Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-11-28 / 48. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKA.' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................$5.00 BETHLEHEM HtNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mater May 1.8, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., undr the Act of March 3, 1879 ’. i AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..........:.................$5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,48-ik szám BETHLEHEM, ?A., 1958 NOVEMBER 28 Egyes szám. • ára 10 cent BERLIN német főváros négy­hatalmi megszállása megszünteté­sének ötletével zaklatja újabban Kruscsev a nyugati kedélyeket. Moszkvában, ahol Gomulkával.a lengyel diktátorral beszélt ugyan­­egy pódiumról, bejelentette, hogy a Szovjet a németországi zónája közigazgatását átadni szándékszik az ottani, Grotewohl féle bábkormánynak és a Berlin­ből való kivonulás tervével fog­lalkozik, azon az alapon, hogy a nyugati szövetségesek is vonulja­nak ki onnan. * * * A HIDEGHÁBORÚS ideghá­­boru legújabb válság-problemá ja nyugtalanítja a Nyugatot, főleg Amerikát, ahol Kruscsev minden blöffje nagy izgalmat kelt, amit Kruscsev igen jól tud s szinte ugylátszik, ily újabb és újabb fe­szültség felidézése az elsőrendű­­célja. ( Avagy megint valamely figye­lem elterelő manőverről van szó, mint 1948-ban, amikor Amerika a légi hid működésére, a berlini lakosság élelem ellátássára fekte* te a fősulyt,miközben a kínai korr munisták polgárháborúval ma' gukhoz ragadták országok közha­talmát és ezáltal 600 millió em berrel növekedett a Szovjet blokk? i * * • BLÖFFNEK tartjuk az egész: uj berlini válságot, mert a Szov­jetnek eszeágában sem lehet kiüri teni Berlint. Ha katonái kivonul-! nak Berlinből, igen való Ty a Grotewohl féle bá má'iy emberen miiiaiimi, «. -már az első 24 órában k érné onnan Berlin nyugati szektorai­nak és Nyugat Németországnak népe. , Krsucsev ezt is igen jól tudja és nem valószinü, hogy nagyon vágyódnék német polgárháború! után, Berlin különböző szektorai illetve Nyugat és Kelet Németor­szág (a Szovjetzóna) között. . . Olyan nagy ötödik hadoszlopot még nem látott a világ amellyel az amúgy is háromszor akkora lakosságú Nyugat Németország rendelkezne ily összecsapás ese­tén Keletnémétország túlnyomó többségében antikommunista né­pében! Hogy a Szovjet beavatkozna e polgárháborúba? Valószinüleg, mert nincs szándékában feladni a zónáját, hanem hogy kiegészítse a nyugati zónákkal és létrehozza a kommunista csatlós Németor­szágot, amelyre szüksége van Europa még szabad részének kommunista uralom alá juttatása érdekében. i Ezt azonban nem akarja elha­markodni, időt akar hagyni ma­gának, nem úgy mint Hitler, aki fculmohó volt, pár esztendő alatt akart összehabzsolni' -mindent és ostobán kockáztatta azt is, ami már a zsebében volt. A kommu­nista világterv nem évekre, ha­nem évtizedekre van szabva és a Szovjet közben, mint most is, csak piszkálodik, tapogatódzik, a zavarosban való halászásra mó­dokat és alkalmakat keres. Az is nagyon kérdéses a szá­mára, hogy polgárháború esetén miként viselkedne a Nyugat? Magyarországot 1956 okt.-ben megint egyszer vizbenhagyták, de Németország talán más. . . Euró­pád központi fekvése és világpo­litikai helyzete sokszorosan je­lentősebb, mint a kis Magyaror­szágé és — akárhogy is fogad­­kozik mostanában újra Eisen­hower, hogy a békét fenntartja, — ha a Szovjet beavatkozna a Kelet Németország oldalán, Amerika bajosan maradhatna ezúttal is tétlen. • ■ * • KARÁCSONYRA akarja a Szovjet átadni a berlini szektort a bábkormánynak, de a Nyugat ragaszkodik a potsdami szerző­déshez, amely szerint Berlint csak az egyesítés után üritik ki. (Az egyesítési tárgyalások évek óta megfeneklettek, mert « S*ovj«t as AtUnayer éj a Brotewohl kormány egyesítéséi akarja és csak azután tűrne olyan módszerü választásokat, amelyek biztosítanák a kommu­nisták befolyását Nyugat Német­ország bel és külpolitikájára is. A nyugat viszont előbb nemzet­közi ellenőrzés alatti szabad vá­lasztásokat akar és aztán a vá­lasztási eredménynek megfelelő többségi kormányt, — ami az! jelentené, hogy a kommunisták nemcsak nem jutnának hatalom­hoz Nyugat Németországban, de kicsöppennének a hatalomból a Szovjetzónában is.) Kruscsev azt állítja, hogy a nyugati szövetségesek megálla­podtak Potsdamban Stalinnal, hogy Németország soha többé nem lehet katonai hatalom. — Láthatólag aggasztja, hogy- a Nyugat hozzájárult Nyugat Né­metország 12 diviziós, hadsere­gének felállításához és nyugtalan amiatt is, hogy nukleáris bombák vannak elraktározva a németor­szági megszálló amerikai hadak­nál1. Mitöbb attól fél, hogy elöbb­­utóbb Nyugat Németország is lehetőséget kap atomfegyverek gyártására. Nem véletlen, hogy Kruscsev most engedte ki a nyulat a zsákból. Német ellenes kijelenté­seivel támogatta az immár telje­sen alkalmazkodó Gomulka aelső helyzetét, megigérve Len­gyelországnak, sohasem lehet zó arról, hogy Németország issszakapjon valamint a máso­dik világháború alatt lengyelek Ital megszállt keleti területeiből icngye- term reit" igazgat­ására kaptak csak jogot a hábo­rú alatt, de a Szovjet szerint véglegesen az övék. Amerika azon az állásponton van, hogy e területek végleges hovatartozá­sa dolgában egyezmény áll fenn, amely szerint arról a majdani össznémet békeszerződés hivatott dönteni. Sikerül e Kruscsevnek elmoz­dítani a német kérdést a holt­pontról, ahol évek előtt megre­kedt, nagyon kérdéses. Nyugat Németországban a lakosság egy­­része türelmetlenkedik az egye­­sités késése miatt, de a zöm gaz­dasági prosperitásban él, pénzt akar keresni és minél kevesebbet politizálni a hitleri nagy csalódás után. A Szovjetzona népe az, amelynek sokkal kívánatosabb és sürgősebb az egyesítés, a kom­munista rezsimtől való szabadu­lást is értve alatta. * # MEGFIGYELŐK azt hiszik, Kruscsev azért piszkálta fel és igyekszik látszólag élére állítani a német kérdést, hogy uj csúcs­konferenciát sürgessen ki vele. így a Gomulkával közösen ki­adott, látogatás záró nyilatkozat is csúcskonferencia szükségét em­legeti. De van e kilátás igazán komoly, jelentős csúcskonferen­cia eredményre, amely mindkét felet kielégíti? Ennek semmi jelét nem látjuk és nem lehet feledni, hogy a világnézeti ellentétek a két oldal között annyira szélsőségesek, hogyha legtöbb kérdésben ami a Szovjet kommunista frontnak jó, a Nyugatra csak kedvezőtlen lehet, beleértve még a koexisz­­tencia, a “békés egymás mellett létezés" Szovjet ideáját is, — amelyet Kruscsev úgy értelmez, hogy mindig ujés uj idegháborus válság gócokat épit ki. A nukleáris fegyverek kikü­szöböléséről és nagyobb arányú lefegyverkezésről pedig a Szovjet célok és a Szovjet szünetlen fur­fangos aknamunkája mellett aligha lehet szó, kivált nem, amig a Vasfüggöny országok mai kommunista uralom alatti hal­mazállapota fenn-áll. Ennek megváltoztatására pe­dig a Szovjet semmi körülmé­nyek között nem hajlandó, sőt ellenkezőleg a csúcskonferencián a mai helyzet, a status quo vég­legességének elismerésére fektet­né, a fősulyt, amibe viszont Ame­rika nem mehet be erköM presz­tízsének végzetes sérelme né.kül. Mi értelme van igy az újra fel­színre hozott csúcskonferencia gondolatnak? * * * A HUSZAS években gyakran lehetett hallani, hogy a követke­ző világháborúban amely a Páris környéki békeszerződések gaz ostobasága miatt előbb utóbb ki. tör, lesz "hét nap, amely meg­rendíti a világot.” Világosabban úgy hangzott ez, hogy azé a jö­vő, aki elsőül fog bevonulni Ber­linbe, egy legyőzött Németország fővárosába. (Németország újabb kudarcát már akkor biztosra vették, szá molva azzal, hogy Amerika ezúttal is bejön majd a háború­ba. .. ) A Nyugat aztán négyes meg­szállásra szóló egyezséget tudott csak kapni a Hitler hadait Ber­linig visszaüző Szovjettől. Épp most kerültek piacra Montgomery angol fővezér em­lékiratai melyekben azt mondja, hogy volt lehetőség és hogy azt üstökön is kellett volna ragadni Berlinnek az oroszok előtti el­foglalására. Eisenhowerrel kap­csolatban veti fel a kérdést és többi között azt állítja, hogy Eisenhower nem volt/ igazi ‘’fronttábornok”. Persze hadvezérek kritizábák egymást és mindegyik a 'maga ideáit tartja legjobbnak. Azt lisszük, nem Eisenhoweren múlt, '.rrv nen A ka foglalta el slsőnek B 5 estik a wash­’* — 'y paiaiitoau&~ tartotta m rát. s egy katonától sohasem szabad zokon venni, ha nagyjelentőségű katonai akciókat nem hajt végre a politikai fe’jebb valójának parancsa nélkül, sőt. . Washington igyekezett betar­tani a Stalinnal kötött megálla­podásokat nehogy neki oka le­gyen túllépni azokat és megkísé­relni az előrenyomulást olyan nyugati országok felé, amelyek nem tartoztak a hadviselési zó­nájába. Megtörtént, hogy Német­ország thüringiai részét, amelyet Amerika megszállt, kiürítették és átadták az oroszoknak, mert ki­derült, hogy az egyezmény sze­rint ök illetékesek a megszállásra. Korrektek völtak, holott aki ismeri a kommunistákat tudhat­ta, hogy ök nem lesznek hason­lóan korrektek ott, ahová egye­dül teszik be a lábukat, mint pél­dául Magyarországon. Viszont biztosítva volt egyelőre az is, hogy az oroszok .sem mennek to­vább, mint amely területek meg­szállására az egyezmény felhatal­mazta őket. A nyilas mosakodás, hogy a Horthy lemondatása utá­ni ellenállásnak köszönhető, hogy az oroszok nem foglalták el Európát egészen az Atlanti Óceánig, politikai analfabétáknak való gyerekmese, annál inkább mert az amerikai s angol haderő, afely Európában partraszállt és előrenyomult, igen hatalmas volt.) , Mi sem volna kivátnatosabb, mint hogy a megszállt európai országokból kivonuliának az oroszok, de még Berlin vonatko­zásában sem lehet ebben nagyon hinni. Az 1956-os magyar forra­dalom után az oroszok még ke­­vésbbé gondolnak kivonulásokra, mint azelőtt. * * * WASHINGTON Európából New Yorkba hívta Kéthly Annát, Nagy Imre egyetlen külföldre menekült miniszterét és vérmes fantáziák ezt az egyes amerikai körökben mutatkozó rezgelődé­­sekkel hozzák összefüggésbe, amelyek a Kádár delegációnak az Egyesült Nemzetekből való kirekesztését sürgetik. Az E. N. idei közgyűléséből már csak két hét van hátra. A magyar ügy (kapcsolatosan Nagy Imre és társai kivégzésével) a 69-ik napirendi tárgy. Most már rövidesen sorra kell kerüljön. Szép volna, ha a Kádár dele­jeiét kiakolbolj.táTíák és mene­kültekből álló aj delegációt ültet­nének a helyt'e. ; Ez ha “too little” és too late is volna, mer' 1916 november 4-én nem is I tt volna szabad a Nagy Imre 1 épviselője helyére sebtében beül itni a Kádár dele­­| gációt, valami kis jelképes er­­| kölcsi elégét dl éle mégis csak volna. % A ' Természeteim ennél többve. oh sokkal töbare volna szükség, de várhatunk :■ érdemleges lé­pést, amig a ruigyar üggyel az E. N.-en belit, nem pedig KÍ­VÜL foglalkomak? r.o. ELÍTÉLTÉK a HIMLER. WASHINGTON ELUTASÍTJA A MAGYAR Léggömbhl az Atlanti­óceánon át Négy vak icrő pilóta, név szerint A*ta.- Liloart 51 éves li­verpooli o. edő, ennek fia, a 2 I éves ap y, valamint Colin Mudie 32 éve» edinburghi építész és felesége nv.anyagból léggöm­böt építettek maguknak, amely­nek átmérője 46 láb, tölteléke pedig 53,000 köbláb hidrogén. Ehhez egy 15 .8 láb alapterüle­tű csónakot sz irkesztettek. Ezzel a léggömbbel akarják minden gépi berendezés nélkül az Atlan­ti óceánt átv'”- " V kizárólag az­zal számítva 3,’a kelet-nyuga­ti légáramlatok lorják át őket az egyik konti ‘ensről a másikra. Eiloarték m elindultak lég­gömbjükkel ef yütt a Kanári szi­getekre, ah onan felszállnak, hogy átvite.ssé magukat A.meri­­kába. Az ut, 1} i sikerül, több hé­tig eltart s ez asz az első ameri­kai ut, amelye fckgömbbel tettek meg. Fülöp «Ének is tudomá­sára jutót' iS» vállalkozás és a fierce- I az aeronautika nagy 1 -nnek a sportág­érdeklc négy ar goi válla MARTONT RAGAL. MAZÓ LAPOT A pittsburgi “Magyarság” c. hetilapban rágalmazó cikkek je­lentek meg Himler Márton, az öregamerikás sajtó régi vezér­alakja ellen azon működése kap­csán, amelyet a második világ­háború végén, a washingtoni kormány megbízásából, mint az Office of Strategic Service ma­gyar osztályának vezetője kifej­tett. A pittsburghi szövetségi bíró­ság esküdtszéke előtt Szabedinsz­­ky Jenő, a hetilap szerkesztője megnevezte a két inkriminált cikk szerzőjét, Fáy Zoltán és Alföldi Géza ismert szélsőjobboldali Írókat és bevallotta, hogy sem­minemű bizonyitéka nincs a ki­fogásolt állításokat a "harc" he­vében koholták. Vallomása nem keltett meglepettést noha a "Ma­gyarság” és más hasonló szélső­­jobboldali lapok nagyszabású bizonyítást hirdettek be, adato­kat és a per céljára adományo­kat kértek olvasóiktól. Az esküdtszék rágalmazásban megengedte, hogy Szebedinszky szkyt és ezer dollár kárté itésre Ítélte. Az Ítélet jogerős. Himler megengedte, hogy Szebodimzky havi részletekben törlessze az összeget. Szebedinszky ügyvédje újabb felszólalásában nagylelkű­ségnek mondotta Himler e ki nem érdemelt méjtányosságát és (köszönetét mondott érte. * * » Himler rövidesen Az: i ba uta­zik hosszabb körmi ;biza­t ássál.-i r*.— s — ! MEGSZŰNIK Az. OR voso MAGÁNPRAXISA MAGYAF ORSZÁGON A magyarországi rendsze ' újabb intézkedéseket tett, hog • az orvosok megángyakorlatá ■ megszüntesse. Az egészségügy ! minisztérium elrendelte, hogy jövőben mindazok a betegek I akik nem a kerületük szerint ille tékes orvoshoz mennek, kötelesei a teljes orvosi és gyógyítási költ séget megtéríteni. A beteg álta választott orvos tehát nem irha fel orvosságot, nem kezelheti í beteget a betegpénztár terhére é: nem szabad a honoráriumot ma gának megtartani, hanem be kel fizetnie az állami egészségügy szervezetnek. Az intézkedéssel meg akarjál akdályozni azt is, hogy a bete ge,k megszokott orvosuk álta kezeltessék magukat a kórház­ban, oda kell menniök ahovs beutalják őket és rá kell bízniuk magukat az éppen soros orvos tömegkezelésére. » i " — —ooo---------------­A MAGYARORSZÁGI MUN KÁSOK SEGÍTIK ELHURCOL! TÁRSAIK CSALÁDTAGJAIT A magyarországi kommunista párt budapesti napilapja felhá­borodott cikkben foglalkozik az­zal, hogy a magyar dolgozók illegális szervezeteket alakítanak elhurcolt munkástársaik család­jainak támogatására. A kommunista lap egy debre­ceni dohánygyárra hivatkozik, amelynek előmunkását a szabad­ságharcban való részvétele miatt a népbiróság 15 esztendei bör­tönre Ítélte. Az Ítélet kihirdetése után, — Írja a pesti kommunis­ta lap — a munkások gyűlést tartottak és megígérték, hogy gondoskodnak Zeke László csa­ládjáról mindaddig, amíg a csa­ládfő börtönben van. A kommunista lap keményen megleckézteti a helyi pártbizott­ságot, hogy másfél évig nem tud­ta mi történik az "orra előtt”. A kommunista lap ezt Írja, hogy hasonló titkos segítő szervezetek más gyárakban is vannak és hogy ezt a nagyszerű emberi szolida­ritási tevékenységet minél elriasz­­tóbbá tegye, azt irta, hogy a se­gély akciót a résztvevők "fehér segédek” nevezték el, KOMMUNISTÁK JEGYZÉKÉT A magyarországi tank-kor­mány szeptember 20-án jegyzé két intézett Washingtonhoz. Azt állította, hogy amerikai kémek : és bujtogatók dolgoznak Magyar országon s kérte, szüntesse meg tevékenységüket, hogy a két kor­mány között jobb viszony jöhes­sen létre. Washington nov. 21-én vála­szolt. Cáfolja a vádat és rámutat : arra, hogy a mai magyarországi ! kormányzat az Egyesült Nemze- I tek chartere és a békeszerződés I megsértésével tartja fenn ural­mát s amíg ez a helyzet fenn-áll, a diplomáciai viszony nem lehet I barátságosabb. A jegyzék nyilvalóan a sza­bad választások és egyéb pol­gárjogok hiányára utal. De a magyar kommunisták 1956-ban behivták az oroszokat és sok ezer magyart leölettek a tankok­kal és gépfegyverekkel, csak azért, hogy ne legyenek szabad választások, a népakarati több­ség ne érvényesülhessen. Wash­ington válaszjegyzéke azonban fogatlan, beéri a magyar nép jog­­fosztottságának, az E. N. charter és a békeszerződés semmibevéte­lének megállapításával. Egyebek­ben tűrni látszik a bitorló kor­mány létét. Kivált az 1956-os szabadságharc után a jegyzék enyhe, toleráló alap hangja ide­jétmúltnak érződik és a buda­pesti kommunista kormány el is dicsekedhet, hogy Amerika az 1956-os rémségek dacára meny­nyire kerül vele szemben bár­mély erélyesebb fellépést. Sem­mi válasz is jobb lett volna, mint az ilyen lágy furulyaszó! A szövetségi bíróság letiltotta a Bethlehem Steel és Youngstown Sheet egyesülését A Bethlehem Steel Co. 1956-1] ban nyilvánosságra hozta, hogy I, egyesülési tárgyajásokat folytat! , az ország hatodik legnagyobb acélgyárával, a Youngstown Sheet and Tube-bal. A Bethle- 1 hem Steel az ország acéltermelé- * sének 16, a Youngstown Sheet 5.£ százalékát produkálja. Az egye-j' sülés esetén együtt csak 2 1 száza- ! * lék volna egy kézben, mig ezzel I szemben az ország legnagyobb i acélipari vállalata a U. S. Steel 1 j a U. S. acéltermelés 30 száza-1 . 1*1- '1*1* j I lekat produkálja. I egyesülés ellen pert adott be az ' ant' (rust törvény (Clavton Act) 7-ik pontja alapján, amley azon cimen tiltja az egyesüléseket, tjogy révükön szűkülne a szabad r verseny az illető iparágban. f New York Cityben, a U. S. I District Court Houseban mult léten Edward W'einfield szövet­égi biró elutasító ítéletet hozott •z ügyben. Az indokolás többi közt ki­­nondja, hogy az egyesülés meg­­ngedése esetén más cégek is orra egyesülnének egymással és gy az acélipari verseny igen le­­zükülne. Arthur B. Homer, a Bethlehem iteel elnöke úgy nyilatkozott, iogy még nem határoztak ar­­ól, fel11 k' e a szövetségi supreme legfelsőbb bíró-I Ez n.c5lepctést keltett, mert I eddig biztosnak látszott, hogy a Ikét vállalat nem nyugszik meg Weinfield biró Ítéletében. Ha I mégis felebbeznének, a Supreme Court döntése nem várható 1 960 HAZATt» ,<JK SORSA Több hazaté :rt fiatal magyc iunak közveti énül a Magyaroi zágra visszaé rkezése utáni ide jen nem törtér it semmi baja. — ügyeseket még a régi munkahe yükre is vissz; Ivettek. Most érkeze tt jelentés szerir izonban néhái ny hónappal ké őbb váratiani il elbocsájtotta iket. Az elf jocsájtottak közii öbbet letartózt attak és néliánya i kistarcsai » internálótáborb lüldtek. MásolefoSorsa ismeretlen------------O«/-------------------­'ONTOS TŰI ÍNIVALÓ ROK KANTSÁGI DÍJBAN RÉ­­SZESÜ LÖKNEK Az Allentow ni Körzeti Socia security Hivata 1 ( 1 1 6 N. 8t! it., Allentown; 1 igazgatója, Er ön W. George közli, hogy 50— )5 év közötti r okkant munkásol lozzátartozói 1958 szeptembe ita szintén ré» .edhetnek kifize ésekben, ha ( 1.) a rokkan nunkás gyerme kei 18 éven alu fannak, (2.) h a a gyermek i: okkant, 1 8 éve s vagy magasabf torban feltéve, hogy 18-ik élet íve előtt lett re ikkant (3.) a fe eség, ha 62 ér rés vagy idősebi: (vagy. az eltart ott férj 65 éver elüli korban), ;(4.) a feleség he Í2 évnél fiatala bb, azon esetben, iá igény jogosi ilt 18 éven alul (vagy rokkant 18 éven felüli) gyermeke van. Kifizetések ct iák akkor történ­hetnek, ha azol tat kérelmezik.— Rokkantak, akii .et a fentiek érin­­enek, azonnal lépjenek üssze­­eöttetésbe a Hivatallal a fenti :imen.---------r* r»r*— --­SRÁCÉ ÉS RAINIER AMERIKÁBAN Rainier mon coi uralkodó her­­:eg és felesége, az egykori Grace <elly filmsztár egyhavi Iátoga­­:ásra U. S.-be érkeztek. Első ut­­uk New Yorkban a Loyolai Szent Ignác r. kát. templom szentmiséjére vezetett, melyen Zirace szülei, Mr. és Mrs. John 3. Kelly Philadelphiából és más okonai is résztvettek. Grace Kellynek egy leánya és így fia van és boldog házasság­ban él férjével. A filmhez való nsjgjférésir« nern gőndól A BETHLEHEMI MAGYAR ÁG. EV. EGYHÁZ 30 MOST VASARNAP, NOVEMBER 30-ÁN LESZ A bethlehemi Magyar Ág. Hitvallású Evang. Egyház most ünnepli megalapításának 30 éves évfordulóját. Az alapítást 1928 január 22-én mondották ki 50 személy jelenlétében. Jelenleg az egyházközség 349 lelket számlál. A vasárnapi iskolába 150 gyer­mek van beíratva és 120 rend­szeresen látogatja. Az egyház fejlődésének nagy eredményei oroszlánrészben Nt. Ormai János lelkész működésé­hez fűződnek, aki évtizedek óta nemes hazafias magyar közéleti munkát is folytat, a legutóbbi években, mint a bethlehemi Egy­házak és Egyletek Nagybizottsá­gának köztiszteletben álló elnö­ke. Nt. Ormai János e hónapban ünnepli annak 25-ik évforduló­ját, hogy az egyházközség lel­késze lett. Emellett vasárnapon­ként ellátja az allentowni luth. magyar gyülekezet egyházi szol­gálatát. Az első szertartásokat a vend lutheránus templomban tartot­ták, Az építést 1928 áprilisban határozták «1. A Suté St, és 4thj Streetnél lévő telket, melyen a templom jelenleg is áll $2500 dollárért vették a Ministerium of Pennsylvania Mission Boardtól kapott kölcsön segélyével. A Nagy Ferenc építész tervei sze­rint templom építkezéssel az egy­ház 1929 március 24-én tartott gyűlésén a Peters and Marshall céget bízták meg $33,958 áron. Az anyagi alap nagyrészt ado­mányok révén teremtődött meg, de jelzálog kölcsönt is kellett igénybe venni. Ugyanakkor meg­nyílt a vasárnapi iskola is. Nt. Ormai 1933-ban vette át az egyházat mint Nt. Pottscaha­­cher István utódja. Az egyházközség kettős ünne­pe alkalmából úgy a hívők sere­ge, mint a Lehighvölgy magyar­sága szívből kíván a 30 éves fennállás után még sok boldog jubileumot és igaz tisztelettel és szeretettel adózik Nt Ormai Já­nosnak -.így vallási •■unt át alános közéleti téren kifejtett, odaadó, nagy munkájáért, a negyedszáza­dos fáradozása áldásaiért. WALTER ULBRICHT A BÁB­­KORMNY ELISMERÉSÉRE akarja kényszerí­teni A NYUGATOT Ulbricht keletnémetországi el­ső párttitkár egy nyilatkozatban hangsúlyozta, biztosra vehető, hogy a Szovjet a legközelebbi napokban átadja a keletnémet kommunista kormánynak a ber­lini szektora közigazgatását. Ha, mondotta Ulbricht, a nyu­gati hatalmak továbbra is szabad forgalmat akarnak az orosz szek­toron keresztül a városba vezető országúton, a keletnémet kor­mánnyal kell tárgyalniok. A nyugati szövetségesek tud­valévőén nem ismerik el ezt a bábkormányt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents