Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-13 / 7. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. Subscription Olie year........................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 7-ik szám BETHLEHEM, PA.. 1959 FEBRUÁR 13 Egyes szánig ára 10 cent VILÁGTÜKÖR FAUBUS arkansasi kormány­zó, aki miatt a little rocki gyer­mekek nem mehetnek iskolába, levelet kapott egy amerikai szélső jobboldali magyar hetilap szer­kesztőjétől, aki szintén fajpoliti­kai alapon áll s igy rokonszen­vezik a kormányzónak a Szövet­ségi Legfőbb Törvényszékkel uj­jat huzó mesterkedéseivel, ame­lyekkel meg akarja akadályozni, hogy Arkansasban is együtt tanul hassanak a néger és fehér kis­diákok az iskolában, — holott ez felel meg Krisztus Urunk szel­lemének, aki nemcsak a fehérek, de minden más testszinü hívők •megváltásáért adta életét és elő zőleg is, amikor nyájasan mond­ta: “bocsássátok hozzám a kis­dedeket”, nem csak a fehér gyer­mekekre gondolt, hanem Isten­nek mindennemű emberi teremt­ményére, akiket egyaránt ruhá­zott fel értelemmel öntudattal, emberi mélótsággal. Faubus hosszú levélben vála­szolt, amit a szerkesztő fénykép­másolatban siet közzétenni és ug/ angol, mint magyar nyelvű cikk­ben Faubust biztosítani lapja tá­mogatásáról. Zsák a foltját meg­leli. Különösen tetszik a szerkesz­tőnek, hogy Faubus Jeffersonra hivatkozik Amerika történelmé­nek egyik legnagyobb harcos de­mokratájára az amerikai egyer.­­lőségi alapelvek megalkuvástalan bajnokára, akit haló poraiban igy megbántani, tiltakozásra való fizikai képtelenségével igy vissza­élni, .enyhén szólva, nem iliik az Egyesült Államok egyik kor­mányzójának és még kevésbbé a szélsőjobboldali lapszerkesz­tőnek. Az utóbbinak ez kivált nem áll jól, mert egyrészt politi­kai múltja és jelene olyan messze áll Jeffersontól, a klasszikus ame­rikai demokratikus egyenlőségi életfelfogástól mint az Északi Sark a Déli Sarktól, hogy a Ma­kó és Jeruzsálem közti távolságot ezúttal tapintatosan ne is említ­sük lévén az utóbbi város vörös posztó a számára. Másrészt pedig a keresztény vallás és kivált az én vallásom, a katolicizmus az egyetemes emberiségre egyfor­mán kiterjedően hirdeti Krisztus igéjét, a felebaráti szeretetet, az embertárs iránti jóakaratot, tisz­tességet, fájra> nemzetiségre, fog­lalkozásra, testszinre, vallásra stb. való tekintet nélkül. Ebben a kereszténység elvei! nemes összhangban találkoznak az Egyesült Államok alapitó Atyái és legnagyobb történelmi férfiai igazi humanista embertest­véri szellemével, akármennyire is nagy és megrögzött elfogult­sággal materialistázzák is le nyíl- , tan vagy titokban, vagy legtöbb­­nyíre sunyi módon Amerikát nem is kevesen a szélsőjobboldalon. kapcsolatos határozatait Faubus kormányzónak áutyakötelessége volna respektálni, ha már a ke­resztény emberség és az amerikai lélek, sajnos, nem ezt sugalmazza neki! E kérdésben, amely az amerikai életrendtől erkölcsileg elválaszt­hatatlan, mondhatni az emigrán­soktól alapított és emigránsok leszármazottjaitól naggyátett Egyesült Államok egyik legfőbb alap eszménye, nem lehet kü­lön álláspont az ország egyes államai között! Ez nem lehet önáormányza í helyi kérdés. Ebben egységesnek kell lenni az Egyesült Államok valamennyi államának, Lincoln­nak nemcsak abban volt igaza amikor azt mondotta, hogy a/ ország egyik fele nem lehet sza bad, a másik fele pedig rabszo'-| ga, de igaza abban vonatkozás-: ban is, hogy az ország egyik i része nem élhet a keresztényi s az amerikai szellem szerinti, polgári egyenjogúságban a másikban pedig ezalatt antidemokrati-: kus, hamis téveszmék uralkod á-, nak. Lincolnnak üzentek hadat ». Faubusok és magyar hódolóik, »mikor olyan politikára esküsz­­rek, amelyről úgy nyilatkozott, hogy egymás között megoszlott nemzet megoszlik a világ ítéle­tében is. • • ■ A SZÖVETSÉGI TÖRVÉNY­NEK minden jó polgár engedel­meskedni tartozik és nem jól te­szi az a magyar, aki harsányan helyesel az az ellen hadakozó Eaubusnak. . . Nem csak azért íelytelen, mert a faubusizmus hatványát jelentő amerikai Jim Urowknak és Ku Klux Klánoknak i magyar nemzetiség is "hunki­­nak" csúfolt idegen volt nemxég ás ha szélsőjobboldali lapjaink ás honfitársaink sokáig loönak irvendeni a faubusizmus ' sikeré­nek" imitt amott talán ismét nallhatóvá válik és többi közt, igylehet, hátrányokat hozhat magyaroknál a munkaalkalmak j ilnyerése körül, mint nem is na­gyon régen ez volt néhol a hely­et. Semmiesetre sem amerikai ma­gyarok feladata tapsolni a Fau­­jusoknak és ezzel buzdítani a Common Sense cimü ismert be­vándorolt ellenes lap vagy a j vrogrammjában nyiltan beván lorolt ellenes ‘‘State Party" ne- j rü gyülöletszitásra alapított uj >árt istentelen munkáját, (a State -’arty tevékenységét az amerikai magyar sajtóban egyedül a jelen 1 ssetben szereplő. Faubus rajon 'ó amerikai magyar lap méltatta, mégpedig terjedelmes cikkben, nig a “Common Sensenek” egy mndonban nyomtatott, de ame­­ikai magyar könyvkereskedések­­>en is árusitott gyűlölet orgánum sinált reklámot.) Tévedés diadalként és igazo­­ásként meglobogtatni azt, hogy 'aubus a választásokon többsé­­;et kapott, dacára az Eisenhower , lnökkel, Earl Warrennel, a sző- j etségi Supreme Court elnökével, ] lletve a szövetségi törvénnyel ( zembeni hepciáskodásának ma- , hinációinak. j Ez nem igazolás és nem dicső- , ég. Mutatja, hogy arrafelé Dé­­;n még sok ember van, aki lel- , ében még nem érkezett el Kricz- ] ist tanításaihoz, dacára születési ] s testszini véletlene kedvező 1 okának. Hitler is azzal csődi- , ette maga mellé a műveletlen J elkü tömeget, hogy a legalacso- ] yabb emberi ösztönökre speku­­ilt. Ahelyett, hogy, miként az i , merikai welfare kapitalizmus ; selekszi, jó bérekkel lehetővé ( ;tte volna a munkásoknak a roletárso sból a polgári életvi­­zonyok közé való felemelkedé­st, azzal az igen olcso, sőt emmibe se kerülő hazug illúzió < ekéssel fizette ki a német át- ■, ígtömeget, hogy azt a felsőbb- 2 ígi érzést adta neki mintha több, 1 lintha felsőbbrendübb volna a - lásik embertársnál, mert az más 1 TÁRGYALÁSOK MIND­­SZENTY ÜGYÉBEN Az acélgyárak munka­bér kiadásai A Steel and Iron Institute most megjelent adatai szerint 1958- ban az acélipari munkások átla­gos munkabére $3.181 volt szemben az 195 7 évi $2.9 J 7-tel. i Ez összegben nem foglaltatnak! benn a nyugdíj, a letett műnké- j sok döleges fizetése a munkanél­küli segély kiegészítésére (gua-j ranteed annual wages) a beteg­biztosítási kedvezmények. Social Security stb. kiadások, amelyek 1958-ban munkaóránként átlag­ban külön 33 centet tettek ki. Az Intézet szerint az acélgyá-1 rak a múlt évben 3,528.95 millió dollárt fizettek ki alkalmazottaik-' nak órabérekben és fix fizetések-­­oen.----------------000—-------------­FÖLDOSZTÁS CUBÁBAN Cubában az uj Castro rezsim smét számos kivégzést hajtott végre és a ‘‘háborús bűnösök" :ovábbi kivégzése várható. Az addigi kivégzések száma több! mint 300. Az uj rezsim megkezdte a öldosztást. Mintegy 2-00,000 :salád jut földhöz. A kormány »Ital birtokolt földek kiosztásával; cezdték s egy-egy gazda 67 hol-!J lat kap.----------------000----------------­A N. Y. Times hirt közöl, mel y j szerint a Vatikán és a magyar ki­sebbségi kommunista kormány között tárgyal sok folynak azon céllal, hogy Mindszenty bíboros hercegprímás leta.toztatás veszé­lye nélkül elhagyhassa a buda­pesti U. S. követséget, ahol 1956 november 4-ike óta mint polit-! kai menekült tartózkodik. A hirt ne.n erősítették meg és noha egyes források már olyan | híreszteléseket is közöltek, hogy a Szentszék felmenti Mindczentyt a magyarországi egyhlz éléről és Romában a Pápai Kúriához ne- : vezi ki, sokan kétkedéssel fogad-! ják az ily tárgyalásokról szóló híreszteléseket, többi közt, mert j a priinás a híveivel akar maradni és a Kádár—Münnich kormány j iránt nem lemet bizalom, hogy ! nem tartóztatja le a prímást, ! amint kilép .» követség ajtaján, 1 akármennyire hétpecsétes írásban1 kötelezte is magát az ellenkező­jére. Mindszenty Magyarországon 1 maradásának jelképes jelentősége van és a Szentszék bizonyára ezt ! is szem előtt tartja. * * * Az Osservatore Romano, a Szentszék lapja Mindszenty bí­boros elitéltetésének tízéves év­fordulója alkalmából melegen méltató vezércikkben foglalkozik a prímás martiriumával. Az év­forduló alkalmával a római ma­gyar kolónia szentmisét tartott a St. Mary Major római baziliká­ban. “fajból" származik. Faubus i: úgy kapta szavazati többségét a sajnos, részben még eléggé fel nem világosuk Arkansasban, hogy magatartásával, beszédeivel és cselekedeteivel hizelgett a tö­meg ez alacsony ösztöneinek, el­hitette a tudatlan, műveletlen, primitiv tömegemberrel, hogy ő több, ő felsöbbrendü, mint az Isten sötét testszinü másik hálán dó teremtménye és ezért nem ül hét mellette a villamoson vagy a korcsmában és a gyermekét nem járathatja egy iskolába a néger gyerekkel. * * * FAUBUS választási győzelme nem dicsőség volt, hanem szomo­rú adat arra, hogy ügyesen spe­kulált az alacsony ösztönökre és még igen sok a teendő Krkztus szeretetigéinek és az amerikai szellemnek elterjesztése, e kettős missziós feladat terén: megértet­ni mindenekkel, hogy nincs ‘felsöbbrendü’, más népeket szol­ganéppé tenni jogosult nép és nincs alacsonyabbrendü, sőt még kiválasztott nép sem, akár israeli, akár pethő sándori magyar vo­natkozásban (‘‘Mi vagyunk az Úristennek kiválasztott dunai népe”, — szerette írni az egyéb­ként jóhiszemű, kiváló néhai pu­blicista. ) Istennek minden nép és minden ember egyformán ked­ves teremtménye és az istenes ember szerintünk ott kezdődik, hogy egész gondolatvilágát, de mindennapi életét is erre állítja be, ily értelemben is gyakorló kereszténynek, igazi amerikainak és igazi nemeslelkü magyarnak törekszik bizonyulni minden sza­vában s minden cselekedetében! ; Végül nem lehet szó né.kül hagyni, hogy Faubus azt állít;a, j helyi ellenzékét “ugyanazok az: erők irányították, mint amelyek Magyarországon szétzúzták a sza­badságharcot”. , Ugyan kérem, nem lehet min­den eltévelyedést azzal letakar­ni, hogy azokat, akik ez eltéve­lyedéssel szemben állnak, lekom- j munistázzák! Nem ismerjük Fau­bus helyi ellenzékét, de bárkik j legyenek is, nem lehet őket e'in- j ézni” azzal, hogy kommunisták, hiszen amit akarnak, Krisztus fenkölt akaratánsk amerikai be­­eljesitését és az amerikai esz­­nények, igenis a Jeffersonok és Jncolnok eszményeinek betelje­­litését szolgálja döntő mérték­jén . No és országos viszonylatban szólva: Eisenhower, Earl Warren :s a demokrata és republikánus pártok amaz őket e polgárjogi cérdésben támogató, jó keresz­­ényi, jó amerikai s jó humanista politikusai, akik mind helytelení­tik Faubus konok akcióit, — ok is mind kommunisták? ! r. o.--------------000 DULLEST OPERÁLJÁK ÉS TÖBB HETES SZABADSÁG­RA MEGY Dulles külügyminiszter sérv­­nütétnek veti alá magát a wash­­ngtoni Walter Reed kórházban. Lmiatt valamint egy régi bélbe­­egsége gyógyítására több heti ;zabadságra ment. Ezalatt helyet­­ese Christian Herter fogja vezet­­íi a külügyet. Dulles e héten volt 71 éves. \ngliai lapok azt hiszik, hogy Julies egészsége annyira meg­­omlott, hogy aligha fog újból visszatérni állásába. Eisenhower :lnök azonban a keddi sajtókon­­erenciáján hangsúlyozta, hogy Mulles távolléte csak ideiglenes. Dulles 1956-ban bélrák gya­mja alatt megoperálták. Utána tz orvosok kijelentették, hogy a laganat nem volt rosszindulatú. ■— —.. — non--­CSAK KÉT ÉV MÚLVA A Szentszék köreiből származó rtesülések szerint a keresztény vallásokat egyesitő “ökumenikus sinat" oly sok előzetes tárgya­­ást igényel, hogy a János pápa Ital meghirdetett zsinat két év heit« «lőtt n«m ül össze. LXules külügyminiszter a múl: héten Londonban, Páris’ban és Bonnban volt és a kormányveze­tőkkel egységes eljárásról tárgyall a Szovjet által 28 állam ré zvé- i telével javasolt konferencia ügyé­ben melynek feladata a német békeszerződés megalkotása vol I na. Washington álláspontja tudva­lévőén elutasító e kérdésben, de hajlandó külügyminiszteri konfe­renciára, mely a berlini kérdésiül ; tárgyalna. Dulles nagy vonalakban meg­egyezett az angol francia és nyu­gatnémet kormánnyal. Berlinnek az Egyesült Nemzetek felügyelete alatti, szabad várossá nyilvánitá­­sát, amit a Szovjet akar, elvetik, úgyszintén azt a kívánságot is, ! hogy rövid határidőn belül kivo­nuljanak Nyugat Berlinből. Az angolok ellenzik azt, hogy ha május 26-ika után a Szovjet nem engedné be Berlinbe az élei met és árucikkeket hozó szállit- 1 mányokat, úgy fegyveres erővel j szerezzenek érvényt az étről szóló szerződésnek. Ehelyett uj légihidat javasolnak, ami már 1 948-ban kitünően bevált. I MacMillan Moszkvába megy MacMillan angol miniszterel­nök február 2 1 -én Moszkvába utazik és utazásának nagy jelen-; 19 EMBERT MEGÖLT A TOR NADO ST. LOUISBAN AZ EGYHÁZAK VILÁGTA­NÁCSÁNAK KONFEREN­CIÁJA DÁNIÁBAN Az Egyházak Világtanácsának rendezésében a dániai Nyborgban négy napos konferencia volt pro­testáns és ortodox egyházak rész vételével. A vasfüggöny mögötti o.szágokból is érkeztek küldött­ségek. A megnyitó beszédet Dibelius Berlin—Brandenburgi evangéli­kus püspök mondotta. Az euró pai műveltség, — hangoztatta a püspök — a kereszténységen ala­pul, mely az európai nemzeteket egy közösséggé formálta. Az év­századok folyamán viselt háborúk nem tudták elfelejttetni az euro­­jai népekkel, hogy valójában mindnyájan egy nagy családot AZT IS ÁLLÍTJA a Faubusért rajongó magyar újság, hogy Fau- j búsnak azért is igaza van, mert j ő ‘‘a többségi véleményt’ kép- j viseli. 1 Gondosan átolvastuk Faubus , levelét, de ezt még ő sem meri j igy állítani. Pedig egynémely £ vadakat ő is állitgat. ( Faubus csak azt állítja, hogy a NAACP, a négerek embert s jogaiért (vagy mondhatnánk ] polgári jogaiért, én legsziveseb- J ben Istentől nyert elidegenithetet- t len jogoknak mondanám) küzdő ( szervezet egy “csekély kisebbség ■, akaratát próbálta felerőszakolni t a polgárok többségre ’. j Ezt a szélsőjobboldali lap mo- r hón elfogadja készpénzül. A né- ]; gerek valóban csak kisebbséget . alkotnak ebben a 170 milliós c országban, de az integrációról, a t keresztény egyetemességi elvek- F nek (katolikumnak) és az ame- s rikai alapelveknek megfelelő kö- 8 zös iskolai rendről a többség kép- s viselete törvényt alkotott, — J mégpedig szövetségi, vagyis az ] Egyesült Államoknak mind a 49 s államára kiterjedő törvényt. A r szövetségi Supreme Court ezzel n St. Louisban a keddre virradó éjjel óriási tornádó pusztított. A halottak száma 19, a sebesülteké közel 300. Az orkán a város központjában dühöngött legerő­sebben. Negyvenegy ház beom­lott, mintegy 1 725 ház megsé­rült. Eisenhower elnök utasította a kormány hivatalokat, adjanak meg minden segítséget. * t J tőséget tulajdonítanak. Nemély 1 , diplomaták és lapok az utazást • I Chamberlain angol miniszterel­­t j nőknek 1938-ban, München előtt -Hitlerhez tett utjával állítják - í párhuzamba és attól semmi jót t' nem várnak. MacMillan utazását belpolitikai j szempontokkal is összefüggésbe hozzák. Az év derekán uj válarz­­j tások esedékesek Angliában és erre való tekintettel MacMillan ' szeretne a moszkvai útja kapcsán valami jelentős eredményt fel­­j mutatni a választok megnyerésé­­j re, annál inkább mert az ellen- I zék, a Munkáspárt választási I kilátásai erősen javuknak látsza­­■ nak. (Munkáspárt miniszterel­nök jelöltje, Hugh Gaitskill, a párt vezére, tudvalévőén azt kí­vánja, hogy Magyarországot is semlegesítsék.) Egyes körök Dulles londoni Htjához azt a kombinációt fűzték, hogy le akarja beszélni MacMil­­lant a moszkvai útról. MacMillan azonban annál inkább az utazás I megvalósítása mellett maradt, j mert választási kilátásait javítja, I hogy Amerikától függetlenül jár el. Dulles a körútjáról hazatérve jelentést tett Eisenhower elnök­nek és úgy nyilatkozott, hogy Berlin ügyében szó sem lehet egyoldalú engedményekről. WASHINGTON LELEPLEZÉSEI A 17 LELŐTT AMERIKAI REPÜLŐ ÜGYÉBEN GEN. DONOVAN HALÁLA William J. Donovan tábornok, aki az első viágháboruban mint ezredparancsnok (‘‘Wild Bill") nagy népszerűséget szerzett, a másodikban pedig az Office of Strategic Services feje volt, 76 éves korában elhunyt. A magyar szabadság ügyének lelkes barátja volt és gyakran beszélt a rabnemzetek szövetsé­gének és a magyarságnak ünnep­ségein. A Kapisztráni Szent János egyházközség 1958 évi jelentése ismét Father Reseterics munkája sziv-gyönyörködtető eredményeiről számol be Father Reseterics József, a bethlehemi Kapisztráni Szent Já­nos r. kát. magyar egyházközség érdemes, közszeretett plébánosa most adta ki jelentését az egy­házközség 1958 évi ügyviteléről. Ez volt az egyházközség 55- ik éve és ez az esztendő is a jám­bor lelki élet jegyében folyt le father Reseterics atyai vezetése alatt, az egyház gazdasági veze­tése pedig ismét azt mutatta, hogy az egyházközség egyike Ma­gyar Amerika legnagyobb hozzá­értéssel és odaadással irányított vallási közületeinek. Mindenki ismeri Father Rese­­tericset, mint kiváló egyházi ve­zetőt, aki városunkban igen sze­rény kezdetekből és sok nehéz­ség leküzdésével biztos alapokon nyugvó nagy magyar katolikus egyházat és egyházi iskolát te­remtett és több mint négy évtize­de vezeti azokat minden tekintet­ben oéldás sikerrel. A gvönvörü templom és a jeles egyháznövé­­rek vezetése alatti iskola méltán büszkesége a bethlehemi katoli­kusoknak, de mondhatni az egéíz lehighvölgyi magyarságnak is. Father Reseterics egész nem­zedékeket nevelt lelki elmélyü­lésre, Isten buzgó imádatára és ezzel biztos alapokra helyezte hivei életét, hogy az igaz utón járva, bajok nélkül boldogulja­nak, ne tévelyedjenek meg és megszerezzék jogukat az örök boldogság üdvére is. Nemzedékek váltották egymást a bethlehemi katolikus magyarságban, mentek jöttek, father Reseterics sok ma­gyart keresztelt, házasságokat áldott meg és sokakat is ő látott el az utolsó szentségekkel: egy nagy és nemes életet töltött el Isten szolgálatában és ma is korát meghazudtoló, lelki erővel és frissességgel áll vallási posztján, mint Isten és a magyar lélekhü­­séges, fáradhatatlan katonája. — Sohasem volt múló politikai di­vatok hódolója, hanem az idők fölötti örök vallási és nemzeti értékek igehirdetője és olyan lel­ki csillag, amelynek fényéből csaknem félévszázad óta hull áldás Amerika katolikus magyar­jaira! Ma kétségkívül a bethlehemi magyarság legrégibb, köztisztelt vezetője, felekezeti különbség nélkül elismert “grand old man"­­ie, magyarságunknak az ameri­kaiak közt is nagyrabecsk t, legil­­lusztrisabb képviselője. Nemrée az óhazából jött magyarok ir igaz keresztény és magvar atyai barátra, lelki atyára találtak ben ne és szivünk mélyéből kell hálát adnunk Istennek, hogy hatalmas munkásságát nekünk juttatta. — Kérjük is az egek felséges Urát, tartsa meg erőben, egészségben, papi erényei és melegszívű böl­csessége teljében, híveinek üdvé­rt & mindnyájunk dicsőségére! Múlt év szeptember másodikén Orosz Arméniában, a török határ közelében cró« jet pilóták le­lőttek egy amerikai katonai utasszállitó gépet, amely felsem volt fegyverezve. A gépen lévő 1 7 amerikai katona életét vesz­tette. A washingtoni State Depart­ment jegvzékben kért felvilágosí­tást. Moszkva azt válaszolta, hogy a gép magától zuhant le, üzemhiba következtében és hat holttestet vissza is küldött az Egyesült Államokba. Kettőt közülük múlt héten hő­söknek kijáró disszel temettek el az arlingtoni nemzeti temetőben. A többieknek nincs nyoma. Amikor januárban Mikoyan h. miniszterelnök itt járt szintén azt állította Dullesnek és Nixon alel­­nöknek, hogy baleset történt és tiltakozott az ellen, hogy az őt kikérdező újságírók ily kérdések felvetésével “rontják a béküle­­kenység légkörét." Mikoyan elutazása után a State Department nyilvánosságra ho­zott e.g/ . hangszalag felvételi, amelyet a törökök vettek fel a gépet lelövő orosz pilóták beszél getéséről és amely kétségtelenné teszi, hogy nem baleset történt, hanem irgalmatlanul lelőtték a valószínűleg eltévedt repülőgé­pet . A leleplezés bombaszerüen hatott a szabad világban. Moszk­va azonban azt állítja, hogy a hangfelvétel nem létezik, soha­sem történt meg, az egész csak kitalált, ‘‘otromba komédia" és ezt azzal indokolja, hogy "ha tényleg létezne ily hangszalag, már előbb nyilvánosságra hozták volna.” Az ügy élesíti a hidegháborús hangulatot. Washington fenntart­ja, hogy a hangszalag hiteles. * * * Amerika I 7 katona fiának e legyilkolását nem felejti el! Kruscsev hidegháborús békére sovárog, de csak a saját feltételei alápján Az orosz kommunista párt­­kongresszus február 5-i zárülésén Kruscsev újabb beszédet mondott amelyben újra otrombán támadta az Egyesült Államokat. Vezetői­ről azt állította, hoga “halál árusok” és "gazdagodásukat fö­­lébehelyezik az emberiség érdeké nek”. Egyazon lélekzetben meg­hívást intézett Eisenhower elnök­höz, hogy látogassa meg a Szov­jetet. A beszéd erősen hangsúlyozta, hogy sorozatosan gyártják a íöldrészközi rakétát, de a Szov­­jetvezérek szive repes azután, hogy béke jöjjön létre a hideg­háború frontján. Persze a saját feltételeik elfogadásához ragasz­kodnak. Kruscsev mindkét, a kongresz­­szuson mondott beszédében az engedmények makuláját sem kínálta fel és nem hagyott két­éget aziránt, hogy Németország egyesítéséről csak azon az alapon hajlandó tárgyalni, hogy az orosz zónában fenn kell maradnia a kommunista rendszernek. Eisenhower nem megy Moszkvába. A Fehér Ház utal arra, hogy a meghívás nem forma szerint, hanem csak egy politikai beszéd keretében történt. Eisenhower elnök a közeljövőben nem szán­dékszik Moszkvába látogatni; az útnak csak akkor volna értelme, ha abból eredmény volna várható. Ennek azonban jelenleg semmi jelét nem látja.-000— VITORLÁZÁS A NAPSU­GARAKON Amerikai tudósok a Los Ala­­mos-i kísérleti állomáson egy uj világürhajó tervét dolgozták ki, amelyet üzemanyag helyett nap­energia hajt. Az uj világürhajó, melyet "napvitorlásnak’’ nevez­nek, hajszálvékony plasztika­nyagból készül, nagy, kerek vi­­torlávan rendelkeznék és rakéta lőné ki a világűrbe. Az elképzelések szerint a vi­torla csak akkor bomlik ki, ami­kor a hajó már elvált a rakétá­tól. Feltevések szerint ezt az űr­hajót — a vizi vitorlások mintá­jára — a napsugarak hajtanák és örökké folytathatná útját a koz­moszban,a Föld és a Nap kö­zötti tér felkutatására. Egy ilyen uj világürhajó megszerkesztése 18 hónapi munkát venne igányb*. Dulles európai körútja

Next

/
Thumbnails
Contents