Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-09 / 41. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Euterod as Semd Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlflem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 41-ik szám BETHXEHEM, PA., 1959 OKTÓBER 9 Egyes szám.-- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR mii az orosz nép megmentoje, [[. aki ek sikerült leszere ni az ame- Ijlj rikí ‘‘háborús veszedelmet' , lilj me;erősitse pozícióját az öreg sztqinistákkal szemben és álta. Ilii lább az orosz népnél. fyuscsev bebocsájtása gyengebégjeiének látszott Amerika ré- .szeaől nemcsak erkölcsileg, : Maghrország szabadságának > vérbfojtása és az Egyesütt Neml’ zetelj ezzel kapcso atos sorozatos ; hatáPzatainak szemtelen semmi- 3 jbevd ése miatt, de politikailag és ú katoeilag is. : * * * ' i . KtLÖN nagy kár, hogy annyi i propjgandát engedtek meg szá, mára; Nem csekély azoknak szá. ma, leiknek imponált hogy egy . szerű íjuhpász torból és bányait munMisból emelkedett fel egy kétszázmilliós birodalom és a' s komn^inista blokk vezetőjévé 3 j mindéi változatlan világgnézeti . e.lentitek dacára is meglepte . őket, hogy ő is ember, embeií i hangár beszél, épen csak hogy ( elvakjlt osztályharcos forradal- i már |s más, brutálisabb eszméi Ijvannd: mint nekünk, akik abban I hiszüik, hogy forrada mi véron. tás és erőszak nélkü , a szabadt ság napfényében kölcsönös em- 1 berségjel elérhető, hogy minden dolgoz?) embernek tisztes kényé- : i íe, hajléka polgári életszinvona f lu létbztonsága legyen. . . 1 S mondani sem kell, hogy még ! a kevebbé intel igens olvasók ■ sem fogadják el tösbbé száz szá- |- zaléko« igazságnak azt a módszert ! amely pninden fekete vagy miniden felér propaganda stilusban mindéit angyalinak á lit be, amit | 'a Nyujat tesz és ördöginek min- j ;dent, ^nit a Szovjet cselekedetei- | vei függ össze. Közelebb hozták : Kruscsevct az amerikai tömegek- | hez és sanos elég sokan, azt l 1 ben.'' t nyerték róla, hogy az ördög feketenek fekete, de még j sem o’yan szűrök fekete, mint nekink eddig mindig lefestették. S ez több volt mint bűn, — nagy hiba volt, nem is szólva azokról a kártevesző dől ármilliókról, amelyetet Amerika ily fehér-fekete, angyal ördög beállítású propagandára kö.tött! r.o. Az acélmunkás union elutasította a gyárak ajánlatát i Eisenhower elnök múlt héten szerdán külön-külön fogadta Rögért Blough. a U. S. Steel elnökét és David McDonaldot, az acélmunkás union elnökét és felhívta őket hogy október 8-ig, amikor rövid californiai üdüléséből viszszatér, egyezzenek meg és vessenek véget az acélipari sztrájknak, i Még ugyanaznap délután ujbói felvették a tárgyalásokat. amelyek azért szakadtak meg, mert McDonald úgy vélte, hogy a gyárak nem tárgyalnak a megegyezés komoly szándékával, i A múlt hét végén a gyárak béremelést tarta'mazó ajánlatot tettek két évi szerződésre s az emelést bizonyos a munkaszabályokon eszközlendő vátoz tatásoktól tették függővé. A union végrehajtó bizottsága hétfőn tartott ülésén elutasította a gyárak ajánlatát, mint nem kielégítőt. Eisenhower a ca iforniai üdüléséből hétfőn újabb felhívást intézett a tárgyaló felekhez, hogy egyezzenek meg. De ezúttal sem beszélt arról, hogy ha okt' 8-ig nem egyeznek meg, a Taft-Hartj ley törvény értelmében 80 napos I lehülési időszakra visszarendelné a munkásokat az üzemekbe. Ennek dacára egyes források tudni 1 vélik, hogy tekintettel az acélkészletek megcsappant voltára, Eisenhower a Taft-Hartley törvény alkalmazását komolyan 'a[ tolgatja. A Taft-Hartley törvény alkalmazását mindkét fél ellenzi. A munkások, azért, mert azt a sztrájk mostani előrehaladott stádiumában megkésettnek tartják, a gyárak pedig, mert változatlanul azt tartják helyesnek, hogy Eisenhower ne avatkozzék be és ne zavarja a unionnal szembeni taktikájukat. TRUMAN: NE ÁLDOZZUK FEL A RABNÉPEK JOGAIT KRUSCSEVNEK! BENSON EGY MOSZKVAI TEMPLOMBAN PRÉDIKÁL r Ezra Taft Benson a USA földművelésügyi minisztere európai körútja során múlt héten Moszkvába érkezett és prédikációt tartott egy régi baptista templomban, 1500 főnyi hallgatóság előtt, amelynek nagyrésze könynyezve hallgatta. Benson tudvalévőén a mormon egyház világi apostola. — [Moszkvából Svédországba utazott tovább. SOKAKRA NYUGTALAN TÓAN HAT, hogy Eisenhowe elnök nem hozott részletek« nyilvánosságra a Kruscsevv« Camp Dávidon tartott megbesz« lésekről, amelyeket ‘‘kettős csuc; konferenciaként” emlegetnek so felé. A beszélgetések befejezés utáni napon, szept. 28-án tartol sajtókonferencián Eisenhowe csak annyit jelentett ki, hog Kruscsev a Berlin ügyében tai tott konferencia folytatását ner kötötte határidőhöz, (kezdetbe május 2 7-re tűzött ki határidőt amikor Eisenhower ezzel ner törődött, kijelentette, hogy májú 27-ct nem értette ultimátumsze rüen) és a maga részéről hozzá tette, hogy Berlin mostani hely zetét, (a többhatalmi megszállás a Vasfüggönyön belül 110 kilc méterre) abnormáásnak tartja. Megértik, hogy Kruscsev ne:: kötötte határidőhöz a berlir megoldást, mert Eisenhower fel tételül állította fel egy négye csúcskonferencián va’ó részvéte le számára, hogy időhöz kötöt ultimátum, semmiféle fenyegeté nem lehetséges, Kruscsev pedi; tényleg mielőbbre akarja a né gyes konferenciát. Másik feltétele Eicenhowerne tudvalévőén az volt, hogy csúcs konferencia előtt biztosnak kel lennie, hogy valamelyes eredmé nye lesz, különben, mint a: 1955-i genfi konferencia után nagy lenne a csalódás világszerte Eisenhower szept. 26-án kije lentette, hogy feltételeit nagyjá bél teljesítették. Tehát feltételez hető, hogy Berlin ügyében va’a miféle megegyezési bázis körvo nalai alakultak ki, vagy legalábt is halványan kirajzo'ódtak. Noh; az elnök elzárkózott a részletei közlésétől, erre mutat, hogy 1 berlink helyzet abnormis vo.táró beszélt s azt elismerte. Különösen Nyugat Németor szágban keltett aggodalmat e berlini he’yzet abonrmális voltá ról szóló kijelentés kormánykö rökben és a sajtóban, olyannyira, hogy a State Department sietetl nyilatkozatot kiadni, amely sze rint csak olyan megoldást haj landó e’fogadni, amely az össze; érdekelteknek (tehát nemcsak Nyugat-Németországnak, de — £ kommunista kelet-németországi egylistás kormánynak is) megfe. lel. Ez utó'agos magyarázkodás nem növelte a bizalmat aziránt, hogy Eisenhower a Kruscsevve folytatott négyszemközti beszélgetéseken nem tanu3Ított engedékenységet, s különösen a nyugat, németek azt hangsu.yozzák. hogy ha Berlinben ‘‘abnormális” hely. zet áll fenn, azt döntő részben az a körülmény okozza, hogy a Szovjet Kelet-Németországra állami különállást, kommunista kormányt és kommunizmust erőszakolt fel. * * * AZ EGYIK nagy nyugat-berlini napilap, a Telegraf, amely Willy Brandthoz. az Amerikabarát nyugat berlini főpolgármesterhez áll közel, múlt pénteken mér tudni vé.te, hogy Berlin ügyében Eisenhower és Kruscsev három pontból álló megegyezést körvonaloztak. Eszerint (1.) Nyugat-Berlin és Nyugat-Németország között korridor (összekötő ut) létesül, (2) A nyugati csapatok nem mint megszá.ló erők, hanem azzal a megbízással maradnak helyükön, hogy ellenőrizzék a korridor-egyezmény betartását, (3) Az USA-nak nincs kifogása az e.Ien, hogy a Szovjet különbékét kössön Kelet-Németország kommunista kormányával. Ily egyezmény aligha tetszene a nyugatnémet kormánynak, amely semmi változást nem szeretne a nyugatiak megszá.ló státuszán, még csak a megszállás indokolásában sem, amig uj hadserege teljesen ki nem épült és kissé biztonságban érezheti magát a Szovjettel szemben. Az tern tetszik Bonnban, ha a S*ovjet kü.önbékét kötne a keletnér met kommunista kormánnyal, t mert erősítené annak helyzetét és 1 távolabbra tolná ki a német egye- sités kilátásait.- í Eisenhower sürgős magánlevélk ben nyugtatta meg Adenauer ; nyugatnémet kance.lárt. A State t Department szószólója úgy nyir latkozott, hogy a Telegraf közléy se helytelen, de nem ment bele . mélyebben a kérdésbe és hangoz- 1 tatta, hogy ‘‘Eisenhower elnök i szept. 28-i sajtókonferenciai kije. s lentéseihez nincs mit hozzáten- 1 ni”. (Eisenhower többi közt azt 3 mondta ez alkalommal, hogy a- Berlin ügyében újból fe.veendő- tárgyalások eredményét nem Ie- ] hét garantálni, mert nem lehet t jelőre megmondani, me.yik meg- j oldás elégítené ki az összes ér; dekelt feleket.) ; I A nyugatnémetek, úgy látszik i még sincsenek teljesen megnyug. tatva és némely sajtóhangok 3 attól tartanak, hogy Kruscsevvel- létrejön a béke úgy, hogy ‘‘Bert lin fizeti a számlát.” 3 Enyhén szólva. ez naivitás, ; mert Kruscsev sohasem köt iga- zi békét, legfeljebb csak beszél j és esetleg szerződést is köt róla, ' : de náluk sem a beszéd, sem a- szerződés nem számit, céljuk ' nem az igazi béke. hanem a kom■ munista világ rendszer megvaló: sitása s e cé.t nem vihetik előbb. re a hidegháború folytatása nélkül, akármily szép frázisokkal ts akarják hamis biztonságba ringatni a nyugati világot a békés- együttlétezés jelszava alatt, hogy ] közben nemcsak modern fegvve■ I rekben, de lehetőleg gazdasági srekben, de munkásjóléti' téren . is túlszárnyalják Amerikát. I * * * INKÁBB a Szovjet kommunista uralom alatti keleteurópai or- j szágok fiainak lehetne okuk fél- ) ni attól, hogy a hidegháborús í béke az ő számlájukra jön létre. | Miután Eisenhower és Kruscsev < megbeszé ései titkosak voltak és | ily tárgyalásokon hozott titkos I megegvezések már oly sok bajt okoztak, érthető az aggodalom a keleteuropaiak részéről, de változatlanul azt hisszük Washington [nem fogja írásban adni mai sorosuk. a statusquo véglegesítését, sem kölcsönös biztonsági szerződés formájában sem más irótl j formában. ..Ha Kruscsev jelenléte, a személyes eszmecsere talán pil anatnyilag volt is valami hatással Eisenhowerre, Németország ma oly jelentőseggel bir a Nyugat ! szempontjából. hogy Eisenhower nem fog semmit tenni, ami Nyu: gat-Németország és a USA közti , 1 viszonyt megrendíthetnél * * * DEAN ACHESON volt kül- [ ügyminiszter, a demokrata part Ikülügyi szakértője múlt hét ve- . jgén Bonnban volt egy nemhiva-1, 'talos konferencián, amelyen , j amerikaiak és németek vitatták . meg a Nyugat és Kelet közti feszültség kérdéseit. Résztvett Ro- , bért Meyner new jerseyi kor- ^ mányzó és dr. James Conant volt ^ németországi USA fömegbizots j is. ^ i I Acheson múltbeli politikájává* ) nem kell mindenben egyetérte- j nünk, ha abban igazat adunk ne- 1 ki, hogy, (dacára a hidrogén- . bombának es tavraketanak), jobb lett volna semmiféle alkudozást, tárgyalást nem kezdeni a j nyugatiak korlátlan időre szó.ó ( berlini megszállási jogai korláto- } zásáról. Hangoztatta bonni sajtó- , konferenciáján, hogy ‘ azza., ,j hogy erről leültünk tárgyalni, i; máris a Szovjet játszmáját játszottuk” és óv annak folytatásé- ( tói... Kifejtette, hogy a jelen ] légi berlini elrendezésnek bármily I, megváltoztatása a Nyugatra csakj, hátrányos lehet. ‘‘Az egész bérli- ] ni ügyet, mondotta Kruscsev ] mesterségesen tette üggyé: ha , szóba sem állunk többe Berlinről, akkor sem fog történni sems j mi. Nincs okunk a? ottani helyse- , BEFEJEZTÉK AZ IFJÚSÁG NYÁRI “KÖZMUNKÁIT” MAGYARORSZÁG ON Megszűntek Magyarországon az ifjúsági munkatáborok, számszerint kilenc tábor, mert megkezdődik az iskolaév. A kilenc táborban a fiatalság, szerény számítás szerint hárommillió forintnyi munkát végzett. Ilyen hatalmas összeget kel ett volna kapsniok, ha megfizették volna őket, de csak éppen enni kaptak a fárasztó, nehéz munka ellenében. Sőt, mint most kiderült, a koszt is többhelyütt rossz volt, a diákok a munkatábor ideje alatt lesoványodtak, testileg leromlottak. A Hanságban 4800 középiskolás és egyetemista dolgozott 2800 holdnyi terület vizteienitésén. —* Körülbelül százezer köbmétei földet mozgattak meg és 24 kilométer hosszúságú árokrendszeri készítettek el Bodrogkereszturon, Mádon, Badacsonyban. ák venni, mert Kina szerves ilkotorészének tekintik. A kínai kommunisták amiatt s ellenséges hangokat hallatnak *z amerikai ‘‘imperalisták” ellen, nert szeptember végén a USA ^ avaslatára úgy döntött az Egyesült Nemzetek közgyűlése, hogy 1 kommunista Kina felvételét ez ' ívben sem tűzik napirendre. i Politikai megfigyelők azt hi- 1 izik, hogy Mao Tze Tűng és Csu i in Lai miniszterelnök várakozó - Lláspontra helyezkednek, hogy 1 ássák Kruscsev a ‘‘béke” és lezerelési akciójával mit ér él . lisenhowernél és szövetségesei- 1 lél. Valószinütlennek tartják, 1 íogy Kina meg akarná zavarni ] <rue8ev játwmíját, amíg az e! ! tern dőlt. 1 KRUSCSEV ÉS MAO TITKOS TÁRGYALÁSA A kinai kommunisták mult i héten ünnepelték polgárháborús e győzelmük 60 a kommunista Kina megteremtésének tiz éves évfor- ■ dudáját. A nagyszabású ünnepsé- j geken Kruscsev is résztvett s t azután hosszú, titkos tanácskozá- j sokat folytatott Ma Tze Tung , első párttitkárral. Kruscsev a Peipingben tartott ^ beszédeiben a Nyugattal való bé- | kés együttélés politikáját emete | ki. A kinai .kommunista vezérek s és sajtójuk azonban változatla- I múl éles hangon beszélnek és ir- \í nak Amerika ellen. Különösen 1 Formosa és az ott a USA véde!- s me alatt működő Csiang Kai í Shek nemzeti kormány ellen tá- 1 madnak élesen s azt hirdetik, 1 hogy Formosát valamilven mó. J rlon, előbb utohh birtnkha fog- » 80 NAPOS LEHÜLÉSI IDŐSZAK, DE CSAK A KIRAKODÓ MUNKÁSOK ÜGYÉBEN Lapzártakor Eisenhower elnöl a kirakodó munkások sztrájkj; ügyében a Taft-Hartley törvény értelmében intézkedett, hogy ; munkások 80 napi lehülési idő szakra visszatérjenek a munkába amely idő alatt a tárgyalások to vább folynának Várták azt is. hogy az elnöl az. acélipari sztrájk ügyében ha sonlókép intézkedik, de ez c. maradt, noha a union kijelentet te, hogy a gyárak legutóbb aján ását a legjobb akarattal ii elutasítani volt kénytelen.----------------000---------------HALÁLOS ÁLOMKÓR NEJW JERSEYBEN New Jersey déli részén a: utóbbi hetekben 29-én álomkór ban megbetegedtek. Közülük 1( meghalt. Azt hiszik, hogy a be tegséget moszkitó csípés okozza A legutolsó jelentések szerin a esteg kóresetek 3záma csőkké nőben van. Harry S. Truman exelnök cik két irt a N. Y. Timesbe Kruscsev , látogatásáról. Helyesli. hogy Imeghívták, de kételyét fejezi ki I azon okok őszintesége tekintetéjben, melyeket Eisenhower elnök j moszkvai látogatásának tavaszra történt elhalasztása mellett felhoztak. Jó, hogy elha asztották a látogatást, mert közben inkább !válik láthatóvá, vájjon Kruscsev csak szóval lelkesedik-e a hideg háború megszüntetéséért vagy pedig tetteket is produkál ilyen irányban? Ezenkívül megismétli, hogy a USA elnökének méltóságával nem egyeztethető össze a kommunista Szovjet meglátogatása, amit úgy is magyarázhatna a világ, hogy támogatja a Kreml politikáját. A rabnépek ügye Truman figyelmeztet, hogy a Szovjet megszegte a yaltai és potsdami egyezményeket, amelyek szabad választást biztositotj tak Magyarországnak és a többi, .kommunista erőszak alá kerü t országoknak. Óvatosságra int Kruscsev békeszólamaival szemben. El kell kerülni, irja, a harmadik vi.ágháborut és tárgyalni kell, de ne hagyjuk magunkat [meggondolatlan kompromisszumokba sodorni és ne áldozzuk fel más népek jogait. Ahol a népnek alkalma volt szabadon választani, a kommunizmus soha'sem tudta megszerezni a hatal-J mat. A leszerelés Truman nagyrészt utópisztikusnak (távoli ábrándnak) tartja Újítások a magyarországi iskolákban j Az uj iskolaév kezdetén Magyarországon különválasztották azokat a középiskolákat, amelyekben kötelező a fizikai munjka. Több mint 160 iskola tanulói szombatonként gyárakban vagy mezőgazdasági birtokokon dolgoznak, más iskolák tanulói pedig három napon végeznek fizikai munkát. I Az intézkedésnek az a célja, hogy az "ifjúságot rászoktassa ja munkára és hogy ideológiai 'szempontból helyesebben fej ődjön”. A tapasztalatokat később I felhasználják e tanítási módszer további fejlesztésére. Magyarországon különben iskolareformot készítenek elő, az előadásokat ‘‘korszerűbb s ideolágialag erősebb alapra' akarják helyezni. A kormány iskolaügyi bizottsága, amely néhány hónappal ezelőtt alakult meg, tervezetet készít elő s ezt jövőre vitára bocsájtja. Az idén egy uj iskolatípust is nyitották, továbbképző iskolának nevezik. Ide azok a 1 4—1 6 év közötti fiatalok járnak, akik az elemi iskolát befejezték, középiskolába azonban nem iratkoztak be. Hallgatói munkahelyükön külön kedvezményekben részesülnek. Az iskoláztatás két évig tart. Ezekbe az iskolákba az idén körülbelül 12,000 ifjú iratkozott be.-----------—000---------------SEGNI OLASZ MINISZTERELNÖK WASHINGTONBAN Antonio Segni olasz miniszterelnök és Pella külügyminiszter több napig a USA-ban tartózkodtak. Tárgyaltak Eisenhower elnökkel és Herter külügyminiszterrel. Segni Kruscsev látogatására célozva hangoztatta, hogy néhány mosollyal és szólammal nem lehet megváltoztatni a világ véleményét és nem szabad csökkenteni a védelmi felkészültséget. A látogatás végén Segni é3 Herter nyilatkozatot adtak ki, amelyben megállapítják a colok közösségét és hangsúlyozzák, hogy a haderők korlátozása csak teljesen megbízható ellenőrzési rendszerrel történhetik. Kruscsev teljes leszerelési javas latait, de egyes pontokat, ame lyek a fegyverkezés bizonyo. mérvű fokozatos csökkentéséi érintik, kellő e lenőrzés mellett megvalósíthatónak tart. Emié kezteti Kruscsevet, hogy annaü idején amikor a USA-nak atombomba monopóliuma volt, felajánlotta Stalinnak a nukleáris fegyverek nemzetközi ellenőrzésit, de Stalin ezt azzal utasította el, hogy semmiféle el'enőrzési :iem fogadnának el. Dicséret a munkásvezéreknek Truman nagy dicsérettel nyilatkozik a union vezéreknek, -(euthernek s társainak Kruscsev/el való vitájáról. Magatartásua cat annál értékesebbnek tartja, nert közülük Reuther és mások naguk is jártak a Szovjetben és cözelről látták a kommunizmust ‘Némely nagy üzletembereink negvádolták őket, hogy puhák a communizmussal szemben. de nőst kiderül hogy gerincesebben viselkedtek, mint egyes nagy üzetemberek és pénzemberek." Ki a>z igazi kapitalista? Kruscsev modorát arrogánsnak nondja Truman és óvja a kisebb lépeket, nehogy elhiggyjék Krus:sev azon ál.itását, hogy a USA 1 régi marxi értelemben lett ka űtalista ország. "Valójában. — fejezi be cikcét Truman, — Oroszország az »Z ország, amely kapitalista, nert egy mindenható kis klikk araija összes erőit és gazdagságát.” 70,000 kirakodó munkás sztrájkja Múlt hét közepén New Yorkran és még 51 USA kikötőben sztrájkba léptek az International -ongshoremen’s Assn.-ba tartozó -ajó kirakodó munkások, mintegy hetvenezren. A szerződés le árt s óránként 50 centet kitevő une.éseken kívül azt is kivánják. íogy a unionnak beleszólása legyen abba, mily mértékig alka'inazhatnak önműködő gépeket a nunka ellátására, mert az autonatizálás révén az utóbbi időben izámos kirakodó munkás veszette él kényerét. A union hajlandó volt 1 5 nap'al meghosszabbítani a szerzőlést, ha az emeléseknek október -ig visszaható ereje lesz. A íew yorki hajóvállaiatok ezt kezek voltak elfogadni, de a déliek cözül többen e.utasitották s igy citört a sztrájk, melynek általá>an hosszú időtartamot jósolnak. Hiresztelik, hogy Eisenhower :lnök azzal a kérdéssel foglalko:ik, hogy a Taft-Hartley törvény Értelmében 80 napos lehülési dőszakra visszarendeli a munkáikat a munkába.--------------------- IIUÜ " USA—SZOVJET KÜLKERESKEDELEM A washingtoni kormány Kruscsev azon kivánságára, hogy nagyobb kereskedelmi forgalom öjjön létre a Szovjettel, szeretné ílöfeltételként a második világráboru alatt a Szovjetnek köl:önképen szállított hadianyagok 1 1 billió dolláros ügyének renlezését elérni. (Washington hajlandó nyolc űllióban kiegyezni, de a Szovjet :sak hármat Ígér. — -—000 — Iten bármit is változtatni. Jelen Jsük ki ezt és mondjuk meg nek beszéljünk másról. Mr. Kruscse Berlint pedig hagyja békébe ■úgy ahogy ma van”. Igaza van Achesonnak tágak értelemben is. Miért mindig Szovjet Írja elő,miről kell tá gyalni. mi az aktuális főkérdés Kruscsev a keleteurópai országé önrende'kezéséiől egyálta’án ne' akár tárgyalni, hanem előírja Nyugatnak, hogy Berlin a legsü gősebb és legfontosabb téma. — Lehet, hogy neki, — de mié legyen az nekünk? A nukleáris fegyverektől < rakétáktól neki épp úgy va félni valója, mint nekünk! Ami rika presztizse megkövetelte vo na, hogy ne Kruscsev írhass elő. miről legyen szó s egybe megköveteli azt is, hogy Bérli kérdésében semmit se adjunk f< jogainkból és engedményekkel < ne idegenitsük nemcsak a nyi gatnémet kormányt és nép< (ami Kruscsev egyik kaján eélj a berlini ügy felvetésével a nyu gatnémet nép és Amerika köz ékverésre. . . ), de a többi népe két sem, amelyek Amerikát! várják, hogy rendbehozza a vi lágot. Miért épen Bér inrő! beszé jünk és nem például Magyaroi szágrq! és a többi sorstárs orszá gokról? v * * * ABBAN IS igaza van Ache sonnak, hogy az Atlanti Szövel ség katonai szervezete, a NAT( 1952 óta alig fejlődött és ezt mulasztást sürgősen ki kel en pótolni. Akár Kruscsevnek az E N. -ben tett átlátszó, ostobán ra vasz leszerelési javaslatai adtál erre az indítékot, akár nem, mei ■kellene fogadni a szavát, ame!; egyben az egyéni szabadság vi lága legjobb védőbajnokaina! véleménye is. Nem lehet teteje tői építeni a házat, sem a kocsi a ló elé fogni. Amíg nincs igazságos, egészsé ges európai elrendezés a nemzet és egyéni önrendelkezés jegyé ben, addig megfontolóra sen szabad venni semmiféle leszere lést, mert csak gyászos éoreme nés volna és megkövesitené , smai helyzetet, amelyet a komim, nista uralom alá kényszeritet népek fiainak többsége mé tái érez igazságtalanságnak a demo kratikus többségi elv alapján, — és vagy demokraták vagyunk szívvel lélekkel vagy nem! * * * MIND INKÁBB nő azok szá ma, akik elhiszik, hogy Kruscse\ bebocsájtása Amerikába,nem voll bölcs dolog. Most, hogy már e,. ment, sokan kezdenek józanodn és kezdik e.fogadni. hogy e Kruscsev vizit esetében nem ii állt fenn az a választás, ame’yel annyi oldalról hangoztatták s ame.y szerint ‘‘jobb tárgyalni mint háborút viselni”. Eisenhower meglobogtatta a sajtókonferenciáján, mint valaum tiagy győzelmet, hogy ‘‘nincs többé berlini veszély”, de nem kevesen vagyunk akik sohasem s hittük, hogy van. Kruscsev épp így fázik a nagy, esetleg nukleásris és rakétás háborútól, mini Washington s az orosz nép legalább annyira, mint az amerikai. Kruscsev, amikor Amerikábó visszaérkezett Moszkvába, azza kezdte a beszámolóját a Sport:sarnokban, hogy minden O. K., mert a háborút csak egy kisebbség akarja s ő úgy tárgyalt Eisenaowerrel, hogy ne legyen hábo. ru. Fölötte valószínű, hogy ők ad- Jig rémitgették az orosz népet, hogy Amerika háborút akar éí ayilván nukleáris háborút zudit a világra, amíg sokan elhitték, micént Hitlernek elhitték a nagy hazugságot, ha tervszerűen sok. szór ismételte. Határozott gyanúnk, hogy Krucsevnek egyik föoka az ame- Jkat vizitre az voltt hogy utána
