, hogy egy eljövendő ‘‘uj világhatalmi elrendeződésnél re­mélhetőleg módja nyílik az akkor épen tetterős magyar generáció­nak, hogy vissza szerezze az egész magyar etnikum, (néprajzi egy­ség) szabadság t”,— ami tekint­ve a világpolitikai súlyos adolt- F-á gokat és a magyarság mind­össze tizenhárom m iliő» létszá. mát la ft második világháborúban oly katasztrofális feg vrkezési i hiányát, sajnos, nemi egyéb olcsó • ígérgetésnél, Hogy ne mondjuk korszerűtlen nenbolonditásnál, még akkor is, ha mint e sorok Író­ja tette négy évtizeden át, a kül­földön sem adtuk fel a trianoni justioomord igazságtalanságai el­leni sajtóharcot s nem is figjuk leladni, cjrrrig ki nem hull kezünk­ből a toll. * * * NEM ADTUK FEL a kommu­nista erőszakuralom alóli magyar ’ felszabadulás reményét sem s ez j esetre mi sem tartjuk véglegesnek a diktatúrát és államkapitaPsta rendszert, amit az erőszak tukfált a magyar népre, miként azt a központi elnök ur is hangoztatja néhánv sorral alább azután, hogy ímegváltoztathatlannak mondja a tényt, hogy “uj és más világ ke­letkezett otthon 1945 óta és ami változás jön az mindig messzebb és messzebb vezet”. De egyben biztosak vagyunk: a régi feudális vagy ha úgy tetszik fé’feudális I rendszer, az a negyedszázaddal meghosszabbított reakciós osz­tályuralom, ami a Horthy rend­szer volt és amelynek a nyilasok csak lumpenproletóriai voltak, so ha többé nem térhet vissza. Az 56-os emigráció fiatalj ai, különö­sen az intellektuális ifjúság nagy­részt demookratikus és szociális érzésű és nem érez semmiféle lel­ki közösséget azon uj faj olitikai irányzattal, amel nek ké viselői felé a szabadságmozgalmi köz­ponti elnök ur láthatólag vonzó­dik. Ez a szabadságmozgalma pontosan Szabó Dezsőben látja a korszerűség megtestesülését. Lapjuk az ’“Elsodort falu’ 1918- ban még szociális vizeken évezett (“üres gyorno ral nem leket a Hymnust énekelni”),de 1919-ben Hitlert megelőzően hitleri igékre áttért szerzője mlékével félre nem érthető kultuszt üz. Közli régi, i tragikusan idejüket múlt írásait, ! cikkeit és "Szabad Egyetemet” j állít fel, amely nevét fogja visel­­; ni. | A ‘‘Szabad Egyetem” be fel­vételre invitáló körlevélben pe­­; dig, — szintén félre nem érthető sunyi tendenciával, — azt Írják, hogy a szabad egyetemet azért állítják fel, hogy a magyar mene- I kőiteket” megismertessék az I Egyesült Államok és a nyugati | szabad népek életformáinak prin­­cipumaival", — holott semmisem áll távolabb az Egyesült Államok demokratikus és egyenlőségi prin­cípiumától, mint azon irányzat­nak a követése, amelyet a cégé­rül hirdetett, 1919-ben elsodro- j dott iró neve jelent, i * * » N^M EGÉSZEN KORSZERŰ 1 márciusi ige az sem, hogy ‘ meg kell keresni a valódi baráts'gra épülő kapcsolatokat a német néppel, amely ma Fu op 'nak első számú kifosztottja és rabja: ebben i a kapcsolatban kell karöltve elő­készíteni azt a változás*-, amely helyrehoz, amennyit még lehet, a rombolásból, amit avatatlan ke-1 zek Europábn végeztek.” Leheteti len nem mosolyogni ezen a politi- ] kán: Amerika ellen bizalmatlan­­rágot hangoztatni, felhábo odúi, I hogy menekült politikusok a Free Eurooe-on keresztül együttdol­goznak Amerikával és ugyanak­kor a sokkal kisebb hatalmú Né­metországra tenni fel a magyarság sorsát, valóban groteszk felfogás, mégha azt hinné is valaki, hogy Németország, amely egyelőre csonka, lesz a maga 50 milliójá­val a mérleg nyelve Amerika és szövetségesei, m'srészről pedig a Moszkva—Peiping tengely , mindkét oldalon sok száz milliós frontja között... Nyugat Né­metország Amerika nélkül mint semleges, sohasem lenne döntő ténywől i S a múlt azt mutatta, hog ' a i németek csak a maguk nagyságá­­: ra, Herrenvolk imperialista tc­­, veszméik európai győzelmére- gondolnak. Az első világháborúi- ölt indították cl, a másodikat í r.zintén és az első világháború vé­- ge felé “Mittel-europa” címén : i agy agitciót folytattak, g_,őzc­• lem esetére Ausztria Magyaror­­j szágnak a német sz'érába való j szorosabb bekapcsolódására. A . második világháborúban pedig r Hitler segédnépnek, szolganép­­: nek akarta használni az európai ; népeket, köztük Magyarországot i is. A Dunántúlt mint német tele­­t pesek által épitett kultúrájú terü­­( letet el akarta csatolni és mint . bizalmas asztali beszélgetéseiről i legújabban megjelent munkák i mutatják, azt tervezte, hog/ pro­­. iminens német nazikat fog Ma- i gyarországra telepíteni az o szág , vezetésére és a német gazdasági i élet pontos kiszolgálására. . . s A németek már kimutatták a i foguk fehérét s lehet ho-^y talán a [ jövőben nemzeti önimádattal és . önzéstől kevésbbé eltelt ember ■ kerülne az élükre, de ez nem : biztos és ezért nekünk csak Ame­­> rika garancia, hogy meghagyná a : magyar függetlenséget és biztosi­­. taná az egyéni szabads'g világát ■ Magyarországon, a New Frontiers i sőt lehetőleg a roosevelti New • Deal, az an tik emm usi; s -p# p.. Ígér:, i szabad népjóléti állam mintájára, i * * * A NÉMET ORIENTÁCIÓ ily ■ kihangsulyozása után azzal feje­ződik be a ‘‘Korszerű Március”, 1 hogy a most is a németek e spe­kuláló szélsőjobboldallal szemben fel kell adni minden rezervál.sá­pot, rekriminációt. Ezt a sorok között fejezi ki a cikk befejező szakasza, amely igy hangzik: “Ez a korszerű Március v zlata. Itt van legfőbb ideje annak, hogy ennek a nagy munkának az ér­dekében feleitsük el végre azo­kat az akadékoskodásokat, zme­lyeket eddig egymással szemben támasztottunk, belefurva fejünket egy olyan múlt felásásába, amely­nek további pisZk álgatása kizáró­lag ellenségeink érdekeit szolgál­ná, Hagyjuk ezt abba. Ma min­denki annyit ér amennyit a jövő kimunkálására tenni tud. Csak egy rendszabály van, ami ezzel látszólag, — de csak látszólag — l ines összhangban. Volt kommu­nistákkal és kollaboránsokkal • nemi lehet közös ügyünk. Ez lehet kissé embertelen elv, de az elmúlt 1 3 év megtanított rá, hogy ha ■| vétünk ellene, megint csak vakut­­, cába érkezünk." Nem hiszünk abban, Hogy a j múlt hibáinak firtatása ‘ kizáró­lag ellenségeink érdekét szolgál­ja". A régi reakciós idők hibái­ról épp úgy nem» szabad hallga'ni, mint a második világháború alat­ti tévedésekről, kivá't a szélső jobboldali eltévelyedésekről, Hit­lernek, barbár, istentelen tanai­nak és összeurópai imperializ­musának csatlósi szóig' la ában . I Okulni kell, tanulni kell a múlt­ból, hiszen szörnyű, katasztrofá­­| lis kártevéseinek soha többé nem 1 szabad megismétlődniük, j Mi sem rajongunk a volt kom­munistákért és kollaboránsokért — ha szigorúak akarnánk lenni odaszállíthatnánk az egykor: Pénzintézeti Központ elnököt, Imrédi Béla vádbiztosát is, noha utóbb ellenzékbe ment. Nem lel­kesedünk azért, hogy valaha is újabb nagy pozícióhoz jussanak. De a volt kommunisták az 1956- cs forradlalomiban való nyi't rész­vételükkel és az emigrációs hon­­( talanságba vonulásukkal d ámai­­am éles módon megtagadták a múltat, míg a szélső jobboldaliak nem vontak vissza, nem bántak meg nyíltan semmit, — sőt lop-1 (Folytatás a 4-ik oldalon) Evísenban (Svájc) hosszas tárgyalások után fegyverszünet jött létre De Gaulle francia köz­­társasági elnök és az algiri függet­lenségi harcosok között a közel nyolc éves háborúban, amely 370,000 emberéletbe és 20 bil-j lió dollárba került, de nem hall-! gattak el a fegyverek. A Sálán tábornok vezetése alatti francia “ultrepatriota” tisztek De Gaul­­lelal és a kilenc millió algiri arabbal szemben szövetkeztek az egy millió francia telepessel, akik eddig a hatalmat és a gazdasági életet kezükben tartották Algír­ban. , Sálán árulónak nyilvánította De Gaulle tábornokot és hi­­veivel együtt nem ismeri el többé köztársasági elnökül. Általános sztrájkot hirdetett meg az algiri városokban a francia telepesekkel együtt. Sálán hangoztatja, hogy ő és| titkos hadserege, az OAS nem adja ki kezéből a hatalmat Algir felett. Számos algiri város az t OAS kezében van. A fegyverszünet értelmében De Gaulle egyik megbízottja ke-j rül ideiglenw főbiztosként egyli 2 tagú tanácsadó bizottság élé- ] e, amely a különböző pártok } épvi’selőiből áll. Ez ideiglenesen ormányoz a népszavazásig, a- . lelynek dátuma valószínűleg , prilis 8-ika lesz. j , De Gaulle országos rádióbeszé­­et tartott és kérte a francia és , lgiri nép támogatását. Az algii j íenekült kormány alelnökét és c égy miniszterét De Gaulle kibo- . sájtotta a börtönből. Washington históriai ered- j lényként üdvözölte a fegyver­­óinet létrejöttét. Kruscsev pedig Isőül üdvözölte és elismerte az l lgiri menekült kormányt, holott ( e még el sem foglalta hivatalát, j f Nyílt kérdés a külföld' megíK 1 yelők előtt mennyire volt ben-- t e a Szovjet keze a függetlensé-11 iek harca segítésében későbbi ‘ gin kommunista célok érdeké- e m? , s Nyugaton remélik, hogy egyj c iggetlen Algir semleges lesz, de s mntartja kapcsolatát a Nyugat- s 1. s Megfigyelők azt jósolj k, hogy s •e Gaulle és a függetlenségiek t adserege együtt le fogjft törni ez e AS*t, t I«

Next

/
Thumbnails
Contents