Bethlehemi Hiradó, 1959. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-03 / 27. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érd éheit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA-' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered a9 Second Class Matter May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa, under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year...................... $5.00 -------------------------------------------Tt-------------­Vol. XXXVII. Évfolyam. ,3f)-ik szám BETHLEHEM, PA., 1059 JULIUS 3 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Egyes szám.- ára 10 cent VILÁGTÜKÖR AZ AMERIKAI FÜGGEÍ LENSÉG kikiáltásának évfordu­lója minden évben szivbéli ün­nepnapunk. Julius 4-én igaz ér­zéssel ünnepiünk együtt a ben­­szülött amerikaiakkal és a Min­denható bőséges kegyelmét kér­jük erre az országra, amelyet a szélső jobb és a szélső baloldal nem szeret, de amely sok tekin­tetben az univerzális krisztusi szellem és emberiesség útjait jár­ja és a legjobb utón van, hogy az egyén szabadsága és a népjólét összetételét, a szociális individua­lizmust valóeitsa meg. Amerika nagyságának egyik • titka területi nagyságában van. A hősi szabadságharc mellett, amellyel az államok egy csoport­ja felszabaditotta magát az angol uralom alól, egyik legszebb és egyben legböicsébb cselekedet az volt, hogy ez államok nem zár­kóztak el önmagukban, hanem kitárták a kapukat, hogy a többi­vel minél nagyobb egységet al­kossanak. Végül negyvennyolc és mosta­nában már ötven állam együvé tartozásának foglalata lett az Egyesült Államok s csak ezáltal lehetett a világ legnagyobb áru­­keresletü, tehát legnagyobb ipari állama is s ma a Szovjetnek és kommunizmusának egyetlen va­lóban hatalmas ellenfele, akitől a kisebb nagyobb népek, minden önálloskodásuk dacára a nagy cselekedeteket, a vezetést várják a mai, két világnézeti táborba oszlott világban, az atom és hi­drogénbomba és a távrakéták korszakában. Mi éppen úgy szeretjük szülő­hazánkat, Magyarországot is, amelytől annyi éve el vagyunk1 zárva, mint a nagy és szabad I Amerikát és azt hisszük, Magyar- I ország szebb, jobb jövője is akkor fog kivirulni, amikor egy nagy egységben megtalálja a ma­ga helyét, beilleszkedhet egy Egyesült Európába. Szörnyű területi sérelmeinek orvoslódására is leginkább igy volna kilátása, az egyesülés egyes országai között az élet gyakor­latában elmosódó spiritualizálódó határok és a nukleáris korszak­ban mindinkább fejlődő, krisztu­si népcsaládi testvériség megva­lósulása révén. * * * PERSZE NEM olyan Egyesült Európára gondolunk, mint a kommunisták. — Nem akarunk Egyesült Európát Moszkva fővá­rossal, sőt azt szeretnénk, ha minden tagország fővárosa egyen rangú volna egyik sem volna első ! köztük. S bármennyire is hangoztatják egyesek, hogy "Magyarország az előtt is mindig egy nagyobb ha­talommal, előbb Ausztriával legutóbb pedig Németországgal volt bizonyos főggőségben, de m% kritikus órán egyik sem tud­ta megvédeni, a kasztrófától, nemzeti tragédiától, addig az orosz orientáció a legnagyobb európai haderő biztos védelmét nyújtaná számra egy öldöklő és pusztitó háború esetén" — mégis azt hisszük, hogy a magyar nép­nek a történelmi hagyományai nál és egyéni haj lámáinál fogva sokkal inkább olyan Egyesült Europa felelne meg, amely a nyugati életfelfogás és kultúra jegyében áll, (Hitler Németor­szágát persze sohasem számítot­tuk a nyugati kultúrához, sőt. . . ) vagyis erősen individualisztikus. Igaz, a Nyugat nem tudta, mondhatjuk azt is, hogy nem akarta 1956-ban megvédeni Ma­gyarországot, amely megkérde­zése nélkül kelt fel a felerősza­kolt kommunista rendszer ellen. És előzőleg is, két világháború­ban nem fizetődött ki az nyugati orientáció, amelynek két Tria­nont köszönhet a magyarság. De a kommunista rendszer aligha is válna valaha is vérévé a magyar népnek, kivált nem a több mil­liós magyar földműves osztály­nak, amely lélekben aligha is tudna tényleg elszakadni a "sa­ját föld" fogalmától, hiszen tag­jai számára a saját föld az élet mindenhatóságát jelenti. Rosszul érzi magát az orosz kommunista kényszer alatt s nem kevésíbbé van igy a munkásosztály nagy része, amely, miként az 1956-os forradalomban kitűnt, nem áll a tudományos marxizmus és az osztályöntudat alapján, sőt az egyéni érvényesülés keresés, boldogulás életmódszerét tartja igazi elemének . . . Magyarország népének csak egy nyugati orientáció volna Ízlé­se szerint való. Sőt aligha téve­dünk, hogy ez orientáció keretén belül olyan Európai Egyesült Államok tagsága, amelyben min­den nemzet és ember egyenlő jellegű kötelezettségekkel, jo­gokkal és boldogulási lehetősé­gekkel rendelkezik tekintet nél­kül arra, kis vagy nagy lélekszá­mú nemzet-e illetve ami az egyes embert illeti, tekintet nélkül ar­ra, milyen faji, nemzetiségi vagy osztályi a származása, miként azt az Egyesült Államokban mindin­kább megvalósítva látjuk! Az ifjú szabad Amerika ,még­­csak nem is egészen kétszáz éves szellemét és fejlődését állítjuk az öreg Europa elé példaképül ezen a függetlenségi ünnepen. És amikor azt áhitjuk, hogy a szabad Amerika a lehetőségek szerint segítse hozzá a félig Szov­jet uralom alatt élő Európát ahhoz, higy egész földje felsza­baduljon és megalakulhassanak a nyugati szellemű Európai Egye-; sült Államok, nem mondhatunk szebbet e függetlenségi ünsepen, mint hogy legyen egész Europa olyan szabad és váljék a demo­krácia a humanizmus és a tudo­mányos, gazdasági és művészeti haladás olyan áldásos, nemzetek­­fcletti földjévé, mint az Egyesült Államok lett és lesz évről évre még inkább! * * * KÉTHLY ANNA emigráns csoportjának a londoni Népsza­vában megjelent programmjavai foglalkozó, Junius 19-i cikkem, m*nt értesülök, némi félre értés­re adott alkalmat. Azt Írtam, hogy a most a londoni lapjukban megjelent hat pontos belpolitikai programjuk lényegében azonos azzal, amit a kommunisták csi­náltak Magyarországon s Kéth­­lyék tévednek, ha azt hiszik, hogy olyan rendszer, amely az í egyéni ipart, kereskedelmet, föld művelést, körülbelül ugyanazon keretek között akarja folytatni, mint a kommunisták alatt, szabad választáson megkapná a magyar nép többségét. És, írtam, téved- , nek abban is, hogy demokrácia volna, ha olyan választásokra j kerülhetne a sor, amelyben több J párt is szerepelhet, de mindegyik nek a történt kommunizálasok érinthetetlenségének alkotmányos alapján kellene állnia, va- . gyis nem létezhet olyan párt, ], amely a szavazó cédulával a , kommunizmus léte vagy nem lete , feletti döntést kifán. Mindéhez pedig hozzáfűztem, hogy felvil- j lant bennem a gondolat, ha ezt ] akarják, miért nem maradtak otthon, mert ez amúgy is meg- ] van Magyarországon, sőt épen | :sak ez van meg! Voltak, akik ezt úgy ma- , gyarázták, hogy feltételezték ró- i lám, azt kívánom, adták volna , meg magukat kényre-kedvre i Moszkvának — amely dőreség esetén ugyanaz a sors érte volne utói 8k«t( mint most egy éve Nagy Imrét, Losonozy Gézát, Szilágyi Józsefét és Gimes Mik- 1 1st és Maiéter Pált. E rovat megírta, hogy senkitől sem lehet kívánni, hogy mártír és önfeláldozó hős legyen, senkinek az életével nem szabad gavallérnak lenni, pláne a tenge­rentúli tüneményes biztonság ké­nyelmes páholyából. Ellenkező­leg, örülök, hogy Kéthlyék el­jöttek és nem kerültek Moszkva és Kádárék pribékjeinek kezébe vagy börtönébe. De továbbra is nyitott kérdés marad előttem, miért vállaltak vezető szerepet a forradalomban, ha programmjuk ennyire azonos azzal, ami ellen 75,000 BEVÁNDORLÓ ÉVENTE AZ IGAZSÁGÜGYMINISZ­TÉRIUM JAVASLATA Wasl „ingtonból jelentik: Az amerikai igazságügyminisztérium javaslatot terjesztett a Kongresz­­szus elé, amelyben a bevándorlá­si és a polgárjogot szabályozó törvény kiegészítését kéri. Az előterjesztés azt kívánja lehetővé tenni, hogy az Egyesült Államok évenként 10,000 vas­függöny mögül érkező uj mene­kültet fogadhasson be. A törvény módosítása ugyan­akkor ezenkívül további évi 65,- 000 lélekkel emelné az amerikai bevándorlók számát, s egyúttal lehetővé tenné, hogy ha ezt a számot az egyik esztendőben nem érnék el, az üresen maradt helye­ket a jövő évben lehessen fel­használni. Eszerint olyan bevándorlók, akik kiemelkedő szakmai ismere ­tekkel, vagy Amerikában élő kö­zeli rokonokkal rendelkeznek, akadálytalanul bevándorolhatnak áz Egyesült Államokba, tekintet nélkül arra, hogy melyik ország­ban születtek. Az uj kvóta meg­állapításakor az igazságügymi­­nisztériűm az 1950. évi amerikai népszámlálás adataira támaszko­dik. (A kvótákat eddig az 1920- as népszámlálás adatai alapján állapították meg.) Ha a Kongresszus elfogadja az Eisenhower kormányzat javasla­tát és megváltoztatja az amerikai bevándorlási törvényeket, gya­korlatilag minden Nyugaton élő magyar számára lehetségessé vá­lik az amerikai bevándorlás. KOVÁCS BÉLA halála nem érkezett váratlanul. Kilenc évi orosz fogsága megtörte szerveze­tét és halálát okozta. Példája volt a magyar gazdának, aki a föld magántulajdonának a szerelmese, a magyar antikommunista föld­műves tömegeknek. Egyidei'g a belügyminisztériumban volt ál­lamtitkár és fölötte rossz szem­mel nézte, hogy a karhatalom, a fegyver a rendőri erők legfőbb fejének, egy kommunista belügy­miniszternek parancsnoksága alatt áll. Aztán mint a Kisgazda­­párt főtitkára észrevette a Mosz­kvából tevszeriien elindított sza­lámi politikát és szóval és cikkek­kel legélesebben harcolt ellene. Természetesen szálka lett Mosz­kva szemében. Állítólag tudott a Magyar Közösség nevű titkos fajvédelmi szervezet tagjai által előkészített, primitiv, gyerekes, egészen komolytalan “összeeskü­vésről” s ezt használták ki ellene. Ugyancsak állítólag egy, az akko­ri rezsimben igen nagy szerepet vitt kisgazdapárti politikus aláha­­misitotta Kovács nevét egy nyi­latkozatra, amelyben Kovács lemond képviselői mentelmi jo gáról és ez indította el 1947 ta­vaszán tragédiáját. Kovács állí­tólag kést is rántott a hamisitora, később pedig a hamisítót és legr ; közelebbi vezértársát, aki szintén nem védte meg őt, belekeverte a Magyar Közösség ügyébe s ezért, mindkettőjüknek csapot papot otthagyvá, menekülniük kellett az egyre inkább kommunista ter­ror alatti Magyarországról. . . Mindezek a szabadföldi ma­gyarság benfentes köreiben meg lehetősen közszájon forgó híresz­telések, de b'zonyosat senkisem tue., vagy aki tudhat, egyéni érdekből hallgat róla, a közvet­len kellemetlenül érintettek pedig természetesen még inkább hall­gatnak, sőt titkon talán meg­könnyebbülten is lélekzettek fel Kovács Béla halálhírére és leg­feljebb szép nekrológokat haj­landók róla mondani, de sem mi mást . . . Kovács Béla alkal­masint olyan titkokat vitt magá­val a sirba, melyeket történelmi leg nehéz lesz valaha is felderí­teni. Pedig nagyon is a történelem elé tartoznának. . . A Nyugat talán 1947 tavaszán is vizben hagyta volna Magyarországot, mint 1956-ban, de ha akkor a Kisgazdapárt vezérei nem hagy­nak szabad folyást Moszkva terrorjának a Kisgazdapárt poli­tikailag oly öntudatos főtitkárá­val szemben és megfelelő elren­dezésben vilagbotrannyá teszi.c az ügyet az állásukról való le­mondás, sőt esetleg az egész Kis­gazdapárt mandátum lemondása révér. is, szóval ha akkor mind­járt kezdetben együttesen a sar­kukra állnak, legalább a történe­lem előtt szépen szerepeltek vol­na; becsületes világgá hördülés lett volna, amely talán nem is maradt volna egészen hatástalan. De épp úgy lehet, hogy mündet elharcoltá-k volna Szibériába, mint Kovács Bélát és ismételjük, senki életével nincs jogunk ga­vallérnak lenni. * * * NEM SZERETJÜK a szemé-1 Íves háborúskodást a % amerikai JULIUS H-IG ELHALASZTOTTUK AZ ACÉLIPARI SZTRÁJKOT Eisenhower elnök a múlt hét végén, éppen, amikor az acél­munkás union és a gyárak közti tárgyalások teljesen zsákutcába jutottak, felnivta a union vezető­ségét, iiogy halasszák cl julius 1 4-ig a sztrájkot. McDonald union elnök eleget tett e felhívásnak s igy a gyárak a jelenlegi kollektiv szerződés lejárta után, két hétig tovább­folytatják a munkát. Az elnök felhívása a legkriti­kusabb pillanatban jött, mert a gyárak már kiadták a rcnde’ke­­zést a kazánok lehűtésére. Mc­Donald múlt héten csütörtökön azt javasolta Eisenhowernek, ne­vezzen ki bizottságot, amely elbírálja a felek egymás elleni álláspontját. Az elnök ezt azzal utasította el, hogy nem kíván közvetlen kormány beavatkozást gyakorolni. Egyben jelezte, hogy a szövetségi egyeztető hivatal (Finnegan igazgató) kész bekap­MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A KISEBB ADÓKAT, DE NEM FOGADJÁK EL A GAZO­LIN ADÓEMELÉST csolódni a tárgyalásokba hogy azok eredményességét elősegítse. A gyárak a union kapituiását akarják? A Fehér Ház lépése nem moz­dította el az ügyet a zátonyról. A gyárak továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kollektiv szerző­dést az eddigi feltételekkel egy évvel meg kell hosszabbítani. — Arról sem akarnak tudni, hogy béremelés legyen akként, hogy azt az acélárak emelése ne kö­vesse, mert “igy az infláció emelkedés növekvése elkerülhe­tetlen volna.” A union ezzel szemben azt mondja, iiogy a gyárak emelhe­tik a béreket az acélárak emelése nélkül is és utal arra, hogy a U.S. Steel az év első negyedében 1 06.6 millió nyereséggel dolgo­zott, szemben a tavalyi 62.1 millióval. Ez alapon elutasítja, hogy a régi szerződést változat­lan bérekkel meghosszabbítsák. KOZLOV LÁTOGATÁSA ÉS A SZOVJET­­KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA jmagyar sajtóban, hiszen a ma gvar lapok léte egyaránt küzdel mes. De liba volna teljesen szc nélkül hagmi a new yorki ma­gyar napihp nagy előfizető to Torzó fordításét, amely a juniu: 24-i sz mbim jelent meg. Azt állitja ebben a napilap hogy ö ‘az egyetlen újság amely figyelemmel kiséri az óha zai eseményeket és minden fon­tos eesmén/ről tudósit”, j Ez teljesen kimeríti a tisztes­ségtelen verseny tényalladékát, hiszen egész csomó amerikai ma­gyar újság ran, amely “figyleem­­mel kiséri a: óhazai eseményeket és minden fontos eseményről tu­dósit.” Ez nemcsak tisztességtelen verseny, de mohó inkollegialitás is, mégpedij annak a lapkiadó­nak részéről aki nem is oly régen, amikor uj magyar amerikai napi­lap megjelenésének terve veszé­lyeztelte iizíeti cirkulusait, szo­lidáris összefogásra szólította fel a többi amerikai magyar lapokat, egyenként megnevezve a városo­kat, ahol magyar hetilapok jelen nek meg. E lapok^ közül nem egy harcosan ki is állt az amerikaiat­­jlan szelleműnek Ígérkező napilap terve ellen s ezek most külön is 'sértve, arctilcsapva érezhetnek magukat! Valóban nem volt ér­demes, válhatnánk be most, de nem a napilap kiadó kedvéért, hanem az amerikai szellem meg­óvása érdekében tettük. r.o. A PÁPA A MÁRTÍROKÉRT ÉS A HONTALAN ME­­KÜLTEKÉRT XXIÍI János pápa junius hó 29-én, Szent Péter és Pál ünne­pén szentbeszédben emlékezett meg a Vasfüggöny mögötti or­szágokban hitükért martiriumot szenvedő papokról, k'vált Mind­­szenty és St'pinac bíborosokról. János pápa a julius 1 -én kez­dődött “Menekült Év” alkalmá­ból felhívást bocsájtott ki a sza­bad országokhoz, hogy minél több hontalan menekültet fogad janak be földjükre.------------------non-------------------­FONTOS TANÁCS AZ ÜNNEPI WERKENDEN AUTÓZÓKNAK A három napos Independence Day ünnepi hétvégen 45 millió r.iotorista fogja benépesíteni az országutakat. A forgalom e rend­kívüli arányaira való tekintettel a National Safety Council a legna­gyobb gondosságot köti a moto listák lelkére és különösen óvja őket az ittas állapotban való hajtástól. Aki józanul és vigyázva hajt, annak julius 4-ike boldog ünnepe lesz! A kongresszus két háza 1960 junius 30-ig meghosszabbította a részvénytársulati adóknak 52 százalékra történt felemelését és azokat az egyes áruc'kkekre és szolgsáltatásokra kivetett “fényü­­zési adókat”, amelyeket a koreai háború kitöréseor vezettek be. A szenátusban meg akarták szüntetni a vasúti, autóbusz és re­­pülőgép jegyek tiz százalékos adóját, de végül úgy egyeztek meg, hogy a kormány pénzszük­ségletei miatt azt további egy évre fenntartják, de 1960 julius 1 -tői ez adót öt százalékra szál­lítják le. Ezt a határozatot azon­ban jövő év júniusában meg is változtathatják. Az Eisenhower elnök által kért másfél centes gazolin adó eme­lésről kijelentette Rayburn kép­viselőházi elnök, hogy a demo­krata párti többség azt semmilyen körülmények között nem szavaz­za meg. DE GAULLE RÓMÁBAN JÁRT ÉS SZÖVET­SÉGÉT AJÁNLOTT AZ OLASZOKNAK DeGaulle francia elnök múlt héten több napot Romában töl­tött és az olasz Vezetőknek szo­ros francia olasz szövetséget ajánlott fel. Azonkívül Földközi Tengeri Szövetség alakítását ja­vasolta, melynek Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Marokkó volnának tagjai. A javaslatok hűvös fogadta­tásra találtak. Pella külügymi­niszter oly nyilatkozatot tett, amely arra enged következtetni, hogy Olaszország beéri a NATO- ban vállalt szerepével. Emellett a Franciaországgal való közvet­lenebb kapcsolat könnyen abba a látszatba keverhetné az olasz népet, mintha támogatná Párist az Algériával szembeni gyarmati elnyomó politikájában s ezt az olasz politikusok kerülni szeret­nék. Washington jószemmel nézne olyan Földközi tengeri csoporto­sulást, amely a Földközi tenger keleti részét szorosabban fűzné a NATO-hoz. Jelenleg azonban in­kább DeGauJlenak azon követe-Frol Koslov orosz helyettes miniszterelnök a new yorki Co­­lisseumban megnyílt Szovjet­­kiállítás megnyitására New York­ba érkezett. A repülőtéren bóko­kat mondott az Egyesült Álla­moknak, köztudomású azonban, hogy moszkvai politikai beszédei ben rágalmazta és gyalázta. A Szovjet hivatalos képviselőjeként érkezett és Nixon fogadta New Yorkban. Eisenhower elnök hétfőn vá­ratlanul megjelent New Yorkba és megtekintette a kiállítást, ahol már Kozlov fogadta, mint a ki­állítás házigazdája. A hét folya­mán az elnök és Kozlov Wash­ingtonban fogják látni egymást. Az a híresztelés terjedt el, hogy Kozlov Berlin ügyében üzenetet hozott Kruscsevtől az elnöknek. Ezt azonban sokan kétlik, miként azt is, hogy Kozlov amerikai lá­togatásának és a new yorki Szov­jet propaganda kiállítás megen­gedésének sok értelme és haszna volna Amerika érdekei és erköl­csi tekintélye szempontjából . . . Moszkvában julius végén meg­nyílik ugyan egy amerikai ellen­­kiállittás, de azzal biztosan nem engednek majd olyan hűhót csi­nálni mint itt az orosszal és igy a kiállítás cserén, sajnos, való­színűleg Amerika jár rosszul. Az USA csökkentette árucsereforgalmát Kelet-Európával Lengyelországra -esik a kelet­európai kivitel fele. Az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium közleménye szerint az USA az év első negyedében 6.6 millió dollár értékű árut szállított a Szovjetunióba és a keleteurópai országokba. Tavaly 10.2 millió dollár értékű árut szállítottak ki az első negyedévben. A kongresszus elé terjesztett jelentés szerint az első három hónapban 2.3 m‘Hió dollár érté­kű gabonát és vető magot szállí­tottak elsősorban Bulgáriának és Romániának, 1.8 millió dollár értékű- dohányt Kelet-Németor­­szágnak 503,000 dollár értékű butilalkoholt Csehszlovákiának s a Szovjetuniónak, 670,000 dollár értékű hengerelt bádogot Len­gyelül szágnak, Csehszlovákiának és Magyarországnak. A Szovjetuniónak összesen csak 400,000 dollár értékű árut szállítottak. Továbbra 's érvény­ben van a kereskedelmi tilalom Knával, Észak-Koreával és volt Észak-Vietnammal. Tavaly 1 1 3 millió dollár érté­kű árut szállítottak a Szovjet­unióba és Kelet-Európába és 64 millió dollár értéküt hoztak be. 195 7-ben 86 illetve 61.3 m'llió dollár volt az árucsere. Ennek fele Lengyelországra esik.-----------------oon------------------­KI TALÁLTA FEL A FÉNY­KÉPEZÉST A budapesti Esti Hírlap azt bi­zonygatja egyik legújabb cikké­ben, hogy a fényképezést nem Daguerre francia festő, hanem 1840-ben egy orosz találta fel. Az is hozzátartozik a nemzet­közi osztályharchoz, hogy minden nagy találmányról ki kell sütni, hogy orpsEok találták feD Hová küldik ingyen munkára az óhazai fiatalokat ? lései foglalkoztatják, melyek sze­rint kéri, hogy az amerikai atom­titkokba teljesen beavassák, atom,fegyverekkel lássák el és Amerika és Anglia semmiféle olyan atomfegyveres hadi vállal­kozást ne kezdhessenek, amely­hez előbb ki nem kérték hozzájá­rulását, — különben nem ad bázisokat amerikai rakéták szá­mára. DeGaulle—Eisenhower \ találkozó Eisenhower elnök ismételten úgy nyilatkozott, hogy szívesen tárgyalna személyesen DeGaulle­­lal e kérdésekről, a francia elnök azonban eddig nem közölte, Washingtonba akar e jönni? Hir szerint DeGaulle — tekintet nél­kül Franciaországnak az utóbbi évtizedekben kevésbbé fényes katonai szereplésére, — a régi francia dicsőség a "gloire" to­vábbi ragyogása ábrándvilágában él és aA várja, hogy Eiserihower elnök menjen hozzá Párisba, A kommunista párt őszi kong­resszusának “tiszteletére" — me­gint a Rákosi korszaknak ez az ostoba és felháborító szóhaszná­lata kezd szerepelni ---- s munka­versenyekre kényszeritik az ipari és mezőgazdasági ifjúmunkásokat és az egyetemi hallgatókat. A következő versenyekben kell a fiataloknak részt venni: A visegrádi vizierömü kivitele­zése, a borsodnádasdi 4. számú bánya építkezése. A Borsodi Ve­gyi kombinát bővítése és az épít­kezés határidő előtti befejezése. Verseny lesz a mezőgazdasági gépek terven felüli gyártására, 30 kolhoszépület felépítésére, verseny lesz az ifjúsági traktoros brigádok között, Budapesten két lakónegyed és két ifjúsági szállás, valam'nt egy 200 személyes Du­nai szálló felépítésénél. Az ifjúságnak 400 millió fo­rintot kell megtakarítania, ugyan­csak “versenyekben” és a Han­ság lecsapolásának folytatásával 3,000 hold területet kellene mü­­velhetővé tenni. Mindezt — a kongresszus tiszteletére.-ooo­(A ST. LAWRENCE VIZIUT MEGNYITÁSA Eisenhower elnök és az angol királyi yachton, férjével Mon­­trealba érkezett Erzsébet angol királynő együtt nyitották meg a hatalmas, uj St. Lawrence csator­nát, amely lehetővé teszi, hogy kereskedelmi hajók Észak Ame­rika szivéből közvetlenül az At­lanti Óceánra hajózhassanak. A gazdaságilag nagy jelentőségű viziut már április 25-ike óta hasz­nálatban van és most történt meg a hivatalos megnyitás. A csatorna építése az Egyesült Államok és Kfineda közös yUkrikozÁíA vqU»

Next

/
Thumbnails
Contents