Bethlehemi Hiradó, 1960. április-június (38. évfolyam, 16-26. szám)

1960-05-20 / 21. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló függeilen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAOYAB —SZELLEMÉBEN AMERIKA MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.................$5.00 ’ BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMEKICAN« TM Entered as Second Glas« Mctter May 18. 1923, ät the Poet Office at Bethlehem, Pa., uuier the Act of March 3, 1879”. PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVIII. Évfolyam 21-ik szám BETHLEHEM, PA., I960 MÁJUS 20 Egyes szánig ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A CSÚCSKONFERENCIÁRA, május hó 15-én, amikor ezt írjük, az államvezetők közül elsőnek Kruscsev érkezett meg. Vele jött Gromyko külügyi és Malinovszky hadügyi miniszter, valamint nagy­számú szak tisztviselő is. Érkezé­sekor mondott beszédében jelez­te, hogy a lefegyverkezés, a há­borúból rendezésre fennmaradt kérdéseknek rendezése, a német kérdés és a Nyugat és Kelet közti viszony megjavitásának ügye az amiről tárgyalni kiván Eisen­hower elnökkel, Macmillan an­gol miniszterelnökkel és De Gaulle francia államfővel. A kém repülőgép ügyére éles célzást tett s hangoztatta, hogy szerinte bizonyos nyugati körök meg akarják hosszabbítani a hidegháborút. Úgy látszik, hogy pecsenyét csinál magának abból, hogy egyszer egy amerikai kémet csiptek rajta,— nem mindig egy j Szovjet-ügynököt Amerikában, vagy a Vasfüggönyön kivüli világ •más országaiban, ahol mindenütt | jelen vannak, éppen csak hogy i ha valamelyik horogra kerül, | nem csinálnak oly rettenetes ze­nebonát belőle, amilyent Krus­csev csinált részben belpolitikai használatra, hogy népszerűsítse magát, részben pedig azzal a cél­lal, hogy Párisban nyomást gya­koroljon vele a minél nagyobb engedékenység irányában. (Kruscsev azért fújja úgy fel a kém repülőgép ügyét, mert azt hiszi, hogy igy könnyebben tud kicsikarni valami nagy enged­ményt, de az egész vonalon az ellenkezőre kell számítania. Azzal a trükkjével, hogy csak utólag árulta el, hogy a gép pilótája életben és fogságukban van, te kintélyt veszélyeztető kényes helyzetbe hozta Amerikát s az első washingtoni beállítás valót­lanságából, amely szerint csak eltévedt ártatlan időjárás kutató gépről lehet szó Amerika csak őszinte bevallással vághatta ki magát, hogy a légi kémkedésre magát, de kétségtelen, hogy ez az ügy nem hangolja engedé­kenységre, sőt ellenkezőleg. . . Gyanúnk szerint ez csak meg­acélozta Eisenhower elhatározá­sát, hogy nem bocsájtkozik sem­miféle appeasementbe. És remél­ni kell, hogy mégcsak abba sem megy bele, hogy a mai helyzet meghosszabbításáról olyan egyez­séget Írjon alá, amely az eddigi, meg nem határozott idejű egyez­mény helyett terminust állít fel, határidőhöz köti az eddigi állapot fenntartását. * * * HA A NAGY ellentétek meg­szüntetése dolgában nem is vár­hatunk konjoly fordulatot a kon­ferenciától, abban bízunk, hogy rosszabbodás sem fog beállni s Eisenhower hü marad azon ré­gebbi kijelentéséhez, hogy sem­miféle szerződést nem ir alá amely a Vasfüggöny országok mai helyzetét megerősítené vagy meghosszabbítaná. Ami az utóbbit illeti, a passzi­vitás ezt amúgy is meghosszab­bítja s ezért kevesebb passzivi­tást sürgetünk ebben a kérdésben, — dacára a hidrogénbombának és az állítólagos orosz rakétafő­­lénynek. Mert ha Quemoi, Matsu 5S Dél Vietnam ügyében el tud­tunk menni a “meredély széléig”, ez dukálna a Vasfüggöny orszá­gok, e kulturországok, kiváltkép az ezeréves individualista hagyo­mányaiért felkelt Magyarország írdekében is. . . Nem mintha azt remélnénk, hogy ettől Kruscsev nagyon megijedne, hiszen az atomkorszaki helyzet ugyanaz, nint amit a sakkjátéknál pattnak neveznek, vagyis egyik fél sem cépes lépni, de mert, ismételjük, íz igy dukálna, igy illenék: ha nár nem Í3 tettekkel, akkor leg­alább szavakkal elmenni a vég­etekig Kruscsev megpuhitása megprobálásában. Vagyis, amit :z a rovat már 1 2 év előtt, ami­­cor a Szovjetnek még nem volt atombombája, annyira sürgetett: Üljön Amerika végre a sarkára is állítsa élére a Vasfüggöny­­arszágok és kiváltképen a fegy­vert ragadott Magyarország jgyét. Ne tekintse továbbra is :atralékban lévő problémának, egalább is oly mértékben, mint e ette 'Quemoi, Matsu és Dél Viet­­lam ügyében tette! * * * TUDJUK, hogy Kruscsev ezut- J al is ragaszkodik a nemzetközi 1 asztályharcos szolidaritáshoz a nagyar jés más Vasfüggöny- ! arszági kommunisták oldalán és árgyalni semigen lesz hajlandó, »szén ezt a szolidaritást 1956- aan tankok százaival és orosz catonák sok ezreivel mutatta neg, — igaz, hogy csak azután, logy a Nyugat magatartása ezt &z elsöprő lépést aggálytalanná ette számára. . . Amerika most hajlandó Berlin cet millió lakosáért elmenni ‘ ‘a , neredély széléig” s ha Kruscsev ; megfeledkezne arról, hogy az 1 >rosz nép nem akar atomháborút, j >lyan helyzet állna elő, amelyet i 90 millió közép- és keleteuro­­>ai emberért Amerika eddig nem í »kart megkockáztatni . . . De 1 Cruscsevnek egyik oka arra, 1 logy oly nagy propaganda komé­­liát csinál a kém-repülőgép |: igyéből, épp az a blöff, hogy IJ Amerikát úgy tüntesse fel, mint- * I» Háborít, pensf »tömbébe* A HÍRESZTELÉSEKKEL és a szélsőjobboldal azon rosszhisze­mű jóslataival, szemben, amelyek arról vélnek tudni, hogy Eisen­hower lényeges engedményeket fog tenni, hogy Berlin ügyében a jelenlegi helyzet meghosszabbítá­sát, valami provizóriumot érjen el, hónapok óta Írjuk, hogy kétel­kedünk abban, hogy Eisen­hower komoly engedményekre volna hajlandó; München még frissen él e generáció emlékében és akármennyivel nagyobb is ta­lán a Szovjet-rakéták kilövésénél használt robbanó anyag feszitő ereje s ennélfogva a rakéta táv­képessége, mint az amerikaié, nem lesz appeasement. Apró cseprő kis propaganda­ügyi engedményekről lehet eset­leg szó, mint már volt a tavalyi genfi külügyminiszteri konferen­cia alkalmával, mint amilyen az volna, hogy magában Berlin vá­rosában kölcsönösen csökkent­sék a rádió propagandát. De ab­ban a bizonyos oldalról kajánul kolportált híresztelésben, hogy a fő-propagandaszervek kölcsönös beszüntetésére várható megálla­podás és a Free Europe Rádió és esetleg maga a Free Europe is megszünné, nem hiszünk. A Free Europe úgy szerepel, mint magánalakulat s bár igaz, hogy Amerikának van egy más ládiópropapanda szerve is, a Voice of America kételkedünk a feloszlatásában, mert a Free Europenak, mint ismételten meg­írtuk jelképes jellege lett: füge­falevele, annak, hogy Amerika nem; adta fel a szószegéssel kommunista erőszakuralom alá került országokat. S ezt nem gú­nyosan mondjuk, mert ha Ame­rika nem is mert háborút kezdeni értük, a Free Europe nem több, sem kevesebb egy füge­falevélnél amely azonban annyit mégis jelképez, hogy ezek az országok nincsenek végleg “leír­va.” Nincs meztelen bevallása annak, hogy sorsukra vannak hogyva s ez több a semminél . . . Amerika, mint régáta Írjuk, j nem fog kölcsönös biztonsági j szerződést kötni a Szovjettel, ga- | rantálva a Szovjetblokk orszá- ! gainak területi és kormányzati j integritását, mégha ezzel megvált­­ha tná is, azt hogy a Szovjet ne kössön különbékét a német Szov­jet zóna egylistás kommunista kormányával, amely esetben Kruscsev esetleg megszűntnek te­kintené a Berlin megszállására 1944-ben kötött megállapodáso­kéi I rut forralna Oroszország el­len s ezzel szemben ő mennyire éber, mennyire vigyáz Oroszor­szágra ... , Szép dolog volna, ha Eisen­hower, félig már távozóban a sarkára állna a Vasfüggöny orszá­gok érdekében. De éppen mert elnökségének vége már oly közel van, várható, hogy Berlin ügyé­ben csak elodázásra fog töreked­ni s a Vasfüggöny országok ügyé­ben nem történik határozott cse­lekedet ezúttal sem. Talán, ha mint optimisták jósolják, soroza­tos csúcskonferenciák lesznek, a későbbiek egyikén,— Eisenhower utódja részéről? Jön e ilyen utód ? A pályázok személye nem sok jóval biztat. . . * * * HOSSZÚ hallgatás után meg­­szólált az 1946-os magyarorszá­gi Pénzintézeti Központ elnöke, a kivégzett Imrédi Béla perének vádbiztosa, az ellenzéki Szabad­ság Párt néhány hónappal a megalakulás után emigrációba menekült vezére. New Yorkban előadást tartott az Amerikai Ma­gyar Szövetség gyűlésén, de fő­leg csak rég elcsépelt amerikai dolgokon kérődzött. Az I94l — '42-ben felmerült, ugvnevezett Morgentau tervvel foglalkozott, amelyről ma már csak a nyilas emigráció lapjai szoktak emlé­kezni mindenki előtt nyilvánvaló tendenciával . . . Beszélt Alger Hissről, Dexter Whiterő! és más moszkvai társulásokról is, de a I főhangsuly sokáig a Morgentau terv szörnyűségén volt, anélkül, hogy egyetlen rossz szava is lett volna Hitlerről és bestiálisán barbár rendszeréről. Kímélni akarta a hallgatóság egyrészének érzékenységét vagy udvarolni akart neki? Hitler 42 százalék szavazatot kapott a kancellársága előtti utolsó választáson és Hugen­­berg pártja csatlakozásával ab­szolút többségre tett szert. Még­sem törtünk soha pálcát az egész német nép felett, mert, miként a magyarországi Hitler csatlósokat, (akik mégcsak többséget sem tudtak elérni), sohasem azonosí­tottuk a magyar nemzettel, úgy mindig ellene voltunk a nőmet nép egyetemleges (kollektiv) felelőssé tételének. Nincs kollek­tiv bűnösség és nincs kollektiv ártatlanság, mindenki csak egyé­nileg, csak saját tetteiért felelős. * * -* MA MÁR A KUTYA SEM be­szél itt Morgentauról, aki régen letűnt a politikai szintérről sőt alighanem már el is halálozott. Javaslata helytelen volt, de aki emlékszik a Hitler korszak fene­­vádi szörnyűségére, gyilkos impe­rializmusára amellyel kirobban­totta a második világháborút és ártatlan országok egész sorát in­vázióval legázolta, hogy a német “urnép” szolganépévé, az “euró­pai uj rend” segédnépévé tegye s arra, hogy milliókat küldött ha- ( láltáborba, vagy öletett le politi­kai elvük származásuk, vagy állam polgári hovátartozásuk miatt, emberileg érthetőnek kellett tart­sa hogy a közelről érintettekben, — akik között akkor már ott voltak az amerikai katonák szülei is, — végtelen elkeseredést és haragot váltott ki a naponta ér­kező, rémesebbnél rémesebb hí­rek borzalma. A feneketlen fel­háborodás azt követelte, hogy ] minden időkre lehetet lenné kell ] tenni egy újabb német imperialis­­tea orvtámadást az mberiség el- J len. Ugyanúgy érthető volt ez azokban a borzalmas napokban, mint ahogy Magyarországon azok akik megjárták az első világhá­ború frontjait és szenvedéseit, vagy a frontról rokkantán tértek . vissza vagy akiknek hozzátartozói hősi halált haltak, bizony 1919 } március 20-án, az ország kéthar­­madrészént elrabló Vyx jegyzék napján a pokolba kívánták azo­kat a vezető magyar politikuso- , kát, akik nem akadályozták meg (Folytig« « 4»ik oldakm) 1 ELNOKVALASZTÁSI MOZGALMAK A west virginiai előválasztáso­kon, május l 0-én Kennedy dem. | szenátor 3:2 arányban győzött az elnökjelöltségre Humphrey szenátorral szemben. Kennedy tudvalévőén katoli­kus és győzelme azért keltett szenzációt, mert West Virginia lakosságának csupán négy száza­léka katolikus. A győzelem megnöve'te Ken­nedy kilátásait, de a jelöltség a konvención dől el és esetleg olyan politikusnak is juthat, aki egyetlen előválasztáson sem vett részt, Humphrey hir szerint azzal a tervvel foglalkozik, hogy abba­hagyja az elnökjelöltség elérésé- I ért való erőfeszítéseit. Truman exelnök a földije, ; Stuart Symington missouri dem. szenátor elnökjelöltsége mellett foglalt állást. Symington, aki lég­ügyi miniszter volt Truman alatt, I tudvalévőén élesen bírálta Eisen­hower elnököt az amerikai raké­ták fejlesztésének kérdésében. Symington a múlt hétvégen New Yorkban beszélt és szociális i1 politika, többi közt az aggok 1 díjtalan kórházi ellátásáról szóló * Forand javaslat mellett foglalt 1 állást. J VÉGÉTÉRT A CSÚCSKONFERENCIA, - MIELŐTT ELKEZDŐDÖTT VOLNA! KRUSCSEV A KÉMREPÜLŐGÉP ÜGYÉVEL MEGTORPEDÓZTA A KONFERENCIÁT. — EISENHOWER ELUTASÍTOTTA KRUSCSEV MEGALÁZÓ ULTIMÁTUMÁT, A régóta beharangozott csúcs­konferenciára hétfőn, május 16-án megérkezett az egykori négy szövetséges hatalom mind­egyik államvezetője, de Krus­csev, aki pedig leginkább szor­galmazta, hogy a konferencia lét­rejöjjön megtorpedózta a május 1 -én Szovjet területen lelőtt kém­repülőgép ügyéből s amikor e so­rokat Írjuk, úgy fest a helyzet, hogy Eisenhower MacMillan, De Gaulle és Kruscsev konferenciá­jából semmisem lett. Ha csak az utolsó percben nem történik va­lami nagy fordulat, a három vendég államfő mihamar belül hazatutazik Párisból. Kruscsev ultimátuma I Államok nem is kívánja, hogy j a konferencián megegyezés tör­ténjék." Szükségesnek látja, hogy a konferenciát 6—8 hónapra elha­lasszák, mert "ezt a konferenciát az amerikai reakciós körök meg­torpedózták’ és mert “az Egye­sült Államok árulást (treachery) követett el a Szovjetunióval szemben”. Eisenhower junius 10-re kitű­zött oroszországi viszontlátoga­­tását illetően kijelentette Krus­csev, hogy a meghívást vissza­vonja, mert “a kihivó támadó akciókkal (a kém repüléssel) olyan helyzet állott elő amely­ben a Szovjet népe nem tudná az elnököt kellő szivélyességgel fogadni. A látogatást, mondotta, megfelelőbb időre kell elhalasz­tani. Eisenhower elutasító válasza Eisenhower elnök önérzetes hangon válaszolt. A saját és Herter külügyminiszter kijelenté­seire vonatkozóan hangoztatta, hogy “a kémrepülés a kölcsönös bizalmatlanság következménye volt, de nem háborús támadó szándékkal történt, hanem azért, hogy Amerikát és a szabad vilá­got megvédje meglepő támadás veszélyétől olyan hatalom részé­ről, amely azzal kérkedik, hogy az Egyesült Államokat és más országokat atombombát vivő ra­kétákkal elpusztítani képes. — Mint köztudomású, nemcsak az Egyesült Államóik, de más orszá­gok is tervszerű és állandó Szov­jet kémkedés célpontjai." Eisenhower ezután kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok sohasem fenyegetödzött folytató­lagos kémrepülésekkel. "Ez sem nekem, sem kormányomnak nem volt szándékunkban. Az aktuális kijelentések nem mentek tovább annál, hogy az Egyesült Államok nem hátrál meg azon felelősség elől, hogy biztositsa magát meg­lepő támadás ellen. Megszűntek a kémrepülések Kijelentette Eisenhower, hogy “a tényhelyzet az, hogy a leg­utóbbi incidens után az ilyen re­püléseket felfüggesztettük az és azokat nem fogjuk újra elkez­deni. Ez a kérdés tehát tárgyta­lan. Azért jöttem Párisba, hogy olyan egyezséget keressek a Szov­jetunióval, amely megszünteti minden kémkedésnek beleértve a kémrepüléseknek szükségét is és nem látok okot a konferencia megszakítására. ” Ha ily megegyezés nem jönne létre, folytatta Eisenhower, »z Egyesült Nemzeteknek javasolja, hogy létesítsen oly bizottságot ÁBEL EZREDES SZOVJETKÉM LE KELL TÖLTSE BÜN­TETÉSÉT A washingtoni Legfelsőbb Bí­róság hétfőn elvetette a kémke­désért 30 évi börtönre ítélt Ru­dolf Ivanivics Ábel Szovjet ezre­desnek azon kérelmét, hogy sem misitse meg az ügyében hozott Ítéletet. A Supreme Court fenntartotta előző határozatát s igy Ábelnek le kell töltenie büntetését. Ábel Brooklynban fényképésznek ál­cázta magát s letartóztatásakor rengeteg terhelő bizonyitékot ta­láltak. Azon a címen kérte az Ítélet feloldását, hogy a “bizonyitó anyagot törvénytelen módon szerezte meg a vádhatóság. EMBERFORMÁJU BÁBBAL FELSZERELT SPUTNIKOT LŐTTEK KI AZ OROSZOK Az oroszok május !5-én, egy nappal a párisi csúcskonferencia előtt közölték a világgal, hogy 200 mérföldre a föld fölé űrha­jót lőttek ki a világűrbe. A ha­jóban emberformáju bábu és mindazon felszerelés van, amely ily űrhajóban akkor volna, ha élő embert vinne magával. Az öttonnás űrhajó 91 percen­ként kerüli meg a földet és hang­jelzéseit az Egyesült Államokban is hallani lehet. Angol szakértő szerint a mübolygot vivő rakétá­nak 2—3-szor nagyobb a ható­ereje, mint az amerikai Atlas •s Titan gépek hajtó szerkezetéé. A kilövést kétségtelenül pro paganda célokra időzítették a csúcskonferenciához. Már a hétfői első közös "pri­vát" összejövetel előtt is feltűnt, hogy Kruscsev csak Macmillannal és De Gaullelal tartott előzetes megbeszélést és nem vett tudo­mást Eisenhower jelentétéről. A három, órás “privát" ülésen Kruscsev rendkívül heves tárna- | dást intézett Eisenhower ellen s különösen azt kifogásolta, hogy “az Egyesült Államok kijelentet­te, hogy a kémrepüléseket indo­koltnak tartja és a jövőben is folytatni fogja." Ily politika mellett, mondotta, amilyent államok csak háború esetén folytatnak, a csúcskonfe­rencia előre teljes fiaskóra van Ítélve. ” “A Szovjetunió, — ugvmond, --- miként vehet részt tárgyalá­sokon, amikor az Egyesült Álla­mok helyesli a kémrepüléseket és azzal fenyeget, hogy a jövőben is veszélyeztetni fogja a Szovjet­unió határainak érinthetetlensé­­gét? ” A konferencia sikere érdeké­ben szükségesnek tartja, hogy “az Egyesült Államok kormánya I.) Ítélje el az Egyesült Államok Légi Erőinek megengedhetetlen kihivó akcióit, 2.) tartózkodjék ily akciók folytatásától és ily politikától a Szovjetunióval szem­ben! Mondanom sem kell, folytatta Kruscsev, hogy az együttjár az­zal, hogy a U. S. kormány fele­lősségre vonja azokat, akik köz­vetlenül bűnösek abban, hogy amerikai légierő önkényesen megsértette a Szovjetunió hatá­rait." ! AZ ATOMHAJTÁSU “TRI­TON” TENGERALATTJÁRÓ KÖRÜLHAJÓZTA A FÖLDET Az atomerővel hajtott két atommotoros "Triton” amerikai tengeralattjáró most tért vissza 83 napos világkörüli útjáról. — Nyolcvanhárom nap alatt tette meg azt az utat, amelyet a közép­korban Ferdinand Magellan ha­jói három év alatt tudtak csak megtenni. A hajó kapitányát a május 10-i visszaérkezés után Eisen­hower elnök fogadta a Fehér Házban és a “Legion of Merit" éremmel tüntette ki. A tenger­alattjárón hat természettudós és 1 82 tagú személyzet vett részt a nagy utazásban. A Triton nem tartozik a Pola­ris rakétával felszerelt flottához, de a hónapokig a viz alatt végre­hajtott utazása sok tudományos tanulságot hozott az utóbbi szá­mát» !»• * Visszavont meghívás Kijelentette, hogy “enélkül a Szovjet nem vehet részt a tanács­kozásokban” és ezenkívül bocsá­natkérést is követelt. Szerinte ily kémrepülések há­borús szándékkal történnek és ha elmarad az elégtétel-adás, annak jele lesz hogy az Egyesült RICHARD NIXON KERESZTKÉRDÉSEK ALATT A REPÜLŐGÉP ÜGYBEN Nixon alelnök vasárnap este a televízión nyilatkozott az oro­szok által lelőtt kémrepülőgép ügyében. Ennek azon eredménye kell legyen, mondotta, hogy a csúcskonferencia napirendjére kell tűzze a meglepő támadások ügyét. A kém repülőgépet azért kellett a Szovjet fölé küldeni, mondta, hogy oly adatokat sze­rezzük, amelyek Amerika és az emberiség nagyobb biztonságát segítik elő. (Eisenhower elnök amikor va­sárnap megérkezett a párisi repü­lőtéren hangoztatta, hogy amit amerikai akar: a béke biztonság­ban és becsületben.) Nixon hangoztatta még, hogy elő kell venni Eisenhower elnök “Open Sky” javaslatát, amely­ben több óv előtt azt inditvá­nywrift. tngftájlk mái. hogy amel y nemzetközi légügyi megfi­gyelő szerepet játszana támadás veszélyével szemben. Végül ki­jelentette, hogy álláspontját a szövetségesek támogatják, de “Kruscsev ragaszkodott ultimá­tumához s nem volt hajlandó a józan észszeriiség útjára térni és a propagandát abbahagyni. Ha ezt tette volna, a konferencia folytatása lehetővé vált volna. Mr. Kruscsevet nem hagytuk | kétségben aziránt, hogy ultimátu­mát az Egyesült Államok sohasem fogadja el." Eisenhower azzal fejezte be történelmi érdekességü beszédet, hogy Kruscsev nyilvánvalóan az­zal a céllal jött Párisba, hogy “elszabotálja a találkozót, ame­lyen a világ oly nagy reménnyel csüngött’ , de ő továbbra is az igazságos békéért (peace with justice) fog dolgozni hátralévő párisi tartózkodása alatt és után. ‘•Definitely over” Kruscsev a 6—6 havi elhalasz­tással kétségtelenül arra célzott, hogy ennyi idő múltán már uj elnök fog ülni a Fehér Házban. De Gaulle elnök és Macmillan miniszterelnök hétfőn és kedden ismételt kísérleteket tettek, hogy Kruscsevet ultimátuma megvál­­tóztására birják, sőt a keddi nap folyamán uj négyes ülést is hivtak egybe, de Kruscsev nem jelent meg. Kruscsev kedd délutáni hírek szerint Kelet Berlinbe készül, kommunista sajtóforrások sze­rint azért, hogy külön békét Ír­jon alá keletnémet egylistás kom­munista kormánnyal. E hirt azon­ban Párisban kétkedéssel fogad­ták. Kedden délután 5 óra 30-kor Páris jelentette: “Egy magasállá­­su nyugati diplomata kijelentése szerint a csúcskonferenciának vé­ge. “Definitely over. . Félórával később a nyugati szöv . etségesek is ily értelemben adtak ki hivatalos jelentést. Eisenhower csütörtökig marad Párisban. .Hir szerint a NATO országok külügyminisztereit rövi­desen tanácskozásra hivják össze. Közelebb jutottunk egy uj világháborúhoz ? NÉGY BILLIÓ DOLLÁR KÜL­FÖLDI SEGÉLY amerikai és orosz repülők egy­más területé felett kölcsönösen lefényképezhessék a másik fél katonai berendezéseit és telepeit, de Kruscsev ezt nem tette magá- j * r eva. David Susskind, aki Nixonhoz ; a keresztkérdéseket intézte, tudni akarta, Washington miért ment lépre annak, hogy Kruscsev kezdetben elhallgatta, hogy a lelőtt repülő * él és vallomást tett és miért állították azt, hogy csak egy időjárást megfigyelő gép ment Szovjet terület fölé? Az alelnök azzal válaszolt, hogy lehetetlen volt más választ adni. De Susskind fenntartotta, hogy a State Qepartmentnek a valótlan kijelientés helyett arra kellett volna szoritkoznia, hogy kijelentse, kivizsgálják az ügyet — s ezzel elkerülte volna a ke- I lfprít i% l<$t nyerhetett yojna. i Eisenhower elnök mielőtt Pá­risba repült, aláírásával látta el azt a törvényt, amellyel a kong­resszus megszavazta az egy évre szóló négy billiós segélyt a kül­földiországok számára. Nem túlsók ez az összeg a külföld segélyzésére 15 évvel a világháború vége után, amikor a legtöbb jelentősebb idegen or­szág már nagy prosperitásnak örvend és nincs rászorulva az amerikai adófizetők könyörado­­mányaira? Hogy nem könyöradomány, hanem azt a célt szolgálja, hogy kooperáljának velünk a kommu­nizmus világveszélye ellen? Ne­kik is érdekük, hogy ne kerüljé­­nek kommunista uralom alá! — Mindenesetre redukálni kellene a segélyeket, nem pedig elvonni az amerikai nép kulturális és szociá­lis haladása céljaitól!--------------ooo———— MEGHALT JOHN D. ROCKE­FELLER JR. John D. Rockefeller Jr. hires milliómos bankár, Nelson Rocke­feller rep. new yorki állami kor­mányzó édesapja elhunyt 86 éves korában. 1 Az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere volt és ha­talmas összegeket adott kulturá­lis és jótékony célokra. Decem­ber óta tüdőbajjal feküdt egy arijtpni kórházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents