Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-26 / 26. szám
BETHLEHEM HÍRADÓ 3-6 NYELVÉBEN MAGYAB— SZELLEMÉBEN AMERIKA-' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mätter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 . Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and f'icinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam, jJ5-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 JUNIUS 26 Egyes szám.* Ira 10 cent VILÁGTÜKÖR A SZOVJET a nyugati szövetségesek legutóbbi ajánlatát, amely azt javasolta, hogy a berlini megszállásra kötött egyezmény újabb egyezmény megkötéséig érvényben marad, és a berlini helyi propagandának, valamint megszálló katonai erőnek bizonyos fokú kölcsönös csökkentését indítványozta, szintén elvetette. Ehelyett Gromyko külügyminiszter ellenajánlatot tett, amely az előző Szovjetajánlatban megjelölt egy évi idő helyett másfél évben szabta meg az időt, amelyen belül a nyugati szövetségesek hadereje kivonuljon Nyugat Berlinből. Ezt viszont a Nyugat vetette el, mert csapdának tekintette, hiszen az eredeti egyezmény a német békeszer ződés és egyesités bekövetkeztéig szól s nincs szándékában jogait a mai helyzet rövid egy vagy másfél évi meghosszabbítása nyugalmáért feladni. A nyugati szövetségesek erre azt javasolták, hogy a genfi konferenciát napolják el és több heti “lehülési időszak” után, julius 13-án próbálkozzanak meg újra a tárgyalások folytatásával. Gromyko ehhez hozzájárult. Herter és Lloyd külügyminiszterek nyilatkozatot adtak ki, amelyben közlik Gromykoval, hogy legecsekélyebb szándékuk sincs “országuk Berlinnel kapcsolatos jogait és a berlini lakosság szabadsága ügyében vállalt felelősséget feladni.” Herter szombaton hazarepült Washingtonba és első útja Eisenhower elnökhöz vezetett jelentéstételre. Mansfield szenátor, a demokrata szenátusi frakció helyettes vezetője kijelentette, hogy ha a Szovjet az egy évi, majd másfél évi terminussal arra spekulál, másfél év múlva a Fehér Házat a demokraták vehetnék át s akkor könnyebb ügye lenne, nagyon téved, mert a demokrata párt is épp oly szívósan ragaszkodik a berlini jogokhoz, mint az Eisenhower adminisztráció. * * * KRUSCSEV az elnapolással egyidejűleg beszédet mondott Moszkvában, hangoztatva, hogy a genfi külügyminiszteri konferencia várható meghiúsulása még sürgetőbbé teszi egy államfői ccucskonferencia megrendezését. Szerinte nem csupán egy csúcskonferencia lesz, de a csúcskonferenciák egész sorozata. Kijelentette, hogy se az egy éves, sem a másfél éves határidő nem volt ultimátum jellegű, miként azt Nyugaton egyes körök felfogták s kész más berlini határidőről is tárgyalni. “Kölcsönöen arra kell törekednünk — mondotta a határidős megegyezés kelepcéjébe csalogató, naiv ravaszsággal, — hogy olyan határidőt találjunk, amely mindkét oldalnak megfelel. Lehet e ilyen határidőt találni, amikor a Szovjet célja és törekvései 1 00 százalékig ellentétesek a Nyugatéval? Nem békés együttélést, hanem a kommunista világuralom felé való állandó előrehaladást akar. “A Szovjetunió semmiesetre sem fog olyan egyezményt aláirni, — tette hozzá, — mely korlát lan időre meghosszabbitja a mai megszállást.” Pedig a Szovjet az, aki leginkább fenn akarja tartani a mostani német megosztottságot, mert ha a kettészakított országot szabad választások utján egyesítenék a Szovjet zónában azonnal megbukna a kommunista kormány és a kommunizmus. Kruscsev diktálni akar a Vasfüggönyön túli világnak is. , . De Amerika gerinces genfi magatartása megmutatta, hogy e primitiv rafinériáinak nem megy lépre sem becsapni, sem megfélemlíteni nem hagyja magát. Ha már javítani nem tud a mai helyzeten, ros8zabbitani semmiesetre fém engedi, Ez becsületbeli kérdés a történelem és a világ előtt és Eisenhower ebben nem hátrálhat meg. De nem is akar, mert tudja mi következett München után s hogy a totalitáriusokat a hatalmi vagy világnézeti imperializmusok nem hagyják nyugodtan megférni a bőrükben, minden engedékenység csak növeli mohóságukat, vérmességüket. . . De elég e ez? Nem e kevés, hogy ez a genfi konferencia csupán Berlin ügyének tárgyalására szorítkozott és Németországon kivül más zenvedő országokról, a hat hét alatt egyetlen szót sem ejtett? * *- * FENYEGETŐDZÖTT is Kruscsev, mondván, hogy “ha Kelet Németországgal (a Szovjetzóna) külön békeszerződést Írnánk alá, ez megszüntetne minden megszállási jogot." De arról nem beszélt, hogy ez szerződésszéges volna, mert egyezmény szerint a második világháború győztes négy hatalma közül egyik sem irhát alá külön békeszerződést Németország egyik felével. Kijelentette, hogy szó sem lehet arról, hogy azon esetben ha a Szovjet külön békét köt Kelet Németországgal és a kivonulva onnan, a keletnémet kommunista kormány venné át a Berlinhez vezető közlekedési utakat, a keletnémet kormány a nyugati zónákból jövő teherszállítmányok átengedésénél csak úgy szerepeljen, mint a Szovjet közege. Tudvalévőén néhai Dulles külügyminiszter képzelte el ily alapon a megegyezést. Kruscsev azonban most megjegyezte, hogy ez az elgondolás naiv és tiszteletien s aztán kirukkolt a rémitgetéssel, hogy ha a nyugati teherszállítmányok katonai kisérői fegyveresen ellenszegülnének a keletnémet kormány közegeinek és konfliktus támadna, a Szovjet a varsói egyezmény alapján a keletnémet kommunisták segítségére menne.. Mi más ez mint zsaroló fenyegetés, mégpedig egy szerződése szegő szándékú hatalom részről, hiszen a Szovjet követelése egyértelmű azzal, hogy ki akarja kényszeríteni a fennálló berlini kötelezettségei megszűnését? — Zsarolni akar, hogy elősegítse terjezkedési terveit. S igaza van Eisenhower elnöknek, hogy méltóságán aluli volna, ha terror fenyegetések közben menne el egy csúcskonferenciára. Csak maradjon is ez álláspontja mellett! * * * WASHINGTON nyilatkozatot adott ki szombaton, melyben megnyugtatja Nyugat Berlin népét, hogy kitart jogai mellett. Ezt biztosra is vesszük, de nem sokat várunk a "lehülési időtől s nem hisszük, hogy a genfi konferencia julius 1 3-i folytatása sokat változtathat azon a helyzeten, amelyben a konferencia az elnapolás előtt volt. Félő ugyanez volna a helyzet, ha most, esetleg még júliusi 3. előtt, de akár utána, sor kerülne a csúcskonferenciára. Régóta hangoztatjuk itt, hogy Kelet Németország is épp olyan kommunista erőszak uralom alatti ország, mint a' szabadságharcos Magyarország és társai s hogy valamennyinek ügye összefügg egymással. Ha sikerülne is Berlin ügyében valami formulát találni, amely többé kevésbbé jelentéktelen engedmények árán megóvná a mai helyzetét, a statusquot és Németország mai kettészakítottságának statusquoja is tovább fennmaradna, röviden: a továbbvuristlizás folytatódna, — a Nyugat és a Szovjet között fennálló ellentétek, a hidegháborús világválság probléma tömege akkor sem oldódna meg, igazságtalanságot szenvedett népek tovább szenved nének s az igazi békéhez semmivel *em jutnánk közelebb. A statusquo őrzése helyett igazságos ös3Z-europai rendezés lenne a helyes cél! * * * A BÉKÉT nem egy különálló német, hanem csak összeurópai rendezés hozhatja meg. Államfői csúcskonferencia is csak akkor oldhatja meg korunk válságát, ha nemcsak a német kérdést, hanem a Vasfüggöny országok ügyét is dűlőre viszi. A Szovjet semleges Németországot és nukleáris fegyverektől mentes Közcpeurópát akar. Nem először Írjuk itt, hogy ennek ára kell legyen: lehet e a Szabad Világnak ily kívánságokba beleegyeznie, . amig a Szovjet legalább is nem tette jóvá a kommunizmusnak a keleteurópai országokban történt sorozass felerőszakolását, nem adta visz sza népeik önrendelkezését szabadságát ezzel bizonyság', t téve arról, hogy annyira hangoztatott bókeszeretctc komoly, igaz? Sohasem tartottuk másnak ezt a béke fogadkozást, mint a kommunizmus világuralmi törekvései érdekében alkalmazott szemforgató komédiának, szemtelen blöffnek. Azt sem tudjuk, Amerika és szövetségesei eléggé erősnek érzik a magukat vagy érdekük elsősorban csupán időt nyerni, hogy Amerika utolérhesse a Ssov jet állítólagos nukleáris és rakéta fölényét? De mindenesetre le kell szögezzük, hogy nemcsak Németországot, de Magyarországot s a többi sorstárs országot is megilleti hogy önmaga határozhasson bel- és külpolitikája felett s ha megfelel számára, a semlegességet is választhassa, miként azt az 1956-os magyar forradalom követelte, mindenkitől elhagyatva. Egész Európa függetlensége, szabadsága az igaz béke probléma s ily összemegoldás követelésének felvetése és szakadatlan szorgalmazása nélkül csupán kárs baveszett pénz és időpocsékolás volna, ha — mint Macmillan elsőnek, most pedig a fenti beszédében Kruscsev is követelte, — a csúcskonferenciák egész sorozatát rendeznék is meg! * * * MAGYARORSZÁGON most j fejezik be a tanulmányi évet és már intézkedések történnek a jövő évi egyetemi felvételek dolgában. Uj rendelkezéseket adtak ki hogy osztály származás szerint alaposabban rostálják meg az egyetemre, főiskolákba jelentkezőket. Szigoritják a bizottságok összetételét, csökkentik a felvehető első évesek számát, fokozzák a munkás paraszt származás ellenőrzését. Ha valaki elsőrendű tanulmányi eredménnyel érettségizett, de származás szerint a régi középosztály vagy pláne a birtokos vagy nagytőkéé osztály tagjának ivadéka, még kevésbbé veszik fel, mint eddig. Még inkább összezsugoritják az osztályharcos “zártszámot”. A numerus clausust Isten, parancsaival és a krisztusi univerzalizmussal ellenkező pogánykodásnak tartottuk, amikor “faji” megkülönböztetés alapján történt s istentelen és embertelen dolognak tartjuk akkor is, ha az osztályszületési véletlen zár el mind többeket attól, hogy tanuljának és majdan tudásukkal, tehetségükkel esetleg láng elméjükkel az emberiség és hazájuk előrehaladását szolgálják. A rendszernek sikerült elérnie, hogy a pártkorifeusokon és kreatúrákon kivül senki sincs burzsoa élet lehetőségek között. Senkinek sincs semmije és mindenki proletár. Mi értelme tehát még mindig fenntartani, sőt szigoritani az osztály származási numerusclausus sötét barbarizmusát, amely csak sulyosbbitja a rendszer bünlajstromát a kultúr emberiség «lőtt? r e. EISENHOWER CSÚCSKONFERENCIA LEHETŐSÉGÉRŐL Eisenhower elnök a jun. 1 7-i sajtókonferenciáján kijelentette, hogy ha a német és berlini kérdés zsákutcába jutott is a genfi konferencián, más kérdések is alapot nyújthatnak egy csúcskonferencia megtartására. Politikai körökben ezt úgy é' telmezik, hogy a nukleáris bombákkal folytatott kísérletek beszüntetése volna ily kérdés. Ez ügyben tudvalévőén régóta folyik egy másik konferencia Genfben tiz ország képviselőinek részvételével. Az- utóbbi időben némi haladás mutatkozott a tárgyalásokban, de még mindig igen lényeges pontokban van nézeteltérés. A nukleáris bomba próbák beszüntetésével szemben tudvalévőén az amerikai körök nagyj részében vonakodó hangulat uralkodik, mert Amerikának nem a bombakisérletek beszüntetés, hanem a Szovjetnek az uj fegyverek terén való utolérése a pro- i blemája, hiszen az uj fegyverekkel kell ellensulyoznsia a Szovjetnek gyalogsági erőkben fennálló létszám fölényét. A Szovjet egéc-z Berlint akarja Herter külügyminiszter Géniből hazatérve, kijelentette, hogy a Szovjetnek az a célja, hogy Berlint bekebelezze hatalmi szférájába és befolyását kiterjessze egész Németországra. Hasonló értelemben nyilatkozott Párisban a Genfből visszatért Couve de Murville francia külügyminisztei'-ls,. Macmillan angol miniszterelnök akkor is csúcskonferencia tartása mellett van, ha a genfi konferencia az elnapolás lejárta utáni üléseken, julius 13-a után sem mutatna fel eredményt a német kérdésekben. A moszkvai lapok optimisztikusan Írnak a julius 13-i uj tárgyalásokról, de nyugati megfigyelők nem osztják ezt a nézetet s úgy vélik Amerika és szövetségesei nem tehetnek további engedményeket a berlini kérdésben.---------------ooo—------------kruscsev helyettese KOZLOV WASHINGTONBAN FOG TÁRGYALNI AZ ELNÖKKEL Frol R. Kozlov, az orosz első miniszterelnök helyettes e hét végén New Yorkba érkezik, ahol Nixon alelnökkel együtt résztvesz a Coliseum városi kiallitási csarnokban rendezett Szovjet kiállítás megnyitásán. (Moszkvában amerikai kiállítás nyílik meg rövidesen s Nixon alelnök részt fog venni a megnyitáson. ) Mint Eisenhower elnök közölte sajtókonferenciáján, fogadni fogja Kozlovot, aki 50 évi körüli volt fém- ipari mérnök, Kruscsev kedvence, helyettese és a legfőbb pártvezetőség tagja. Mint januárban Mikoyan, ó is hosszabb körutat tervez az Egyesült államokban és jelezte, hogy nyilvános beszédeket is kíván tartani. --------------ooo--------------A UNION ÉS A PEOPLES BANK EGYESÜLÉSE * Jelentettük, hogy a bethleliemi Union Bank and Truts Company és a Peoples Bank of Bethlehem egyesültek Union Bank and Trust Co. of Bethlehem néven. Az uj hank hétfőn, június 22-én kezdte meg' működését. Az uj igazgatóság a hank központjában (52 W. Broad St.) szombaton, junius 20-án tartotta első ülését, melyen Harold M. Coopert elnökiéi és a bank vezető igazgatójává, B. C. Hoffner, Peoples Bank, alelnöké, H. P. McFadden pedig az igazgatóság elnökévé MINDKÉT OLDAL ELUTASÍTOTTA FINNEFINNEGAN SZÖVETSÉGI EGYEZTETŐ JAVASLATA AZ ACÉLIPARI BÉRVITÁBAN gan közvetítését Lapzártakor jelentik, hogy az acélgyárak képviselői visz! szautasitották Finnegan szö- I vetségi egyeztető hivatali igaz! gató nem hivatalosan tett közvetítő ajánlatát. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nyugdíj, biztosítási és munkanélküliség eseténi kedvezmények feljavítása épp úgy kiadást jelent és növelheti az inflációt, mint egy béremelés, vi jelentették, hogy ha a anionnak “észszerű” javaslatai vannak, ideje, hogy előadjon vele, mert szerintük az eddigi ajánlat nem vall észszeriiségre. A union tudvalévőén egyszer már módosította eredeti ajánlatát s mérslékelte egyes követeléseit. Úgy a union, mint a gyárosok egyelőre nem kívánják Finnegan közvetítését. Finnegan úgy nyilatkozott, hogy a szerződés junius 30-i lejárta előtt nem is lehet eredményes egy közvetítő kísérlet. Kedden délután uj közvetlen tárgyalások indultak a gyárak és a union között.OOO ' ■ NÉGY FEHÉR ÉS EGY NÉGER MERÉNYLŐ MEGMENEKÜLT A VILLAMOS SZÉKTŐL Tallahasseeban (Fia.) életbosszigilani börtönre ítélték azt a négy feliér fiatalkorút, akik erőszakot követtek el egy 19 éves néger diákleányon. A floridai törvények szerint kivégzés várt volna reájuk, de a,z esküdtek kegyelemre ajánlották a vádlottakat. Ugyancsak Floridában, Marianna városban E. C. Welch hiró uj tárgyalást rendelt el J. L. Clark 18 éves néger ügyében, akire villamosszék várt egy fehér asszony elleni erőszak miatt. Az uj tárgyaláson Clark azonnal beismerte bűnösségét és életfogytiglanra Ítélték.---------------ooo--------------Már csak néhány nap választ el az acélipari kollektív szerződés lejártától, junius 30-ától és illetékes kormánykörök azon vannak, hogy a sztrájk elkerülhető legyen. Várható, hogy azon esetre, ha nem jön létre junius 30-ig az uj egyezmény, Eisenhower elnök a T aft—Hartley tö-vény értelmében 80 naoos lehülési időszakot fog elrendelni, mely J a'att a munkás és a tárgyalások ! tovább folynának. Hétfőn uj tárgyalások kezdőd- j tek a gyárak és a union között. ! A kormány nem kíván hivatalosan beavatkozni a bérvitába, de j segítségére kíván lenni a meg- ! egyezés érdekében. Joseph F. I Finnegan, a szövetségi egyeztető szolgálat igazgatója múlt héten David McDonald Union elnökkel tárgyalt hétfőn pedig az acélgyá- ! rosok tárgyaló bizottságának két vezetőjével, Roger Bloughgal és j R. Conrad Cooperrel. Kisebb béremelés, több egyéb kedvezmény Hir szerint Finnegannak kész javaslata van, amely csak kisebb j béremelést vesz számításba, de j LUEBKE LESZ A NÉMET ELNÖK Megírtuk, hogy Adenauer nyugatnémet kancellár továbbra is megtartja a helyét és visszavonta jelöltségét a köztársasági elnöki méltóságra. A keresztény demokrata parlamenti többség erre W. Luebke földművelésügyi minisztert jelölte az inkább reprezentációs jellegű, köztársasági elnöki | állásra. Luebke eddig a külföld előtt nem szerepelt és nem tekintik jelentékeny államiérfinnak. Adenauer és alkancellárja, dr. Erhard gazdasági miniszter között egyre növekednek az ellentétek. Erhard tudvalévőén arra számított, hogy a párt őt fogja Adenauer utódjává választani Adenauer azonban aggódik, hogy Erhard nem folytatná mindenben az ő politikai vonalát és olyan nyilatkozatot tett, hogy Erhard nem alkalmas a kancellári székre. Erhard hívei kampányt kezdtek Adenauer lemondatására, de megfigyelők kételkednek az akció siker kilátásaiban. Az elnök választás julius 1-én lesz nem Bonnban, a jelenlegi fővárosban, hanem Nyugat Berlinben. Moszkva és a német kommunisták ezt provokátiónak minősítették és tiltakoztak ellene. kiadós javításokat inditványozs nyugdíj-, biztosítás és munkanélküliségi kedvezmények terén. Mivel a jóléti kedvezmények növelése jobbadán csak a későbbi időkben éreztetné hatását, a béremelések pedig csak kicsinyek volnának, — véli Finnegan javaslata — ily szerződés nem növelné az inflációs veszélyt. Eisenhower elnök kijelentette a jun. I 7-i sajtókonferenciáján, hogy a kormány “nem kíván közvetlenül beavatkozni e bérvitába és politikai vagy másféle nyomással kísérletezni, mert ez elkerülhetetlenül olyan akciót jelentene, amely végül többet ártana, mint használna.” A N. Y. Times körkérdést intézett egyes acélipari központok munkásköreihez és azt a benyomást nyerte, hogy a munkásság zöme fázik egy hosszabb sztrájk lehetőségétől és tanácsosnak tartaná, Ka a unionvezetők “nem feszítenék túl a hurt”.A lap ennek dacára azt, újra, hogy a sztrájk könnyen bekövetkezhet, mert igazi közeledésnek eddig egyik oldalról sem mutatkoztak jelei. De Gaulle követelései De Gaulle francia elnök követeléseiről közlik Washingtonból, hogy noha Franciaország nem atomhatalom, az amerikai nukleáris felfedezésekbe való teljes beavatásához ragaszkodik és atomfegyvereket is kér Franciaország számára. Végül követeli, hogy Amerika támogassa az algériai felkelőkkel szemben, mert Algériát Franciaország szerves részének tekinti. Ha e feltételeit nem teljesitik, nem tűr nukleáris bomba bázisokat Franciaország följljén. Washingtonban e kívánságokkal szemben nagy a tartózko .ás, mert a nukleáris titokba a kongresszus hozzájárulása nélkül nem lehet más hatalmat beavatni. Úgy látják, hogy Franciaországnak magának is tennie kellene valamit Hogy Amerika és Anglia mellett atomhatalom számba vegyék, ami De Gaulle ambíciója. Az algériai kérdésben pedig Washington nem hajlandó teljesen fedezni Franciaországot, mert a különböző földrészeken kialakult colonializmus ellenességre való tekintettel, nem kívánja magára venni a gyarmatosító politika aktiv támogatásának vádját.---------------ooo-------------— MEGHALT KOVÁCS BÉLA, ANTIKOMMUNIST A ELLENÁLLÁS ELSŐ NAGY mártírja A budapesti rádió hétfői jelentése szerint a pacsi kórházban meghalt Kovács Béla, az egykori Kisgazdapártnak a kommunistákkal bátran szembeszállt főtitkára, akit az oroszok elhurcoltak Budapestről . Kilenc évig volt a komnnv nisták börtönében, előbb Badenben, Ausztriában, majd Szibériában. Betegen tért vissza a hosszú börtönszenvediések után. Nagy Imre 1956-os forradalmi kormányában földművelési miniszter volt s a forradalom után visszament Baranya megyei falujába. Mivel a nép mártírként és a kommunisták elleni ellenállás jelgépeként tisztelte. Nem merték újra bebörtönözni, de attól is tartottak, hogy a börtönben belehalna betegségébe. Mindössze 55 éves volt. Élete, balsorsa jelképezi a második világháború utáni antikommunista magyarság tragédiáját s emléke a törtér Hflemé.----------------ooo--------------A UNIONIZMUS GYŐZELMÉVEL VÉGZŐDÖTT A NEW YORKI KÓRHÁZI SZTRÁJK A new yorki “non profit" kórházak munkásainak sztrájkja, amely közel két hónap óta tartott, hétfőn véget ért. A “haszonra nem dolgozó” kórházakat az állami törvény eddig mentesítette az alól, hogy kötelesek a munkások unionját elismerni. A csekély fizetésű munkások elérték azon céljukat, hogy ezek a kórházak a jövőben el fogják ismerni a uniont. Az utóbbi hetekben már nem a béremelésért, hanem a union elismeréséért folyt a sztrájk, amely teljes sikerrel végződött. A union elismerésén kivül a munkások emelést kaptak és senkisem bocsájtható el a sztrájk miatt. ---------------ooo---------------AZ AMERIKAI KÜLFÖLDI SEGÉLYPROGRAM Az amerikai kongresszus képviselőházának külügyi bizottsága váratlanul csekély csökkentéssel hagyta jóvá Eisenhower elnök külföldi segély költségvetését 3 billió dollár katonai, gazdasági és műszaki segélyhez járult hozzá. A műszaki segély, a menekültek és a gyermek-alap számár» előirányzott összegeket változatlanul h«|j?ták. ÚJABB VÁD DAVE BECK ELLEN David Beck, a szállítmányozó munkás (teamster) union volt elnöke ellen, akit adócsalásért és más visszaélésekért már elitéltek, újabb per indult mert 200,000 dollár megvesztegetést fogadott el két nagy munkaadó vállalati igazgatótól. Beck utódját, James Hoffát, akit alvilági összeköttetésekkel gyanusitának szintén szorongatják a hatóságok, mert azt Ígérte, hogy kitisztogatja a szállitmányozási unionból a kétes elemeket, de Ígéretének eddig nem tett eleget. Újabb törekvések mutatkoznak Hoffa lemondásának kikényszerítésére, hogy a milliós tagságú union megfelelőbb vezetés alá kerüljön. 135 MILLIÓ DOLLÁR KÖLCSÖN AZ EURÓPAI ATOM KÖZÖSSÉGNEK Az Európai Atomközösség szóvivője bejelentette Brüsszelben, hogy a szervezet miniszteri tanácsa jóváhagyta azokat a feltételeket, amelyek alapján az amerikai Export Import Bank 135 millió dollár összegű kölcsönt ad a szervezetnek. Az Európai Atomközösség a kölcsönt atommáglya felépítésére fordítja, amely 1963-ig az ügynevezett Kis Európát 1 millió kilowatt erővel látja el8
