Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1960-11-04 / 45. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' ££'J,Jj££J|£|^[ HUNGARIAN NEWS AMEEICAN m SPIKIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN M ^„ 1S. r„„ PUBUSHED EVERY FRIDAY ............$5.00 Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Subscription One year . . $5 00 Előfizetési díj egy évre Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 45-ik szám BETHLEHEM. PA., 1960 NOVEMBER 4 Egyes szám.* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR i'hogy Nixonnak nincs elég fogékonysága az uj idők uj szelleméa nek kellő megértésére és ismétel- ten kinyilatkoztatta, hogy nem . rokonszenvezik a ‘‘népjóléti állam" eszméjével, vagyis a wel- fare kapitalizmus ai. Ehhez joga ! van, de nem muszáj feltétlenül- az Egyesült Államok elnökévé i lennie, hiszen ma Amerika vezetí t a világharcot a kommunizmus- ellen és azt politikai és társada, lom filozófiai téren valóban csak j- a Roosevelt féle népjóléti állam: \ gondolatának jegyében vívhatja- meg a siker és eredmény remé, nyével. * * * EBBEN MA korszakolkotó fe' ladat áll Amerika előtt. Feladát, amely felelősséggel • j iár. Amikor Nixon hazabesgélve • í felelőtlennek nevezi Kennedyt, ' I akiről Liopmann helyesen mond-! 1 íja. hogy távolról sem oly radiká■ lis, mint a maga idején Roosevelt j ■ volt s aki szerintünk jóval mész-! ! szebbmenő ,népjóléti programmal lis jöhetett volna, — úgy érezzük, ; maga követ el óriási történelmi ' felelőtlenséget. — Feltételezzük, ' enyhítő lörülményéül, hogy ezt ' maga sem tudja. De mondhatnék ‘ j azt is, hogy egy jó ügynek, az • ! egyén szellemi, anyagi és minden :más téren való szabadsága ügye • nek tudatosan rossz szol-á'a. — Nem mondjuk, de durva és ol~só, j az értelmiség színvonalét lebe 'csiilő propaganda módszereiért, a válogatás nélküli dpmagógiái: ért, amelyekkel minden áron elnök akar lenni, megérdemelné. 1 ♦ * * I j ILYEN demagóg módszer volt, hogy a szociális reformok elől azzal akar elzárkózni, hogy az ' *ulnagy költekezést jelentenes ho^y a demokraták tervei rontanák az ország pénzügyi helyzetét ; és általános drágaságot okozn'rak. Az Eisenhower korszakról tájékozott emberek régóta tud-1 |ják, hogy legalább oly pazarló, j mint volt, az elődje. Nem illik o nép bőrére takarékoskodni, mikor ] i évente billiókat adunk idegen or- : lAszágok segélyezésére: 1954 év j óta több, mint 16 billiót. A ma 1 nagyrészt felesleges és hiábavaló . külföldi segélyeknek csak egy i í negyedével való leszállítása árán I például egész csomó, nagyszerű I , szociális reformot lehetne megva- J lósitani. .— ...... j De minden demagógia legtete je, amikor Nixon azzal ijeszti a 1 választókat, hogy ha nem öt vá- . lasztják meg bekövetkezik a | dollár értékéneá leszállítása. Ez I is egyik legcsunyabb trükk és ( félő, hogy kevésbbé intelligens ‘ választok tömegesen kerülhetnek s a hatása alá. Szintúgy az, hogy 1 az arany árának londoni ingado- c zását is ily rémitgetésekre hasz- r nálják fel, holott az utolsó nyolc c év gazdasági életét az Eisenhower 1 adminisztráció vezette és ha az ' arany ára ingadozik, az ő tévé- í kenységének következménye s vakmerőség Kennedynek a megválósulástól bizonytalan metsze- ' ségben lévő tervei rovására Írni. Londonban, mint az arannyal 1 spekulálóik többi országaiban is * tudják, hogy ha Kennedy lennel* az elnök, minden most csak na- 11 gyón vázlatosan jelzett tervét részletesen megvitatná a kérdések 1 legjobb szakértőivel, benső ta- c nácsadóinak agytrösztjével,ahogy az elnökök tenni szokták. Ferde dolog az is, hogy Eisen- ! hower és Nixon elvitatni próbál- ( •< ják, hogy az utóbbi idők külöm- | böző fejleményei, a magyar tor- a radalom teljes vizbenhagyásától D a U-2 kémrepülőgép körüli fül- \ lentésekig és műkedvelői kapko-1 * dásig nem váltak dicsőségünkre s I e nem növelteék Amerika tekintélyét a világ előtt. Amerika tekintélyé t a vi- v lág előtt. — A népet lebecsülő, ® | h'zélgő, módszer, amellyel Nixon I' kijelentette, ho<jry Amerika telein- j | téb'e sohasem volt olv nagy a ^ világban, mint ma, szintén crak (Folytatás a 4-ik oldalon) j \ ' KENNEDY KÖRÚTJA A | LEH1GHVÖLGY1 KÖRZETBEN t Kennedy szenátor, demokrata elnökjelölt a múlt szombatra ! virradó éjjel egy órakor érkezett meg az allentowni repülőtéren és az éjszaka hátralévő részét a Hotel Bethlehemben töltötte. A Repülőtéren 14,000 főre becsült j tömeg lelkesedéssel fogadta. — j Lawrence kormányzó és Clark | philadelphiai szövetségi szenátor j Kennedy kíséretében voltak. Clark mintegy félmillióra bélesüké azok számát, akik a Bethj lehemben kezdődött s este Scrantonban végződött körúton a munkanélküliséggel rontott helyzet I dacára is meleg ünneplésben ré- j j szesitették Kennedyt. Ez annál jelentősebb, mert a legutóbbi vá-! i lasztásokon ez a körzet Eisen-1 hower elnöknek adott többséget a demokrata jelölttel szemben. J Kennedy annyi emberrel rázott kezet, hogy jobbja megdagadt és vérzett, , Lawrence kormányzó úgy nyilatkozott, hogy ez az acélipari és bányavidék a legnagyobb mértékben szenved a munkanélküliségtől és ezért sokan úgy fogadták Kennedyt. mintha Messiást látnának benne, Négy pont Bethlehemben Kennedy felkereste a Monocacy streeti lakásán John Duffy munkanélküli acél-^ munkást, akinek három gyermeke j van. Duffy közölte vele, hogy < heti keresete 1 20 dollár volt, mig most havi 72 dollár munkanélküli segélyből kell eltartania családját. ' Kennedy szívélyesen elbeszélgetett Duffyval és más bethlehemi munkásokkal. Beszédében négy pontot állított fel, amelyet, mint mondotta megválasztása | esetén azonnal megvalósítani törekedne. Az egyik pont a nagy : állami rendelések kiadásánál el- ! söbbséget ikiván biztosítani az ' insé^körzetaknek, mint amilyen a bethlehemi is, a többi pedig kü- ' lönböző módszerek segélyével ' akarja megélénkíteni az Ínségkor- ^ zetek gazdasági életét és elósegiteni uj ipartelepek létesülését. A protestáns Moravian College auditóriumában 6500 személy szorongott és ugyanannyi volt ( (Folytatás a 2-ik oldalon) —■ -m- — — ■■ -- ' szerény származását, de szivébe: I régen elfeledte. . . Nixon igen erősen exponált magát Flemming népjóléti minisz tér aggsági kórházi javaslata mel lett, most azonban azt mondja hogy szükség van újabb törvény re. Miért mondja, ha nem csupái azért, hogy ellenjelöltje vitorlái ból ki fogja a szelet? S most sen mond közelebbit arról, mikén akarja a kérdést kellően megöl dani. De lehet e kétely eziránt amikor Kennedy szociális javas tataival szemben mindössze takarékosság szükségének emle 1 getése tolul ajkaira, sopánkodik ihogy ez túlsókba kerülne? Ez tessék a népnek? Ez tetsz hét a milliómos American Medi cal Associationnak, a magánbiz tositó érdekcsoportoknak a mé regdrága sebész professzoroknak az óriási haszonnal dolgozó or vosság gyáraknak és tetszhc Kruscsevnek, mert neki s a kom munista világuralmi céloknak ér deke az, hogy Amerikának miné rosszabb szociálpolitikája legyen Nixon jó sáfárja azon vagyono: körök érdekeinek, amelyek Eisenhower mögött is állottak és irá nyitották belpolitikáját (szociál politikájáról nem érdemes beszél ni, mert 'ehhez vajmi csekély ér zéke és hajlama volt) és biztosra vehető, hogy ha megválasztják meghosszabbodik az Ejsenhowe: alatti, szociálpolitikailag oly so vány nyolc esztendő. Akiben szolidaritás van a k'.’z ködökkel, akarhatja e ezt? * * * AMERIKA nemzetközileg leg tekintélyesebb közírója a 70 éves | Walter Lippmann, aki mint uiság[ iró félsz zada él bent az ame i ! kai politikában és átélte anna's minden viharait, oL'an tekintély, akinek még a republikánus New York Herald Tribune is megengedi, hogy a maga független véleményét mondja el a heti kétszeri rovatában. (Amely egyébként számos más város lapjában ,is egyidejűleg megjelenik partt'l partig.) Lippmann Kennedyt támogatja. “Kennedy és a New Deal” a címe október 28-i cikkének. Megírja, hogy az annakidején osztályárulónak kikiáltott Roosevelt alapvető reformjainak, a unionok félkarolácának, a Social Security törvénynek, a Wagner aktának és egyéb munkásvédelmi és jóléti törvényeknek köszönhető, hogy ma Amerikában agy maroknyi kommunista és szocialista van csak és az osztályharc a régi értelemben megszűnt. "Roosevelt. — Írja Lippmann, — sokkal “radikálisabb” volt, mint ma Kennedy. De hasonlóság van aközött amit a harmincas években Roosevelt s most Kennedy tesz, aki csupán azt teszi, hogy uj vért és uj agyakat akar belehozni egy fáradt és lendület nélküli kormányzatba"... Szükség van erre az uj vérre, uj szellemre? Igen! Kennedynek igaza van, hogy Amerika a szociális haladás terén sztagnMt Eisenhower nyolc éve alatt és uj indulás kell. Lippmann is ezért állt melléje pedig a republikánus new yorki lap agg publicistája épenséggel nem mondható valami szocialista forradalmárnak. Sok jó polgár hangoztatja régen, hogy a kommunizmus világüralmi terjeszkedési aknamunkájával épp úgy -mint Kruscsev azon fenyegetésével szemben, hogy a Szovjet népének életszinvonalát az elkövetkező években az amerikai nép életszínvonala fölé emeli, a népjóléti állam megvalósítására van szükség, amely a Szabadság teljében ad?a meg a jó polgári életviszonyokba való felemelkedés lehetőségét minden jóravaló embernek és ezzel megszünteti az proletáriátust, kihúzza az o"Ztál;> harc méregfogát. Ez a félismerés mind többeknek, az igazán tisztán látó és <?ondolk^dó, okos kamtali'táknak is már átment tucUtába. Sajnálatos, A BETHLEHEM STEEL 55 SZÁZALÉKOS TERMELŐ ERŐVEL FOG DOLGOZNI AZ ÉV VÉGÉIG A Bethlehem Steel az 1960-as év harmadik negyedére, — mint Arthur B. Homer elnök közölte a szokásos negyedévi sajtókonferenciáján — részvényenként 24 cent osztalékot fizet. Az év első negyedére $1.10, a másodikra 62 cent volt az osztalék. A vállalat vezetői, kivéve, amikor sztrájk volt, nem emlékeznek üzletileg gyengébb időszakra. Homer közölte, hogy a rendelések száma nem mutat előnyös változást és a vállalat az év hátralévő részében aligha fog nagyobb termelőerővel dolgozni a jelenleginél, amely a termelőképesség 55 százalékának felel meg. Ennek dacára, mondotta Homer, valószínű, hogy az idei egész évi osztalék $2.40 lesz. A harmadik évnegyedben a kiszámlázások összege $502,981 ,- 428 volt, a tiszta nyereség pedig $12,436,106. Az év első három negyedében a tiszta nyereség $93,979,141 volt, vagyis részvényenként $1.96 szemben a tavalyi kilenc hónap $84,231,916 nyereségevei és $1.75 osztalékával. A kilenc hónapban a kiszámlázott áruforgalom 1728 millió volt szemben az előző év ugyanezen időszaknak 1647 millió dollár eredményével. Kevesebb rendelés, mint szeptemberben A N. Y. Times az acélgyárak vezetői között lefolytatott körkérdés eredményeként megállapítja, hogy az acélipari rendelések remélt erős megszaporodásába vetett remények nem igazolódtak. “Nemcsak hogy az októberre várt, szokásos rendelés emelkedés nem következett be, de némely nagy acélgyár kevesebb rendelést kapott, mint szeptemberben. Ennek tulajdonítható, hogy a szakma emberei elvesztették bizalmukat, hogy a szezonserü feljavulás ez évben bekövetkezne.” Az “Iron Age” acélipari szaklap azt irja, hogy a helyzet jelentős javulásának reményeit 1961- re kell elhalasztani, valamikorra január és április között. Míjért nem rendelnek az autógyárak? Nixon alelnök egyik választási beszédében annak cáfolatául, hogy az üzleti életben némi lanyhulás jelei mutatkoznak, azt hangoztatta, hogy az autó termelés soha sem volt oly nagy, mint ebben az évben. Az acélgyárak ezzel szemben utalnak azon információjukra, hogy az autósoknak sohasem volt ilyen sok eladatlan kocsijuk raktáron. Az autóeladások megcsappanása következtében az autógyárak kevesebb acélt rendeltek novemberre, mint októberre. , Az építőiparban sem várható, hogy a jelenlegi mérsékelt acélszükséglet a közeli hetekben jelentősen emelkedne« t hogy nov. 8-ika nemcsak Ameri- jka, de a világ népei számára ta- j történelmi nap lesz, mert e napon • jdöl el, hogy Amerika megint el* : indul e előre, a haladás utján? i Nem mondja, mint Nixon, hogy az amerikai népnek sohasem ment Rly jól, hanem azt akarja, hogy ■ jobban menjen a sorsa és el akarja tüntetni a nyomort, igazságtalan aránytalanságokat, az ország termelését a legmagasabb fokra akarja emelni, hogy tisztességes megélhetés jusson annak a déli munkásnak is, aki ma 52 cent órabérért robotol. Nixon “ne csak arra gondoljon, hogy majd a négy éves elnöki időszaka vége felé ellátogat az európai rabnépekhez, hanem már most törődjék a kelet pennsylvániai munkanélküli acél és szénmunkások munkához és jóléthez juttatásával." Nem lesz dollár devalváció Kennedy vasárnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben Nixon vádjaival szemben hangoztatja, hogy elnöksége esetén fent fogja tartani a dollár mai értéket. Legutóbbi beszédeiben Kennedy élesen cáfolta azt is, hogy olyan politikát kívánna folytatni, amely növeli az inflációt. Ezt az állítást is rosszindulatú fogásnak minősítette. A református lelkészek álláspontja megoszlik Október 30-án, a Reformáció Ünnepén a protestáns templomok egyrészében a lelkész óvta a híveket, hogy ne szavazzanak római katolikus elnökjelöltre. De számos már protestáns lelkész mellőzte hitszónoklatában ezt a világi kérdést és örvendetes számban voltak olyan lelkészek is, akik elítélték azon társaikat, akik vallási kérdést csinálnak olyan ügyből, amelynél. Kennedy megnyugtató kijelentései után erre semmi szükség nincsen. A N. Y. Times és számos vidéki nagy napilap, amely eddig várokozó álláspontra helyezkedett, Kennedy mellé állt. Az amerikai magyar lapok közül a Népszava Szabadság, a Bányászlap és Az Ember támogatja Kennedy jelöltségét. A KARÁCSONYI IKKA CSOMAGOKAT NOVEMBER 30-IG KELL MEGRENDELNI Rohamosan közeledik a Karácsony szent ünnepe, amelynek szelleme fokozottabb mértékben emlékeztet bennünket a tőlünk elszakadt óhazai szeretteinkre. — Azok az érzések, melyek láthatatlan szálaikkal kötik velünk össze óhazai hozzátartozóinkat, legelső sorban is azokban az IKKA csomagokban jutnak kifejezésre, amelyeket innen időnként küldtünk szeretteinknek. Brack Miklóstól a new yorki U. S. Relief Parcel Service igazgatójától kapott értesülés szerint, a budapesti IKKA vállalat, karácsony előtt csakis azoknak a csomagoknak a kiértesítését vállalja, amelyeknek a megrendelését a new yorki főiroda innen legkésőbb november 30-ig továbbítja az IKKÁ-hoz. Ezek szerint, akik a vidéki ügynökségeknél rendelik meg a csomagokat, ajánlatos azt november 27-ig eszközölni, hogy a rendelés kellő időben beérkezzen a new yorki főirodába. Az elmúlt években sok ezren az utolsó pillanatban kábelileg rendelték meg csomagjaikat. Miután azelőtt a kábel rendeléseket] előnyben részitették és azonnal munkába vették, igy ezeknek so-| ronkivüli feldolgozása miatt, a légiposta rendelések kiosztásában torlódás és késedelem állott be. Hogy ez a jövőben elő ne fordulhasson, december hónapban a kábel rendelések nem részesülnek előnyben, ezért nincs értelme annak, hogy a rendelők kábeldijra pinxt pa»roljin«k, Csehoszlovákiában élők részére is rendelhetők úgynevezett TUZEX csomagok vagy befizethető bármilyen összeg "szabadvá Iasztás”-ra. A U. S... Relief Parcel Service utján gyógyszer is küldhető Magyarországba és Csehoezlovákiába. • Végül megemlítjük, hogy az IKKA speciális csomagokat állított össze karácsonyra $25-ig terjedő értékben. Árjegyzékért vagy bármilyen felvilágosításért forduljon a U. S. Relief Parcel Service főirodájához amelynek cime: 245 East 80th St., New York 21, N. Y., vagy a cég bármelyik vidéki alügynökségéhez. CANTERBURY ÉRSEK JANOS PÁPÁNÁL A Canterbury érsek novemberben látogatást tesz János pápánál Romában. Ez lesz a Church of England legmagasabb egyházi méltósága viselőjének első látogatása a Katolikus Egyház fejénél mióta 400 év előtt elszakadtak Rómától. A látogatást a János pápa által tervezett keresztény egyházközi zsinattal hozzák összefüggésbe, amelynek előkészületei már folyamatban vannak. NAGY DEFICIT AZ OLYMPIÁSZNAL Az olimpiai játékok rendezősége közölte, hogy a római olimpiász 300 millió olasz lira (480 ezer dollár) veszteséggel járt. MOST KEDDEN valasztj meg uj elnökét Amerika. Nem csak személyek felett dönt, d arról is, milyen irányt akar a jö vőben? A sok tekintetben igei alacsony szinvonalu választás kortézia sem halványíthatja el a: igazi főkérdést: konzervatív megcsontosodott politikát akar követni avagy olyant, amely to vábbviszi a szociális népjólét irányzatot, amelyet F. D. Roose veit kezdett es 11. S, Tmmat bizonyos mértékben folytatni tö rekedett? Konzervatív körökben manap ság rossz csengése van a roo sevelti New Deal és a truman Fair Deal említésének. Ha szobi kerül, sok republikánus úgy be szél róla, mint ami vétek és bűi volt az ország ellen és borzom annak még a gondolatától is hogy ezeket, helyesebben ezt (« kettő lényegében ugyanaz) foly tatni lehetne, sőt kellene. A kérdés, amely minden kér dés felett kellene álljon: többség ben vannak e az országban, akii nem csupán magukra gondolnak hanem azokra is akiknek rosszabb az elhelyezkedésük, anyagi hely zetük és úgy érzik, hogy ezel számára is meg kell könyiteni aj életet, csökkenteni kell gondjai kát, enyhiteni exisztenciális tér beiket és kockázataikat, — avagj azok vannak többségben, akii azt mondják, nekem hál Isten jó! megy és mi közöm ahhoz, hogj jobban ménjén másnak is? Őrző je vagyok tán testvéremnek? Igen! * * » VÉGIGHALLGATTUK Eisen hower elnök múlt péntek esti televízió beszámolóját, amelyber felso”olta, mit végzett nyolc éves elnöksége alatt és Nixont legmelegebben ajánlotta utódjául. Eddig is tudtuk, mit produkált és mit nem produkált Eisenhower a hosszú esztendők alatt s bizony a mostani felsorolásban is kevés olyan alkotásra hivatkozhatott, amely a nép jólétének, a kisemberek élete megkönnyítésének érdekét jelentősen szolgálta volna. Megvétózta például az inségkörzetek megsegítéséről szóló demokrata javaslatot és vétó fenyegetéssel bukásba kergette Kennedy és társai aggkori kórházi ellátási javaslatát, amelyhez képest az elfogadott és általa épp úgy mint Nixon által támogatott javaslat valóságos torzképe annak, amilyennek a törvénynek lennie kellene, hogy valóban humánusnak, szociálisnak és politikailag okosnak, a kommunizmus ellen bölcsen küzdőnek legyen mondható. Nixon az egész szenátorsága alatt soha egyetlen olyan javaslatot nem terjesztette be, amely a kisemberek, — az amerikai nép törzse, — jólétének jelentős emelését, a kisjövedelműek és szegények sorsának komoly javítását célozta volna. A legtöbb ily irányú javaslatnál az ellenzőkkel szavazott. Azt mondják, “nagy gyakorlata van”, azért kell elnöknek megtenni. Lehet, gyaorlata van, de nem a népbarát javaslatok támogatásában! ■ Lehetett nagy antikommunista a Hiss ügyben, — s ezt dicsérjük is benne, — de nem bizonyult a kisemberekkel egyőüttérzőnek soha, nem a mi emberünk, mégha annyit hivatkozik is egyszerű, falusi kiskereskedő családi származására. A néppel való együttérzés nem mindig a származás ké dése, hanem emberi hajlam és lelki műveltség függvénye. Vagy együttérez valaki a kisemberrel, mint érzett F. D. Roosevelt, amikor jött és a legnagyobb amerikai gazdasági válság mélypontján a munkások, a kis farmerek és egyéb szűkös exisztenciák szempontjából kezdte nézni és átalakítani Amerikát, anélkül, hogy a többieket, a vagyonosokat tönkre akarta volna tenni, — vagy pedig oly politikus, aki emlegeti ugyan AZ USA ÉS A SZOVJET ÉLETSZÍNVONAL Amerikai gazdasági szakértőkből és statisztikusokból álló együttes nemrég feldolgozd a Szovjetunió statisztikai hiva alának kiadásait, a hiányzó adatokat a szovjet sajtóban szórványosan közölt adatokkal egészítettek ki. A .Szovjetunió munkásainak 47 százaléka nő. Az Egyesült ÁUa nokban a dolgozó nők 35 ] százalékot tesznek ki. Szovjet statisztikai adatok szerint a munkásak havi átlagban 300 rubelt keresnek, ami 4 rube-l les órabérnek telel meg. Ugyan-1 skkor Amerikában az átlag-rr.uncások 2.17 dollárt (több, mint íO rubelt) keresnek óránként. A szovjet munkás általiban, öbbet és hosszabb ideig dolgozik, hogy a legfontosabb szükség-, étéit kielégithesse. Burgonyáért i szovjet munkás háromszor >nnyi időt dolgozik, mint ameri:ai társa, husért négyszer, tójáért nyolcszor, vajért kilencszer is cukorért huszonegyszer többet cell dolgoznia, mint amerikai izaktársának. Az aránytalanság a uha ipari cikkeknél tűnik ki a egvilágosabban Flogy a moszkvai ipari munkás egy öltönyt vátárolhasson, azért tizenhatszor öbbet kell dolgoznia, mint a ,ew yorki munkásnak. A lakbéek ezz“l szemben áltaPban alasonvabbak a Szovietuni ban, nint az Egyesült Államokban. A Szovjetunióban a lakbérek keresetnek 4g—8 százalékát, az j '.gyesült Államokban 10—J5 zázalékát veszik igénybe. Más- ] :éoo laknak azonban az emberek j km erikában, mint a Szov;eti«nió- < ián. Az Eg* nsült Államokban gy lakás átlagosan 4 hebdségbol , s konyhából áll, ugvanakkor a , (zovjetunióban a lakosság nagy- , 'sze még ma is kétszobás minen komfort nélküli lakájokban , agy társbérletben lakik. j----------non- ■ ■■ ■■ - i. -■ ‘ 1 MAGA.R MUN,'ÁS SAKK- ; VILÁGREKORDJA FJesch fános 27 éves budaesti gyárimunkás világrekordot llitott fel a bekötött szemmel | ítszott szimultán sakkverse,ny-1 en, miután 52 játszma közül I -et megnyert, 1 8-ban döntetle- ‘ ül végzett és csak hármat vesz- ! :tt el. , A Nixon és Kennedy köze folyt négy rádió és televíziós ^ tát tudvalévőén egy ötödik vit val akarták megtoldani. A ké : elésben ellentétek támadták a k I elnökjelölt tárgyalási megbízott között s a jelek szerint ez utols j vitaest terve füstbe megy. Flétfő (azonban Kennedy egy pennsylv niai vita beszédében újból felhn jta Nixont a záró vitaest megta fására és azt ajánlotta, hog Nixon hozza magával Eisenhowt elnököt is, akinek a legutóbl kampánybeszédeiben felhozott é veire is válaszolni szeretne. Felmerült az a nézet is, hog sok szempontból nem helyei hogy újságírók adjaJc fel a ké: déseket a két elnökjelöltnek. I nézet képviselői helyesebbne! tartanák, ha Nixon és Kenned egymásnak adnák fel a kérdése két az utolsó találkozásnál. lg. az is elkerülhető volna, hogy a újságírók olyan kérdéseket tegye nek fel, amelyek nyilvános meg vitatása bizonyos szempontba hátrányos. Eisenhower im% több beszédet mond Nixon érdekében Nixon hétfőn két órán át ta r.ácskozott Eisenhower elnökke a kampány fokozásáról és énnél következtében az elnök Pitts burghban és más fontos városok ban fog még az utolsó' héten be síélni a választás előestéjére tér vezeti országos televíziós beszé dén kívül. Az utolsó héten Nixon Pennsyl várnában, New Yorkban, Soutí Carolin.ában, Texasban, Wyoming ban, Washingtonban és Kalifor piában, Kennedy pedig Pennsyl vániában, New Jerseyben, Cali formában, Arizonában, Virginia ban, Ohioban, Illinoisban, New Yorkban cs a New England államokban beszél. Mindketten s sok elektorral biró államokra fekteti a fősulyt, igy New York ra, amelynek 45, Pennsylvániár; Is Californiára, amelynek 32—32 elektora van, továbbá Ohiora lllinoisra stb. Amerika nov. 8-án újra elindul a haladás utján Kennedy hétfőn a Philadelphia Constitution Hallban 12,000 fő>yi hallgatóság előtt hangoztatta, Most kedden dönt Amerika népe
