Bethlehemi Hiradó, 1959. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-02 / 1. szám

avtee\ tan News­­_ .„j/cr in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA: MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési clij egy évre ...................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mittel- May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879". AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of. the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVII. Évfolyam. 1-ső szám BETHLEHEM, PA., 1959 JANUÁR -2 Egyes szám ■ ára 10 cent VILÁGTÜKÖR Némely mai embereá előtt már j érthetetlennek látszik, mily nagy! csalódottságot hozott a népnek, a magyar érdekek ellenére meg­indított első világháború elvesz­tése, melyre a golgothás Vyx j jegyzék feltette az elkeseredés j koronáját. . . Most lesz nagyven éve és azóta a maradékor. zág-; csonk sem a saját gazdája. . . A , 40-ik évforduló esztendejének1 küszöbén ajért imádkozunk, hogy az országcsonk, épp úgy, i i mint az igazságosan megil’ető légi ország.ésfcek újra szabadj magyar népé legyenek, ta tássá legyen végre az a demokratikus Magyarország, amelyben egyenlő joga van minden embernek nem­zetiségre való tekintet nélkül, — miként Amerik ban! — és amely ről már az első világháború előtt előrelátó magvar tudósok ábrán­doztak . . . Persze az első világháborút nem lett volna szabad megüzen­ni! Minden bajnak legfőbb, vég­ső oka a németek által akkor .a Monarchiára rákenyszeritett had­üzenet! Minden baj, Leninnek Vilmos császár által Oroszország­ba csempészéses Amerikának 1917 ápr. 1 -én a háborúba való sdöntő belépése, deli frontunk összeomlása a Lulgárok kiugrása miatt, a Vyx jegyzék, Trianon, a Hitler—Stalin szövetség, Ausz­tria, Csehszlovákia és még 5 or­szág hitleri lerohanása, Hitler megrohanja szövetségesét Stalint is, Pearl Harbor, Hitler és a ja­pánok hadüzenete Amerikának és Amerika belépése a második vi­lágháborúba, Hitler szakadatlan retirálása Stalii gradtól egészen Berlinig, Yalta kijátszása, Krus- , csev: mindez cs, k ema had zenet okozta lavina ovább gördülése, következmény egvmásból kelet­kezett okozat - /olt! Gromyko uj világhá­borúval rémitget Berlin miatt 77 BILLIÓS AZ UJ KÖLTSÉGVETÉS a kínai nép és a KOMMUNIZMUS Gromyko orosz külügyminisz­ter múlt héten heves kardcsörtető beszédet mondott a Legfőbb Szovjettanácsnak nevzett egylis­­tás gyülekezetben. Hangoztatta, hogy ha a nyugati szövetségese1; nem üritik ki berlini zónáikat, világháborúra vezethet “és az Egyesült Államok a modern fegy­verek következtében mihamar hadszíntérré és Amerikaiak mil­lióinak temetőjévé válhat." “A berlini Válságnak mondat­ta még végét kell vetni, különben második Sarajevo lesz belőle és Sarajevo tudvalévőén kiváltotta az első világháborút”. Kijelentet­te, hogy a Szovjet elutasítja a:t ! i nyugati álláspontot, hogy Bér- 1 lin kiürítése ügyét a német kér­­iés általános tárgyalása kereté ■ benn kell megoldani. Itt említjük, hogy a Szovjet] egy nappal előbb konferenciát javasolt Europa biztonsága kér­déséről azon feltétellel, hogy a lémet egyesítés kérdését kikap­­cso'j :k. Washington azonnal vá­laszolt, ragaszkodva a német kérdés tárgylásához. Ebben Adenauer nyugatnémet cancellár .kormánya teljesen fe­dezi Washingtont. Drosz~k ellenő izzék az oroszokat? Gromyko nyilatkozott a nukle­­iris fegyverek kipróbálása sz'ine­­:eltetése ügyében Genfben ülése­ző tiz hatalmi konferenciáról is, amely Karácsony hetében jan. i-ig elnapolta tárgyalásait. A kipróbálások szüneteltetésé lek ellenőrzésére a Nyugat tud­valévőén azt kívánja, hogy e feladatot az Egyesült Nemzetek nemzetközi bizottságai lássák el. Gromyko fanyarul nyilatkozott reről és azt kivánta, hogy orosz öldön oroszok lássák el az el­­enőrzést. E nevetséges álláspon­­ot kiegészítette azon megjegy­zéssel, hogy különban az “ellen­­írzés” voltakép szabad kémke­léssé válna.----------------ooo---------------­AZ UJ ESZTENDŐRE azt jó­solják a közgazdasági szakértők, hogy a gazdasági visszaesés ha­tása egyre csökkenni fog és az üzleti prosperitás csaknem eléri a visszaesés előtti arányokat, a mélyponton pedig feltétlenül túlvagyunk. Ugyanez a legtöbb ember be­nyomása is,- akivel csak beszé­lünk és igy reménységgel kö­szöntjük az uj évet, hogy a mun­kanélküliséget, (amely Pepnsyi­­vániában különösen nagygvá nö­vekedett), igen jelentős részben lecsökkenti és sok ember, aki­nek az utóbbi idők állásgondot okoztak, ismét nyugodtabb exisz­­tenciális révbe érkezik. Isten áldja Amerikát és min­den amerikai szellemű, jó fiát át uj esztendőben, köztük az ame­rikai demokrácia szellemével el­telt régi és telítődő uj amerikai magyarokat, akik amellett to­vábbra is szeretik szülőhazáju kát és aggodnak mostani ba* sorsá miatt, de remélik, hogy végül is visszanyeri szabadságé*, hogy abban a demokratikus egyenlőségi szellembén, nemes humanitásban ujhódjék meg,mely Amerika és minden szabadság szerető ember eszménye elgondo­lása a Vasfüggönyországok jövő­­jé számára. * * • 1959 KÜSZÖBÉN busán gon­dolunk Magyarországra. Hozzon ez az esztendő sok örömet, iga­zi megoldást az annyiszor csaló­dott, annyiszor csöbörből vö­dörbe jutott, mindig eben gubát cserélt magyar népnek! Még an­nak is aki már nehezen tud hinni a változásban, hinnie kell benne. A dolog azonban nem is min­dig egészen a magyar néptől függ, hanem attól, hogy a Nyugat mennyire hagyta vagy hagyja cserben, miként cserbenhagyta a békekötésnél 1 91 8—1 920-ben, most 40 éve és 1956-ban, ami­kor pedig a nyugati rádiók Goethe bűvészinasa módjára ugyancsak idéztek a szellemeket, amelyekkel aztán a Nyugat nem volt hajlandó megbirkózni, állí­tólag a hidrogénbomba miatt. . . De tudjuk azt is, hogy Eisen­hower már a genfi konferencia előtt 1955-ben, egy sajtókonfe­rencián ráförmedt az egyik kér­dezősködő újságíróra, hogy “csak nem gondolja, hogy hábo­rút fogunk indítani a rabországi­kért?” és mint akit a koreai bé­ke megalkitására mint békeel­nököt választottak meg, azóta is többször legutóbb csak most 1958 Karácsonyán hangoztatta, hogy Amerika magától sohasem fog háborút indítani”, ami bizo­nyos mértékig veszélyesen közel jár a rabországi statusquok tudo­másul vételéhez. . . 1959 a tragikus 1919-es ma­gyar esztendő négyvenedik for­dulója. Az ország kétharmad ré­szét a sokszázados történelmi jo­gokra való tekintet né’kül elbi­­torló Trianon bevezetésének, á Vyx jegyzéknek és Kun Béla 1 33 napos kalandori rémuralmá­nak gyászos esztendeje volt ez. Az egyik sokban összefüggött a másikkal. A munkásságnak a Vyx jegyzék és Kun Béla dina­mikus demagógiája előtt soha­sem volt parlamenti iskolázottsá­ga, hogy_ ellent tudjon állani a nemzet életében esetleg jelentke­ző földrengésszerű események­kel szemben. A Vyx jegyzék előtt, 1918- ban végre sor került a Tisza Istvántól és az arisztokrácia, a nagybirtok és a gentryk egyré­­szétől annyira ellenzett általános titkos választójog megszavazásá­ra, de nem a megvalósítására, Ha előbb valósul meg a nep­­parlament, amelyben . az ipari és mezőgazdasági munkásság is szóhoz jut, felállíthatja a kíván­ságait és parlamentáris utón har­colhat értük, szóval ha lett volna gyakorlata a parlamentáris élet­ben. e Vyx jegyzek azörnyü or» szágcsonkitó igazságtalansága Magyarország történelmi terület kétharmadának elrablás t i : átélte volna az ország anélkül hogy gőzfejü szocdemek bedőlje nek a kommunistáknak és eg; kill, mint belploitikailag teljes séggel irreális kísérlet megráz kodtatásába döntsék a nemzetet amely szörnyű történelmi bakklö véssél dőrén nyaáát szegték a: 1918 októberi demokráciának é megalapozták egy idejétmúlt re zsim visszatérését. A Nyugat cserbenhagyta Stre semant, az 1918-as német fórra dalom utáni miniszterelnököt é ! Hitlert kapta jutalmul. Cserben hagyta az 1918-a októberi magyar demokráciát i a Vyx jegyzékkel, (amelyet Kó rilyi Mihály nem volt hajlandc aláírni.) E jegyzék az ország é a demikrátikus irányzat nyakár; tette a kést és ezzel szinte tele kergette a magyar eseményeke! Lenin és Kun Béla utcájába majd ennek visszahatásakép i reakció olyan feltámadás'ba amely természeténél fogva köny rtyen vezetett az 1944 októbei 1 5-i puccshoz, a Hitler csatlóssá: szolganépi balsorsot és a Dunán túl német kézre jutását igére mélypontjához. . . • » MAGA Károlyi Mihály sere volt politikailag eléggé tapasztal különben nem adta volna át £ hatalmat a szociáldemokratáknak azon reményben, hogy majd ük tudnak valamit csinálni a Vyj jegyzék hohéri rendelkezése* el­len a “nemzetközi munkásmoz­galmi összeköttetéseik” révén. A szocdemek között tényleg voltak is akik nemzetközi akcióra szivük szerint hajlandók voltak, legkivált a Kun Béla uralomrajutásakor tüntetőén emi­grált Garami Ernő. Tettek is egyetmást még a jegyzék előtt, de az erőviszonyokat ismerők eleve tisztában lehettek, hogy nem érnek el semmit. Amikor Bécs és Berlin kapitu­lált, a négy és féléven át az egyre gyarapodó veszteséglisták­kal szemben győzelmi hírekkel traktált nép becsapottnak érzi magát és senki sem hajlandó fel újból felvenni a harcot Anglia, Franciaország, az Egyesült Álla­mok, Olaszország stb. egyesült diadalmas haderejével, Károlyi értetlenül engedett a "Katona tanács" nála megjelent megbí­zottjainak, akik, a Vár ablakán át, a Gellérthegyen felállított ágyúikra mutatva követelték a hatalomnak a munkásság számá­ra való átadását. Nem értette a helyzetet, hiszen ő úgy is szociál­demokratát akart kinevezni mi­niszterelnökké. Nem tudta, hogy Weltner Jakab és társai a Gyüj tőfogházban titokban az ő és Garami háta mögött lepaktáltak a kommunistákkal, — akiket a maguk bajaival elfoglalt moszk­vai bolsevikiek sem tudnak segi­­teni és akik Európában senkinek sem szimpatikusak. . . E sorok Írója az 1920 és 1947 közti időben, amikor Károlyi szinte teljesen kommunista vona­lon mozgott és naivul a rabló si­­viniszta Benessel remélt "terüle­ti kiegyezést”, cikkekben és egy külön röpiratban is élesen szem­­befordult Károlyival de híven az igazsághoz elismeri, hogy a jegy­zékre kijelentette nagyatádi Sza­bó István miniszter és mások előtt, hogy “Egy Károlyi ezt nem Írhatja alá” és fegyverbe akarta szólítani a népet. De Nagyatádi kijelentette: “a népnek nem le­het fegyvert adni ma a kezébe, mert haragszik az urakra és még több bajt csinálna.” Károlyi mihamar rájött, hogy “jaj a legyőzőiteknek”, mégha akad is olyan demokrata balek, mint ő, aki hajlandó vállalni a mások által kátyúba juttatott szekér kihúzásét. . . A legyőzöttekkel nem volt demokratikus szolidaritás, amely­ben Károlyi kezdetben bízott, mert u Mlett, háboruvewtea helyzetben egyebet úgy sem te­hetett volna. De március 6 i, munkácsi beszédében már nyíl­tan szólt az “idegen rablolova­­gokról", akik széttépik az orszá­got. És olyan haraggal szólt ró­luk, mintha nem lett volna ellen­fele annak, hogy a sok nemzeti­ségű Magyarország, amelynek nincsenek terület gyarapítási tö­rekvései; o'yan háború kockáza­­[ tát vállalja, amelyben semmit | sem kívánna nyerni, de rengete­­■j get veszíthet . . . Pedig az volt j kezdettől, a trónörökös meggyil­kolása miatti jegyzéktől! • * * ÉLETÉNEK legnagyobb csa­lódását azonban akkor érte meg, amikor 1947-ban dacára a máso­dik világháború alatti kommu­nista orientálódásának, nem lett Magyarország elnöke, mert Moszkva terveibe jobban illett bele, hogy Kun Béla eg kori segédjeiből álló garnitúra leg”en Magyarország élén... Állítólag titoistanak tartották. Nem való­színűtlen, hogy ha visszakerült volna az ország fejéül, megőrizte volna az ország függetlenségének dekórumát, nem úgy mint akik erre a munkás nemzetköziség ne­vében nem fektettek és ma sem fektentek súlyt... Moszkvának ilyen elnök kellett és nem K'ro­­lyi. Méla akkord, hogy ennek dacára egyidőre elvállalta- a pá­risi követséget és a Horthy ide­jén (egyébként igaztalanul* el­kobzott vagyoniért, birtokaiért elfogadta a kártérítést. . , Az utóbbit talán a súlyos anyagi helyzet magyarázza, amelybe 1919 után jutott a régi Magyarország leggazdagabb föl­desura . Károlyi élete egy oszt'lyától elfordult ember tragédiája volt, talán intőpéldául másoknak, akik hajlamosak volnának balszeren­csés példája követésére, Titok amrad, Károlyi boldogtalan volt-e az utolsó emigrációban avagy megbékélt azzal, hogy ha személyileg ismét csak mint emi­gráns végezte is, a szocialista eszmékből amelyeket élete e’őre­­haladott szakában fedezett fel magának, sokat megvalósítva lá­tott... Mig mások ifjúkorukban radikálisok, Károlyi az életko-1 ra előrehaladtáéval lett egyre baloldalibb. Reá valóban nem illik az emberismerő francia mondás, amely szerint ' “aki a huszas éveiben nem forradalmár, annak nincs szive, aki a negyve ■ nes éveiben még forradalmár, annak nincs esze”. * * * KÁROLYI a Kun Béla kom­­münje kitörésekor azonnal el­hagyta az országot, anélkül hogy sejtette volna, hogy az országban ellenfo radalmi megmozdulások következnek, amelyek részeseit, ha fegyverrel a kézben elfogják őket, — de sokakat pusztán felületes gyanú alapján is — Szá­múéi! v Tibor és Cserny József terroristái kivégeznek felekezeti különbség nélkül. Nemsak Ká­rolyi nem gondolta arra, hogy ily rémuralom következik, de a politikusok és újságírók zöme sem tudta a Vyx jegyzéket kö­vető napon, amikor a kommunis­ták és szoedenek titkos paktuma megtörtént, hogy voltakép mi is a kommunizmus? Lojalitási cik­keket, nyilatkozatokat, követel­tek tőlük és adtak is, nehogy exisztenciájukat elvesztsék vagy börtönbe kerüljének, családjuk pedig, nyomorba jusson. Nem tettek mást, mint amit ma mindenki megtesz Magyaror­szágon, aki nem akar hasonló sorsra jutni, hanem túl akarja élni az időket a kommunizmust. Nekik nem a múlt és az 1945-i utáni évek tanulságai álltak ren­delkezésre, hanem a Vyx jegzék szülte páratlan nemzeti elkesere­dés első napjaiban kellett nyilat­­kozniök és például a legjobbol­dalibb Lendvai István egyenesen dacos örömmel üdvözölte ezt a “kegyetlen Nyugattal szembeni kihivlrt", YOUNGSTOWNBAN beszéde*: mondott egy nemrég Ameriká­ban jött magyar, Dömötör Tibor nevű, és beszédét világszerte több emigráns lap közölte teljes szövegében. Abból idézzük: “Ne felejtsétek el 1918-at, amikor a közöttünk lévő ellen­ség támadta hátba az idegen földön győzelmesen harcoló ma­gyar hadsereget! A magyar összeomlást kivülről készítették elő és belülről hajtották végre! xnnek a következménye lett Trianon és minden ami azután következett! Jó emlékezni erre. Ugyanez történt 1944-ben, a külső propaganda és belső ellen­ség hatására lett védtelenné Ma­gyarország a Vörös Hadsereggel szemben. Ezért buktunk el 1956-ban is!" Ez csak egy példa a kótyago­­sitó, rontó beszédekből és cik­kekből. Ahány szó, annyi valót­lanság! Azt hiszem, mégis el­sőül azért imádkozom, adjon a fóisten kevesebb felelőtlen de­magógot a magyarságnak, az 1959-ik esztendőben! r.o. _____________—r um---- --------Washingtonban javában folyik lyik a State of the Union elnöki ; évi beszámoló és a kapcsolatom elnöki jelentések előkészítése a kongressz'us uj ülésszakának meg­nyitására. . „ A fehér Házból nyilvánosság­ra hozták, hogy az uj J pépfcijgyi év költségvetési összegé,' előző híresztelésekkel szemben, -ame­lyek 80 billion felüli összegről véltek tudni, 7.7 billió, lesz, A kisebb összeg azonban ke­veset segit azon; ho,gy a jelenlegi deficit 1 2 billió körül van. ’Az elnök ígéri, hogy nem lesz jőve:«1 delrni adóemelése dé újból emel-« ni akarja a postadijákat és-, a: gazolin adót. . , Washingtoni körök nem hi-: szik, hogy a kongresszus hozzá­járulna a belföldi levél viteldijak négy centről ötre való felemelé­séhez. A dijakat csak 1958-ban emelték 3 centről négyre s.26 évbe telt, amig a 3 centes vitel dijat megváltoztatták. Kétlik, hogy mos ily hamar megint emelnék. A gazolinadó emelését sem lesz könnyű keresztülhajtani a kongresszusban.-------------ooo---------­Nem-állampolgárok címbe jelentési kö­telezettsége Azon ideiglenes vagy beván­dorlási vizűm alapján az Egyesült Államokban tartózkodó egyének, akik még nem vették fel az ál­lampolgárságot, ez évben is ja­nuár elseje és 3 1 -ike között a legközelebbi postahivatalban kapható bejelentő kártyával kö­telesek lakcímüket közölni a bevándorlási hatósággal. Senki, akire ez vonatkozik,, ne mulassza ezt el, nehogy január 31-én után büntetésnek tegye ki magát. AUTÓT LOPOTT? HOGY VISSZADEPORTÁLJÁK MAGYARORSZÁGRA ? New Brunswickból Írják: Pi ricsky Róbert 1 9 éves szabadság áarc utáni menekültet letartóz :atta a rendőrség mert autót lo sott. Azzal mentegette magát, hogy itthon bádogos volt, de itt hem udott munkához jutni és ezért lazaküldését kérte a bevándorlá­si hatóságtól, amely azonban dutasitotta kívánságát. Most, —■ llitotta,----csak azért lopott, íogy kiutasítsák és haza depor­álják. • -L A pekingi sajtó a Kínában végrehajtott gyakorlati intézke­­’ dések népszerűsítésével párhu- 1 zamban elitéli azokat a különbö­ző jelenségeket, amelyek ezek­nek az intézkedéseknek a végre­hajtását kisérik és amelyekről azt ’állítja, hogy a “burzoá felfogá­­| sdk, az individualizmus és az egyéni érdekek előtérbe helyezé­sének maradványai". A Zsen Min Zsi Bao szerint • a szocializmus és a kommunizmus iránt elfoglalt álláspont alapján "a lakosságot há.om kategóriára lehet osztani. Az első kategóriá­iba tartoznak azok, akik nem szeretik sem a szocializmust, sem a k.mmunizmust, tehát ellenük I' erélyesen harcolni kell. A második kategóriába tartoz­nak azok, akik nem kívánják I vissza a kapitalizmust, de nem akarják a: kommunizmusba való átmenetét sem. “Szeretik a szo- J cializtnust, de egyben türelmetle- i nül kérdezik, hogy véget ér-e ; már egyszer a forradalom”. Ezek | ellenzik a természetbeni fizetést, la normarendszer eltörlését stb. A harmadik kategóriába tartoz­nak azok, akik a szocializmust és a kommunizmust akarják, akik minden tekintetben támogatják a párt és az állam politikáját. A második .kategóriával fog­lalkozva, tehát azokkal, akik a “szocializmust akarják és a ka­pitalizmus’ ellen vannak, de ugyanakkor ellenzik a kommu­nizmusba való áttérés intézkedé­seit, a lap megszállapitja, hogy ezek jófizetésü emberek, akik az életszínvonal csökkenésétől tar­tanak. Közéj ük . tartozik a vezető ká­der : egy kis része is. A negatív jelenségek között felsorolja azt is, hogy egyes emberek kivették megtakarított pénzüket a bank­ból és teljesen szükségtelen árucikkekre költötték. Az efféle negativ jelenségekkel kapcsolat­ban a lapok szükségesnek tartják “a politikai és nevelő munka fokozását.” Január elsején életbelé­pett az uj Social Se­curity törvény Januártól kezdve a Social Se­curity díjbefizetések úgy a mun­kások, mint a munkaadók számá­ra magasabbak lesznek, mert a Social Security kifizetések élveze­tében levők tudvalévőén a kon­gresszusban hozott uj törvény ér­telmében 7 százalékkal magasabb összegű havi csekket fognak kap­ni február 3-től kezdődően. Az emelkedésnek legalább havi há­rom dollárnak kell lenni. Je­lenleg 1 2 millió személy részesül S. S. kifizetésekben. A munkásoknak, mint ismere­tes, 4800 évi jövedelemig vagy ha nem keresnek annyit, a tény­leges kereseti összeg után kell a dijat befizetniük. Akik 4800 dollárt vagy többet keresnek ha­vi két dollárral fognak többet fizetni január elsejei kezdettel. A szabad foglalkozásúak (ön­maguknál alkalmazottak) január elsejétől három és háromnegyed százalékos dijat fizetnek szintén csak a jövedelem 4800 dollárig ilsze után. VASÁRNAP A VASFÜGGÖNY MÖGÖTTI PAPI MÁRTÍROK­ÉRT IMÁDKOZTAK A KATOLIKUSOK Az amerikai katolikus püspöki kar szervezete, a Nat. Cath. Wel­fare Conference dec. 28-án ez­­évben is manífesztumit adott ki, a Vasfüggöny'mögött, a kommu­nistáktól üldözést szenvedő pa­pok és püspökökért szóló buzgó imákra szólítva fel a hiveket. A történelmi erejű kiáltvánj méltatja az Egyház e hősi már­tírjainak önfeláldozását, elsősor­ban Mindszenti bíboros herceg­prímásét, akiért forró imák szálltak az Egek Urához az ame­rikai magyar katolikus templo­mokban ezen a Karácsony vasár­napon, amely egyébként Mind­szenti letartóztatásának (Kará­csony másodnapja) tiz éves jubi­leumával is csaknem egybeesett. AZ ÉV EMBERE: DE GAULLE CSIANG NEM JELÖLTETI MAGÁT ÚJBÓL Csiang Kai shek kínai nemzeti elnök úgy nyilatkozott,: hogy 1960-ban nem kívánja újból je­löltetni magát. Valószinüleg sző­kébb környezete egyik tagjának: elnökjelöltségét fogja támogatni. Politikailag továbbra is tevékeny marad. Az Associated Press legna­­j gyobb amerikai hirügynökség ! szokásos évi szavazásán a legtöbb szavazatot mint “az Év Embere’ De Gaulle tábornok, az uj “ötö­dik fräncia köztársaság” atyja kapta. . A vallási “Év Embere XXIII János pápa lett (eddig négy éven át Billy Graham evangélista pre­­dikátpr volt), az irodalmi Év Embere pedig Borisz Paszernák, az. Oroszországban élő író lett, aki “Dr. Zsiyago" című antikom­­munista regényével megnyerte az 193.8-as irodalmi Nobel dijat és jelenleg igen kényes, politikailag kiköizösitett helyzetben és nyo­morba^ ét a Szovjetben, ha még egyáltalán él. A Nobel dij de­cemberi kioszásán sem jelent tneg. , . A PÁPA KARÁCSONYKOR MEGLÁTOGATTA A BÖRTÖNÖKET HÁROM NŐ LAWRENCE PENNSYLVÁNIAI KORMÁNYZÓ KABINETJÉBEN David Lawrence, Pennsylvánia uj kormányzója nyilvánosságra hozta, hogy az állami pénzügyek vezetőjévé Charles M. Dougher­­tyt (Philadelphia) nevezi ki. Dougherty eddig a motorügyi osztályt vezette és kinevezését William J. Green jr. philadelphiai városi demokrata pártelnök szor­galmazta. Louis M. Stevens (Philadel­phia) utódja az ország utépitő osztály élén Park H. Martin (Pittsburgh) lesz. Harry Shapi­­rot, Philadelphia Mrs. Ruth Grigg—Horting Lancaster volt közsegélvügyi commissioner kö­veti a népjóléti osztály vezetésé­ben . Martin 69 éves mérnök, egyko ri republikánus, akinek nagy ér­demei vannak Pittsburgh épité­tttti f«jlődlalb«n. Mrs. Grigg—-Hortingon kívül még két nő lesz Lawrence kor­mányában: Genevieve Blatt, akit a belügyek elére4 évi időszak­ra újból megválasztottak és Anna X. Alpern pittsburghi biró, aki első államügyész lett. A munkaügyi osztály vezeté­sére még nincs döntés. Union körök Allen Sulcove a munka­nélküliségi hivatal eddigi vezető­je kinevezését pártolják, de kilá­tása van William L. Batt eddigi kereskedelmi államtitkárnak is. Betöltésre vár az állami rendőr­főnöki állás is, mert Earl J. Hen­ry rendőr commissioner vissza­vonul az állami szolgálattól. A kinevezések január 20-ára szólnak, amikor az uj kormány Itvoui hivatalit. XXIII János pápa Karácsony napján meglátogatta a római fog­házakat, hogy mint Roma püspö­ke enyhületet vigyen a vezeklők­nek. A rabok térdre ereeszkedve fogadták és ovációkban részesi­­tették. “Ti nem jöhettek hozzám, tehát én jöttem hozzátok" egy­szerű szavaival azonnal megnyer­te szivüket. Először történt, hogy egy pá­pa meglátogatta a romai börtö­nöket. A Pápa meglátogatta a rabkórházat is és végül nagy­összeget juttatott a rabok kará­csonyi ajándékára. őszentsége karácsonykor meg­látogatott két római kórházat is és a hit erejével vigasztalta és bátorította a betegeket. Jó SZÜRET MAGYAROR­SZÁGON Budapesti . hivatalos jelentés szerint az idei borszüreten Ma­gyarországon oly jó volt a ter­més, hogy 25 millió gallonal több bort remélnek. 1959-re.

Next

/
Thumbnails
Contents