Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-09-30 / 40. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAH—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered na Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of MareÉ 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 40-ik szám BETHLEHEM, PA., 1960 SZEPTEMBER 30 Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Megkezdődött Nixon és Kennedy nagy televíziós vita sorozata Hétfőn este zajlott le a nagy televíziós vonalakon Nixon és Kennedy első egy órás vitája a belpolitikai kérdésekről. Még bárom ily vitaest lesz köztük a választás előtt s legközelebb a külpolitikái kérdések kerülnek sorra. A vita nyugodt hangú volt. Mindkét elnökjelölt szenvedé- Ivesség nélkül beszélt. Kennedy a kisembereket segitő, népbarát szellemben, főleg a minimális órabér, az aggok kórházi ellátása és a farmerek kérdéséről, mig Nixon e kérdésekben főleg a ta­karékosság szempontját tartotta szem előtt. Nixon hangoztatta, hogy a szociális reformok terén el kell mozdulni a mai holtpontról, mert igy lehet belpolitikailag legjob­ban harcolni Kruscsev azon tö­rekvése ellen, hogy a lakosság életszinvonala terén felülmúlja Amerikát s általában a kommu­nista propaganda ellen. Kennedy kedden Clevelandon beszélt nagy hallgatóság előtt és! kijelentette, hogy a kommunista; erőszakuralom alatti keleteuropai országok mai sorsát nem tartja elfogadható megoldásnak. r. o. idézen elő az E. N.-en belül a kommunista blokk javára. Nkru­­mahnak Cana uj afrikai állam elnökének a következő napon az E. N.-ben elmondott, Lumumbát támogató beszéde tanúsítja, hogy nem is egészen reménytelenül. * * * ÚJABB LESZERELÉSI tárgya­lásokat is sürgetett Eisenhower, de ennek legfeljebb az atomfegy­verek és rakéták termelése érde­kében szükséges időnyerés lehet mentsége. — A leszerelés, mint többször kifejtették mások és mi is régóta hangoztatjuk, nem lehet aktuális, amig a Szovjet a más országok erőszakos kommu­­nizálását jóvá nem tette, mert Amerika ugyan nem köteles .a második világháborúban ellene, a nazi barbarizmus oldalán végső­kig kitartó ellenségei számára ki­harcolni a függetlenséget és sza­badságot, de viszont mai sorsu­kat sem hagyhatja jóvá. És nem lehet aktuális, amig a Szovjet le nem mond a kommunizmus vi láguraimi céljairól. Mindezekre a Szovjet nem hajlandó, már a peipingi fanati­kus leninisták miatt, de osztály­harcos szolidaritásból sem. Minek tehát erről egyáltalán beszélni? Csak az amerikai békeszándékok bizonyítására? Az után, ahogy Eisenhower az 1956-os magyar forradalom idején (‘ Én egyetlen országnak sem mondtam, hogy fellázadjon Moszkva ellen”) be­bizonyította absolut békekész^é­­gét, ily bizonyításra további szük­ség nincsen. 'Kruscsev a tavaly beterjesztett általános” leszerelési" utópia programmja felmelegitésével ko­­médiázott újra a közel és két é3 félórás beszédében. Ennek azzal akart nagyobb nyomatékot adni, hogy magával hozta az egyes Vasfüggöny országi pártfőnökö­­kee és idehivta a “leszerelési” javaslatai megtanácskozására az E. N. tagállamok államfőit, illet­ve politikai vezetőit. A fontosab­bak közül el is jöttek vagy még jönnek mind. Egyedül a rátárti De Gaulle látszik végleg távol­maradni. De akármily nagy felvonulást is rendez Kruscsev, semmit sem ködösít el abból a köztudomású céljából, hogy Amerika atombá­zisait és a NATO katonai hatal­mát akarja megszüntetni. Azt akarja, hogy az individualista vi­lág védtelenné tegye magát. Azt hiszi más oly ostoba, mint amennyire ő okos? Arról sem beszélt, hogy a nukleáris fegyverek, rakéták és a általában a haderő leszerelését miként kivánja ellenőriztetni, ami pedig még akkor sem volna elhanyagolható kérdés, ha jóvá­­tenné más országok erőszakos kommunizálását és lemondana a világuralmi végcélról. S egyáltalán lehetne-e hinni még ebben az esetben is, hogy tényleg nem játssza ki az ellen­őrzést, Lenin mondta, hogy az osztályharcos ellenfelet megcsal­ni nem bűn, hanem kommunista jrény. , * * * KRUSCSEV haragszik Ham­­narskjöldre, az E. N. főtitkárára’ mert lentjárt Kongóban és nem viselkedett úgy ahogy ő szerette volna. Nyilván azt érzi, hogy a Főtitkárnak az állásánál fogva semlegességre törekvő magatar­tása zavarja afrikai cirkulusait és 5zért azt javasolta a beszédében, hogy bocsássák el és a helyébe íöjjön egy háromtagú direktó­rium, amelynek egyik tagja az individualista, a másik a kommu­nista és a harmadik a semleges országok megbízottja volna. Nyilván a mozgási szabadsagá­nak korlátozása miatt azt is em­legette, hogy az E. N. központ­ját helyezzék át valahová Euro oába, Svájcba Bécsbe vagy Mosz­kvába. (S persze az Egyesült államok fizesse akkor is az E. N. Fenntartása költségslnsk Ugn»* Meghalt Káldor Kálmá Az amerikai magyar ujságirí egyik érdemes alakja, Káldc Kálmán, a St. Louis és Vidék cimü hetilap sok éven át vo szerkesztője hosszas betegsé után elhunyt magas életkorba! Évtizedekig volt a középnyt gáti lap szerkesztője és az ottar magyarság összetartásának buzg munkálója. Egyidőben amerikt magyar újságíró egyesületet i alapított, de a kísérlet csak eg; szükebb csoportra szoritkozotl \z elárvult eszmének aligha aka( aj gazdája. A régi amerikai magyar ujsá josok száma ismét megfogyat ■’.ozott Káldor Kálmán halálává :s lassanként elmennek mind ■ kiknek oly nagy részük voh ab :an, hogy az amerikai magyarság ó amerikai lett, de magyarságé s megőrizte...----------------ooo---------------­A helyzet Kongóban: Kruscsev kedden azt indítvá­nyozta az E. N. -ben, hogy a tíztagú genfi leszerelési konfe­renciát öt semleges állammal kiegészítve, folytassák. Ezek a “semleges” országok India, Indo­nézia, az Egyesült Arab Köztár­saság (Egyptom és Szíria) Gana és Mexico volnának. Egyptomban diktatúra, Indonéziában pedig “irányitott demokrácia”. (A bi­zottságnak igy 5—5 kommunis­ta, NATO és semleges tagja vol­na. Nasszer a felszólalásában a kommunista Kínának az E. N.­­be való felvételét sürgette és fed­­dő hangon beszélt Hammar­­skjöldről. niszterelnö.k ismét szerepel é3 újra az élre remél kerülni a Szov­jet és egyes Szovjet barát afrikai politikusok segélyével. Mobutu ezredes továbbra is | kezében tartja a katonai hatal­­| mat. A Kasavubu elnök által kinevezett Ilio miniszterelnök konferenciát hivott egybe, hogy egymás közötti békés megegye­zést kíséreljen meg. NEM AK ARTA, HOGY NEVES­SENEK RAJTA. . . i | gyobb kvótáját, közel egyharma jdát.) ! Herter külügyminiszter, — aki : nél már nagyobb eszü ember ií vezette egy világhatalom leül ügyeit kevésbbé nehéz helyzet ben, — azt állította a Kruscsev beszéde után, hogy Kruscsev há­borút üzent az E. N.-nek. Hertei nemigen lát tovább az orránál. A vezetőség átszervezése nem ií oly egyszerű dolog, mert előbb meg kellene változtatni a char­tert, amely csak 1965-re engedi : | meg változtatások megtárgyalá- i sát. Kruscsev.nek jó a mai E. N., de miért ne próbálja meg, magá­­| nak még jobbá tenni? És min­denesetre nem árthat a mülárir.a, igy kevésbbé veszik észre, mennyi ! előnyei vannak az E. N.-nak a kommunista taktika számára és | nehogy bárki is az individualista I világból arra gondoljon, hogy az iE. N. nem töltötte be az eredeti ^ célját amelyre alakult, nem biz­­itositotta a népek békéjét szabad­ságban, — miként azt azon or­­[ szágok sorozata bizonyitja, ame­lyekre Moszkva felerőszakolta a kommunizmust, — és legjobb volna, ha az a individualista orszá |gok véget vetnének annak a vég- 1 zetes tragikus helyzetnek, hogy j leghalálosabb ellenfelükkel él­nek egy tető alatt, aki a legfőbb létcéljaként a vesztükre tör'. * * * OLVASSUK, hogy a NAT'O- országok, de a semlegesek közül is számosán helytelenítik Krus­­csevnek Hammarskjöld elleni tá­madását és az ellene irányuló ja­vaslatot és többségi szóval meg­erősíteni kívánják állásában és bizalmukban. Nekik szombaton este azt üzente Kruscsev abból a long is­­! landi villából, ahová a hétvégre a State Department engedélyével mégis elmehetett, hogy ha nem i fogadják el a Hammarskjöld szü­­| rét kitevő javaslatát, “a leszere­­| Iési megegyezés lehetőségét te­szik kockára vele." Kruscsev azt hiszi, hogy ez­zel még erősebbé teheti a Szovjet nozicióját az E. N.-ben, még inkább eszközül haszmálhat­­! ja, ha egy Szovjet tipu°u hármas direktórium kerül az élére. De ki fog lépre menni ennek? Kinek kell a leszerelés a mai statusquo és a mai kommunista végcélok alapján, akármily keserves ára van is a fegyverkezési verseny- i nek? Nem a főtitkári állással, hanem 1 az egész E. N.-nél van baj. Az I individualista országok váljanak j külön, nyissák meg az Atlanti Szövetséget és NATO-t a többi individualista országoknak is és egyesüljenek egy hatalmas, EGY­NEMŰ tömbben, ahol egymás­közt vannak és egységesen, sza­badon képviselhetik érdekeiket, felszbaadulhatnak a Szovjet nyo­másától és vétójától, az egész abnormális kényszer barátságtól, amely ráfekszik minden cseleke­detünkre, bénit és fojtogat, ami­kor szabadon kellene fellépniük!-----------cv *n- •— ÚTRA KÉSZEN HILLARY UJ EXPEDÍCIÓJA Malone (Florida) rendőrsége hosszas üldözéj után elfogta a 25 éves Robert Dean Dickeyt, aki rövid idő leforgása alatt két­szer tört be a "Farmers Bank”­­ba. Arra a miért tert vissza első bűncselekményének szinterére, Robert Dean Dickey elmondotta, hosry ott 1500 dol­lárt zsákmánvolt, viszont az új­­sávban azt olvasta, hogy a pénz­tárban még 22 ezer dollár volt. —Biztosan kinevetett a bank­­igazgató, hogy ilyen ügyetlen voltam — mondta a betörő —, ez az egyetlen oka, hogy ismét cda törtem be. Rajtam ne neves­senek. i A második betörés ugyan job­ban végződött, mert sikerült I 0 ezer dollárt zsákmányolnia, de a reendőrök üldözőbe vették és nem sikerült kereket oldania. MOSZKVÁBAN MEGNYÍLT MAGYAR KIÁLLÍTÁS A múlt .héten megnyílt Moszk­vában a magyar ipari kiállítás, amely 300 vagon iparcikket mu­tat be. A hatalmas méretű kiállí­tás majdnem egy hónapig lesz nyitva. A megnyitó-ünnepségre magyar kormányküldöttség uta­zott Moszkvába dr. Münnich Fe­renc vezetésével. A küldöttséget a vnukovói re­pülőtéren Mikoján fogadta. — Megérkezésük napján diszebéd volt a Kremlben tiszteletükre. Mint érdekességet említhetjük meg, hogy szinte egy napon nyí­lott meg Moszkvában egy telje­sen hasonló méretű ipari kiállítás, amelyet a japánok rendeztek. Az Egyesült Nemzetek közgyü lésén, kedden Nasszer egyptom I diktátor azt javasolta, vegyék fel I újra a félbeszakított genfi lesze­relési konferencia fonalát és az | E. N. foglaljon állást annak ér­­j dekében, hogy Eisenhower elnök | és Kruscsev találkozzanak és tár- I gyaljának a leszerelés kérdéséről. Kruscsev az újságíróknak váll­­j vonogatva kitérő választ adott. Washington úgy nyilatkozott, hogy nem annyira ily tárgyalások létrejöttéről, mint arról van szó, hogy ha Eisenhower tényleg összejönne Kruscsevvel, az utób­bi komolyan látna e hozzá a tár­gyalásokhoz? Azonkivül Eisen­hower ragaszkodik ez esetre sza­bott feltételei teljesítéséhez, köz­tük a Szovjet által nemzetközi vizek fölött lelőtt RB 47-es repü­lőgép hattagú legénységéből élet­ben maradt két pilóta szabadon bocsájtásához. Kruscsev uj leszerelési konferencia mellett öt “semleges” részvételével Eisenhower hétfőn és kedden Nasszerrel, Nehru indiai és Mac­millan angol miniszterelnökkel és más prominens külföldi államve­zetőkkel tárgyalt, maid helikop­teren visszatért Washingtonba. Előzőleg hétfőn választási kam­pány ügyekben is tárgyalt, többi közt Rockefeller new yorki kor­mányzóval. Kruscsev hétfőn este résztvett eqy new yorki banketten, amelyet Cyrus Eaton, a hires különc cle­velandi milliomos gyáros rende­zett tiszteletére. Kruscsev kijelen­tette a banketten, hogy előbb ha­tározzák el a leszerelést s azután ő elfogad minden ellenőrzési fel­tételt. | A banketten számos vezető nagymaros vett részt akik eltit­kolták nevüket, de az újságírók egyeseket felismertek. Harc a főtitkár körül Előzőleg hétfőn Diefenbaker kanadai miniszterelnök védelmé­be vette, mig Novony cseh állam­elnök támadta Hammarskjöldött. Felszólalt maga Hammarskjöld is és hangoztatta, hogy a támadás amiatt éri, mert “pártatlanságá­ból, függetlenségéből és tárgyila­gosságából" sohasem volt és nem is hajlandó engedni. Nagy ová­cióban részesítették többi közt afro----ázsiai delegátusok is, mig Kruscsev és a Szovjet blokk töb­bi delegátusai tiltakozásul mérge­sen csapkodták az asztalt. Castro nyelvöltögetései Felszólalt Castro cubai diktá­tor is és kígyót békát kiáltott az Egyesült Államokra négy és fél órás beszéde alatt. Még az amerikai választásokba is beavat­kozott, de az elnök erélyesen le­intette- hogy ez nem tartozik az E. —hatáskörébe . Azzal is fenyegetődzött, hogy az Egyesült Államok cubai kikötője megszün­tetését fogja követelni. Hir szerint Macmillan angol miniszterelnök próbál találkozást összehozni Eisenhower és Krus­csev között. A MAGYAR ÜGYET FELVETTÉK AZ EGYESÜLT NEMZETEK KÖZGYŰLÉSE NAPIRENDJÉRE Aucklandból jelenti a Reuter: Edmund Hillary, a Mount Everest meghódítója uj expediciót vezet a Himalájára, hogy felhutassa a havasi embert. Az expedícióban 6 uj zelandi, 6 angol és 5 ame­rikai hegymászó vesz részt. Az expedíció tagjai felmásznak a Makalu csúcsra és kilenc hóna­pot töltenek 5,786 méter magas­ságban. KÜLFÖLDIEK MAGYAR­­ORSZÁGON A bécsi Magyar Híradó írja: A nyári hónapokban a magyar idegenforgalom kiszélesedett, s jelenleg naponta tekintélyes szá mu ülföldi tartózkodik az országi ban. Augusztus havában főleg csehszlovákok, lengyelek, oro­szok és románok vendégeskedtek a Balaton mentén, azonkívül né­hány francia, osztrák, nyugat­német, holland, olasz és belga turista. A nyugati látogatók zömét azok az egykor Magyarországról kivándorolt amerikaiak teszik, akik 20—30 év után rokoni lá­togatásra érkeznek most Magyar­­országra. A külföldiek számára a legnagyobb vonzóerőt Budapest és a Balaton jelenti, de sokan lá­togatnak el Debrecenbe és a Hortobágyra is. , —(lOU-.....■——» KUDARCOT VALLOTT A HOLDRAKÉTA Szeptember 25-én Cape Car veralon eey Pioneer VI nevű m bolygót lőttek ki azzal a cél! hogv a hold körül keringjen, a ielek szerint néhány ezer mé földnvi magacsáeRban, de még föld körzetében elégett. A sikertelen kísérlet arin’e' 9-10 Jwlllte dollárt emésztett h DR. SCHWEITZER ÉS AZ EURÓPAI CIVILIZÁCIÓ Dr. Albert Schweitzer, az is­mert Nobel-dijas orvostudós, aki az afrikai őserdőben berendezett kórházában gyakran kénytelen fogadni a kiváncsi utazók látoga­tását, nemrég Európában járt, s egy banketten az újságírók és po­litikusok valóságos kérdés-pergő­­tüzzel árasztották el. Egy francia államférfi a következő kérdést in­tézte a nagy tudóshoz: — Mi a véleménye az európai civilizációról ? — Nem rossz gondolat — he­lyseit Schweitzer, — M«? kelle- Sfi veWsitftlvi, amelyet a japánok rendeztek. —■ — - non------------­AZ ANGOL UNIONOK A NÉ-, MET RAKÉTA FFGYVER­­, KEZÉS ELLEN Az angol szakszrvezetek hatá­rozatot fogadtak el, amely elitéli azt, hogy a nyugatnémet hadsere­get atomfegyverrel és rakétával ^ látják el. Ugyancsak tiltakozik a | határozat az ellen, hogy Angliá-! ban német támaszpontokat állít­sanak fel és hogy német katoná­kat Angliában, képezzenek ki. A határozatot, amely azt is' megállapítja, hogy Nyugat-Né metországban számos magasran­­gu tisztviselő még mindig náci­elveket vall, a szakszervezeti ve­zetőség akarata ellenére terjesz­tették be és szavazták meg. ---------------ooo-------------­A NÉMETEK ÚJRA NAGY HADERŐT AKARNAK A nyugatnémet tábornoki kar hatalmas feltűnést és nem kisebb felháborodást keltő emlékiratban követelte az általános kötelező katonai szolgálat bevezetését, a különböző, haditengereszetet, a légierőt korlátozó és az atom­fegyverkezést megtiltó nemzetkö­zi megállapodások és egyezmé­nyek felfüggesztését, illetve hatá­lyon kívül helyezését. A nyugati körök meglepetése nem volt kisebb, mint a bolseviki hatalmak felháborodása és félel­me. Időközben kiderült, hogy a ; némee tábornokok nézeteit Ade­nauer és kormánya is osztja s a nyugati szövetségesek e terveket izgalom nélkül fogadták.--------------f\rtrx ............ — JAPÁN TRÓNÖRÖKÖS USA-BAN Akihito japan trónörökös és ifjú felesége kedden repülőgépen Washingtonba érkeztek, ahol ál­lamfői külsőségek között fogad­ták. Este Eisenhower elnök dísz­vacsorát adott a vendégok tittte­km?«! NEM VOLT ANNYIRA szén- ii zációs sem Eisenhower elnök, k sem Kruscsev beszéde, mint azt n előre behirdették. A propaganda ! e mindkét oldalon ezúttal is tulját- ! E szotta szerepét. ti Eisenhower beszéde nem is n Iethetett volna szenzációs, mert elnökségének ez utolsó hónap­jaiban célja csak az lehet, hogy önérzetesen töltse be hivatalát, li de kerüljön minden olyan akciót, d amelynek örökölt felelőssége su- v lyos teher volna leendő utódja k számára . Beszéde valóban önér- ! n zetes hangú és méltóságteljes t volt, de kissé száraz. Tálán a leg- n államférfiuibb beszéde volt, két- h ségtelen építő szándékkal, — de !n lehet e építő egyezség a Szovjet- , n tel, amely kommunista uj világot ‘ ^ akar, építeni az individualista n világ romjain? n Építő szándékú volt többi közt k abban, hogy követelte, egyetlen h hatalom se avatkozzék be az ón- j b állósághoz jutott uj afrikai or- !k szágok ügyébe s hogy segítséget le Ígért felvirágzásuk érdekében.— n Határozott fellépése, öntudatos Iá hangba szinte feledtette azj utóbbi idők nem egy kevésbbé h szerencsés és kevésbbé méltóság- ki teljes akcióját, különösen a U-2 h repülőgép ügyében oly kinocan|te ható kapkodást. |C Tiltakozott az ellen, hogy azjb Egyesült Nemzeteket bárki visz- E S2aélések eszközéül használja.Ezt f, főleg a Szovjet a propagandára 0 értette, holott maga az a ténv, f< hogy az individualista országok b együttülnek Moszkvával az E. N.- g, ben, — mint ismételten kifejtet- |Se tűk és most élesen kidoborodik, I — alapvetően helytelen. '£] A Szovjet azért merészeli p folytatni a kommunizmus útját m előkészítő aknamunkát a külön- fj böző világrészeken és országok- a} ben, mert tudja, hogy Amerika fo. nem akar háborút, Eisenhower I \, többször kinyilatkoztatta, hogy Ji( Amerika “nem lesz az, aki elsőül ja fogja használni az uj fegyvereket’ £ minden panasz tehát az E. N. |V( elé kerül, ahol legrosszabb eset-Jb; ben egy vétóval, el lehet simítani a dolgokat komolyabb bonyo-jf) dalmak nélkül. A Szovjet nem- |m csak propaganda szószékül, de I villámhárítóul is használja az E. js N.-t a legalattomosabb kommu- k; nista terjeszkedési taktika számá­la" ‘ ] zi KONGO esetében a Szovjet aj, nyíltan Lumumbát támogatja és “technikusokat" és anyag segitsé­­get is küldött számára. ^ Kétségtelenül ugyanolyan sze­repet szán Lumumbának Afriká- tl( ban, mint Castronak Délameriká­­ban. Sőt Afrikában az uj államok vezetői között is többen vannak, ^ akik lapdázni látszanék vele és ej egyelőre igyekeznek kihasználni te támogatását, nem félve attól, jí< hogy később nagy árat kellhet yj fizetni érte... , A Szovjetnek az E. N. a.rra jó, m hogy az együttélésnek és a béke érdekében való közös munkának ", intézményes látszatául és kamu- Qc flázsul szolgáljon az elvakult cél- nj jai érdekében sokhelyütt a háttér er bői űzött intrikái, aknamunkája, bajkeverése számára, amelyek­nek első célja lehet nemzeti, fő hogy fellazítsa a réei rend tala­­ját, robbanásra feszítse a politi- rn kai légkört az illető országban, v> de a végeél mindenütt az ország- vc nal kommmunistává tétele. — fő Eisenhower a beszédében óvott az se afrikai felforgató munkától, mint- tá egy üzente a Szovjet címére, !ez anélkül hogy megnevezte volna j h< (ami felesleges, mert mindenki;JÖ tudja kiről van szó) — de ki hi- ni szí, hogy a Szovjet most már in abba fogja hagyni, amit a fekete ni földrészen kezdett? or Ne álltassuk magunkat: Afrika egész ébredése ilyen Szovjet ak1- ne namunka eredménye, nem is le szólva arról, hogy Kruscsevnek já egyik közbenső célja, hogy az pé afrikai népeknek az E. N.-be va- ,k\ ló bekapcsolódásával mind in- Ál kább »rőhetebnl eltolódást , f« E. N. közgyűlésén és annak során “váratlan és jelentős kijelentése­ket" fog tenni. Nem ismeretes, hogy ezek miből fognak állni. Kádár felszólalásának hire a különböző nemzetek delegátusai között kommentárokra ad okot. Híresztelések vannak egy akció­ról, amely azt célozná, hogy Ká­dár felszólalásának pillanatában az 1 956-os magyarországi vérfür dőt elitélő delegációk tömegesen tüntetőén kivonulnának a terem­ből. A magyar delegációt tudvalé­vőén 1956-ban nem ismerték el és az elismertetés ügye még je­lenleg is függőben van az E. N. igazoló bizottságában. Kádár felszólalását meg lehet­ne előzni ha a bizottság végre elutasítóan döntene az elismerte­tés kérdésében. Erre azonban ke­vés kilátás van bár ily férfias lé­pés nagy meglepetés volna. Kádár new yorki sétái Kádár a magyar delegáció 10 East 7 5 th Street alatti házában lakik. Megnézte New Yorkot, anélkül, hogy bárki felismerte és tüntetett volna ellene. Többi közt a Times Squaren, az Empire State Buildingben, a város házán és a Wall Street banknegyedében for­dult meg s mindenütt hosszabban időzött titkos rendőrök kíséreté­ben. —---------ooo ÖTSZÁZMILLIÓ RUBELES KÖLCSÖN INDIÁNAK New Delhiből jelenti a Reuter: Az indiai pénzügyminiszter ked­den közölte a parlamentben, hogy a Szovjet Szövetség 500 millió rubeles kölcsönt hagyott jóvá a harmadik indiai ötéves terv megvalósítására. USA már több mint egy billió dollárral Indiát v Az Egyesült Nemzetek ügyren- E Ji (stearing) bizottsága megkezd j ‘ :e a közgyűlés napirendjére java- 11 sóit 88 ügy tárgyalását. A Szov- E iet kivánja a kommunista Kina felvételének kitűzését is, de j Washington ezévben is a kér- J, elésnek egy évvel való elhalasztó- 1 sa mellett van. r Tárgyalták az Egyesült Álla- t mák azon javaslatát is, hogy az a 1956-os magyar szabadságharc c legázolása ügyében kiküldött Sir t Lesüt Munro ausztráliai politikus l jelentését tűzzék napirendre. — Mint ismeretes, sem a Szovjet, ■ sem a magyarországi kommunista i <ormány nem engedte meg, hogy 1 Vlunro a helyzet kivizsgálására i jeutazhassek Magyarországra, mert ezt "belügyekbe való bea- r ratkozásnak" tekintenek. e Munro már 1958-ban kapta ezt t i megbízást és már tavaly jelen- % ette, hogy nem engedik be Ma- p jyarországra, de a közgyűlést a megbízatásának folytatása mel- 1 ett határozott. Ez évben a jelen­és csak megismétli a tavalyiakat. ^ Az ügyrendi bizottságban a j magyar delegátus ellenezte a na- j airendre tűzést, de a bizottság t I 2 szavazattal 4 ellen amellett1, határozott, hogy a jelentés ügyét j Felveszik a napirendre. Nem is- -y merettes, hogy a tárgyalásnál mit { ríván javasolni Washington, sem ! j aedig az időpont amikor a tárgya- p ásra sor kerül. Megfigyelők úgy látják, hogy Washingtonnak egyelőre az célja, bogy a magyar ügy ne kerüljön e a közgyűlések napirendjéről és bogy a Szovjettel szemben kiéle­ződött helyzetben ütőkártyául le- t ?yen kéznél a Szovjet támadásai < nak ellensúlyozására. 1 Kádár felszólalni készül J A magyar delegáció sajtótisztie | közölte * lapokkal, hogy Kádár i János kiMádn Ilii NASSZER EISENHOWER -- KRUSCSEV TALÁLKOZÁST AKAR KÖZVETÍTENI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents