Bethlehemi Hiradó, 1960. július-december (38. évfolyam, 27-53. szám)

1960-07-29 / 31. szám

NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési <Jij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matt'May IS. 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., upi'the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches anil Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Voi. XXXVIII. Évfolyam 31-ik szám BETHLEHEM, PA., 1980 JULIUS 29 Egyes szám.*- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR EGY MEGRIADT világ figy' lí azt a tűzzel játszó handabai dát, amit Kruscsev az álta meghiúsított párisi csucskonfi rencia óta, az utolsó két hóna] ban folytat. Az emberek keresi a nagyarázatot arra, a nemzete közti érintkezésben csak Hitl< eszelős durvaságával összehasoi litható modorra, amellyel Krui csev Eisenhowert, a hadvezért,al segített a Szovjetnek megmem kölnié abból a világháborubó amelyet Hitler hirtelen szövets« geseként önmaga, mint hábori társbünös idézett fel, mániákusa sértegeti és e becsméréléseken í az Egyesült Államok tekintélyt törekszik sárba rántani. Nem is oly régen volt, hog az Egyesült Államok népe nagj részének heves ellenérzése daca ra Eisenhower meghivta Kruscsc vet és az orosz kommunista nagy főnök beutazhatta az országol propaganda beszédeket tarthatot és szabadon kicsinyelhette 1 Amerikát és életrendjét. Cam] Dávidban tavaly ősszel a békülé kenységre adott parolát Amerik, elnökének és hetekig és hónapo kig lehetett arról hallani, hog; megindult ‘‘az olvadás", — hál; “Camp David szellemének.’’ * * * SOKAN MaR akkor kételked tek e szellemnek Kruscsev részé ről való őszinteségében, megpe dig ama természettudományc; megállapítás szerint, amely az mondja, hogy kutyából nem les; szalonna. De arra alig valaki szá n.itott, hogy Kruscsev olyan .szén­­vedelmes hévvel és olyan tartó­san, mondhatni bulldog módre harap Eisenhower lábikrájába, mint ahogy Páris óta is folytór teszi nem hagyva kétséget az­iránt, hogy Eisenhower úgyszól­ván már nem is létezik ’ számára és csak valamikor 1961-ben lesz hajlandó újra szóba állni az uj amerikai elnökkel. Utó végre annyira rossz fiú so­hasem volt neki Eisenhower. Jö­hetett volna azzal is, hogy mint i\ második világháború győzedel­mes amerikai hadvezére azért vállalta az elnökséget, hogy hely re állítsa a világ rendjét, a meg­nyert háború elvesztett békéjét. Nem azzal jött. Békeelnökként kivánt bekerülni a világ történe­lembe, amelyben amúgy is meg­volt már a helye a második világ­háborús szerepe révén és az Ígér­te, hogy elmegy Koreába békét csinálni egy olyan háborúban, amelyben a republikánusok, tehát a saját pártjának emberei mindig azon sopánkodtak, hogy Truman menesztette MaCarthurt, mert világháború kockázatába akarta belevinni Amerikát a vörös ki­­aaiak repülőgépeinek mandzsu­­riai területen való üldözésével. . . Nem bizonyult neki Eisen­­■xower rossz fiúnak az 1956-os magyar forradalom kapcsán sem. Igaz, hogy Washington nem civánta ezt a forradalmat, mert i beavatkozás esetleg atom világ­­íáborura vezethetett volna. De Lisenhower nem hábozott nyíltan :serbenhagyni a magyar felkelő­cet, kijelentvén, hogy ő sohasem áztatott fel egyetlen Vasfüggöny ;épet sem, hogy szálljon szembe i Szovjettel. (Ebben igaza is ;olt, ő tényleg nem biztatta fel i magyar népet, hanem a Freei curope európai leadója, amely j Münchenben működik, napi 18 írán át sugároz leadásokat Ma­­jyarországra és éppen mostaná-| ián ünnepli efajta tevékenykedé-j e tizedik évfordulóját, továbbá ,zok a Zááó András volt Szálasi ábornok által Üzletszerűen Ma­­yarországra beküldött emigrán­­ok, akik nyugati megbízatásra .ivatkozva “földalatti munkát” égeztek a lelkek feltüzelésére Ó3 iábavaló remények táplálásá­­a. . . ) Ha akkor Eisenhower elnök zt nem mondja, talán mégsem gészen úgy következett volna be Iagyarországon 1956 n ivember •c, »hogy bekövetkezett. Eisen*- howernek hallgatnia kebelt vei­- na. Legalább ennyit megtehe- i tett volna, hogy Kruscsev úgy érezze, hogy a Nyugat farkassze- met néz vele és ha megcsinálja * november 4-ikét, atomvilághábo­- rut veszélyét veszi a nyakába. . . (Mindezt nem azért mondjuk, mert c héten van a republikánus párt elnökjelölő konvenciója ési 1 mert 1956 október 28-án, ami­kor közvetlen elnökválasztás előtt ' állt Amerika, Nixen alelnök azt mondeíta egy választási kortes­­’ beszédében, hogy “ime, Eisen- 1 bower elnöknek egyetlen nyilat­kozata elég volt ahhoz, hogy a Szovjet meghunyászkodjék”. . . Ez a rovat azóta is sokszor irta meg e fájó történelmi dolgokat és nem tehetünk róla, hogy oly sűrűn jut eszünkbe.) * * * i'ZÓ MINT SZÓ, az osztályhar­­cos adottságoktól eltekintve, Kruscsevnek Eisenhower elleni dühöngését sohasem tartottuk in­dokoltnak és egyetértettünk a májusi párisi nagy megtorpedózás . | ide jén a világsajtó sok orgánu­mában felmerült kombinációkkal, hogy Kruscsev az oroszországi belső ideológiai ellenfelei, Suslovj ] és társai (hogy Molotovékról 1 már ne is beszéljünk), valamint ; a kinai kommunisták csttitga- I tására változtatott hangot és go- j rombáskodik Eisenhowerrel szem- 1 ben. j Utóvégre kémkedések mindig j voltak és lesznek és az a pech, 1 hogy rajtaérik a kémet, kommu- i lustákkal is megtörtént már sok j j szór s épen e héten is tetten értek c egyet a sok ezer közül, bizonyos 1 Petr Y. Ezhov nevezetű washing- r toni követségi titkárt és hazaküld- f ték a Szovjetbe, anélkül, hogj ^ ezért Eisenhower kígyót béké: kiáltott volna akár Kruscsevrc rkár Bershnevre, a Szovjet uj ál lamelnökére. — Az RB-47 a gép ügye óta is egymást 1 érik a Szovjet ádázkodásai, bősz * akciói, amelyek oly igen külön- k böznek Kruscsev camp davidi S mézesmázától. Nem fér a bőrébe f( és folyton nyíltan fenyegetődzik u fegyveres beavatkozással és a v legkihivóbban ágál Amerika el- a len, bárhol adódik is elő valami, ij akár az amerikai kontinensen, k amelyhez legfeljebb a nemzetkö- n zi osztályharc szempontjából n lehet valami köze, akár a "leg- n sőstétebb Afrika” valamelyik g olyan kisebb országában, amely- 1 i .öl a legtöbb ember talán azt rí r,em tudta, hogy létezik ilyen ne- h vü állam. -, f< A magyarázat a román kom- n munista párt kongresszusa kap- o csán junius végén Bukaretben b tartott Szovjet blokk konferen- z; cia nyomán adódik. Ezen meg- rr jelentek az erőszakuralom alatti te többi országok első párttitkár diktátorai, Gomulka, Kádár, No- f< votny, Dej stb. és élénk vita folyt rr le Kruscsev és Peng Chen, a ki- n; r.ai kommunista megbizott kö- e, zött, miként azt a Híradó ismer- K tette is. Peng Leninre hivatkozva hangoztatta, hogy a kapitaliz- fa mus és kommunizmus között el- rc kerülhetetlen a leszámolás a ka jr, pitalisták változatlan támadó tak- Jc< tikája miatt.” - (Eisenhower ugyan igen sok- v. szór kijelentette, hogy Amerika. sohasem fog atomháborút kezde- ^ ni és ezzel szinte taktikátlan mér- to -ékben is bizonyságot tett arról, rogy Amerikának nincsenek tá- ^ madó szándékai, hogy 1956 no­­member 4-ikéről ne is szóljunk rjra — de ez nem zavarja Mao- . ‘ -két.) _ 8;( Kruscsev aztán azzal válaszolt m ->engnek, hogy “csak örültek és oj loldkórosok kívánhatnak MOST t* íj háborút”. Hozzátette, hogy ‘egészséges eszü emberek tiszta- ^ ran vannak egy uj világháború ta ,-égzetes következményeivel" és je x “békés együttlétezés” szükségét £ ;mit emlegette. Kínából az a válasz jött erre rü iOgy Kruscsev "eltúlozza egy a mkleáris háború veszélyeit" :a (nem psu pusztulna el az égés emberiség; Kina 650 millió lake sából a fele talán megmaradó és az aztán megcsinálná a viláj; Lokommunizmust) és hogy ‘ he mis illúziókban él a békés együt létezési szólamaiban s ezzel róni ja a kommunisták forradalrr szellemét, hátráltatja a komme nizmus világgyőzelmét. " * * * UTÓBB az egyhéttel későb! a konferenciáról Moszkvá ban kiadott hivatalos közéle ményből kiderült, hogy végi kompromisszum jött létre Krus csev és Maoék között. Ennek szövegében megismét Ük az 1957 -es közös deklaráció a béke fenntartása szükségéről de kiegészítették azzal, hogj "nem lehet kizárni oly eshetősé get sem, hogy a szocializmu: győzelmét nem békés utón kel biztosítani.’’ A kinai kommunisták azóta ií élesen támadják a “nyugati im­perialistákat. ’ és — fegyveres készülődések hamis vádjával iz gatnak háborúra és világfoirada­­lomra. Kruscsev nyilván legbé­­vül neheztel a kinai elvtársakra, hogy tulkomolyan veszik az békés együttélési szavalatait és azt állítják politikájáról, hogy hátráltatja a kommunisták világ­­győzelmét. Ennek cáfolata most a íőambiciójá. A szabad világban folyó kommunista aknamunka meghatványozásával, a hideg há­borús feszültség felfokozásával igyekszik az ellenkezőről meg­győzni Maoékat, akik ideológiai crtodoxiájuk tetejébe bosszan­kodnak, hogy Amerika nem is­meri el őket s gátolja az Egyesült Nemzetekbe Kina képviselőiül való befogadásukat. * * * KRUSCSEV nem szereti, hogy x kinai kommunisták kommunis­­ábbak akarnak lenni nálánál. Szerinte nem tették bölcsen, ami­­tor a kommunizmus építésének a Szovjetblokk országaiban most olyó államkapitalista szakaszát ígyszólván átugorva, mihamar a régső fázisra, a kommunák fel­­dlitására tértek rá. Szeretne ön­gazolásul gyorsabb eredménye­let felmutatni. Fenekedik vég léikül Eisenhower ellen, hogy negmutassa Peipingnek, hogy ő tem elpuhult a kapitalista világ­fái szemben és bajt kever a leg­­ázasabb hévvel a világ minden észében, egyfemásra csörteti a űdrogénbombát és távrakétát és egyveres védelmet ígér fűnek fá­­lak a Nyugat ellen, — minden =rszágnak, ahol sikerül a háttér­­■ől a bolsevizmus s számára ném­eti és más álcázott forradalmi aegmozdulások szitásával fellazi­­ania a politikai talajt. Ezért blöfföli, hogy fegyverrel ogja megvédeni Castro rémural­­nát, holott tudja, hogy Ameriká­ik esze ágában sincs háborús szközökkel szabadítani meg wubát Castro rémuralmától. Ezért londja hullának az "Amerika az Amerikaiaké!” évszázados Mon­oé elvet és törekszik Kubát, 90 íérföldnyire USA partjaitól ommunista hídfővé kiépíteni. Ezért próbált rémitgetni bea­­atkozással a kongoi események apcsán. Ezért volt benne a keze koreai, japáni, olaszországi for­­mgások előkészítésében. Ezéri 3 a kommunizmus terjeszkedésé­rt. Minden lében kanál az egész ilágon, hogy megmutassa Mao­­ak, hogy a “békés együttélés” :lszó komédiája mögött mint etteti a kommunizmus reményei •.egvalósulását, a minél több rszágban való hatalomragadozó Irfoglalást. Ezzel akarja mcgengesztelni, thangolni Maokékat s megmu­­itni, hogy az ő módszere jelen g a legüdvősebb a kommunista emzetközi osztályharc szempont­ból : az atomvilágháboru elke­­ilésével, időnyerően vinni előre kommunizmus világuralmi cél­­tit, «hol lehet, ahogy lehet s ] ikozben törekedi, hogy abszolút hadászati, sőt ízdasagi fölényt i:. érjen el a Nógatta! szemben. De emellett elismeri, hogy ‘ nem lehet kizíhi azt az eshető­séget, hogy a sz;ializmus győzel­mét nem békésiton kell biztosí­tani . S ezt net feltétlenül mos­tanra gondolja,— hadd kapjon a kommunizta $na is időt a to­vábbi készülődi-e, hogy kiépít­hesse iparát, uht vasutait, mo­dern fegyvergjstáaát, mérhetet­len embertanaikból táplálkozó hadseregét. . . ; * * * CSAK MIN/? vallotta be Kruscsev, hogj még életében meg akarja érni a kommunizmus világgyőzelmét Világos beszéd ez és tanúsítja hogy lényegében nincs különbs*; közte és Mao között! Eisenhower « utóbbi időben energikusabban viselkedik és re­mélni kell, hogj tudja ezt és sem ő, sem a Fehér Ház eljövendő uj gazdája, bár! legyen is nem hisz azokban a ,-yerekmesékben, hogy Kruscsev majd egyszer összefog Ameriiival és szövetsé geseivel és a raörszági belső é3 külső emigráció*! Maoék ellen. E tekintetben (ruscsevnek az utóbbi hónapokon mutatott ma­gatartása hihetőig kiábrándítot­ta már a legnaiabb álmodozó­kat is. Kruscsev és Mao egyet akar­nak . Ezzel kel számoljának az individuális szabadság országai, ha legszorosabfein összefogva és együttműködve elül akarnak ma­radni a Moszkva-Peiping tengely atomháborúval leayegető zsaro­lási vagy tényltgs támadó szán­­öéaival szemben. r. o . 1 Macmillan figyelmezte­tése Kwscsevhez Macmillan angol miniszterel­nök személy levelet küldött Krus­csevnek, melynek hangneme és szókimondása rreröben elüt a békéért aggódó megszokott kor­mányfői nyilatkozatokétól. Vészt­­jóslóan állapítja meg, hogy a szovjet külpolitiában olyan for­dulat következet be, amely a legsötétebb per,pektivákkal ré- I miti az emberiséget. “Egyszerűen uem tudom meg­érteni — irja Mícintilan —, hogy mit is akar ön?” Majd igy foly­tatja: “Ha az ;semények világ­szerte a jelenleg mederben foly­tatódnak, akkor"'egy szép nap mindannyian abxan a helyzetben találhatjuk maginkat, amelyből — elszámitás, 'agy balszerencse következtében — nincs többé menekvés". Macmillan szsmélyes üzenetét az angol munkáspárt is magáévá tette, jelentőség? pedig messze túlnő az angol-szovjet kapcsola­tok keretein. Hatszoros gyilkossággal vádolnak egy magyar bevándoroltat Ezelőtt félévvel négy gyilkos­ság történt Franklin Townshipben (N. J.) dr. Clarke orvos házá­nál, de a tettesre mindeddig nem sikerült rájönni, mignem néhány nap előtt két rendőr Union város hahtárában, haj tási szabálytalan­ságért megállított egy autót, ame­lyet Fekecs Miklós Mihály, 25 éves 1956-os magyar bevándo­rolt vezetett. Fekecs azt mon­dotta a rendőröknek, hogy ott­hon hagyta a hajtási engedélyét. A rendőrök elkísérték lakására, ahol azonban az engedélyt he­lyett revolvert rántott első a fiók­ból. Mindkettőjüket agyonlőtte, majd elszökött. A rendőrség több napi keresés után Union határában, egy erdő­ben rátalált Fekecsre, de ez azon­nal tüzelni kezdett. Visszalőttek de nem találtak. Fekecs féltében magára lőtt. Megoperálták, de állapota még mindig válságos és hir szerint elvesztette beszélő képességét. Az ügyészség megvizsgálta a revolvert, melyből Fekecs a két rendőrt lelőtte s megállapította, hogy valószínűleg Fekecs volt az, aki a frankiin townshipi négyes gyilkosságot elkövette. Elmebajos ? , Fekecsről úgy Írtak a nagy amerikai lapok, mint magyar sza­badságharcos menekültről, holott 1956 november végén szabály­szerű bevándorlási vízummal va­gyis nem kvótán kívül érkezett Amerikába. Gyári munkás volt. Egy ideig az amerikai hadsereg­ben is szolgált. Számos magyar ismerőse közül többeket megká­rosított és zavaros életét élt. A szabadságharcos szerveze­tek vezetői szerint semmi köze nem volt a szabadság harcos moz galmakhoz. Az egyik new yorki napilap szerint titkos futárszol­gálatot végzett a szabadsághar­cosok és a budapesti amerikai követség között, de erről adato­kat nem közöl a lap. Valószínű­nek látszik, hogy Feecs nem épei méjü és ha életben marad, el­meorvosi vizsgálat alá kerül. A SZOVJET MEGVÉTÓZZA BIZTONSÁGI TANÁCS HATÁROZATÁT A chicagói Amphitheatrebei hétfőn a szokásos zajos külsősé gek között nyilt meg a republi kánus párt elnökjelölő konven ciója. Előzőleg pénteken éjjé New Yor.kban többórás tanácsko zás folyt a pártprogramm ügyé ben Nixon alelnök és Rockefellei kormányzó között, aki a párt ke vésbbé konzervatív elemeit kép viseli. Tizennégy pontban tör tént köztük megállapodás s e pontokat Chicagóban a prog rámm (platform) előkésztitő bi­zottság elé terjesztették. A 14 pontnak a nemzetvéde­lemre és a néger kérdésre vonat­kozó része nem elégitette ki a párt konzervatív delegátusait, de Nixon alelnök a néger kérdésben végsőkig ragaszkodik a Rocke­fellerrel megállapított platform­hoz. Különösen Barry Goldwater szenátor foglalt élesen állást Nixonnak Rockefeller követelé­seivel szembeni engedékenysége ellen, de valószinü, hogy a Nixon kívánságai fognak győzni a plat­form vitában. Rockefeller, Dewey és más ré­gi republikánus politikusok részt­­vesznek a konvención. Alelnök­­jelöltnek legtöbbet Cabot Ladget, az Egyesült Nemzetek fődelegátu­sát említik, de nem biztos, hogy Nixon őt fogja kivánni lista tár­sul . Rockefeller kedden a legha­tározottabb formában kijelentet­te, hogy nem jelölt, sem az elnö­ki, sem az alelnöki áiíásra és ma­ga járt elől a new yorki delegáció azon kedd délutáni elhatározása érdekében, hogy mind a 96 sza­vazatát Nixonra adja. A platform , A republikánus platform, ahogy a 102 tagú bizottság ki dolgozta, főleg az Eisenhower adminisztráció nyolc éves teljc­­sitményéreire és programmjáru támaszkodik. Külpolitikailag fö­lötte színtelenül hat, a kommu­nista erőszak uralom alatti or­szágok ügyében sem tartalmaz semmi újat. Az aggok kórházi ellátása ügyében a szöveg a Rockefeller- Nixon tárgyalások után is egé­szen általánosságban mozog és homályos, nem tartalmaz kifeje­zett utalást arra, hogy a Social Security keretében valósítsák meg sem pedig arra, hogy elejtették volna az Eisenhower-Nixon-Flem­­ming terv azon pontját, amely szerint egy házaspár csak akkor igényelhet segítséget, ha a költ­ségek a 400 dollárt meghaladják és a többlet 20 százalékát szintén maguknak kell fizetniök. Nixon jelölése biztos Nem hiszik, hogy Goldwater esetleges szavazatai veszélyeztet­hetik Nixon jelöltségét. Hétfőn Herbert Hoover exelnök mon­dotta eF szokásos konvenciói be­szédét, amelyben “szellemi és er­kölcsi megulást” sürgetett. A keynote főbeszédet Walter Judd kongresszusi képviselő mondotta az ilyenkor szokásos népies szin­­voanlon. Egy etértett Kennedy szenátor, demokrata elnökjelölt­lel, hogy a külpolitika a jövő leg­fontosabb kérdése belpolitikailag pedig főleg Eisenhower teljesít­ményei dicséretére szorítkozott. Eisenhower elnök kedden dél­ben Chicagóba érkezett és este nagy beszédet mondott a kon­vención. „ , Utolsó jelentések szerint Gold­water alelnök jelöltsége érdeké­ben akció indult azok között, akik elégedetlenek a platformnak a négerkérdésröl szóló részével és a platformot általában tulbal­­oldalinak tartják. MEGHALT EUGENE G. GRACE A BETHLEHEM STEEL C0. VOLT ELNÖKE TÖBB MINT 60 ÉVIG ÁLLT A VÁLLALAT SZOLGÁLATÁ­BAN ÉS S3 EVES KORÁBAN HUNYT EL. Eugene Gifford Grace, a Beth­lehem Steel tiszteletbeli igazga­tósági és volt ügyvezető elnöke hétfőn, julius hó 25-én el­hunyt bethlehemi otthonában. — Két év óta betegeskedett. Nyolc­­vánhárom éves volt. Darukezelőből küzdötte fel magát az Egyesült Államok má­sodik legnagyobb acélgyára élére. Két világháborúban segítette a győzelmet az acélipar terén. A Lehigh Egyetemen 1 899-ben A Szovjet kizölte, hogy az Egyesült Nemzdek biztonsági ta­nácsában megvétózza Cabot Lodge USA deegátus azon ja­vaslatát, hogy íz RB-47 repülő­gép lelövése ügyét, főként pedig azon kéidés kivizsgálását, hogy a gép Szovjet terülte felett tartózkodott e, bízzák pártatlan vizsgáló bizottsígra. Az orosz javaslatot, amely elitélni kívánja USA magatartá­sát, biztosan nagy többséggel szavazza le a biztonsági tanács. GAITSKELL BIZALMAT KAPOTT Hugh Gaitskell, az angol mun­káspárt vezére győzött ellenfelei fölött, amikor a munkáspárt par­lamenti csoportja bizalmáról biz­tosította. Gaitskell mellett 1 79 képviselő szavazott, 7 ellene, mig 20-án tartózkodtak a szava­zástól. Gaitskell tudvalevőleg az an­gol atom fegyverek gyártásának folytatását követeli, valamint azt, hogy Anglia szorosan kapcsolód­jék a Nyugat védelmi hálózatá­hoz, i tanulmányait és a Bethlehem Steelnél napi $1.80 bérrel kezdte pályáját mint darukezelő. A vál­lalat elnöke 1913-ban lett. — Hervadhatatlan érdemei vannak a gj'ár mai nagyságának elérésé­ben. A második világháborúban ha­jó építő és javító teleppel egcszi­­tette ki a mind hatalmasabb vál­lalatot és nagy szerepet játszott a ÍKŐZVÉLEMÉNYKUTATÁS LENGYELORSZÁGBAN A lengyel közvéleménykutató­intézet körkérdést intézett a len­gyel fiatalokhoz, hogy megálla­pítsa, mi a világnézetük és poli­tikai felfogásuk. A megkérdezet­tek közül 21 % a demokrácia hí­vének mondotta magát, 22% azt felelte, hogy “nem érdeklődik a politika iránt”, de helyesli a je­lenlegi irányzatot, 3% teljesen érdektelennek mondta magát po­litikai kérdésekben. Nagyon sokan egyáltalában nem adtak választ. Vallási kér­dések tekintetében a megkérde­zettek 82%-a adott határozott választ. 78% hivő katolikusnak mondotta magát, 4% istentaga­dónak, háború számára szükséges acél­ellátás biztosításában. Alatta va­lósult meg a munkások, nyugdíj terve, baleseti és betegségi biz­­tositása, valamint a szabadságidő rendszeresítése. Grace 1957 október 31-én le­mondott az elnökségről és tiszte­letbeli elnök lett, de mint igaz­gatósági tag továbbra is részt­­vett a vezetőségben . , Fiatalkorában nagy baseball­­játékos volt s később is igen ér­dekelte a sport. Tudományos és sportcélokra bőven áldozott. El­nöke volt a Lehigh Egyetem trus­tee boardjának és trusteeje a Szt. Lukács kórháznak. Két fia, Charles B. Grace, West Chester, Pa. és Eugene G. Grace Jr., Philadelphia és egy leánya, Mrs. David L. Guthrie, Bethlehem, valamint számos uno­ka és dédunoka gyászolja. A KUTYA NYAKLÁNCA Clarence Nightingale londoni éjjeliőr nyakláncot talált, melyről azt hitte, hogy teljesen értéktelen és ezért 1 5 éves leányának aján­dékozta. Később a leánya is megunta a nyakláncot és azt kutyája nyaká­ra akasztotta. Csak véletlen foly­tán jöttek rá, hogy az ékszer ér­téke 56 ezer dollár. NYUGATNÉMET HADERŐ LÉTSZÁMA A bonni hadügyminisztérium jelentése szerint a nyugatnemet haderőnek junius végén 269,000 tagja volt. Julius első heteiben 35,000 újoncot hívtak be a né­met haderőbe. „ HUSZONÖTÉVES A SO CIAL SECURITY A Sociäl Security szövetsége (federal) intézmény és 1959 vé gén kezdte meg müködéséne 25-ik esztendejét. Mint Georg W. Ervin, az allentowni körzei Social Security Hivatal igazga tója közli, 1959 végén North ampton megyében 20,250 sze mély részesült aggsági, hátrama radotti vagy munkaképtelenség illetményekben.Az egész ország ban 1959 végén 13%. millió sze mély részesült ily kifizetésekbei több mint tiz billió dollár vég összegben. Mily nagy haladá. volt ez, mutatja, hogy 1940-bei az egész országban mindössze 200,000 személy részesült kifize tésekben. A kifizetések átlagos összeg« 1959-ben országos viszonylatba!­­havi $69, Northampton megyé ben pedig $79 volt. Ezzel szem­ben 1 940-ben az átlagos havi ki­fizetés a visszavonult munka számára csupán $22-t tett ki. Northampton megyében a ki­fizetésekben részesülők száma igy oszlik meg: Nyugalomba vo­nult munkás 11,042, munkakép­telenné vált munkás 424, munkaképtelen vagy nyugalom­ba vonult munkás házastársa 3380, özvegy férfi és nő 490, nyugalomba vonult, meghalt vagy munkaképtelen munkás gyermeke 1931. Lehigh Megyében 1 8,1 66, a szintén az allentowni hivatal alá tartozó Bucks megyében pedig 15,716 személy részesült kifize­tésekben. Lehigh megyében $76, Bucksban pedig $77 a havi kifize tési átlag. A három megyében összesen 43,661,736 dollár ke­­ridt kifizetésre 1959-ben. RICHARD M. NIXON A REPUBLIKÁNUS KONVENCIÓ JELÖLTJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents