Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-27 / 13. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the" Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879 ’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year ........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XiXXVII. Évfolyam. 13-ik szám BETHLEHEM, PA.. 1059 MÁRCIUS 27 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR “Felejtsék el a kérdést, hegy , keleteuropai népi demokráciák ban vissza lehet e hozni a kapita ÜZTiust. Ami elveszett, az elve szett." * * * VERJÜK KI A FEJÜNKÉÜL üzeni e nyilatkozatában Kruscsev hogy a Magyarország é3 hason sorsú országtársai valaha is fel | szabadulhatnak a re jók erősza | költ, kommunista rendszer alól I Fu'bright beszéde, sőt már a: 1956-os cserbenhagy ás után ner. I is kellett sok bátorság ehhez : | hetyke kijelentéshez. . . Ami elveszett az e’veszett? E. nagyon hasonlít az Ókorbó isme retes “Jaj a legyőzőiteknek! barbár mondáshoz, de talán nen is hangzik stilszerütlenül Kruscse-. ajkáról, hiszen a kommunizrou az erőszak alapján áll, épp ugj mint az a Brennus nevű ba b b őskori fejedelem, aki e’őszö. hivatkozott imigyen az ököljogra Magyarázzuk e Kruscsevnek hogy például az amerikai kapi talizmius nem az, amelyről ő be szél és amelyről. Marx 110 év előtt beszélt, hanem egy szociá lis individualizmus feléhalad i népjóléti állam vonalán, amely a szabadság és a munkáért pol­­, gári életviszonyokat nyújtó mél­tányosság szintézise, összetétele * amelyben az állam senkit sem hagy el anyagi bajában. Igaz, a mai harc világnézeti. De a világnézet alapját alkotc körülmények megváltoztak egy­ben másben, a hosszú harc alatl A szakmunkásról, akinek három dollár az órabére és ezenkívül a kollektiv szerződés egy csomo más kedvezést is nyújt neki, ba­josan lehet széles mosoly né.ki 1 azt állítani, hogy “ki van zsák­mányolva”. Mi sem akarjuk, Amerika sem akarja, hogy Magyarországon visszatérjen a pogány barbár nazismus vagy a kereszténytelel] feudalizmus és izzasztó, éhbéres régi kapitalizmus és az annyit szenvedett magyar nép csöbörből vödörbe jusson. De rá kellene bizni a magyar népre, döntse el, melyik rendszert akarja? Bizo­nyára a kommunizmust épp oly kevéssé, mint a nyilasizmust feudalizmust és éhbéres, izzasztó rendszert, hanem a modern nép­jóléti államot, szociális individu­alizmust, amelyben az állam segi­­ti a munkátlant és munkaképte­lent, a munkás pedig, aki dol­gozni tud és akar, nem les pro­letár többé, hanem jó bérek alap­ján felemelkedhet a polgári élet­viszonyokba és az osztályharc tárgytalanná vált a számára! * * * KRUSCSEV azért nem akar hallani szabad választásról Né­metországban és azért öletett le ezreket Magyarországon, mert nekik az osztályharc a kenyerük és bedugják fülüket minden más elől, ami nem illik a plat­formjukba, akármennyire más íj az élet mai haladottsága a "ka­pitalista” országokban. Nekik az államkapitalizmus az egyedül üdvözítő, noha az egyén szabadságát gátak közzé szorítja és az emberi terméizei­nek sokozorta jobban megfelel a szociális individualizmus. Mi teljesen szabad választások alapján állunk. Legyen magyar szülőföldünkön, amit a nép több­ségi akarata parancsol. Ha feuda­lizmust parancsol, legyen feuda­lizmus, ha nazismust vagy kom­munizmust, legyen az. De enged­jék meg, hogy maga dönthessen sorsa felett! Bfirmi lesz is a döntés, bele­nyugszunk, nem revoltálunk, legfeljebb demokratikus eszkö­zökkel másnak jobb voltáról meggyőzni akarókat támogatjuk szavunkkal. Mindenkinek joga van önma­gával rendelkezni, csak a legyő­zött népeknek nem? Valóba i minden elveszett, ami elveszett? A történelemnek még nincsen vége! És bár mi nem hiszünk «bbsn, hogy a Siovjet « polgári világ erkölcsi ellenvélemén>ére valaha is sokan adna, hiszen megveti és elveti azt, — n ér az j eljövendő csucskonfe encia tár ] gyalási taktikája szempontjából is helytelenítjük, hogy Fulbrig’t előre kiad egy nagy ütőkártyái Amerika kezéből. * * * DE A MAGYAR ÜGY több kell legyen majd a konferenci n, ! mint csupán taktikai eszköz, ütő | kártya más célok elé ése érdeké ben. Semmit se várunk a külüg”­­miniszteri- és csucs-tanácr-tan’cs­­| hozásoktól, — de igenis elvárjuk, hogy a Nyugat állítsa élére Ma­gyarország és rabország Ursa ügyét. Álljon a sarkára Magyar­­ország tiz millió csonakaország; és három millió “utódállami’ népéért — éppúgy mint a berlini két millióért, mert miként Eisen­hower fent idézett beszédében nem először hangoztatta ékes szólóan “a szabadság oszthatat­lan “s” ha a világ va'amely pont­ján eltiporják, minden nemzet, megszenvedi!” r. o.----------------ooo-------------­I * ■ Anglia hidrogén bombái Sandys angol nemzetvédelmi miniszter kijelentette, a kormány és az ellenzéki munkáspárt egyöntetű véleménye szerint; Nagybritániának a jövőben is kell hidrogén bombákkal rendel­keznie, hogy igy járuljon hozzá a Nyugat elrettentő nukleáris fel­készültségéhez. — Nagjrbritnia 1962 után 180,000 főnyi hadse-J reggel rendelkezik majd, ebbő! hetvenezer fő állandó sztratégiai tartalékot képez. , A hadsereget a jövőben az angol gyártmányú Blue Streak tipusu rakétákkal szerei k fel, de átmenetileg megmarad a hadse­reg rendelkezésére az amerikai Thor közepes hatótávolságú ra­kéta. A légi erő rövidesen négv-j szer annyi igen gyors csapatszál-1 litő géppel fog rendelkezni, mint 1951-ben. A közép-keleten erősebb ten­geri kötelékeket vonnak össze és a Bulwark nevű repü'őgép anya­hajó a Távolkeleten fog állomá­sozni. B0LD0G HÚSVÉTI ÜNNEPEKET kíván olvásóinak, hirdetőinek, pártolónak, munkatársainak és az összmagyarság’nak a BETHLEHEMI HÍRADÓ szerkesztősége A Megváltó feltámadá­sának ünnepe Készül az acélipari mun­kások követeléseinek programmja — A junius 30-án lejáró acélipari kollektiv szerződés megújítására \ a tárgyalások május 18-án kéz- j dődnek a union és a gyárosok | között. A union bérpolitikai bi-! zottsága április 30-án és májusi I-én fog ülésezni, uo^y összeül- j litsa a követelések programmját. ] A negyven órás munkahét leszál-j Utasának és, miként már jelentet-! tűk, öt évi munka utáni, háromhó napos fizetéses szabadságnak kérdése megfontolás alatt van. Union vezetők nézete szerint az automation (önműködő mun­kagépek fokozatos bevezetése) miatt, dacára az acélgyárak mos­tani fellendült üzletmenetének, mintegy százezer acélrr.unkás másfelé lesz kénytelen elhelyez­kedni. NAGY-BRITANNIA KIENGED­TE KEZÉBŐL AZ EURÓPAI VEZETŐSZEREPET Az angol liberális párt vádjai. Londonból jelenti a Reuter: Az angol liberális párt veze­tői azzal vádolják a konzervatív pártot, hogy “teljesen tévesen mérte fel az európai helyzetet”. A liberális párt parlamenti csoportjának ülése után kiadott közlemény szerint az angol ipar abba a veszélybe került, hogy teljesen elszakad az állandóan ííövekvő európai piactól, miután kudarcba fulladt az európai sza­badkereskedelmi övezet eszméje, viszon téletbe lépett az európai közös piac szerződése. Az euró­pai vezetés angol kézből Nyugat- Németország kezébe csúszott át — mondja a közlemény. A párt követeli a kormány­tól, hogy növelje az angol kivi­telt, legalább még évente 300 millió font sterlingget, mert csak ily módon tudják fenntartani a font jelenlegi értékét. FELEMELTÉK A BETEGÁPOLÓNŐK LÁTOGATÁSI DIJAIT A bethlehemi Visiting Nurse Assn, igazgatósága április 1 -tői ötven centtel felemelte a szerve­zetbe tartozó ápolónők beteglá­togatásáért járó dijat. Egy egy­szerű beteglátogatás $3.75, in jekció adással járó vizit $3.00, pontos időre szóló (appoint­ment) vizit $4.50. A dijemelés április 1 -én lép életbe. Az igazgatóság a szerve­zet fenntartásának emelkedett költségéivel indokolja a maga­sabb díj «ki h Husvét a feltámadás ünnepe, Isten Fiának és fenséges eszméi­nek feltámadásáé. A római hó­dítók és az igazságaitól magukat hatalmukban veszélveztetve érző nagyrangu csatlósok hamis vád alatt keresztfára feszitették s ez­zel — maguk hívták ki halhatat­­(lanságát. Feltámadt és az embe­rek felismerték Benne Isten Fiát. I Ebből értették me?, hogy tani i tásai nem halhatnak meg a ke­resztfán, hanem mee kell valósul­­niok, mert a megváltást, az üdvöt jelentik! Kétezer év után is é’nek, fénylenek és bármily sötétnek is látszik a pillanatnyi jelen, bizton hisszük,— de kell is hinnünk,— hogy az emberiség célja mind­azon szeretet igék valóra váltása, amelyek a Megváltás müvének teljessége felé viszik az emberi­séget, — Krisztus király országa felé, amely az egész földkerek­ség lészen! Keresztre feszítették az Urat, mert a szegények és betegek se­gítője volt és ellenfele minden elnyomásnak, igazságtalanságnak, kegyetlenségnek.Nem hajbókolt a hatalom urainak, hanem meg-| mondta róluk, amit kellett és szeretetet, jóságot, irgalmat kért j a kisemmizettek, a gyengék és az Ínségesek számára. Krisztus halhatatlan és örökké való, mert Ö az Ut, az Igazság és az Élet. A Szeretet, a Testvériség, amelyet hirdetett el kell vigyen aj megváltás végcéljához, a becsüle­tes, Isten félő élet jutalmához minden hivő lelek számára, ül­és Isten örök birodalmában. Kétezer éve Krisztus Szeretet igéi vezérlik az emberiséget. — Sokszor eltért tőlük és még nagy ut van hátra, hogy a világ ura'­­kodó törvényévé váljanak min­denhol, de csüggedésre nincsen ok, sátáni gátak dacára az irány, amelyben haladunk, a Megfeszí­tett Igazság végső győzelme, a Jóság diadala felé ivei! A végső győzelem nem a vé­rengző, pogány . totalitáriusoké) bal- vagy jobboldali, véreskezii diktátoroké lesz, hanem az Övé, aki azért jött, hogy az Embersze­­retetet tegye a világ törvényévé! Világ-öldöklést már mind ke­­vésbbé lehet megkísérelni és az emberi nyomor is már egyre fo­gyatkozik! Az 1959-es év Husvétján ezt a történelmi mérleget állíthatjuk fel 2,000 év keresztfemszetében. j Csetlünk botlunk, de megyünk Krisztus Kitrálysága, az Idők Teljessége felé s talán már vala-, mely hamar következő nemzedék j olyan világban élhet, amelyet Isten Fia megáhitott s amelyért életét áldozta értünk! Dicsértessék az Ö neve, mostí és mindörökké! HUSVET RÓMÁBAN János pápa múlt vasárnap, Virágvasárnapon nyitotta meg az örök város húsvéti ünnepi hetét. Nagyimisén jelent meg a Szent Pál Bazilikában, ahová autón ment. Kiszállása után hor­dozható trónuson vitték a szé­kesegyházba, ahol pálmalevele­ket szentelt meg és kiosztotta a jelenlévő tizenhat bíboros éj má­sok között. Öszentségének ez már máso­dik látogatása a Szent Pál Bazi­likában és újabb bizonyság, hogy szakítani kíván elődeinek szoká­sával, hogy a castal gundolfoi nyaraláson kívül úgyszólván alig hagyták el a Vatikánt. Husvét vasárnapján Őszentsé­ge elnökölni fog a Szent Péter Bazilika ünnepi szentmisé én, majd szózatot intéz a világhoz irányt mutatva az emberiség idő­szerű kérdéseiben. Végül a Ba­zilika erkéryéről a szokásos hús­véti áldást fogja osztani “urbi et orbi”, Rómáuak és a világnak. dulles Állapota Dulles külügyminiszter befe­jezte a rák elleni rádium besugár­zó kúráját a washingtoni Walter Reed kórházban. A közeli na­pokban hazatér lakására. Való­színű hogy többhetes szabadság­ra fog utazni, amelyről visszatér­ve közölni fogja Eisenhower el­nökkel, képes e továbbra is el­látni a külügyi teendőket? Eisenhower elnök és a látoga­tóba jött Macmillan angol mi­niszterelnök mielőtt visszavonul­tak Camp Davisba tanácskozásra, valamint a tanácskozások befeje­zése után meglátogatták Dullest » kéthátban, Végleg elakadt a genii atomkonferencia Kruscsev moszkvai beszédében éles hangon foglalkozott a nyu­­gatnkeleti genfi atomkonferenciá­­val is, amely az atomkisérletek végleges megszüntetéséről tár gyal. Kruscsev elutasította azt a: nyugati javaslatot, hogy a szov­jet területén külföldi megfigyelők ellenőrizzék a megegyezés betar­tását. Ezekután már jóformán semmi kilátás sincs arra, hogy a genfi konferencia eredményre vezes­sen. Az amerikai delegáció veze­tője azt mondotta a szovjet dele­gáció felé fordulva: eddig is kételkedtünk, hogy a Szovjetunió komolyan hajlandó a megegye­zésre. Kruscsev ur moszkvai be­széde után meg kell kérdeznünk: mit aksarnak, hagyjuk végleg abba a tanácskozást, csomagol­junk ? A szovjet delegáció vezetője azzal válaszolt, hogy nekitámadt az amerikai és brit delegációnak és azt mondta, hogy a nyugatiak' kémkedésre akarják felhssználni az ellenőrző rendszert. . . Sikeres kísértelek táma­dó távrakéták elhá­rítása céljára A washingtoni kormány nyíl-' vánosságra hozta, hogy múlt év augusztusában és szeptemberében rendkivüli horderejű kísérletekét hajtott titokban végre, melyek igen jelentékény mértékben erő • sitik a reményt, hogy távolból irányitott rakéták (missilek) el­len teljes elhárító védelmet tu­dunk kiépíteni. Quarles hadügyi államtitkár egy sajtókonferencián közölte ezt, de közelebbit alig hozott nyilvánosságra. Az Atlanti Oc.eán déli részén végrehajtott kísérle­tek nemcsak a védelmi, de a tá­madó hadászat szempontjából is nagy eredményeáet hoztak. A programm az “Árgus terv" nevet viseli. A legfőbb .kísérlet abból állott, shogy a Norton Sound hajóról három lépcsős, atombombás rakétákat robban­tottak 300 mérföld magasságban. Minden robbanás után vékony rádioaktiv réteg keletkezett. Egyes források szerint a leg­főbb eredmény a kilátást nyújt arra, hogy rádió-aktivitás segítsé­gével meg lehet hiúsítani támadó rakéták felrobbanását. A tudo­mányos gazdagodás beláthatat­lan. A kísérletek tökéletesbbité­­sére törekednek. A PESTI STÁR-SZINÉSZ “MEGTÉRÉSE’' A BEVÁNDORLÓ HÁLÁJA Jennie Silverman gyermekko­rában, az oroszországi üldözések idején az Egyesült Államokba bevándorolt nő 75 éves korában elhunyt Pittsburghban és 60,000 dollárt kitevő vagyonát, — Je­rome G. Alter végrendeleti vég rehajtó közlése szerint az Egye sült Államokra hagyta. A végrendeletben a magáno­sán álló nő azt irta, hogy az Egyesült Államokban mindig humánus bánásmódban volt ré­sze és meg akarja mutatni, hogy •it méltányolni tudja. Bessenyey Ferenc, a budapesti Nemzeti Színháznak 1945 után feltűnt első drámai hősszinésze, aki 1956-ban a szabadságharco­sok oldalára állt, azóta nem lép­hetett fel, el volt tiltva minden szerepléstől. Mint most jelentik Budapestről a budapesti kommu­nista napilapban "bűnbánó" nyi­latkozatot .tett közzé. Ebben töb­bi közt ezt mondja: “Tévedtem és kérem, fogadjanak vissza." FORRADALOM TIBETBEN Tibetben, a Kínával azelőtt federált országban, amelyet a kínai kommunisták néhány év előtt bekebeleztek, forradalom tört ki, amelyet azonban az óriási kinai katonai túlerő néhány na­pot! belül elfojtott. EISENHOWER elnök múlt hétfőn tartott, nagyjelentőségű rádió és televíziós beszédét te’jes szövegében áttanulmányozva magyar szemmel és szívvel meg kell akadnunk a beszéd e mon­datain, amelyek a nyugati szö­vetségesek által megszállt Nyugat Berlinre vonatkoznak, Krusc.ev ismeretes követelései kapcsán: "Nem hagyunk cserben egy szabad népet. . . Ha szilárdan helytállunk, a háborús kockázat minimális. A háború sokka,, valószínűbb, ha inkább a terror­nak, mint a jognak és rendnek uralmát bátorítjuk . . . Készek vagyunk érdemleges tárgyalások­ra, de nem alkudhatjuk el Berlin két millió szabad lakosát, hogy ezzel megvá-á.óljuk a békét... A szabadság oszthatatlan. Ha a világ valamely pontján eltipor­ják, minden más nemzet is meg­szenvedi." Eszünkbe jut ugyanis Fulbright szenátornak, a szenátus külügyi bizottsága uj elnökének ugyan­azon napon elhangzott szenátusi beszéde, amelyben a raborszá­gokra, köztük Magyarországra nézve is a következőket mon­dotta: “Az Egyesült Államok még csak hallgatólagosan sem fogad­hat el oly javaslatot, amelynek célja, hogy alátámassza az egy­kor szabad népek alárendeltsé­gét. Társadalmunk mai jellegét legnagyobbrészt azon 18-ik szá­zadi filozófusoktól kapta, akik a szabadság fogalmának jelentősé­get és mély élteimet adtak. Épen oly kevéssé fogadhatjuk el tényül a csatlósok állandó alárendeltsé­gét, mint ahogy nem érthetünk egvet semmiféle megalkuvó szán­dékkal Berlin és Nyugat Német­ország ügyében sem.” Idáig nincsen baj, sőt helyes Fulbright beszéde, de aztán azt mondja: “Ez nem jelenti azt, mintha fegyvert akarnánk használni a Szovjet ellen, hogy meghozzuk a “felszabadulást” a jelenleg leigá­­zott népeknek. Nem szabad bá­torítani a fegyveres közbelépést illető hamis reményeket ’. “Azt is jelenti, hogy tagadjuk, hogy az oroszoknak valamiféle törvényes vagy erkölcsi joguk van e leigázott népek feletti uralomra. Elvetjük álláspontju­kat, amely csak a fegyveres erő­szak túlerejére támaszkodik.” Vájjon nem e jár veszélyesen közel a hallgatólagos elismerés­hez, arpikor Fulbright az elisme­rés megtagadását követő mon datban kijelenti,’ hogy azért ne tessenek félni, uraságok, hábo­rút úgysem viselünk e népekért és ha fiaiknak ily reményeik van­nak, azok hamisak. Ki hiszi, hogy egy notórius kölcsönkérötől, úgy fogom visz szakapni a pénzemet, ha elő e közlöm vele, nem kell félnie attól hogy bepörlöm? Olyan érvelé­seknél mint a Fulbrighté, amikor az egyik mondat lerontja, amit az előző fennen hirdetett, való • ban nem lehet tudni, nevessünk e vagy sírjunk? Bosszankodunk. De az ilyen kijelentések «tán csodálkozhatunk e, hogy a rabor­szágokban még Kovács Bélák is a behodolás kisértésébe jönnek? Az 1956-os cserbenhagyás után az ily kijelentések a csalódottság betetőzésénél egyébre nem al­kalmasak . . . Dőrén segítik Mosz­kvát! A következő mondatban pe-| dig azt a kihűlt dullesi bölcsesség get sem mulasztotta el Fülbright felmelegiteni, hogy a Szovjetre oly nagy erkölcsi hatással lehet a! világ együttérzése a magyar és a többi vasfüggöny néppel, hogy önként fog lemondani ezekről az országokról. Hogy ennek a szamárságnak ilyen hosszú élete van! Érthető, hogy Kruscsev a hasát fogja nevettében az ilyesmiken és másnap ezt válaszolta Ful­­brightnek azon a sajtókonferen­ciáján, amelyet a Kremlben a külföldi »ajtó Márnára tartott: Perpatvar Nasser és Kruscsev között Irak miatt l Macmillan hazautazott,­­kevesebb sikerrel, mint remélte . , . Macmillan angol miniszterel- Lnok és Selwyn Lloyd küiügvmi­­| r.iszcer Eisenhower elnökkel j folytatott többnapos tárgyalások j | után kedden visszatértek Angii í-| ba. Macmillan az elutazás előtt úgy nyi’atkozott, hogy a tárgya-l lások kitünően sikerültek, de sí tényállás az, hogy noha Mac nil-j ■an azt akarta biztosítani heg/j ; államfői csúcskonferenciában fel­tétlen'1 egyezzenek meg Krus­­| csevvel, Eisenhower elnök, — nyilván a beteg Dulles külügymi­­j niszter tan csá.a, — ha nem hj j oly éles nyomatékkai, mint eddig,! ! továbbra is fenntartja, hogy! csúcskonferencián csak akkor vesz részt, ha sikerességére meg-j előző külügyminiszteri konferen­­cia tényleges alapot nyújt. Kedden a nyugati szövetsége- i sek jegyzéket intéztek a Szovjet­­! hez, amelyben ferma szerint is i felajánlják külügyminiszteri kon-j ! ferencia tartását Genfben május' í 1-én, valamint megpendítik egy] j később esetleg tartandó államfői csúcskonferencia eszméjét is. ______ bakban helyreállt a rend és Kaszem kommunista barát kor­mán va uralja a helyzetet. A fel­kelők vezetői közül többeket ki­végeztek. A felkelők mögött hir szerint Na sser egyptomi diktátor, az Egyesitett Arab Köztársaság el­nöke állt, aki tudva lévőén pán­­arab törekvésű és uralma alatt egyesíteni akarja az arab népe­ket. Az olaj gazdag Irakra régen fáj a foga és megkaparintására állandó aknamunkát folytat Kassem kommunisták és más baloldaliak támogatását fogadta el az iraki Nasseristák ellen s emiatt a Szovjet és Nasser között feszültté vált a régebben, kivált a Suez csatorna válsága idején, nagyon barátságos viszony. Nasser mult héten Damaskus­ban tartott beszédében Kruccsev­­nek Kassemet támogató politiká­ját “az arab népek elleni kihívás­nak" mondotta. Kruscsev azt válaszolta, hogy “Nasser kom­munista ellenes poslitikája kárho­zatra van Ítélve." Nasser erre ezt válaszolta: "A Szovjet ne avat­kozzon belügyeinkbe". Az utolsó szóváltás azt volt, hogy Kruscsev gözfejünek nevez­te Nassert és azt mondotta róla, hogy többnek képzeli magát, mint amennyi katonai és politikai erőt jelent. Eddig az utolsó szó Nasseré, aki kijelentette, hogy független­ségükért nehezen harcoltak és azt riem áldozzák fel senkinek, ha­nem végsőkig fogják védeni. ---------------ooo— ■- 1

Next

/
Thumbnails
Contents