Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-12-02 / 49. szám

\ The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilapi. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAG Y AB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' ßJi'J’HLEHEM HUNGARIAN NE W S AiVIERICAJÍ IN SPIBIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year .........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem, and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 49-ik szám BETHLEHEM. PA.. 1960 DECEMBER 2 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A NÉMETEK NEM AD-j NAK PÉNZT A DOLLÁR MEGJAVÍTÁSÁRA í —.....................QOO A JAPÁNOK IS MESTERSÉGES BOLYGÓT DENEK A VILÁGŰRBE Dr. Itokava, a tokiói egyetem tankra kijelentette. Japán is elő­készülteteket folytat, hogy mü­­bolwót küldjön a világűrbe. Az első jaoán mesterséges bolygót 1962 eleién lövik föl. FOLYIK a vita magyar kö­rökben, hogy melyik elnökjelölt támogatása volt helyes. Főként a Nixon pártiak tartják napirenden a kérdést, holott a magyar ügy­ben a különbség Nixon és Kenne­dy között csupán az volt, hogy Kennedy nyíltan megmondta, hogy nem indít háborút a kom­munista erőszakuralom alá került ■keleteuropai államok önrendelke­zési jogáért, mig Nixon, aki 1952- ben békés felszabadítást Ígért Eisenhowerrel együtt, nem volt ilyen szókimindó. Október 23 évfordulóján, ami­kor tetőponton volt a választási kampány mindkét jelölt mülatko­­zatot adott ki, amelyben más-m 's szavakkal Ugyanúgy hangoztat-! tik, hogy Magyarország és társai1 sorsát nem tekintik véglegesnek, | miként azt Eisenhower is nyolc' éven át szakadatlanul hangoztat-] ta, anélkül, hogy ennél többet tett volna ez országok érdekében. —■ Elolott például 1956 október 23 és november 4 közt tényle g te-1 hetett volna egyetmást, — pél­dául, elismerhette volna Nagy Imre választási kabinetjét ahe­lyett, hogy mosakodott volna a fegyveresen beavatkozó Szovjet­tel szemben, hogy ő sohasem biz­tatta Magyarországot, hogy for­duljon szembe a Szovjettel. Nagy Imre korm-mának elis­merése még nem jelentett volna atomvilágh Iborut, amelytől Eisen bower félt. De óriási erkölcsi ha­tást tett volna a világra és talán a november 4-i vérbeg^zolás sem ment volna egészen úgy ahogy bekövetkezett, noha a Szovjetnek í> magyar kommunistákkal való szolidaritása igen erősnek látszott és e szempontból az a veszély ál-j lőtt fenn, hogy a magyar fórra-I dalom sikere esetén azt a többi, keleteuropai ország is követi. . . j Nagy Imre kormányának elisme­rése helyett eltemették az ügyet az Egyesült Nemzetedbe, amely­ről mindenki, de különösen a Szovjet és Kádár tudta, hogy nincs fegyveres hatalma, hogy határozatainak érvényt szerezzen sőt maga is hozzájárult ahhoz hogy határozatát ne vegyék ko-, molyán, amikor néhány órával a november 4-i lehengerlés után Nagy Imre delegátusának helyére a Cabot Lodge vezetése alatti USA delegáció hozzájárulásával egyszerűen beültették Kádárét. . . i Ezt mind elfelejtették azok a1 honfitársaink, akik Eisenhower alelnökét és utódjelöltjét, a min­debben vele együtt felelős Nixont emelték pajzsra, mint a jövő an­­tikommunista világvezérét és re­ménységét? * * * MEGVALLJUK őszintén, hogy! mi semmivel sem látunk több megbízhatóságot Nixon nyilatko-, zatában, mint Kennedyében. — Pártokfelettiek vagyunk, nem személyeket, hanem program-1 mókát támogatunk és független újságírók vagyunk, senkinek soha el nem adtuk magunkat, mert az olyan újságírónak az Írása, szava, akit pénzzel vagy állással befolyá-, soltak, nem érdekli a komoly ol-j vasot. . . Személyi érdektelensé­günk teljes tudatában állítjuk, I, ogy az Eisenhower—Nixon korszaknak egyáltalán nincsen olyan antikommunista rekordja, amely Nixon elnökségét nagyobb antikommunista garanciának tün­tetné fel, mint Kennedyét. Teljességgel indokolatlan az, a bizalmatlanság, amellyel egyes rme.ikai .magyar lapok cikkírói, köztük angolnyelvü cikkben a második világháború előtti, óha­zai élet egyik politikai vezére, a választás előtt azt írták, hogy a demokraták megbízhatatlanab­bak, mint Nixon volna és hogy ha demokrata adminisztráció jön, a magyar felszabadulásnak vég­leg befellegzett. Ez olcsó hangulatkeltésnél nem volt egyéb és inkább az a körülmény sugállta, hogy Nixon belpolitikailag sokkal konzervati-! vebb mint Kennedy, aki, horri­­bile dictu, haladónak, progresz-, ' szívnek mondotta magát és né­hány, régóta esedékes szociális reformot tényleg Ígér is. . . Hasonló hasonlónak őrül és ezért hamar őrül és megvádol­ta a demokrata párt egyes nép­­barát politikusait, akiknek esetleg kilátásuk van fontos pozícióhoz I jutni Kennedy kabinetjében, hogy puhák volnának a Szovjettel ] szemben. Erre egyes repubüká­­] mis lapok és cikkírók tendenció­zus vagy elferditett beállítású cik-; kein kívül vajmi kevés alapjuk j lehet. Az nem alap, hogy az volt ! az álláspontjuk, hogy Párisban. a csúcskonferencia alkalmával Elisenhower sajnálatát fejezhette ! volna ki a U-2 kémrepülőgép | ügyében. A sajnálkoz's nem bo-1 1 csánatkérés és méltóságunkon ke-! I vesebb csorba esett volna vele, ! mint azzal történt, hogy Eisen­­! hower váltig azt hangoztatta, hogy csak akkor megy csücskön feren­­■ ciára, ha az eredmény előre biz­tosítottnak látszoik s végül mégis! ' elment enélkül vagy mint előző­leg azzal, hogy tudva valótlanul éc bámulatosan primitiv üg' ellen­séggel időjárás megfigyelő gép­nek mondtuk a U-2-t, ahelyetti hogy Eisenhower hallgatott és; csupán vizsgálatot Ígért volna. . . De az Fisenhower rezsim mindig 1 túlsókat beszélt. . .Nemcsak ami­kor az elnök azt mondta, hogy ő nem biztatta a magyarokat for­radalomra (holott a Free Europe rádió és a beküldött földalatti emberek igenis biztattak), de a U-2 ügyében is. « * • A KÉRDÉSES demokrata po­litikusok kinevezése még nagyon , problematikus, de máris árulással vádolni őket nem csak ildomta-| lanság, de igazságtalan dema-o-j j gia is. Népbarát voltuk nem in­­‘ a megrágalrrázásukra és illő volna bevárni, hogy egyá’ta­­lán kinevezik e őket és aztán, hogy mit hogyan cseiekednének., Egváltalán nem látnám kinevezé­sükben “a betyárból lesz a lev­­-obb candur” esetét és az még semmit sem jelent, hogy reáli­sabb hangot ütnek meg, mint volt a dullesi külpolitika, amely fel-j idézte a magvar forradalom szel-j léméit és mint a Goethe bűvészi­nasa, atmikor jelentkeztek, tulsá | gosan is meghátrált előttük Elisen-j i howerrel és Nixonnal együtt I majd pedig a “fokozatos önfel­­szabaditás" naiv elméletével akarta etetni a szavazó polgáro­kat. . . Nem az a legnagyobb antikom­munista, aki amikór nagy ujság­­nyilvánosságra nyílik alkalma ál­talánosságban igen élesen beszél a h- nmunizmas ellen, hanem aki eredményekben bizonyítja be, mily harcos antikommunista. A demokrata politikusokat legéleseb ben kellene elitélni, ha majd a Szovjet megengesztelésére, ap­­peasementre adnák magukat, de( ezt egyszerűen nem hisszük el róluk, mert kizártnak tartjuk, hogy ne tanultak volna München még elevenen élő emlékéből. * * * NEM ÉRTJÜK azt sem, mié'tj siránkozik a legszélsőbb ameri­kai magyar jobboldali lap Nixon] balszerencséjén, amikor cikkeiben1 és a kongresszushoz intézett bead- j ványában atomháborút sürgetett, holott Nixon többször is hangoz­tatta a választási kampányban, hogy a háborúkat mindig a de­mokraták csináltak, mig Eisen­hower a koreai háborúban (ame­lyet az a békeronto Truman in­dított el, mert nem tűrte, hogy a] kommunisták elragadják Délko­­reát és vé szemet kapjának to­vábbi terjeszkedésre) békét hozott. Ez a béke amikor l isen | hower jött már ug-szólván meg-, volt. Csak azért késett, mert Truman férfiasán ragaszko-J dott ahhoz a nemes álHs ontjá­­hoz, hgy az átpártolt északkireiak íogl-’okat ne kelljen kisz~lgáltatri az északkoreai kommunisták' . bosszúiénak, de a magyar szélső, jobboldal akkor nem U a békét, ■ r ..... ........ ww MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT A NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYESÜLET A “Nemzetközi Fejlesztési Egyesület", a Világbank által a fejlődésükben visszamaradt alla­­: mok támogatására létesített in­­r, tézmény tegnap megkezdte mü­­,! ködését. Az erről kiadott washingtoni jelentés arról számol be, hogy a Világbank 22 tagállama már csatlakozott az uj intézményhez és öt év alatt törlesztendő 726 millió 700 ezer dollár befizetésé- I re kötelezte magát. További afri­kai, ázsiai és európai államok közeli csatlakozásukat jelezték az minimális órabérről szóló javas­lat. Az aggokról Ravburn csak a nyilatkozat későbbi részében em­lékezik meg s azt mondja: azt hiszem, fogunk tenni valamit az öregekért." Valószínűnek tartja, hogy a nemzetvédelmi minisztériumot új­jászervezik s megpróbálják az Army, Navy és Air Force ügyei vezetését egyesíteni. Nézete sze­rint az uj adminisztráció meggon­dolt lesz a kiadásokban és nem költekezni, hanem takarékoskod­ni fog. Rayburn Lyndon Johnson sze­nátor, leendő alelnökkel együtt Kennedy legközelebbi tanácsadói között lesz. Mindketten nagyobb­­foku szociális érzéknek nem sok jelét adták. Rayburn a 87-ik kon­gresszus folyamán fogja betölteni képviselőségének félszázados ju­bileumát. i ____ Sam Rayburn a kongresszus ^ kéoviselőházának 78 éves demo­krata párti elnöke egy washing­toni lapban nyilatkozik a január­ban megnyíló 87-ik kongresszus1 várható munkájáról. Szerinte nem sok különbség lesz e kongresszus l és az elmúlt 86-ik között, mert a szenátus és a képviselőház cag- I jai csaknem ugyanazok. Ellenben nagy jelentőséget tulajdonit an­nak, hogy nyolc esztendő után 1 nemcsak demokrata többségű szenátus és képviselőház lesz ! együtt, de a Fehér Házban is de- 1 mokrata fog ülni, ami a legegész­­> ségesebb törvényhozási helyzet- 1 nek tekintendő. Raybum úgy nyilatkozott, hogy az uj kongresszus valamely 1 radikális akciót fog megvalósita- 1 ni. “Mi, —mondotta, —” libe­­:í ralis” párt vagyunk, de sohasem 1 szerettem a "radikális” szót, so­- hasam tekintettem sem magamat i| sem a demokrata pártot "radiká­­•, lisnak”, hanem a felmerülő kér­* déseket igyekezünk jól elbírálni I és megoldani." Az aggok kórházi ellátása • 1 | Széles körben meglepetést kelt, I hogy Raybum azon javaslatok i között, amelyekről azt hiszi, hogy,- az első hónapokban tárgyalásra ■ kerülnek, nem említi az aggok II kórházi ellátásáról szólót, avneiy­­-| hez Kennedy igen erő»-- i likü­­: tőtte magát és amely ellen Wash­■ I ingtonban az American Medical l| Assn. vezetése alatt nagy hangu­­! lat keltés folyik. i| Raybum biztosra veszi, hogy i mihamar előveszik a demokraták­­• nak az inaégkörzetek megsegítésé ’ ről szóló javaslatát, amelyet a| ! kongresszus elfogadott, de Eisen­­hower elnök megvétózott. (Körzetünk is az Ínségesnek , nyilvánított területek között sze­­repel s igy különösen érdekelve I van aljban, hogy a javaslat végre törvénnyé váljék). Raybum aztán azt jósolja, hogy korán tárgyalásra kerül a ' Házépítési, az iikolaépitési ét a ; RAYBURN AZ INSÉGKÖRZETEK MEGSEGITÉ­­I] SÉNEK KÖZELI TÁRGYALÁSÁT JÓSOLJA Eisenhower és Kennedy találkozása ! sebb gyanakvással nézni a demo­­! krata kormányzat uralomrakerü­­j lését. Az idegesség tűnőben van és a gazdasági körökben az a vélemény hódit teret, hogy Kennedy sokba konzervatívabb lesz, mint ahogy gondolták vagy legalább is nem fog homlokegye­nest szembe fordulni azokkal a körökkel, amelyektől Amerika üzleti élete és gazdasági tevékeny­sége legnagyobb részben függ. A megválasztott elnök legkö­zelebbi első munkaprogrammjáról csak annyi szivárgott ki, hogy Kennedy terveket készít a három és fél millióra emelkedett mun­kanélküliek foglalkoztatására amit esősorban az állami megren­delések és egyéb beruházások folytatásával akar elérni, anélkül azonban, hogy ezzel inflációs veszedelmet idézne fel. Ugyanezen források szerint a mostani lanyhulás sulyosbbodása esetén az uj kormány ideiglenesen adócsökkentésekkel gondolja az üzleti életet fellendíteni, valamint ez amortizációs törlesztések gyor­sítása által fokozni a vállalkozási és befektetési kedvet. Egyelőre azonban semmi sem biztos, — vélik e körök — és nem lehet tudni, hogy Kennedy valóban milyen reformokra és in­tézkedésekre készül Amerika gondjainak és gazdasági lanyhu­lásának megszüntetésére. Min­denestre számolni lehet azzal, hogy a most megkezdett takaré­kossági reformok valamint a Később várható ikormány — in­tézkedések messzemenő kihatás­sal lesznek az egész nyugati világ, vagy legalább is számos külföldi ország gazdasági életére. Kennedy dezignált elnök é: I Eisenhower elnök között a jőve ! hét elején lesz a választások után első találkozó azon célból, hogj az adminisztráció átvételénél! módozatairól tárgyaljának. Még mindig kísérletek folynak, hogy Kennedy elektorainak szá­mat választási csalások vádjával lecsökkenteni próbálják. Különö­sen lllinoisban, ahol több mint és fel millió volt a szavaza­tok szama és Kennedy csak 8,220 szavazattal győzött, van­nak erre nagy republikánus crőfeszitések. Azonban politikai körök nem jósolnak sikert ily kísérleteknek. Akció folyik oly irányban is, hogy déli elektoro­kat arra bírjanak, hogy a dec. I 9-i elektor szavazásnál ne adják szavazatukat Kennedyre. Ez eset­ben olyan helyzet állhat elő, hogy a törvény értelmében a képvise­lőháznak kellene megejtenie a választást, ahol a demokraták többségben lévén, újra Kennedy kerülne ki győztesnek. Komoly lepublikánus körök ezért nem sok várakozást fűznek ahhoz, hogy Kennedy az utolsó pillanatban még sikerülne kiütni a nyeregből. Kennedy tárgyalásai Kennedy számos politikussal tárgyalt azon céllal, hogy kabi­netje tagjait összeválogassa. Töb­bi közt találkozott Acheson volt demokrata külügyminiszterrel és Chester Bowles volt képviselővel is, akik a külügyek szakértői. A kinevezések dolgában azonban még semmit nem hoztak nyilvá­nosságra s még időbe telhetik, mig erre sor kerül. Washingtoni vélemények sze­rint az amerikai piac kezdi keve-Jelen tettük, hogy Anderson pénzügyminiszter és Di’lon kül­ügyi államtitkár európai útra mentek, hogy Nyugat Németor­szágot, Franciaországot és Angli­át a dollár arany értéke megerő­sítésében való segítségre kérjék. N-vivat Németország nagy felvi­rágzás éveit éli, de ezt sokban annak köszönheti, hogy Amerika nem kímélte a dollárjait, hogy a hitleri összeomlásból talpra állni segitse. And erson azt kérte, hogy Nyu­gat Németország vállaljon na­gyobb reszt az amerikai katonai megszállás költségeiből és az elmaradt országok segélyezéséből, Kereken 600 millió dollárt kért az Adenauer kormánytól a Né­metországot megszálló USA ka­tonák ellátási költségei fedezésé­re, de elutasításban volt része. A washingtoni külügymmiszte­­nij-mhan nem azonos’tiák magu­kat Anderson követeléseivel és tárgyalási módszereivel $ úgy vélik, hogy a miniszter maga okozta a bonni tárgyalások ku­darcát. A State Department nem hagyta jóvá Andersen azon kö­vetelését, hoe-v Nyugat Németor­szág 600 millióval járuljon hoz-; zá a USA Eurooában tartózkodó csapatai eltartásához. A németek hevesen elleneznek minden ilyen tervet, amióta a nyugati hatalmak 1 955-ben megszüntették a hábo­rús TnegszálFst (most a németek kérésére védelmi célból tartóz­kodnak ott az amerikai katonáké, ■>ie~t ebben a “háborús megszál­lási költségekhez" való visszaté­rt látnak. Ezzel szemben, — rsondja a State De-artment, — Mémetország kötelessége, hogy' könnyítsen Amerika terhén és er­re megvan a lehetősége is. Bonnból a két amerikai állam­férfi Pár'sba, majd Londonba] reoült, ahol szintén vezető kor­­nán"rkörökkel tárgyaltak, de /ajmi kevés sikerrel. Mindkét jrsz árnak magának is valutáris emblémái vannak és a segítés vkkal nagyobb probléma volna eszükre, mint Nyugat Németor­szág számára. I \ 'Megoldás az uj dnökre marad Nem valószínű, hogy e kérdés­jen az uj adminisztráció hivatal-, jalépése előtt lényeges változás örténne. Truman exelnck egy new yorki beszédében úgy nyi­latkozott, hogy a dollár gyengü­­cs nem fog elmúlni, amíg a de-] mokrata elnök be nemi vonul a "ehér Házban. A demokraták,! mondotta, tudják, hogyan állt elő ez a helyzet és tudják a segités módját is. A megoldásról köze­lebbi részleteket mondani Tru­man nem volt hajlandó. Az amerikai aranykészletek a múlt héten 18 billió dollár alá estek. Ilyen alacsonyan nem álltak 1940 február óta. A külföld a november 23-ával végződő hét nap alatt 20 millió dollár értékű ] aranyat vásárolt Amerikától. Ez év január elsején az amerikai aranykészlet értéke 19.4 billiónál Löbb volt.----------------ooo---------------­SZABOTÁL A MAGYAR PA-: RASZTSÁG NAGYRÉSZE Budapesti jelentés szerint a mezőgazdaság fokozottabb ira­mú kolchozositása következmé­nyeként a búzatermésnek 27 a répatermésnek pedig 16 százaié-] ka még nincs betakarítva. Az őszi búza vetés 25, egyes helye-1 ken pedig 40 százalékkal van elmaradva. Keserű Jmos földművelésügyi] miniszter helyettes a rossz termés sredncénvt az esőzésnek tulajdo­­űtja. A "Néoszabadság’* pártlap izonban sopánkodik, hogy túlsó-! cat beszélnek esőzésről. Nyiltán nemmondja, hovy a termés egy-| ■észe elousztul a földeken, mert, i parasztság zöme méz mindig lem tud megbarátkozni a rend-l izerrel és hamg^al nézi, milv terv .zenien folyik a mag’n f-'ldcaz- Jas'^ok számának rohamos inaiztfaa, * ' népet és megnövelték Amerika véráldozatait is. Az amerikai demokratikus ma­gyar újságírók olyika másika tényleg szót emelt azért, hogy addig kell rendet teremteni Euró­pában, amíg atom-monopoliu­­munk van, igy e sorok Írója a Magyarok Vasárnapjában. De aki akkor szívvel lélekkel, irot 1- lával, kézzel lábbal Hitlert és Szálasit szolgálta és azóta sem tartotta szükségesnek hogy revi­­diálja hitlerista nézeteit sőt, azo­kat ma is sajnálatos, szapora bu galommal köteti, nem illetékes és nem hivatott ana, hogy ezt Ame­rikától számonkérje és emiatt pálcát törjön a demokrata párt felett, amely a New Dcallel meg­vetette a példamutató, újkori] Amerikának 4zpn alapját, amely-' nek köszönhető, hogy a komnvu-i niaanusnak itt nincs talaja, * * * NINCS IGAZA abban sem, hogy Nixon annak az áldozata, hogy igen kötötte magát Eisen-] hower politikájához, amely tud-’ valevően nem sok szociális érzé­ket mutatott. Nixori már az 1956- os választásoknál is fennen hir-| dette, hogy nem hive a welfare ka-ritalizmusplk, a népjóléti ál­lamnak és egész múltbeli szená­tor! szavazási rekordja, valamint az Fisenhower alatti ciemokra' a szociális javaslatok elleni ál'ás­­foglalásai világosan mutatják, hogy semmivel sem szociálisabb érzékű, mint maga Eisenhower, aki a konzervatívok embereként ceriilt az elnöki székbe.--------- ■ DOO­^eineilynek fii születe t Kenned-1'’ szenátor, leendő el-; i.ök feleségének ro r. 27-én fi”­­ívermeke született, aki a Tobn F. benned”'’ ír never nyeri a ke­­resztségben. A g-'ermeket decem­ber 1 2-ike körül v;rták és a ko­­raszülást császérvágással kellett végrehajtani. Anya és gyermek a cörüLményekhez képest jól van-t iák, de az orosok né :ete szerint i leendő “first ladynek” legalább élévig nem szabad túlsókat részt-1 vennie társasági reprezentáció­­fon. Az újszülöttnek egy három­­íves nővére van, akinek Carolina i neve. . Kennedynének, aki ranadai rancia származású e'-yik volt isko| a társa, Letitia K. Baldridge lesz i titkárnője, aki a republikánus járthoz tartozik. \z afl—C’o támogatja \z algériai szabadság­­harcosokat George Meany, az AFL-CIO ímerikai szakszervezeti szövetség :lnö‘ke az algériai háború hato­­lik évfordulójával kapcsolatban ;ijelentette, hogy az amerikai izakszervezeti mozgalom nem sajnálja az erőfeszítéseket, hogy végre befejeződjék a vérontás és íz algériai nép nyőzelmeskedjék lemzeti függetlenségéért és a de­­nokráciáért vívott hősi harcában, j Warokkó, Libia, Tunisz és Algéria izakszervezeteihez intézett levelé­ben Meany hangoztatta, hogy ma nár többé nem az a kérdés, vajon íz algériai nép kivivhatja-e sza­badságát, hanem csupán annak dőpontja kétséges. “Az amerikai szakszervezeti] nozgalom állhatatosan követelte] i kormánytól, hogy tettekben is] jlkslmazza az Amerikai Egyesült Államok hagyományos gyarmat­­rilenes politikáját. Mi ismételten követeltük, hogy kezdeményezze íz algériai háború befejezését, íogy végül a francia és algériai íemzet békében és barátságban ílhessen egymással. Tovább hala-j íunk a megkezdett utón.” FRANCIA MOSOLYGÓ ÉS RAKÉTA Franciaország nagyméretű táv­­akétát épitett, amely alkalmas i-ra, ho'-'y mübolygót a f "l ’kő - ”li ’-áhvára lőjjön ki — közölte 'ranciaország szaharai kisérleti i eb'—enHc he!”ptfes ivazvatója. A rakéta kikísérletezése évek ita folyamatban van és eddig, ;ótezer különböző nagyságú ra-| :étát -róháltsik ki. A telepen stra- , ó~iai cé’okra alkalmas rákét'kát , s építenek. t j i akarta, hanem MacArthurt támo­gatta, mert azt remélte, lvog5 nagy háborúba viszi bele Ame­rikát. . . Furcsáljuk azt is, bogy a szél­sőjobboldali szerkesztő veércikike agyonhallgatja Eisenhower és Nixon egész 1956-os viselkedéséi és arra az álláspontra helyezke­dik, hogy a tulajdomképeni ere­­d.endő nagy hibát T ruman és a demokraták követték el, amiért nem kényszeritették ki Magyaror­szág szabadságát, amíg Ameriká­nak atombomba monopóliuma volt. Szerinte minden ami ezután következett, csak a demokraták e mulasztásának .következménye volt s ezért nem támogatta lap­jával a demokratákat. Mi tudjuk, hogy nem ezért, hanem mert szociális kérdésedben közelebb érzi magát a konzerva­tív Nixonhoz. De egyáltalán mi- F en alanon vádaskodik és játsz­­sza az itélőbírót? Az ameri­kai magyar újságírók akik ezt követelték, — jómagam egy ekü­­riili veszekedés kapcsán egy na­pilappal való munkatársi viszo. nvo.rn.at hagytam veszni, mert 1945 májusában nem adtai; teret arra, hogv kifejtsem Ame­rika ne hozza haza az amerikai fiukat, hanem teremtsen előbb rendet Európában, — de honnan veszi a vádemelés illetékességét a szélső jobboldali ege kesztő aki a magyarság számára reményte­len háborút bűnös fe’előt’ensév­­gel és felesleges nemzetpusztitó módon meghosszabbító Szálási ev-nk leglelkesebb. íródeákja volt? A második világháborút Hit­ler indította el ő üzent hadat Amerikának javán szövetségesé­vel együtt, aki Pearl Flarbomál a levocsmányahb módon orvul hát­­batámadta Amerikát. Hitler ker­gette bele Amerikát é* szövetsé­geseit a Szovjet karjaiba a Cseh­országról szóló egyezmény meg­szegésével, Lengyelország meg­támadásával, Belgium, Ho'land, Dánia, No végia stb. minden er­kölcsileg elfogadható ok nélküli1 imperialista lerchanásával és egész rendszerének “felsőbbren­­dii umépi" világuralmi tébolyá­val. < Sajnos Magyarország Hitler’ szövetségese volt és sok derék magyarnak fájdalmas kétségbe­esésé e szintén hadat üzent az angolszász hatalmaknak. S a há­ború nem babra megy, a háború-’ ban minden országnak főcélja nem az volt, hogy az ellenséges front országid vereség esetén se fizessenek rá arra, amit maguk főztek maguknak, és — c est la guene, ez a háború! — Amerika] és szövetségesei elsősorban le akarták győzni Hitlert és Japánt. Amikor az elsőt sikerült egyesült erővel elérni, Amerika az öt leg­közelebbről érintő célt, a japánok leverését is közös erővel, minél biztosabban akarta elérni mert szemben minden utólagos repu­blikánus és német beállítás­sal amikor Hitler le volt verve, Japán még mindig elszántan tar­totta magát. . . Lehet e csodálni,, hogy Amerika elnöke fölébe he-j lyezte Japán mielőbbi térdre kényszeritését és az amerikai fiuk életiével való takarékosságot azon! kockázatnak, hogy Stalin esetleg megszegi a Yaltában a Hitlerrel, szövetséges országoknak, Ma- j gyarországnak, Romániának, Bul­­gárínak tett önrendelkezési igére-1 tét? Elsősorban amerikai hazafi! volt és meg akarta nyerni a há­borút hazája számára. Minden, más ország csak e szempont utáni következett nála, kivált hogy négy hónappal Yalta előtt a ma­gyar nyilasok a németek bábja­ként és német fegyve ekkel ki­tették az országnak a háború re­ménytelenségét látó legfőbb had­urát kormányzó székéből és mint­ha csak az lett volna a céljuk, hosrv Magyarország minél rosz­­szabb békét kapjon, megdöntve fegyverszüneti elhatározását a végsőkig kivérextették a magyar,

Next

/
Thumbnails
Contents