Bethlehemi Hiradó, 1961. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1961-09-15 / 37. szám
The Only Hungarian Newsnancr in Lehiah Valley. Függetlenség Hungarian Weekly 681 S. Broad Street TRENTON 10, N. J I _______ NYELVÉBEN MAGYAR— SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May IS, 1923, at the Tost Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. As egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Egyes szám,* ára 10 cent BETHLEHEM, PA., 1061 SZEPTEMBER 15 Vol. XXXIX. Évfolyam 37-ik szám A HATÁRIDŐ, melyet Kennedy elnök és Macmillan miniszterelnök a légköri atombomba kísérletek beszüntetésére kötendő hármas egyezmény aláírására kitűztek, szeptember 9-én lejárt s mint előző hirek nyomán várható volt, ÍKruscsev eliutasitotta az ajánlatot. Az idő alatt amig az ajánlat még nem, járt le, újabb atombomba-kiprobálások voltak Közép Ázsia orosz területein és hír szerint továbbiak következnek a legközelebbi napokban. Amerika is mintegy tiz napon belül újból megkezdi a bomba kipróbálásokat. Közel három évi szüneteltetés után ismét ott áll a világ, ahonnan elindult. Genfben két éve folyt az atomkonferencia, de általános benyomás szerint senkisem hitt a másiknak őszinteségé ben, hogy tényleg hajlandó volna végleg feladni a nukleáris bombákat. A Szovjet sohasem gondolt komolyan arra, hogy száz százalékig biztos ellenőrzéshez a maga földjén lehtőséget adjon s utoljára 'már az ellenőrizésnek “trojka”-alapra fektetését javasolta, vagyis hogy a Nyugat, a Kelet és a “semlegesek" egyenrangúan vehessenek részt a tilalom ellenőrzésében, — erről pedig tudva volt, hogy Amerika nem járulna hozzá. Nem titok az íem, hogy Amerika részéről bizalmatlanság állt és áll fenn a Szovjettel szemben, hogy nem e folytatott a három, év alatt is bomba-kiprobálásokat a föld alatt, amit, kivált nem egészen nagy hatóerei ü atombom-! baknál, nem mindig lehet innen észlelni? Valljuk meg a hosszas genfi tárgyalások, nem azzal a céllal lolvtak egyik oldalról sem, hogy az atombomba-kipróbálások végleges beszüntetésére sor kerüljön.! Kruscsev most maga mondja,' hogy ezt a kérdést általános lefegvverkezési javaslatai kapcsán tartja legjobban megoldhatónak.' De ki gondol egyáltalán általános leszerelésre, amig egy és mást előbb nem sikerült rendbehozni.1 Mint például azt, hogy a Szovjet, illetve a Moszkva-Peiping tengely és a nemzetközi osztályharcos kommunista front adja fel a világuralmi céljait és ennek őszintesége jeléül adja vissza azon európai országok önrendelkezését, amelyeket attól a yaltai egyezmény megszegésével megfosztott. S még akkor is jó volna kétszer és meggondolni, amig totaliárius világhátalotm létezik a világon. . . Miért folyt tehát oly sokáig a genfi atomkonferencia komédiája? * * * /WASHINGTON bizalmatlansága a legnagyobb mértékben érthető. Még ha Kruscsev meg is engedte volna a helyszíni ellenőrzést a Szovjetben, ki tudja nem e játszotta volna ki a behemot nagy európai és ázsiai birodalom valamely távoli zugában a föld alatt végzett kísérletekkel? Közhelyet idézünk, amikor hivatkozunk arra, hogy a kommunista világóráim,i elvakultak erkölcse teljesen más, mint az individualista világé, náluk erény a csalás és félrevezetés, ha a mozgalom eszméi, céljait szolgálja. Kruscsev sehol nem állította, hogy a kommunista nemzetközi osztályharcos front lemondott volna világuralmi céljairól, sőt ellenkezőleg állandóan minde.nfé-1 le változatokban ismétli, hogy azi individualista államrendszert el fogják temetni Amerikában és ahol még fennáll s hogy ez országok polgárainak unokái már kommunista paradicsomban fognak élni. Mitöbb mindenütt jelei vannak, hogy a Moszkva-Peiping tengely aknamunkát folytat a fennálló rezsimek megfúrására, a stabilitás talajának minél több országban átmenetileg akár ncmceti jeI»Mv«kk*l is való fel-1 lazítására, a kommunizmus világ j győzelmének lépésről lépésre va I ló előkészitésére. Amerika nem bízhatta volna rí I magát Kruscsev szavára és — eltekintve a rádióaktiv szorodá sok egészségügyi ártalmaitól — voltakép jó, hogy a megegyezé: nem, jött létre, mert a mai hely zet őszinte, mig megegyezés ese tén sohasem lehetne teljes bizton sággal tudni, a Szovjet nem < spekulál a Nyugat kijátszására é: I titkos manővéreivel nem, e készi | olyan fölényes atomhelyzetet élt ! a maga számára, amelyből szer' zett előnyeit már nem volna módunkban utolérni s igy a nyugi t: világ egynapon többé kevésbbé a ! kiszolgáltatottsághoz közelálló helyzetre ébredhetne. . . * * * KRUSCSEV propaganda trükknek nevezte Kennedy és Macmillan ajánlatát s ez magában is mutatja, hogy sohasem volt őszintén szándékában végleg beszüntetni a bomba kipróbálásokat. Ha ezt komolyan akarná, most alkalma lett volna két kézzel kapni utána. Az általános leszeielést sem akarja, hanem, az utópisztikus idea napirenden tartásával elködösiteni a Szovjet fegyverkezésének meggyorsított iramát, felfokozását. Leszerelésre valójában csak annyiban gondol, amennyiben a NATO-t szeretné leloszlatva látni, különösen az Szovjet körül kiépített katonai bázisok hálózatát. Nem először Írjuk, hogy Kruscsevnek időnyerésre kellettek az atombomba kísérletek leszállításáról szóló tárgyalások; még nagyobb felkészültséget akar elérni, hogy fölényes helyzetében még sikeresebb atomzsarolási lehetőség reményeit táplálhassa. Propaganda célra is kedvezőnek látta ily tárgyalásokat folytatni és általában felvetni az általános leszerelés kérdését. Mindez csak hamis békebaráti lelkendezés a brutális ragadozó szándékok, a kommunizmus terjesztését célzó intrikák, mesterkedések elrendezésére. Most aztán zsarolni remél Berlin kérdésében és Kelet Németország kommunista erőszakkormányának elis mérésé ügyében és mig az egyik, oldalról dacára hogy elvetette Kennedy és Macmillan ajánlatát, j békeszándékokat emleget még mindig, másrészről egyre gyak-i rabban beszél arról. hogy száz Megaton-os superbombákat fog nagy számban előállítani. Fenyeget, ha nem, kívánságai szerint vagyunk hajlandók megoldani a berlini és német kérdést, egészen úgy ahogy a közönséges zsarolók szokták csinálni. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy közönséges zsaroló. Nem közönséges. * * * NINCS MIT TAGADNI rajta, hogy Amerika is propaganda szándékkal állt szóba a Szovjettel a leszerelési és atomkisérlet szüneteltetési kérdésben. De ez inkább ellenpropaganda volt, válasz Kruscsev képmutatására, hamis békeszolamaira, melyeket zsebében nyitott bicskával, döfésre készen fuvolázott az individuális életrend világának fülébe. Mostkissé megélesedett a hangja, mert közeleg az időpont, amikor eldől, sikerül e a zsarolás? Ha az első zsarolás sikerül,' biztosra vehetjük, hogy megkísérli az általa tervezett többit is. — így tette Hitler s a kommunizmus számára sincs igazi megállás, kiegyezés, amig el nem érte világuralmi céljait. A kommunizmus sohasem köt őszinte, általa maradandónak gondolt egyezséget, mert nyíltan vallott célja a másik világnézetnek eltemetése. Ha Amerika a bomba-próbák megszüntetésére folytatott konferenciázás és a leszerelésről való szószaporitó fecsegések és bizottsági ülések idejét jól használta fel, hogy közben minél jobban kifejlessze haderejét, úgy a régi fegyvernemek, mint az uj nukle«rii fegyverek terén, hogy megfelelő erőhelyezett tudatában sze güljön ellene Kruscsev zsarol s kísérletének, ezt nagyon jól tett' és megértéssel vesszük tudomáu a szerepet, amelyet a Kruscseáltal megrendezett komédiában í maga igazi békcszándékai és jó felfogott önvédelmi céljai érdé kében vállalt. Az amerikai nép nem aka: nukleáris uj világháborút, de nerr osztja Bertrand Russell ango filozófus és egy pár, Szovjei ba rátságra gyanús londoni pacifista azon jelszavát sem, hogy inkábc vörösek, mint halottak akarnak lenni. Ennek a végzetes dilemmá nak a veszélye csak akkor állna fenn, ha lépre mennénk Kruscsev mostani zsarolási kisérletének, mert akkor nem volna megállás Kruscsev zsarolási kísérleteiben a teljes kapitulációig vagy a teljes nukleáris világháborúig. * * * “A SZOVJET nem indít háborút, de ha lesz, nukleáris háború lesz", — mondotta a szept. 8-i N. Y. Times szerint Kruscsev Cyrus Sulzbergernek, a Times öt meglátogató külpolitikai szerkesztőjének és ez a félig békebarát hangzású, félig rémitgető kruscsevi mondat tipikusan jellemző a zsaroló taktikájára. Helyes, hogy Kennedy elnök külső jelekben is dramatizálva, katonai behívásokkal, csapatszál litásokkal stb. elszántságot mutat Kruscsevvel szemben és hinni kell, hogy Kruscsev nem tudja megtéveszteni a Szovjet népét, hogy az ország, mint Hitler idején, idegen uralom veszélye alatt van, Amerika nem' akar rabországot csinálni a Szovjetből, nem akarja kolonizálni az orosz népet és bízunk abban, hogy a Szovjet lakossága ezt tudja is. Tudnia kell, hogy Amerika nem akar mást csak azt, hogy a Szovjet hagyjon nyugtot a világnak: nem Amerika, hanem a kommunista világuralmi törekvések az okozói a világ mai válságának és ha a Szovjet igy folytatja, a világ állandó válságának, atomvilágháborus veszélyének. Ezúttal tisztán kell látnia a Szovjet népének, hogy nem a 'Sancta Russia”, Oroszország" ' szent földje” volna veszélyben, lanem a kommunizmus világuralni nyughatatlansága hozza reá a egborzalmasabb atomháború veszélyét. Hitlerrel szemben az jrosz nép Oroszország “szent j földjét” és önállóságát védte, de :zek most nem volnának veszélyjen. Ellenben az orosz asszonyok, gyermekek, férfiak minden orosz “lete veszélyben volna az atombombáktól és — az oroszok nem akarnak a bombától meghalni, kivált amikor nincs is nemzeti ok eá. . . A kommunista erőszaksralom alatti keleteuropai országok népei pedig még jobban tudák, hogy atomháború esetén nem szabadságuk elvesztéséről van »zó sőt ellenkezőleg. . . S ezzel ilighaneim tisztában van Kruscsev s. Neki és a Szovjet többi kom-| nunistáinak, csakúgy mint a íemzetközi kommunista frontnak s sok veszteni valójuk van s az arosz nép sem akar meghalni Serlinért, nemcsak az amerikai. . Ha csak Kruscsev valahol buzgalmában túl nem> fesziti a hurt, íem lesz háború most Berlin s Né netország miatt. Kruscsev cszeiebb és jobb emberismerő mint Titler volt. Aligha fogja elkalkuálni magát az ellenfelei és a saát népének a helyzetről való né:ete téves ismeretében. Megprooál halászni a zavarosban, de ha \merika és szövetségesei világosan tudtára adják, hogy ők is ízt vallják, miszerint 16 évvel a láboru után ideje megoldani a lémet kérdést s Hogy ennek csak :gy módja van, az egész német lépnek lehetővé tenni a nemzeti inrendelkezést, szabad választást, íem fogja megölelni a tüzes kályhát, hunom beéri majd némely memento, köte«8n«to medw vivendivei, további együttlétezéi lehetőséggel. . . Nem szabad semmiféle enge dékenységbe, appeasementbe be csaj tkozni, csirájában kel! elejé venni az atomzsarolásnak, Anie rika és szövetségesei ezúttal a leg szorosabb összatartással és ; Szovjetet keményen sakkbantart< felkészüléssel kell felvil'gositsál i Kruscsevet, hogy azon ábrandja j amely szerint Anglia és Francia í ország nem fog harcolni épp ölj ! téves lehet, mint volt Hitleré é Ribbentroppé 1939 augusztu : 3 1 -én amikor abban a csalókí j hitben indították el Lengvelor szág és egész sor írás ártatlar j európai ország legázolását, a má , sodik világháborút, hogy "ai j angolszászok egészen biztosar nem. fognak harcolni.’ Kruscse vet ravaszabbnak tartjuk, sem- I mint hogv a kritikus pillanatbar \ valóban higyíei) ebben. Ha erős nyugati falanxszal találja magái , szemben, München ellenprobája biztosan sikerülni fog! r.o.-------------OOO Dillen 3 munkanélküliségről és gazdasági helyzetről Dillon pénzügyminiszter egy multheti san franciscoi beszédében óvott az inflációs veszélytől, amely az árak vagy bérek indokolatlan emelkedéséből származhat. Megismételte, hogy a kormány bizalommal reméli, hogy egyensúlyban tudja tartani a jövő pénzügyi év költségvetését, anélkül, hogy emelnie kellene az adókat. Ha azonban, mondotta, a külügyi helyzet tov'bbromlana és még nagyobb nemzetvédelmi kiadásokra volna szükség, az elnök nem fog habozni, hogy olyan adóemeléseket kérjen, amelyek biztosítják a költségvetés egyensúlyát. Dillon a szeptember hónapot fordulópontnak mondotta a munkanélküliség kérdésében. Jóslása szerint megkezdődött a munkanélküliek számában apadása és jövő év szeptemberre egy harmaddal lesz kevesebb. Megállapítása szerint a beállt gazdasági lendület dacára a munkanélküliség csaknem, hét százalékos maradt, amit tarthatatlan helyzetnek lát. Ha a gazdasági lendület tartós marad, karácsonyra hat, 1962 közepére pedig öt százalékra való csökkenését reméli. Bízik abban, hogy egy év múlva négy és fél százalékra csökken a munkanélküliség, de úgymond, arra kell törekedni, hogy ne legyen négy százaléknál magasabb.--------------OOO 83 EMBER ELPUSZTULT EGY AMERIKAI GÉP KATASZTRÓFÁJÁNÁL Egy President Airlines DC-6 amerikai személyszállító repülőgép, amely a nyugat-németországi Düsseldorfból útban volt Chicago felé, az írországi Shannon reoülőtér közelében géphiba folytán lezuhant a Shannon folyóba és a rajta lévő összesen 83 személy kivétel nélkül életét vesztette. A gép utasai legnagyobbrészt külföldiek voltak, köztük 65 német mezőgazda, akik mezőgazdasági tanulmányútra jöttek Amerikába. MOST VASÁRNAP VÁLASZT NYUGATNÉMETORSZÁG Szeptember 1 7-én lesznek az általános parlamenti választások Nyugat Németországban. 85 éves Adenauer kancellár ezúttal is abszolút többséget remél keresztény demokrata pártja számára és előrehaladott kora dacára teljes gőzzel vesz részt a választási kampányban. Élesen táradja ellenfelét, Willy Brandt berlini főpolgármestert, aki a szociáldemo-j krata párt kancellárjelöltje azon esetre, ha győzne. Adenauer választási beszédeiben még azt is szemére hányja Brandtnak, hogy, a háború alatt a Hitlertől legázolt| Norvégia földalatti mozgalmában harcolt a német nazi imperializ-, mus ellen. Adenauer a legutóbbi választá-| son száz mandátummal többet I kapott, mint a szociáldemokraták és a jelek szerint ezúttal is tóbb-( séget fog kapni, noha a szociáldemokrata párt Brandt és mások kezdeményezésére feladta a marxizmust és teljesen a Nyugat oldalára állt. Külpolitikailag lényegben nincs is különbség Ade-' nauer és Brandt között, aki a mostani berlini helyzetben ismételten jelét adta snájdig Nyugatj barátságának. De Adenauer vele szemben azzal igyekszik újból megnyerni a többséget, hogy hi-, vatkozik arra, miszerint ő régebb idő óta Amerika- barát s igy megbízhatóbb. ! Brandt amikor a Kruscsev és a keletnémet kommunista erőszakkormány elzárta a keletber-j liniek számára a Nyugat Berlinbe j való menekülés útját, azt üzente Kennedy elnöknek, hogy ne csak, szavakkal, de tettekkel is bizo-j nyitsa szolidaritását. Az elnök erre válaszul küldte az 1500 ka-j tonát és Lyndon Johnson alel-j nököt Berlinbe, aki ott megígérte, I hogy az amerikaik “életükkel, va-, gyonukkal és szent becsületük-! kel” megvédik Berlint. Ez a nagy oátosz nem keltett, egyöntetű lelkesedést Amerikában és azon népek között, amelyek hadban ?l!tak Németországgal, de Brandt választási kilátásait nagyban megnövelték. Nem valószínű azonban, rogy többséget kapna Adenauer jártjával vagy az Adenauer féle^ jolgári pártkoalicióval szemben. , Brandt arra gondol hogy annyi^ mandátumot tud kapni, hogy aj jolgári Szabadság párttal és más cisebb pártokkal kormányt alacithat, de belső hivei is azt hiszik, nogy az ő ideje legjobb esetben s csak 1965-ben jön el, amikor *Z elpusztíthatatlan Adenauer már aligha vesz részt az uj választási küzdelemben.--------------OOO-------------SIKERTELEN MERÉNYLET DE GAULLE ELLEN De Gaulle francia elnök ellen szept. 9-én bombamerényletet kíséreltek meg de az elnök sértetlen maradt és kíséretének tagjai em sebesültek meg. A merénylőt, Martial de Villemandy volt rádió bemondót, aki tagja azon titkos mozgalomnak, »mely helyteleníti De Gaulle algériai politikáját elfogták. Három jüntársára is letartatástár. AZ ELSŐ SZERZŐDÉS, AMELY FIZETÉST AD AZ AUTOMATION MIATT MUNKÁJUKAT VESZTETT MUNKÁSOKNAK A N. Y. Times sZept. 1 1-i jelentése szerint a chicagói Armour and Co. óriás húsipari telep és munkásai között három, éves uj kollektiv szerződés jött létre, amely 26, esetleg, 39 hétre heti 65 dolláros fizetést biztosit azon munkásai részére kik az automation révén munkájukat veszítették, ha bizonyos feltételnek megfelelnek. A 15,000 munkást foglalkoztató vállalat azon esetben, amikor valamely osztályát gépesítés miatt automatikus üzemre állítják át, három hónappal előbb értesíteni köteles az osztály munkásait) akik w»n> Uto alatt kérhetik, hogy a vállalat egy másik üzemébe helyezzék át őket. Ha legalább öt éves szolgálati < idejük (seniority) van a vállalat-] nál és nincs számukra áthelyezési! alkalom, jogosultak a heti 65 dollár fizetésre, amelyből a munkanélküliség elleni biztosítást, valamint esetleges más munkákért járó összeget levonják. A nagyérdekességü újításnak, amely esetleg más üzemeknél is példaként fog szolgálni, “technological adjustment pay’ röviden TAP a neve. Huszonhat hét után p további fizetés attól függ hány éviaf dolgozott valaki a vállalatnál-. i . i A kollektiv szerződés értelmében októberre esedékes acélipari | béremelés kapcsán Kennedy elnök levelet irt a tizenkét legnagyobb aoélgyárhoZ, hogy ne emeljék az acél árakat. Az acélárak emelése, — irta, — számos iparágban áremelkedésre vezetne és másokban pedig tápot adna az emelésre. Ily fejlemények következményei oly súlyosak volnának, hogy pénzügyi és adminisztratív intézkedéseket vonhatnának maguk után, s hátráltatják a gazdasági javulást, tűrhetetlen fokon hagyják meg a munkanélküliséget és gátolják a nemzeti termelés növekedését. Az acélgyárak körében vegyes érzelmeket keltett ez a lépés. — Célzást láttak benne az árak és bérek esetleges hivatalos megállapítására. Azonkívül pedig egyoldalúnak minősítették. De a N. Y. Times szept. 10-i értesüléte szerint Kennedy elnök az acélipari munkásokra is nyomást akar gyakorolni, hogy ne gondoljanak további béremelésre. Az elnök a levelében többi; közt arra is rámutatott, hogy ha1 a gyárak most nem emelik az acélárakat, a jövő tavasszal esedékes uj kollektiv szerződési tár- j gyalásokba azzal a hivatkozással léphetnek be, hogy “három és fél év óta nem emelték az árakat, illő tehát, hogy a munkások se kiérjék a bér emelését." Ugyancsak a Times értesülése szerint valószinü, hogy egyes nagy acélgyárak utalással legutóbbi üzleteredményeikre, azzal fognak válaszolni, hogy áremelésre van szükségük, mert nyereségük a legutóbbi kollektiv szerződés óta’ ’ érzékenyen megcsappant. A Bethlehem Steel válasza Elsőnek Arthur Homer, a Bethlehem Steel elnöke válaszolt Kennedy elnök levelére. Kifejtette, hogy szerinte az acélárak állandósága főleg az Acélmunkás' Unton bérkivfn*é|«itél függ. »1, ár alakulás kulcsát, úgymond, a union tartja kezében. Hangoztatja, hogy ha a termelési költségek továbbra is emelkednek, az acélipar nem lesz abban a helyzetben, hogy hátráltassa az inflációt, mert az acélgyárak nyereségét máris erősen lenyomták. “Mint ön Írja, — mondja Homer levele, — több mint három éve nem volt áremelés. Ezen idő alatt az alkalmazottak fizetésével kapcsolatos költségek jelentékenyen emelkedtek. Reméljük, hogy az Acélmunkás Union mihamar felismeri annak szükségét, hogy e költségeket meg kell rögzíteni, ahogy most vannak."--------------OOO-------------János pápa bekeszózata János pápa szeptember 10-én a nyári rezidenciája egyik nagytermében felállított oltáron szentmisét mondott a világbékéért és drámai szózatban felhívta a kormányvezetőket, lépjenek tárgyalásra a béke megmentése érdekében. A háborúban, mondotta, minden elveszhet, a béke mindent megmenthet. Majd igy folytatta! — A világnak nincs szüksége diadalmas háborúkra és legyőzött népekre, hanem a folyton megújuló erőre, amelyet a Megváltás s a béke gyümölcsöző nyugalma ad. A világ felelős vezetőinek el kell kerülniük a háborút, amely a rombolás és pusztulás félelmetes uj fegyvereivel folyna. János pápa felhívta a világ népeit, aZ ártatlanokat és a szenvedőket, hogy imádkozzanak Isten kegyelméért, hogy világosítsa fel azok elméjét cs irányítsa azok akaratát, akiktől a népek élete és halála függ. János pápa úgy nyilatkozott, hogy a felhívást kibocsájtotta, noha érzése szerint “jelenleg nincs komoly veszély azonnali vagy kéaó’bbi háborúra,” KENNEDY LEVELE A NAGY ACÉLGYÁRAKHOZ FONTOS KÜLÜGYMINISZTERI KONFERENCIÁK BERLIN ÜGYÉBEN I csúcs konferenciára "beszélte rá". ] Kruscsevet erre nem is kell ráb- I beszélni, régóta készül reá. De abban, ami lényeges lett volna, t. i. azt, hogy ne ragaszkodjék a berlini kérdésnek a saját feltételei szerinti megoldásához, Nehru semmisem ért el Kruscsevnél. A belgrádi konferencia egyide! jüleg Kennedy elnökhöz küldte ; Sukarno indonézóiai elnököt és egyik uj afrikai köztársaság elr ökét, hogy rábszéljék a csúcskonferenciára, de Kennedy továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak határozott eredménykilátások esetén kíván találkozni Kruscsevvel. Kruscsev domináló atemfölényt akar elérni Kruscsev másik célja az újbóli bomba kipróbálások sorozatával, hogy domináló fölényt biztosit! son magának a nukleáris bombák t terén s e fölénye révén zsarolhas! sa a Nyugatot, megpróbálhasson [ diktálni neki. Engedékenységet I akar elérni s e szándékára telelt Kennedy a felkészülés fokozásával. Csúcskonferencia pedig csak akkor kerül sorra, ha az Egyesült Nemzetek New Yorkban szept. 19-én megnyiló közgyűlésén a berlini kérdésben biztató közeledés jönne létre az orosz delegációval. E tárgyalásokat megelőzi az amerikai, angol, francia és nyu gat-német külügyminiszter szept. 14-i washingtoni konferenciája, amelyen egységes álláspontot és taktikát akarnak kialakítani. — Thompson moszkvai USA követ azon fáradozik, hogy az E. N. közgyűlése tárgyalásokra hozza össze Rusk külügyminisztert Gromyko Szovjet külügyminiszterrel. PONTOS külügyiniszteri kon A Szovjet szept. 10-én újabb két nukleáris bombát próbált ki az északi sarkvidék közelében, a Novaya Zemlya szigetnél, ahol most hetekig tartó Szovjet hadgyakorlatok kezdődtek rakéták és bombák sürü kipróbálásával együtt. Ez volt az ötödik és hatodik bamba kipróbálás szeptem bér 1-óta, amikor a Szovjet újra megkezdte azokat. Kruscsev megfélemlítő és zsaroló takt kaja A washingtoni Atom Energia Bizottság szerint az első bamba hatóereje több megaton (egy millió tonna egy megaton TNT- rek felel ímeg, tehát superbomba volt, mig a másik csupán kisebb hatóerővel dolgozó bombák közzé tartozott. Egy egészen magas számú megatonnák megfelelő superbombát, a moszkvai jelentések szerint, szept. 15 és okt. 15 között fognak kipróbálni. Nyilván ez lesz az a száz megaton TNT-nek megfelelő superbomba, amellyel Kruscsev a legutóbbi beszédeiben rómitgetelt s amelyről azi állította, hogy már készen áll. Külföldi megfigyelők, köztük a 25 "el nem kötelezett" ország belgrádi konferenciájának számos résztvevő világosan felismerték, hogy a Szovjet a megrémités célját követte az atombomba kipróbálások szapora újbóli megkezdésével. A I 00 megatonos super bombával terrorizálni akarja a nyugati szövetségeseket és arra. akarja serkenteni a "semlegeseket”, hogy sürgessék Amerika engedékenységét a háború elkerülése érdekében. A belgrádi konferenciáról Nehru Moszkvába ment s Kruscsevet egy Kennedy elnökkel tartandó
