Bethlehemi Hiradó, 1962. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-05 / 1. szám

NYELVÉBEN MAU YAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Knierad as Second Class Mattel May 18, 1923, at the Post Offiee at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3. 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAOB PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Volume 40-ik Évfolyam 1-ső szám BETHLEHEM. PA 1962 JANUÁR 5 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR “A VALÓDI VÖRÖS VE-í SZÉLY” címen polemizál első ol-j dali cikkben e rovatunkkal a new| yorki magyar kommunista újság.! Azt Írja, hogy ‘‘látási zavarban" szenvedünk ‘‘a nácizmus színeivel kapcsolatban”, vagyis nem aka - juik meglátni a nazismus és a ve­le kapcsolatos imperialista militá­­rizmus feltámadásának veszélyét, amely “a valódi vörös veszély. ’ “A bethlehemi cikkíró szeme simán siklik el a nazismus teljes feléledése felett, amit már nem tagadhatnak le azok. a polgári megfigyelők sem, akik Nyugatné-, cnetcrszágban jártak ”, — állít tudva valótlant rólunk a new! yorki kommunista lap. E második évtizedének köze-! pe felé haladó, szerény heti rovati olvasói tudják, hogy antitotaliter irányzatot követ s Írója egyfor­mán szembenáll a kommunista államkapitalista, mint a nazi-j fascista terror diktatúrával, nem ie szólva immár ötven éves és Amerikában is már közel negyed­­százados egyéb újságírói teve-1 kenységéről, amelynek során számtalanszor adta tanujelét mindkét irányzat elleni harcossá-1 gának és fogja tanujelét adm a jövőben is. Akik figyelmükkel megtisztelték, csak derülhetnek ezen a vádon, amelyre a tájéko­zatlanságot sem lehet mentségül felhozni, mert már e sajtóvitában is megmondtuk nemcsak egyszer az 1961 október 6-i, de másod­szor is a november 1 7-i számban:1 “A new yorki magyar kommu-| r.ista lapnak a németek uj hadse-l rege, Hitler generálisoknak a NAT0-ban kapott nagy szerepe,! stb. miatt Amerikát okoló cik­kével szemben ismételten ráinu-j tat tünk itt arra, hogy mindezek­nek, sőt Adenauer és más nyugat­német politikusok a németeket atomfegyverekkel való felszerelé­sét sürgető követelésének egyál­talán nem őrülünk sőt aggódunk miatta. De mindezeket a Szovjet 1945 óta folytatott kommunista terjeszkedési machinációinak, az osztályharcos világuralmi törtété­­seknek tulajdonítjuk, azok átkos következményét látjuk bennük. Mi is osztjuk a porosz imperialis ta militarizmus és nazismus estet­­leges feltámadása iránti gondo­kat, — de aggaszt bennünket a Szovjet nemzetközi osztályhar­cos világuralmai törte.ése is. . . | Aki nálunk mélyebb aggályokkal' áll szemben a neonazismussal, va­lóban túloz, de ugyanúgy szem­ben állunk a Szovjettel is, mint az egyéni szabadság azon in­dividualista rendszerének halálos ellenségével, amely terror és vé­rontás nélkül a szabadság napfé­nyében, az egymás-mellettiségben1 élő osztályok kölcsönös észszerű és humánus méltányossága alap-, ján akarja megadni a társadalom minden joravaló tarjának, a tisz­tességes, életviszonyok, a polgá­ri jólét lehetőségét. Fzért válto­zatlanul ezt propagáljuk: Német­országnak ne lehessenek atom-1 bombái, hanem vagy egyedül vagy az Egyesült Államok ve-! zetésével a NATO-országoknak közösen, de egyetlen európai or-| czág se rendelkezhessék atom­­bákkal, nehogy azok birtokában saját sovén céljaira atomzsaro­lás kisértésébe jöhessen egy kü­lönbeni atomháború fenyegetésé­vel." ' A kommunista lap tehát tájé­kozva volt, amikor a fentieket leírta, de számított arra, hogy ol­vasói nem olvasták cikkeinket, olvasói tájékozatlanságára speku­lált. I * * * I AZTÁN azt írja a lap: “A bethlehemi újság szerint ennek az egész veszélynek a Szovjetunió az oka, mert hiszen ellene sze.e­­lik fel a “volt” hitleristákat. Ez ugyebár logikus? Eszerint például ha valaki bérgyilkost fogad tel a szolgálatába, hogy ellenfelét el-1 tegye láb alól, akkor nem a gyil-‘ kos és felbujtója a bűnös, hanem «ki «Ile* felfogadták". 1 így írja a kommunista lap cik­ke, amelynek azon az ocsmánysá­gon kivül, hogy Ameriáát felbuj­tónak állítja be, csak az a baja van, hogy megfeledkezik ama csekélységről, hogy a világtörté­nelemnek mostani fejezete, nem azz-rl kezdődött, hogy Nyugat Németországot felvették a NATO-ba, hanem, hogy — s ezt sem először Írjuk meg itt, — aj Szovjet megszegte a Sztálin ál-i tál utólagosan elfogadott Atlan­tic Chartert, a yaltai és potsdami egyezményeket, megszálló fegy­vereivel kommunista erőszakural­mat kényszeritett fel az Europa keletibb részében lévő országok egész sorára köztük Magyaror­szágra és mint legújabban maga! Ulbricht keletnémet kommunista diktátor maga is elismeri, Keletj Németországra is. Ha ezt nem tette volna, a má­sodik világháborús győzelmet nem a hidegháború, hanem igazi béke és nyugalom követte volna. De ehelyett a Szovjet megkezdte aknamunkáját, a kommunista cé lók érdekében szükséges talaj­­fellazítást a világ minden részé­ben, megkezdte a hidegháborút éf- Kruscsev egyáltalán nem rejti véka alá azon nézetét, hogy az individualista szabadság orszá­gait elsősorban az Egyesült Álla­mokat a kommunista államkapita­lizmus országává akarja tenni, el akarja temetni a mai életrendjü­ket és azzal kecsegtette, helye­sebben fenyegette az amerikai népet, hogy unokái már kom-Minden akció ellenakciót, visz­­szahatást szül. Ezt is már ismetelten leszö­geztük itt, megállapítva, hogy a Szovjet csak magára vethet, csak magát okolhatja amiatt, hogy a németek újra ily jelentős szerephez jutnak. — Kifejeztük együttérzésünket azon népek bánt, amelyek országát a. néme­tek ártatlanul lerohanták imperia lista "urnépi", nazi uralmi cél­jaik érdekében, hogy győzelmük esetén egész Europa népeit aj “felsőbbrendü’’ ué.r.et faj seged­­népeivé szolganépeivé alázzák. Nekünk nem élvezet s néme­tek védése, tulsötétek és tulbo.­­zalmasak a közelmúlt emlékei.—, És Trevor Ropper nemrég meg-| jelent könyve, “Hitler asztal-! melletti beszélgetései’’-bői tudjuk, hogy az volt a szándéka, hogy a győzelem után Magyarországra prominens német názi pártembe­­reket telepit be az ország vezeté­sére és elnémetesitésére s ugyan­ezt tervezte a többi európai or­szágokkal is. . . De megértjük, hogy a nyugatnémetek igen fél­nek a kommunista államkapita­lizmustól, nem felel meg indivi­dualista hajlamaiknak és a két vi­lágnézet mérkőzésében Amerika oldalán akarnak állni. . . Ezért őket bérgvi'kosnak nevezni, akit Amerika ‘‘felfogadott szolgálaté­ba, hogv ellenfelét (a Szovjetet) eltegye láb alól”, nemcsak ocs­­imárny igaztalanság, de nagyon sántikáló hasonlat is. munista államkapitalizmusban fog nak élni. A Szovjet mind szélesebb kör­ié terjeszti ki a kommunista világ­malmi törtetés bázisát és fo-| kozza a hidegháborút, — dacara, hgy Stockholmban úgynevezett béke- világszervezetet alkotott és sajtója világszerte a békeszeretet­­ről prédikál hamisan, miközben Kruscsev a száz megatonos nidro­­génbombát sem felej.i el csörget­ni, egyszere fuj hideget és mele­get. Hónapokig bolondította aj genfi atomkonferenciát a kisérle-, tek beszüntetéséről szóló tárgya-1 lásokkal, mialatt a Szovjetben' már javában készítették elő az egymásután végrehajtott harminc egynéhány kisérletet, hogy atom­­fölényt prbáljának élérni Ame-j rikával szemben. Amerikát a Szovjet világné­zeti imperializmusa kényszeritette bele azon külpolitikába amelyet folytat s ami nem egyéb mint vé­delmi feltartoztatási politika. — Mennyire csak ez, mutatja, hogy például az atomvilágháboru ve­szélye címén nem avatkozott be az 1 956-os magyarországi forra­dalomba és tűri Berlinnek fallal való elkerítését, mert Kelet Ber­lin egyezmény szerint a Szovjet katonaság megszállási területe. CSÚF DOLOG tehát az Egye­sült Államokat felbujtónak beállí­tani, hiszen tűri Kelet Berlin kü­lönválasztását, holott ez a külön­választás jogosulatlan és voltakép Berlin keleti szektorának Kelet- Németországba való bekebelezése folyik történt meg. Amerika azonban nem állt a sarkára ezzel szemben, hanem még tárgyalni is kész, noha a berlini megszállási szerződés valójában az összné-, met választások alapján létrejött kormánnyal kötendő békeszerző­désig van érvényben. A kommunista világnézeti im­perializmus, a világuralmi törte­tés, intrika, fúrás az ok, amiért Amerika ‘‘nagy fiút" kénytelen csinálni a németekből. A nyugat­németeknek a NATO-ba való be­fogadása és abban katonai szer­vezeteik bizonyos fokú újbóli fe­lépítése pedig csak okozat. S tudvalevő, hogy az ok mindig megelőzi az okozatot. Vagyis másképpen kifejezve, a Szovjet aggressziv, kihivó osztályharcos terjeszkedési politikája védelmi szervezkedést csikart ki Ameriká­tól ét Nyugatoméitól. ru előtti idők óta nem virágzott így nagy mértékben az ország gazdasági élete és tekintélye. A NÉMETEKKEL szemben sem szabad általánosítani hiszen pé!­­tiául a keresztény demokrata és e liberális pártban kétségtelenül vannak antinazik és a nazismus­­sal egyáltalán nem gyanúsítható szociáldemokrata párt a szavaza­toknak nem kevesebb, mint 36 százalékát kapta meg, az őszi vá­lasztásokon, sok millió szavaza­tot. A nazismus ‘‘teljes feléledé­séről" beszélni, miként azt a fen­ti idézet teszi, a kollektiv felel­ősség nazi módszerére emlékezte-' tő túlzás és igaztalanság. De ha a Szovjet tov'bb foly­tatja a mai, a németeket “az in-! dividualista világ megmentőiül " | felépítő, rövidlátó, ördögi poli!i-j káját, elérheti, hogy tótágasban megismétlődjék a hitleri politika veszélye, amely belekergette a Nyugatot a szovjet karjaiba: nö­vekedhet a veszély, hogy a Szov-! jetnék sikerül majd egyszer bele-, kergetni a Nyugatot egy uj sovi­niszta, revansista, militarista né­met csoport karjaiba. Nem hisz­­szük, hogy Amerika idáig elmen­ne, bár individualista életösztöne igen erős. . . De Kruscsev ma ez-' zel a tűzzel játszik. S ezt meg kellett mondanunk. r. o . i A Union győzelmével HODGES ÉS GOLDBERG NÖVEKVŐ PR0SPE-végződött a new yorki automation-csata RITÁS 1962-BEN, HA AZ ÁRAK ÉS BÉREK ÁLLANDÓSULNAK PAYR0W POLGÁR­­MESTER ÚJÉVI ÜZENETE KENNEDY elnök isméteUen ki­jelentette, hogv a né^et fegyver­kezés kérdésében tekintettel vein a német imperializmustól renge­teget szenvedett népek agg'lyai­­ra s hogy a nyugati németeknek a NATO-n belüli, eddigi feKeg - verzettsége még nem aggályos De nekünk már ez sem tetsz-k Nemigen szívlelhetjük azt sem. hogv Heusinger és Speidel volt Hitler-generálisok oly nagy szere­pet játszanak a NATO vezetősé-| gében. 1 De mindezért nem a kommu­nistáknak van okuk .kesergésre, hanem nekünk antitotalit'riusok­­rak, akiknek é-p oly kevéssé kell a nazi-fascizmus, mint a kommu­nizmus. A Szovjet csak azt eszi meg, amit az osztályharcos kom­­munista világnézeti imperializmu-j sa konyháján főzött magának. i De ha még tovább fogja fe­szíteni a hidegháborús húrokat, rzzal csak méginkabb segít felé­píteni Németországot, amely utóvégre mai csonkaság-ban is ötvenmilliós európai hatalmat je­lent és Europa haderejében igen számottevő tényezőve válhat, ha meg jobban felfegyverzik. Számunkra az sem eléggé meg­nyugtató, hogy a felfegyverzés a NATO keretében folyik. Ki tudja, nem akár ja Heusinger és Speidel és velük egy német "ön­­céluság” alapján álló, sovén tár­saság abban egyszer magához! ragadni a döntő szót? Ki tudja, nem e duzzadt meg az úgyneve­zett ‘‘Nauheimi Kör”, akik azt vallják, hogy “ha mi és az oro­szok két ilyen hatalmas, erős fiatal, lelkes nemzet összefogunk, miénk lehet az egész világ, csak akarnunk kell?” Avagy a kulisszák mögötti azon elemek amelyek azt hiszik, hogy egy semleges Németország idővel diktálhat, zsarolhat és aj mérleg nyelve lehet Nyugat és Kelet között, nem e erősödtek meg nagyon az utóbbi időkben? E szempontból bizalom keltőbb lett volna, ha a múlt őszi válasz­tások után koalició jött vo'na lé "re Adenauer és a szociáldemokraták között. Az utóbbiak teljesen feladták, aj marxizmust s ily koalíciós kor-j mánv sok tekintetben biztatóan! ellensúlyozná egymást úgy a bel-, mint a külpolitikában. . . Ausz­triában tizenöt éve működik ily koalició. mégpedig olv ered* mónnytl. hogy u «!•$ viléghéW H. Gordon Payrow, Bet1'le hemnek több évtizedes demokra­ta rezsim után m.ult év nover be­iében megválás*.1 ott republiká­nus, uj polg'rm tere a köv“'ke­­ző üzenetet intézte Bethlehem vá”os lakosságához: Bethlehem polgárainak min­den joguk megvan, hogy lelkes bizalommal tekintsenek az uj év e'ebe. A jóslások szerint a fog­lalkoztatottság és üzleti élet uj rekordokat fog elérni. Jelek van­nak arra. hogy Bethlehemben, 1962-ben több uj ipartelep léte­sül. ‘‘Mivel Bethlehem minden pol­gára lelkesen törekszik arra, hogy városának jóhirét és érdekeit elő­mozdítsa, joggal réméibe’j ük, hogy Bethlehem jobb, erőtelje­sebb és egészségesebb v'ros lesz a következő tizenkét hónaiban. Bethlehem minden polg'rának boldog és prosperáló uj évet kí­vánunk." WALKER TÁBORNOK KENNEDY ÉS NIXON ELLEN KARÁCSONY UTÁN IS EMELKEDETT A KE­RESLET AZ ACÉL­IPARBAN Választások 1962-ben Edwin A. Walker. nvug. tá­bornok Jacksonban (Miss.) be-j. : szédet mondott, melyben a tra-! ' gikusan elpusztult Dagh Hammer-! skjöldöt, az Egyesült Nemzetek volt főtitkárát "vörös svédnek” nevezte, aki ‘‘utasításokat foga­dott el Moszkvától”. Támadta azt a politikát, amely szerinte feladta az Egyesült Álla­mok önállóságát az Egyesült Nemzetek feletti kormánya ja­vára. Kongresszusi vizsgálatot köve­telt az elmúlt 1 6 év ame ikai po­litikájának “perverz volta” miatt és ennek kapcsán támadta Ken­nedy elnököt, Eisenhower exelnö­­köt, Lyndon Johnson alelnököt, Nixon volt alelnököt és Warren és Black supreme courti bírákat. Kárhoztatta, hogy Amerika tá- I m-ogatta az Egyesült. Nemzetek 1 karhatalmának Katanga elleni akcióját, ahelyett, hogy Cas’ro oubai rezsimje ellen viselne há­borút. A Kennedy korm'ny tudvalé­vőén Walkert áthelyezte német­­országi megszálló katonai pa­­! rancsnoki állásából, mert az I 1 960-as választásokoon katonáit befolyásolni akarta, hogy kire szavazzanak, erre Walker lemon­dott. I j Érdekes, hogy Walker most már Kennedyt és Nixcnt egy­aránt támadja. Hír szerint szerep­re törekszik az amerikai politikai életbe*' 1 December 28-án éjjel létrejöt »z egyezség a Transport Worker Union és a new yorki földalatt i-asutat kezelő városi hatosáj cözött úgy az automatizált ki isszekötő vasút (Shuttle), mint < aérkövetelések ügyében. A union tudvalévőén azt köve elte, hogy a Broadway 42-ik ut :a és a Lexington utca közti shut Jet ne automatizálják, mert ez :sak első lépésnek tekintené s íew yorki földalatti vasút öt évei aelüli automatizálásé’ oz. Ezenki /ül magas békövetclésekkel lé sett fel a munkaidőnek 32 órán /aló leszállítása mellett. Az automatizálás ügye orszá jós érdeklődést váltott ki, mer > union sztrájkot jelentett be ia az automatizált vonat meg íezdi üzemét. Az uj kollektii szerződés értelmében az automa ikus shuttlet a következő hat hó rapban csak úgy lehet üzembe lelyezni, ha azon egy union tech íikai munkás van szolgálatban (Előzőleg a városi hatóság má iec. 15-én el akarta indítani a. »utó shuttlet, de Quill union el lök sztrájk fenyegetéssel meg »kadályozta) . Hát hónap múlva, állapitj, neg a szerződés, uj tárgyalások iák van helyük e kérdésben, fi [oe E. Lewis egykori szénipar mion vezető erélyével vetekedőe­­rámenős Quill elnök kijelentett! ?gy országos televizics nyilatko tatában, hogy ‘‘az automatizál shuttle eszméje el van temetve :s ő gondoskodik ar ól, hogy fe >e támadjon és ne veszélyeztess! izezrek kenyerét. Az uj szerződésben nem vettél _-e, hogy a hatóságnak joga var ». shuttlet hat hónap múlva autó natizálni, noha a Transit Labo: Board ezt nagyon ajánlotta. A munkások nem kaptál neg a 32 órás munkahetet, di :gyes kommentárok szerint ez ízért követelték, hogy nyomaté .ot adjanak bé.követeléseiknek. Órabér melésekbeneés egyél íedvezményekben jelentős bér jmelést értek el, ami a városnál 37 millió dollárjába kerül, di ;gy polgármesteri ígéret követ ceztében nem emelhe ik a vitel Jijakat 1963 előtt. A régi átla jós órabér $2.70 volt. A szerző lés két évi tartama alatt senki tem lehet elbocsájtani. A sza aadságidőt feljavitották. A magánkézben lévő autobu izok Újév napján már nem jár :ak, mert a munkások sztrájkbí éptek a követeléseiket elutasít! nagántársaságok ellen. Luther B. Hodges kereskedel­mi államtitkár az 1962-es évre “páratlan prosperitást” jósol, de hangsúlyozza, hogy az uj év pro-, bája lesz annak is, hogy tudunk e keményen dolgozni és bölcs elhatározásokat hozni. A szabad vállalkozási rendszer-^ nek, mondotta, alkalma lesz nagyi előrehaladást tenni s ezt arra kell felhasználnunk, hogy a munka­­nélkülieket és a parlagon fekvő ' gépeket munkához juttassuk. A termelés 1961-ben, mennyiségileg és hozadékban uj rekordot ért el. A további növekedés egyik fel­tételének tartja, hogy meg kell óvni az árak és bérek állandósá­gát. ^ j — Nemzetközi fizetési -mérle-l günk, mondotta, még mindig de-j íicitben van s ennek csökkentése' érdekében nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy minél több árucikkei adhassunk el külföldre. E célból az árak és, bérek és kormány-kiadások korlátozását sürgette, hogy dinamikus uj fej­lődést lehessen elérni infláció nélkül. Sürgette az üzleti világ minél nagyobb teljesítő képessé­gét, az ipartelepek fejlesztését és a munkásak szakmai tudásá­nak minél eredményesebb igény­­bevételét. A nemzeti termelés 520 billió dollárra rúgott, ami 3 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. Az 1960-as gazdasági vissza­esést, jelentette ki az államtitkár, kihevertük, de a munkanélküliek számában novemberig azért nem állt be csökkenés, mert ugyan­annyi uj munkakereső jelentke­zett a munkapiacon, mint «meny­nyi az uj munkaalkalmak szá­ma volt. Az év vége felé az üz­let újabb lendületet vett. Novem­berben és decemberben a kicsiny­­beni kereskedelem uj rekordokat ért el. A feljavulást nagyban elő­segítette a szövetségi katonai kia­dásoknak é8 állami éa városi be­ruházások kiadásainak emelkedé­se is. Jóslását azzal fejezte be, hogy i kiadások három nagy forrása, i fogyasztók vásárlásai, az üzleti slénkség és a szövetségi kormány ciadások 1962-ben is növekedni rognak. Az uj évre a nemzeti érméié;: négy százalékkal való ímelkedését várja. \z acélipari tárgyalások Hasonló értelemben nyilatko­­:ott Arthur J. Goldberg munka­­igyi államtitkár is, hangsúlyozva, rogy a következő hónapokban a /érek és árak állandóságának íagy szerepe lesz úgy a belföldi, nint a kiviteli prosperitás növe­­ésnek ügyében s úgy a műnk/' idők, mint a munkások részéről inmérsékletre van szükség. Goldberg a junius 30-án lejáró icélipari kollektiv szerződés meg­­íjitására a közeli hónapokra vár­­rató tárgyalásokra célozva han­­jotattn, hogy ezek döntő hóna- 3ok lesznek. Vleany nyilatkozata George Meany, az AFL—CIO ílnöke az újévi nyilatkozatában eljelentette, hogy a munkaadó tzervezetek elmulasztották, hogy éluton találkozzanak a szervezett munkássággal a “jobb megértés“ sleresere. Szóvátette azon nézetét is. niszerint helytelennek tartja, »ogy a munkaadó szervezetek tá­­nogatják az olyan kompromittált nozgalmakat, mint a ‘‘Right to ÍVork" akció (hogy az üzemi munkásnak ne kelljen union tag­iak lennie) és a trust ellenes tör­­/énynek az unionokkal szembeni alkalmazása. Az elmúlt év nem mindenbe« ilégitette ki a kormánnyal szem­­nem várakozásainkat, véii Meany, le nem kételkedik a kormány jó­­»karatáiban és “ez magában is slég ahhoz, hogy az unionok mun­kássága optimizmussal tekintsen a jövő elébe." Az uj évben Amerika 37 uj izövetségi szenátort választ, to­pábbá teljesen újból választja a rzövetségi képviselőházat és 35 ij állami kormányzót is választ, röbb helyütt a pályázok már :\ iívánosságra hozták jeiüUségi lényeiket. Pennsylvániában a republiká­­uisok máris harcra készülnek, rogy Joseph Clark dem. szöv. szenátort, volt philadelphiai pol­gármestert kibuktassák. Demokrata párti körökben irős mozgalom indult, hogy kor­mányzóul Michael A. Musmanno illami supreme courti bírót je­löljék. Musmanno tudvalévőén, mint antikommunista politikai narcos szerzett érdemeket és an­nakidején fontos jogászi szerepet töltött be Nürnbergben az anti­­nazi pereknél. Ribbicoff egészségügyi, nép­jóléti és közoktatásügyi államtit­kár azt tervezi, hogy szövetségi szenátornak pályázik szükebb ha­zájában, Connecticuttben Pres­cott Bush szenátorral szemben. .... ...... -ouu-----------­NEM-ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZÉSE JANUÁRBAN Mindazoknak, akik még nem állampolgárok, akkor is, ha csak korlátolt időre látogatásra /annak itt, január 31 -ig egy Annual Address Report Card on (Form 1-53) jelenteniük kell je­lenlegi cimüket. E kártyák a legközelebbi pos­tahivatalban vagy Social Security Hivatalban díjtalanul kaphatok. Postán nem küldik el, személye­sen kell bemenni érte. • r>«»- ■ » ———........ FAIRLESS HALÁLA Benjamin Fairless, az U. S. Steel sok éven át volt elnöke és az amerikai gazdasági életnek évtizedeken át volt egyik promi­nens egyénisége meghalt Ugo* nferbtn (Pa.) 71 éve« körében» Az acéliparban decemberben beállott nagyobb kereslet a Ka­­lácsony utáni hétben nemcsak, nem esett vissza, de némely nagy] gyárak oly jelentékeny újabb ren­deléseket kaptak, hogy legjobb reményeiket is felülmúlta és fel­­íckozot irammal dolgoznak. Roger M. Blough, a U. S. Steel, Amerika legnagyobb acélipari vállalat elnökének újévi nyilat­kozata megerősiti, hogy a keres­let lendülete folytatódik és bi­zalmát fejezte ki, hogy az uj év első fele az acéliparban az erős foglalkoztatottság jegyében fog állni. Az első félév termelését 60 millió tonnában irányozza elő, mások ezt szerény számitásnak tartják és 65 millió tonnára szá­mi tanak. INGYEN KÖNYVECSKE A NUKLEÁRIS TÁMADÁS EL­LENI TUDNIVALÓKRÓL A washingtoni nemzetvédelmi minisztérium uj "civil defense’ könyvecskét adott ki sokmilliós példányszámban a közönség felvi lrgositására, hogy mit kell tudni s mi a teendő nukleáris bombatá­madás esetén? A 48 oldalas, sárgafedelü könyvecskét augusztus óta készí­tették elő és Kennedy elnök maga is résztvett a szerkesztésében. A könyvecske legjellegzetesebb mon data: ‘‘Sem teljes, sem könnyű, sem olcsó válasz nincs a nukleá­ris bomba támadás esetén való védekezés kérdésére, de válaszok igenis vannak." A könyvecske ingyen kapható 31,000 postahivatalban és 790 állami és helyi Civil Defense hi­vatalban. A nemzetvédelmi mi­nisztérium egyik vezetője szerint a könyvecske nem bátorít fel a védelem dolgának elhanyagoltai* re« dt megijaitteni »am eker« | \LLAN DULLES CUBÁ­­RÓL ÉS A MAGYAR FORRADALOMRÓL Allan W. Dulles, a Central lm lelligence Agency amerikai bizal­­ras hírszolgálat néhány hét előtl lemondott főnöke egy dec. 3J -i televíziós nyilatkozatában nem :agadta, hogy köze volt a Castro elleni, balsikerü, 1961 áorilis 1 6-i :ubai partraszállás ügyéhez. Ki­­elentette, hogy a partraszállást így kellett végrehajtani, hogy ri« lehessen amerikai katonai bea­vatkozásnak minősiteni és 1961 iprilis már a legkésőbbi időpont /olt, hogy kísérlet történjék a iorrimunizmus cubed győzelme neghiusitására. (A partreiszállási kísérlet tud­­/alevően amerikai légierők fede­zete nélkül előre kudarcra volt télve, nem is szólva arról, hogy kruscsev Szovjet légierők küldé­sével megkísérelte volna Cast c malmának megmentését, amiből világháború veszélye állt volna slő.) Dulles határozottan tagadta, áogy a CLA-nak akárcsak legcse­kélyebb része is lett volna aj I 956-os magyarországi forrada­lom előkészitésében és hangoztat­ta, hogy nem hisz abban, hogy a Kruscsev és Mao közti nézetel­térések szakításra vezethetnének a Szovjet éa Vör«« Kin* között,

Next

/
Thumbnails
Contents