Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 5. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAE—SZELLEMÉBEN AMERIKA' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., unde: the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar .új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 5-ik szám BETHLEHEM, PA, 1959 JANUÁR 30 Egyes szám - ára 10'cent VILÁGTÜKÖR WASS ALBERT egykori er­délyi magyar iró (állítólag gróf, de cimét most nem használja) “Magyar Számadás" címmel fel­hívást tett közzé az “Uj Hungá­ria” című konzervatív irányú né­metországi hetilapba. A felhívás az amerikai magyarsághoz is szól, de féktelenül támadja. Wass Albertnak volt néhánjr regénye a második világháború körüli időkben, melyekkel mint tehetséges iró mutatkozott be, de alkotásai, hogy agy mondjuk, r.em voltak korszakalkotók. Az 1945 eleji emigrációval került külföldre és sokáig Nyugat Né­metországban élt, többbi közt mint éjjeli őr. Már 6—7 éve is lesz, hogy valamelyik D. P. be­vándorlási törvény révén sikerült több gyermekével együtt bejutnia Amerikába. Itt kedvező hir előzte meg egy “Adjátok vissza a hegyeimet” című, meleg magyar hazafias ér­zéssel és irói erővel megirt, szép, békereviziós regénye és számos hasonló szellemű, megragadó verse kapcsán, amelyek mind Né­metországban jelentek meg. Amerikában az iró egy ohioi városkában állítólag újból meg­nősült ... S ez előségitette uj el helyezkedését emigrációja uj földjén. Közben éles hangú angol nyelvű kis könyvet adott ki amely azonban nem talált nagy tetszésre amerikai olvasóinál, mert úgy tüntette fel a második világháborús magyar tragédiát, mintha az kizárólag a Nyugat, sőt egyenesen Amerika bűne lett volna, amit Amerikának kutya­kötelessége a legerélyesebb esz­közökkel (nvilván háborúval) jóvátenni, tekintet nélkül az atom- és hidrogénbombákra, va­lamint arra, hogy Magyarország annakidején háborút üzent Ame­rikának és épen a vele egyévjára­­tu emigránsok vezérei voltak azok, akik, bár óvatosan lőtávo­­lon kívül, végsőkig kitartottak Hitler oldalán, mikor m~r a ma­gyar vér és életek feláldozás ónál és a háború meghosszabbiHtásá­­nál egyéb célja régen nem volt. . A könyvecske pittsburghi ha­­sonlelkü kiadója amerikaiaktól a könyvet kifogásoló leveleket kapott és ezek után nem nagyon szorgalmazta a röpirat terjeszté sét. Ily röpirat minél hevesebb hangú, — és Wass Alberté ugyancsak hevesen volt Írva, — annál kevésbbé teszi az annyira áhított hatást az amerikai olva­sóra, még akkor is, ha Yaltát nem csupán jóhiszeműen a ma­gyar népnek szabad választásokat biztositó szerződésnek tekin­ti, melyet az oroszok megszegtek, de (mint mi tettük attól a perc­től fogva, hogy Magyarországról úgy határoztak, hogy egyoldalú orosz megszállás alá kerüh elitéli, hogy Magyarország nem került Ausztriához és Németor­szághoz hasonlóan négyhatalmi megszállás alá. A mai amerikai nemzedék, az atomkorszak nemzedéke emberi­leg érthető okokból kerülni kíván egy uj világháborút, többi közt azzal az indokolással, hogy “ez^ a gene-áció már eleget vérzett, hagyjunk valamit a következő­nek is” és zömében csak akkor érezne teljesen együtt egy uj vi­lágháborúval, ha Pearl Harbor­­hoz hasonló, direkt orvtámadás érné saját hazáját,. Nagyon régen elmúltak azok az idők, amikor még azon hamis illúziókban lehetett ringatódzni, hogy egy könyv, vagy egy újság | a maga harsány követeléseivel változtathat a nemzeteken és a világtörténténelemnek uj fordu­latot adhat! Nem éreztük tulerösnek, csu­pán nem mindenben tárgyilagos­nak Wass Albert vádoló angol könyvét és nem is hibáztatjuk érte. Nem használt az ameri­­. kaiaknál, ártani pedig szűk publi­citása miatt jelentéktelenül cse­kélyét ártott, ha egyáltalán lehet e viszonylatban ártalomról bé­táéin». Ellenben megjelent egy amerikai magyar naptárban Wass Albertnek egy novellája, amelyet utóbb az egyik amerikai magyar napilap, amely azon időkben szélsőjobboldali irányítás alatt állott, szintén közölt és az elbe­szélés az amerikai és az általános emberi erkölcsi elvekkel ellenke­ző, egészen olcsó tendenciájával méltatlanak bizonyult Wass Al­bert kétségtelenül markáns irói tehetségéhez. Azóta nem is adott jelentősebb irói munkával élet­jelt magáról mindeddig s úgy tudtuk, hogy valahol Floridában szállodát és nyaralóhelyet léte­sített felnövekedett fiaival együtt. * * » ni hódítani s mírőben hiába koc­­köztatta végzetesen a meglévő, ezeréves történelmi jussu terüle­teit . . . ) * * * HOGYAN ixerészli Wass Al­bert ur azzal vádolni az amerikai és más szabadvilági magyarsá­got, hogy az 1956-os szabadság­­harc óta eltelt két év dacára sem ébredt fel a lekiismerete?” “A lelkiismeretet egyébként is legjobb volna cihagyni az ügy­ből, különben igen messe kelle­ne elmennünk íz otthon műkö­dött po'itikusok és Írók birálatá­­aan, akiknek fö.draizilag néhány ezer mérfölddel közelebbi prob­lémája volt, hogy a magyar tra­gédia ne következzék be- többet lehetett volna ott a helyszínen jkos és bátor tettekkel ezi-ány­­ban tényezniők, mint a rrégis a szárazra került hal szerepére Ítélt távoli amerikai magyarság­nak. Az amerikai és a többi szabad­világi magyarság megtette a ma­gáét a szabadságharc óta is, ami :sak módjában volt és vakmerő­ség és vad igazságtalanság amit i fő- iró ur állít, a lelkiismereti számonkérés. A % iró pedig aki elvesztette mérték érzékét az gazság dolgában, nem hat fel­­ázoan, mint ambíción Íja, ha­nem bosszantóan nevetséges. . . Senkisem várt Magyar Ameriká­ban arra, hogy Wass Albert ur és a Wass Albertek ide’öjjének ‘‘felrázni a lelkiismeretét"! Nem riadó, hanem szánalmas elme produktum az az Írás, ímely állítja, hogy “az egymillió ímerikai magyar eltekintve a enéző k itizálástól (?), keserű dfakadásoktól, semmit sem tett”, lem tette meg “amivel né ének artozik”. Hazudik a rruszikaszó, Wass Albert uram! Szemrehá­nyásai ripp van winklei dolgok, de csak a jobbik esetben. Ha űnikusok akarnánk lenni, jóval teményebben is minősíthetnénk. * * * NEK IGAZ, hogy revíziós nagyar cikkek, magyar írások nem jelentek meg angol nyel­ven. — Rengeteg angol cikket, negjelent “letter to the Editort elhivást, kongresszusi szónokla­­ot, amelyet magyarok inspirál - ak, fehérházi deputációzást stb udnánk idézni, amiről Önnek udoámsa sincs, holott illett volna negtudnia, mielőtt ily komisz mdat világgá bocsájt a magyar­ág legnagyobb szabadvilági cso­­nortja ellen! Hogy csak egy-két példát dézzünk, tud e Ön arról, hogy íz egyik amerikai magyar napi­­apnak a háború alatt volt egy jen szinvonalas, 16 oldalas an­­ol heti melléklete, amely a rianoni szörnybéke igazságtalan­ágainak a történelmi jog szerinti ragy ha már arra nem hailandók, i néprajzi önrendelkezési jog zerinti jóvátételét követelte a uajdan kötendő uj békeszerző - léstben és nem a lapot szerkesz­­ő Nadányi Pálon és a kiadó M. Caufmannon múlt, hogy Ma­gyarország nem állt át idejében, niként azt Roosevelt elnök ajánl­otta “give and take" (addsza­­íesze) alapon a Magyarország érdekében nála eljárt Ottónak, i Habsburg Ház fejének és az e álra a háború első évében ide­­ött Eckhardt Tibornak,de voltak ikik ehelyett puccs árán is a égsökig akartak hatalmon lenni, (Folytatás a 3-ik oldalon) EISENHOWER SAJTÓ­KONFERENCIÁJA János pápa konferenciát hirdetett meg a keresz­tény egyházak egyesítésére AZ AMERIKAI MAGYAR­SÁGHOZ is szőlő kiáltványt az említett európai lapon kívül tud­­tunkkal más lap még nem közöl­te, holott Wass Albert egyes igen erősen jobboldali csoportok­nál különben abszolút tekintély­nek számit. Talán azért nem közölték, mert többé kevésbbé érezték, hogy az iró elveti ben­ne a sulykot, — avagy talán az iró be sem küldte közlésre, sőt esetleg az európai lavnak tartotta fenn az első közlést, primőrséget, noha a lap amerikai magyar nyil vánossága aránylag nem nagy. Bármint van is, mi nem hallgat­juk el ezt a felhívást noha nem kérettünk fel a közlésére. De szeretnénk egyben másban felvi­lágosítani Wass Albertet, még­pedig egyáltalán nem leckéztető nanem csupán jóakaratu, infor­máló, utbaigazitó szándékkal. A felhívás ugyanis igy hang­zik: “A történelem során időnként elérkezik a pillanat, amikor az írónak meg kell szólalni s ki keT mondania az igazságot, bármi yen népszerűtlen legyen is az Az idegenben élő, népétől elsza­­citott magyar iró, aki a maga önként választott Rodostójából figyeli a világ eseményeit, úgy érzi, hogy nem várhat tovább. Cét esztendő telt el a rettenetes nagyar tragédia óta és úgy lát­szik, hogy sem a borzalom, sem íz azóta eltelt idő nem volt ele *endő arra, hogy fölébressze az idegen földön élő magyar töme­gek lelkiismeretét. “Az emigráció feladata: nem­­cetét képviselni idegen földön Ha ezt nem vállalja, úgy nem jmigráció, csupán egy csorda menekült. Cseheknek, lengyelek­nek, románoknak s egyéb nációk­nak Voltak s vannak emigrációik Amerika földjén, kik megtették cötelességüket, amivel népüknek :artoztak. Példa erre minden ímerikai lexikon, történelem­­cönyv, népkönyvtár. Példa erre Csehország és Nagyrománia meg­születése az első világháború itán. “Ameiikában állítólag egy­­nillió magyar él. Mit tett ez az sgymillió magyar, eltekintve a enéző kritizálástól, keserű kifa­­fcadásoktól? Semmit. A lexiko­nok, történelemkönyvek kiadói :gyetlen tiltakozó levelet sem ;aptak amiért hamis beállításban lyomtatták papírra a magyar tör­­énelmet. Magyar cikkek, magyar rások nem jelentek meg angol nyelven, hogy felvilágosítsák a ószándéku, de félrevezeti ameri­kai közvéleményt. Nincs egyetlen nagyar- szervezet, amely őrt áll­­ía az amerikai sajtó harcmezején :s tiltakozó szavát fölemelné va­­ahányszor ellenségeink fondor­­atos hazugságaikkal igyekeznek ért hódítani az amerikai közvé­­eményben. "Mi következik ebből? Vipgos: magyar kérdés valóban vagon­­:érdés valóban vagonáérdéssé ülyed. Még tudni se fogja senki, imikor egy maroknyi kis népet ^tüntetnek ellenségei, ott messze i Kárpátok alatt s aki hirét is őszi az is csak vállat von hozzá. Tért ha egy nép nem elég életre­való ahhoz, hogy segítségért ki­­iltson amikor bajban van, úgy innak ft népnek nincs helye a lc­j Eisenhower elnök a jan. 21-i sajtókonferenciáján foglalkozott I Mikoyan nála tett látogatásával J s újólag hangoztatta, hogy Ame­­| rika hajlandó bármikor konfe­renciára ösrzeülni a Szovjetté', ; ha előzőleg támpontok vannak arra, hogy a konferencián ered­­j mények fognak létrejönni. Újólag harcot hirdetett az in­fláció ellen, de, mondotta, az árak és bérek szabályozását i mindaddig mellőzendőnek tartja, I amigcsak inflációs veszélyek meg nem követelik. Nyilatkozott az elnök arról is, hogy helyesli e a törvényt, amely ] szerint az elnök nem választható meg harmadik hivatali idő zakra. Kijelentette, hogy a törvényt ; nem helyesli, mert az amerikai népnek joga nem szabadna meg­­í tiltani, hogy harmadszor is meg­válassza azt, akit meg akar vá­­j lasztani. (Világos beszéd, de hol a kongresszusi többség hoz­zá?) I tért való küzdelemben, ez az | igazság. “A magyar nép szája ma a: | amerikai magyarság. S ez a száj í még mindég néma, mintha csak I nem is létezne. Állitólag egymil lió magyar él Amerikában Ha j ebben a tömegben csupán min­den századik ember érezné ma­gát még mindig magyarnak s ezek között is csupán minden ti­zedik hajlandó lenne szolgálni a j magyar ügyet: még ez is elég lenne ahhoz, hogy megmentse a magyar jövendőt. Egy kis lelkes magyar csoport immár egy esz­­; tendeje könyörög itt Amerika ! földjén: magyarok, hallgassatok I ide! Álljunk össze és tegyünk j valamit! Tárjuk a világ nag - : népeinek nyilvánossága elé a mi kis nemzetünk bajait, mielőtt a szláv áradat végleg elsöp i Ma­gyarországot a térképről! Teremt síik meg a magyar nemzetvéde­lem fellegvárát!" “Ma még nem késő, de az utolsó ó a közel van már nagvon. Érzi ezt az iró s ezért emeli föl mégegyszer szavát. Magyarok Amerika földjén, figyeljetek fö’! Ma már nem érdekes, hogy ki kicsoda, ki micsoda jövőről ál­modik. Ma már csak az a fontos, hogy legyen egy 'övő, magyar jövő, magyarok földjén. S ha nem fogtok össze és nem csele­kedtek, amerikai magyarok: egv bármikor bekövetkezhető uj vi­lágrendezésnél megint csak meg­feledkeznek a magyarokról, mert csak annvit tud rólunk a vi'ág amennyit ellenségeink elhitettek velük! Akinek füle van, hallja, akinek szeme van, lássa, akinek magya­rul dobbanó szive van még érez­ze meg: rövidül az idő s mérlegre tétetik a magyar. S ha idekin\ szabad földön, könnyűnek talá1- tatik: eltöröltetik a földnek szí­néről maradékostul, odahaza is, “Legyen velünk az igazs'gos Isten! Florida, 1958 október 15. Wass Albert” * * * JANUÁR MÁSODIKI SZÁ­MÁBAN közölte ezt a felhívást az “Uj Hungária". Úgy látszik, több hétig várt ;mig Európában és Ausztráliában nagyobb tömeg­ben élő olvasói elé tárta tartal­mát és még jobban tette volna, ha még tovább vár, mert igaz­­sagtalanabb Írás, kirohanás kevés jelent meg az amerikai magyar­ság ellen, mint ez a “born yes­terday" förmedvény, amelyre méltán azt lehetne mondani, hogy olyan ember irta, aki teg­nap jött a világra, vagy azt, hogy nem igaz hogy Wass valaha is éber ejjeli őr volt, hanem rekor­dot ütött meg Ripp Van Winkle­­val szemben, legalább is ami az amerikai magyarságot illeti, mert Ripp Ripp a szabad vadász csak 30 évet aludt át de Wass Albert 40-et, azt a negyvenet, amely a Magyarország két harmadát el­rabló Vy jég zék óta eltelt és amelynek utolsó tiz. esztendejé­ben a maradék csonk is idegen fennhatóság alá került. . . Micsoda hang ez kérem! Hogy merészli Wass Albert ur vagy akárki más azt az amerikai ma­gyarságot, mely ez évtizedeá alatt annyit küzdött az itt rendelke­zésre álló, törvényes eszközökkel a magyar igazság és a magyar nép érdekeiéit, igy lepocskon­­diázhi érte? Ha az otthoniak annyira nem csináltak volna hibákat, mint amennyire az amerikai mag”a”­­ság megtette amit tehetett és le­hetett, akkor sokban könnyebb és kilátásosabb lehetett volna az amerikai magyarságnak ez a munkája... (Persze — és ezt a demagógokkal szemben nem lehet eléggé ismételni, — minden mai balnak végső fokon az első világháborús hadüzenet volt az oka,amelyet a magyar politikusok nem igyekeztek erélyes fe'lépés­­sel meggátolni, holott Magyaror­szág nem »kart semmit sem kap-KÁDÁR SIETTETI A K0LCH0Z0K SZA­PORÍTÁSÁT Kádár János a magyarországi kommunista párt oroszvezető első titkára cikket irt a jan. 25-í pesti kommunista lapokba a kolchozokról. Hangoztatja, hogy Magyarország mezőgazdaságának teljesen kokhoz alapokra helye­zése változatlanul a acéljuk és hogy a viszonyok megértek arra, hogy a kolchozok számát nagy­­arányuan szaporítsák. Azt állítja, hogy egyetlen gaz­dát sem kényszerítenek a közös termelő szövetkezetekbe való be­lépésre, de a mai helyzetnek, amikor még mindig háromszor annyi az önálló gazda, mint az, aki kolchozba adta a földjét, meg kell változnia. Kádár elutazott Moszkvába, ahol jan. 27-én megnyilt az orosz pártkongresszus, amely mellett és nemzetközi kommunista hadita­nács is lesz, Kruscsevvel, mint parancskiadó főszonokkal. Az Egyesült Államokból is résztvesz két kommunista vezér. A BETHLEHEM STEEL ÉS A YOUNGSTOWN TUBE ELÁLL­TAK AZ EGYESÜLÉS TERVÉTŐL Jelentettük nemrégiben, hogy a szövetségi bíróság a kormány­nak a Bethlehem Steel és a Youngtown Tűbe and Sheet acél­gyárak egyesülése elleni kifogá­sait a trust ellenes törvény alap­ján magáévá tette és úgy Ítélt, hogy az egyesülést megtiltja. Agpta eltelt a felebbezési lehe­tőség ideje s a két nagy gyárvál­lalat nem. nyújtott be felebbezést. Most nyilvánosságra hozták, hogy végleg lemondtak az egyesü­lés tervétől. NÖVEKSZIK AZ ACÉL KE­RESLET, MERT JÚLIUSRA SZTRÁJKTÓL FÉLNEK Az Iron Age acélipari szaklap jelentése szerint a legnagyobb autógyárak, de más acéllal dol­gozó nagyvállalatok is fokozzák rendeléseiket és kikötik, hogy a rendelt acélmennviséget az acél­gyár teljességében leszállítsa jú­nius vége előtt. Az acélipari munkások kollek­tiv bérszerződése ugyani« junius végén jár le és a rendelők attól tartanak, hogy hosszabb idejű sztrájk lesz, mielőtt létrejön a megegyezés a gyárak és a union között. Szerintük azok a követe­lések, amelyeket MacDonald acélioari union elnök eddig nvil­­vánosságra hozott, alapot adnak ily aggodalomra-LEMONDOTT AZ OLASZ KORMÁNY Fanfani keresztény demokrata olaszországi miniszterelnök le­mondott, mert a jobboldali szo­ciáldemokraták kiléptek a kor­mányból, melynek többsége ez­zel kétessé vált. Fanfani a 1 1 -ik olasz miniszter elnök volt a háború vége óta. Hosszú kormányválsággal szá­molnak és pines kizárva, hogy uj választásokat Írnak ki. GRŐSZ ÉRSEK NAGYBETEG Budapestről jött értesülés sze­rint Grősz József kalocsai érse­ket, aki Mindszenty hercegprí­más távollétében a katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét tölti be, súlyos betegséggel kórházba szállították. Mint emlékezetes, az 50-es évek elején Grősz érsek ellen is “összeesküvési” pert indítottak és négy évig ült börtönben, ahonnan már betegen jött ki, amikor megkezdték revidiálmi a börtönitéleteket. Egészsége azóta sem állt teljesen helyre, ' XX11I János pápát ján. 25-én í hordozható trónján a római Szt Pál Bazilikába vitték, ahol tör j ténelmi jelentőségű, drámai szó j i zatban kinyilatkoztatta, hogy! őkunemikus konzíliumot (ta­nácskozást) fog összehívni. (Az ökumenikus elgondolás! szerint az összes keresztény egy­házak között egységnek kell lét­rejönnie. Egy ökumenikus világ­­! konferencia ez egység megterem- I tésének problémáját törekedne i egészben vagy részben megol­dani. ) Főcél az orthodox egyházzal való közeledés A Szentszéket, — mondják] egyházpolitikai körök, — külö­nösen aggasztja az orthodox egy­ház magatartása a Szvojetunio­­ban, továbbá a katolicizmus hely­zete a kommunista uralom alatti Kiná_ban, ahol a kormány sza­kadást akar előidézni a katoliku­sok között azáltal, hogy a kom­munista párttól irányított, “nem­zeti" egyház tervével operál. Azt hiszik, hogy a konzílium egyik főtárgya újbóli határozott állásfoglalás volna a kommuniz­mus ellen. Már ezért is valószí­nűnek tartják, hogy a protestáns egyházakat is meghivjáá, hogy egy ily világdemonstráció az összes keresztény egyházak im­pozáns, egységes állásfoglalása legyen. A Szentszék főcéljául e az említett körök azonban nem annyira a protestáns egyházakkal való egyesülést látják, amelynek nehézségei igen nagyok, mint az orthodox egyházzal való közele­dést látják. A konzílium valószínűleg Ro­mában' lesz. Időpontja még nincs megállapítva, de azt hiszik, hogy egy éven belül valósul meg. • A Pápa bejelentését rokon­­szenvvel fogadták, de az egyesí­tési kisérletek kilátásai tekinteté­ben többnyire tartózkodnak min­den érdemleges nyilatkozattól. A BERLINI POLGÁRMESTER FELTŰNŐ NYI­LATKOZATA A NÉMET KÉRDÉSRŐL Willy Brandt Nyugat Berlin szociáldemokrata polgármestere lebruár elején az Egyesült Álla­mokba jön. Nagy előkészületek történnek fogadására. Brandt egy nyilatkozatában el­lenzi Nyugat Berlin kiüritését, mert szerinte ez arra vezetne, hogy a Szovjet zóna előbb utóbb elnyelné Berlin e részét. Ellenben nem lelkesedik azért, hogy Nyugat Németországot atomfegyverekkel és rakétákkal szereljék fel; elég, úgymond, ha a USA, Anglia és a Szovjet ren­delkezik ily fegyverekkel. Helyesli Rapaczki lengyel kül­ügyminiszternek az oroszoktól sugalmazott javaslatát, mely sze­rint Nyugat és Kelet Németor­szág, Lengyelország és Csehszlo­vákia atomfegyverektől mentes területek legyenek. ANASZTAS MIKOYAN VÉT ÖLTÖGETI Brandt azt is kívánja, hogy ugyanezen országok ne gyártsa­nak sem atom-, sem rakétafegy­vereket és magáévá tette Dulles külügyminiszter azon álláspont­ját, hogy Németország másként is egyesíthető, mint csak szabad választások utján. Krupp ismét felül Brandt e nyilatkozatával ellen­tétben a világsajtó tele van a legnagyobb német ágyugyár, az esseni Krupp vállalatok újabb terjeszkedéséről szóló hírekkel. Krupp felvásárolt több kisebb gyártelepet és üzemét folyton bőviti. embere. A második világháború végén mindenféle hírek keringtek a gyárai megszüntetéséről és sze­mélye perbefogásáról, ma azon­ban Németország leggazdagabb HAZATÉRT ÉS NYEL­­AMERIKA FELÉ Anasztas Mikoyan első helyet­tes miniszterelnök a USA-ból Moszkvába visszaérkezve, sajtó­­konferencián kijelentette, hogy a USA kormánya “még mindig nem foglal el oly politikai állás­pontot, amely számol a tények­kel és a jelenlegi helyzettel”. Ez többi közt nyilván a Vas­függöny országok statusquojára is vonatkozott, csakúgy mint Mikoyan következő kijelentése: "Az Amerikaiak mind nagyobb számban kezdik megérteni, hogy a háború vagy háborús fenyege­tés a jelenlegi körülmények kö­zött egyáltalán nem alkalmas eszköz nemzetközi vitakérdések rendezésére és hogy az államok közti viszony, kiváltképen a Szovjettel és a többi szocialista országokkal való viszony nap­jainkban nem alapozható ezek­re" (Háborúra és háborús fe­nyegetésekre. ) Mikoyan hangoztatta, hogy a berlini kérdésben adott határidő nem ultimátum jellegű és rövid idővel meghosszabbítható. Moszkvában külön felhorkan­tak Dulles bucsutáviratára, ame­lyet Mikoyan elutazásakor kül­dött. Ebben a kommunizmust mint államkapitalizmust említette amerikai magán kapitalizmussal szemben. Kruscsev megint rémitget jKruscsev hétfőn Moszkvában egy fogadáson kijelentette, hogy meg van elégedve Mikoyan ame­rikai utjával, de hozzátette, hogy Mikoyan nem tárgyalt, hanem csak beszélgetett az amerikai vezetőkkel s ha ezek akarják enyhülés jöhet, de lehet a hideg háborút még hidegebbé is tenni. (Kutyából nem lesz szalonna!) Beszélt arról is, hogy Amerika külföldi repülőbázisaival szemben a Szovjetnek földrészközi távra­kéta fölény áll rendelkezésére. NAGY ÁRVÍZ-KÁROK NYU­GAT PENNSYLVANIÁBAN ÉS NÉGY SZOMSZÉD ÁLLAMBAN Öt állam egyes részeiben árvíz pusztít és számos városból és faluból menekülni kényszerült a lakosság. Az érintett államok Pennsylvánia (a nyugati részen), Ohio, Indiana, West Virginia és New York. A Vörös Kereszt becslései sze­rint 3500 ház pusztult el és 22,000 család lett hajléktalan. Legtöbbet ideiglenesen iskolák­ban, templomokban vagy más középületekben helyezték el. A halottak számát jan. 25-én 23-ra tették, Disalle ohioi kormányzó azonban azt mondja, hogy ma­gában Ohioban több mint 30 halottal kell számolni. Nyugat Pennsylvániában az árvízkár a legnagyobb Meadville városban melynek 25,000 főnyi lakossága közül több mint 2.000 vesztette el otthonát a French Creek patak áradása következté­ben. Pittston (Pa.) bánváit elön­tötte a Susquehanna áradása. — Negyvenöt bányász közül 33-at sikerült megmenteni, a többi 12- nek sorsa ismeretlen és igen aggasztó. A Knox Coal Co., amely a bányát bérli, a katonai hatóságok segítségét kérte a men­­tithe*.

Next

/
Thumbnails
Contents