Bethlehemi Hiradó, 1958. július-december (36. évfolyam, 27-49. szám)

1958-07-25 / 30-31. szám

I----------:— Függeű<r^Veek\y Vlunga^oad sttcet , jews . A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. S*#« Lehigh Valley. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAB—SZELLEMÉBEN AMERIKA' MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre..................$5.00 BETHLEHEM 0NGARIAN NEWS Entered as Second Class-'-ter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa/flc^r the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year........................ $5.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam, 30—31-ik szám BETHLEHE,' PA., 1958 JULIUS 25 Egyes szám-- ára 10 cent KRUSCSEV julius 19-én dél­után, amikor a középkeleti krízis tetőpontjához közledett s e sorok Íródnak, javaslatot tett, hogy keddre, julius 22-ére üljön össze a sokat emlegetett, sokat sürge­tett Summit konferencia. A ja­vaslatot megküldte Eisenhower elnöknek, MacMillan angol, De Gaulle francia és Nehru indiai miniszterelnöknek, ugyszinté Hammarskjoldnek, az Egyesült Nemzetek főtitkárának is. A kon­ferencia színhelyéül Genfet ajánl­ja, de persze Washingtonba is hajlandó elmepni, hiszen ze régi vágya. . . Kruscsev először maga ez ka­varta fel a helyzetet, aknamun­kájával a háború meredélyének szélére juttatta el a világot és most felveszi a békebarát masz­kot, hogy ő még az utolsó pilla­natban is hajlandó megmenteni a békét, — persze a saját feltéte­lei, céljai vonalán. Köpedelem! És nem csoda, hogy Nyugaton hűvösen fogadták és propagan­da gesztusnak minősitették ezt a fogását. De e percben nem tudhatni, nem e lesz mégis vala­mi belőle és visszafojtott lélek­­zettel lessük, mit hoz a. követke­ző óra. . . * » * WASHINGTON ígéri, hogy azonnal megfontolás tárgyáva teszik Kruscsev javaslatát s meg­jegyzi, hogy fő az, hogy Le­banon függetlensége biztosítva legyen. Megvalljuk, az egész idő alatt tragikomikusnak tartjuk, hogy Lebanon van a hangsúly az Egye­sült Nemzetekbe n s azonkívül I még Jordánon .„ahová angoll haderő ment, támadás esetére I segítségül, — nem pedig Irakon, j hol befejezett tények állnak’ fenn: egy sötét puccs, amely ] azzal kezdődött hogy megölték a j fiatal Faisal királyt és több miniszterét, tanácsadóit. Kikiál­tották a köztársaságot és Krus­csev és Nasser azonnal siettek j elismerni a gyilkos uj rezsimet. Kissé nagyon is szégyenletes, — mert az intelligens emberek látják, mi történik és fejüket csóválják, — hogy a csöppnyi I Lebanonért majd meg szakad a' szivünk, de a 43-szor nagyobb' területű Irákról, a világ - egyik, legdusabb termő területű orszá­gáról, amely amellett olaj forrá­sokban is páratlanul gazdag, az egykori Mezopotámiáról, amely állitólag a Kanaán volt és ott . volt Eden Kertje is, úgy hallga­tunk, mint csuka a vízben, ho­lott ez a legsötétebb fejezte a j Középkeleten folyó erjedésnek. ' Lféiamerikában és m-.sutti zugállamokban sűrűn megölik az államvezetőket és lehetnénk ke­­vésbbé izgatottak is, hiszen az arab nemzeteknek joguk van az összefogásra, — ha nem volna ; bőségesen ok a gyanúra, hogy j Nasser, aki ennek az arab nacio­nalista és fájpolitikai ‘‘újjászüle­tésnek” a vezére csupán eszköz- j embere a Szovjetnek, amely arra j akarja felhasználni, hogy egyesit­­se ezeket a kis arab országokat, . — s Nasser ezt teszi most! s— , hogy végül majd együtt egy cso­móban könnyebben, egyszerüb- j ben bolsevizalja őket. A Szovjet ( végül kifacsart citromként akar­­ja a szemétdombra hajítani az j arab faj nacionalizmust Nasserrel együtt. t * * * { A N. Y. TIMES szerint a U. S. i és szövetségesei nem akarják bolygatni, az iráki puccsot és a r Nasser- és Szovjet barát elemek ( ottani hatalombakerülését, amig i Iráktól továbbra is kaphatnak < olajat. A Nyugat jó valutát ad : az olajért és a hírek szerint az i iráki közhatalom uj gazdái erre kegyesen hajlandók is, legalább egyelőre. Magyarországra gondolunk és arra, hogy a vér, a kiöntött vér és az olaj... A többit már tet­szik tudni, felesleges ugyebár folytatnom? De mi van a feltartóztatási politikával? Eisenhower és Dul­les 1952-ben ‘‘békés felszabadu­lási politikát” hirdették, de tudo­másul vették Indokina és egy­­részének és némely kis Pacific szigeteknek a kommunizmus ja­vára történt elvesztését és most a Trumantól örökölt feltartózta­tási politikán is nagy rést ütné­nek, ha végleg tudomásul ven­nék, hogy Irak kommunista befo­lyás alá kerül. Állitólag (rákban csak fiatal nacionalisták kerültek hatalomra, nem kommunisták. De nem alap­talan a gyanú, hogy ők csak elő­retolt sakkfigurák, balekok az agyafúrt kommunista tervek mozgatóinak kezében, akik át­menetileg megnyergelik az arab nacionalizmust, de céljuk a Kö- j zépkelet, az olaj-paradicsom bol­­sevizálása, ami a világ bolsevizá­­ló tervek szempontjából belatha­­tatlan fontosságú és hasznosságu volna. . . | Valahogy az az érzésünk, hogy az arab nacionalista felbuzdulást! is úgy adják be a világnak, mint annakidején sokan a nemzetközi! politikában a kínai kommunisták- j ról is úgy beszéltek, mint ártal-: matlan agráriusokról, akik holmi földreformot akarnak elérni a magántulajdoni rendszer belső békéje megerősitésére. • * * CABOT LODGE az amerikai' fődelegátus is arról beszélt az Egyesült Nemzetek múlt heti j négy napos középkeleti vitájá-1 ban, hogy voltakép az kerül, színre, hogy a Szovjet végül is majd bolsevizálni akarja a Kö­zépkeletet és ami most történik, :sak fokozat, útszakasz e cél ér­diekében. Akik ismerik a kommunistá­­iat, régóta igy látják ami a Kö­­zépkeleten történik és ezért nem | udják teljes lelkesedéssel támo-1 jatni azt az elgondolást, amit Angliában Hugh Gaitskill a La- Dor Party vezére, nálunk pedig ; Valter Lippjnan a hires rovatiró hangoztat, t. i. hogy csupán az arabok nemzeti összefogásáról fan szó és jobb, taktikusabb áz­tál szemben barátságosan visel- ; cedni, mert ezzel gyengíteni lé­iét a Szovjet befolyását ez arab i országokra. Amerika túlságosan negégette a kezét a kínai ‘‘agrá- , iusokkal", semmint ezt a felfo- ■ ;ást gyanúper nélkül oszthatná. . i Egy arab federációt, a sok kis , illám egyesítését csak rokon­­zenvvel lehetne kisérni, hiszen , :orunk irányzata az, hogy a kis i illamok, amelyek függetlenségét 1 íz atom- és hidrogénbomba va- ' amint a távrakéta az eddiginél : s sokkal illuzoriusabbá teszi, i ninél nagyobb egységekbe tö- ; nörüljenek. Ez nemcsak gazda- ] ági előnyöket nyújt számukra i ’kereskedelmi .könnyítések, vám- i latárok megszűnése stb.) de köz- i ilebb' áll a kereszténység egyete- i nes emberi szelleméhez is, ame­­yet XII Piusz pápa, de a régebbi i >ápák is oly gyakran hangsúlyoz- i ak ki az azzal ellentétes fajpoli- t iki nacionalizmusok tévelygései- t rel szemben. • Persze a mostani araboknál i incs szó erről a legmagasabb • i irkölcsi szempontról, az egyete- I nes emberi gondolatról és Nasser i issz-arab faji nacionalizmusa ’ ] lem nélkülözi a hitlerista izt j j cm szociális téren pedig nem j i hozott jelentős javulást. . . Kruscsev barátsága nem szere­lemből jut ki neki. Ezt ő is tudja, de elkövetkezhet egy helyzet, amelyben tehetetlenül fog állni a Szovjettel szemben vagy mert bolsevik destrukcióval aláaknáz­ta az arab federációt vagy pedig mert fegyverrel fog kapitulációi zsarolni tőle. Nincs kizárva az sem, hogj Nasser idővel megpróbálkozik azzal a kétoldalú játékkal, amit’ 1 itonál látott és abból akar majd profitálni. Ha a Szovjet hozzá segítette a federácikhoz, végül a Nyugat védelme alá helyezi ma­gát? Az amerikai politika nem volt szerencsés vele szemben, de Nas­ser még keserves tanulságként jöhet rá arra, hogy Kruscsevvel való cimborálás helyett jobb lett volna kevésbbé hetykének lennie Amerikával szemben! • * * AMIKOR az Egyesült Nemze­tek biztonsági tanácsába vitték az ügyet, már látszott, hogy a Nyu­gat nem készül nagy lendületű akcióra, az iráki ügynek első helyre tételére. Főként Lebanon­­ról volt szó a négy napos tárgya­láson s aztán Jordánról, ahová az angolok küldtek be segítő csa­patokat. Hussein jordáni király amerikai segítséget is kér, ügyie­ket hogy védelemre, de mint a félév előtt alakult Irak-Jordan, Unió megmaradt tagja talán ter­vez is valamit, mert Faisal iráki király megölése után ő lett a Unió feje. Az uj iraki kormány azon­ban felmondta az uniót és Nasser már kölcsönös védelmi szerző-; dést sietett kötni vele. Biztos, hogy Nasser valahogy1 rá akarja tenni a kezét Jordánra és a többi arab- ázsiai országok­ra vagy enyhébben szólva be j akarja kapcsolni őket a saját el- j nöksége alatti' federációba. A! nult hét végén titokban Moszk- i fában termett és nagy tanácsko­zásokat folytatott Kruscsevvel. Hogy Kruscsev nem a szabad világ céljai érdekében puhította )t e tanácskozásokon, nem két-! léges. S igy misem érthetőbb, j nint hogy Amerika aligha gon­­lol komolyan arra, hogy hamar tivonul Libanonból. A lebanoni megszállás után gérte ugyan, hogy amint az egyesült Nemzetek kiküld egy >lyan kis országok katonái­ul összeállított rendfenntartó E. *í. haderőt, amilyen a Gaza sze- i ;élyben már régebb idő óta mű­ködik, kivonul Lebanonból és igyanezt Ígérte Anglia is Jordán­­a nézve. De egyre több amerikai s angol haderő megy és nem 'alószinü, hogy ezeket odakülde­­lék, ha rövid kiruccanásra gon­­lolnának csupán. Úgy Amerika, mint Anglia azt i javaslatot tették a biztonsági anácsban hogy az E. N. küldjön ,i ily rendfenntartó erőt és ki­­enc szavazattal a Szovjet szava­­ata ellen meg is szavazták, de . Szovjet megvétózta a határo­­atot és igy az amerikai kísérlet »illanatnyilag meghiúsult, talán iem is nagy bánatára azoknak, kik erélyesebb formát szeretné­lek látni Amerikától a Szovjet­éi szemben. Sokaknak, de nem a magya­­oknak számára, kínos meglepe­ss volt Dagh Hammarskjöld fő­­itkár magatartása, aki kardosko­­lőtt, hogy helyszíni benyomásai zerint elég ha Lebanonban ott aarad a gazai E. N. haderőnek itt lévő különítménye és hogy J. S. megszállásra annál kevésb­­>é volt szükség, mert nem álla­­sitható meg, hogy Nasser töme­­;ével szivárogtat embereket és egyvereket Lebanonba a kor-1 I mány eile forradalmi harchoz, j A Szíet elleninditványa j mely azofdi amerikai kivonu- i lást követ» nyolc szavazattal a I Szovjeté féri bukott meg és I most úgy irerika, mint a Szov­jet a közgyjés összehívására gon dől, mindet};1 azon reményben, hogy a vétó élküli közgyűlés az ő álláspintjé viszi sikerre. Szó van egy \pái közvetítő javaslat­ról is, an íy s7 rint elég ha a le­banoni U. V negfigyelő különít­mény létszp.: jóval felemelik. ‘ * * SOBOLE orosz delegátus is­mételten leghevesebb hang­nemben agjeszióval, más ország ügyeibe val beavatkozással vá­dolta Amejíát és felolvasta a Szovjet hNalos deklarációját, amely szeri ‘a Szovjet nem maradhat men”, ha Amerika ki nem vor Libanonból! Ezt a fenjgetést Moszkva más formában i megismételte. Ami­kor ő avapzott be Magyaror­szágon és erbe taposta a ma­gyar nép sjbadságvágyát, fel­horkant, h«r a Nyugat ezt ki­fogásolja, d amikor nem az erő­szakkal f^ukmált kommuniz­musnak égj kisországban való fenntartásai, hanem egy pol­gári demolfitikus országról van szó, akkor (ereszei nekirontani Amerikána* - ely nem is ren­dez véront.t a megszállott or- I szágban, lint tette a Szovjet Magyarorssgon, hanem éppen azért van o, hogy arra ne kerül­jön sor. | Merhet«en arcátlanság, hogy a Szovjet .magyarországi visel­kedése utá vádlóként mer fel- 1 lépni ebbei az ügyben. Ismét csak azt mndhátjuk: köpede­lem! « » * NEM LE’ET, de talán nem is szabad j,iásokba bocsájtkoz­ni. *vrtü:k A«t. akik azt mond­ják, hogy a szovjet világnézeti imperializmua mind elviselhetet­lenebből feszti túl a hurt s a le­számolásnak :lőbb utóbb be kell következnie. De meggondolkoz­­tat azok agjálya, akik megre­megnek a hiirogenbombas távra­kéták világpsztitó erejenek bor­zalmától. ti mit feleljünk az amerikai myának, akinek fia évekig harcit Koreában és fél? Cabot Ldgenak minden eset­re igaza 'olt felszólalásában, hogy az Egesült Nemzetek szer­vezete megéiitt az összeomlásra, ha nem tudj: elejet venni annak, hogy Ázsia rab része végül a bolsevizmus nartalékavá legyen. Úgy lehet aonban, hogy most ennél is többről van szó. . . r. o. — 4—ooo---------— Értesítés olvasóinknak A Híradó szerkesztősége augusztus Hg nyári szabad­ságidőt ta t és ennek következ­tében a H radó augusztus 1-én nem jeleni» meg. A Hiradó jú­liusban népr számot ad, az utolsó juliifei szám julius 25-én jelenik mef, az augusztus 1-ső szám kiír, tad és augusztusban első szám ak augusztus 8-án jelenik meg' Olvasóinknak kellemes nyá­ri vakációi kívánva. A Kiadó szerkesztősége ■ ■ ooo------------­« ORDASS PÜSPÖKÖT LEMON­DÁSRA LÉNYSZERITETTÉK Ordass Lajos evangélikus-lu­theránus püspögöt, aki több mint két évet tö.tött börtönben, eltá­volították a déli egyházkerület éléről. Uj püspököt egyelőre nem választották a püspöki teendők ellátásával Koren Emil budapes­ti dékánt bízták meg. WVS/WWWVWVS^/WVW>|/WV!Ä/WVW'|^ MOST VASÁRNAP A WILLOW PARKBAN, A HÍRADÓ FELSEGITÉSÉRE RENDEZETT SAJTÓPIKNIKEN TALÁLKOZIK A LEHIGHVÖLGY EGÉSZ MAGYARSÁGA KŐVÁGÓ JÓZSEF, A HAT ÉVIG A KOMMUNISTÁK BÖRTÖNÉBEN ÜLT SZABADSÁGHAR­COS VEZÉR KILÁTÁSBA HELYEZTE, HOGY ELJÖN KÖZÉNK ÉS BESZÉL. — AMERIKAI ÉS MAGYAR SZÓNOKOK, ÉNEKSZÁMOK, JÓKEDV, ZENE, TÁNC FOGJÁK ÉLVEZETESSÉ TEN­NI A NAGY MAGYAR ÖSSZEJÖVETELT ! MINDENKI járuljon legjobb lehetősége szerint hozzá, hogy a Lehighvölgy egyetlen magyar lapja megerősödve folytathassa a lelkes, szép munkát, amelyet több mint 35 éve végez mindnyájunk hasznára és magyarságunk üdvére ! eladásnál lesznek nyugták az előfizetni kivánók, valamint a lap támogatására adakozók szá­mára és kívánatra az adományo­kat a lapban is nyugtázzuk. Ez vonatkozik azokra is, akik esetleg akadályozva vannak a részvételben, de ‘‘LELKILEG” jelen kívánnak lenni és ennek jeléül megváltják jegyüket és adományt juttatnak a lap-alapra. Ily megváltások postán is eszkö­­zölhetők a HÍRADÓ címére (1139 E. 3rd St., Bethlehem ) Utolsó szavunk a NAGY SAJ­TÓNAPI PIKNIK előtt: a HÍRA­DÓ MÚLTJA ÖNMAGAÉRT BESZÉL! Nem kell újólag hang­súlyoznunk, hogy a régi magyar­ság sajnálatos megfogyatkozása miatt nehézséggel küzdő HÍRA­DÓNAK nem szabad elhallgat­nia! A Lehighvölgyben nem né­­mulhat el a magyarság hangja: mindnyájunknak önmagunk irán­ti érdeke, kötelessége ez! . . Segítse mindenki legjobb le­hetőségei . szerint . ezt a nemes ügyet előfizetéssel, hirdetéssel, adományával, hogy még sok éven át éljen a magyar szó, a magyar testvériség a Lehigh­völgyben ! Adja Isten, hogy igy legyen! 1T <. e-ót-f X llr «77UTl V 4—j V,—V* t. tv»-*»««. ----------------------------------------­jan e fenkölt magyar cél érdeké­ben! Viszontlátásra a Willow Parkban, most vasárnap délután, a Hiradó fennmaradása biztosítá­sára, egy igazi, hangulatos sajtó­pikniken ! Jó mulatóst minden magyar és vend testvérünknek! SRÁJ JÁNOS másodgenerációs magyar, a Liberty S. C. elnöke Már csak néhány nap választ el bennünket a most vasárnap a WILLOW PARKBAN tartandó SAJTÓNAPTÓL, amely a Lehigh völgy magyarságának nagy TESTVÉRI TALÁLKOZÓJA lesz sok kedves élménnyel, szó­rakozással, mulatsággal egybe kötve Bethlehem város népszerű polgármestere, Earl E. Schaffer, a magyarság régi barátja elhozza városunk üdvözletét és a Nagy­bizottság és egyházaink érdemes vezetői fogják méltatni a SAJ­TÓNAP jelentőségét, azt a sze­repet, amelyet a HÍRADÓ a le­folyt több mint 35 év alatt a Lehighvölgy magyarságának ösz­­szetartása, a magyar társadalmi élet és egvbetartozás ápolása te­rén betöltött és amelyet magyar és vend testvéreink közül számo­sán régóta igen közelről ismer­nek és elismernek. * * * Nagyhírű, kiváló vendégszó­nokra is van kilátásunk: KŐVÁ­GÓ JÓZSEF, Budapest főváros 1946-ban, majd az 1956 évi szabadságharc idején volt kis­gazdapárti, polgármestere, a Magyar Bizottmány 'helyettes el­nöke. aki a negyvenes évek vé­gén hősies bátorsággal szállt szembe a kommunisták felerő­szakolt rémuralmával és harcos szókimondásáért és forradalmi szervezkedésért hat évet ült a kommunisták börtönében. — Megigérte, hogy ha csak egy le­hetősége van rá lejön közénk és beszélni fog nekünk az 1956-1 szabadságharcról, amelynek egyik közvetlen fő- részese és vezetője volt. NYELVÉBEN ÉL A NEMZET A sors igazsága az, ha egy nemzet a nyelvét elfelejti, akkor az megszűnt létezni. Éppen ezért kérem a Lehigh Valley magyar­ságát, hogy sorakozzunk a kör­nyék egyetlen magyar lapja a Bethlehemi Hiradó mögé. Fizes­sük elő és támogassuk a 35-ik évet jubiláló jobb sorsra érdemes lapot. Évvel tartozunk saját ma­­guknnak és utódainknak, hogy ezzel is fenntartsuk a magyar kultúrát és az élniakarást. Ma a világ négytáján szétszór­va élnek magyarok és az újság az ami fenntartja a kapcsolatot kö­zöttünk távol* a hazától, biztatja és reményt önt a csüggedő lel­­kekbe a további .kitartásra. Ma a sajtó nagy szerepet játszik a világ politikában, tömegeket irá­nyit és vezet jobbra vagy balra ebben a nagy világnézeti harc­ban. Tehát ne hagyjuk kihullani kezünkből ezt a biztos fegyvert, mely a harcunkat elősegíti a kommunizmus ellen. Tanítsuk meg fiainkat és uno­káinkat olvasni magyarul, hogy azok is élvezzék a magyar nyelv szépségét, mert semilyen más nyelven a világon nem tudják magukat az emberek oly szépen és zamatosán kifejezni, csak magyarul. Gratulációmat fejezem ki a Bethlehemi Híradónak 35 éves jubileuma alkalmával és kivá-Kővágó József a magánélet­ben nagytudásu mérnök volt és már régebben tekintélyes pozí­ciót töltött be Budapesten. Igazi lelkes magyar, aki távol áll min­den szélsőségtől és elsősorban magyar hazafi, mindennek fölé­be helyezi a magyar érzést és a magyar felszabadulásért való munkálkodást. Az amerikai ma­gyar sajtó munkáját is méltá­nyolja, átérzi és külön is vonzza Bethlehembe, hogy CSALÁDJA RÉSZBEN VEND SZÁRMAZÁ SU, Muraszombát vidékéről. Előre őrül, ha együtt lehet a bethlehemi vendekkel is, akikről annyi szépet és jót hallott. Azt hisszük, hogy ez a testvéri talál­kozása a Lehighvölgy magyar és vend kolóniájával kölcsönösen felejthetetlen nagy élmény lesz. Az lesz a beszéde is, mert egyike a leggyujtóbb szónokok­nak ! Senkisem tud olyan lelke­sen és érdekesen . beszélni . az 1956 .október-novemberi nagy napokról mint ő! • * • Mindezek mellett jobbnál jobb­szórakoztató énekszámok, zene és tánc fogja rendkívüli élmé­nyekben gazdaggá tenni a SAJ­TÓNAPI MULATSÁGOT. A rendezőbizottság gőzerővel dol­gozik az utolsó előkészületeken. Finom ételek és italok bőven lesznek és újólag kérjük meleg érzésű, kedves asszonyainkat, hogy akik süteményt kívánnak adományozni eladásra, szíves­kedjenek szombat estig érintke­zésbe lépni Mrs. Kozo Istvánné­­val (924 Evans St., Telefon UN 7-4777). A Willow Parkban a jegy­nom, hogy még sok számos év­tizedeken át szolgálja a magyar­ság érdekeit becsülettel. Fejes Sándor hír kovács Béla le-TARTÓZTÁSÁRÓL A müncheni Uj Hungária pár­­tonkivüli hetilap jelentése szerint a budapesti bitorló kormány le­tartóztatta Kovács Bélát, a Kis­gazdapárt volt főtitkárát. Kovács Bélát 1946-ban letar­tóztatták erős antikommunista cikkei és beszédei miatt és évek során át orosz fogságban volt előbb az ausztriai Badenben, majd orosz földön. Nagy Imre első miniszterelnöksége idején engedték haza. Egy baranyai fa­luban visszvonultan élt és egész­ségét igyekezett rendbehozni a hosszú orosz fogság után. Az 1956-os szabadságharc idején tárcát vállalt Nagy Imre kormányában, kifejezetten de­mokratikus, antifascista és anti­kommunista vonalon es állást foglalt az ellen, hogy a fascizmus és nazismus újabb budapesti je­lentkezését eltűrjék. A november 4-i események után újból visszavonult falujába. Letartóztatásának mostani hire megerősitésré szorul, noha két­ségtelen, hogy a rendszer minden kit rács mögé akar tenni, aki el­lenfele és népszerű az országban. . I HAT HÉTIG VOLTAK A KE­LETNÉMET KOMMUNISTÁK RABJAI A kelet németországi kommu­nista kormány hat heti fogság után végre szabadon bocsájtptta azt a nyolc amerikai repülőt, akik egy viharban helicopteren területére tévedtek. Az ügy azért húzódott oly sokáig, mert a Szovjet azt állitva, hogy a keletnémet bábkormány független kormány, nem akart tárgyalni erről Washingtonnal. Ez viszont sohasem ismerte el a keletnémet kormányt. Hir szerint úgy szabadította ki a nyolc repü­lőt, hogy most sem kellett elis­mernie. Állitólag a keletnémetor­szági Vörös Kereszt játszott köz­vetítő zserepet a repülők kibo­­csájtása érdekében. Washington 3,000 dollár fize­tett azon a címen, hogy a hat héten át élelmezést és szállást adtak a repülőknek. SZABADON ENGEDTÉK A CUBÁBAN TUSZUL ELFO­GOTT U. S. MATRÓZOKAT Castro cubai felkelő vezér szabadon engedte azt a 29 U. S. tengerészt, akiket junius 27-ike óta fogva tartott. Castro azt állította, hogy a U. S. kormányt segíti Battista ditkátor köztársasági elnököt, akivel guerillái harcban állanak. Washington cáfolta Castro állí­tását. JÖJJÖN EL ON IS A WILLOW PARKBA (Butztown, Pa.) A Bethlehemi Hiradó most vasárnap tartandó nagy Piknikjére!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents