Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-10-06 / 40. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. •eit Fuggetlenseg Hungarian Weekly . 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J. Vol. XXXIX. Évfolyam 40-ik szám AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................$5.00 BETHLEHEM, PA., 1961 OKTÓBER 6 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám,* ára 10 cent ÓVATOS OPTIMIZMUS A RUSK-GROMYKO TÁRGYALÁSOK KÖRÜL BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’*. NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 A SZOVJET szeptember 27-éi nyolc pontból álló memorandu snot terjesztett az Egyesült Nem zecek elé, mint amelyek megva lósitása szsrinte lényegesen eny hitené a nemzetközi feszültsége és megteremtené azt a helyzetei amelyben az általános leszerelé is megvalósítható. Ez a nyolc pont magyarázza mire gondolt Kruscsev akkor szept. 23-án, amikor kegyesei kijelentette, hogy' a külügyminisz téri vagy a csúcskonferenciái másról is lehetne beszélni, nemcsak Berlin és Németország kéreléséről. Kiderül, hogy Kruscse-nem egy általános európai, vág; legalább is közép- és keletközép európai rendezésre gondolt, ha nem éppen ellenkezőleg a jelen légi statusquonak, a meglévő ál lapotnak, — persze csak ameny nyiben az egyéni szabadság vi lágának érdekeit illeti, — a be fagyasztására. A nyolc pont egyiké példáu kölcsönös megnemtámadási szer ződést kiván a Nyugat és Kele között, a meglévő helyzet, va gyis Kelet Németország, Magyar erszág és a többi a Szovjet megszálló erői segélyével komimunista erőszakuralom alá kerül' s igv nemzeti önrendelkezésétő megfosztott ország mai állapota véglegesítésével. Ez nem uj, a Szovjet már többszer is próbálkozott vele. Eisenhower tábornok ez elnöksége idején többszöl megadta reá a választ: “Amerika nem ir alá semmiféle olyan egyezményt, amely a fogolyországok mai sorsát meghosszabbítaná vagy véglegesítené”. Biztosra kell venni, bogy Kennedy elnök sem írna alá ilyen egyezményt. Amivel nem azt akarjuk mondani, hogy most már segítve van a magyar és többi, erőszakiuralom alatti európai népeken, de Amerika nem ir alá olyan eg-ezményt, amely úgy volna magyarázható, mintha el akarná adni őket. Nem akarja eladni, csak az atomkorszaában idegenkedik uj világhábo rutól, bármennyire is hangoztatják az optimisták, hogy a Szovjet épp úgy félne az atombombákat használni, mint a Nyugat. Ki tudja mit tenne, ha a kommunizmus oroszországi összeomlása volna az alternativa? * * * KÖLCSÖNÖS meg nem támadási szerződés csak a Szovjet erőszakok teljes helyrehozatala esetén jöhetne kérdésbe, erre pedig, mint a Szovjet 1956 oktobernovemberi fegyveres szolidaritása oly drámaian bizonyította, Moszkva nem hajlandó. De mi szükség volna erre a szerződésre a NATO és a Varsói Egyezmény országai között, ha utána úgyis jönne a leszerelés? Úgy látszik, hogy a Szovjet leszerelési komédiája csak á!-békebarát hangulatcsinálás a kölcsönös meg nem támadási szerződés illetve a kommunista erőszakuralom alatti országok sorsának véglegesítése érdekében, aminek létrejötte után előálló uj helyzetben Kruscsev megint változtatna egyet a politikáján, mint ahogy változtatott a német kérdésben! 1955- ben Genfben azt Ígérte Eisen howernek, hogy az önrendelkezési jog alapján oldják meg a .német kérdést, most pedig éppen az ellenkező állásponton áll, — igazolva azokat, akik már akkor kételkedtek a szavában. . . Egy másik pont a megszállt felületeknek, köztük a Szovjetet körülvevő nyugati atombázisoknak kiürítését kívánja s ez vonatkozik azon országokra is, ahol a Nyugatnak vagy Ke.etnek megszálló -csapatai vannak. Mi haszna volna a magyar népnek az önrendelkezés szempontjából, ha a Szovjet csapatok kivonulnak és kölcsönös meg nem támadási szerződés áll fenn azon esetre is, ha a magyar nép végre valahára a megszállóktól megszabadulva forradalomban jörne ki? A Szovjet, mint 1956-ban bevonulna, mégpedig ezúttal hivatkozva a kölcsönös meg nem támadási szerződésre, amely nemzetközileg törvényesítené a mai helyzetet. . . Kérdés, illetve nem is kérdés, hogy a kölcsönös megnemtámadási szerződés esetén a Szovjet továbbra is csapa’okat és bázisokat tarthat Magyarcrszágo r és a többi erőszak alatti orsz'gokban, miként azt a Varsói Egyezmény megállapítja? Csak a NATO és a, Varsói Egyezmény kölcsönös megszüntetése esetén volna haszna a magyar népnek i kivonulásból, de sem Amerika, sem a Szovjet nem gondol őszintén erre: Amerika önvédélni érdekből, a Szovjet pedig a kommunista világuralrri célok elvakultságából. A Szovjet az amerikai repülőbázisok leszerelését hhitja, de egyáltalán nem gon-| dől a Varsói Egyezmény országai katonai szövetségének felosz'atására, hiszen ez a szövetség tartja; meg a kommunista uralom alatti, j mrooai kisországokat a Szovjet aldalán. * * * ISMÉT másik pont az uj, nukle- j íris fegyverektől, bombáktól nentes zónák megteremtését kívánja és Európában a már régebben felmerült Rapaczky terv szerint a két Németország, Lengyelírszág és Csehszlovákia tartozna bele. Rapaczky lengyel külügymiíiszter ebben csak előretolt figurája Kruscsevnek. A Szovjet szeretné, ha Nyugat- | Németországnak nem volnának ttom fegyverei, — mig a koennunista erőszak alatti Kelet Né-^ netország, Csehszlovákia és Lengyelország számára úgyszólván ndifferens volna ilven helyzet,; nikor a Szovjetnek hatalmas nuleáris bombakészletei szükség1 esetén a nemzetközi kommunista >sztályharcos front országha'áro:on felüli szolidaritása nevében imugy is megvédené őket. ' Mi sem érthetőbb, mint hogy t Szovjet nem akarja, hogy a nénetség nagyrészének két világhálómban oly végzetes szerepet átszőtt gőgös, öntelt sovén haalmivágya és porosz militarista zelleme újra akció lehetőséghez üssön, — noha a második világláboru kitörésében cinkostársa olt Hitlernek, amikor a Ribhenrop—Molotov szerződéssel megdta reá a zöld lámpajelzést. De :a nem akarja, Hogy a német nlitáris imperiaiarizmus szoioz és szerephez jusson, 1945 ita miért követte el szerződészzegéssel az osztályharcos országagadozások egész sorát és miért oly tatja azóta is a világ külön-1 özö pontjain, egyszerre több írszágban is a terjeszkedési akármin kaját, a világ békéjére oly eszélyes provokációkat, hidegláborut? Miért kényszeríti a Nyuratot arra, Hogy az egyéni szaadság világának önvédelmi célára nagy szerepet juttasson a j [yugatnémeteknek ? * * * EGYES bel- és külföldi nagy apók tudni vélik, hogy a kuliszták mögött a Szovjet legerőebben ennek a németországi tommentes zónának az ügyét zorgalmazza. Ennek megvalósiásában lát garanciát a német lilitarizmus feltámadása ellen és — amiről most még nem1 beszél, — nagy könnyebbséget Nyugat- Jémetország bolsevizálására tö- . 5 tervei számára. . . Egy, már a régi időkből kitü:ö újságírói összeköttetéseiről és ólinformáltságáról ismert mayar külpolitikai újságírónak, rey Andrásnak egy kanadai mayar lapba irt cikke tudni éli, hogy Washingtonban atározott hajlam van arra, ogy “Kruscsev megengesztelése, ppeasolása” céljára fokozatosan íegvalósitsák a két Németország s Cseh- és Lengyelország atomientes zónává tételét és márcsak z a nrob'ema, hogy .Kruscsev ne kar jón túlsókat elérni egyszerre, hanem beleegyezzék a fokozatos ságba. Frey, (akinek többi közt a 1943 szeptemberben, a Nyuga' nak tett "boszporuszi titkos ma gyár békeajánlat" körül is jelen tős szerepe volt) azt Írja ebbe) a sajátságos, furcsa “Kruscse’ van az Útjukban ' c'mü cikkben “A történelem iróniája, hog; Kruscsev azért akar egyszerű túlsókat markolni, mert a berlin kínai falat a Nyugat még a poli tikai Kasszandrák (vészjóslók) számára is meglepő passzivitássá vette tudomásul. El kell isme ni hogy valóban nehéz Kruscsevnel a nyugatot respektálnia, amiko azt állátja, Hogy Washington més Moszkvánál is jobban fél egy ke ietnémet felkelés lehetőségétől.— Ha tehát Kruscsev elszávr.itja ina gát és elbukik, meglesz a ment sége, hogy a Nyugat nyújtott: szánalmas látvány csábította < végzetes intransicrenriára ... A helyzet valóba fonák: a Nyuga önfenntartási ösztönét az appease rek le tudnák bírni, de Kruscsei útjukban van.” Még sok más, különös és rész ben meglepően hangzó dolgot i: állít cikkében Frey András, ami nek egyrésze igaznak is helyesnek is látszik. Ez a rovat is helytele nitette, hogy a Berlint ketté osztc kínai fal ellen nem lépett fe Washington nagyobb eréllyel, de azt, hogy Nyugat Németországíaá ne legyen hidrogénbombája, nem tartjuk appeasement nek! * * * A NEW YORKI mag var kom munista lapnak a németek uj hadserege, Hitler generálisoknak a NATO-ban kapott nagy szerepe, stb. miatt Amerikát okoló cikkével szemben ismételten rámutattunk itt arra, Hogy mindennek, sőt Adenauer és más nyugatnémet politikusok a németeket atom fegyverekkel való felszerelését sürgető követelésének egyáltalán nem őrülünk sőt aggódunk miata. De mindezeket a Szovjet 1945 óta folytatott kommunista terjeszkedési machinációinak, az jsztályharcos világuralmi törteté seknek tulajdonítjuk, azok atkos következményét látjuk bennük. Vli is osztjuk a porosz imperiaista militarizmus és nazismus ísetleges feltámadása iránti gongokat, — de aggaszt bennünket ", Szovjet nemzetközi osztályhar;os világuralmi törtetése is. . . Aki nálunk mélyebb aggályokkal ill szemben a neonazismussal, valóban túloz, de Ugyanúgy szemlén állunk a Szovjettel is, mint íz egyéni szabadság azon individualista rendszerének halálos dlenségével, amely terror és vérontás nélkül a szabadság napfélyében, az osztályok kölcsönös íszszerü és humánus méltányosága alapján akarja megadni a ársadalom minden joravaló tagának, a tisztességes, élelviszoi-rok, a polgári jólét lehetőségét, üzért változatlanül ezt propagálok: Németországnak ne lehessenek itombái, hanem vagy egyedül Amerikának vasry Amerika veze:ésével a NATO-országoknak körösen, de egyetlen európai orizáe se rendelkezhessék atomlombákkal, nehogy azok birtokáian megfelelő időpontban atom:sarolás kisértésébe jöhessen egy tülönbeni atomháború fenyegetésével. r. o. ■ ' ■ ----------non---------------l’RANCO SPANYOLORSZÁGOT FELAJÁNLJA AMERIKÁNAK ATOMBÁZISOK SZÁMÁRA Franco spanyol fascista diktáor okt. 2-án a diktatúrájának 25 íves évfordulója alkalmából felajánlotta Washingtonnak, hogy i'iikleáris bázisokat ad az ország öldjén. Amerikának jelenleg három •épülő báz'sa van Soan”olország■>an s 1.2 billió dollár katonai és -azdasági segélyt ad Franconak. \ bázisok bérlete nvég két évre izó]. UJ LESZERELÉSI HIVATAL Kennedy elnök megkezdte az általa régebb idő óta tervezett U. S. Disarmament Agency meg valósítását, amely főként annak demonstrálására fog szolgálni, hogy Amerika komolyan foglalkozik a leszerelés kérdésével. — Tehát inkább propaganda jelentőségűnek mondható. Az uj hivatal élére az elnök William C. Foster republikánust levezte ki, akik a Truman adminisztráció ideién a külföldi seg?yeket osztó hivatal elnöke volt. Még egv fontos republikánus kinevezés Kennedy elnök a Central !nte!igence Agency amerikai külpolitikai bizalmas hírszolgálat vezetőjét, Aden Dullest saját kérésére felmentette állásától és helyére John A. McCone republikáaust nevezte ki, aki Eisenhower Tatt az Atomerő Bizottság elnöte volt. Dulles lemondását régóta várók, mert állitólag ő tanácsolta az mrilisi cubai partraszállási kíséret támogatását. (De nyilván nem negfe’elö légi erők bevetése néláil, ahogy történt.)---------------ooo--------------SZÍRIA ELSZAKADT EGYPTOMTÓL 1 Szíriában felkelés tört ki Naszzer egyptomi diktátor ellen, iki néhány év előtt arra kényszeitette az országot, hogy a*, ő elnöksége alatt Egyesült Arab köztársaság címen egyesüljön gyptommal. JCknondták az Igyptomtói való elszakadást. Nasszer úgy határozott, hogy gyeidre nem száll fegyverrel zembe a forradalommal, raeyet katonák vezetnek. Az uj niniszterelnök, dr. A1 Kuzbari gy konzervatív jogtudós közeli álasztásokat igér. Kuzbari már kérte Szíriának lint újra önálló országnak az 'o-vesült Nemzetekbe való felvéelét valamint, hogy Washington »merje el. Washington ki akarja árni a helyzet teljes kialakulását s nem siet a diplomáciai elismeést megadni.----------------ooo---------------13 KILOMÉTERES HID ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG KÖZT A francia kormány a La /lanche-csatornán építendő hatalnas hid tervét tanulmányozza. ^ hidát, amely alatt a legnayobb óceánjára hajók is zavaralanul közlekedhetnek, Dover és Calais közelében lévő Blanc (ais fok között építik meg. Több aint, 33 kilométer hosszú lesz, ;ét vasúti sínpár vezet keresztül ajta és a motoros jármüvek öt ttesten közlekedhetnek. A terveők szerint 2,5 millió köbméter ement szükséges a 1 64 betonoszop megépitéséhez, s rajtuk nyugzik majd a 750,000 tonna súlyú célszerkezet. Az építkezés négy évig tart najd, összesen 200 millió munka rára lesz szükség. A költségek 0 millió uj frankra rúgnak.---------------ooo--------------;00,000 VETERAN OSZTALÉKOT KAP Washingtonból jelentik, hogyj >00,000 koreai veterán jogosult sztalékra, életbiztosítási kötvéye után. Az osztalék általában 100 es 50' dollár között változik. Az “RS" biztositási kötvény ulajdonosai is kaphatnak oszta*kot, ha kötvényeiket átváltják W" (koreai) kötvényekre két ven belül. Az ilyen “RS" köt-, énvtulajdonos 2 éven belüli el-j alálozása esetén örököseit illeti i z osztalék. A fenti kötv^n^ek küUnböz-| ek az I-ső és H-ik viláeh'borús eteránok kötvényeitől, kik eb-j en az évben már kétszer kao-i ik osztalékot kötvényeik útin, | I . . ■, . ! Nixon kaliforniai kor mányzó- jelöltségre pályázik Richard M. Nixon, az Eisen hower adminisztráció nyolc évei át volt alelnöke és kisebbségben maradt 1960-as rep, elnökjelöl nyilvánosságra hozta, hogy 1962 ben pályázik a kaliforniai ko mányzói állásra. Egyidejűleg közölte, hogy ha megvá'asztják kormányzói időszakát kitölteni kívánja és nem jelölteti magát az I 964-es elnökválasztáson. E kijelentését annak tuiajdo nitják, hogy Knowland rep. szená tor azért bukott rneg az 1958- as kormányzó választáson, mert köztudomású volt róla, hogy a kaliforniai korrr.ánj'zói állást csak ugródeszkának tekinti az 1 960 as elnökjelöltségie. Kalifornia azóta gyanúperrel néz minden republikánus kormányzó jelöl-re. KnLht vádja Nixon ellen Goldwater szenátor és Rockefeller new yorki kormányzó, akik az eddigiek szerint 1964-es rep, elnökjelöltségre szintén számba vehetők, — az előbbi a konzervatív, az utóbbi a haladó pártcsoport jelöltjeként — egyaránt nem ekintik véglegesnak Nixonnak az elnökségi igénytől való visszalépését. Nixon demokrata ellenjelöltje Brown jelenlegi kormányzó volna. Republikánus részről Knight volt kaliforniai kormányzó az eddigi jelölt. Nixonnak előbb előválasztáson vele kellene megküzdenie. Knight azt állítja, hogy Nixon környezetéből a kaliforniai legfőbb bíróság elnöki állását vagy bármély más, tetszése szerinti állást ajánlottak fel neki, ha visszalép. Nixon cáfolja ezt, de Knight ?.zt állitja, hogy bizonyítékokkal fog szolgálni. Jelentkezett Paul Mason kaliforniai gyáros, aki tanú kiván enni arra, hogy Nixon megbízottja megtette az ajánlatot Knightnek, de nem hajlandó a megbízott “Mr. X" nevét nyilvánosságra hozni.----OOO- " 1 ■■■■—■ BIBLIA VERSENY JERUZSÁLEMBEN Jeruzsálembe érkezett Jakobus ‘Combarnik 54 éves délatrikai sroetstáns lelkész, aki a délafricai bibliaverseny győztéseként vesz részt a nemzetközi bibliaversenyen, amelyet imost tartanak feruzsálemben a kongresszusi paotában. Kombarnik az első külöldi, aki réaztvesz a világ Bibliacajnokának a címéért folyó jeruzsálemi versenyen, ahol 18 jelölt méri össze erejét. Egyébként a délafrikai bibliaverseny győztése amatőr régész, iki alaposan bejárta a Közelkele :et és két alkalommal látogatást :ett a Szentföldön is. A protes:áns lelkész a szombatőrzök székójához tartozik és két könyvet idott ki vallási kérdésekről. ö maga egyébként vegetáriánus és :artózkodik a bor és dohány élvezetétől.--------------ooo--------------120,000 AUTOMUNKÁS SZTRÁJKÓL FORDNÁL Kedden délelőtt az összes Ford utógyárak munkásai, számszerint 120,000-en sztrájkba léptek, no*a a bérkérdésekben létrejött a megegyezés ^Walter Reuther union dnök és a gyár között. A sztrájk főleg a helyi kisebb cérdések miatt tört ki és a leg:öbb jóslás szerint, mint a Geíeral Motors esetében is történt, ovid időtartalmú lesz. ooo-------------KIVÉGEZTÉK MENDEREST Törökországban kivégezték \dnan Menderes volt török miíiszterelnököt. A másfél éve kornányzó katonai kormány rendé-■ etére végezték ki az alkotmány negsértésével vádolva. V ele jgvütt akasztották fel két miniszertársát is, imig 1 1 más volt ve:ető politikust életfogytiglani jörtonre Ítéltek. Rusk és Gromyko külügymi niszterek New Yorkban szeptem b-er 20-án, 26-án és 30-án, összesen tizenhárom órán át beszéltei; egymással Berlinről és más sürgető külpolitikai kérdésekről éí szept. 30-án mindkét miniszter a beszélgetések után úgy nyilatkozott, hogy a tanácskoz'sok “hasz nosak" voltak. Ennek nyomán egyes amerikai körökben óvatos optimizmus mutatkozik egy négyes külügyminiszteri konferencia, sőt esetleg egy közeli Kennedy—'Kruscsev találkozó irányában. Mások az optimizmust attól teszik függővé, hogy a megegyezési kilátások állítólagos növekedése nem e jelentené egyoldalú engedékenységet a Nyugat részéről és amig érdemleges hir nem kerül nyilvánosságra várakozó álláspontra helyezkednek. A N. Y. Times szerint a beszélgetések egyre inkább a keletnémet kommunista erÖ9zakkormány elismertetésének kérdése körül kristályosodnak ki. A Nyugat eddig határozottan elleutállt ebben a kérdésben, mert Németerszág és Europa kettéosztottsága véglegesítését látná benne. Kennedy bizonyos ponton mm megy túl. . . Gromyko az utolsó találkozás után feltűnő jókedvvel beszélt az újságírókkal és többször is megsmételte, hogy a beszélgetések hasznosnak mondhatok. De ez »lapot adhat arra is, hogy a Szovjetre kedvezőbbek, r mint a Nyugatra s így megfigyelők öröm•e semmi biztos okot nem látnak. Kennedy elnök hivei hangoztalak, hogy az elnök egy bizonyos »onton túl nem megy a tárgyalá-j okon, hanem inkább a háborút választ, mint kapituláljon is szerintük Kruscsev békeszólaaainak az lesz a próbája, felsmeri e, hogy mikor érkeztek 1 ehhez a kritikus ponthoz, ügyes washingtoni források szeint szó sem lehet arról, hogy Washington jogi elismerést adjon » keletnémet kommunistáknak és! egfeljebb a tényleges "de facto | lelyzet” tudomásvétel jöhet ] ekintetbe Nyugat Berlinnel való, ‘ ;zabad közlekedés fejében. Rusk és Gromyko a hét közeién Washingtonban tárgyalnak.] árcxmyko hir szerint Kruscsevnek1 t tárgyalásokról tett jelentésére ontos választ és utasítást vár.— 5zó van arról, hogy Washingtonian Kennedy elnökkel is fog tárgyalni még ezen a héten, \ Szovjet óhajai Közben kifelé a Szovjet még mindig magas lov-ón ül és régi, dfogadhatatlan javaslatait nyolc »ontban összegezve terjesztette :z Egyesült Nemzetek elé. Egyeten újnak látszó indítvány az, hogy csökkentenék a Németországban állomásozó, idegen csaaatok létszámát, mint első lépést tz európai megszálló haderők :eljes eltávolítása felé. A Szovjet-javaslat nyolc pontdóI áll: I. Az összes államok kaonai költségeinek befagyasztása. I. Az atom nagyhatalmak saját ószántukból mondjanak le az itomfegyverek használatáról. — 1. Szűnjön meg a háborús »ropaganda. 4. Az Atlanti Szövetség (NATO) és a Varsói Szövetség tagjai között jöjjön létre neg nem támadási szerződés. 'Íyugat-Németország és íz atomfegyverek 5. Az összes idegen haderők ■Itávolitása mindenünnen, de kiáltképen Európából (“disengagement"), alminek első lépése;ént csökkentsék a Németország>an állomásozó csapatok létszánát egyharmaddal. A jelenlegi lémet válságnak nem: kell hátrál-: atnia a tárgyalást ebben a kér-1 lésben. 6. Az atamhatalimak vállaljanak kötelezettségét, hogy jer» szállítanak atomfegyvert, n&t áll»mekn«k. A Szovjet-I i jegyzék különösen veszélyes*»« I minősíti, hogy atomfegyvert ac : janak Nyugat-Németországnak. ! Amerikai és európai atommentes semleges övezetek 7. Létesítsenek atommente ] setmlegse övezeteket s pedig égés: I Amerikában, Európában a Ra 1 paczky terv alapján, a Távolke létén, pedig a kínai kommunist kormány javaslata sze.int. 8. Te gyenek lépéseket váratlan tárna dások megelőzésére, illetve elhá ritására megfelelő ellenőrző szer vezet segítségével. Az atomkisérletek betiltása a* E. N.-bsn Az atombomba kiprobáláso. ügyében a Szovjet külön memo randumot terjesztett az E. N. elé amelyben már ismert álláspont ját magyarázza és azt állitja hogy a jelenlegi körülményei között a probléma az általáno leszerelés keretében oldandó meg Gyakorlatilag a jegyzék Kenne dy elnök leszerelési javaslatánál visszautasítását jelenti. (A szovjet okt. 2-án a 16-il nukleáris bomba kipróbálást haj tóttá végre a levegőben. Wash ingtonban szaktudósok sürgetik hogy Amerika ne elégedjék me| a földalatti kísérletekkel, hanen tudományos érdekből kezdje mej szintén újra a légköri bomba kipróbálásokat.) Washington és London javas latot nyújtottak be az E. N.-hez amelyben az atombomba kísérletek azonnali betiltását s a Genfben megszakított atomtilalmi tár gyalások azonnali ujraf el vételéi követelik.A javaslat az E. N. politikai bizottsága elé kerül, amely rövidesen megkezdi tanácskozásait. ,-----------------OOO----- -----A SZOVJET UJ JAVASLATA AZ E. N. FŐTITKÁRSÁGÁNAK BETÖLTÉSÉRE A Szovjet október másodikár uj tervet adott közre a Dagf Hammarskjöld halálával az Egyesült Nemzetekben megürült főtitkári szék ideiglenes betöltésére. Eszerint ideiglenes főtitkár venné át az E. N. ügyei vezetését 1963 áprilisig, három helyettessel és egyiknek sem volna vétójoga. Az E. N. Charter értelmében a közgyűlés ejtené meg a választást, a Biztonsági Tanács ajánlása alapján. A Szovjet ezt elfogadná, ha a neki megfelelő embert ajánlana a Biztonsági Tanács, amelyben a vétojogos hatalmak egyike. Az 1963 áprilisi határidői azért említi a Szovjet, ímert Hammarskjöld hivatali időszaka akkor járt volna le. A három helyet tes közül a Szovjet javaslat szerint egy amerikai egy szovjetcrosz és egy az afro ázsiai népek egyikéhez tartozó volna. A szovjet ki akarja kötni, hogy a főtitkárnak fontos kérdésekben állandóan egyet kell értenie a három helyettessel, amiben Stevenson amerikai fődelegátus rejtetl vétót lát. A legutolsó jelentések szerint Washington elveti a Szovjet javaslatát.---------------ooo--------------MEGHALT GRŐSZ JÓZSEF ÉRSEK, A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR ÜGYVEZETŐ ELNÖKE Lapzártakor jelentik: Magyarországon elhunyt Grősz József, kalocsai érsek, aki Mindszenty aiboros hercegprímás akadályoztatása óta a Püspöki Kar ügyvezető elnökségét töltötte be. Grősz érsek igen nehéz körül•pányek között előrehaladott kórján foglalta el a Püspöki Kar elnöki székét. Előzőleg öt is több évre bebörtönözte a kommunista pártdiktatura. Csak minap ünnepelte aranymiséjét, mely alkalomból a hívők országos ünneplésben részesítették.
