Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1961-11-24 / 47. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. Vol. XXXIX. Évfolyam 47-ik szám AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám. * ára 10 cen* BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Enternd as Second Class Matter May 18. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., urder the Act of March 3, 1879”, BETHLEHEM. PA., 1931 NOVEMBER 24 NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 HÉTRŐL-HÉTRE azt hirdeti new yorki magyar kommunisti Lap, de az angolnyelvü is és álta Iában a kommunista sajtó világ szerte, hogy Nyugat Németorszáj uj világháborúra készül. Krus csev már évek előtt kezdte ez hangoztatni a jegyzékeiben, d most már egész kommunista vi lágkorus fújja ezt a jelenleg in kább hamisnak mondható nótát Nincs kizárva, hogy egyszer nem is nagyon sokára tényleg jelentkezhet ilyen veszély, d< annak mint itt ismételten kifej tettük, a Szovjet illetve a kom munista nemzetközi osztályharco: front vezetősége (ami körülfcelü ugyanaz) lesz az oka, mert a: Atlantic Charter, Yalta és Pots dam .megszegésével kommunisti kormányokat tukmált fel azor országokra, amelyek másod k vi lágháborus hadterületébe estei és azóta is füt-fát megmozgat hogy aknamunkával és mindenfé le lehető módszerekkel k’terjesz sze a kommunizmus uralmi terű létéit, haladjon a kommu nista vi’águralmi cél felé. A világon régóta b 'ke és nvu galom honolna, ha a Szovjet be érte volna azzal, hogy Amerika hatalmas segítségével kimészotl abból a mélységes veremből amelyet Hitler Adolffal szövet­kezve ásott a demokratikus indi­vidualista országok számára. — Ehelyett világnézeti ragadozó imperializmusával, szakadatlar hidegháborús offenzív’jával feli­dézte azt, hogy Amerika kényte­len a nyugat németek erejét újból felépíteni, kénytelen szobaállni fascistáikkal, mint Franco és má­sok. Sőt kénytelen keztyüs kéz­zel bánni a most (Washingtonban járt Chung Hee Park koreai tá­bornok diktátorral is cs további nagy segélyt helyezni kilátásba számára, dacára annak, hogy több mint 24,000 amerikai kato­na halt hősi halált Dé’korea né­pének demokratikus szabadságá­ért és hogy Park elcsapta a de­mokrata kormányt a maca kato­nai yuntája diktatúráját kénysze­­ritette fel s választásokat nem isrér Kennedy elnöknek ‘‘valami­kor 1963-ban" előtt, ami nagyon távoli ivéret. . . Amerika kénytelen szemet hunyni mindenféle antidemokra­tikus kormányok, jött ment poli­tikai kalandorok hibái és ellen­szenvessége előtt, nehogy a kom­munista oldal felé orientálódja­nak. Nem lehet vélogatos, mert a Szovjet magatartása kényszerí­ti. . . A Szovjet igy lesz akarva akaratlan kalandorkormányok létrejöttének és prosperáljanak előmozdítója, ami ismételjük mind nem volna, ha Stalin es megfért volna a bőrében, amelyet 1 941 -ben, amikor szövetségese, Hitler megtámadta, Amerika kész volt megmenteni, anélkül, hogy ennél osztályharcos szemponto­kat nézett volna... A new yorki magyar kommunista lap azt Írja címünkre, hogy az osztályharcot nem a Szovjet találta ki, hanem ősi eredetű. Bennünket felesleges erről leckéztetni, de Stalin, ami­kor a tizenegy bilFcs amerikai se­gélyről és a második f ontról tár­gyalt, egyáltalán nem emlegette az osztályharcot. És utódja Krus­­csev úgy folytatja az ind.vidua­­lista világtól való újabb ország elorzási machinációit, mintha a Szovjet semmi hálával sem tar­tozna Amerikának, amiért segí­tett Hitler elpusztításában, holott Hitler akármilyen nagy mérték­ben is akarta megkötni a profit lehetőséget, mégis kapitalizmust akart, ha mindjárt a legbrutáli i sabb formák között is. * * * EZT ÍRJA a new yoorki ma­gyar kommunista lap legújabb száma: “Mikor fogják végre belátni politikánk vezetői ott Washing-j tonban, hogy milyen veszélyes Fenevadat támogatnak és segíte­nek arra, hogy helyreállíthassák nehéziparukat és ezzel lehetősé­get biztosítottunk « ezámukrsj hadiiparuk kifejlesztésére. Kor­mányaink elvakult szovjetellenes politikája folytán — akik már mindenütt és mindenben csak vö­rös posztót láttak és látnak — a NATO legerősebb tagjává vált Adenauer és társainak országa. De a vélt fenyegetés helyett nem sokkal nagyobb veszélyt idéztek-e fel mindezzel?” Téves a cimzés, Joh bolsevik urak! Mikor fogják végre belát­ni politikájuk vezetői ott Mosz­kvában, hogy milyen veszélyes tűzzel játszanak amikor azon mes­terkednek, hogy minél inkább ki­terjesszék a kommunizmus ural­mi területét? Senkisem rajong a németekért: ennek okait részle­tezni is felesleges. A franciék an­golok, lengyelek, csehek, szerbek norvégek, dánok, belgák, hol’an­­dók begyökerezett német-e1 lenes­sége, a német u népi, önmádó, imperia’ista téboly iránti gyűlöle­tük és utálatuk közismert és Hit­ler szörnyetegsége csak meghat­­vánvozta a né~ek e régi érzését. Amerika távolról sem fektetne akkora súlyt a németekre, ha a Szovjet magtartása nem hajtaná erre az individualista világ önvé­delmi ösztönét. Nem zörög a ha­­raszt, ha a szél nem fújja. A Szovjet az oka, hogy a Nyugat ‘mindenütt és mindenben vöröst lát”, mert — nem kápráéik a sze­me, mindenütt és mindenben lát­hatóan vagy láthatatlanul ott volt és ott van a Szovjet vörös keze Ott volt a középeu ópai orszá­goknak Yalta és Potsdam ellené­re kommunista uralom alá kény-J szentesében és Kínában, Indok’­­r>ában, Koreában, Cubán, Dél Vietnamban, British Guyanában, Ecuadorban, Ghánában és más uj afrikai országokban, Kongóban, ahol most a kommunista Gizenka kezdett uj vörös offenzivát. S legújabb?n Moszkva elvakult in­­dividua’izmus ellenes politikája jtt ólálkodik Finnországnál, ame-: yet a “német veszély” ürügyén1 »kar szorosabban magához kap-| rsolni, a kommunizmus útjára te-1 elgetni. | Kit akar bolonditam a kommu-j lista lap, amikor “vélt fénye-f vetésről" beszélt? A nemzetközi communista vezérkar ez orszá­gokban való machinációi és köz­ien az ötven és száz megatonos íidrogénbombás rakétákkal való enyegetődzés, Kruscsev állandó urásai és atombombát csörgető émitgetései eléggé bizonyit­­ák, hogy itt nem “vélt fenyege­­ésről ”, nem békés együttélésről, lanem legjobb esetben atomzsa­­olásról van szó, arról a törek­­'ésről hogy egylőre hábo­­u elkerülésével minél több írszágoot megkaparintani a kom­munizmus számára s közben a ►ékebarátság jelszavának szajkó­­fásával időt nyerni a remélt ab­­zolut nukleáris és rakétafőlény lérésére, amikor aztán a kapitu­­áció követelése is felvethető olna. . . Kennedy elnök kijelentette aj egutóbbi sajtókonferenci ján, | tőgy a Németországnak a NATO, :eretében megengedett 12 di-j iziója közül eddig csak kilenc' an készen és hogy légi ereje és, izi flottája “gyenge”, nem jelen-j ős. De ha Kruscsev folytatja az ddigi módszereit és a berlini kér­­lésben tovább-élezi a helyzetet, lérheti azt hogy a németek uj : ailitarizálására Amerika még agyobb súlyt lesz kénytelen elyezni. Mi is válljuk, hogy ez Jövel veszély lehet, kivált, ha' németek nukleáris bombák és, akéták gyártására is korlátlan le­­etőséget kapnának. De ezt a ve­­zélyt, — nem lehet eléggé han­­oztatni — a Szovjet idézte fel. V Szovjet osztályharcos világ­­ra’mi törtetésénél nagyobb ve zély nem létezik az individua­­sta világ számára, amely élni kar, noha Kruscsev ismételten z eltemetésének fenyegetésével robálta meggyőzni mélységes, ékeizeretetáről.,, A NÉMET kérdésben is világ­nézeti imperialista machinációkat folytat a Szovjet. Adenauer, e heti washingtoni tárgyalásai előtt olyan hírek terjedtek el, hogy a, 85 éves kancellár ellenez bármi-j fé’e tárgyalást Kruscsewel amigj a keletnémet kommunisták általi Syugat és Kelet Berlin közé emelt, fal el nem tűnik. Utóbb enyhitet-j te ezt. nehogy ultimátumnak lás 1 sék, de igaza van, amikor kifo-j gásolja a Berlint kettéválasztój fal létesítését. Egy-két más ma­gyar hetilappal együtt mi is erő­sen kifogásoltuk, mert a Berlin] megszállásáról szóló szerződési egész Berlinre vonatkoz k és sem; Kruscsevnek, sem a keletnémetj kommunista erőszakko mánynak j nem volt joga Kelet Berlint, mint] szerintük a keletnémet kommu­nisták jurisdictiója alá tartozó te­rületet elkülöníteni. . Ez is hidegháborús mesterke­dés, provokáció volt. Nem Nyu­gat Berlin, hanem egész Berlin szabadságáról van szó s miután Berlin be van ékelve a Szovjet­­zónába (Kelet Németország) vol-] taképen össznémet választások jelentenék a korrekt megoldást, amellyel együtt Berlin kérdése is automatikusan megoldódna. De a Szovjet egész Németország ügyében épp úgy nem akar tudni nemzeti önrendelkezésről, mint ahogy Magyarország és a többi keleteuropai erőszakuralom alatti országokban sem. A német kér­désben is a Szovjet világuralmi ambi'-ici alkotják a megoldás akadályát. I Kruscsev szabad választások helyett ‘‘Zónaközi Tanács" léte­sítését javasolta már évekkel ezelőtt s ebben egyforma képvi-l seletet akar a két Németország1 számára, holott a nyugati rész, az 50 mil’ió lakosával Ká omszo-| rosa a keletinek. Úgy képzeli, j hogy ez a Tanács tárgyaljon meg] minden kötelezettség nélkül bi- ’ zonyos közös érdeket alkotó ügyeket és “ez által kezdődjék közeledés a két rszág között, amely az idők folyamán egyesü­lésig fejlődhet” választások nél­kül is. ! Hogy Kruscsev ezt szellemi fceszivárgási kezdetnek képzeli egész Németország kommunista befolyás alá vonása céljával, nem kétséges. . .Hisszük, hogy azok a , híresztelések, melyek szerint Ade­nauer ilyen Zónaközi Tanács lét- 1 rejöttét elfogadja, nem megbíz­hatók. Az elfogadás a szabad vá-! lasztások eszméjének, a demo­kratikus megoldásnak hátrányára( 1 volna és reméljük, Hogy Wash­ington még időlegesen sem kö- . vetel a (nyugatnémetektől ilyen nagy elvi engedményt, mégha en­nek fejében Kruscsev hozzá is 1 i árulna ahhoz, hogy a nyugati szállítmányok továbbra is zavar­talanul mehessenek be Berlinbe is elállna attól is, hogy a kelet- * német kommunista kormányt a ] Vyugat elismerje. Csak a német kérdés önren- * delkezési alapon való megoldása ás ennek kapcsán a kommunista 1 uralom alatt lévő keleteuropai - urszágok önrendelkezésének visz-j szaadása, Europa népei önrende- j kezési ügyének rendezése lehet j gazi békés megoldás, különben 1 ragaszkodni kell az eddigi váltó- ‘ katlanul érvényes megszállási 1 izerződéshez, a status quohoz, * imelyet e szerződés teremtett. 1 Felesleges mondani, hogy a ? égyverkezési verseny mepszün- f etésének is ez az 1945 óta folyó, 1 slvakult kommunista imperiahsta jolitika a gátja s emiatt nem lehet komolyan szó még fokozatos le-, terelésről sem. • * • 19 EGY SAJTÓKONFERENCIÁN 1 Bonnban, közvetlen az ideutazása j­­:lőtti napokban kijelentette Ade­­íauer, hogy a NATO vezetősé- , rében nagy szerepet játszó Adolf deusinger (volt Hitler tábornok) ^ zakértői véleménye szerint nuk- , eáris támad's esetén nincs idő, ^ :ogy megké dezzék az Egyesült ^ (Folytatás a 4-ik oldalon) j { RAYBURN HÁZELNÖK HALÁLA Sam Rayburn, a kongresszus képvielőházának elnöke 79 éves korában meghalt Bonham texasi városka kóiházban. Ősz óta be tegeskedett s mióta kiderült, hogy rákban szenved, mesterséges mó­don hosszabbították meg é’etét. Rayburn eg , ike volt az ame­rikai élet legisme tebb személyi­ségeinek és a demokrata párt jellegzetes politikusainak. Mint fiatalember M913-ban került be a képviselőházba és 1 940 szeptem­berben választották a Ház el­nökévé, amely tisztséget, — rö­vid republikánus többségi idő­szak kivételével, — összesen 1 7 éven át, halálig meg ártotta. Pártokon-felüli népszerűsége t, A képvise’őházban 48 éven át a demokrata csoport nagytekin­télyű vezetőembere volt, de ugyanakkor szívélyes és humor iránt fogékony egvén’sége való­ságos pártokon felüli intézménnyé vált. Mister Samnak nevezték és úgy szálván az ahierikai pol-árt jel­képezte az Egyesült Államokban és a külföldiek felé. Barátja volt az összes e'nötöknek ak'k igen nagy tisztelettel viseltettek irán­ta. Másik beceneve Mr. Democrat volt, mert benne látták a demo-] krata "árti politikusnak a meg­testesülését . Hosszú éleiéb'n három eszmé­nye volt: az Egyesült Ál’amok, a demokrata pin és rzük'bb pá­­tróája, Texas. A H^z üg eit rend­kívüli fölénnyel íráryitotta, sosem t -v-'os R—,-vv»L hanem az e'len­­féteknek kul-szamögötti rende­­’“sével, Nac-’ ne,, -z-rs'ge és az, :ogy pozi-ióját o'y hosszú ’dei'­­negtarthatta, tárgyilagosság'val is függetlenségével magya’ ázha­­ó, ami lehetővé térié számára, íogy a repubhk~nus elnökökké1, oy Eisenhowerrel is, szivé’yM kapcsolatot tartott fenn. j \ temetés November 18-án a Bonham nelletti baptista templomban olyt le a gyászszertartás puritán egyszerűséggel. A képvRelcház elkésze és az egyház lelkésze be­­zélt. Az első sorban egymás, nellett ült Kenned/ elnök, Lyn­­lon Johnon alelnök, Eisenhowei s Truman exelnök. Több mint i,000 főnyi tömeg vett részt, J :özte számos kongresszusi kül-1 löttség. Cuvil beszéd a simái em hangzott el. Helyére többen pályáznak, de ir szerint legtöbb kilátása a 69 j vés John W. McCormack kép-l iselőházi dem. vezetőnek Mass.) van, aki hónapok óta elyettesitette. '■»oi............... rASSZER, TITO ÉS NEHRU KONFERENCIÁJA Nasszer egvptomi és Tito ju­­oszláviai diktátor Nehru indiai; űniszterelnökkel h'rom napos semleges konferenciát” tartottak múlt hétvégen Kairóban. Hir szerint Tito .panaszkodott, ogy washingtoni körök nehézsé­­eket támasztanak Jugoszlávia1 svábbi segélye ügyében, mert a] zeptemberi belgrádi semleges onferencián elismerőleg nyilat-1 ozott Kruscsevről. Tárgyalták; rról is, hogy állitólag úgy Kelet-1 51, mint Nyugatról erősödik a1 yomás a “semleges" országok elé, hogy adj'k fel semlegessé­­iiket.A kiadott közös nyilatkozat ímmit sem árul el a konfeiencia! ;azi kérdéseiről.--------------ooo-------------­HAMIS TIZDOLLÁROSOK-------­­, ! Hivatalos hatóságok jelentése • cerint szeptember 21 -ike óta ibb mint 1500 hanvs t'z dolla­rs bankjegyet fogla’tab le. Va­­mennvi a “Series 1 950" felírást ■seli Anderson vo't pé-zü-yi llamtitkár és Ivy Baker P’i-st énztárnok aláírásival. Egyéb hi- ] ák me'lett arról ismerhetcik fel, ] ogy Alexander Hamilton fénv- : é”e nem eléggé kidolg~zottan i i árnyékolá* nélkül látható raj- i tk- j Ft. Dr. Béky Zoltán i püspök New Delhi, Indiába utazott _______ November 12-én, vasárna elutazott Indiába Ft. Dr. Bék Zotlan ref. püspök, aki az Ame rikai Magyar Református Egyhá püspök-képviselőjeként vesz rés2 az Egyházak Világtanácsa harma clik nagygyűlésén New De'hibán Az Egyházak Világtanácsa ma gába foglalja a világ legtöbb pro testáns és orthodox felekezeteit Fz az első alkalom, hogy va’ak az amerikai magyar reformátu egvházakból hivatalos kü’döit .«égben vesz részt. Bizonyár nagy szolgálatokat végez majc egyetemes keresztény és magva református szempontból. — --------<nn o- ■ ——— ROCKEFELLERÉK VÁLÁSA November I 7-én szenzációkén crte az amerikai politikai élete a hir, hogy Nelson Rockefelle reoublikánus New York állam kormányzó és felesége 31 év házasság ut'n, melyből öt felnőt gyermek származott, különválna) és egy New York államon kivü: helyen váló pert folytatnak le. A házasság felbontását hir sze­rint Mrs. Rockefeller kezdemé­nyezte, aki szintén fölötte vagyo­nos családból származ k. Rockefel'ert, m:nt a republiká­nus párt haladóbb szellemű e’e­­meinek vezető képviselőjét régó­ta számításba veszik, mint a re­publikánus elnökjelöltség egyik pályázóját. De elvált ember még sohasem lett Amerika elnöke. (Stevensonnak a jelö’tségei ide­jén is ártalmára volt, hogy elvál! ember.) Rockefeller a kormányzóvá vá- Usztásakor s°k katolikus demo­krata szavazatot kapott, amely­től az elnökv'lasztáson alkalma­sint elesne. Ezért azt hiszik, hogy elnökjelöltségi kilátásai csökken­ek . i Eddig Rockefellert úgy tekin­tették, mint aki 1964-ben liberá­lis beállítottsága miatt legveszé­­yesebb ellenfele volna Kennedy elnöknek. Rockefeller fiának eltűnése Rockefeller 23 éves fia, Mi­chael, aki márciusban egy tudo­mányos expedícióval New Guinea holland gyarmatra ment és to­vább ottmaradt népművészeti ta­nulmányok folytatására, eltűnt és lehetséges, hgy elpusztult a ten­deren. Rockefeller New Guineeba repült, hogy részvegyen a fiát ke­­ieső expedicióban. Az utolsó hirek szerint a fiatal Rockefeller egyik munkatársát sikerült megtalálni és megmenteni i növekedett a remény, hogy öt s élve találják meg. , —ooo-------------­FINNORSZÁG VAN SORON? Kruscsev tovább folytatja a ■rvomást Finnország ellen, hogy ‘közös védelmet" állítsanak fel \ “nyugatnémet háborús veszély ;llen. A finn külügyminiszter Moszkvában járt Gromykonál, ;ki hir szerint Finnorsz'g semle­­;ességét és függetlenségét veszé­­veztető katonai követelésekkel •lit elő. < jKekkonen államelnök nyilván •nnek következtében feloszlatta a larlamentet és februárra uj vá­­asztásokat irt ki. Közben a Szöv­et nyomása nem enyhült és Kek­­conen Moszkvába utazik, ahol réntekren fog tárgyalni Kruscsev­­c el. ,-------------ooo-------------­NEM HÍVNAK BE TÖBB TARTALÉKOST McNamara nemzetvédelmi ál­amtitkár kijelentette, hogy tarta­­ékok további behivásá’-ól nincsen zó. A haderő megerősítésére tör­­ént intézkedések eddigi eredrné­­ívd felett megelégedését fejelte Út ( | ! Jelentettük a tragikus légi ka­tasztrófát, amelynek egy, a Fort Jackson (N. C.) kiképző tábor felé útban levő Imperial Airlines Constellation repülőgépen 74 újonc katona és a gép személy­zetének három tagja lett halálos áldozatává Richmond (Va.) közelében, köztük 29-én körze­tünkből . Az újoncok eltemetése katonai tiszteletadással történt. Többi közt Joseph J‘ Kobli és Stephen Kobli testvéreket (348 West St., Bethlehem) a Kapisztráni Szent János r. kát. magyar templom­ban történt bcszentelés után a Holy Savior temetőben helyezték végső nyugalomra. Robert S. Be­­dicset (438 Pierce St, Bethle­hem) SS. Cyril and Methodius templomból temették. Eastonban Paul L. Schwar-t és Robert F. Garrityt a St. Josephs uj temetőben hántolták el. A töb­bi, oly korán elpusztult újonc te­metése is a múlt hét egyes nap­jain folyt le a szüleik iránti mély •ajflálkoiia fi részvét jegyében. Az angol küiügymin'szteriurr nyilvánosságra hoz*a, hogy a2 >' Egyesült Államok An lia, Fran­­/ ciaország és Nyugat Németország- külügyminiszterei december 1 3 e és 1 5 között a NATO miniszter­­t tárnicsával egyidőben fontos ta­- nácskozásokat fognak tartani, . I Adenauer nyugatnémet kan­­‘ cellár megérkezett Washingtonba J és három naoon tárgyalt Ken­­] nedy elnökkel. De Gaulle francia j elnök a hét végen meglátó-alja ( Macmillan angol miniszterelnököt és több napig lesz Angliában.— { Adenauer valószínűleg ellátogat | Londonba és Parisba is. Mind ez . utazások célja, hogy egységes ál­láspont alakulhasson ki a német és berlini kérdésben a külügymi­niszterek konferenciájára. I . Kennedy a megalkuvók és háborúra izgatok ellen Kennedy elnök a múlt hét -má­sodik felében Seattleban, Phoe­­: nixben és Los Angelesben tartott beszédeket és többi -közt a Szov­jettel való tárgyalásokról han­goztatta, hogy “nincs semmi fél­ni valónk megfelelő időpontban való tárgyalásoktól és semmit sem nyerünk, ha elutasítjuk a tár­gyalást”. Hangoztatta, hogy nem hajlandó egyoldalú engedmé­nyekre, sem pedig olvan javasla­tokat elfogadni, amelyek a nyu­gatnémetek és nyugatberliniek j biztonsága kérdésében megalku­vást jelentenek vagy veszélyeztet­nék a Nyugattal való kapcsolatu­kat. i A jobboldali túlzók SeattUhcn 3Z elnök élesen szem befordult úgy belföldi háborús uszitokkal mint a békeszeretet I nevében engedékenységre haj lá­bmosókkal. “.Amerikaiak vagyunk, 1 mondotta, elszántan arra, Hogy i a szabadság frontjait, ha lehetsé­­' ges becsületes bék'vei, de hábo­rús erőszak esetén, szintén fegy- I verrel védjük”. Los Angelesben az elnök a bi­zonyos erősen jobboldali uj ala­kulások ellen beszélt, anélkül hogy megnevezte volna azokat ás kártékonynak mondotta je’szó politikájukat, egyes kérdéssek célzatos, túlzott beállítását és bűnbak kereső törekvéseiket. Többi közt példaként hozta fel hogy Keleteuro*>a “elárulásáról" ] folyik belpolitikai célra hamis I propaganda, holott, úgymond, a kérdéses országok a Szovjet had­műveletei térségében voltaik és megszállása alá kerültek. Macmillan szintén tárgyalások mellett van, mert szerinte a Nyu­gat azokkal még semmit sem kockáztat. Ezzel szemben Ade­nauer és De Gaulle ragaszkodnak ahhoz, hogy érdemleges enged­mények kilátásba helyezése nél­kül nem kell elsietni a tárgyalást. A NYUGATI KÜLÜGYMINISZTEREK KON­FERENCIÁJA KÉT HÉf MÚLVA : J Ily irányban merültek ugyan fel íj híresztelések, de azokat mérle­­'i gelni sem tartják szükségesnek, ; mert a Szovjet hivatalosan sem­­” miféle közeledő ajánlatot nem • tett. s : A berlini fal Adenauer kancellár azon ki­jelentésére, mely szerint a Berlint kettéválasztó falnak el kell tün­­: nie, a keletnémet kommunista kormány mindenféle technikai j munkák révén még inkább meg­erősítette Kelet Berlin elhatárolá­sát. Ez a nyugatberliniek újabb, ■ tüntetését vonta maga után es a fal körüli zavargások folytatód­­; i’.ak, élesítik a helyzetet a fal két j oldalán lévők között. Kennedy elnök hétfőn Spaak | belga külügyminiszterrel,a NATO | f gyik legtekintélyesebb egyénisé- i gével tárgyalt, aki úgy nyilatko- i zott az újságíróknak, bogy a bei- i lini fal eltávolítása nem lehet j előfeltétele a tárgyalásnál, hanem j csupán egyik célja. Szerinte az j egykori szövetségesek négyes I külügyminiszteri konferenciájával i kellene elkezdeni a tárgyalást és | csak e konferencia eredményes­sége esetén jönne szoba egy csúcs­találkozó.--------------ooo-------------­A SZÖVETSÉGI SUPREME COURT ROCKWELL MEL­LETT DÖNTÖTT A washingtoni Supreme Court nov. 14-én döntött az alsófo­­ku biróságoktól vitatott kérdés ben, hogy a szólásszabadság jái e Amerikában a fajpolitikai izga­­lóktiak is. A kérdéo George 1 Rockwell, az American Nazi Party vezetőjével kapcsolatban merült fel, aki New Yo~k egyik terén akart ilyfajta beszédet mon­dani, de a new yorki állami bíró­ságok elutasították feletbezését. A másodfokú Appellate Court Rockwellnek adott igazat azzal, hogy Rockfellnek is jár a szólás­szabadság, akármennyire is köz­tudomású róla, hoky mily irányt követ s hogy más fajuakm-k rész­ben Amerikából való kitelepíté­sét, részben kiirtását propagálja. A szövetségi Supreme Court ezt az utóbbi határozatot hagyta jóvá és Lincoln George L. (for Lincoln) Rockwell nyilván rövi­desen beszélni fog Sew Y ork egyik közterén, akármennyire ellentétben állnak is nézetei egy másik Lincoln dicső szellemével.--------------ooo-------------­UJ ELNÖK A FÜLÖP SZIGETEKEN A Fdlöp szigeteken lefolyt vá­lasztásokon DiusZtadó Makapa­­galt a liberális ellenzéki párt 51 éves vezetőjét választották meg köztársasági elnökké a jelenlegi Garcia helyett. Katonai dísszel temették a repülőgép-katasz­trófa áldozatává lett újoncokat Valamennyinél disztüzet adtak és a kürtös a halott katonákat meg­illető tiszteletadás jeléül a “taps - et fújta. Az életben maradt pilóta sze­rint a gép három motorja közül kettő nem dolgozott, a harmadik pedig rosszul működött, amikor kényszerleszállást kisérelt meg. Kongresszusi vizsgálat Hirek terjedtek el, hogy Mc­Namara nemzetvédelmi államtit­kár meg akarja tiltani, hogy a jövőben újoncokat magánvállala­tok repülőgépein szállítsanak, de ezt a hirt eddig nem erősítették meg. Carl Vinson (Dem. Va.) a kongresszusi képviselőház had­ügyi bizottságának, elnöke közöl­te, hogy egy három tagú képvi­selői bizottság fogja kivizsgálni a tragédia okait. Vinscn fel akarja vetni azt a kérdést is, miért bíz­ták magán kereskedelmi repülő­gép társaságra az újoncok szállj­­télit?

Next

/
Thumbnails
Contents