Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-24 / 30. szám

BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., uBler the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. A z egyeilen magyar új­ság a Lehigh Völgyében — Vol. XXXVII. Évfolyam. 30-ik szám u BETHLEHEM, JA., 1959 JULIUS 24 ...................... ■' ' --------— Egyes szarna ára 10 cent VILÁGTÜKÖR I Tudtunkkal a Programm egye­­| dűl a Sao Pa^ulo brazili me­tropolisban megjelenő “Dél­­; amerikai Magyar Hírlapban” lá- 1 tott napvilágot és igy hangzik: j “Huszonöt éve annak, hogy ■ Magyarországon, alig 20 éves fia­­jtalok a magyar élet demokratizá­lására, a korszerű szociális igé­­jnyek megvalósítására és a szelle­mi élet felfrissítésére keresztény mozgalmakba tömörültek. Fiatalon, a kitűzött céltól he­vítve, egy részünk a falvakat járta, hogy eszméinknek a pa­rasztifjuság körében munkatársa­kat toborozzon, mások a váio­­sokban a munkások, diákok, tanoncok, valamint a szellemi élet emberei között hintették el célkitűzéseinket. Egyet akartunk: uj Magyarországot, olyan orszá­god ahol a keresztény alapelvek nem betűkben és szavakban, hanem a valóságban élnek. En­nek szellemében követeltük, ahogy követeljük ma is, hogy a törvényhozás demokratikus választójog alapján, titkos szava­zással jöjjön létre; az Egyhazak vallási tanítói és kulturális tevé­kenységüket szabadon fejthessék iki; az osztályok közötti kiáltó különbségek szűnjenek meg; az egészséges földreformot hajtsák végre; a közjó által korlátozott magántulajdont; a vállalkozás szabadságának a biztositását; követeljük továbbá, hogy a tőke ne legyen öncélú gazdasági esz­köz, különösen nem a szellemi és politikai életet irányitó fegy­ver hanem a közérdeket, s a nép javát szolgáló gazdasági tényező. Vallottuk, hogy olyan ország­ban akarunk élni, ahol a kivált­ságos osztályhoz tartozás, vagyon vagy egyéb külső tényezők nem adhatnak több jogot, mert a megkülönböztető alap az ember belső értéke és közérdekű hasz­nossága. Célkitűzéseink középpontjában a kisember állott, akinek szellemi és gazdasági felemelése a keresz­tény politika tengelye. — Fia­talon vallottuk, hogy egy ország demokratikus berendezkedésének ismérve hogy a védtelen kisem­ber milyen mértékben élvezi a korszerű jogokat s a gazdasági javakat. Ezek az elvek a KÁLÓT mun­kálkodása nyomán uj életet vittek a magyar falvakba, ugyanígy munkásszervezeteink uj vérkerin­gést is adtak a szakszervezeti életbe. Diák és egyetemi hallgató tagjaink a helyszínen tanulmá­nyozták a munkás- és parasztkér­dést, mig a magyar szellemi élet' több kiválósága tollúkkal vettek részt munkánkban, igy többek között a Korunk Szava Később az Újkor, a Vigilia, Magyar Ve­tés és Népűnk hasábjain. A háború kitörése magakasz­totta munkánkat majd a nác; megszállás földalatti munkára ikényszeritett bennünket, amikor is 1944 őszén megalakítottuk a későbbi Demokrata Párt nevet viselő kereszténypártot azzal az elhatározással, hogy a háború megszűnése után a politikai élet­ben érvényesítjük elveinket. Szervezkedésünket a Számon­­kérő Szék felfedte, több társunk került a nyilasok börtönébe é3 —többek súlyos megkinzása után — csak szerencsével kerülték el a halálos Ítéletet. 1945. januárjában az egy év­tizede összeforrott mozgalmi ta­gok, Keresztény Demokrata Unió tagjai, a 25 éves munkájuk alap­ján akiknek munkássága már korábban az egész országra ki­terjedj a közélet területére lép­tek és vállalták a szovjet meg­szállás és a kommunista párt ter­rorjának valamennyi veszélyét. Tagjaink egy része a Kisgazda­­pártban működött. A szovjet megszállás és a kom­munista párt brutalitása a demo­kratikus kezdeményezéseket is .meghiúsította. Az a diplomáciai segítség! amit a Nagyhatalmak az Atlsntie Charterben és a Yalta.i Nixon a Szovjetbe utazik SÜRGETIK EISENHOWER BEAVATKOZÁ­SÁT AZ ACÉLIPARI SZTRÁJKBA Nixon alelnök és felesége Hyman Rickover vice admirális társaságában a közeli napokban Moszkvába utazik. hogy meg­nyissa az ottani amerikai kiállí­tást, amely a New Yorkban meg­nyílt Szovjet kiállítás ellenpárja lesz és julius végén nyílik meg. Nixon és felesége egy hónapon át orosz nyelvleckét vettek a Voice of America orosz osztálya vezetőjétől. Több oroszországa 3 szibériai várost is meg akarnak látogatni.-------------ooo--------------­A kormány támogatja a gyárak törekvését, hogy véget kell vetni a bérek és árak emelkedése körforgásának. egyezményte|| megígértek, — .lmaradt. T&ábbi reményünk jhogy a magyar békeszerződés! aláíró Nagyhitalmak a szovjet | megszabást mígszüntetik és t kommunista párt rémuralmát megfékezik, szntén nem vált be. A Kisgazdasárt demokratikus működését a szovjet megszállásra I támaszkodó kenmunistapárt meg I akadályozta, sit a magyar élet ! kiváló személyiségeit kivégezték, börtönökbe vary kényszermun katáborokba hircolták. — A Demokrata Néapárt, amely az 1947-es, utols< szabad választá­­j son elért eredményét kizárólag, annak a magvitő munkának kö­szönhette, melyet mi és mozgal­mi tagjaink 1*3 5-től a magya életben véjeztihk. 1949 február­jában önként eloszlott. Munka­társaink egy rézét letartóztatták, elítélték^ mig réhányunknak si­került meghiusiani a kommunis­ta párt szabadágunk és életünk elleni tervét azzal, hogy szabad földre kerültün:. A szabad víágban mi régi munkatársak ismét összejöttünk s elhatároztuk, hogy a 12 éve elkezdett munkit tovább folytat­juk. — Feladatunk idekint ter­mészetesen más mintha hazánk­ban lennénk. Szabadfölden or­szág és nép ndkül oktalan do­log belpolitikai csatározásokat folytatni, abbai mi részt nem veszünk, ezt a területet átadjuk azoknak akitnek képességei elégtelenek, ho»y a magyar nép érdekében nemzetközi vonalon munkálkodjanak — A céltalan belpolitikái viszklyok és személyi viták helyett képitettük kapcso­latainkat a világ összes keresz­tény pártjával és minden idősze­rű alkalommal kértük segítségü­ket, hogy népünk sorsa élő kér­désként állandóan ott maradjon a megoldandó nemzetközi kérdé­sek közölt. Europa, Dei-Am erika és a többi világrész keresztény pártjai és mozgalmai, pártjukon, kormányukon törvényhozásukon, közéleti személyiségeiken, vala­mint a sajtójukon keresztül, ugyanígy a nemzetközi keresztény szakszervezet is, kérésünkre min­den esetben felléptek a magyar nép érdekében. Az 1956-os magyar forrada­lomban megalakult a Forradalmi Kereszténypárt, amely a forra­dalom programmját magáévá tette s ebben a pártban részben fizikailag, mert jelen voltak, részben eszmeileg, mert távol voltak hazájuktól, mindazok egyesültek, akik a harmincas években a keresztény mozgal­­nak elindítói voltak. A forradalom magasztos esz­méi a szovjet brutális fegyveres beavatkozása és az azt követő megszállás miatt nem tudtak va­­lósággá vájni. fFolytatás a 4-ik oldalon) ATOMMEGHAJTÁSU REPÜ­LŐGÉP ANYAHAJÓ Az amerikai szenátus költség­­vtési albizottsága megszavazta !aza a 330 millió dollárnyi össze­get, amelyből az Egyesült Álla mok második atommeghajtásu repülőgép anyahajóját fogjáu ímegépiteni. A bizottság törölt a hajóhad tengeralattjáró-elháritó felszere­lésére szánt összegből, hogy le­hetővé tegye a repülőgépanyaha­­jó atomerőre való berendezését.----------------ooo--------------­MEGHALT WILLIAM LEAHY ADMIRÁLIS William D. Leahy admirális, Franklin D. Roosevelt elnök jobbkeze és személyzeti főnöke, akinek nagy szerepe volt háborús politikája körül, 84 éves korában elhunyt. Leahy a háború alatt egyideig amerikai követ volt a vichi Pe­­tain kormánynál és résztvett a szerencsétlen yaltai tárgyaláso­kon is. Truman elnöknek is ta­nácsadója volt. Hazáját 46 évig szolgálta. Értesítés olvasóinknak A Híradó szerkesztős égé augusztus 7-ig nyári szabad­ságidőt tart és ennek következ­tében a Híradó julius 31-én nem jelenik meg. A Híradó jú­liusban négy számot ad, az utolsó szám most julius 24-én jelenik .meg, a julius. 31-iki szám kimarad és augusztusban első számunk augusztus 7-én jelenik meg. Olvasóinknak kellemes nyá­ri vakációt kívánva. A Híradó szerkesztősége ! Félmillió acélmunkás juh 1 5-én kitört sztrájka ügyében Javíts new yorki republikánus szenátor ! nyilatkozatot adott ki, amely szerint a sztrájk igen hosszú idő­tartamú lehet s helyteleníti, hogy Eisenhower elnök továbbra sem akar beavatkozni. Rosszhiszemű vád a munkásság ellen Hasonló álláspontot foglal ej Kefauver demokrata szenátor, a szenátusi antitrust bizottság elnö­ke, aki bejelentette, hogy rövi­desen újból megkezdi a kihallga­tásokat a mostani magas acélárak indokoltsága kérdéséről. Kefauver nyilatkozatát a union körök szembeállítják a gyárosok­nak a legnagyobb amerikai napi­lapokban megjelent hirdetésével, amelyben azzal az egyoldalú, propagandisztikus váddal lépnek fel a munkásság ellen, hogy “azért csinált sztrájkot, hogy növelje az inflációt”. Ezt a be­állítást tudatosan rosszhiszemű­nek mondják és megismétlik azon állításukat, hogy a gyárak a béremelések után többet emel­ték az acél árát, mint béremelés indokolttá tette. Hétfőn Joseph Finnegan, a szövetségi egyeztető hivatal el­nöke külön-külön találkozott a gyárak és a union képviselőivel azzal a céllal, hogy újabb tárgya lásra hozza össze őket. Kefauver szenátor nyilatkoza­tot adott ki, melyben felhivja a gyárakat hogy adjanak béreme­lést a munkásaiknak, mert “futja a nyereségeikből az acélárak emelése nélkül is." Mit kínáltak a gyárak? A gyárak oldalas újsághirde­téseiből ikitünik, hogy a gyárak két éves szerződést akartak, az első évben a régi bérek alapján, csupán a biztosítási és nyugdíj kedvezményeken javítva esetleg ÖT AUTO ÖSSZEÜTKÖZÉSÉNEK HALÁLOS ÁLDOZATA LETT FATHER CSILLÁR JENŐ A D0YLEST0WNI PÁLOS SZERZETES Az amerikai magyar katoliku­sokat fájdalmasan érintő esemény történt a Lehigh Valley Thru­­wayn. Az esős időben a csuszám- Ioo országúton öt autó futott egymásba és father Csellár Jenő, az Our Lady of Czestochowa rendház tagja (Doyiestown R. 1 ) aki az egyik autón New Yorkba igyekezett, hogy a new yorki 82-ik utcai Szent István r. kát. templomban az Anna napi ün­nepség főhitszónoka legyen, a tömeges összeütközés egyetlen halálos áldozata lett. . . A többi négy autó utasai közül nyolcán sebesültek meg. Négyet az allen­­towni kórházban ápolnak. Az összeütközés folytán father Csellár kiesett a kocsiból és még a helyszínen meghalt. Csak a fe­jén sebesült meg és lábát törte. A holttestet felboncolják, hogy a halál okát megállapítsák. Rév. Michael Zembrzuski, aki father Csellár felettese volt a rendház­ban, Allentownban van, hogy a temetésről intézkedjék. Father Csellár Pálos rendi atya volt Budapestit!» él egyilce a rend legtevékenyebb tagjainak. A kommunista erőszakkormány el­lenforradalmi összeesküvés cí­mén hosszú börtönbüntetésre Ítélte, de öt évi fogság után az 1956 -os forradalom idején ki­szabadult a börtönből. Amerikában 195 7-ben jött és a magyar katolikusok vallási életének igen lelkes és odaadó munkása volt a czestochowai kegyhelyen. A Híradóval állan­dó kapcsolatot tartott fenn, mint előfizetője és barátja és lapunk többször közölte a czestochowai magyar zarándoklatra hivó köz­leményeit. Halálával az amerikai magyar katolikus papság egy fölötte rokonszenves és buzgó tagjával lett szegényebb és buda­pesti működése és az eszméiért vállalt börtönmártirium bizony­sága szerint a magyar szabadság ügye egy bátor egyházi harcost vesztett benne. Az autokatasztró-’ fa munkaereje teljében tett pon­tot nemes életére. Mindenki meg­­illetődéssel gyászolja, aki ismer­te. Emlékét tiszteletben és szere­­t*tb?n SriisUk m«*­A kihallgatások múlt héten is tovább folytak a Forand- Bili ügyében a képviselőház JWays and Means bizottsága előtt. A Forand javaslat tudvalévőén több hónapos ingyenes orvosi, kórházi és üdülő otthoni biztosí­tást kíván a Social Securityben részesülő aggok számára. Legutóbb Walter Reuthert, az Automunkás Union elnökét hall­gatták ki, aki hangoztatta, hogy az AFL— CIO teljes mértékben támogatja a javaslatot. Forand képviselő (Dem. Rh. I.) javaslatáról kijelentette Reu­­ther, hogy az nem tenné tönkre a Blue Cross és egyéb magán betegbiztosítókat, de a Social Securityből élők számára óriási segítség volna, amikor az orvosi és kórházi költségek oly nagyok ebben az országban. Reuther állást foglalt az Ame­rican Medical Assn, orvos szer­vezetnek a javaslatot ellenzőt álláspontjával szemben és a bi­zottság egyik tagjának, Bruce Algernek azon kérdésére, nem gondolja e, hogy ez államosított egészségügyet jelen, kijelentette: — Ha a Social Security szo­cializmust jelent, akkor ez álla­mosított egészségügy. De elég volt az ideológiai szélmalom har­cokból, az alapvető emberi szük­ségletek ügyében gondoskodás­nak kell történnie. Kihallgatták dr. Frank H. Fürstenberget, (Mt. Sinai Hospi­tal Baltimore) az Americans for Democratic Actions képviseleté­ben. továbbá dr. George Baehrt, a Health Insurance Plan of New York képviselőjét, Mindketten melegen támogatták Forand ja­vaslatát. Washingtoni információk sze­rint nem biztos, hogy a javasla­tot még ez évben letárgyalja a kongresszus, de annál valószí­nűbbnek látszik, hogy az I 960-as választások előtt az S. S. kifize­tésekben részesülők ingyenes egészségügyi ellátása bizojiyos mértékig meg fog valósulni. Rockefeller hajlandó ... Nixon alelnöknek tudvalévőén Rockefeller new yorki kormány­zó látszik legveszélyesebb ellen­feléül az 1960-as republikánus elnökjelöltségre. Rockefeller vasárnap nyilatko­zott és hangoztatta, hogy egyelő­re nem akar mást, csupán állama nak jó kormányzója lenni. Telje­sen nyitva hagyta magának az ajtót, hogy résztvehessen a new hampshirei előválasztáson. Jelez­te, hogy “bizonyos következmé­nyek esetén, amelyek még nem állnak fenn”, hajlandó volna el­vállalni az 1960-as rep. elnökje­löltséget. SZOVJET SZÁLLÍT FF.GY VERT IRAKNAK Mahdawi ezredes, aki a bag­dadi népbiróság elnöke, bejelen­tette, hogy az ország haderejé­nek modern fegyverekkel való felszerelése befejeződött. Az or­szág hadserege most már rendel­kezik szovjet gyártmányú M1G- és Iijusin-mintáju repülőgépekkel és különböző radarfelszerelések" i kel is. EZT A MOSTANI HETE' Eisenhower elnök egy múlt szom bati proklamációjával a Rab nemzetek Hetének nyilvánította Egyben pedig aláírásával látta el a kongresszus azon határoza tát, amely a “Rabnemzetek He tének” évente való megünneplé sét mondja ki és felhivja az el­nökét hogy minden évben pro­­klamálja a “Rabnemzetek He tét”. Nagyon megható ez, dt beérnénk egyetlen proklamáció­­val is, amely a rabnemzeteknek nem hetét, hanem felszabadulását proklamálná megfelelő, előzete sikeres tevékenység alapján. Szép, szép, hogy a rabnemze­teknek évente hetük lesz ezután, de megelégednének egyszer ccu pán egy nappal is. Azzal, amelyre oly igen várnak. . . * * * A GENFI KONFERENCIA s múlt héten pepecseléssel telt el és sokaknak érzése az, hogy való­ban jobb volna már egy csúcs­konferencia, ahol azonban Krus csevvel nemcsak a berlini kér­dést, ami a hidegháború meg­szüntetése problémájának csal: egyik részletkérdése, hanem az összes nagyobb ellentétek ügyét együttesen tárgyalnák. Mert hs csak egy ilyen részletkérdésber sikerül elodázó egyezségre jutni, még távolról nagyon távolró sem jelentené a hidegháború vé­gét és a barátságos együttélés, coexisztencia valódi kezdetét. Csak ismételhetjük: nincs kü­lön német ügy, nincs külön lesze­relési és atomtilalmi ügy, — az összes kérdések szervesen össze­függnek egymással, beleértve a rab országok ügyét is, és csak egyidejű, közös, igazságos rende­zésük teremthet nyugalmat, biz­tonságot, valódi koexisztenciát és békéből való békét A hirek szerint Amerika még sem érte utol a Szovjet haderő fölényét, különösen a földrész­közi rakéta, de egyes egyéb hadi gépek terén sem, s igy nem- tud­juk időszerű e most olyan csúcs­konferencia, ahol a Amerika erő­hatalmi pozícióból beszélne. Sőt azt sem tudjuk, hogy ily pozíció­ból való be tárgyalás lehetősége egyáltalán bekövetkezhet e még, mert közben a Szovjet is termel uj gépeket és igy nehezen érhető utói. De a nukleáris bombák és ra­kéták ügyében elég ha csak né­mileg nyomába érnénk a Szov­jetnek és legalább volna néhány földrészközi rakétánk nekünk is. Ha ezt elértük, jöhetne egy csúcskonferencia. — legalább azok akik azt hitték, hogy a Szovjettel lehet a nagy ellentétek dolgában eredményt elérni a tárgyaló asztaknál, végre talán elhinnék, hogy nem lehet. De akkor Amerika és a Szovjet leg­alább kölcsönösen fékentarthat­­ják egymást a hidrogénbombát hordó földrészközi rakéta rémé­nek fah&festésével. * * * KRUSCSEV múlt héten Len­gyelországban volt propaganda körúton és ott ugyancsak csörtet­te újból a földrészközi rakétát és úgy hencegett, hogy neki van, Amerikának pedig nincsen, mint aki zsarolni akar. S miközben új­ra fenyegetődzött, hogy a kom­munizmus le fogja győzni azt, amit ő nyugati kapitalizmusnak nevez, egyben kijelentette, hogy a Szovjet soha, soha (igy duplán kihangsúlyozva mondta), nem fog háborút inditar.i, mert, úgy­mond, nekik van idejük bőven, kivárni amig békés utón sikerül legyőzniük a kapitalizmust. — Ugyanakkor azonban Gromyko Genfben szintén fenyegetődzik a berlini kérdésben s ö is, Kruscsev is úgy akarják feltüntetni a hely­zetet, mintha Amerika akarna háborút. Mondani sem kell, hogy ez a blöffölés az emberek rossz politikai emlékezöthetetségére épit, mert az 1956-os szabadság­­harc óta Amerikát háborús szán­dékokkal vádolni csak » legha-T zugabb demagógia képes, nem i- is szólva a suezi ügyről, mely. i- ben Amerika intette le Angliát I ' T? • / i. tes r ranciaorszag. a | Eisenhower Kruscsevet évek _jkel megelőzve jelentette ki s I azóta többször megismételte hogy Amerika sohasem fog nagy _ háborút kezdeni. De más, hí i- Kruscsev és más ha Eisenhower mondja. Kruscsev úgy érti, hogy e ha meghagyják neki a Szovjet­­_ blokk érinthetetlenségét, nem in < dit háborút, vagyis a békéért a t rabországok sorsának véglegesí­ts tését tekinti fő cseretárgynak. De tulajdonképem ingyen akarja birtokuá e biztosítékát. Mert a I hidrogénbombához nyúlni ő sem . mer, hiszen a Szovjetet körülve. ; vő amerikai repülőbázisokról jAmerika ir tud távrakétát külde­ni a Szovjet ellen. a A mai állapot fenntartása, a s statasquo tehát azt jelenti, hogy a hidrogenbomba és a távrakéta következtében a Szovjet bizton­ságosan tarthatja kezében a Vas­függöny országokat. E szempont­- bői érthető, hogy az óhazai ma­- jgyarság nem nagyon örül a nuk­­z leáris fegyverek és rakéták lété­­tJr.ek és “kiváló hazámunkfia”, a Teller Ede és más amerikai ma­ii gyár atomtudósok nagy tudomá­nyos sikerei felett nem tud sziv­,} bői ujongani. . . * * * GROMYKO a berlini status­­quo másfél, esetleg két évre való ' meghosszabbítása fejében, — “ miként a múlt heti tárgyalásokon z egyre inkább kiviláglott, — azt kéri, hogy alakuljon össznémet 1 egyesülés előkészítő bizottság, c amelyben az 50 milliós nyugati német rész ugyanannyi taggal ■ volna képviselve, mint a kom- 3 munista uralom alatti 18 milliós rísz. > Ez csapda a Nyugat számára 3 és azt jelentené, hogy a kisebb- 7 ségnek ugyannannyi beleszólása 1 volna a német jövőbe, mint a háromszoros többségnek, sőt ‘ biztosra vehető, hogy a 18 mil­liós részből legalább 17 millió *• i szintén antikommunista. Egy ilyen össznémet bizottság­­! ból, amelyben a kommunisták a j nyugati polgáriakkal egyenlő erő , vei rendelkezhetnének, esetleg 3 könnyű volna kialakítani az egyesítést végrehajtó össznémet ■ kormányt, vagyis a kommunisták megvethetnék lábukat az egész Németország feletti kormányzat­ban és ezzel oly hadállást szerez­■ nének meg, amely nemcsak Né­­' metországnak a Nyugattal való 3 elszakadásához vezethet, de be- 1 láthatatlan, veszélyes perspekti­■ vát nyújtana Németországnak és * úgyszólván egész Európának 1 bolsevizálodása felé. Eisenhower tanult Münchenből és hinni kell, hogy nem esik bele ’ ebbe a csapdába. S mit ér a Kruscsevtől kínált “béke”, ami­kor nyíltan, nagyhangön maga hirdeti a szabad világ életrend­jének aláe knázását, pusztulásba sodrását és egyebek közt ennek a 1 német paritásos bizottsági javas­latnak csapdája felállításával uj­­’ ra elárulja nyughatatlan terjesz­kedő, hatalmi szándékát, világ- 1 uralmi tortetését? * * * FOGLALKOZTUNK itt egyes, !■ a szabad világban alakult uj 7 magyar pártokkal s most olyan i pártot akarunk felfedezni, amely i ről itt bent az Egyesült Államok­- ban egyetlen lapban sem olvas­­. hattunik. 1 Sajnos, a Szovjetnek a rabor­­' szági kommunistákkal való, vég­> letekig menő szolidaritása miatt i e pártprogramokkal való foglal­­' kozás csak elméleti jellegű, de a pártprogramm, amelyet itt teljes 1 szövetgében ismertetünk, fölötte sok érdekességgel bír. : Az aláírok- a programmot az 1 “újjászületett Magyar Keresztény ' Demokrata Unió” programmjá­■ nak mondják C8 az méltó a kom­­’ mentáidra, valamit, mig a második évre hajlandók voltak . “mérsékelt béremelésről” is tárgyalni feltéve, hogy a union “nem ellenzi a ter­melési módszereknek olyan fej­lesztését, amely lehetővé teszi az emelésből származó kiadás több­let ellensúlyozását.” (Automa­tion? ) Javíts szenátor és Chester Bowles connecticuti demokrata kong. képviselő sürgetik, hogy Eisenhower elnök nevezzen ki tényvizsgáló bizottságot. — Mc­Donald union elnök .tudvalévőén a sztrájk kitörése előtti utolsó órákban javasolta ily bizottság kiküldését, de a gyárak elutasí­tották azzal, hogy “a tények amúgy is teljesen ismeretesek,” Az acélipari sztrájk következ­tében más iparokban letett mun­kások száma 30,000 körül van. A legtöbb acélgyárnak 2—3 hónapra elegendő kész acél kész­lete van. Miért imaradt el a Taft-Hartiey törvény alkalmazása ? Eisenhower elnök a juh 1 5-i sajtókonferenciáján is arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem nevez ki tényvizsgáló bizott­ságot, mert a tények ismeretesek. Az elnöknek lehetősége van ar­ra, hogy igénybe vegye a Taft- Hartley törvény szükség rendel­kezéseit. Ha úgy találja. Hogy a sztrájk veszélyezteti a nemzet jólétét, 80 napos lehülési időt rendelhet el, amely alatt a mun­ka és a tárgyalások tovább foly­hatnak. Sokan csodálkoznak, hogy az elnök e rendelkezést nem vette igénybe és ezt azzal magyaráz­zák, hogy “az elnök ezt szándé­kosan mulasztotta el, mert támo­gatja a gyárak azon törekvését, hogy a bérek és árak emelke­désének kölcsönhatásaképen min­den béremelés után növekvő, in­flációs drágaságot megállítsák. WALTER REUTHER A SOCIAL SECURITY AGGOK INGYEN ORVOSI ELLÁTÁSÁÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents