Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-27 / 9. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMER,0AN ” **TM*-TM«>**TMx m Entered as Second Class Matl ér May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879 ’. PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.Q0 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XaXVII. Évfolyam. 9-ik szám BETHLEHEM, PA., 1959 FEBRUÁR 27 Egyes szám., ára 10 cent VILÁGTÜKÖR A Bethlehem Steel Co. $100,000 adománya üdülő narkok számára A Bethlehem Steel $100,000' adományt juttatott e! a városi tanácshoz üdülő parkok és be- I rendezések céljára. Előzőleg is j már tett egyszer ily adományt, I mégpedig 1953-ban amikor ha­sonló célra $150,000-t adomá ! nyozott. Az adományról J. V. Robert­son, aki a gyárban a helyi kap­csolatok ügyeinek managere, ér­tesítette levélben a várost, kife- ; iezve a gyár megelégedését afö lőtt, hogy a városi vezetőség az ; slőzö adományt mily sikeresen ] rasznáhta fel az üdülési alkalmak j is intézmények, köztük golf pá j ya, uszoda stb. létesítésére. A gyár az összeg felhasználá- j ;ára semmiféle kikötést nem tesz. ■értesülésünk szerint elsősorban a 1 egutóbb megszerzett Petryk, ' dartzell és Sheiner telkeken lé- \ esitendő, üdülő park cé'jára fog- J ák használni. ----------------O'JU----------------Ulbricht terv szerinti meg. alósi­­tása. Nem sürgős Angliának, de még De Gaulle Franciaországá­­nak sem, DeGaulle és Ade­nauer légyottjai dacára sem, mert a franciák félnek, hog., Adenauer nemsokára visszavonu és idővel újra sovinisztább, hogy ne mondjuk, fasiszta férfiak ke­rülnek a német élre. (Ugyanezen aggály fordítva is fennáll, még­pedig a német demokratáknál, mert az aj francia alkotmány a réginél sokkal nagyobb hatal.rat, bizonyos esetekre még diktátorit is ad az elnöknek, De Gaulle sem mai gyermek már és ki tudja nem-e holmi fasiszta erőszakolná fel magát az utódjául?) Felesleges ezúttal újólag be­szélni Lengyelországról, Cseh­szlovákiáról amelyek területi é­­más okokból küön is igen fáz­nak egy német egyesítéstől, de a többiekkel együtt felette ké­telkednek abban is, hogy Wash­ingtonnak azon elgond -lás", hogy Németországnak sohase lehessenek nukleáris és távrakéta fegyverei, hanem háború esetén bizza rá magát ebben Amerikára, sokáig volna fenntartható. Sze­rintük csak idő kérdése mikor rendezkedne be Németország nukleáris és rakéta fegyve ek) önálló előállítására és ily hej zet bekövetkezésében korunk egyik legnagyobb vezé’yét I’tják, ki­vált mert Németországnak terüle tei követelései vannak: a két világháborúban eljátszott ország­részeit alkalmas időben visszn szeretné kapni. De más országok számára is! rggasztó probléma, hogy bár­mely kormány nukláris fegyverek gyártására gondolhat és azok se­gélyével egyéni céljait próbálhat-) ia megvalósítani. Elég tragédia, rogy a Szovjetnek ie van hidro­gén bombája és távrakétája, — rová lesz a világbiztonság ha :gynap Németország, Japán vagy más középhatalom is atomhata­­ommá válhat és legalább is itomzsarolások kisértésébe ke-) ■ülhet, hogy rosszabbról ne is; jeszéljünk. . . m üt üt EISENHOWER már a követ­kező mapi sajtókonferenci-ján feleit, hangsúlyozva, hogy Ame­rika nem akarja erőszakkal ke­resztülhajtani a Nyugat Berlinnek menő szá.litmányokat s ha eldö,­­dül az első lövés, azt az oroszok fogják leadni, — vagyis amit Eisenhower mindig mondott, — Amerika nem lesz elindítója a háborúnak a berlini ügyben sem. (Volna csak földrészközi távra­kétája ezernyi, nem sietne ennyire békebarát lenni?) Eisenhower alkalmasint az 1948-as légihid felújítására gon dől, ami “bravúrosan” ellensú­lyozta a Szovjet akkori mester­kedését, amellyel elzárta a Nyu­gat Berlinbe vezető országutakat a nyugati élelmiszerszállitmányok elől. Utólag derült ki, hogy az egész csak elterelő manőver volt a 600 milliós Kina könnyebben kommunista uralom alá juttatá­sára. Nem kétséges, hogy most is nem kevésbbé nagy horderejű célok lappangnak a háttérben. De még ma is megáll az ész, hogy a Nyugat vezetői olyan megállapo­dást fogadtak el 1945-ben, mely szerint a Berlinbe vezető utak •mind a Szovjet kezére jutnak! A háborús partnerek szellemi gyengesége külön szerencse volt a Szovjet számára. . . # * * A TULAI BESZÉDET a német lapok kommentárjai közelebbről világítják meg. Az egyik pro­minens nyugatnémet hitforrás többi közt ezeket Írja: ‘‘Nyugati diplomaták figyelme kiterjed Kruscsev február 18-i tulai beszédének azon részére is, amelyben követelite a Nyugattól, | ismerje el, hogy a keleteuropai (köztük a magyarországi) kom­munista kormányok fennállanak és fenn kell maradniok. “Ez alatt^az is értendő, hog/ két német állam lesz továbbra is. Kruscsev ezt nem mondja ki nyíltan, hanem hangoztatta, hogy a Kelet Németországban és má3 keleteuropai országokban a kom­munista kormány “tény" és e kormányok további létéről *«m­dulles Állapota Dulles külügyminiszter mu't héten pénteken kapta az első rádium besugárzásokat bélrák ellen. A kezlés nem járt kelle­metlen mellékhatással és több héten át fogják folytatni. Dulles naponta negyedóiá3 tájékozódó telefon beszé'getést folytatott a State Departmente’, ahonnan első asszisztense, Joseph N. Greene Jr. tett neki jelentést a folyó ügyekről. Eisenhower elnök a február i 8-i sajtókonferenciáján úgy nyi­latkozott, hogy az orvosok véle­ménye szerint a rákbetegség Dullesnek nem érinti sem szivét, sem szellemi képességét s miután senkit sem ismer, aki rátermet­tebb volna a kütügyek vezetésé­re, Dullest a helyén hagyja mind­addig, amig Dulles képesnek érzi magát feladata ellátására, Washingtoni körök azonban azt hiszik, hogy ha U Szovjettel az uj külügyminiszteri konferen­cia lesz, arra már uj kü ügymi­niszter fog elmenni. | Washingtoni hir szerint a Fe­hér Ház számit azzal, hogy Mac­­j Millan röviddel hazatérése után (Washingtonba jön, hogy moszk­vai útjáról beszámoljon. Angol orosz megnem­támadási szerződés? A milliós elterjedtségü, lon­doni Daily Mail napilap azt Írja, hogy a MacMillan tárgyaláson folyamán kölcsönös meg nem támadási szerződést ajánlott fel Kruscsevnek, ‘‘ha az a Nyugat és Kelet közti békét elősegítené.” E hirt eddig nem erősítették meg és ha a szerződés Amerika kihagyásával létrejönne, árulás volna Amerika és a kommunista eröszakurjalom alatti európai or­szágokkal szemben, a szövetsége sek -közti ékverésre törekv« Kruscsev számára pedig óriási diadalt jelentene. A hirt annál inkább fenntar­tással kell fogadni, mert Mac­Millan Ígérte, hogy nem köt politikai egyezményt Moszkvá­ban. Ha valónak bizonyulna, azok igazolódnának, akik féltek, hogy MacMillan moszkvai útja hasonlóan ártalmas lesz, mint volt Chamberlain angol minisz­terelnöknek 1938-as godesbergi látogatása Hitlernél, amelynek következménye a müncheni appeasement volt. MEGERŐSÍTIK, hogy kruscsev MEGNEMTÁ­MADÁSI SZERZŐDÉST AJÁNL ANGLIÁNAK kísérleti bankrablás NEW YORKBAN Mrs. Anna Thompson New Yorkban a Jamaica Savings Bankba ment, ahol bankszámlája van. Körülsétált a bank pénztár­termében, majd odament az egyik ablakhoz és felvett két száz dollárt a betétjéből. Miután a pénztárosnő leszámolta neki f pénzt, Mrs. Thompson egy cédu lát tolt eléje. A cédulára ez volt Írva: Maradjon csöndben, külön­ben . . . Adjon nekem egy millió dollárt. Mrs. Thorne, a pénztárosnő szó nélkül leszámolt neki 1,000 dollárt, mire Thompsonné elvette a pénzt, a másik ablakhoz ment vele és benyújtva a pénzt hango­san odakiáltott a pénztárosnő­nek: Fogja, itt van a pénze! Közben azonban máris ott te­remtek a bank őrei, akik a pénz­tárosnő által lábbal megnyomott riasztójelző készülék hangjára rohantak be, lefogták és átadták őt a rendőrségnek. “Csak tudni akartam, milyen könnyen lehet pénzt kivenni a bankjukból” mondta, mielőtt el­vitték kissé konmolyabb kihal1 -MÉG ISMERETLEN mi lesz Kruscsev válasza a nyugati szö­vetségesek február 1 6-iki jegyzé­kére, amelyben négyes külügymi­niszteri konferenciát javasoltak a német békeszerződés ügyében április végére vagy május elejé­re, Genfbe, vagy Béósbe, ---- de hogy a Szovjetzóna lakossága zömén kívül más valaki is siettet­ni kívánná az egyesítést, nem látszik valószínűnek. Van olyan nézet is, hogy Kruscsev attól tart, ha a Szov­jet zónában az 1953 junius 1 7-i lázadáshoz hasonló fe.kelés tör­ne ki, a nyugatnémetek ezúttal nem .maradnának tétlen. De egyelőre a cserbenhagyott ma­gyar szabadságharc tragédiája után aligha fog a közel, övőben megmozdulni a Szovjetzóna né­pe. Érdekes, hogy Kruscsev Ber­linről csak az Egyesült Nemzete­ken kívül kíván tárgyalni. Vár­hattuk volna, hogy a Nyugat be­viszi a berlini ügyet az E. N.-be, hiszen, amit Kruscsev követel, diplomáciai szerződés megszegé se. De az E. N.-nek nincsenek divíziói, csak nagyhatalmi vétói vannak és igy nem igazi forum. A magyar ügyet mégis az E. N. elé vitték csak. . De azért nem biztos, hogy ha külügyminiszteri, sőt mint Krus­csev inkább akarja, államvezetői csúcskonferencia lesz a német ügyben, az akár csak hajszállá' is előbbre jutna. Dulles mári hajlandó volt a Szovjetzóna kom munista kormányának közegeit Szovjet közegeknek elismerni és igy talán valamely “mcdus vi vendi”, gyakorlati lehetőség adó dik Nyugat Berlin ellátásának si­ma folytatására. Az egész berlini ügyet nem eszik forrón, mert a jelenlegi adottságok mellett, be­leértve a modem fegyvereket is, | miféle tárgyalásba nemi meg; ; bele. J ‘‘Ennek kapcsán a kommunis ta Szovjetzóna kommunistá olyan magatartást mutatnak amely a nyugat német lakosságo csak nevetésre ingerli. Walte i Ullbricht a Szovjetzóna komrr/u nita főnöke kijelentette az egy listás keletnémet parlamentben j hogy “a két német állam közöl konfederáció (állam szövetség' I csak egész Németország politik' i életének demokratizálódása utjá: ; jöhet létre". A “demokratizáló l dás” alatt persze kommunizálás I értenek a kommunisták. ‘‘Elképzelésük szerint a "kon j földeráció” olyan egyesitett Né I metországot jelentene, amelybe:-; a Szovjetzóna kommunista rend­­; szere továbbra is fennmaradna és : a konfederációban ugyanannyi . szavazattal rendelkezne, mint a szabad választásból alakult nyu gatnémet kormány, amelyet mái lakosságának három sorosan nagyobb számánál fogva is a túl­nyomó többség illetne meg. “A nyugatnémet Adenauei kormány azon az állá ponton van, hogy ilyfajta “egyesítés” esetén a kommunisták számára minden lehetőség adva van a Nyugat Németországba való be­szivárgásra. Ez végül a nyugat­német kormány megdöntésére vezethet amit aztán egy Moszk­va gusztusa szerinti össznémet kormány követhetne. ‘‘Ulbricht úgy a nyugatnémet többséget, mint a Szovjetzóna la­kosságának többségét semmibe­veszi. Javasolta, hogy egy Ta­nács formájában olyan össznémet 50—50 taggal venne részt, — kormányzat alakuljon, melyben Nyugat és Keletnémetország mégpedig nem a nép, hanem a parlamentek, vagyis kommunista részről az egylistás kelet-német­országi álparlament választá:a alapján. A keletnémet lakosságot igy újra kirekesztenék a szabad választás lehetőségéből. Erre máris megtalálták a meg­felelő kifejezést Nyugat Német­országban: "bolsevizálás részle­tekben”, Adenauer kormánya pedig kijelenti, hogy az ily.modon alakuló össznémet közös Tanács a szabad választások gondolatá­nak újabb kijátszásával jönne létre, holott, — úgymond egy szóvivő, — a német demokráciá­nak Hitler által történt lerombo­lása után nem szabad olyan mód­szerekhez nyúlni, amelyek újra a demokrácia megtagadását jelen­tik”. EZ AZ A MEGOLDÁSI TERV, amellyel Kruscsev létre akarná hozni a német “egységet” és összkormányt. A nyugatnémet lapok e leleplezése igazolja azt a elfogást, amely helytelenít min­den más módszert és követeli a szabad, direkt választásokat, melyek alapján Amerika a berlini majd a genfi konferencián állott. A Kruscsev—Ulbricht terv kétségtelenül azt a célt szolgálja, hogy a kommunistáknak mód jusson a nyugatnémetországi részt előbb ‘‘semlegessé’*, aztán kom­­munitává tevő machinációkra.— Ha Dulles tudott erről a most kipattant tervről, amikor azt állitotta, hogy Németország más­ként is egyesíthető, mint csupán szabad választások utján, bizo­nyára nem ilyen baleki meg­oldásra gondolt. Felesleges ismé­telni, hogy ha Németország elsza­kadna a Nyugattól, NATO-tól és a Szovjet befolyása alá kerülne, úgyszólván döntő siker volna a Szovjet kommunizmusnak az egész Europa feletti uralom meg­szerzésére. Nem titok az sem, hogy az annakidején a németektől ártat­lanul légázolt országoknak (köz­tük Belgium és Holland kétszer is) egyáltalán nem sürgős egy egyesitett, gazdaságilag, mint katonailag újra duzzadó erejűvé való Németország, kivált nem az annyira veszélye* Kruscsev— Kisérlet az Anglia és USA közti szövetség szetrobbantására. Kruscsev külügyminiszteri konferencia helyett csúcskonferenciát követel. Lapzártakor jelentik: Kruscsev dvetette a Nyugat által kívánt né ;yes külügyminiszteri konferen­­iáról szóló jegyzéket és ehelyett llamvezetői csúcskonferenciát ürgét. A külügyminiszteri konfe­­enciát felesleges időpazarlásnak íondotta. A német kérdésről úgy nyilat ozott, hogy a két Németország­­ak egymásközt kell elintéznie, tiig Berlin kiüritése és szabad vá­­ossá nyilvánítása csucskonferen­­ia elé tartozik. Kruscsev fenntartotta, hogy a émet békeszerződés megalkotó­ira azon 28 ország részvételé­­el, akik hadiállapotban voltak fitlerrel, német békekonferen­­iát kell összehívni a békeszerző­­lés megalkotására. Ugyancsak lapzártakor jelen­tik, hogy Kruscsev hajlandónak nyilatkozott kölcsönös megnem­támadási szerződést kötni Angliá­val. MacMillan angol miniszterel­nök egyik reégebbi beszédében érintette ily szerződés húsz év­re való megkötése szüksé­gét, de akkor Nyugaton a beszéd e részének nem tulajdoní­tottak nagyobb jelentőséget. — Kruscsev most azt javasolta a Moszkvában vendégeskedő Mac- Millannak, hogy a szerződés ne húsz, hanem ötven évre szóljon. A tárgyalások folynak. A jelek szerint Kruscsev Dulles betegsége idejét a nyugati szövet­ség szétrobbantására akarja felhasználni. AZ ATLANTI HADERŐ ATOMFEGYVEREI TÍZEZER munkanélküli bethlehemben VEZETŐINK LEGFONTOSABB FELADATA: UJ GYÁRAK LETELEPÜLÉSÉT ELŐSEGÍTENI ! DAVE BECKET ELMARASZ­TALTÁK 240,000 ADÓ­CSALÁSBAN Norstad tábornok, az Atlantic haderő európai főparancsnoka Kopenhágában sajtóértekezleten kijelentette, hogy az Atlanti Szö­vetség feladata megfelelő véde­lem biztosítása, ami szükségessé teszi a legkorszerűbb felszerelést, igy atomfegyverek birtoklását is. Nem kell minden nagvobb egy­séget felszerelni atomfegyverek­kel1, de az Atlanti Szövetség egészének rendelkeznie kell vele TÁVOLBÓL IRÁNYÍTHATÓ RAKÉTA-INDÍTÓ SZERKEZET A floridai Cape Canaveral kísérleti telepről két Bomark tipusu rakétát lőttek ki, úgyhogy az indító szerkezetet telefonon New Yorkból helyezték mükö désbe. A rakéták óránkint 3,600 km-es sebességgel haladtak. Célpontok az Atlanti Óceán fölött haladó pilóta né’küli su­gárhajtású vadászgépek voltak. Ugyancsak ki’őttek CaDe Cana­­verából egv újabb Atlasz tipusu kontinensközi rakétát, amelynek hatótávolsága kb. 10,000 kilo­méter, Tacomában (Wash.) a bíró­ság bűnösnek mondta ki Dave Becket, a szállítmányozó munká­sok (teamsterek) unionjának volt elnökét az 1950—53 évek­ben elkövetett hat rendbeli adó­csalás ügyében, amellyel 240,000 dollár erejéig károsította meg az államot. Az ítéletet még nem hirdették ki. A büntetés 30 évig terjedő börtön és 60,000 dollá­rig terjedő pénzbüntetés lehet. Beck felebbezett. Egy éjsza­kát börtönben töltött, aztán 25,000 dollár biztosíték ellené­ben szabadlábra helyezték. A pennsylvániai állami mun­kanélküli ügyosztály adatai sze­rint négy megyére terjédő körze­tünkben 16,000, Bethlehem vá­rosában pedig 10,000 körül van a munkanélküliek száma. Az ügyosztály kiadta a munka­­nélküli segélyalap csökkenésé­nek adatait is, amelyek azonosak a lapunk múlt számában közöl­­tekkel. A bethlehemi munkanélküliség emelkedése régóta közgond és szükség volna arra, hogy váro­sunk kongresszusi és állami kép­viselői, valamint a városi vezető-EISENHOWER A TÁVOLKE­LETI HELYZETRŐL Eisenhower elnök külön jelen­tésben utal arra, hogy a kínai kommunisták 3 millió embert tartanak fegyverben és korszerű légierővel rendelkeznek. Északkoreai és északvietnami csatlósaikkal és a háttérben a Szovjetunióval a kommunista Kina megfélemlítő politikát foly­tat az ázsiai szabad országokkal szemben. Amerika ezért támasz-I ség mindent elkövessen, hogy J több gyár, több munkaalkalom legyen Bethlehemben! Az acélipari szaklapok az acél­ipari rendelések további megnö­vekedését jósolják, de fontos volna, hogy más nagy iparágak­ból is létesüljenek gyárak váro­sunkban, ahol az ipari termelés számára minden szükséges ténye­ző adva van. Jelenleg a legfonto­sabb feladat azok számára, akik­nek hivatása, hogy városunk ér­dekeit szivükön viseljék, hogy minél több uj gyár alapítását, gyáriparosok itteni letelepedését mozdítsák elő. pontokat tart fenn Távolkeleten és katonai, valamint gazdasági segítséget nyújt a szabad távol­­keleti országoknak. UJ REFORMÁTUS PÜSPÖK MAGYARORSZÁGON A betegség címén nyugalomba vonult Bereczky Albert budapes­ti ref. püspök helyére Szamoskö­­zi István fasori esperest választot­ták meg. Beiktatása március 12-én lesz. KRUSCSEV február 18-i tu­lai beszédét az amerikai sajtó nem ismertette részletesebben, a nyugatnémetországi sajtó azon­ban igen jellegzetes részeket tár­fel belőle. Az amerikai világlapok annak kiemelésére szorítkoztak, hogy Kruscsev azt mondotta, ha a Berlinbe vezető országutakon egyetlen lövés hangzik el (a Nyu­gat Berlinnek menő é.elmiszei és áruszállitmányoknak a városba jutása biztosítására), a háború kezdetét fogja jelenteni”. Stockholmi békemozgalorr, koexisztenciás moszkvai turbéko­­lások, oh! Sokadikszor igazo­lódik, hogy Kruscsevnél jobban senki sem imádja a békét, —>­­csak éppen teljesíteni kell a k»5 vetéléseit, Hitler, aki kilenc or­szágot rohant le, — csaknem valamennyit anélkül, hogy arra okot szolgáltattak vagy hadüze­net történt volna, — szintén imádta a békét, Hess Rudolfot még el is küldte Angliába a fran­cia összeomlás után s csupán azt kérte, hogy Anglia fogadjon el olyan uj európai ehendezést amely a ‘‘felsőbbrendü” német faj étvágyának megfelel, egy csomo országgal, köztük Magyar­­országgal is mint szolgaország­gal "alsóbbrendű" segédnéppe). Diktátorok nem elégszenek meg azzal, hogy a saj t népük­nek diktálhatnak, “boldogítani akarnak más népeket is, diktálni akarnak a világnak és ebből szár­mazik minden baj, milliók már­tír halála, millió család boldogta­lansága, holott Isten vi-ág-baa mindenki számára juthat kényé', sőt kalács lehetőség, csak meg kellene fogadni legfelségesebb parancsát: szeretni felebarátun-1 2 1 2 — Ál«« K r» «fr« i KETTŐS CSÚCSKONFERENCIA MOSZKVÁBAN MacMILLAN FURCSA MOSZKVAI UTAZÁSA MacMillan angol miniszterei nők február 2 1 -én megé kezet Moszkvába, ahol a repülőtéréi : Kruscsev fogadta. A Kremlbe: | adott banketten MacMi lan ugj nyilatkozott, hogy háborút in kább va'akinek téyedése idézhe fel, mint tervszerű szándék. — Nem szerződést kötni jö:t Mosz kvába, mondotta, hanem tájéko zodni. ‘‘Keresni, amiben egyezi vélem ény áll fenn, nem pedig azt, ami elválaszt hogy igy £ békét egy nemzedékre biztosit, hassuk”. Kruscsev reményét fe­jezte ki, hogy a látogatás hozzá­járul a két ország közti viszony jobhátételéhez. Feltűnt hogy MacMillan a be szédében az angol gyármatpoliti­­káról, amelyet a Szovjet gyakran kifogásol, úgy emlékezett meg mint egy lezajlott “tö-ténelrm epizódról", de hozzátette hogy Angliának nincs miatta szégyen­kezni valója, mert a nagy Orosz­ország is kezdetben a moszkvai hercegségből állt és a többi sok­ban idegennyelvü országrészeket csak hozzászerezték. MacMillan tiz napig marad a Szovjetben. A látogatást többfe’.é aggállyal kisérik s némelyeket nyugtalanít egyes angol lapok azon nézete, miszerint most, Dulles megbetegedésével Mac- Millant illeti meg a vezetőszerep, hogy “a hidegháborúban olvadás álljon be.” \ senkinek sincs iá igazi gusztusa Sem á külügyi, sem államfő j konferenciának nincs kilátása si­kerre, amig Kruscsev nem haj-) landó édemleges változtatás a! úgy Kelet Németország, mint a i többi Vasfüggöny ország szósze- I géssel feldiktált kommunista rendszerén. Már pedig ő nemcsak I álmában sem gondol er.e, de j Europa maradék részét is kom- I munistává akarja tenni. Ez kér 1 színre és csoda volna, ha Ame- j rika többet érne el, mint hogy | ha már javítania nem sikerül az európai statusquot, nem is í osszabbitja. r. o. ____________ Kennedy szenátor be­vándorlási könnyíté­seket javasol John F. Kennedy szenátoré, (Dem, Mass,) a bevándorlás: törvény módosítását kívánja oly értelemben, hogy amerikai állam­polgárok vagy törvényesen be­vándorolt lakosok vérségi hozzá­tartozói (nemcsak a hitvestárs és gyermekek) kvótán kívül vándo Tolhassanak be az Egyesült Álla­mokba. Kívánja, hegy a tüdőbajra gyanús bevándorlók rokonainak kvótán kívüli bebocsájtásáról szóló és junius 30-án lejáró tör­vényt hosszabbítsák meg. Ugyan­akkor jár le az árvagyermekek kvótán kívüli bebocsájtásáról szóló törvény és annak meg­hosszabbítását szintén kéri. A javaslat, amelyet a szenátor már átbeszélt Francis E. Walter kongresszusi képviselővel, a kép­viselőház bevándorlási albizotts ság elnökével több más a menekültek bevándorlását előse­gítő indítványt is tartalmaz és remélni kell, hogy mielőbb a kongresszus elé kerül.----------------ooo----------------­A MENEKÜLTEKNEK JELENT­KEZNI KELL A SOROZÓ­HATÓSÁGOKNÁL A Selective Service System sorozási hatóság külön figyelmez­tetést intéz a magyarországi sza­badságharc utáni menekültekhez, hogy akiknek már megvan a bevándorlási státuszuk, 1925 szept. 14 után születtek és már elérték 1 8-ik életévüket, jelent­kezniük kell az illetékes sorozó hatóságnál, melynek cime Selec­tive Service System alatt megta­lálható a helyi telefonkönyvben. Az Alien Registration Card iga­zolványt vigyék magukkal. Azon “parolee"-k, akiknek status átváltozása még nem tör­tént meg, az átminősítés után kötelesek ielentkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents