Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-10-24 / 43. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési ellj egy évre..............,. $5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Matter May 18, 1933, at the Poet Office at Bethlehem, Pa., uncnr the Act of March 3, 1879’ . AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,43-ik szám EETHLEHEM, PA., 1958 OKTÓBER 24 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR • EISENHOWER KAM­­J PÁNYBESZÉDE ij Eisenhower elnök okt, 20-ái :; választási beszédet mondott Le ■ Angelesben. A szokott kampán; • módszerekkel támadta a demo kraíákat és “radikálisoknak" ne • | vezte őket. Ugyanakkor az:nbar kifogásolta, hogy sokféle néze. tekböl áll a párt. Eisenhower a beszédébe; ' Knowland szenátor kormányzóvá j választása mellett agitált, akiről | ismeretes, hogy a ' Right to j Work" hangzatos nevű, de union ! ellenes törvényjavaslat mellett ' exponálja magát.---------------ooo---------------­GYÁSZÜNNEPÉLY A MAGYAR HÁZBAN Október hó 26-án, vasárnap d. u. fél 3 órai kezdettel a Nagy­­bizottság rendezésében, a Ma­gyar Ház nagytermében 1 848 október 6 1 10-ik és 1956 októ­ber 23, 2-ik éves évfordulóját ünnepeljük. Bethleh em és környéki, Lehigh völgyi magyarok! gyászünnepély ez, melyet belülről fel-fel törni akaró zokogás, a forradalomban harcoló és hősi halált halt kis gyermeket sirató apa, anya: az anyát könnyező apa és gyermek; az apát sosem elfelejtő feleség és gyermekek, könnypatakja kisér, a megcsonkultak komor bénasá­gával, a testvérek, testvéreket való visszaáhitozásával, a sza­badságharcban résztvevő börtön­ben sínylődök s Budapest tereit és utcáit betöltő sírhelyek me­­mentojával. Fentről, a hadak út­járól az 1848 október 6-i ismert s 1848 névtelen vértanúi s tör­ténelmünk során, a harcmezőkön elvérző -milliók néznek le ránk, utódjaikra, élő magyarokra. Vér, könny, gyász, üszkös ro­mok, a harcok fülsiketítő halál­zenéje kisérője gyászünnepélyünk nek. Az igazságért, a független szabadságáért harcoló, sokszor megtizedelt, hős kis magyar, nemzet ünnepel velünk odahaza, drága hazánkban, Magyarorszá­gon. Igazunk az égre kiált isteni és emberi igazságszolgáltatásért. Emlékezteti a világ, keresztény emberiségét, mely az októberi Eisdrey püspököt Mind­­szenty helyettesét elmozdították A magyarországi kommunista kisebbségi kormány elmozdította állásától Endrey Mihály püspö­köt, aki Esztergomban Mind zen­­ty bíboros egyházmegyéje ügyeit vezette. Dobi István a népi köz­társaság “elnöke” rendelte el elcsapatását. Szentszeki körökből jelenti a Reuters ügynökség római tudó­sitója, hogy a Szentszék nem is­meri el Endrődy lemondatását, mert a magyar kormánynak nincs joga őt elmozdítani. Szeretetteljes ünnepséggel és bankettel iktatják be Nt. Dr. Nyáryt lelkészi hivatásába Nt. Dr. Nyáry Miklós között Earl E. Schaffer városunk magyarbarát polgármestere is felszólal és a bankett a Lehigh­­völgy magyarságának szép test­véri találkozója lesz. Részvételi jegy csak $2.50. Az egyházközség népe, de a bethlehemi magyarság többi ré­sze is, amely hamar megismerte dr. Nyáry papa s emberi értékeit, készül az ünnepségre, hogy biz­tosítsa dr. Nyáryt arról a szeré­téiről, melyet máris annyira ki­érdemelt. Dr. Nyáryt szerették az óha­zában is, Budapesten, ahol a tár­sadalmi élet egyik vezető egyé­nisége volt, mint a budapesti törvényhatóság egyik kiemelke­dő, köztisztelt tagja és kétségte­len, hogy a bethlehemi magyar­ságnak nagy nyeresége, hogy el­jött közénk és egyházi tisztsége mellett közéletünkben is üdvös szerepet játszik. A beiktatáshoz gratulálunk és örvendünk, hogy ezáltal is szorosabbra fűződik a kapcsolat közte és a Lehighvölgy magyarsága között és növekszik a remény, hogy sokáig fogja kö­rünkben kifejteni papi és közéleti munkásságát, hívei és egész ma­gyarságunk áldásos javára! A bankettre lehetőleg október 25-ig kérnek előjegyzéseket az egyházközségnél vagy telefonon UN 7-2943 alatt, hogy minél jobb helyet tudjanak, biztosítani. November másodikén egy ér­demes papot és kiváló közéleti férfiút fog ünnepelni nemcsak Bethlehem református magyarsá­ga, de helyi kolóniánk is, mert múltjával- és eddigi bethlehemi tevékenységével méltán rászol­gált. A bethlehemi Első Magyar Ev. Ref. Egyházközség aránylag rövid ittléte alatt is sok szivet megnyert, népszerű lelkipászto­rát, nt. dr. Nyáry Miklóst fogják hivatalosan is beiktatni lelkészi méltóságába, melyet a hivők és a bethlehemi magyarság őszinte örömére oly nagy hivatottsággal tölt be. Az egyházközség világi veze­tői, Szilágyi József elnök, Sülé Pál alelnök, Mikisits Ferenc tit­kár és Krnetz Antal pénztáros rendezik az ünnepséget és a templomi ünnepi szertartás után az egyházközség nagy napja Nt. dr. Nyáry és a Nt. Asszony tisz­teletére rendezendő bankettel fogja elérni hangulatos, méltó be­fejezését. Az egyházi beiktatási szertar­tás délután öt órakor kezdődik a templomban az egyházkerület el­nöke Nt. Böszörményi István és a keleti egyházmegye más vezető lelkészeinek diszes részvételével. Utána lesz a bankett félhét óra­kor a templom melletti társasági teremben, ahol az ünnepi ven­dégpapok és más egyházi és vi­lági kiválóságok. az utóbbiak , szabadságharc napjaiban a szov­­jet kolosszus elleni Dávid-Góliát harcunkban, a hősiesség iránti . csodálatában velünk úszott a j mámorban s figyelmezteti a lel­kesedő és lekesitő riporterek; politikusok, kis és nagy emberek seregét: ne feledjenek! Ne hagy­ják el azt a népet, melyet ők maguk nevezték ki akkor legel­sőnek, ne hagyják a következmé­nyeket egyedül viselni, avagy úgy gondolják már nincs benne ak­tualitás? A forradalmi szabadságharc Magyarországon kívüli volt lel­kesítői ne változtassanak szere­pet, s ha akkor fürödtek egy kis nép igazságáért küzdő elét-halál­­harca dicsőség sugarában, -most miután sorsuk még sötétebb, az árnyoldal sötétsége ne riassza, ne rettentse el őket, hanem az elő­ző okokból segítsenek könnyíteni a következményeket, ha erőtle­nek megszüntetni azt! A tárgyaló asztalok kényel­mességében elhangzott beszédek, megvétózott javaslatok mit sem változtatnak. Tettek kellenének, azokra volna szükségük az ott­honiaknak. Ez nemcsak Magyar­­ország, hanem a szabad világ érdeke is. Az engedmények, a bátor fellépés első idejű, de ké­sőbbiekben elvesztett előnye csak újabb pozitív tápjai a tel­hetetlen és megállíthatatlannak látszó falánkságnak. A szabad világ összefogása és egysége, a gazdasági és politikai vezetésért való versengés félretevésével volna a kivezető ut. A szabadság igen értékes és felemelő, de igazi értékére csak a rabság döbbent rá igazán! A kegyeletes gyászünnepély műsorán Franci8 E. Walter ur, a magyar ügyben oly sokat segítő és barátian tevékenykedő, a me­nekülteket oly hiven támogató kongresszusi tag, Earl Schaffer ur, polgármester a -magyarok kedves barátja, Orami János nagytiszteletü ur, a Nagybizott­ság elnöke, Hóka Mihály a Sza­badságharcos Szövetség Közpon­ti Titkársági tagja, Szolga Miklós szerepelnek a nap meltatasaval, énekszámok, szavalatok, Gál Jó­zsef: Szülőföldünk szép határa c. filmvetítése következnek. Be­lépődíj nincs. Vegyünk részt mindnyájan e gyászünnepélyen, kifejezve, mi nem felejtettük el s élő tanúbi­zonyságai, s akarói vagyunk egy szent eszmének: a szabad és füg­getlen Magyarországnak. Szolga Miklós, Sajtótitkár TILQS GYÁSZOLNI OKTOBER 23-ÁN Budapesten “államellenes te­vékenység” címén letartóztatták Fekete Sándor 35 éves újságírót, a Népszabadság pártnapilap volt belső munkatársát és Merei Fe­renc volt iskolaigazgatót, aki a nemzetr tudományok tisztele­tét követelte az iskolai nevelés­ben. Az ügyvédek között politikai megbizhatóságuk ügyében indí­tott tisztogatás során 5 5 0-től megvonták az ügyvédi gyakorlat jogát. Szigorú rendelkezések és fi­gyelmeztetések történtek, hogy október 23-án senkise merjen tüntetni, gyászruhában megjelen­ni az utcán, gyászzászlót kitűzni, mécsest gyújtani az ablakba vagy fekete karszalagot viselni. AZ ACÉLIPARI JAVULÁS Az acélipari szaklapok jelen­tése szerint az acélgyárak foglal­koztatottsága továbbra is javul és az év hátralevő részére azt jósolják, hogy a gyáraknak a termelőképességük 75—78 száz­aléka erejéig lesz munkájuk. Október 26-án Standard Time veszi kezdetét Most vasárnap,, október 26-án Standard Time veszi kezdetét s így az órákat vissza keli igazi­­tanunk *fy órával EZ OXTÓBER-VÉGI napok­ban fordul negyvenedik eszten­deje, hogy az Osztrák Magyar Monarchia összeomlott, mert a.2 első világháború a központi ha­talmak bukását idézte fel. Negyven esztendő kortársi vi­szonylatban nagy idő, kivált ha oly sok és nagy esemény történt alatta, mint 1918 és 1958 között. Ma már kétségtelenül tiszta szern­mei lehet látni azoknak az idők­nek sok eseményét, amelyeket a Horthy korszak olcsó propagan­dája meghamisítva, elferdítve igyekezett belevinni, sőt nagy mértékben be is vitt a magyar né­pi köztudatba. * * » EGYIK nagy hazugság az volt, hogy T rianonért és a magyar tragédiáért azok a demokratikus magyar politikusok és újságírók felelősek, akik az első világhá­ború alatt tevékenyek voltak. Az igazság az, hogy ezek ab­szolúte nem rajongtak világhábo­rú kitöréséért, mert elvi ellensé­gei voltak a háborús embermé­szárlásnak s tisztában voltak az­zal is,hogy Magyarország a hábo­rúval semmit sem nyerhet, ellen­ben mindent kockáztat, mert az országban régóta az oroszok nyugati terjeszkedési ambícióitól pénzelt nemzetiségi agitátorok végeznek nyilt és suttogó bom­lasztó és alaáknázó propagandát és ha a háború Magyarországra kedvezőtlen fordulatot venne, a fellazult helyzetet a saját személyi «és nemzetiségi érdekeik számára irgalmatlanul törekednének ki­használni. Nem kellett nekik a háború azért sem, mert a legrosszabb időben jött a magyar demokrá­cia megteremtésének, az általá­nos titkos választójognak és azon reformoknak (földreform stb.) szempontjából, melyek egy álta­lános választójoga parlamentben végre napirendre kerülhettek vol­na. Tisza István féltette a ma­gyarság szupremaciáját az általá­nosa választójogtól, de azt hát­ráltató politikájával csak fegyvert adott a nemzetiségek és egyes, őket támogató, nyugati, politikai Írók kezébe. Ezek között nem egy olyan is akadt aki szerint Tisza a nagybirtok hatalmát fél­tette az általános választójogtól. A demokratikus ellenzék vá­lasztójogi harca azonban mind inkább tért hódított és 'ha nem jött volna közbe a háború, mi­hamar döntő stádiumba került volna. • » » ADY Endre a háború kitörése­kor a háborút mélyen elitélő ver­seket irt és ha jól emlékszem, hu­manista szellemű magyar Írók közül csak a kabaré konferen­­sziévá lett Nagy Endre lelkese­dett reklámból azért, hogy a trialista Ferenc Ferdinándnak és csehszármazásu hitvesének két­ségtelenül páratlanul gaz meg­öléséért embermilliók vágóhidra küldésével kell "elégtételt” sze­rezni, tekintet nélkül arra, hogy sem a soknemzetiségű Monar­chiának sem Magyarországnak egyáltalán nem volt érdeke a háború. A cári Oroszországnak volt érdeke, amely a trónörökös elle­ni merényletet is megrendezte és komoly történelemirók (Trevor1 Rope, stb.) szerint Németország akart háborút, Vilmos császár és a német vezérkar nem fért a bőrébe. Rá kényszeritették Bécs­­re a hadüzenetet. Nem engedték, hogy Ausztria-Magyarország be­érje a vizsgálattal és a bűnösök megbüntetésével. A magyar parlamentben a hangadó politikusok, köztük nem egy aki egy egész életen át a függetlenségi és 48-as politika képviselői evolt, áradozó sza­vakkal köszöntötte a háborút és még oly nagyhatású szónok is, mint gróf Apponyi Albert "Vég­re!" felkiáltással kezdte a had­üzenetet lelkesen üdvözlő beszé­dét I a vesztett há *°ni csődtömegé mint uj korm' ’>■ Bécs -még z utolsó pillana ban is megpi hálta megóvni 1 magyar ariszt krácia csztalyh: i tál-mát és arr már mindenl ajkán Károlyi 'eve lebegett'mir i végső reménj mint aki ellet i zéki létére ne felelős a háborít ért és közel c vés elnyujtásaér Hadik Jánost evezte ki minis; terelnökké. I dikot, aki kiss demokratikus, a néppel kom promisszumot cereső politiku volt, de nem éggé népszerű é távolról sem annyira népbará mint Károlyi. Ez a feuda üst mentő kiser let is hozzájá lt a forradalon kitöréséhez. K“olyit végül kine vezték, de so! i már ekkor sej tették, hogy j b lett volna nen vállalkoznia, j ért az Entente i jegyzékében u yan fórradalomr: hívta fel a me Y31' népet is, d« aztán cserben igyta a nép kor mányát és az rszág kétharmad: elvételével be kergette az elke seredett ország t 3Z akkor Orosz országból jött elelőtlen, izgág; kommunisták ; cájába. Az akko ri szélsőjobbo 1®1 legszélsősége sebb politikai - jságirója, Lendva István a kése- ’bi^ képviselő ugj üdvözölte Kur Béla kommünjét mint dic°ő d:s- visszavágást a. ország ké: , iada átadását fel parancsé : jegyzőkre. Károly ' ^ volt hajlandó el fogadni ezt a jegyzéket (enne! hiteles részlete; történetét meg Írtam az Ame- Magyar Nép szava 194 ' ' naptárában, Kút Béla ikommünj ’ 25 éves évfor dulója alkalmi* ?1 irt 40 oldalai cikkben) és ;v romantikából no meg a rC. atanacs ágyúzás sál fényé ^etelesere atadtí a hatalmat a szervezett munka soknak", ’ ők többet tud nának eHrni *mzetközi össze köttetéseikKei. De Kun3<?s rövid és mindé: realitás nélküli, hatalomra kerü lése csak arra volt jó, hogj visszahozza Horthy Miklós sze mélyében a feudalizmust é: reakciót és negyedszázaddá meghosszabbít sa azok uralmá Magyarország c n. Horthy Miklós Szegeden ül és várta, hogy a románok legyőz zék az ellenük háborút kezdet Kun Béla munkás hadseregét : aztán, amikor már a románol mindent elintéztek, bevonult Bu dapestre Ó3 noha közben el múl a háboruvesztést követő idői aléltsága tiz hónappal későbl “unzsenirt” a.áirta Trianont. Az iskolai történelemkönyvek be pedig belekerült a mese, hog; Horthy seregeivel legyőzte í “bűnös Budapesten” és az or szágban mutatkozó fegyverei “vörös ellenállást” fis kényteler volt aláirni T rianont. mert Ká­rolyi “elárulta az országot” az zal hogy elmulasztotta, hogy a háborúból óriási csalódás é: Bécsből kezdett bomlasztás utár hazatért maradék magyar katon sággal szembeszálljon Anglia Franciaország, Olaszország és a; Egyesült Államok egyesített győ zelmes haderőivel. * A MONARCHIA 40 éy előtt háborús összeomlása egyéb, ma is aktuális vonatkozású problé­mái történelmi tárgyilagossággá való tisztázásának szintén sorál éjtjük. r- °­--------ooo-------------­MEGSZÜNTETTÉK A “HU­SZONEGYES” QUIZ­­PROGRAMMOT A NBC televíziós állomás meg­szüntette az országszerte nagyor népszerű “Twenty One’ Quiz­­programmot, amelyen tudvalé­vőén hatalmas összegeket leheteti nyerni tudományos ismeretekei feltételező kérdések helyes meg­válaszolásával. Az utóbbi időben mind töbl gyanú merült fel, hogy előzetes összebeszélések történtek egye­sekkel azok közül, akik nagy összegeket nyertek, úgy hogy ezek előre tudhatták a kérdési és helyes választ. Az ügyészség is foglalkozott a gyanúsítások ügyével. , v Hasonló okból a többi nagy­­összegű 'Quis-programmok nép­szerűsége is csökken és alkalma­sint azok is végüket járják. I de annál inkább a politikailag : kevésbbé tájékozott és négy és fél éven át győzelmi hírekkel traktált szélesebb tömegek előtt, j Becsapottnak érezték magukat és: I megcsufoltnak a háborús • vérál­dozatokat. Ez magában is forradalomra' vezethetett volna, de a parlamen­ti gyakorlat nélküli munkások j és földnélküli zsellérek elkese­redése a háboruvesztés tényétől1 | bátorítást kapott éss felbátorod-' j tak azok a kuruez 48-as elemek­­j is, akik harasudtak Bécsre és­­szem elől tévesztették, hogy azj integer Magyarország és az ural-! i kodóház léte 1867 óta szorosan' összefügg egymással, az előbbi is' szörnyen megsínyli, ha az utóbbi elbukik a háborúban. Emlékszem, I a forradalom október 31 -i kilö-j résekor a pesti Astoria szálló j előtt az egykori aktiv tisztek vol-j tak a leghangosabbak a forrada­lom éltetésében. A forradalom azonban kapott sokkal erősebb indítékokat is. Aj . bécsi kamarilla valamelyik agya-.! lágyult bölcsének kezdeményezé­sére a fronton hivatalosan desza­­vaztatták a katonákat, akarnak e' ‘tovább harcolni ? Közölték velük, hogy a Mo-' narchia feloszlik és igy maguk dönthetik el akarnak e továbbra is résztvenni a háborúban. Per-J sze a jólértesült olaszok az igy tá| madt fegyelemlazulást kihasznál- j ták, támadtak és ekkor, már az úgyszólván felbomlott osztrák magyar hadsereggel szemben aratták legnagyobb győzelmei-j két, köztük a “híres” vitt^r-y ! venettoit is, amelynek napja ma 1 is nemzeti ünnepük. | * * " A forradalmat igazá-J ban azonban nem is -bent Ma­gyarországon, nem az újságírók és demokratikus politikusok és nem is a 48-as Petur bánok indí­tották el, hanem maga a Nagy En tente, amikor Bécs fegyverszüneti kérelmére azzal válaszolt, hogy nem tárgyal a kormányokkal, hanem csak magukkal a népek-. kel. ^ j Ez felhívás volt a lázadásra és j az meg is kezdődött, először Csehországban, majd a Monar­chia más nagyvárosaiban és okt. 31-éré megérkezett Magyaror­szágra is. De már október 24-én a ma­gyar parlamentben Bállá Aladar 48-as képviselő bejelentette, hogy a horvátok fellázadtak, kimondták az önálló Horvátor­szágot és elfoglalták Fiúmét. Másnap Bécs utasítására Hor­­th. Miklós, a flotta főparancs­noka kardcsapás nélkül atadta az Adrián horgonyzo flottat a laza­dó horvátoknak. Bécs kerülni akart minden vérontást, ami az annyi sok véráldozattal járt há­ború elvesztése percében fölötte érthető volt, de egyben szinte bele tuszkolta a magyarságot és a Monarchia többi népeit a forradalomba. Történelmi groteszk komédia, hogy utóbb épen a flotta átadó Horthy rezsimjének házi ujsági­­rói vádolták, a demokratikus po­litikusakat és újságírókat az összeomlás elindításával. * * « UGYYANEZEK vádolták Já-i szi Oszkárt is, hogy ő az oka Magyarország feldarabolásának holott amikor Jászi 1918 novem-i bér 13-án Aradon a roman az erdélyi románokkal tárgyalt és “keleti Svájcot", dunai federá-j ciót ajánlott fel nekik, az arseábaj nevettek, és kérkedtek, hogy| szövetségeseik és ennél fogva ők is győztek, nem bolondok a há­­boruvesztett magyarokkal tovább együttélni, amikor megkaphatják maguknak Erdélyt, csak kérniök kell. Jászit a magyar közvéle­mény mindig semmibe vette, sj amikor jöhetett, már késő volt. És pérsze fő-bünbakknak Ká-| rolyi Mihályt tették meg, aki kor- i -I «lányának tagjaival együtt elég i paiv volt ahhoz, hogy vállalja , Tisza István a koronatanác- ban ellenezte a hadüzenetet, c r ezt utóbb abbahagyta és előljá i a lojalitással való tüntetésben. Amikor Károly király, mint demokratikus fejlődésnek utji- álló korszerűtlen politikust fé i! reállitotta, ugyancsak tüntetőéi t mint ezredes, kiment a frontra . ezzel a nemzet szempontjáb«- történelmileg értéktelenitette ke;- deti háború ellenes alibijét, ami i lyet egyébként a háború ala -| önmaga is gondosan titkolt. : Örökké titokzatosak marac t nak utolsó szavai, amelyek«- 1918 október 31 -én, a forradc lom kirobbanó hevében két« elemektől történt megyilkoltat.É sakor mondott: “Ennek igy ke rl lett történnie!" 5 Azt akarta e mondani ezze . hogy mindvégig ellenezte a hí .! borút, de nem hallgattak rá i | ezért következett be az összeorr J lás? És talán azt is, hogy mé . I jóval előbb, talán Amerikának . háborúba 1917 április elsejé . történt belépésekor ki kellett vo . na lépni Németország gyámságé . ból és külön békét kötni a Mc . narchia vagy legalább is az int« : ger Magyarország megmentébe : re? 1 Mindez örök titok marad. / ; világ sohasem szerzett tudomás . j Tisza háború ellenességéről, he : lőtt Magyarországon politikai é L újságírói körökben már 191 !' végén ismeretes volt Masaryk é i Benes amerikai aknamunkája, se ! azok a Csehországban terjesztet . térképek is, amelyeken nagy ve nalakban már akkor rajta vol Magyarországnak az a felosztása , amely Trianonban bekövetkezetl . | Örök titok marad az is, Tisz . miért nem mondott le a hadüze ! net után s miért hallgatott -mind végig, ha valóban mindvégig há . boruellenes volt azzal a céllal hogy Magyarországot és esetle: . a Monarchiát megmentse? | Sikerült volna e megmenteni nagyon kérdés. Az 1946-o második Trianon Páris környék béke bűnösei még Teleki Pál ön gyilkosságát, e legnagyobb egyé ni áldozatát, mellyel az által helytelenített háború ellen törté nelmileg akart tiltakozni a vilá; előtt, sem vette tudomásul a te rületi kérdéseknél, nem is azólv: arról, hogy a Nyugat képviselő előzőleg Yaltában egyoldali ( Szovjet-kommunista megszállás fogadtak el, amiről előre lehetet tudni, hogy végzetes lesz. Perszi Teleki elfelejtetőséhez hozzájá rult_az 1944 okt. 15-i puccsis táknak Hitler régóta reménytelel háborúja melletti, végsőkig va'i csatlósi kitartása... * * * TISZA ISTVÁN október köze pén általános megrökönyödése egy szimpla mondatta! bejelen tette a parlamentben, hogy : háborút elvesztettük. Nem ő vol akkor miniszterelnök, Wekerl Sándor állt a kormány élén s fel szólalására szükség sem volt ki vált nem abban a formában ahogy a rémhírt bejelentette. Egyetlen szót sem mondot ezúttal sem arról, hogy ellenezi« volna a háborúba lépést vágj hogy Amerika belépése után kü lönbékéért exponálta volna ma gát a kulisszák mögött. Szokot I ridegségével beszélt arról, hog; a háborút elvesztettük. Pedig e; lett volna a nagy alkalom, hogj nyilvánosságra hozza, a világ eh tartja, hogy mint Magyarország nak a háború kitörésekor vol miniszterelnöke, nem akarta ez a háborút s hogy, be akarta fe jezni, legkésőbb, amint Ameriki a belépésével eldöntötte a han sorsát. Bulgária szeptember-végi ki ugrása délről megnyitotta a fron tot az Entente seregnek (fran ciák Franchet D’Esperay tábor nők vezetése alatt) s az akkor helyzetben már látszott, hogj ezzel végzetessé vált a szövetsé gesek helyzete. Tisza bejelentés« tehát a politikai hozzáértéssé i bírók számára nem volt meglépő

Next

/
Thumbnails
Contents