Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)
1960-10-21 / 43. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—-SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDÉN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered aa Second Class Matter May 18. 1923. at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the H it ngavian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyeileu magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 43-ik szám BETHLEHEM. PA... 1960 OKTÓBER 21 Egyes szám-- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR ■|jj| Nemzetek már szerkezeténél é v működési korlátáinál fogva seri |||| ! alkalmas arra, hogy nagyobi lilj j ügyben eredményt produkálhas i'iji | son, magyar ügyben valami II i komolyan tenni csak az E„ N.-er j kívül lehet és anig Amerika aj „ | Egyesült Nemjetckben tárgyal° 1 tatja a mag3ar ügyet, addig hagyjunk fe! minden reménnyel ;s Azóta io folyton tragikusan igazolódunk. Ha Eisenhowei 7 Nixon elnöksége esetén elnöki tanácsadó lesz, torábbra is felhagy- I hatunk minden reménnyel, hogy ’ ; alattuk előbbre jut a magyar úgy. ~ I Hogy őszinték leg_. ünk, Ken" nedy elnöksége rlatt is aligha történne több a magyar ügyben, már a nukleáris fegyverek és rakéták háborújának veszedelme " miatt is. De a jelek szerint ha ^ demokrata elnök lenne a Fehér Házban, az aggok kórházi biztosítása, a minimális munkabér és z egyéb szociális kérdések terén va le komolj'abb előrehaladás révén mégis inkább lehetne beszélni 5 arról, hogy folytatódik a Név/ Deal, ama szociális individualizj nms politikája, amely az angol ’ Munkáspárt okteber eleji közgyü’ lésének és számos nyugateuropai s ország mai korhány irányának I bizonysága sztrirt mind Hatásosabb politikai ellenszere a kommunista kaszárnya rendszer terjeszkedési aknamunkájának, s ,amely egy uj Mígyarország politikájának is vetéreszméje kell 1 legyen, ha a klátások minden 1 mai sivársága ellenére, hitünk ^ szerint, egyszer -mégis megvalósul a szabad választások uj Mat gyarorszaga. r -----------------QOO----. - ■-----AZ ACÉLIPARI TER M "LÉS i EMELKEDÉSÉT JÓSOLJÁK f A “Steel" acélipari szaklap , az jósolja. h 'V az acélipari termelés a közeli hetek folyamán tiz ponttal fog növekedni. Az , acél feldolgozó gyárak készletei t mind inkább kimerülnek és a rendelések jelentős szaporodása , várható a következő hetekre, j Az október 1 6-ával zárult hé, ten az acélgyárak átlag termelő erejük 54.6 százalékával dolgozlak. A termelés mennyisége 1,556,000 tonna rúd acél volt. ...........--no« i--------------------— i VAN DÓRÉN VÁD ALATT A new yorki ügyészség hamis . eskü cimen bűnvádi eljárást indított a Quiz televíziós programra azon főnyerői ellen, akik tagad| ták, hogy óriási összegű nyereményeiket nem hamis utón szej reztók. Mintegy húszán kerülnek . vád alá, akik előre tudták a kér- i déseket, amelyekre válaszolniok kell. Köztük Charles Van Dórén, a new yorki Columbia Egyetem I nyelvtanára, Hank Bloomgarden és Elfriede Von Nardroff. Büntetésük egy évig terjedő bör. tön és 500 dollárig terjedő pénz- I büntetés lehet.---------------ooo------ - ..... NEGYVEN S07FÖRT LETARTÓZTATTAK BUDAPESTEN Október 1 6-án jelentik Budapestről, hogy a kenyérgyárak 40 sofförjét és számos állami élelmiszerbolt üzletvezetőjét letartózj talták, mert rendszeresen lopkod! ták a -kenyeret és olcsóbban adták el, mint a boltok előirt ára. I ! Castro kommunizálta a bankokat és iparvállalatokat Castro cubai diktátor pénteken ; okt. 14-én elkobozott 382 cubai I .vagy külföldi tulajdonban lévő 1 bank, ipari és kereskedelmi vállalatot, mintegy két billió dollár értékben, nem számítva a készpénzben talált összegeket, melyek mintegy kétszáz millió dől- j lárra rúgtak. A kanadai bank kivételével, amellyel Castro valutaügyeket bonyolít le, valamennyi bankot - kommunizálták, úgyszintén az j ös zes cukorgyárakat, valamint! az élelmi és műszaki .kulcsiparok 90 százalékát. A vállalatok kártalanitásáról szó sincsen. Mintegy húsz USA vállalatot! sújt a kommunizálás. Az USA tulajdonok nagyrészét már előbb j elrabolta Castro. Okt. 15-én Castro újabb ren-1 deletet adott ki, amely megtiltja hogy a városokban lévő bérházek tulajdonosai 600 dollárnál többet vehessenek be havonta. A ; lakások ezentúl a lakók tulajdo- : nát alkothatják, ha a tulajdonos helyett az államnak fizetik a ház- i bért 5—20 évig. E rendelkezéseket Castro nyilván New Yorkban megbeszél-j te Kruscsevvel s általuk Cuba!, igen messzemenő lépést tett a | kommunista rendszer megválódtása felé. A State Department az élelmi- l szerek és gyógyszerek kivételével | minden árucikkre szállítási tilal-| mat (embargo) rendelte el Cuba j ellen. Ezenkívül Fehér Könyvei t adott ki, amelyben sorra cáfolja azon vádakat, melyeket Castro j a négy és fél órás beszédében, az Egyesült Nemzetek közgyűlésén emelt Amerika ellen. Castro ismét megkezdte a vérengző halálos Ítéletek sorát. — Töhbi közt három fiatal amerikai j állampolgárt is kivégezték, akik - állítólag resztvettek egy cubai j ellenforradalmi guevillacsapatban. | - r*MO--------------------ATQMÜZEMÜ KATONAI REPÜLŐGÉPET KÉSZÍTENEK Washingtonból jelentik: A kongresszus 73 -millió dollárt hagyott jóvá az első katonai atoműzemü repülőgép elkészitésére. Két nagy gyár, egymástól függetlenül dolgozik a repülőgép atom- 1 rzemü motorjának megszerkesztő 1 sen. , 1 A motorokat az Oak Ridge-i | atomkisérleti intézetben ellenőr- í zik. A kísérletek eredményeiről * nem adtak ki jtlentést, jól érte- * sült -körökben azonban úgy vélik, 1 hogy az első atomüzemü katonai ! repülőgép a közeljövőben elké- ^ szül.----------------ooo-------------------------< KANADA FOKOZTA AZ ; URÁNBÁNYÁSZATOT , .... ——— { Kanada urántermelése tavaly i 16,000 tonnára emelkedett. A « kibányászott urán értéke 388 mii- s lió dollár. Kanada az uránbánya- ] szat fokozása után világviszony- | latban az Egyesült Államok után a második helyre került. Huszonhárom bánya termel Kanadában uránozidot és 19 gyár dolgozza föl az uránércet. F0RRP0NT0N A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY ! Dacára, hogy maga Nixon is til I takozott ily módszer ellen, a kaj tolikus ellenes körök szervezkedéjse igen erősen folyi-k s a szervezj kedés hir szerint közvetlen a j választás előtti napokban fogja propagandáját hőfokra növelni Kennedy megválasztása ellen. Néger a kabinetben? Henry Cabot Lodge rep. aleinökjelölt az egyik kampánybeszédében kijelentette, hogy ha I Nixont megválasztják, azon lesz, hogy a kormánynak néger tagja is legyen. Nixon ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy minden kormányzati ágból a legjobb embereket akarja összeválogatni kabinetjébe, fajra és színre való tekintet nélkül. Kennedy hasonló-kép nyilatkozott. Eisenhower körútja Eisenhower elnök kilenc napos körútra indult. A körút a választási kampány legzajosabb napjaiban fog lefolyni, de a Fehér Házból azt hangoztatják, hogy politikamentes. Az ut első állomása okt. I 7-én Detroit volt, ahol a elnök azidei nagy autókiállitás megnyitásán beszélt és az üzleti világ kilátásait kedvezőnek mondotta. Az elnök útjában Michigan, Minnesota, California és Texas államokat fogja érinteni. Útiköltségeit, miután nem párt akcióról van szó, nem a republikánus párt, hanem a szövetségi kincstár fedezi. A jelöltek helyzete Az Associated Press okt. I 7-i választási adatnyomozomak jelentése szerint Nixonnak I 9 államban 141, Kennedynek 14 államban 129 elektor szavazata látszik biztosnak. Az országban összesen 536 elektor szavazat van. Az elnökség el nyeréséhez legalább 269 kell. Mindkét elnökjelölt kampányíja gőzerővel folyik, Kennedy és j Nixon egyik napról a másikra az i ország másik végében beszélnek. ÍA Kennedy-Nixon egyórás televi| ziós vitának harmadik felvonásai is lezajlott s már csak az egyelőre az utolsó felvonásra kerül sor pénteken, okt. 2 1 -én. A múlt heti harmadik vitaórán a külpolitikával kapcsolatos {-kérdések, Quemoi és Matsu védelmének. Amerika nemzetközi tekintélyé csökkenésének stb. j kérdése állt előtérben, holott a J szociális kérdések azok, amelyek | ! legjobban kifejezésre juttattják aj két jelölt iránya közti különbséget. Nixon úgyszólván semmi néojó | léti könnyítést nem tervez a kisemberek terheinek és gondjainak I megkönnyítésére, mig Kennedy j tényleg üdvös szociális reformokba gondol, de téren az ő programmja is gazdagabb .kellene legyen . . . Kár, hogy Quemoi és Matsu és hasonló, részletes tár- i gyalusra nem időszerű kérdések i helyett nem a szociális reformtervek kerülnek részletes megbe- : ] szélesre a vita órákon. Most úgy fest, a helyzet, hogy például az j aggok kórházi ellátása kérdésének i | megoldását mindkét jelölt kíván- |! ! ja, de -miután nem vitatják meg |s {közelebbről a kérdést, nem domborodik ki kellően, hogy melyik j tervez olyan megoldást, amely i tényleg a nép érdekeihez alkal- 1 jmazkodik s melyik akar olyan i j,‘reformot ”, amely csak nevében ] {látszik jónak, de nem a kivitel t tervében. I. i A vallási kérdés A N. Y. Times cikksorozatban [ ’ és képekben (katolikus ellenes;! röpiratok fényképmásolataiban) jl számol be a Kennedy ellen az or- , 1 szág egyes részeiben, különösen 1 Délen folyó kampányról, amely- | < nek jelszava. Hogy “nem szabad ' katolikus elnököt választani!" -1 NIKITA KRUSCSEV VIHAROS UTOLSÚ NAPJAI NEW YORKBAN j hogy a filippin küldött a keleteurópai rabnépeket egy kalap alá j veszi a gyarmati népekkel. Majd|nem össze verekedett a filippinjnel, csak a teremőrök akadályozták meg, hogy a két delegátus ökölre ne menjen egymással. Ez a jelenet annyira felbőszítette az elnöklő Frederick Bohland ir delegátust, hogy addig verte az asztalt a -kalapácsával amig az eltört és aztán -már csak a nyelével igyekezett rendet teremteni, -mig végül is, — az E. N. történetében első alkalommal, — kénytelen volt elrendelni az {ülés megszakítását. Közben Francis Wilcox USA delegátus a beszédében megerősítette a filippin szónok szavait és hangoztatta, hogy igenis, vannak keleteuropai népek amelyek nincsenek szabadságuk birtokában. Kruscsev ekkor újra verni kezdte az asztalt és ezt tették a keleteurópai országok kommunista delegátusai, köztük Kádár János és dr. Sik Endre külügyminiszter is. A későbbi ülésen Kruscsev kifogást emelt Bohland elnök ellen is, hogy nem elnököl pártatlanul és nem engedi, hogy delegátusok- felolvassák egy portugál gyar- J mat függetlenségi harcosainak kiáltványát. Ismét a román delegátus szolalt fel és azt kiáltotta: ’‘Kívánom az ir népnek, hogy ugyanolyan szabadságban éljen, mint mi." Szavai a szabadvilági delegátusok gúnyos hahotájába fulltak. Csak Kruscsevnek tetszett a jelenet. . . Öröme azonban korai. Javaslatát megszavazták ugyan, de a filippin delegátus újból felszólalt, visszauasitotta Kruscsev azon szidalmát, hogy a filippinek a USA csatlósai és célzott arra, hogy a javaslat részletes tárgya(Folytatta a 4-ik oldalon). Kruscsev okt. 1 3-án éjiéi repült vissza Moszkvába. Ittléte utolsó két napján igen mozgalmas és harcos szerepet játszott az E. N. -közgyűlésén. Többi közt javaslatot tett az összes gyarmati népek szabaddá nyilvánítására és azt kivánta, hogy a javaslatot ne adják ki a politikai bizottságnak, hanem egyenesen a közgyűlés tárgyalja. Amerika kezdetben ellenezte ezt, de utóbb látva, hogy az afro-ázsiai újonnan felszabadult és más kisebb országok rokonszenveznek a javalattal és leszavaztatás veszélye fenyeget, beleegyezett, hogy a politikai bizottság hosszas tárgyalásai megkerülésével közvetlenül a közgyűlés tárgyalja a javaslatot. Kruscsev a cipőjét lobogtatja Előbb azonban viharos jelenetek játszódtak le. Az egyik filippin delegátus azt követelte, hogy ne csak a régi gyarmati országok nyerjék vissza szabadságukat, de a kommunista erőszak uralom alá kényszeritett keleteuropai országok, Magyarország és társai is. Kruscsev erre dührohamban tört ki, becsmérelte a filippin delegátust és lehúzta az egyik cipőjét, a feje felett forgatta, aztán pedig az asztalt döngette, hogy kifejezze tiltakozását az ellen, hogy a filippin delegátus a gyarmati országokat együtt említi a Szovjet segélyével kommunista kormány alá került országokkal. Szabadságot a Vasfüggöny mögött! A botrány akikor jutott tetőpontra, amikor Mezincescu román kommunista delegátus felszólalt ta tiltakozott a? ellen, Kádár Budapesten arról mesélt, hogy Amerika hajlandó elejteni a magyar ügyet I kozási jogát a magyar belügyek ,be. Mondani sem kell, Hogy Ká | dár nem nevezte meg azokat í diplomatákat, akik “közvetiten aartak." * * * Kádár Kruscsev gépén okt. 13-án épfélkor hagyta el Név. Yorkot, ahol a magyar delegáció házában lakott. Többször tét; ierős titkosrendőri fedeze alat! I sétákat a városban és megnézi« annak nevezetességeit. Sajtókonferenciát is tartott az Egyesüli i Nemzetek palotájában, a magyai I újságírókat azonban nem hivták meg, mert kellemetlen kereszt kérdésekre lett volna kilátás, ^ Kádár János visszaérkezet • Budapestre, anélkül, hogy a ha ' jaszála is görbült volna és a; ' egyik nagy amerikai hirirod; ' jelentése szerint okt. 16-án tö ' meggyülésen számolt be ne\ 1 yorki útjáról. Azt állította, hogj s Washington örömmel elejtené k magyar ügyet az Egyesült Nem • zeteknél, ha olyan formulát ta lálna, amelynek elfogadásává " szégyen nélkül vonulhatná vissz« !' az ügytől. Azt is mesélte, hogv több nem' ' zetközi diplomata kompromisszu - mot ajánlott fel a maeyar ügj j lezárására, de ők semmiféle tár 1 gyalusba nem bocsáitkoztak, mer Ijczzel elismernék a Nyugat beav&i n' nak, amelyben nem a rideg önz I - j osztályérdek érvényesül, haner s a méltányosság és emberisége . kollektiv szerződések és népjóié < ti törvények révén megvalósul a ir igazi magyar testvériség, egyil- osztály sem uralkodik a mási- felett, hanem egymás mellett él- nek, úgy mint a USA-ban, — n1 amelyről szeretnek egyes mene- kiált politikusaink nagyon ajkbig t * gyesztvé beszélni, holott a tömé -Igék nyomora, baja sohasem ér- | dekelte őket és ma sem szivü í ! gyük, túlélték magukat, csal í nem akarják elhinni. . . * * * BÁRMIKÉNT végződik is a , elnökválasztási kampány a ma i gyár ügy számára nem várhatunl t sokat az uj elnöktől. Nixon a csij- csup partmenti kínai szigetecskéi ügyében köti az ebet a karóhoz . A Kennedyvel való televízió vitájában, Kennedyvel szemben c aki azt mondta, hogy Quemoit é , Matsut védhetetbnnek tartja . hangoztatta, hogy védeni kel ä őket, mert "a Szabadság körze i téhez. tartoznak.” Kennedy talár- jobban tette volna, ha azt mond- i ja, hogy ezen a kérdésen töpren . géni még ráér, mert kényés fóli r j már ma nyilatkozni, hiszen a: ellenfél, a kommunista Kína i; j hegyezi a fülét. De nem esűn!- hasra Nixon hősi póza előtt, mer • emlékszünk amikor F.isenhowe . 1956 október 23-ának másnap ; ján mogorván mondta Magyaron -1 szág felé, — a vizbefuló felé, ak Mindszenty bíboros szavai sze ■ rint, nem üzenetet vár, — bőgj ő sohasem biztatott fel egyetler ■ kommunista, erőszak alatti orszá got sem, hogy felkeljen a Szov. jet ellen. Emlékszünk, hogj . Nixonnak akkor egyetlen szavr sem volt ez ellen, opportunista némaságával ellenjegyezi:« Eisenhower passzivitását. . . Ho1 volt akkor Nixon? Hallgatott a karrierje érdekében. Ezúttal beszél az ériekében. De . amikor kampánytőkét csinál ma gának abból hogy Quemoiról és i Matsuról, mint védhetetlenrő! I“nem hajlandó" lemondani, egy lélekzetben hivatkozik arra, hogy "századunkban a republikánus elnökök sohasem csináltak háborút, mindig csak a demokraták". Ho!gyan higgyjük igy, hogy Quemoi és Matsu melletti fogadkozása több, mint kortesfogás és azok , ügyében keményebben viselkedne, mint Magyarország, az ősi {európai kulturország ügyében? ! Avagy Magyarország példája nem is tartozik ide, mert már kommunista uralom alatt van, tehát többé "nem tartozik a Sza- i Ladság körzetébe”? Esetleg abból merítsünk reményt, hogy azt mondja Eisenhowert továbbra is megtartja tanácsadójának? És mit szóljunk, amikor Eisenhower {kijelenti, hogy teljesen osztja • Nixon álláspontját Quemoi és Matsu ügyében? A szabadság világa földeiről van itt szó? Vagy : pedig inkább voksok szerzéséről, u Fehér Háznak továbbra is azok kezén való mtgtartásáról, akik mint Nixon önmagáról már az 11956-os elnökválasztási kampányban kijelentette, még a wel- 1 fare kapitalizmusnak, a népjólé| ti államnak sem hívei ? Arról van náluk szó, hogy meg kell akadályozni a New Deal folytatását, az I anyagi gondok csökkenését a kis| emberek számára, amely pedig a I legjobb politikai fegyver volt F. D. Roosevelt alatt és óta a kommunizmus ellen és lehetne a jövőben is, ha a rövidlátó konzer, vativ politikusok nem dolgozná- I rak ellene és ezzel önkéntelenül is a kommunista osztályharcos front, Kruscsev Mao és társaik világ bolevizáló céljai javára. , . * * * TÚLLICITÁLHATJÁK EGYMÁST a jelöltek harsány külpolitikai antikommunista jelszavakban a választási céljaik elérésére, nem ér semmit. Csak a tettek érnének valamit. . Az 1956 november 4-ét követő napokban megírtuk jtt, hogy az Egyesüli Ellenfelei vagyunk minder i osztályuralemnak és osztályerő k j szaknak, miként ez a sok éves i- I rovat számtalanszor hangoztatta, k | Osztályharc helyett az osztályok k | kölcsönös méltányossága alapjár 3 álló osztálybékének vagyunk hi;- vei, miként az az Egyesült Állaij mokban a kommunista propagan:i dával szemben fennáll, részber a unionoknak és a unionizmus[, nak F. D. Roosevelt által történt- felkarolása, részben a F. D . Rooa sevelt által hozott New Deal tört vények révén, részben pedig a remény által, hogy Amerikának b lesznek még olyan uj kormányai, a amelyek a New Deal további ki- T építését végre fogják hajtani, t hogy a USA-ban még teljesebben a! ki lehessen huzni, a gyékényt- ja kommunista izgatás és kommua nista reménykedések alól. 1 Hisiriink abban, hogy a sza' badság napfényes légkörében, ' marxista és leninista osztályharc ' nélkül el lehet érni, hogy minden 1 j jóravaló, dolgozó embernek polj gári életviszonyok közti, rendes • életlehetőség jusson, mindenki ' j felemelkedhessék tisztességes em■ : berséges gazdasági fokra. Senki 3 ■ se legyen többé proletár s emel-I slett az individuális szabadság 5 {minden téren megfelelő érvénye- 1 sütési lehetőségekhez jusson. — | Osztályuralom nélküli társadal- 3 !mat áhitunk s nem akarjuk visszar hozni a régi osztályuralmi ma» gyár világot, amely a nagybirtok , és nagytőke gazdagságának tult lengését mutatta a köznép milliói, nak ijesztően aránytalan heiyze. tével, a kisparuszitx»g és a uiuní kásság nagyrészének nyomorusá- gos életviszonyaival szemben. A t világháború előtti idők közviszo- nyait talán felesleges újra emlé- kezeibe idézni, hiszen az ameri; kai magyarság alapjait azok a magyarok vetették meg, akik- idejöttek, mert hazájukban nem i találtak jó boldogulási lehetősé> get. És amikor az amerikai magyarság vezetői 1938-ban Ma-i gyarországort párták, akkor sem- találtak valami sóikkal jobb vi| szonyokat s néhai Molnár István, • a Református Egyesület akkori ■ egyik főembere meg is mondta ezt magának Horthynak is. . . r Azonban még ma is találunk . vezető magyar emigráns politi; kust, akinek az az álláspontja, i hogy Magyarországon nem lehet megvalósítani azokat a New Dea! | eformokat sem, amelyeket Ame; rikában már megvalósítottak és i j Magyarországon nem lehet a i unionoknak olyan engedményeket tenni, mint Amerikában, nem lehet olyan jó béreket adni, mint i Amerika teszi és Magyarország {nem eng.edhet meg magának ! olyan "welfare kapitalista” {rendszert sem, mint ami F, D. Roosevelt elgondolása volt, mert "Amerika tökegazdag ország, ahol a tőkések megengedhetik maguknak, hogy valamit leadnak a szakszervezett munkásoknak, de Magyarország tőkésze gény ország és ott ezt nem lehet megtenni, mert akkor nem feiödik majd eléggé az ország gazdasága és ipara,” * * * EZT AZ ÁLLÁSPONTOT megértjük, mint tőkés osztályhar-1 cos álláspontot, épp úgy mint ahogy Kádár János az Egyesült | Nemzetekben mondott beszédé- j ben art hangoztatta, hogy min-! den, amit az 1956-os forradalom leverése érdekében tett, azt marxi osztályharcos "ideológiai meggyőződésből”, mint a munkásosztály “öntudatos” fia tette. I I De mindkettőt egyaránt helyj telenitjük és 1956-nak negyedik évfordulóján újólag hitet teszün a szabad választások | mellett, amelyek kapcsán hinni kell, hogy nem az igen régóta i hazájuktól távolélő, reakciós po litikusok, hanem a haladottabbak és az idők viharait átélt és be- I lőlü/k sokat tanult otthonmaradtak szellemének uralmát, egy | olyan uj magyar viWgot hozná-1956 OKTÓBER 22-ÁNA! negyedik évfordulóján az ameri kai elnökválasztási kam-ánynal és az Egyesült Nemzetek Krus csev. Kádár és más diktátorol részvételével lezajlott, üléséinél zenebonája nem sok reményt ac azoknak a céloknak közeli meg valósitására, amelyekért az u magyar szabadságharc hőse életüket vetették kockára. A vélamények eltérők afelől melytk voltak e célok. Az Egyesült Nemzeteknek annakidején £ kérdés kivizsgálására kiküldőt! bizottsága olyan jelentést adott amely—az itt sokszor sültgalamt politikának minősített, Dullei féle "fokozatos önfelszabaditási’ "politiká sugalmazására, — azi azálláspontot foglalta el, hogy í forradalom nem a kommunizálások, hanem a vezetők stalinists terror uralma ellen tört ki: nem a termelési elosztási és más gazdasági tényezők államosítását kifogásolta, hanem annak keretén belül demokratikusabb atmoszférát követelt. Dulles nyilván tudatosan naiv, de számos szavazópolgárral elhitethető felfogása, mihamar megcáfolódott és a Szovjet a vörös erőszak uralom alatti országokban sohasem fog oly engedménye két tenni, amelyek a kommunista rendszer lényegét érinthetnék. Beigazolódott ez, amikor a lengyelországi kommunizmus, pár hónappal azután, hogy Gomulka néhány, a lényeget nem érintő, jelentéktelen enyhítést tett, ismét visszatért a régi kerékvágásba, ieriját szorosra i«-fcta a gyeplőt. Sőt beigazolsdott már magának a magyar forradalomnak irgalmatlan, véres leverésével is, mert az 1956 november 4-i orosz lehengerlés, amely megakadályozta a Nagy Imre átmeneti kabinetje által tervezett szabad választaso kát, azt jelentette, hogy a Szovjet sohasem fogja tűr,ni, hogy a rendszer lényege a legcsekélyebb veszélybe is kerüljön. Azóta is többször kimutattuk, hogy az E. N. ötös bizottságának ez a megállapítása hamis és épp oly helytelen volt, mint né- F«ai Dulles halva született önfelszabaditása elmélete. Igaz, hogy Gomulka rengeteg hiábavaló életáldozattól és börtö,nszenvedéstől mentette meg honfitársait, de végeredményben épp úgy nem ért el semmit, mint a magyar forradalom. A magyar nép az individualista életrendhez való ragaszkodásáról történelmi bizonyságot tett s ennek talán még hasznát is láthatja, — ha most nem is, de talán majd egyszer, — hiszen a történelem még ntm ért véget, ha a mai világnézeti nemzetközi küzdelem egeszen más is, mint amikor nemzeti imperializmusok álltak szemben egymással hatalmi vetélkedésben. S ne kicsinyeljük le a lengyel népet sem, ha a maga speciális helyzetében, — a németekre a hitleri imperialista orvtámadás miatt, szinte épp úgy haraggal és félelemmel gondol, mint az oroszokra, — és a maga, a magyarokénál némileg nyugodtabb temperamentumával nem is mint el a végső életáldozatokig a kommunista túlerővel szemben. * * * A MAGYAR NÉP, — közhelyet mondunk vele, — maga akart dönteni a sorsáról, a rendszerről, amelyben élni akar e3 Moszkva nem engedte meg a tervezett szabad választásokat, mert ez a kommunista rendszer halálát jelentette volna, miután szabad választáson a kommunisták még sohasem kaptak többséget. Még egy közhely, amelyet azonban sokan talán tudatosan, talán a tudatlanul a megnyilatkozásaikban nem akarnak tudomásul venni: Kruscsev és Kádár “osztályérdekből’ ’ osztályuralmi erőszakot alkalmaztak, mert azt akarták, hogy a kommunista munkások kezén maradjon az ertazukkftl szerzett hatalom.
