Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-30 / 5. szám
The Only Hungarian Newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAE—SZELLEMÉBEN AMERIKA' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unde: the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar .újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 5-ik szám BETHLEHEM, PA, 1959 JANUÁR 30 Egyes szám - ára 10'cent VILÁGTÜKÖR WASS ALBERT egykori erdélyi magyar iró (állítólag gróf, de cimét most nem használja) “Magyar Számadás" címmel felhívást tett közzé az “Uj Hungária” című konzervatív irányú németországi hetilapba. A felhívás az amerikai magyarsághoz is szól, de féktelenül támadja. Wass Albertnak volt néhánjr regénye a második világháború körüli időkben, melyekkel mint tehetséges iró mutatkozott be, de alkotásai, hogy agy mondjuk, r.em voltak korszakalkotók. Az 1945 eleji emigrációval került külföldre és sokáig Nyugat Németországban élt, többbi közt mint éjjeli őr. Már 6—7 éve is lesz, hogy valamelyik D. P. bevándorlási törvény révén sikerült több gyermekével együtt bejutnia Amerikába. Itt kedvező hir előzte meg egy “Adjátok vissza a hegyeimet” című, meleg magyar hazafias érzéssel és irói erővel megirt, szép, békereviziós regénye és számos hasonló szellemű, megragadó verse kapcsán, amelyek mind Németországban jelentek meg. Amerikában az iró egy ohioi városkában állítólag újból megnősült ... S ez előségitette uj el helyezkedését emigrációja uj földjén. Közben éles hangú angol nyelvű kis könyvet adott ki amely azonban nem talált nagy tetszésre amerikai olvasóinál, mert úgy tüntette fel a második világháborús magyar tragédiát, mintha az kizárólag a Nyugat, sőt egyenesen Amerika bűne lett volna, amit Amerikának kutyakötelessége a legerélyesebb eszközökkel (nvilván háborúval) jóvátenni, tekintet nélkül az atom- és hidrogénbombákra, valamint arra, hogy Magyarország annakidején háborút üzent Amerikának és épen a vele egyévjáratu emigránsok vezérei voltak azok, akik, bár óvatosan lőtávolon kívül, végsőkig kitartottak Hitler oldalán, mikor m~r a magyar vér és életek feláldozás ónál és a háború meghosszabbiHtásánál egyéb célja régen nem volt. . A könyvecske pittsburghi hasonlelkü kiadója amerikaiaktól a könyvet kifogásoló leveleket kapott és ezek után nem nagyon szorgalmazta a röpirat terjeszté sét. Ily röpirat minél hevesebb hangú, — és Wass Alberté ugyancsak hevesen volt Írva, — annál kevésbbé teszi az annyira áhított hatást az amerikai olvasóra, még akkor is, ha Yaltát nem csupán jóhiszeműen a magyar népnek szabad választásokat biztositó szerződésnek tekinti, melyet az oroszok megszegtek, de (mint mi tettük attól a perctől fogva, hogy Magyarországról úgy határoztak, hogy egyoldalú orosz megszállás alá kerüh elitéli, hogy Magyarország nem került Ausztriához és Németországhoz hasonlóan négyhatalmi megszállás alá. A mai amerikai nemzedék, az atomkorszak nemzedéke emberileg érthető okokból kerülni kíván egy uj világháborút, többi közt azzal az indokolással, hogy “ez^ a gene-áció már eleget vérzett, hagyjunk valamit a következőnek is” és zömében csak akkor érezne teljesen együtt egy uj világháborúval, ha Pearl Harborhoz hasonló, direkt orvtámadás érné saját hazáját,. Nagyon régen elmúltak azok az idők, amikor még azon hamis illúziókban lehetett ringatódzni, hogy egy könyv, vagy egy újság | a maga harsány követeléseivel változtathat a nemzeteken és a világtörténténelemnek uj fordulatot adhat! Nem éreztük tulerösnek, csupán nem mindenben tárgyilagosnak Wass Albert vádoló angol könyvét és nem is hibáztatjuk érte. Nem használt az ameri. kaiaknál, ártani pedig szűk publicitása miatt jelentéktelenül csekélyét ártott, ha egyáltalán lehet e viszonylatban ártalomról bétáéin». Ellenben megjelent egy amerikai magyar naptárban Wass Albertnek egy novellája, amelyet utóbb az egyik amerikai magyar napilap, amely azon időkben szélsőjobboldali irányítás alatt állott, szintén közölt és az elbeszélés az amerikai és az általános emberi erkölcsi elvekkel ellenkező, egészen olcsó tendenciájával méltatlanak bizonyult Wass Albert kétségtelenül markáns irói tehetségéhez. Azóta nem is adott jelentősebb irói munkával életjelt magáról mindeddig s úgy tudtuk, hogy valahol Floridában szállodát és nyaralóhelyet létesített felnövekedett fiaival együtt. * * » ni hódítani s mírőben hiába kocköztatta végzetesen a meglévő, ezeréves történelmi jussu területeit . . . ) * * * HOGYAN ixerészli Wass Albert ur azzal vádolni az amerikai és más szabadvilági magyarságot, hogy az 1956-os szabadságharc óta eltelt két év dacára sem ébredt fel a lekiismerete?” “A lelkiismeretet egyébként is legjobb volna cihagyni az ügyből, különben igen messe kellene elmennünk íz otthon működött po'itikusok és Írók birálatáaan, akiknek fö.draizilag néhány ezer mérfölddel közelebbi problémája volt, hogy a magyar tragédia ne következzék be- többet lehetett volna ott a helyszínen jkos és bátor tettekkel ezi-ányban tényezniők, mint a rrégis a szárazra került hal szerepére Ítélt távoli amerikai magyarságnak. Az amerikai és a többi szabadvilági magyarság megtette a magáét a szabadságharc óta is, ami :sak módjában volt és vakmerőség és vad igazságtalanság amit i fő- iró ur állít, a lelkiismereti számonkérés. A % iró pedig aki elvesztette mérték érzékét az gazság dolgában, nem hat felázoan, mint ambíción Íja, hanem bosszantóan nevetséges. . . Senkisem várt Magyar Amerikában arra, hogy Wass Albert ur és a Wass Albertek ide’öjjének ‘‘felrázni a lelkiismeretét"! Nem riadó, hanem szánalmas elme produktum az az Írás, ímely állítja, hogy “az egymillió ímerikai magyar eltekintve a enéző k itizálástól (?), keserű dfakadásoktól, semmit sem tett”, lem tette meg “amivel né ének artozik”. Hazudik a rruszikaszó, Wass Albert uram! Szemrehányásai ripp van winklei dolgok, de csak a jobbik esetben. Ha űnikusok akarnánk lenni, jóval teményebben is minősíthetnénk. * * * NEK IGAZ, hogy revíziós nagyar cikkek, magyar írások nem jelentek meg angol nyelven. — Rengeteg angol cikket, negjelent “letter to the Editort elhivást, kongresszusi szónoklaot, amelyet magyarok inspirál - ak, fehérházi deputációzást stb udnánk idézni, amiről Önnek udoámsa sincs, holott illett volna negtudnia, mielőtt ily komisz mdat világgá bocsájt a magyarág legnagyobb szabadvilági csonortja ellen! Hogy csak egy-két példát dézzünk, tud e Ön arról, hogy íz egyik amerikai magyar napiapnak a háború alatt volt egy jen szinvonalas, 16 oldalas anol heti melléklete, amely a rianoni szörnybéke igazságtalanágainak a történelmi jog szerinti ragy ha már arra nem hailandók, i néprajzi önrendelkezési jog zerinti jóvátételét követelte a uajdan kötendő uj békeszerző - léstben és nem a lapot szerkesző Nadányi Pálon és a kiadó M. Caufmannon múlt, hogy Magyarország nem állt át idejében, niként azt Roosevelt elnök ajánlotta “give and take" (addszaíesze) alapon a Magyarország érdekében nála eljárt Ottónak, i Habsburg Ház fejének és az e álra a háború első évében ideött Eckhardt Tibornak,de voltak ikik ehelyett puccs árán is a égsökig akartak hatalmon lenni, (Folytatás a 3-ik oldalon) EISENHOWER SAJTÓKONFERENCIÁJA János pápa konferenciát hirdetett meg a keresztény egyházak egyesítésére AZ AMERIKAI MAGYARSÁGHOZ is szőlő kiáltványt az említett európai lapon kívül tudtunkkal más lap még nem közölte, holott Wass Albert egyes igen erősen jobboldali csoportoknál különben abszolút tekintélynek számit. Talán azért nem közölték, mert többé kevésbbé érezték, hogy az iró elveti benne a sulykot, — avagy talán az iró be sem küldte közlésre, sőt esetleg az európai lavnak tartotta fenn az első közlést, primőrséget, noha a lap amerikai magyar nyil vánossága aránylag nem nagy. Bármint van is, mi nem hallgatjuk el ezt a felhívást noha nem kérettünk fel a közlésére. De szeretnénk egyben másban felvilágosítani Wass Albertet, mégpedig egyáltalán nem leckéztető nanem csupán jóakaratu, informáló, utbaigazitó szándékkal. A felhívás ugyanis igy hangzik: “A történelem során időnként elérkezik a pillanat, amikor az írónak meg kell szólalni s ki keT mondania az igazságot, bármi yen népszerűtlen legyen is az Az idegenben élő, népétől elszacitott magyar iró, aki a maga önként választott Rodostójából figyeli a világ eseményeit, úgy érzi, hogy nem várhat tovább. Cét esztendő telt el a rettenetes nagyar tragédia óta és úgy látszik, hogy sem a borzalom, sem íz azóta eltelt idő nem volt ele *endő arra, hogy fölébressze az idegen földön élő magyar tömegek lelkiismeretét. “Az emigráció feladata: nemcetét képviselni idegen földön Ha ezt nem vállalja, úgy nem jmigráció, csupán egy csorda menekült. Cseheknek, lengyeleknek, románoknak s egyéb nációknak Voltak s vannak emigrációik Amerika földjén, kik megtették cötelességüket, amivel népüknek :artoztak. Példa erre minden ímerikai lexikon, történelemcönyv, népkönyvtár. Példa erre Csehország és Nagyrománia megszületése az első világháború itán. “Ameiikában állítólag egynillió magyar él. Mit tett ez az sgymillió magyar, eltekintve a enéző kritizálástól, keserű kifafcadásoktól? Semmit. A lexikonok, történelemkönyvek kiadói :gyetlen tiltakozó levelet sem ;aptak amiért hamis beállításban lyomtatták papírra a magyar törénelmet. Magyar cikkek, magyar rások nem jelentek meg angol nyelven, hogy felvilágosítsák a ószándéku, de félrevezeti amerikai közvéleményt. Nincs egyetlen nagyar- szervezet, amely őrt állía az amerikai sajtó harcmezején :s tiltakozó szavát fölemelné vaahányszor ellenségeink fondoratos hazugságaikkal igyekeznek ért hódítani az amerikai közvéeményben. "Mi következik ebből? Vipgos: magyar kérdés valóban vagon:érdés valóban vagonáérdéssé ülyed. Még tudni se fogja senki, imikor egy maroknyi kis népet ^tüntetnek ellenségei, ott messze i Kárpátok alatt s aki hirét is őszi az is csak vállat von hozzá. Tért ha egy nép nem elég életrevaló ahhoz, hogy segítségért kiiltson amikor bajban van, úgy innak ft népnek nincs helye a lcj Eisenhower elnök a jan. 21-i sajtókonferenciáján foglalkozott I Mikoyan nála tett látogatásával J s újólag hangoztatta, hogy Ame| rika hajlandó bármikor konferenciára ösrzeülni a Szovjetté', ; ha előzőleg támpontok vannak arra, hogy a konferencián eredj mények fognak létrejönni. Újólag harcot hirdetett az infláció ellen, de, mondotta, az árak és bérek szabályozását i mindaddig mellőzendőnek tartja, I amigcsak inflációs veszélyek meg nem követelik. Nyilatkozott az elnök arról is, hogy helyesli e a törvényt, amely ] szerint az elnök nem választható meg harmadik hivatali idő zakra. Kijelentette, hogy a törvényt ; nem helyesli, mert az amerikai népnek joga nem szabadna megí tiltani, hogy harmadszor is megválassza azt, akit meg akar váj lasztani. (Világos beszéd, de hol a kongresszusi többség hozzá?) I tért való küzdelemben, ez az | igazság. “A magyar nép szája ma a: | amerikai magyarság. S ez a száj í még mindég néma, mintha csak I nem is létezne. Állitólag egymil lió magyar él Amerikában Ha j ebben a tömegben csupán minden századik ember érezné magát még mindig magyarnak s ezek között is csupán minden tizedik hajlandó lenne szolgálni a j magyar ügyet: még ez is elég lenne ahhoz, hogy megmentse a magyar jövendőt. Egy kis lelkes magyar csoport immár egy esz; tendeje könyörög itt Amerika ! földjén: magyarok, hallgassatok I ide! Álljunk össze és tegyünk j valamit! Tárjuk a világ nag - : népeinek nyilvánossága elé a mi kis nemzetünk bajait, mielőtt a szláv áradat végleg elsöp i Magyarországot a térképről! Teremt síik meg a magyar nemzetvédelem fellegvárát!" “Ma még nem késő, de az utolsó ó a közel van már nagvon. Érzi ezt az iró s ezért emeli föl mégegyszer szavát. Magyarok Amerika földjén, figyeljetek fö’! Ma már nem érdekes, hogy ki kicsoda, ki micsoda jövőről álmodik. Ma már csak az a fontos, hogy legyen egy 'övő, magyar jövő, magyarok földjén. S ha nem fogtok össze és nem cselekedtek, amerikai magyarok: egv bármikor bekövetkezhető uj világrendezésnél megint csak megfeledkeznek a magyarokról, mert csak annvit tud rólunk a vi'ág amennyit ellenségeink elhitettek velük! Akinek füle van, hallja, akinek szeme van, lássa, akinek magyarul dobbanó szive van még érezze meg: rövidül az idő s mérlegre tétetik a magyar. S ha idekin\ szabad földön, könnyűnek talá1- tatik: eltöröltetik a földnek színéről maradékostul, odahaza is, “Legyen velünk az igazs'gos Isten! Florida, 1958 október 15. Wass Albert” * * * JANUÁR MÁSODIKI SZÁMÁBAN közölte ezt a felhívást az “Uj Hungária". Úgy látszik, több hétig várt ;mig Európában és Ausztráliában nagyobb tömegben élő olvasói elé tárta tartalmát és még jobban tette volna, ha még tovább vár, mert igazsagtalanabb Írás, kirohanás kevés jelent meg az amerikai magyarság ellen, mint ez a “born yesterday" förmedvény, amelyre méltán azt lehetne mondani, hogy olyan ember irta, aki tegnap jött a világra, vagy azt, hogy nem igaz hogy Wass valaha is éber ejjeli őr volt, hanem rekordot ütött meg Ripp Van Winkleval szemben, legalább is ami az amerikai magyarságot illeti, mert Ripp Ripp a szabad vadász csak 30 évet aludt át de Wass Albert 40-et, azt a negyvenet, amely a Magyarország két harmadát elrabló Vy jég zék óta eltelt és amelynek utolsó tiz. esztendejében a maradék csonk is idegen fennhatóság alá került. . . Micsoda hang ez kérem! Hogy merészli Wass Albert ur vagy akárki más azt az amerikai magyarságot, mely ez évtizedeá alatt annyit küzdött az itt rendelkezésre álló, törvényes eszközökkel a magyar igazság és a magyar nép érdekeiéit, igy lepocskondiázhi érte? Ha az otthoniak annyira nem csináltak volna hibákat, mint amennyire az amerikai mag”a”ság megtette amit tehetett és lehetett, akkor sokban könnyebb és kilátásosabb lehetett volna az amerikai magyarságnak ez a munkája... (Persze — és ezt a demagógokkal szemben nem lehet eléggé ismételni, — minden mai balnak végső fokon az első világháborús hadüzenet volt az oka,amelyet a magyar politikusok nem igyekeztek erélyes fe'lépéssel meggátolni, holott Magyarország nem »kart semmit sem kap-KÁDÁR SIETTETI A K0LCH0Z0K SZAPORÍTÁSÁT Kádár János a magyarországi kommunista párt oroszvezető első titkára cikket irt a jan. 25-í pesti kommunista lapokba a kolchozokról. Hangoztatja, hogy Magyarország mezőgazdaságának teljesen kokhoz alapokra helyezése változatlanul a acéljuk és hogy a viszonyok megértek arra, hogy a kolchozok számát nagyarányuan szaporítsák. Azt állítja, hogy egyetlen gazdát sem kényszerítenek a közös termelő szövetkezetekbe való belépésre, de a mai helyzetnek, amikor még mindig háromszor annyi az önálló gazda, mint az, aki kolchozba adta a földjét, meg kell változnia. Kádár elutazott Moszkvába, ahol jan. 27-én megnyilt az orosz pártkongresszus, amely mellett és nemzetközi kommunista haditanács is lesz, Kruscsevvel, mint parancskiadó főszonokkal. Az Egyesült Államokból is résztvesz két kommunista vezér. A BETHLEHEM STEEL ÉS A YOUNGSTOWN TUBE ELÁLLTAK AZ EGYESÜLÉS TERVÉTŐL Jelentettük nemrégiben, hogy a szövetségi bíróság a kormánynak a Bethlehem Steel és a Youngtown Tűbe and Sheet acélgyárak egyesülése elleni kifogásait a trust ellenes törvény alapján magáévá tette és úgy Ítélt, hogy az egyesülést megtiltja. Agpta eltelt a felebbezési lehetőség ideje s a két nagy gyárvállalat nem. nyújtott be felebbezést. Most nyilvánosságra hozták, hogy végleg lemondtak az egyesülés tervétől. NÖVEKSZIK AZ ACÉL KERESLET, MERT JÚLIUSRA SZTRÁJKTÓL FÉLNEK Az Iron Age acélipari szaklap jelentése szerint a legnagyobb autógyárak, de más acéllal dolgozó nagyvállalatok is fokozzák rendeléseiket és kikötik, hogy a rendelt acélmennviséget az acélgyár teljességében leszállítsa június vége előtt. Az acélipari munkások kollektiv bérszerződése ugyani« junius végén jár le és a rendelők attól tartanak, hogy hosszabb idejű sztrájk lesz, mielőtt létrejön a megegyezés a gyárak és a union között. Szerintük azok a követelések, amelyeket MacDonald acélioari union elnök eddig nvilvánosságra hozott, alapot adnak ily aggodalomra-LEMONDOTT AZ OLASZ KORMÁNY Fanfani keresztény demokrata olaszországi miniszterelnök lemondott, mert a jobboldali szociáldemokraták kiléptek a kormányból, melynek többsége ezzel kétessé vált. Fanfani a 1 1 -ik olasz miniszter elnök volt a háború vége óta. Hosszú kormányválsággal számolnak és pines kizárva, hogy uj választásokat Írnak ki. GRŐSZ ÉRSEK NAGYBETEG Budapestről jött értesülés szerint Grősz József kalocsai érseket, aki Mindszenty hercegprímás távollétében a katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét tölti be, súlyos betegséggel kórházba szállították. Mint emlékezetes, az 50-es évek elején Grősz érsek ellen is “összeesküvési” pert indítottak és négy évig ült börtönben, ahonnan már betegen jött ki, amikor megkezdték revidiálmi a börtönitéleteket. Egészsége azóta sem állt teljesen helyre, ' XX11I János pápát ján. 25-én í hordozható trónján a római Szt Pál Bazilikába vitték, ahol tör j ténelmi jelentőségű, drámai szó j i zatban kinyilatkoztatta, hogy! őkunemikus konzíliumot (tanácskozást) fog összehívni. (Az ökumenikus elgondolás! szerint az összes keresztény egyházak között egységnek kell létrejönnie. Egy ökumenikus világ! konferencia ez egység megterem- I tésének problémáját törekedne i egészben vagy részben megoldani. ) Főcél az orthodox egyházzal való közeledés A Szentszéket, — mondják] egyházpolitikai körök, — különösen aggasztja az orthodox egyház magatartása a Szvojetunioban, továbbá a katolicizmus helyzete a kommunista uralom alatti Kiná_ban, ahol a kormány szakadást akar előidézni a katolikusok között azáltal, hogy a kommunista párttól irányított, “nemzeti" egyház tervével operál. Azt hiszik, hogy a konzílium egyik főtárgya újbóli határozott állásfoglalás volna a kommunizmus ellen. Már ezért is valószínűnek tartják, hogy a protestáns egyházakat is meghivjáá, hogy egy ily világdemonstráció az összes keresztény egyházak impozáns, egységes állásfoglalása legyen. A Szentszék főcéljául e az említett körök azonban nem annyira a protestáns egyházakkal való egyesülést látják, amelynek nehézségei igen nagyok, mint az orthodox egyházzal való közeledést látják. A konzílium valószínűleg Romában' lesz. Időpontja még nincs megállapítva, de azt hiszik, hogy egy éven belül valósul meg. • A Pápa bejelentését rokonszenvvel fogadták, de az egyesítési kisérletek kilátásai tekintetében többnyire tartózkodnak minden érdemleges nyilatkozattól. A BERLINI POLGÁRMESTER FELTŰNŐ NYILATKOZATA A NÉMET KÉRDÉSRŐL Willy Brandt Nyugat Berlin szociáldemokrata polgármestere lebruár elején az Egyesült Államokba jön. Nagy előkészületek történnek fogadására. Brandt egy nyilatkozatában ellenzi Nyugat Berlin kiüritését, mert szerinte ez arra vezetne, hogy a Szovjet zóna előbb utóbb elnyelné Berlin e részét. Ellenben nem lelkesedik azért, hogy Nyugat Németországot atomfegyverekkel és rakétákkal szereljék fel; elég, úgymond, ha a USA, Anglia és a Szovjet rendelkezik ily fegyverekkel. Helyesli Rapaczki lengyel külügyminiszternek az oroszoktól sugalmazott javaslatát, mely szerint Nyugat és Kelet Németország, Lengyelország és Csehszlovákia atomfegyverektől mentes területek legyenek. ANASZTAS MIKOYAN VÉT ÖLTÖGETI Brandt azt is kívánja, hogy ugyanezen országok ne gyártsanak sem atom-, sem rakétafegyvereket és magáévá tette Dulles külügyminiszter azon álláspontját, hogy Németország másként is egyesíthető, mint csak szabad választások utján. Krupp ismét felül Brandt e nyilatkozatával ellentétben a világsajtó tele van a legnagyobb német ágyugyár, az esseni Krupp vállalatok újabb terjeszkedéséről szóló hírekkel. Krupp felvásárolt több kisebb gyártelepet és üzemét folyton bőviti. embere. A második világháború végén mindenféle hírek keringtek a gyárai megszüntetéséről és személye perbefogásáról, ma azonban Németország leggazdagabb HAZATÉRT ÉS NYELAMERIKA FELÉ Anasztas Mikoyan első helyettes miniszterelnök a USA-ból Moszkvába visszaérkezve, sajtókonferencián kijelentette, hogy a USA kormánya “még mindig nem foglal el oly politikai álláspontot, amely számol a tényekkel és a jelenlegi helyzettel”. Ez többi közt nyilván a Vasfüggöny országok statusquojára is vonatkozott, csakúgy mint Mikoyan következő kijelentése: "Az Amerikaiak mind nagyobb számban kezdik megérteni, hogy a háború vagy háborús fenyegetés a jelenlegi körülmények között egyáltalán nem alkalmas eszköz nemzetközi vitakérdések rendezésére és hogy az államok közti viszony, kiváltképen a Szovjettel és a többi szocialista országokkal való viszony napjainkban nem alapozható ezekre" (Háborúra és háborús fenyegetésekre. ) Mikoyan hangoztatta, hogy a berlini kérdésben adott határidő nem ultimátum jellegű és rövid idővel meghosszabbítható. Moszkvában külön felhorkantak Dulles bucsutáviratára, amelyet Mikoyan elutazásakor küldött. Ebben a kommunizmust mint államkapitalizmust említette amerikai magán kapitalizmussal szemben. Kruscsev megint rémitget jKruscsev hétfőn Moszkvában egy fogadáson kijelentette, hogy meg van elégedve Mikoyan amerikai utjával, de hozzátette, hogy Mikoyan nem tárgyalt, hanem csak beszélgetett az amerikai vezetőkkel s ha ezek akarják enyhülés jöhet, de lehet a hideg háborút még hidegebbé is tenni. (Kutyából nem lesz szalonna!) Beszélt arról is, hogy Amerika külföldi repülőbázisaival szemben a Szovjetnek földrészközi távrakéta fölény áll rendelkezésére. NAGY ÁRVÍZ-KÁROK NYUGAT PENNSYLVANIÁBAN ÉS NÉGY SZOMSZÉD ÁLLAMBAN Öt állam egyes részeiben árvíz pusztít és számos városból és faluból menekülni kényszerült a lakosság. Az érintett államok Pennsylvánia (a nyugati részen), Ohio, Indiana, West Virginia és New York. A Vörös Kereszt becslései szerint 3500 ház pusztult el és 22,000 család lett hajléktalan. Legtöbbet ideiglenesen iskolákban, templomokban vagy más középületekben helyezték el. A halottak számát jan. 25-én 23-ra tették, Disalle ohioi kormányzó azonban azt mondja, hogy magában Ohioban több mint 30 halottal kell számolni. Nyugat Pennsylvániában az árvízkár a legnagyobb Meadville városban melynek 25,000 főnyi lakossága közül több mint 2.000 vesztette el otthonát a French Creek patak áradása következtében. Pittston (Pa.) bánváit elöntötte a Susquehanna áradása. — Negyvenöt bányász közül 33-at sikerült megmenteni, a többi 12- nek sorsa ismeretlen és igen aggasztó. A Knox Coal Co., amely a bányát bérli, a katonai hatóságok segítségét kérte a mentithe*.
