Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1962-03-16 / 11. szám
40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeli szolgáló független társadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Hatter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., Inder the Act of Mareb 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ......................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egye lien magyar újság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 11-ik szám BETHLEHEM, PA., 1962 MÁRCIUS 16 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR AZ ELNÖK SAJTÓKONFERENCIÁJA EDWARD KENNEDY SZENÁTORSÁGRA PÁLYÁZIK Genf ben megnyílt; a 17 ország leszerelési konferenciája MÁRCIUS IDUSA, a magy; sajtószabadság ünnepe is és ilyei kor örömmel l tunk olyan cikk két, amelyek azt hangoztatja] hogy “a sajtószabadság a civil záció történetében a haladó en beriség ragyogó fáklyája vo mindig és bármikor, bárhol kü dött is a haladó emberise az elnyomás ellen, a több szabac ságért, a sajtó szabadsága mindi az első helyet foglalta el a kiti zött célok sorában". Szinaian szavak s fölötte ismerősök. Színi szóról szóra ezt mondtam el töbl mint 42 évvel ezelőtt, amikor n, gyón nem volt konjunktúra z elmondása: 1919 julius 1 3-ái vasárnap délután a budapesti u ságiró szervezet “ellenforradaln közgyűlésén", amelyen a búd: pesti újságírók felzudultak Ku Béla kezdettől reménytelen < romantikusságával csak felelő fenségében ártalmasabb kon műn kísérlete azon rendelkezés ellen,amellyel beszüntette a polg ri lapokat és ezzel elvette a po igári ujsámirók kenyerét. Az újságírók lázadásának c szerény felszólalásomnak semn visszhangja nem1 volt, eltsk'ntv attól, hogy néhány ujs'girót fé órára bevittek a rerdő ségr< (Engem az álta’am akkor Gcr dör Ferenc lapjában leleplezel Békefi Sándor zsaro'ásért elité álh>rfepi~ónak, a Pest-rrgyei dire toriumi titkárának, — Benes ke sőbhi házi magyarjának és pozsc i.-yi, (magyarnyelvű napilapja, "Reggel” sze kesz'őj 'nek — fei jelentésére már előbb, megidéz tek Sz:kra Gyula és N'hasy Lás2 lő helyettes főkapitányok elé mint aki egy Gyékényesen gyüle kező ellenfo rt dalmi csooprt bu dapesti exponense vagyok. Ami bői egy szó sem volt igaz, mer minden intel’igoms ember tudta hogy nincs értelme sznmbeszállr a terrorfiukkal, a rend zm a kü! politikai tá.r.asztafensága miat előbb utóbb imiagától összedől.) Kun Béla nam adta vissza : polgári lapok megjelenési jogá és — ma sem jelenhetnek -mej Magyarországon olyan lapok amelyek nem a komnrunirta íend szer elfogadása és szóig'data aláp ján állnak. Nemcsak az a kérdés, hívei va gyünk e a sajtószabadságnak, di meg kell nézni azt is KICSODÁÉ azok, akik annak hirdetik magú kát. * * * EZÉRT NEM FOGADJUK ki törő lelkesedéssel az idézett kü lönben szép és igaz mondatot.— Ellenkezőleg keserű nevetéssé csodálkozunk szemérmetlenségé: és a sajtószabadság eszméje megcsúfolásának tartjuk, kivált a: 1956-os forradalom vémldozata után, amelyek nag részben a saj. tó szabadsága bel reállit sáert ú folytak s a letartoztatott újságiról Galli, Obcrsovszky és társaik m: is börtönben ülnek, egyrészül életfogytiglani Ítélettel. A fen idézett sorok ugyanis — a név yorki kommunista magyar hot.lar imárc- 3-i "Vészéi ezte’ik a sajti szabadságát” című első oldali ve zércikkében jelentek meg. . . É: Gáli, Obcrsovszky és érsaik immár több mint öt évi börtönraO- ság után sem kapták vissza sza hódságukat! A komimrunizmus nemzetek feletti, osztályharcos poli ikai irány áttérve az orsz’ghatá okát a munkásságot egye len nemzetközi egységnek tekinti. Néni rajongtunk az előző osztalyuralmi rendszerért, a Tisza és Bethler Istvánok feudalizmusáért, de hely lelőni tjük bármely más osztály diktatúráját, erőszakura’mát is. .. Az osztályuralcm nélküli társadalomnak, az oszt lyok kölcsönös, -Tr-é’tányos testvériségének vagyunk hívei, de a nemzetközi kommunistái; ne panaszkodjanak, ír ha Amerika kissé szó ongatj; í- őket: ők mindenütt és mindig le bunkózzák a másirányu sajtó sza badságát. — A saj ószabad i- ság csak addig fontos, amit í- pártérdeküknek használ s ha z It; hatalmat magukhoz íagr.dták, le hónéról jók a mások m'nden sza g ! badságát. Nem hatódunk meg fel 1-; jajaulásukon, amikor a saját me g1 dicinájukat alkalmazzák ellenük, i-1 nem is olyan erélyesen, mint ől y szokták... , e Az amerikai magyar komám>, n isták most ünnepük 40 éves jui- bi felírná t annak, hogy Amerikaz ban sajtójuk van s március I 5-ért l, i 32 oldalas jubileumi lapot adtak -I ki. Magyarországon közel imásfé á j évtizede nemkommunista lap near .-'jelenhet meg egyetlen oldalon n sem! 3 « * * - “MAUL HALTEN UND WEI-- TERDIENEN”, befogni a szájat e .» továbbszolgálni- Ez volt a Moá narchia idején az elégedetlenek ,-j számára kiadott regula és alapjáj ban ugyanezt kívánja az óhazai sj magyaroktól, ha kedves -az éleik tűk, Kádár János egy legutóbbi e csepeli gyűlési beszédében, me-I lyet a N. Y. Times nagy fejcim:. írnél, érdelmén felül ismertetett a- március 7-i számában s komment tált a március 1 0-i egyik vezért cikkében. Idézett és kcimmentaí rokkal kisért a Free Europe kia- dásában megjelenő “Magyaror- czági Hírek" (az amerikai nr.a- i gyár lapok számává hírforrásul- kínálkozó könyoimatos lap) is. —- Az utóbbinak fordi.ása szerint- Kádár beszédének lényegi része , így hangzott:-j “Gondoljuk csak imeg, hányán,- miféle múlttal és nézetekkel ma- radtak itt és élnek ma vel'nk a t népi rendszerben. Renderen é'nek , és tisztességesen dolgoznak a ma- i guk imunkaheh én. Hát most mit- tegyünk? Elábo uskodjunk vet lük? De miért? Hiszen nem emelj nek ránk kezet, mi pedig csak l azokkal háborúskodunk, akik a t nép hatalmára törnek. M'rgedig ; ezeknek az embereknek a zöme , véglegesen beleilleszkedett a mi • rendszerünkbe, elfogadta azzal, hogy becsületesen dolgozik, s ez: zel objektive, a rendszer dolgá• ban velünk van. : “Nem tudóim- pontosan hány ■ ember van itt. Háromezer? Há• rom és félezer? De ebben a gyárban vagy négy és félezer ember ! dolgozik. Hát aki nem volt ott,' ez ellenünk van? Ez nyilván való ■ képtelenség. . . Az következne- mindebből, hogy nincs is most i már .nálunk osztályellenség? Természetesen, nem- Osztálycllenség van, bár szerencsére egyre keve: sebb. . . Igaz árthat még nekünk, ha nem vagyunk résen, im-éds, — bármit tesz az osztályellensíg, — annyit nemi árthat nekünk, mint a saját hibáink!” * * * A N. Y. TIMES vezércikke ehhez azt a kommentárt fizi, hogy ‘‘a kommunista és nem kommunista világ figyelemmel fogja követni Kádár emberies bánásmódot és bizalmat Ígérő kísérletét és 1 mindkét oldalon cok lesz a sjeeps?is afelől, hogy egy kommunista rezsim tényleg képes -megnyerni egy népet, amely csak egy fél év' tized előtt oly erőteljesem fejezte ki az igazi vélcmcn' ét. De bermi lényén is az eredmény, a magyar nép valószínűleg örömmel fogja üdvözölni helyzetének bármely Javulását. Eleget szenvedett ahhoz, hogy terhének könnyülését rnegé demelj e. ’ ’ A Magyarországi Hírek kommentárja pedig igv hangzik: | “Ha levonjuk Kádár beszédéből, azt ami propaganda, h'-rom tény édemel figyelmet: (I.) A magvar néo forradalom utáni szívós ellenállása, nem kis áldozatok árán megakadalyozta a Rákosié-1 hoz hasonló merevebb kommu nista kormányzás vissza é ésél (2.) Ez az ellenállás u'abb é újabb engedményeket csikar ki, Kádárék ha eredményeket akar nak elérni, kénytelenek engedni i nép kívánságainak, (3.) Ezzel ; magyar pártvonal azonos lett ; lengyellel, imint ahogv Gomulkí és Kádár Kruscsev poli .ikai ir ’ny vonalának legelső támogatói : kommunista blokkon belül é kettőjüket fűzi a legszorosab! kapcsolat a szovjet vezetőhö z, ugyanakkor Titóhoz való közele dóst is jelent. Minden eltér‘í el lenére, az azonos vonás közöttük a proletárdiktatúra, mely a kivált ságokra épül, de a tömeg fel« “élni és élni h°gvni" politikát kö veti, megfelelő biztosítékokkal." * * * A KÜLFÖLDÖN SZABADOIN ÉLŐ MAGYARNAK is van uém: megjegyezni valója. Mindenek előtt Kádár mondokájára. A komimunist 'k most így beszélnek, mert a lefolyt közel tizenöt év alatt imár á.talmatlanná tették, részben kivégezték, részben hosszú börtönbüntetésre ítélték vagy emigrációba kényszerilették, azt, aki ki merte nyitni 3 száját. A kommunista rendszer azonban továbbra sem kell a magyar nép többségének, mert ellenkezik a magyar nemzet individualista hafe y a.«iá n > ai. &! és a a legtöbb magyar és legtöbb nyugati ember természetével. . . Nem igaz, -hogy a magyarság “elfogadta a rendszert, azzal, hogy engedelmesen dolgozik”. Nem fogadta el, csak ki akarja böjtölni aimig egyser írásként fordul a vil'g sorja. Azt reméli, hogy a világtörténelemnek -még nincs vége... Megtanulta 1956 október leckéjét, amely szerint Amerikára és szövetséges: ire, az atom bombák és hidrogónibombás rakéták miatt, hi'ba számított, önerejéből pedig nem ké~es lerázni az óriási Szovjet haderővel .'élesen újból rákényszeritett rendszert. A magyar nép dolgozik, mert é’ni és túlélni akar, Mint Sik Sándor irta 1949-es versében, tudja, hogy ‘‘messze nézzen aki élni akar.” Ezért hallgat és huzza az élamkapitalista d kla‘:urás kizsákmányolás igáját. Nem vesztette el nitét egy jobb jövőben, abban unit Vörösmarty adott vigaszul i “Vén cigány”-ban nemzetének i Bach korszak idején: ‘ Lesz még igyszer ünnep avilágon! Kádár semmiféle kegyet nem id a magyar népnek. Akii meg ner mukkanni, mint Lénárd Ddön atya, paptársai és d.ákjaik, >zt épp úgy számos évre börtönbe veti, mint Rákosi alatt tették, íolott Lénárd és tá sai csak taniottak, nem voltak fegyvereik és ra lóban nevetséges, hogy Kádáék félték tőlük s gyáván tömlőére vetették őket. Kádár semmivel sem enyhébb i rendszer ellenfeleivel szemben, ra nem maradnak passzíveik és zólni mernek, -mint volt Rákosi. Hsak éppen, hogy azóta a “palem et circenscs", a tömegnek idott ‘‘kenyér és játékok’ arár/ában a ravaszdi, kruszsevi takikának megfelelően némi, a léiyeget nem érintő változtatásoat tett. . . A kenyér most sem több, de játékbői többet engedélyez, nint a sztálinizmus rideg emlőin levelkedett, doktriner Rákosi. A 4. Y. Timesnek ez lehet elég, de . nemzeti és emberi önrer.-delke-! és alapján álló, óhazai magyarág olyan csekélységeket, hogy hagyományos ünnepeket meg lagyják s például a Karácsonyt nár nemcsak Télapó ünnepeként rövetelik megölni, hanem eredeti rtelme szerint is ünnepelni hagy(Folytatás a 4-ik oldalon) 1 il írvenneay emoK a március /-i ’ | sajtókonferenci' j 'n szemb'szállt I azokkal, akik sötétebbnek látják r.z üzleti világ helyzetét, -mint ’ amilyen. Rámutatott ar.a, hogy ä februári hivatalos adatok szerint ’, u munkanélküliség szezonszerűen 5.6 százalék, a foglalkoztatottak 1 száma pedig 65,789,000, ami 1 minden idők legnagyobb reli kordja”. ' | ! Az elnök hivatkozott Walter W. Heller, a gazdasági tenácsadói . kara elnökének kijelentésére, a( mely szerint a január újból átvizs( gált adatok szerint, jobb volt, mint azt jósolták. “Azt hiszem, mondotta, hogy gazdasági éle- 1 lünkben több az életerő, mint azt korai gyászolói hiszik-" Az elnök bejelentette a sajtó-: konferenciáján, hogy sz'jnos bej viteli vámot jelentékenyen le! szállított, hogy tengerentúli piacok üzleti lehetőségeit megmentse i Amerika számára. j Huszonnégy országgal történtek kölcsönös vámleszállitási megállapodások. A leszá’litás főleg autókra, vegyszerek-e, gépekre, kötött- szövött árukra, whiskeyre, kannázott gyümölcsökre és acélipari és üvegipari termékekre vonatkozik- A leszállítások két részletben lépnek életbe, az egyik junius 30-án, a másik egy évvel ké: őbb. Az országok í között amelyekkel a megállapo- j c’ást megkötő Ilik. főleg nyugat- j európai baráti országok vannak, de néhány semleges is, mint India, Pakisztán, Svájc, Finnország és uj zeeland. Az elnök javaslatai Kennedy sürgeti, hogy azon munkanélküliek ügyét rendezni kell, akik imár nemcsak 26, de 39 heti segélyidejüket is kimeri-j tették- A segély- ügy egész átszer-j vezésének gondolatával foglalkozik, de mint legsürgősebb lépést az április elsején lejáró törvény meghosszabbítását kívánja, hogy a segélyt továbbra is kiutalni lehessen. Az elnök be akar vonni a segélybe olyan munkanélkülieket >s, akiknek nincs jogigényük segélyre. , Kennedy elfogadta a meghi- . vást a New Yorkban, a Social Se- I curityben részesülő aggok orszá-1 gos szervezete által rendezendő nagygyűlésre, amely az aggok kórházi' kedvezményeinek a Social Securityn belüli megoldása ügyét fogja tárgyalni- Kongresszu-' si és orvosi körökben sok ellenzője van a javaslatnak s az cincik ezekkel szemben lesz a nagygyűlés főszonoka. Maga a javas- , lat -megrekedt a képviselőház a “Ways and Means” bizottságá- ; ban, ahol 12-en szavazták ellene és nyolcán mellette. Az orvosi érdekképviseletek részéről nagy aknamunka folyik, hogy a javaslat ezévben már ne kerüljön tár- , gyalásra-Az elnök a fogyasztó közönség védelmére az élelmiszer és gyógyszer törvények jelentős megjavi- ; tását tervezi, az utóbbik tekmte- 1 tében különösen a kábítószerek árusítása ellen akar szigorításokat. Az élelmiszereknél pedig a hamis címkék használata ellen kíván szigorú elrettentő intézkedéseket életbe léptetni. 1----------------OOO--------------- | MEGNÉGYSZEREZTÉK A SZOVJETUNIÓBAN ÉLŐ s RABBIK ADÓJÁT A new yorki “Bnei Brith" -ne- j vü zsidó szervezet szószólója kö- j zölte, hogy Oroszorszjgban a zsi- , dó rabbikra visszamenő hatállyal ’ négyszeres adót vetettek ki, ami j a Kreml egyik eszköze lenne a j szovjet zsidó élet lehetctlenitése j céljából. | Lk Eduard Kennedy az elnök leg nt fiatalabb fivére pályázik a más ry' sachussettsi szövetségi szenátor nt! jelöltségre. Egy sajtókonferen ;n i cián felvetették a kérdést, bőgj ik | hive e az egyházi iskolák szövet ni ségi segélyben részesítésének e-' amit Kennedy elnök tudvalevőer I alkotmányellenesnek tart- A fia er talabb Kennedy kijelentette, Hog3 hive az egyházi iskolák ilyfajta a_ segélyézésének ‘‘olyan viszonyla s_ lókban, melyek alkotmányosnak j mondhatók”. 1 Az egyik ujsági ó utalva arra, e_1 hogy Kennedy Robert, az elnök zt fivére főállamügyész, egyik sogo- I iá pedig a Peace Corps (béke , I hadtest) igazgatója, azt kérdezte, nem e tartja soknak, hogy ö meg igen fiatalon szenátorsagra pályázik és tudja e, hogy Washingtanban Kennedy dinasztiáról le beszélnek? Edward Kennedy azl ^ válaszolta hogy “akik sokalják a 1- Kennedi'k színál, annakidején si miért nem szóltak az anyámnak s >- apámnak, mikor megkezdték hác- zaséletüket?" í- -----------------OOO " IGAZOLTÁK POWERST k ^ ------------A szenátus hadügyi bizottsá~a, k - épp úgy mint a Central Intellik f.ence Service bizalmas kül öldi >-I hírszolgálat vezetősége befejezte t-i a Szovjet fölött lelőtt U-2 repüc. lőgép orosz fogságból caerefoi- golyként hazatért pilótájának, g Francis Gary Powersnek kihallgatását. Powers minden kérdésre kielégitő választ adott, hangoztatta, hogy sohasem feledkezett meg amerikai voltáról s eloszlatta azokat a kételyeket, amelyek e személye iránt a moszkvai tárgyalás idején jelentkeztekj Az üsf"ét kivizsgáló szenátorok H1 elfogadták Powers azon érvelését lt is, hogy elfogatásakor azért -nem y követett el öngyilkosságot, mert y ez csak fokozta volna a gyanút, ho<rv Amenka kémkedni akart. Powers 50,000 doll'rt kap a fogsága alatt fel nem vett fizetése [, fejében és továbbra is megmarad , a kormány szolgálatában.-----------------OOO---------------Újra acélipari szerződési s tárgyalások k _______ Kennedy elnök sürgetésére az I acélgyárak és az acélmunkás -* union között megállapodás tör' téni, hogy a junius 30-án lejáró ■ kollektiv szerződés megujitása ' ügyében megszakított és -május- elejére elhalasztott tárgyalásokat z már szerdán, március 14-én uj' ból megkezdik. e A tárgyalások megszakítása II után a rendelések száma némi y emelkedést mutatott, mert ke' vésbbé kedvező hírek is keltek- szárnyra a sztrájk elkerülésének kilátásairól- Az "Iron Age" szakg lap márciusra és áprilisra jó fog- lalkoztatottságot jósol az acélipar . -nak, -de későbbi hónapokra nem _ bocsájtkozik jóslásba. OOO----------------1 TITTCOS ROCK AND ROLL A i SZOVJETUNIÓBAN A Komsomolskaja Pravdo leleplező cikke szerint Kujbisevben letartóztattak egy embert, aki az orosz fiatalok számára titokban amerikai rock and roll hanglemezeket adott el. A hatóságok elkobozták a raktáron lévő amerikai gyártmányú lemezeket, melyek legtöbbje Elvis " Presley közreműködésével ké• szült. Az eladóról (Ruslan Bog- 1 lovszkij) kiderült, hogy többszö; rösen büntetett előéletű ember. t Érdekes, hogy a tánclemezeken kívül — a házkutatás során — : Boglovszkijnál egy gépoisztolyt éi rengeteg golyót is találtak. Genf.ben szerdán, március 1 4-éi menetrendszerűen megkezdődöt a 1 7 ország leszerelési konferen ciája, a 1 8-iknak, De Gaulle Frar ciaországának részvétele nélkül aki nyíltan kimondta, hogy a kon ferenciától nem vár semmit s mintegy jelezte, hogy nézete szerint a konferencia nem javíthatja a világhelyzetet -hanem még inkább növeli majd az ellentéteket Hasonlóan gondolkodnak az Egyesült Államok es mds nyugati országok legtöbb politikai köreiben, de -nem mondják ki ily kemény őszinteséggel. Kennedy elnök a március 7-i sajtókonferenciáján nam volt hajlandó előrehaladást jósolni a leszerelési kérdésben és megismételte, hogy csúcskonferencián csak azon esetben venne részt, ha eredménye az előzetes külügyminiszteri tárgyalások alapján biztosítottnak látszik vagy ha részvételével háborús veszélyt háríthatna el. Rusk és Gromyko előtárgyalásai , Rusk USA . külügyminiszter mar március l 0-én megérkezett Genfbe 32 tagú kíséretével és ugyanakkor érkezett Gromyko Szovjet külügyminiszter is’ Március I l-én a Szovjet követség villájában három órás tárgyalást folytattál». Lord Home angoi külügyminiszter bevonásával, de hír szerint a tárgyalások teljesen meddőén folytak le- . . Március 12 -én Gromvko é3 Lord Home az amerikai követségen folytatták a tárgyalást Ruskkal. A leszerelés kérdése mellett napirenden volt a berlini kérdés, amelyről Kennedy elnök már a legutóbbi sajtókonferenciáján jelezte, hogy most arról is lesz tárgyalás-Jegyzék U Thanthoz Diplomáciai megfigyelők szerint a Szovjet célja, a propagan-' la alkalmak kihasználása mellett! íz, hogy az amerikai légi atomromiba kísérletek ujrafelvételének dejet vegye vagy legalább is íosszabb szünet álljon be azokban. Jegyzéket küldött U Thanthoz, \Z Egyesült Nemzetek főtitkáré-' íoz s abban különböző atomtilal-l ni javaslatokat tesz, de az ellen-1 írzés kérdésére nézve fenntartja régi álláspontját, amely nem nyújt biztositékot a Nyugat szénára- Kívánja az atomnyersanyarok elpusztítását és Közép-Euronában, Ázsiában és Afrikában itommentes zóna létesítését. Ytosnmentes zóna Washington úgy nyilatkozott, rogy semmi újat nem lát a Szövet javaslatában s készül Amerika eszerelési javaslatának mindjárt i konferencia kezdeti idejében ] /aló benyújtására-E javaslat fokozatos leszerelést civán, kezdve a régi konvencioíális fegyveres alakulatok leépiésével és végezve a külföldi kaonai és repülő bázisok megszünetésével, — ha eljutunk odáig. . Kennedy elnök legutóbb úgy íyilatkozott, hogy az atommentes »özepeuropai zónák felállítását élzó tárgyalásoktól nem zárko■ik el, de ez a gondolat a rakéták ejlődése és növekedett távképes-, égé folytán értelmét vesztette. j Kruscsev újra szorgalmazni ki-1 ránja olyan határozak fogadását, mely szerint azon országok, , tmelyck eddig nem voltak atomlatalmak, ,ne juthassanak atomegyverekhez- , I ’esszimizmus Nyugaton A konferencián Amerikán és a izovjeten kívül három nyugati iraz&g, négy kommunista erőszak j uralom alatti ország, India és hét más semleges vesz részt, de úgyszólván csak USA-nak és a Szovjetnek van atom- és rakéta hatalma. A Nyugat hangulata általában mélyen pesszimisztikus a konferenciával szemben- De várják, hogy Kruscsev, már tekintettel a kínai kommunista világforradalmárok nyomására is, eredményt kiván felmutatni s ennek érdekében a berlini kérdést fogja kihegyezni a keletnémet különbéke és a Nyugatberlinnel való szabad közlekedés kérdésének firta fásával. A N- Y. Times szerint ‘‘Kruscsev vagy engedmények látszat ígéretével vagy uj válság problémák felvetésével azon lesz, hogy csúcskonferenciát csikarjon ki. Pozíciója a hidegháborúban olyan hogy ez sikerülhet számiára- Tisztán látszik, hogy akarja a csúcskonferenciát és a megfigyelők közérzése az, hogy a Nyugat számára nehéz volna végtelen időkig elzárkózni e kívánság elől” . * * * Sajnos, most is nélkülözzük annak hangoztatását, hogy a leszerelés kérdése csak a nagy ellentétek, mai antidemokratikus igazságtalanságok,erőszakok ügyé nek megcldása után lehet aktuális, feli éve hogy a Szovjet lemondana világuralmi céljairól és — ha szavában bízni lehelne. . .---------------ooo--------------Az elnökné külföldi útja Kennedy elnök felesége, nőcerének Radziwill hercegnőnek riséretében, március 8-án elindult ízsiai repülőutjára. Előzőleg megílit Rómában, ahol Gronchi közársasági elnök fogadta s március ! 0-én János pápánál volt audien:ián, amely 32 percig tartott. Ezt szokatlanul hosszú időnek ártják- (Az angol királynő nérány év előtti látogatása is csak 19 percet vett igénybe-) János rápa igen szívélyesen fogadta.— Dlvasót és érmecskét ajándékozott az elnöknének, aki az elnök ‘The Turn of Tide” cimü könyvének dedikált példányát nyujotta át. Az elnökné Indiába és Pakiszánba repült tovább- Két hetet og ez ázsiai országokban tölteni, ndiában Nehru miniszterelnök várta, majd felkereste a köztársa* ág elnökét és koszorút helyezett Ghandi, az India felszabadu.ásá*rt küzdött próféta sírjára. Az Tnökné útban vissza Londonban og tartózkodni egy-két napig- -----------líUlJ---------------ÍEHÉZSÉGEK A RAKÉTA- jLŐ RAKÉTA TÖKÉLETESÍTÉSE KÖRÜL McNamara nemzetvédelmi álamtitkár nyilatkozott a Nike Zeus akéta-elháritó rakéta kísérletek illásáról. Tudvalévőén a Szovjet a kisérletczik ily rakéták, feltaláísával, amelyek repülés közben i levegőben tennék ártalmatlanná illenséges rakétát-Szakkörök szerint a két nagy akéta hatalom közül az jut atomölénybe és diktálhat, amelyiknek ikerül ilyen elhárító rakétát meglkotnia. Hir szerint a Szovjet is lég messze van attól, hogy vaóban rendelkezzék ily rakétákal. McNamara úgy nyilatkozott, tőgy ‘‘noha a Nike Zeus rakéta endszer igen előrehaladott stásiumban van, komoly gyengéi annak- Ezidőszerint imég nem &rt ott, hogy ily rakéták előálliását szorgalmazni lehetne s a raéta elhárítás problémájának jobb uegoldása nem ismeretes.
