Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-23 / 43. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyar mg érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA; MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered :is Second Class Matter May 18, 1923, at tins Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879'’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam, 13-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 OKTÓBER 23 Egyes szám.* ára 10 cent VILÁGTÜKÖR " KEZDŐDIK A HARC : NIXON ÉS ROCKE: j FELLER KÖZÖTT--------- -! Rockefeller new yorki kor- 5 i mányzó kijelentette, hogy csak * I januárban fog nyilatkozni, arról,- , p: lyázik e 1960-as repub ikánus • • elnökjelöltségre. De már New York ál'amon kívüli he’yekre jár ■ szimatolni, volnának e országos kilátásai? A nét elején New Jerseyben járt éa most Chicagóba készü ' nov. 1 2-én onnan Oregonba és Californiába rnegy. Különösen Californiai útjához fűznek sok; kommentárt, mert ez az állam ! tudvalévőén Nixon ale nők szüjkebb pártriája s Rockefe'ler ott? ni megjelenése egyenes kihívás | ! Nixonnal szemben, aki magát | tekinti a republikánus párt leg- i J kilátásosabb elnökjelöltség! pá- 1 dyázójának s mióta hazatért' ! oroszországi útjáról, kü önösen a 1 nyugati államokban állandóan j utazgat a jelöltsége érdekében. I | Politikai megfigyelők attól tar| tanak, hogy miután Rockefeller | szinte korlátlan anyagi eszközök- í kel rendelkezik választási cé okra | s millióit jól tudta felhaszná ni a New York állami választási] kampányban, az e nökjelöltségre ' veszedelmes vetélytársa lesz i Nixonnak. I Ezenkívül Rockefeller belpo i tikailag szociálisabbnak mutatko- , zik mint Nixon, külpo itikailag pedig élesebben Moszkva élle l nes, mint amilyennek az egyéb-j ként régi harcos antikommunista j Nixon az utóbbi hónapokban, ] , Eisenhower megbízásából tett | Imoszkvai útja kapcsán mutatko- ( kozott. New York álamban , azonban nagyon csökkent Rocké- , ! feller rajongóinak szama a kis- |. 'emberek között, akiknek állami I | adóját igen érzékenyen feleme te. ----------------ooo---------------NEM VÁRNAK LEHŰLÉST A 80 NAPOS LEHÜLÉSI IDŐSZAKTÓL A 80 napos lehülési idő elkelő ésére a tényvizsgáló bizottság által kezdeményezett tárgyalások a múlt hét végén teljes eredménytelenségge. végződtek, noha a union engedményeket tett. Dr. George W. Taylor a biz ttság elnöke maga jelentette ki, hogy a union sokkal kevésbbé makacsnak mutatkozott, mint a gyárak képviselete. • “Szrmc u nap a nemzet számára” A bizottság hétfőn fe kereste Eisenhower e'nököt, aki e’rendelte. hogy az igazságügyininiszte fiúm tegyen lépés'eket arra, hogy a bíróság a Taft-Hartley törvény I értelmében hozzon határozatot a 80 napos ‘ .ehiilési időszak alkalmazására Eisenhower kijelen :ette: ‘‘Amerika reményei, hogy | önkéntes, felelssségteljes egyet-, értés jön létre, nem teljesültek. \ nemzet szamára szomorú nap ;z!” A union a múlt hét végén a két évre szóló ‘csomagot (béremelés és egyéb kedvezmények együtt) 28J/2 centről 2 I 1*> lentre szál.itotta le. Tudvalévőén i nehézségek legnagyobbika sbban áll. hogy a gyárak az autó- : nation, (az önműködő gépex okozottabb használata) érdekéjen meg akarja változtatni a nunka szabá yokat, ami arra vezethet, hogy a munkások nem “tenyésző része elvesztené mun iáját. McDonald előzőleg kijelentete. hogy a munkaszabályokat sak az ő és vezetőségi társas , ‘hulláján keresztül ' lehetne a nunkások rovására megváltoztat - )i. De a rstit l né, végén ebben j •dáig ment, hogy ezt a kérdést 1 így a union és a gyárakkéovisá-j őiből álló bizottság vizsgálja ki j i IrrnirpflzPTrn Lrpf t*\r rn várnán OKT. 23 harmadik évfordu lóján a magyar nemzeti és egyén önrendelkezés közeli visszanye résének kilátásai valóban nen mondhatók rózsásnak. Kruscsev aki megölte az október 23-i for radalmat, vendégként jelenhetet meg Amerikában és államfőnél kijáró tiszteleti formákban része sitették. Ennyiben a helyzet jóvá rosszabb, mint tava’y volt, ami kor azzal vigasztalódhattunk hogy a Nyugat ha katonailag nem is jött a magyar forradalom se gitségére. de erkölcsileg nem hagyta cserben. Meggyőződésünk Kruscses meghívása pillanatától az, hogs a meghívásra semmi szükség nerr volt. Kruscsev sem nivel som let jobb fiú ezáltal, makulányít sem adott fel sem kommunista men talitásából és_ a kommunista vt láguralmi programéiból, sem £ kelepcékből, amelyeket a Nyugal számára tartogat. . . A berlini ügyben már áprilisban, Moszkvában kijelentette hogy május 27-ike nem ultimátu fos dátum. S így nem nagy vivmány, hogy ittlétekor nen sür gette túlságosan a nyugati had erők kivonulását Berlinből, ki vált, hogy az egyezmények értei méhen ily sürgetéshez semmi jo ga nem volt és nincsen. Nincs sok félni való Kruscsev távrakétáitól sem. Angliában é- Olaszországban már üzemben vannak a nukleáris távrakéta bázisok és létrejött az egyezséa Törökországgal, hogy területén amely oly közel van Oroszország minden pontjához és a Szovje ázsiai területei nagyrészéhez is, amerikai távrakéta támaszpontok létesüljenek. Azokröl kilőtt rakó ta. ha nincs is oly távképessége mint az oroszok rakétájának Ugyanúgy elérheti a legfontosabb Szovjet célpontokat, mint a: orosz rakéta Amerikát. A bot nak megint két vége van és ezt Kruscsev épp oly jól tudja, mint az orosz nép, amelynek egyetlen fia sem pályázik a legszebb atombomba halott szépségdijára. Semmivel sem tudunk többet elérni a hidegháborús béke és <i nukleáris bombáktól és . rakétáktól való biztonság tekintetében, amiért érdemes, volt Kruscsevet a meghívással mintegy rehabilitálni a szabadság szerető emberek előtt és sajnos a Nyugat preztizse (Eisenhower a szövet ségesek hozzájárulásával hívta meg Kruscsevet) semmiképen sem öregbbedett ezá.tal sőt. . • * * * rámutattunk már arra, hogy a kommunista uralom alá kényszeritett keleteurópai országok, köztük elsősorban a szabadságharcos Magyarország népére mily kedvezőtlen hatást gyakorolhatott Kruscsev meghívása, többi közt a szabadságuk visszanyerésének reménye szempontjából. Tavaly október 23-hoz képest ezzel is sötétedett a helyzet. , Amerikai magyarok, akik nyáron az óhazában jártak, megerősítik, hogy a magyar nép hangulata. amióta a Nyugat az 1956- os forradalomban nem jött katonailag segítségére, fásult.^ Bizonyos, hogy a Kruscsev .átogatás hire még fásultabbá tette. — de nem lemondővá! Halljuk a visszatértektől, hogy mindenki ott tart, hogy az átvészelést, tartja aktuá is programmjának. Megélni addig, amíg talán valamikép történik valami, esetleg mégis fordul egy nagyot a történelem kereke. Mindenki élni és megélni akar és már tudja, hogy hiába mártírnak lenni felesleges és úgyszólván hazafiatlan dolog. Hazafiasabb, ha valaki vigyáz magara es a szajara, hogy valahogy baj nélkül megússza ezt a mai korszakot, hátha jön egy másik, amikor szükség lesz arra, hogy minél több jó magyar legyen életben uj ersz&sgépitéshcs?-j Vannak helyzetek amikor a ' i tulé’és a legnagyobb dolog c j vi ágon. A mai magyar helyzet i pontosan ez. Ami persze mindent , jelenthet, csak azt nem, hogy pri■ vátszorgalomból jobbat kel'jen : nyújtani, mint amennyi feltétlen ; szükséges ahhoz hogy va aki biztosítsa magának a megélhetést és a íeirorhajoza elkerülését, a zavartalan szabadlábát. Nyári vakáción Pesten járt amerikai magyar barátunk beszéli. hogy a szel.emi és fizikai munkások zöme nem dolgozik többet a feltétlen kelleténé. és nem takarékoskodik az állami üzemanyagokkal, de nem azonositják magukat azokka', akik ‘ hazafias tettnek" tartják a 1 pást, mert ezzel is gyengítik a rendszert. Mint barátunk mondja, nem csekély a száma azoknak, akik üzemi vagy hivatali helyen ilyfajta ‘‘hazafiasságot" fejtenek ki a saját zsebük javára. Az értek mileg és erkölcsi.eg színvonalasabb emberek azonban távol tartják maguktól az ilyen kevésbbé önzetlen, hazafiassági módszereket. Csak éppen nem dolgoznak szívvel lé ekkel. . . Van aztán egy egészen keskeny réteg, amely nem komrauj nista és. társutasnak sem egészen í mondható, de eléggé kooperál a rendszerrel, munkája már az ; e.őbb említett privátbuzgalom j határát súrolja. Ezek nemcsak karrieréhes stréberek, hanem olyan is akad köztük, aki erről beszélgetve, azt mondja, hogy “akár kommunizmus van akár nincs, a hazámat legjobb tudásom szerint akarom szolgálni." Mennyire őszinte avagy csak félelemtől cliktá t ez, esetről eset- Te nagyon bajos megállapítani. . . * * * A KÁDÁR-REZSIM kétségtelenül igyekszik bizonyos fokig kedvébe járni a népnek, hogy rábírja a rendszerrel, a kommunizmussal való őszinte ko.laborálásra. A Szovjetben már negyven éves a terror rendszer és ellenségeit legnagyobbrészt már kiirtották vagy megtörték. A régi genej ráció többé kevésbbé kihalt s az i iskolákban egy uj nemzedék úgy I nőtt fel, hogy a rendszer eszméi I szerint nevelték. Kruscsev keve- I sebb terrort, vérengzést alkalmaz |a Szovjetben s a pártbiblia betűiétől eltérőket em löveti mindjárt főbe, mint Stalin tette. Paszjternákot. az antikommunista ‘‘Dl. [Zsivágo” regény szerzőjét még | börtönbe se küldte. Ami a kommunizmust alapjait és a kommu| nista blokk érdekeit érinti, ami I igazán húsba vág, abban hajthatatlan, de kisebb dolgokban né- Imileg en3'hóbb módszerrel védi |meg a rendszer már eléggé szilárd szilárdságát, sőt még barátságos arcot is igyekszik vágni a tömegek felé, meg akarja ve ük kedvelhetni a rendszert. S nyilván erre buzditotta Kádárt is, amikor i vérbe fojtotta a magyar önren- I delkezés kirobbant vágyát. Előbb gyilkolták a magyar ] népet és most azt szeretnék e‘érni, hogy ne csak kényszeredetten, | hanem lelkesen kooperáljon, se -' gitsen konszolidálni a rendszert politikailag, gazdaságilag, ipari’ag ] és minden más tekintetben. Például csak .meg kell nézni, a bu'dapesti lapokat, amelyek 19-56 október 23 előtt tele voltak el- i vont kommunista elméleti fejte getésekkel, unalommal, menynyivel kevesebb politikai és el- ^ méleti fejtegetéseket adnak most s mennyivel több az úgynevezett1 ‘‘színes anyag”, szórakoztató közlemény. A színházi, irodalmi, sport és más elterelő lehetőségek 1 kultuszát is sokkal nagyobb-arányuan épitették ki, mint a Rákosi időben. A vallási és nemzeti érzésnek isis több látszat koncessziót tesznek, nem mintha rosszabb kommunisták volnának Rákosinál, hanem mert 1956 október 1 2 bél Mt « Unulségot vonták i Kruscsev leszerelesi propaganda javaslatai az E, N.-ben Az Egyesült Nemzetek politi-1 kai bizottságában .közel két hét !éta folyik Kruscsev leszerélési j jjavaslatának tárgyalása. A Szov- j jjet részéről Kuznetzov fődelegáj tus megismételte Kruscsev kije-j j lentését, hogy négy éven belül , I teljes lefegyverkezésnek keli be-[ következnie minden országban. A lefegyverkezettség betartása szempontjából legfontosabb kérjdésnek, az ellenőrzésnek tekinte tében Kuznetzov azt mondta, hogy előbb meg kell egyezni a r leszerelésben s ‘‘ha a Nyugat aláírta a leszerelést, az e lenőrzés módszereit nem lesz nehéz kidolgozni”. j Cabot Lodge USA fődelegátus ' Kuznetzovval szemben kifejtette, hogy akár száz száza ékes akár egyszázalékos leszerelésről legyen szó, a megegyezés előtt tisztázni kell az e lenőrzés^ módszereit. J Kruscsev békebarát színezetű javaslatai mögött, többi közt az amerikai atombázis hálózat és a NATO feloszlatása s egyéb kommunista vágyálmok rejtőznek. | Valószínűleg Kruscsev sem tartja oly együgyünek az egyéni szabadság országait, hogy feltételezné, lépre mennek. De bizonyos békepropaganda sikereket mindenesetre elérhet a javaslatával. amelyet a politikailag iskolázottabb népek vezetői egyáltalán nem vesznek komolyan.---------------ooo---------------ERROL FLYNN SZIVESZÉLHÜDÉS ÁLDOZATA lett Errol Flynn a hires filmszínész és play boy a canadai Vancouverben, 50 éves korában hirtelen j meghalt sziveszélhüdésben. Amikor a halál utolérte, ivott egy j fiatal szininövendék leány társa- | ságában. Flynn sok filmben játszott főszerepet, de hires volt kicsapongó, kalandos magánéletéről Í3. | ame’y alkalmasint közrejátszott kpraj halálában. i kővetkező két ev folyamán. Egyhangú’ag vezették el a gyárak utolsó ajánlatát A gyárak szerint az ő ellen- ■ ajánlatuk két éves alapon 15 j sent, a union szerint azonban. :sak ,1 0. 2 cent órabéremelésnek I elel meg. A betegbiztosítás terén a gyáak ajánlata McDonald szerint visszaesést jelent, sokkal több erhet a beteg munkásnak, mint ^L, iRöSÖDIK AZ AMERIKA-EL. LENESEN SZAVAZÓK CSOPORTJA AZ E. N.-BEN Az Egyesült Nemzetek biztonági tanácsában megüresedett egy ;ely, amelyre a USA je1 öltje rörökország, a Szovjeté pedig -engyelország. Nem kevesebb nint 26 szavazás volt az E. N. nőst New Yorkban folyó közgyüésén. de a két ország közül egyik em kapta meg a szükséges két armad többséget s az újabb zavazást november 2-re halasz ották. Lehet, hogy addig valanely közbevetett megoldás jön ;tre arról melyik ország kerüljön megüresedett helyre? Kinos hatást keltett, hogy a :ommunista uralom alatti Len;yelország több szavazatot kamtt, mint Törökország s ez a Szovjet erősödését jelenti az E. J.-ben. Különösen fe.tünt, hogy z arab-afrikai országokon kívül éhány angol Commonwealth orzág számos délamerikai ország ä a Szovjet jelö'tje, Lengyelorzág mellett szavazott. A Szovjet hir szerint több nint évi 100 millió dől.árt költ élamerikai államok megnyerésre s délamerikai propagandára. —------------ooo--------------)któber 25-én Standard Time veszi kezdetét Most vasárnap, okt. 25-én Standard Time veszi kezdetét ä igaz órákat vissza kell igazításunk egy órával. eddig. A munkaszabályok megváltoztatása kérdésének tanulmányozását a gyárak két hónapon belül tartják befej ezendőnek. mig McDonald azt állitója, hogy ennek a kérdésnek annyi részlete van, hogy két évet igényel. A gyárak ajánlatát a union 1 végrehajtó bizottsága egyhangúlag vetette el. A gyárak arra panaszkodnak, hogy a külföldi gyárak olcsóbban kiná.ják az acélt s a munkabérek magassága miatt nem tudnak velük versenyezni. A union azt válaszolta, hogy nem a munkabér. hanem a korlátlan nyeresé| gek veszélyeztetik az amerikai ! versenyképességet. ! Dönt a szövetségi biróság Piítsburghban Herbert P. Sorg, a U. S. District Court bírája kediden d. u. kezdte tárgyalni a lehii lesi időszak elrendelésének ügyét. Úgy a gyárak, mint a union képviselője előadta álláspontját s utána, mint lapzártakor jelentik, a biró szerdára napolta el a tárgyalást. McDonald kijelentette. hogy a 80 napi lehülési időszak ily késői elrendelését törvénytelennek tartják s ha kell a Supreme Courtig fognak fellebbezni, de ha a pittsburghi szövetségi biró a munka közben való felvétele mellett dönt eleget tesznek a törvénynek és visszaküldik a nunkásokat az üzembe. Valószínű, hogy Sorg biró elrende.i a munkába való visszatérést s amikor e sorok az olvasóhoz jutnak, már újra megkezdő dik a munka. A. tar' valósok a * nap “latt tovább .olyhatnak, e unionkörök véleménye szerint reményre semmi alap nincsen, mert szerintük a gyárak a diktatórikus módszereiket még mindig nem hajlandók feladni. Union körök hibáztatják a lehülési idő ily késői elrendelését és kétlik, hogy a 80 nap alatt szerződés nélkül olyan lesz a munka, amelyben a gyáraknak örömük telik. Kétes az is, hogy a munkások hajlan dók lesznek e túlórázásra. A union vezetősége már most íe készül arra, hogy a 80 nap leteltével újra kezdődjék a • szenthelyére zarándoklást. Nei Jj; hisznek azoknak, akik kolcho l|M ünnepéllyé hamisítják a nemze lilj szenthelyére vándorlást. Nen hisznek azoknak, akik a saját fö 'III di és gazdaság olthatatlan szere X tétét kiirtani akarják szívükből é jkolchozokba kényszeritették őkel- j Változatlanul szabad nemzeti é V egyéni önrendelkezést akarnak, ; ^ Szabadságot akarják és nincs a, a távrakétÚ3 földi haía om V amely ezt az ősi akaratot belli c lük kiirtani képes, bármily sokéi: tartson is az erőszakuralom kin A jainak éjszakája. 1956 október 23 harmadik, " komor évfordulóján ez a le ki “ , ellentál! ás az egyetlen fénysugár 3 j ennek az éjszakának sötétjében >|Taán kevés, de Kitten hinni kell, “ j hogy több, sokka' több lesz, min;- a.minek ma látszik. . . ! r. o. Á CSÚCSKONFERENCIA ELö KÉSZÜLETEI Eisenhower elnök értesitette az ingói, francia és nyugatnémet tormányt, hogy hajlandó körnányfőikkel előzetes megbeszéésre összejönni. hogy a Ktus :sevvel folytatandó csucskonfeenciával kapcsolatos kérdésekben megegyezzenek egymás közi. ly előkészítő konferencia tartását tülönösen Adenauer nyugatnénet kancellár sürgette. Eisenhower a hirek szerint jktóber végén vagy november elején utazna Genfbe, az e'őké szitő konferenciára a csücskön rerenciára pedig december else felében kerylne ser. \ ---------------non----------GEORGE C. MARSHALL HALÁLA George C. Marsha 1 ötcsil'agos tábornok, volt hadügy és külügyminiszter hosszas betegség után meghalt 78 éves korában Sokau | kiváló katonának tartották, mig fásoknak nem nagy véleményük volt róla. A második világháború alatt jő volt a USA vezérkari főnöke és 11 mi'lió főnyi haderő vo't a keze alatt. Számosán öt okolják, hogy az állitó ag Churchill által javasolt, balkáni front megnyitását stratégiai okokból e'lenezte, 1 ho’ott Magyarország és rrás országok készek voltak azonnal letenni a fegyvert. amint angol vagy amerikai csapatok elérik az országuk határát. Hir szerint Marsha'l azt akarta, hogy az összes nyugati haderő az At'anti Óceán T-iö! meginduló második frontra legyen központosítva és elhárította magától az erőknek két frontra va'ó meg osztása eszméjét. Kina kommunista kézre kerti,lését is részben Marshall hibáján’ 'róják fel. Marshall Truman elnök kü ön megbízottjaként ment K'nába, hogy a kommunisták és Csiang Kai Shek között megegyezést hozzon létre, de nem sikerült. Ez aligha múlt rajta, mert a kommunistáknak akkor már erősen kedvezett a polgárháborús ■ szerencse és a kommunisták sem- | mikép sem mentek volna bele j olyan kiegyezésbe, amely fontos j szerepben hagyja meg Csiangot. j Marshall külügyminisztersége alatt született meg a ‘ Marshall terv", a kü’földi, elsősorban ; nyugateuróoai országok segitesf,] anyagi lekötelezése azon címen, I hegy a háborútól megvise t gazdasági életüket rendbehozhassak és ezáltal jobban tudjanak el’ent- ' állni a kommunista propagandának. A terv Marshall nevét visel te. de szerzőiül Truman exelnököt és tanácsadóit kell tekinteni, j Eisenhower elnök mindvégig nagy hive és barátja volt Marshallnak s meg is védte néhai McCarthy szenátor féktelen tájmadásaival szemben, amelyek hazaárulónak mondották Mar- , shallt. Eisenhower rendeletére a ! hivatalos épületeken a gj'ász jeléül félárbócra bocsájtották a nemzeti zászlót keddig, amikor Marshall temetése az arlingtor.i Hősök Temetőjében a legna- ! gyobb tiszteletadással ment végbe. | le, hogy igy talán inkább lehe; ; megnyerni a magyar népet. A I visszajött vakációsok mondjál ] azt is, hogy a terror jóval csők ! kent. Persze itt is azután, hog\ több mint tiz éven át az emberek tömegét küldték börtönökbe é: halá táborokba, sokakat még a halálba is és, mint Oroszországban, úgy Magyarországon is nagyon megfogyatkozott az önfelá'dozást a tulélésné. többre tartó emberek sz'rna, mert látták, hogy a túlerővel úgysem tudnak b.oldogu ni, csak feleslegesen áldoznák fel magukat, kivált az 1956 október 23-i forradalom nemzetközi cserbenhagyása utón. Ez volt október 23 józanná tevő, de az egyéni és nemzeti jogokból nem kijózanitó tanulsága. Nincs ka >itu áció és nem ;S lesz, csak titkos passzív rezisztencia. ahol lehet, ahogy lehet, hogy ne nagyon vegyék észre s ne az antikommunisták, hanem a kommunisták kára leg-’en. Elég volt a martirokbó’, vélik az antikommunijták, elég volt az ál \ozatokból, megfogyva bár, de törve nem élni akarnak, mert hiába meghalni ma nincs értelme. Az időt élve kiváró ellenség veszélyesebb a kommunizmusra, mint a halott hős. * * * MENNYIRE NINCS le ki meghódolás, mutatja az ‘ Ünnepség a pusztaszeri Árpád emlékműnél” cimü, jelképes je entőségiinek szánt közlemény, amelyet a budapesti ‘‘Magyar Nemzet" az u. n. Hazafias Front kommunista barát alakulat napilapja egyik most érkezett számában' olvastunk s amely így hangzik: "A Gsongrád megyei Sövényháza és Pusztaszer határában, a mii enniumi Árpád-em'ékmünéi vasárnap nagyszabású parasztnagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Szeged járási és sövényházi bizottsága. A honfogla ló ősök itt megtartott első országgyűlése, s a második honfogla ás, az 1945-ben országosan ugyanit kezdődött földosztás emlékét idéző ünnepségek az utóbbi években immár hagyományossá váltak. Az esemény most is .megmozgatta az egész vidék lakosságát. Csaknem tizezren gyűltek üssze a honfog’aló fejedelem nevét viselő harminc holdas liget írnyás fái alatt. A liget közepén álló hatalmas amlékmüvet ez alkalomra zászló is virágdíszbe öltöztették, környé íét parkosították. A népfrontbizottságok által szervezett társadalmi munkán kívül, az utóbbi dobén mintegy százezer forintot 'ordítottak az emlékmű restaurálására, környékének rendbehozatalára. A megszépített környezetben "lózsa István, az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára mondott beszédet. Felszóalt, Nagy Dániel, az Elnöki Tarács elnökhelyettese, Csongrád negye országgyü.ési képviselője s. Méltatta a helyhez fűződő törénelmi események jelentőségét. \ beszédek e.hangzása után negkezdödött a műsoros népünrepély. A dolgozó parasztok 1 öbb mint félszáz főnyi csoportja úrsasgépkocsin meglátogatta a | íözeli sándőrfalvi Rózsa Ferenc rsz virágzó gazdaságát." * “CSAKNEM TÍZEZREN” jeentek meg, mert Pusztaszer írok, nagy nemzeti hagyománya vonzotta őket, de alig FÉLSZÁ-AN voltak csak kiváncsiak a Tózsa Ferenc ko’.chozra. Ez a lelyzet szignaturája az 1956 okóberi szabadságharc, a vérbegá:olt forradalom harmádik évforlulóján. Ez és nem más. ez renlületlenül. Hiába képmutatóskodnak a törnyék parkírozásával, rendberozatalával, az emlékmű restaurlásával, mintha őszintén tisztellek Árpád vezér és a pusztaszeri vérszerződé8 nagy emlékét. A öld megy®* népének tömegeit
