Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-09-16 / 38. szám

The

Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgáló függejjer ' V> sadahv;

BETHLEHEM HÍRADÓ

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA ’

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

Előfizetési dij egy évre..................,$5.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Entered as Second Class Matter May 18. 1923. at the Post Office at Bethlehem. Pa., under the Act of March 3, 1879”.

AMERICAN IN RPIEIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE

PUBLISHED EVERY FRIDAY

Subscription one year........................ $5.00

Official Organ of the

IIungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity.

Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében

BETHLEHEM. PA.. 1960 SZEPTEMBER 16

Egyes szám.* ára 10 cent

VILÁGTÜKÖR

jjj| I ná az individualista világ hitét és ... ; bizalmát Amerika tekintélye, l||| I gerincessége s világvezetői hivatása iránt, miért ne kísérelhetnénk

juj mcs?,

illi Miért kelljen továbbra is kompániában lenni Kruscsevvel, Kádárral és cimboráikkal, amikor ennek minden lényeges ügyben csak a kommunizmus látta hasznát, s mint a magyar ügyben oly ■jf | tiagikusan kiderült, az E. N. csak J a semmittevés függefaleveh 3’ olyankor, amikor pedig cselekvést kívánna az individualista világ 5”j erkölcsi szolidaritás érzete?

‘l Bátor nagy gesztusra, határo-■ ,e zott lépésre van szrkség. A *’ Szovjetet, amely az E. N.-t is’ csak a maga kommunista világ-1 1 uralmi pecsenyéje megsütésére. ni akarja felhasználni. pereputtya-1 ai val együtt faképnél kell hagym, ] !'! és az Atlanti Szövetséget és j"i NATO-t kiterjeszteni mindazon | néoek befogadásával, akik az "i individualista világ egyfajta, óntudatos tömör egységét és teTes! " cselekvési szabadágát akarják, j I nem pedig társasviszon t azokkal " akik minden percének minden'

I gondja, hogyan temethetnének el j mielőbb bennünket. r. o.1

y | ooo-----j

Az acélipar helyzete !

ni .. —|— .. i

Acélipari szakemberek azt jó-i | solják, hogy az őszre várt üzleti j javulás, ha megérkezik, sze'ény ^ arányú lesz. A beérkező rendelé-j g sek nagyságával továbbra is elégedetlenek. .r

Némely gyárak beérkezett ren-' delések révén a termelő képesség j i 3 7—40 százalékáról 45—50,

| százalékra emelhették a munkát. | .De a piac nem erős és optimista hangok süket fülekre találnak. A legjobb amit el lehet mondani, az{ hogy az acélpiac nem esett vissza a juliu3 eleje hanyatló fokra, amikor a gyárak közül szá-l mosan csupán a term előkép essé-l 1 glik 35-40 százalékáig kaptak I rendeléseket.

Az “Iron Age" acélipari szak- ] j lap szerint, ha az autó gyárak és j más nagy acél fogyasztók nem < t rukkolnak ki egyhamar nagyobT I ■ rendelésekkel, a javulás hosszú J j időbe fog tartani és lassú lesz. 1

[ - ■ ---ooo-------------(

5 “VAGY B. B. VAGY NEM , ADUNK VÉRT!” ■

rr ______

J A glasgowi Barlienne börtön- - ‘ ben furcsa jelenet játszódott le. : A börtön igazgatósága ugyaniä .' megtiltotta a raboknak, hogy cél- t ' Iájuk falát a filmsztárok, köztük Brigitte Bardot, képeivel diszitsék. Ugyanakkor azonban éppen egy orvosi bizottság érkezett a 1 börtönbe, hogy a glasgowi “Vér. ! bank” részére vért vegyen a ra- 1 ’ bóktól, akik véraiánd/ékukat I 1 nagylelkűen felajánlották. A bőr- i 1 tönigazs'atóság tilalmára azonban i j kis lázadás tört ki és a rabok : testületileg kijelentették, ha nem : őrizhetik meg B. B. képeit, úgy : nem adnak vért. i

Rövid tárgyalás után a börtönigaz^ató engedett és a tilalmat hatályon kivül helyezte.

POLGARHABORU

KONGÓBAN

A VALLÁSI KÉRDÉS A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN KÉTÉLŰ FEGYVERNEK BIZONYULHAT

Kennedy szenátor demokrata párti elnökjelölt katolikus volta továbbra is választási propagandán nyag azok számára, akik nem ! a jelölt képességeit nézik, hanem elfogult, egyéni szempontjaikat akarják érvényesíteni Kennedy születési véletlenének kihasználására.

Maga Nixon alelnök jelentette ki röviddel azután, hogy elhagyta a kórházat, hogy meg van győződve, miszerint Kennedy, mint elnök hűséges polgára volna Amerikának és Roma iránti é zelrrseit sohasem helyezné fölébe polgári kötelességének. Javasolta, hogy mindkét oldal állapodjék meg abban hogy a jelöltek vallása kérdését többé nem é.intik beszédeikben és a kampány propagandában.

Gyűlések pro és kontra

Ennek dacára folytatódik az antikatolikus kampány, amelynek különösen egy Washingonban I 50 protestáns lelkész részvételével tartott gyűlés adott tápot. A gyűlésen Rév. Norman Vincent Peale (New York) vezetésével határozatot fogadtak el, amely szerint attól tartanak, hogy “egy római katolikus elnök az egyháza hierarchiája erős befolyásának volna kitéve.” Peale Nixon párti.

New Yorkban ellen gyűlés volt, amelyen 56 protestáns, 291 katolikus 1 görög ortodox és 1 5 1 ízrealita lelkész vett részt. Többi közt jelen volt Liechtenberger protestáns episzkopális vezető püspök, Oxnarn, Martin és Wicke protestáns püspökök, Jakovos' görög ortodox érsek és Richard Cushing bostoni bíboros, valamint Reinhold Niebuhr, a new, yorki Union Theological Semi-1 nary protestáns egyházi főiskola nagytekintélyű tanára.

“Ellentétes az amerikai felfogással” ,

“Bár pártossággal vagyunk gyaníthatok, de nem hallgathatunk. Jelölteknek vallásuk szerint való megítélése elvetendő beállítás és ellentétben áll minden tisztességes amerikainak azon felfogásával, mely helyteleníti osztály nak osztály, fájnak faj és vallásnak vallás elleni szembeállítását.”|

a kampánykörutján különösen Te- xasban oly fokú elfogultsággal i találkozott, hogy maga volt i kénytelen a papi körökkel érintt kezést keresni s újólag kijelente- i ni, hogy a vallása miatti aggályok- teljesen alaptalanok.

j Egy másik államban egy gyü. lesi közbeszóló megpróbálta za, varba hozni, de Kennedy ért talpraesett válaszban értésére adta, j hogy a mai korszakban nem a keresztény vallások hívei közti . ellentét szitása, hanem a közös . ellenség, az Isten ellenes és egyház ellenes kommunista világuralmi törekvések elleni összefogás az idők parancsa.

Eisenhower elnök a szept 7-i sajtókonferenciáján szintén elítélte a vallási kérdésnek kortescélokra való hánytorgatását.

Politikai megfigyelők szerint ; Kennedy vallásának firtatása . visszafelé is sülhet el. A katolikusok hivatalosan megállapított jelenlegi lélekszámú a USA-ban i 40, 871,802 fő, vagyis a lakosságnak mintegy 23 százaléka. A katolikusok arányszáma Délen 9, mig Keleten 34.4 százalék- Az antikatolikus propaganda szavazat veszteségeket okozhat Kennedynek a rendszerint demokrata párti Délen, de árthat Nixonnak Északon, arra késztet| ve olyan katolikusokat, akik kü- i lönben republikánusok, hogy Kennedyre szavazzanak. Ha ,nem hagyják abba ezt a felekezetieskedést, arra vezethet, hogy Ken- 1 nedy győzni fog a nagy északi [ ipari államokban és ez kiegyensúlyozza majd azon veszteségeit, amelyek a déli államokban esetj leg érik.

Nixon nagy kampányköruton

Nixon hétfőn kezdte meg országos kampányját, amely egész sor államba viszi el. Előzőleg egy sajtókonferencián úgy nyilatkozott, hogy az aggok kórházi biz| tositása terén csak bizonyos ha. tárokig lehet elmenni s ezzel láts hatólag szembehelyezkedett az e kérdésben ismeretes demokrata javaslatokkal, amelyek a kongresszusi pótidőszakban elfogadott és széles körben kevesek ja- I vaslatnál messzebbre mennek 1.

Congoban a múlt héten előbb Kasavubu köztársasági elnöi: csapta el Lumiauba ministerel, nököt, aztán Lumumba kinevezte önmagát jogforrásnak és puccsszerűen elcsapta Kasavubut és

államfőnek deklarálta magát. A lsét polgárháborús csoport között váltakozó szerencsével folynak i harcok fegyverrel és politikai vonalon.

Az Egyesült Nemzetek jelenlévő haderői igyekeznek egymástól ávoltartani az ellenfelek fegy:rec erőit.

A tulajdonképeni ellentétek ibban csúcsosodnak ki hogy Kaanga és még egy két tartomány sl akar szakadni és önálló állapot akar alkotni. Lumumba ezt egélesebben ellenzi és a Szovjet egitségére számit megakadályo* I

:as?ra

Az E. N. hivatalosan semle;es azon indokolással, hogy nem kar beavatkozni.

íét kormány

Ellentmondó hírek vannak ar-. ól, ki a helyzet ura, Lumumba

vagy Kasavubu. A hét eleján-j fasavubu emberei letartóztatták -umumbát, de három óra múlva' íjra szabad volt.

Lumumba a rádió és a repülő-] ér átengedését kérte az azokat j atonáinak őrizete alatt tartó '.gyesült Nemzetektől. Hasonló

kérése a katangai kormánynak », melynek hadereje belga tisz ek vezetése alatt áll. (A Kongo zelőtt belga gyarmat volt.)

Lumumbát a Szovjet, a Tsome elnöklete alatti Kta kata Kamgnt a belgák segítik hadinyaggal,

Hammarskjöld az E. N. főtitára Kasavubu pártján van. — zeretné lefegyverezni a kongoi atonaságot és ezzel elkerülni a olgárháboru kifejlődését.

A Szovjet a biztonsági tanács] sszehivását kérte, mert szerinte a úitkár túllépte hatáskörét, amior megszállta a rádiót és repü-| ítereket. Az ülésen valószinüleg gy Kasavubu, mint Lumumba elegátusai résztvesznek. Az tolsó hírek szerint a Kasavubu Ital kinevezett uj kormány Joeph lleo volt szenátusi elnök ezetésével megkezdte működéit.--------------ooo-------------.TOME Rő VÉL VH-ÁGITOTT ÉS FÜTÖTT VÁROSOK

Az atomenergiával történő viigitás és fűtés rövidesen valóság :sz Svédországban. A svédek tockholm közelében egyelőre ét atomreaktor (30 ezer és 65 zer kilowatt) felépítésén dolgozak, amelyek a munkálatok mai ítmusa szerint .már 1 963-ban háom kis város világításához és .késéhez fogják szolgáltatni a rükséges energiát. A szóbanforó három kis város: Soekringen, lubbaengen és Farira, mindgyiknek ötvenezer lakosa van.

ELFOGADJA E AZ E. N. KÁDÁRT MAGYARORSZÁG TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJÉÜL ?

AZ “IKKA” ÜGYFELEINEK FIGYELMÉBE

mdapesti “Uj Élet” cimü lap augusztus 15-i számában e;gy közlemény jelent meg, melyet szószerint az alábbiakban adunk olvasóink tudomására:

Az IKKA Külföldi Kereskedelmi Akción keresztül nagy számban érkeznek ajándékküldemények a világ majdnem minden részéről.

Az 1KIKA akció gyors, megbízható és pontos és ezért külföldön mind nagyobb számban veszik igénybe szolgáltatásait.

Az utóbbi időben számos panasz /érkezett hozzánk, hogy egyes államokban — különösen a, tengerentúli államokban — lel kiismeretlen egyének visszaélnek az IKKA nevével és jogosulatlanul vesznek fel megrendeléseket. Ez a magatartás azonkivül, hogy bűncselekmény, még tetemes anyagi kárt is jelent az ajándékozóknak.

Ilyen cégek: a Transglobus

Inc., 245 Fast 80th Street, New York 21, N. Y. *» a Cinad»

H.ungarian Institute, 72 Lippincott Street, Toronto, Ontario, Canada.

A fentieken kivül néhány más cég is IKKA alügynöknek tünteti fel magát és ilyen címen az IKKA részére átutalásokat vesznek fel és a befizetett pénzeket vagy megtartják maguknak, vagy jobbik esetben hosszú hónapok múlva — csak többszöri reklamálás után — továbbítják.

Az IKKA vezetősége ezúttal is felhívja ügyfelei figyelmét, hogy értesitsék külföldön élő hozzátartozóikat, ismerőseiket, hogy óvakodjanak az álügynököktől és befizetéseket kizárólag hivatalos rendelőhelyeken eszközökének. Budapest, 1960 augusztus 3.

“Monimpex’’ KUlk«r*sb*d«bni Váll»l»t

Legújabb jelentések szerint az a korlátozás, hogy New York Manhattan nevű részét nem hagyhatják el, csak Kruscsevre, Kádárra és Mehmed Shehu albániai diktátorra vonatkozik. Tito, mint Moszkvától független kommunista szabadon fog utazhatni az országban, ha kedve tartja, sőt ugyanezt megteheti Gomulka lengyel és Georghieu Dej román, valamint Zhivkov bolgár és Novotny csehszlovákiai diktátor is.

Az Egyesült Semzetek kedden megnyíló közgyűlésére Kruscsev felhívása nyomán idevárják Castro kubai és Nasszer egyptomi diktátorokat is, úgyszintén Sukarno t, az indonéziai "irányitott demokrácia” fejét és egy csomo más exotikus államfőt is, köztük az újonnan önállósult afrikai országokét is. Ekkora se- I re*?lés az Egyesült Nemzetek 1945-ös san franciscoi alakulása óta nem volt New Yorkban.

Még mindig kétes, hogy Macmillan angol miniszterelnök és De Gaulle francia elnök eljönnek e avagy külügyminiszterükkel | képviseltetik magukat? Az a ] kérdés, hogy Eisenhower elnök ] beszélni fog e a közgyűlésen, ké- I sőbbi időpontban fog eldőlni.

Kruscsev és kísérete, amelyben többi közt Kádár János és dr. Sik Endre magyarországi külügyminiszter is résztvesz szeDt. 1 9-én érkezik New Yorkba a ‘‘baltika" áron Justushajén. Ajp eddigiek

szerint Kruscsev nem a hajón, hanem a Waldorf Astoria szállóban fog lakni.

Cabot Ladjge a magyar delegáció ügyéről

Kádár János érkezése külön is felháborodást kelt, mert az E. N. ülésein és szavazati jogot is gyakorolhat, holott elismerése még mindig függőben van.

Ha most elővennék a magyar delegáció elismerésének ügyét és kimondanák, hogy nem ismerik el, sem a delegáció, sem a Kádár nem vehetne részt a közgyűlésen.

Nagyon kétes, hogy akár Washington, akár szövetségesei napirendre kivánnák tűzni a magyar delegáció elismerésének kérdését. Cabot Lodge volt amerikai E. N. fődelegátus két évelőit úgy yilatkozott e kérdésben, hogy nem kívánják bolygatni, mert akkor a Szovjet ellenakcióként más E. N. delegátusok legalitását kezdené firtatni s ez, — úgymond Cabot Lodge, — tulmesszire vezetne.

MEGHALT A RADAR FELTALÁLÓJA ,

Az angliai Oxfordból jelentik, hogy Sir Raymond Hart légi marsall 61 éve3 korában meghalt. Hart alkalmazta a radar készülékeket először a katonai repülőgépeken-KRUSCSEVNEK ÉRTÉSÉRE ADTÁK, hogy itt tartózkodásai alatt nem szabad elhagynia New Yorknak Manhattan nevű részét s úgy ő, mint Kádár János és al vele jövő többi Szovjetblokk országi pártfőnökök, Gomulka (Lengyelország), Sovotny (Csehszlovákia), Georghieu- Dej (Románia) Zhivkov (Bulgária), Shehu (Albánia) lehttőleg minél köelebb tartózkodjanak az Egyesült Nemzetek épületéhez. Az indokolás biztonság védelmi okokra hivatkozik s rámutat, hogy az amerikai nép közhangulata nem .kedvező arra, hogy Kruscsev és] társai sokat mutatkozzanak a] nyilvánosság előtt, mert a Szov-! jet még mindig fogva tartja aj katonái által lelőtt R. B. 47 fel-1 derítő repülőgép két életbenira-l radt pilótáját, noha a gépet nemi mint a Szovjet állítja, orosz tt-j rület fölött, hanem azon kivül lőtték le.

A hivatalos jelentés csak az! RB-47 repülőgép ügyéről beszél, | de köztudomású, hegy kivált az v.tóbbi időkben előfordult, eeé z tömeg, más nemzetközi politikai^ kommunista akció is fekszi meg| az amerikai gyomrot az 1956-osj magyarországi forradalomtól aj Szovjet ázsiai, afrikai és dél - ] amerikai térfoglaló kísérleteitől az arcátlanul ftlfujt U-2 kémrepü-j legép ügyéig és Eisenhower elnök s rajta keresztül Amerika csúfos megsértéséig, Bár az amerikai nép külpolitikai látogatókkal szemben ritkán jön ki a sodrá-' ból és már a hidrogénbombás földrészközi távrakétára való tekintettel is érthetően békés hajlamú mégsincs egészen kizárva, hogy valamely komoly bmtalom érthetné Kruscsevet, Kádárt vagy, valamelyik más véreskezü ősz ] , tálvharcos vezértársukat. Az ame-j rikai nép tudia, hogy ha az egyik , kommunista főnököt kilövik a | helyéről, másik jön, aki nemcsak , ott folytatja, ahol elődje elhagy- , ta, hanem az ismert példabeszéd , szerint meg akarja mutatni, hogy , az uj seprő jobb a réginél és ] siet véresen levizsgázni a rend- j szer ellenségei elleni szigorbői. . . Tudja az amerikai nép azt is, ( hogv bár a tüntetők, piketelők . között nemcsak humanisták és ( demokraták, de Kruscsevnél nem j kevésbbé erőszakimádó fascisták is vannak, nemigen kell arra } számítani, hogy Kruscsevnek } vagy Kádárnak komoly baja es- ; nék, mert a legtöbb tüntetést a J Free Europe személyzeti státusza-, ba tartozó, felülről irányítottI ( vezetők rendezik, akiknek meg1 | van az utasításuk, hogy meddig • szabad elmenni a tüntetésben. j

Már évek előtt sopánkodtunk j itt azon, hogy csak a magyarok j és a kommunista erőszakuralom j alatti más országok némely one- f nekültjei tüntetnek. Maga az ame rikai nép teljesen távolmarad é3 j most sem lehet számítani arra, £ hogy beálljon a tüntető csoport- j ba. Közönjével akar tüntetni s nem vesz fáradtságot maganak, mert érzi, hogy tüntetés amúgy ( sem volna elég s ami valami iga- ‘ zán jelentős volna, az olyan * messzire menne el, amennyire ^ nincs kedve elmenni.

* * * j

MÉGCSAK AZT SEM akarja \ hogy Kruscsev, Kádár vagy a, t többi osztályháborus hadvezér , itt hulljon el az amerikai aszfal-i £ ton és esetleg kellemetlenségek j származzanak belőle, noha olyan } iszonyú ostobaság, hogy egy gyil- ^ kos merénylet mi^tt milliók és j milliók boldogságába és életébe r kerülő világháború induljon j csak egyszer fordult elő az ujko- p ri történelemben, 1 91 4-ben es r ma is arról koldul a világ... A ^ hidrogénbombás távrakéták kor- j szakában bajosan hihető hogy j egykönnyen megismétlődhetne a g “milliók egyért”, könnven benne j volnának az államfők es legköze- s lebbi környezetük is, akik a maguk részéről nem akarnak az egy- s ért meghalt milliók közé tar- t törni, mirf *ík élni »karnak a j

milliókért, nem meghalni. Viimo: császár hatalmi kótyagossága é német nagyravágyása heugrathat ta Bécset a világtörténelem leg butább és legvégzetesebb hadüze netébe, de a New Yorkban eset leg merénylet áldozatává let Kruscsev vagy Kádár utódja in kább hálás mosolyt küldene New York felé, hogy ott megkönnyi tették számára az áhitott diktafon állás megkaparintását.

Amikor Kruscsev tavaly össze Eisenhower elnök naivitása tol;tán ellátogathatott az Egyesüli Államokba és igy a budapest ! mészárolás után Ameriká kor j mányától gáncs nélküli lovaggá avatva érezhette magát, New ] York magyar lakta vidékén a2 ! utcán, de telefonon is sűrűn súg i ták meg nekünk, hogy “Kruscsev j nem hagyja el élve Amerikát” . l Nem hittünk a vágy álmokban . ringatódzóknak és, mint akkorij ban megírtuk itt, azért nem hit- I tünk, mert tudtuk, hogy a Truj man D. P. bevándorlási törvé' nyei révén számos jóravalo emberrel együtt bejött, javíthatatlan nyilasoknak, kivált a sajtólegényeiknek csak a hangjuk nagy csak a szájuk jár és “a hősi élet! szemlélet “kultuszát csak az 1944 j október I 5-i nemzetárulás és a magyar katonaságnak és civillakosságnak utána teljesen reménytelenül hónapokig folytatott vágóhídra küldése mentegetésére éj szépítésére űzik, de nem azért, hogy azt egy Kruscsev elleni személyi megtorló akcióval, helyben (Hic Rhodus, hic salta!) gyakorolják is, amikor pedig a magyar nemzeti és individuális szabadság vérbegázolója egyszer végre bejött az utcájukba. . . Annak idején pártszolgálat cimén minden terrorista, a sajtóterroristák is, fel voltak mentve a frontszolg dat alól és egyáltalán nem a Donnál, hanem a Dunaparton gyakorolták a tarkolövészetet, ha ugyan el nem szaladtak a gonoszul és hiábavalóan nyílt várossá deklarált és a biztos pusztulásnak oly szívtelenül és lelketlenül kitett, gyönyö.ü Budapestről.

Tavaly Kruscsev Amerika vendégeként jött. Most még csak ez a helyzet sem áll fenn s kíváncsian kell várjuk, hogy a antikommunistaságban és magyar hazafiságban mindenkit letromfoló nagyhangsuak ezúttal is megmaradnak e a "hősi életszemlélet" önfeláldozó cselekedeteinek elmellőzése mellett?

Mint az amerikai közvélemény, úgy mi is ostobaságnak és céltalan akciónak tartanánk bármiféle öldöklő merényletet, de sohasem is prédikáltuk a hősi életszemléletet mások számára, mint azt legutóbb egy szélső jobboldali köziró cikkében olvastuk, amely szerint az amerikai republikánus és demokrata konvenciókon alkotott uj pártprogrammon mit sem ért, mert hiányzik belőle a hősi életszemlélet hirdetése. . .

* * *

MÉG HIÁNYOS A LISTA A

Szovjetblokkon kívüli államfőkről, akik jövő hét keddjére New Yorkban fognak felsereglení Kruscsev hívására, hogy az Egyesült Nemzetekben vezessék országuk delegációját a Kruscsev leszerelési” javaslatai feletti vitában. Tito és Nasszer látogatása várható és eljönnek majd számosán a többi államfők közül, úgy hogy napjainkban talán még soha annyi “nagyfejü” és “legnagyobb fejű” nem volt együtt, mint a mennyien e monstre (vagy monstruális? ) történelmi felvonulásban részt fognak venni. . . Még nem biztos, Eisenhower elnök fog e beszélni az E. N.-ben és mikor? Sajtókonferenciáján kijelentette, hogy ha eleve mutatkozik kilátás valamely, a béke szemoontjából hasznos egyezségre, félre tesz minden személyi szempontot.

De mi várható Kruscsevtől, amikor öt csak a kommunizmus terie«zkedé»ének elöhbrevitele érdekli »w>l nekünk •lfoiadh»»

3 tó jó volna, neki elfogadhatatla. 3 rossz ?

Azok után, amiket a Szovje- világszerte űzött háttéri vág;- nyílt beavatkozásai, sokfelé foly;- bajkeverései megmutatták, Krus t csev még mindig a “békés együt- létezést s a ‘lefegyverkezést’ pro ; pagálja. Minden szava, mindéi- mozdulata, minden lélekzeti- Amerika és az individualista vi lág alááknázására tör.

I Kongóban legújabban má- az Egyesült Nemzeteket nyiltai t semmibevevő katonai kuntr< i akciók gyanúja alatt is áll és va • lóban Kruscsevnek a polgári vi i lúgot mélységesen ostobánál r tartó, lenéző és megvető kom/nu : munista mentalitása kell ahhoz

hogy valakinek ábrázata legyer r még ezek után is e leghazugabf békekomédiát elénk ripacikcd i nia. i

* * *

SMULT HÉTEN azt irtuk, hog> ' a Szovjetnek és Káláréknak, mi’ több lehetőleg minden kommu ■j nista kormánynak az E. N.-bő 1 való kizárása lenne az egyetler | méltó válasz erre a komédiára j Persze tudjuk, hogy a Szovjetéi 1 kizáró radikális lépéstől nemerak sok kisebb ország, de Amerika

■ főszövetségesei is fáznának és hogy voltakép a Szovjetet és a többi kommunista erőszakkov' | ményt nem lehet csak úgy egyszerűen határozatilag kiz’rni, hi' ezen Moszkvának vétójoga van. j Ismerve a Kreml főnökök nemzetközi osztályharcos szolidan tását, amelyet a magyar nép 1956- ban olv tragikusan érezhetett a i °aját bő-én. nem hiszünk abban, hogy egy kizárással való megfenvegetés megszeliditené Moszkvát és engedékenységre birná a I Magyarország és a többi krnnmu! nista erőszak alatt lévő országok I ügyében. De akik kezdettől fogj va azt hangoztatták, hogy ismerve a kommunistákat, az Egyesült j Nemzetek főleg arra lesz jó I számára, hogy világszoszékül I szolgáljon, Kruscsev és társai I mostani nagy felvonul"sával és leszerelési komédiájával, újólag nagyon igazolódnak. Kruscsev már odáig viszi a Nyugatnak és az individualista országoknál: ezt az ostobán túl agyafúrt bo- I londitását, hogy csak az indivi| dualista szabadság alaojm álló

■ országoknk az E. N.-ből való I kivonulása és egynemű, áűlön

nagy világegységként való megalakulása volna az a pofon, amely esetleg felérbresztheti Kruscsevéket abból a kába önhittségükből, hogy sikerülhet az individualista országokat egészen behálóznick, végzetes kelepcébe csalniok.

Mi értelme van annak, hogy továbbra is egy tető alatt vagyunk azokkal, akik oly vehemen dühhel törnek vesztünkre, miközben békeszándékaikkal bolonditjá,k a még belondithatókat?

Bevárjuk, símig az E. N. beveszi a rengeteg uj afrikai és más újabban önállósodott nemzetet s a végén tálén még a kommunista Kínát is és ezzel teljesen kétessé teszi Amerika és szövetségesei helvzetét s érdekeit az E. N.-ben?

Minden nagyobb komoly ügyet csak az E. N. vétó kényszerzubbonya nélkül lehet egészséges 1 döntésre juttatni. A magyar szabadságharc ügyét, mint kezdettől hangoütatuk, is csak az E. N. -en kivül lehet előbbrevinni.

* * *

MIND INKÁBB méltóságon alulinak és balekségnek, szinte társbünösi szereonek tűnik, hogy I együtt ülünk a Szovjettel és a többi kommunista erőszak uralom alatti országokkal az E. N.ben. A Szovjet magyarországi kivonulását a varsói egyezmény miatt, amely feljogosítja, hogy haderőt tarthat Magyarországon, r.em lehet kilátással követelni. De azt ami hatalmunkban van, ami tőlünk függ s ami egy hatalmas tisztulási folyamat volna, s nem volna a Szovjet számára hábory» ok, d* sojtban vjssMad-