Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-23 / 8. szám

40th ANNIVERSARY YEAR 40-ik JUBILEUMI ÉVÜNK NYELVÉBEN MAGYAB-- SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at tbe Post Office at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyéhen Volume 40-ik Évfolyam 8-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1962 FEBRUÁR 23 Egyes szám,* ára 10 cent EX t A LESZERELÉSI CSÚCSKON­FERENCIA ügye is annak az őszinteség- hiánynak jegyében áll, amelyet a leszerelés kérdéje kö­rül oly régóta megfigyelhetünk és részünkről kifogásolni sohasen. mulasztottunk el. Kennedy ein ik és Macmillan miniszterelnök február 7-én jegy­zéket küldték Kruscsevhez, mely­ben ugyancsak kötötték az ebet a karóhoz és fogadkoztak, hogy a .március I 4-re Genfibe kitűzött le­szerelési konferencián a melyre 1 8 ország nyert meghivást, a kül­ügyminisztereknek törik- szakad, meg kell egyezniük a leszerelés módozatairól s addig fel sem kel­hetnek az asztaltól, amig ezt el .nem érték. Nincs mit csodálni raj­ta, hogy az agyafúrt moszkvai főnök rójuk duplázott és az ja­vasolta, hogy hát ha nekik is ily fontos a leszerelés, akkor jobb nem a külügyi bürokraták pepe­cselésére bízni az ügyet, hanem üljenek össze ők maguk a főnö­kök, az államfők és a hatalom legfőbb birtokosai és alkudjanak meg egymás közt, mint ^"illeté­kesebbek, a legrövidebb utón. Miért kapaszkodott Kruscsev ily tmohón Kennedy és Macmillan leszerelési tárgyalások fontossága és sürgőssége iránti fogadkozásá­ba? Talán feladta a nemzetközi osztályharcos kommunista világ­­uralmi célokat vagy pedig inkább azok útját akarja eg'en-e'ni? A kommunista viláiguralmi cél száz százalékosan ellentétben áll a leszerelés eszméjével, hiszen Marx és Lenin igéi egyaránt a kommunista fegyveres szerveze­tek gondolatára épültek. Ezek mondja a kommunista tan, tartják meg a hatalmat a .kommunizmus számára azon országokban, ahol sikerült azt magihoz ragadnia és fegyveres erőszakszervezetekkel kell rendelkezni a többi országok kommunistává tételére is. — A komunista Kina ma sem hisz má3 metódusban, mint az individualis­ta országoknak fegyveres erőszak­kal, háborúval való kommunistá­vá tételében, mig Kruscsev tekin­tettel az atomfegyverekre, bizo­nyos fokig hidegháborús akna­munkáktól, nemzetközi bajkeve­rőstül is remél világnézeti impe­rialista terjeszkedési lehetőséget, de maga sem tagadja, hogy ‘‘eset­leg fegyverrel is szükséges lesz majd elősegíteni a kommuniz­mus világviszonylatban való vég­ső győzelmét.” Leszerelési szándéka őszintesé­gében éop olv kevéssé lehet hin­ni, mint abban, hogy megtartaná azt a leszerelési szerződést, amelv nek kelepéjébe szeretné csalogat­ni az Egysük Államokat és szö­vetségeseit, barátait. Kruscsevnek egye1 őre az euró­pai és a más föld északén lévő individualista o-szágok önvédel­mének, a NATO-nak és a az Amerika által vilá^s-erte 'ékesí­tett NATO afom- és rakéta bázi­soknak leszerelése, feloszlatása, megszüntetése a célja. Fzt szeret­né elérni mindenekelőtt s ha elér­te, a helyzet urának érezné ma­igát és sokkal könnyebbnek és biztosabbnak látná a kommuniz­mus vi'águralmi céljai hátralevő részének megvalósítását. . . • * * AZ ATOMBOMBA KÍSÉRLE­TEK uj, több mint harm'ncas so­rozatával is meglepte a világot. E kísérlet szériára készülődött tel­jes buzgalommal, miközben Géni­ben még javában tett úgy mintha komolyan tárgyalna a kísérletek szüneteltetéséről. Hasonló hamis­ságot lehetne elvárni bármiféle szerződésibe mennénk bele, akár-i csak részleges vagy fokozatos le-' szerelésre, .nem is szólva arról, hogy az ellenőrzés kérdésében nem hallandó biztonságot nyújtó feltételeket elfogadni, Sőt valljuk meg, a Szovjetbirodalom nagy­ságára és a kcmmUnis'a világural­mi fanatizmusra gondolva, sem­miféle biztonsági feltéle'ek sem nyújtanának teljes garanciát ar­ra, hogy a Szovjet valamely Isten háta imöigötti zugában nem foly­nának, talán éppen a föld alatt j további atomk’sérletek, nukleáris készülődések. . . Sem a régi fajta szokványos' fegyverekre, sem a nukleáris, | újkori fegyverekre nem lehet biztos leszerelési egyezséget kötni, mert a kommunistákban ! nem lehet megbízni. De akkor ! sem szabadna, ha lehetne mert a ' leszerelés a jelenlegi helyzet végle; , ürességének elismerésével, kölcsö­­! nős meg nem támadási szerződés­hez vo'na egyenlő. Régi felfogása e rovatnak, hogy leszerelési szerződésre lépni,’ annyi volna mint tetejétől építeni a házat. Előbb a világban most fennálló, kiáltó erőszakokat, igaz­ságtalanságokat kellene megszün­tetni, többi közt Magyarország­nak és sorstársainak a nemzeti és emberi önrendelkezésüktől meg­fosztott népeknek biztosítani jó­­maiikat és közszabads'goikat. A Szovjetnek helvre kellene hoznia a ya'-tai szerző 'és megszegésé­vel elkövetett, kommunista mga­­dozó erőszakokat és le kellene mondania a világuralmi cé'okró!. De ezek egyikében sem lehet hinni. Kruscsev vérbe gázolta az 56-os magyar forradalmat és a nemzetközi kommunista osztály­szolidaritás nevében ezt tenné, ha. más, kommunista crőszakura'om alatti, európai ország hasonló for- i ad a Imát kísérelne meg. A világ­ira 'írni célokról redig nem mond le különben a többi komm'nis'ák, az élen a kínai elvtársikkal az osztálvharcos vi’ágfo rada'om áru lójának kiáltanák ki. Lemondunk p vi'ámrralmi célokról szinte nincs is módii'ban, mert a kommunista Kina, íMao és társai szorongatják, nem is szólva arról, hogy bent a Szovjetben és a Szovjetblokk or­szágaiban lévő régi vagy már a rendszerben felnőtt fiatal kom­munisták sem járulnának hozzá A kínaiak kivételével esetleg hajlandók volnának kissé lelassí­tani a hidegháborús világnézeti terjeszkedést, de “a végső győ­zelemről” semmiesetre sem haj­landók lemondani. Maga Krus­csev sem. Iigy tehát az individualista or­szágok számára semmi bizalmi alapja nem lehetne egv leszerelé­si egyezménynek a Szovjettel, a világuralmi kommunista célok jelenlegi legfőbb vezetájével. Kár az időért, kár a rengeteg kiadá­sért, amit erre njmgati részen pa zárolnák. ! * * * AMERIKÁNAK köztudomá­súan épp oly kevés szándéka van komolyan leszerelni mint a kom­munistáknak. A fegyverkezési ve.seny különösen nukleáris bom­bákban és rakétákban számlál­­hatatlan billiókat emészt fel, de egy leszerelési egyezmény és a eszerelés tényleges elindítása még nagyobb, még súlyosa-b teher volna, mint amennyit most va­gyunk kénytelenek költeni e vi­­lágpusztitó fegyverekre. . . Ezen egyelőre nem lehet segíteni, illet­ve a nukleáris fegyverek és raké­ták legfőbb szakértőinek kellene takarékoskodmok úgy és abban, ahogy és ahol a Nyugat ütőké- ( pességének veszélye nélkül lehet­séges. Keserves hogy nincs más kiút, de aki nem akár kotmmunis-j ta világuralmat, nem tdhet más­ként. * Suslov, a Szovjet egyik vezető ideológusa, aki Stalin alatt is nagy szerepet játszott és résztvett az 56-os magyar forradalom leti­­prásában is, most pedig közép-, utón jár Kruscsev ás Stalin harci! NYUGATEUR0PA OR­SZÁGAINAK POLITI­KAI EGYESÜLÉSE stílusa között, minao nyíltan ki­jelentette, hogy "lehet egyes pol­gári hatalmakkal az idő'eges ész­­szerüség szempontjából egyezmé­nyeket kötni a háború elkerülésé­re, de nem lehet ideológiailag le­szerelni, imcrt ezzel elárulnánk el­veinket." •A Nyugat, az individualista vi­lág szintén ntem szerelhet le, sem ideologialiag, som politikailag, dej legkevésbbé teheti ezt ka-i tonaüag, me t ezze'kiszolgáltatná j magát a halálos világnézeti ellen- j felnek. Az innenső oldal, ha élni akar, nem mondhat le a védelem semmiféle eszközéről, mikor a túloldal árulásnak tartaná a vi­láguralmai céljairól való lemon­dást ! # * * A KRUSCSEVI leszerelési ár­mány egyik utógondolata az is, hagy ha meglenne a leszerelés, az amerikai és másuti hadii parok el-; sorvadnának, óriásilag növeked­­ne a műnk áré külisé^ és Ameri­kában végre bekövetkezne a dc-i messzié, amirő' Mszkvéban annyi) évtized óta dédelgetnek legszebb álmokat. Mi nem hisz nk ebben s biztosba vesszük, hogy ezek a kommunista ábrándók sohasem: valósulnának |mesi, mert egy 185 mil'ios ország békeipari ellátása ie bőséges óriási feladat. De saj-j nos, a kommunista vil'gurabni '-élők miatt ez a nr^bkima nem aktuális és mlég sok]ái~ncm lesz '■iktuális. Nem őrülünk annak, hogy mérhetetlen össz~g'ket kell hadiszerekbe invesztálni s hogy kulturális és népjóléti célok he­­h ett katonai kiadások a és kül­földi feg-zverkezési segélyekre! imie-'y el az amerikai nép adódói-1 láriamak legnagyobb rés~e, nem; őrülünk a mai világpolitikai zs^-j kutca helyzetnek, de másrészről még mindig jobb, ha a kiéit világ­nézeti csoport katonailag sakkban tartja egymást, mint ha az indivi­dualista világ az erőbe!"zete le­ft-ütésével, felad'sával öng-ikos­­ságra vezető lejtőn indulna el — a kommunista front kaján, dia­dalmas örömé e. • * * KENNEDY jóhiszeműségéhez kétség se|m férhet s biztos, hogy annak, hogy Amerika és szövet­ségesei annyira sietnek demon­strálni, hogy ellenségei egy uj világháborús mészárszék vesze­delmének, nagyrészben a béke­barátsági propagandában való versengési szándékunkban van a magyarázata.Nem akarjuk, hogy Kruscsev és a kommun'sták olyan téves látszatba kerüljenek, hogy ők igazabb és aktívabb békeba­­rátok. Kennedy ezért hangsúlyoz­ta ki annyira a Kruscsevnek kül­dött február 7-i jegyzékben a külügyminiszterek megegyezése szükségét, de talán sokkal jobb és hatásosabb volna, ha Kennedy énp úgy mint az Adzhubemek, Kruscsev vej ének, az Izvesztia szerkesztőjének adott, nyilatko­zatában, a lesze.elési konferencia ügyében tette, egész őszintén megmondaná, hogy nem vagyunk! halandók leszerelni sem a NATO-t, sem az atom repülőbá­­zis hálózatot, lebontani az egész hatalmas önvédelmi világ épít­ményt, mert a kommunista világ­uralmi célok veszélye ezt merő­ben 'ehetetlenné teszi! S nem ké­vé sbbé azért, mert nem vagyunk hajlandók a mai statusquot, a korrmiunisFk által a vi'ágban te­remtett erőszak-helyzeteket, igaz­zá gtalansávokat véglegesnek elis­merni, azokba való belenyugvá­sunkat a lefegyverkezéssel drá­­mailag kifejezésre juttatni! Nem hisszük, hogy a szabad­ságszerető emberek sok milliói szemében e szókimondó indoko- 1' ssal bármit is csökkenne Ameri-' ka békeszeretetének jó' ire sőt — (Folytatás a 4-ik oldalon) | Adenauer nyugatnémet kancel­lár és DeGauIle francia elnök múlt héten Baden Badenben ta­lálkoztak és eszmecse.ét folytat­tak a világpolitikai kérdésekről, különösen a berlini és német kér­désről, valamint a leszerelés gmi­­doiata körül folyó játékról. Köztudomású, hogy aZ Euró­pai Közös Piac eszméje kapcsán szó van arról is, hogy a Közös Piac országai (Nyugat Németor­szág, Franciaország. Olaszország, Belgium, Holland és Luxemburg, amelyekhez Anglia is csatlakozni kiván) politikai egységének meg­teremtése is sokat foglalkoztatja ez országok politikusait. DeGaulle Ó3 Adenauer között kérdésben ellentétek vannak, mert mig Ade­nauer olyan legszorosabb federá­­cióról beszél, mint am ily az Egye­sült Államok 50 állama között fern.áll, addig De Gaule a nem­zeti érzés erős voltára utalva, csak laza kapcsolatot akar, amely megóvja az egyes országok füg­getlenségének legnagyobb részét: "A hazák Európáját" akarja. Megfigyelők szerint az ellenté­teket a tárgyalások folyamán nem sikerült- áthidalni. Erre mutat a kiadott közös bu’letin, amely a következőkre szorítkozik: “A találkozás alkalmat adott Europa politikai egyesítésének egyesülése kérdésének alapos megbeszélés- ,e. A két államférfi megerősítette 1951 junius 18-án hozott határozatát Europa politi­kai egységének megszervezéséről. Egyetértenek abban, hogy a sza­bad világot fenyegető veszélyek miatt gyo’sitani kellenne az ál­lam szervezetnek megalakítását" . A szobán lévő állam szervezet, az ‘‘Egyesitett Európa” volna, amely mint harmad k világpoliti­kai tényező játszaná nagyfontos­­ságu szerepet az Egvesült Álla­miok és a Szovjet mellett.- —--------uoo-------------1 Az acélipari szerződési tárgyalások A Pittsburghban mult héten, szerdán kezdődött tárgyalások, amelyek a junius 30-án lejáró acélipari kollektív szerződés meg­újítását célozzák, a szokástól el­térően a -hétvégén is folytatód­tak. David J. McDonald union elnök és R. Conrad Cooper, a U. S. Steel ügyvezető alelnökc vezetésével. A hangulat köztük, hír szerint, nyugodt és tárgyila­gos s mindkét oldalon a készség­nek jelei látszanak, hogy a sztráj­kot elkerüljék. Némely optimista megfigyelők szerint a béremelés kérdésében nemi tulnagyok az ellentétek s szinte fontosabb problémának látszik, hogy az emelésből menny; menjen jóléti kedvezmények ja­vítására és mennyi tényleges bér­emelésre? Az automation okozta állás Csökkenés látszik a legsú­lyosabb kérdésnek. Goldberg is optimista Goldberg munkaügyi államtit­kár, úgy nyiltakozott, hogy a tárgyalások örvendetes konstruk­tiv (építő) szellemben folynak. Mindkét oldal, úgymond, állam­férfim felelősségérzettel tárgyal s ennélfogva bízik abban, hogy ko­rán megegyezés jön létre.---------------ooo--------------­EICHMANN FELEBBEZÉSI TÁRGYALÁSA A zsidók millió-'nak gázk-mrá- I ban történt meggyilkol'sa ügvé­­ben bűnsegédként halálra Ítélt ELichmann Adolf volt német SS alezredes ügyében az izraeli bíró­ság március 2 2-re tűzte ki az r• _!_____ »•- íJí. L«. Kennedy az automation |A NYUGAT VÁLASZA KRUSCSEVCSÚCS­KONFERENCIA JAVASLATÁRA lyozásáról Kennedy a legutóbbi sajtókon­ferenciáján kijelentette, hogy az automation) az önműködő gépek1 fokozodó használata) következ­tében növekedő munkanélküliség a hatvanas évek elsőrendű nagyj problémája s hetenkint 25,000 uj munkaalkalom teremtésére van szükség az ellensúlyozására. Két billió közmunkákra Az elnök február 19-én, mint már az ország helyzetéről szóló, üzenetében jelezte, két billió dol­lár megszavazását kérte a kong­­lesszustól, hogy azon esetre, ha gazdasági vissaesés állna be, ha-! ladéktalanul megindíthassa a köz­munka építkezéseket. A javaslatnak a republikánu-j sok és néhány demokrata részé-' ről ellenzéke mutatkozik. A kor­mány azonban azon állásponton; van, hogy ha most prosperitás1 van is, "a tetőt nem télen kell kijavítani, hanem amikor sut a • # nap.----------------OOO---------------­AZ ELNÖK CSALÁDTAG­JAINAK KÜLFÖLDI KÖRÚTJA Róbert Kennedy íőállaimügyész a külföldi harcisáéi körútja során Indonézia után Báli szigetét, majd Thailandot (Sziámi) látogatta meg. A körút Európában ér vé­get, ahol Francia- Olasz- és Nyu­gat Németországban is meg fog fordulni. Kennedy elnök másik fivére Edward Görögországból Becsbe repült “privát tényvizsgáló utj'n” & onnan Lengyelország fővárosá­ba, Varsóba utazott tovább. Kennedy elnök felesége már­cius elején indul tervezett ázsiai látogatására.-ooo-42.1 MILLIÓ KATOLIKUS A USA-BAN A National Catholic Welfare Conference most kiadott jelenté­se szerint az Fgyesült Államok­­ban élő katolikusok száma 42,- j 104,000-re emelkedett, ami a la-l kosság 22.9 százalékának felel meg. USA a katolikusok lélekszáma! tekintetében harmadik helyen1 van. Első helyen Braziíia áll, ahol a világ 550 millió katolikus közülj 62,734,5(33, vagyis a lakosság1 93.5 százaléka él. Második hely, | ugyancsak a N.C.W.C. adatai sze­rint Olaszországnak jut. Katoli­kusainak száma 48,712,515, va­gyis 99.5 százalék.----------------ooo--------------­SIKASZTOTT A VASAS FŐTITKÁR Török Istvánt, a magyarországi koommunista párt központi bizott ságának tagját és a Vasas szak­­szervezet főtitkárát sikkasztásért 2 és fel évi börtönre Ítélték. Tö­rök több mint 100 ezer forintot sikkasztott. Kizárták a kommunis­ta pártból. Kennedy elnök február 14-én válaszolt Kruscsev azon jegyzé­kére, melyben javasolta, hogy a március 1 4-re Geníbe kitűzött le­szerelési konferencián a meghi­­vott 18 országot az államfők, illetve a tényleges államvezetők képviseljék. Kifejti válaszában, hogy helyesebbnek tartja, ha elő­zőleg a külügyminiszterek vesz­nek részt a konferencián s csak ha ezek tisztázták a leszereléssel kapcsolatos problémák megoldási lehetőségét, kerüljön sor a csúcs­találkozóra. Nem kívánja a csúcs­­találkozás "hasznosságát, sőt esetleges szükségességét" kétség­bevonni, de a megfelelő időpont akkor adódik, ha alsóbbfoku tár­gyalások biztosították, hogy nem lesz merőben eredménytelen. Csak technikai leszerelési ellentétek? Az elnök az előbb megoldandó ellentétek alatt, nem a világpoli­tika fennálló igazságtalanságait és! veszélyeit, hanem a leszerelés ellenőrzésével és más technikai kérdéseivel kapcsolatban fennálló nézeteltéréseket érti. Ezek meg­oldását tartja meg a csúcstalál­kozó előtti külügyminiszteri tela­­daroknak s nem tesz említést ar­ról, hogy leszerelésről szrámára akkor érik meg a helyzet, ha a Szovjet helyrehozta a népek sza­badsága ellen elkövetett erősza­kait és felhagy a kommunista vi­láguralmi célok szorgalmazásának hidlegháborus politikájával, va­gyis rátér az igazi béke és lesze­­lelési előfeltételek megteremtése politikájára. A tárgyalások sikere esetén kö­rülbelül junius elseje körül ke­rülhetne sor a csúcskonferenciára, A leszerelési módozatok kér­désében egyik leglényegesebb ellentét, hogy Kruscsev előbb a leszerelésre nézve akar egyez­ményt s csak aztán kerüljön sor| az ellenőrzése módjainak megál­lapítására, mig Amierika előbb az utóbbiak kérdését kívánja letár­gyalni. “Többet ártana, mint használna” Az elnök arra a konklúzióra jut levelében hogy a külügyminisz­tereknek előzetes, sikeres tárgya­lása nélkül a csúcskonferencia! többet ártana, mint használna. — Ennélfogva ragaszkodik a Mac­millan angol miniszterelnökkel együtt február 7-én tett ajánlat­hoz, amely szerint a külügymi­niszterek képviseljék országukat március 1 4-én Genfben. Macmillan is hasonló értelem­ben válaszolt Kruscsevnek. Moszkva eddig nem nyilatkozott az elnök válaszáról, de hir szerint Kruscsev személyesen akar részt­­venni a konferencián, amely eset­ben bizonyos prppaganda előny állna elő számára a Nyugattal szemben. A Szovjetblokkhoz tartozó meghívott országok ál­lamfői szintén résztvennének. — JOHN H. GLENN, VILÁGÜR-REPÜLŐ HÁROM­SZOR KÖRÜLREPÜLTE A FÖLDET (Folytatái a 4-ik oldalon) | felebbezét tárgyaikat. Lapzáratkor jelentik: Kedden 20-án az időjárás miatti többszöri halasztás után végre megtörtént az első amerikai stronauta John Glenn Jr. világűr repülése. A nagy történelmi jelentőségű eseményt teljes siker koronázta. Glenn több mint négy órán át, a világűrben háromszor körü’repül­­te a földet, miközben állandóan rádió-összeköttetésben állt és je­lentéseket adott le Cape Canave­­ralnak. Leszállása hat mérföldre a kijelölt helvtől, kifogásta'anul i{került « röviddel később a Des* troyer Noa hajó felvette. Teljes egészségben élte át a dicsőséges nagy utat. Kennedy elnök és az ^gész nemzet szivszorongva figyelte az útról érkező hűeket és a siker után az elnök büszke elragadtatá­sát fejezte ki. A külföld is öröm­mel és nagy elismeréssel fogadta acsodálatos, tudományos és tech­nikai teljesítményt. Glenn számá­ra nagy fogadtatást készítenek elő Washingtonban. Az ez alka­lomra kedden a postahivatalok­ban kiadott b41*’ei»ek nagyrészét érák «tau «{kapkodták, Ezért washingtoni körökben fel­merült az eszme, hogy az elnök vegyen részt a megnyitáson, fejtse ki nagyszabású beszédben Ameri­ka álláspontját s aztán térjen ha­za. Az ötlet vegyes hatással talál­kozott. Nehru indiai .miniszterelnök hir szerint nem vesz részt a már­cius 1 4-i konferencián. Kennedy elnök a sajtókonfe­renciáján egy kérdésre kijelentet­te, hogy a kommunista Kina hoz­zájárulása nélkül semmiféle lesze­relési egyezménynek sem volna értelme. Kruscsevné tévesen címez Kruscsevné február 1 8-án rá­­diófelhivást intézett az Egyesült Államok asszoonyaihoz, hogy fog laljanak állást a USA és a Szov­jet közti békés barátság és a ter­vezett genfi csúcskonferencia ér­dekében. "Dobjuk az atombom­bákat és a többi fegyvereket — mondotta angol nyelvű beszédé­ben, — a tenger legmélyebb fe­nekére és éljünk fegyverek nél­kül, mint jó szomszédok." (És a kommunista országraga­­dozások? És a kommunista hideg­háború a világuralmi céljaik ér­dekében ? ) Egy laikus vagy szélső balol­dali amerikai női csoport azt kí­vánja, hogy Kennedy elnök fele­sége hasonló felhívást intézzen a Szovjet-nőkhöz, de erről hivata­los helyen eddig nincs szó. Úgy vélekednek, hogy ez tervszerű propaganda Kruscsev lesze elési csucskonferenciás csapdája szá­mára és Kruscsevné, ha tényleg békét akar, legjobb ha férjéhez intéz ily irányú kérést. De Gaulle javaslata De Gaulle francia államelnök, aki tudvalévőén a berlini kérdés­ben ellenez bármiféle csúcstalál­kozót, február 19-én azt javasol ta, hogy a négy atomhatalom tartson kunferenciát az atomfegy­verek m.egzüntetése ügyében. Nem látja annak értelmét, hogy e kérdésről szóló konferen­cián olyan országok is résztvegye­­nek, amelyek nem atomhatalmak s általában nem tartja időszerű­nek az államfők részvételét a 18- as genfi leszerelési konferencián. A délvietnami háború Republikánus vezetők kifogá­solták, hogy Kennedy elnök nem nyilatkozik eléggé nyiltán arról a szerepből, amelyet a Dél Viet­namban lévő, néhány ezer főnyi amerikai haderő játszik az észak­vietnami kormány által támoga­tott Viet Kong kommunista gue­rilla csapatok ellen folyó harc­ban? Az elnök kijelentette sajtó­­konferenciáján, hogy "Délviet­­namban nem tartózkodnak a szo­kásos értelemben vett amerikai harci csapatok s az ottlévő ame­rikai katonák csak akkor lőnek vissza, ha fegyverrel megtámad­ják őket” . (Egyes források szerint Wash­ington nagy hadianyag készletek­kel segíti Diem délvietnami elnök 200,000 főnyi seregét s ‘‘az ame­rikai katonák csak instruktori és tanácsadói szerepet játszanak. — McNamara nemzetvédelmi mi­niszter február 18-án úgy nyilat­kozott, nem aggódik, hogy “má­sodik Korea" válhatna Délviet­­namból.) A rezervisták hazabocsájtása A sajtókoonferencián hozzáinté zett kérdésre, hogy a “berlini vál­ság enyhülése következteben ha­za engedik e a behívott tartaléko­sokat, az elnök kijelentette, hogy a vá'ság folytatódik és a tartalé­kosok addig maradnak szolgálat­­_ o ju «u.l.xn j The ' ~ News-Függetlenség ^ alley. Hungárián Weeldy 681 S. Broad Street tkenton io, N. j. n tár­sadalmi hetilap. VILÁGTÜKÖR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents