Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-17 / 3. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Falley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre.........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’*. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.........................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Jieth­­lehcm and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXVI. Évfolyam,3-ik szám BETHLEHEM, PA.. 1958 JANUÁR 17 Egyes szám, - ára 10 cent EISENHOWER elnök State of the Union beszéde január 9-én hangzott el a kongresszus két: há­zának közös ülésén. Legnagyobb­részt a külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Nem mondott sem­mi rendkívülit, semmi meglepőt. Nem tett konkrét ajánlatot a Szovjetnek egyes ké'désekben, mint például a magyar ügy. A szükséges erőfeszítésekről be­szélt, hogy távrakétákban, atom tengeralattjárókban stb. utolér­jük a Szovjetet. Könnyű helyze­te volt, amikor ez erőfeszítésekre felhívta Amerika népét, hiszen azokra természetesen készen áll. Programmot terjesztett elő ‘ biz­tonságot erő által" jeligével és a programm helyesléssel találkozik. * * AZ ELNÖK nem vette taga­dásba, hogy a hosszútáv rakéták­nál egyben másban hátra lehe­tünk az oroszokkal szemben. "De — tette hozzá, — meggyő­ződésem, amely a rendelkezésre álló hirek gondos tanulmányozá­sán ^alapszik, hogy idejében kel­lő számú rakétánk lesz, ha a szükséges erőfeszítéseket meg­tesszük és emellett fenntartjuk és erősítjük hatóérőben egyre nö­vekvő bombázóink elriasztó ere­­jét". A programmot az elnök nyolc rövid pontban foglalta össze: 1 A véderő minisztérium újjászer­vezése. (Az elnök itt különösen hangsúlyozta, hogy meg kell szűnnie a fegyvernemek vezérka­rai közti vetélkedésnek, amiben sokan a rakétákban való elma­radottságunk ókat látják és re­formálni kell a vezérkari főnök­séget. ) 2. Az atomkornak meg­felelő véderő építésének meg­gyorsítása. 3. A külföld haté­kony segítése, 4. Fokozott kül­kereskedelem, 3. Az atomtitkok kicserélése a szövetségesekkel, 6. Nagyobb költség előirányza­tok iskolai és tudományos kuta­tási célokra, 7. Kiegyensúlyozott államháztartás fenntartása, 8. Szorosabb együttműködés a Szovjettel egy “munka a béké­ért" cimü programm keretében, amely a haderők leszállítása ügyében uj tárgyalásokra is kiter­jedne. Kijelentette még az elnök, hogy “ha Ame'ika bázisait rajt­­ütésszerü támadás érné bombá­zóink azonnal kellő erőben len­nének útban, hogy végrehajtsák a megtorlás misszióját. Minden tájékozott kormány tudja ezt.— Nem titok. Igazi problémánk nem is az, mennyi az erőnk ma. — Legéletletbevágóbb feladatunk ma, hogy biztosítsuk holnapi erőnket.” Az elnököt a beszéd alatt 41 - szer szakították félbe tapsokkal. Többi közt, amikor a magyar szabadságharcot érintette, mint bizonyságot arról, hogy a rab­népek szivében nem hal ki a szabadságvágy. De miért tapsol­ták volna e ponton az elnököt? Nem tévednek a világlapok? Hátha a tapsok a magyar népnek szóltak, amely hősiesen viselke­dett? • . * • UGYANAZON ÓRÁBAN Bul­ganin orosz miniszterelnök uj jegyzéket küldött a NATO-orszá­­gokhoz, amelyben megint nem volt semmi uj és megint csúcs­konferenciát sürgetett, ezúttal két-három havi terminussal. Újólag kölcsönös meg nem támadási szerződést sürgetett Kelet é3 Nyugat közt a status­quo (a jelenlegi helyzet) végle­gesítésével, továbbá atom- és ra­kéta mentes zónát, amelybe Né­metország, Lengyelország és Csehszlovákia esne bele. (Ké­sőbbi hir szerint a Szovjetnek nem volna kifogása, ha Finnor­szág és a skandináv államok is beleesnének.) Moszkva mostanában ugyan­csak buzgón ontja a tárgyaláso­kat és békét sürgető jegyzékeket, a békét természetesen a maga feltételei szerint a vilaguralmi kommunista célok utógondolatá­val értve, Ez a legutolsó jegyzék időzítve volt Eisenhower beszé« déhez és nem egy nyugateuropai országban nagyobb fontosságot is tulajdonítottak neki, mint Eisenhower beszámolójának. — Mondani sem kell, hogy a Szov­jet minél többet sürget tárgyalá­sokat és békét, annál gyanusabb. Dulles külügyminiszter a ja­nuár 1 0-i sajtókonferenciáján merőben propagandának mon­dotta Bulganin e legújabb jegy­zékeit. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindaddig ném látja értelmét uj csücskön ferencia összehívásának, amig az nincs megfelelően előkészítve, úgy hogy eredményekkel lehes­sen számolni. Bulganin azon kívánságára, hogy a nukleáris fegyverekkel végzett kisédetek azonnal be­­szüntetendők, kijelentette Dulles, hogy a Szovjet ígéretei nem elég­ségesek ahhoz, hogy kockára vessük az Egyesült Államok biz­tonságát. De, tette hozzá, Ame­rikának és a Szovjetnek közös érdeke, hogy ne éljenek tartósan oly világban, melyben népeik egyszerűen megsemmisithetők, hanem meg kell oldani a problé­mát, amely e helyzet megváltoz­tatására lehetőséget ad. Hangoztatta még Dulles, hogy a Szovjet azzal adhatná jelét jó szándékainak, hogy hozzájárulná Németország szabad választások utján való egyesitéséhez. Sze­rinte a Szovjet vezérek már az 1955-i genfi tárgyaláson meg­egyezést ígértek a német kérdés­ben, de nem tartották be. Mosz­kva erre azt válaszolja, hogy az ígéret csak tárgyalásra szólt, de nem feltétlen megegyezésre. * * • NEM EGÉSZEN ÉRTÜNK EGYLET a bel- és külföldi sajtó hangokkal és politikusok nyilat­kozataival, amelyek és akiü Dulles túlságos merevségét kár­hoztatják és távozását sürgetik. E hangok egyrésze nem látszik sgészen mentesnek a kommunis­tákkal való titkos rokonszenve­­téstől. Nem mintha rajonganánk Dul­­esért és Eisenhowerért. Akik ívek óta olvassák e rovatot, tud­­ák, hányszor támadtuk őket a egmesebbmenő módon. De most helyeseljük, hogy nem sietnek ajra leülni egy asztalhoz a ma­gyar szabadságharc letaglózói­val, amikor ezzel úgysem lehet semmit elérni. Amig a Szovjet nostani időleges fegyverkezett­­;égi fölénye fennáll pláne hiába­való minden tárgyalás. Hir szerint már készül a vá- I asz Bulganin december 1 0-i első eveiére. Vájjon lesz e benne válasz a rabországi statasuquo fenntartása szemtelen Szovjet tövétélésére, vagy pedig ezt a jó dkalmat is futni hagyjuk? Mikor fogja Dulles végre visz­­izavonni a rabországok fokoza­­os önfeszabaditásában remény­iedé kijelentéseit, amelyek kö­vetkezménye, hogy az Ameriká­ján tervezet.t uj magyar “nem­­:eti képviseletnek ’ a saját derék ree enterprizes lelkisége takti­kai ravaszkodásból való megta­gadásával túlnyomóan marxista íbrázatot akart adni, holott . Cruscsev nyilt békefeltétele, a tatasquohoz való szívós ragasz­kodása sokadikszor cáfolt rá a laiv reményre, hogy hajlandó volna kiegyezni akár Nagy Imré­vel, akár Nagy Ferenccel, Bibó stvánnal, Kéthlyvel vagy Szélig­­*el, kiknek kilátásai semmivel em jobbak, reményteljesebbek, ntnt azoké, akik nem állnak narxista alapon. — A népek a dzmust a száztíz év előtti éhbé­­es izzasztó rendszer kapitalizmu­­iával szemben érthetőnek tartol­­ák, de meghaladottnak, elavult­­íak látják ma, amikor a szabad­iág napfényében, egy népjóléti ndividualista (ha úgy tetszik: ;apitalista) rendszerben oldható neg a legnagyobb társadalmi iroblema: az, hogy minden jóra­­aló dolgozó ember emberséges, uztositott jó polgári életviszo­­jyok köze juthasson és senkise egyén többi proletár. I NELSOS ROCKEFELLER volt h. államtitkár, aki egy 30 tagú tanulmányi bizottság élén tanul­mányokat folytatott a Szovjettel szembeni fegyverkezési elmara­dottságunkról, megtette jelenté­sét a szenátusnak. A szenátus Lyndon B. Johnson elnöklete alatti bizottsága előtt azt mon­dotta Rockefeller, hogy a Szov­jet fegyverfőlénye túlszárnyalásá­hoz tiz évre volna szülségünk, de erős erőfeszítés mellett már két éve után a nyomába jöhetünk. Megértjük Rockefeller óvatos jóslását, tekintve, hogy amig Amerika utolérni igyekszik a Szovjetet, közben a Szovjet sem marad tétlen és fejleszti, szapo­rítja fegyvereit. De elitélünk minden pesszimizmust, amely a tiz éves terminust a rabországi felszabadulás reményei lelohasz­­tására törekszik felhasználni. — Bármily sanyarú is a helyzet, helytel en bármiféle dest.uálás, csüggesztés, defetizmus. • i JELEZTÜK már, hogy a Ma­gyar Nemzeti- Bizottmány és az októberi szabadságharc után nagyrészt menekült szabadság­­harcos politikusokból alakult Magyar Nemzeti Képviselet közti egység nem jött létre. Az egy­ségokmányt semmisnek tekintik. A közvetlen ok személyi. Var­ga Bélának ragaszkodása az 1947-es parlamenti elnöksége jogfolytonosságához. Az igazi okok azonban sokkal mélyebben fekvők és nem csekély részben elviek . . . A Kéthly Anna elnöksége ér Szélig Imre főtitkársága alatti menekült szociáldemokrata cso­port kivonult a tárgyalásokról és az utolsó hirek szerint a szakítás teljes, az ‘“egység” kilátá ai i fagypont alá szálltak. Szélig Imre körlevélben infor­málta erről párttársait és a kör­levélben többi közt ezeket irja: “Ha a képviselet politikai bi­zottságának elnöki tisztét, vala­mint a közgyüiést jelentő Nagy Tanács elnöki tisztét Varga Béla töltené be, mint az 1945-ös Par­lament elnöke, ezzel a Magyar Nemzeti Képviselet nem az 1956 os forradalom elveink és célkitű­zéseinek maradéktalan vállalása volna, amely a demokratikus szo­cializmus jegyében folyik le, ha­nem a magángazdálkodás elvé­nek megfelelő 1945-ös program alapján állana. . . Az igy meg­alakulni szándékozó uj Nemzeti Képviselet pontosan lemásolni szeretné a Nemzeti Bizottmány megalakulásakor létrejött helyze­tet, amikor a szociáldemokráciát csak kamuflázsnak szeretné fel­használni a Magyarországon soha ! többé vissza nem állítható polgá- ! ri társadalmi rend célkitűzései számára. Ezt a szerepet vállalni nem tudjuk és ez az oka annak, hogy azt kérjük kimondani, mi­szerint egy ilyen uj alakulásban nem veszünk részt.” Kéthly Széligék tehát most már az 1945-ös alapot is elvetik és fennen jelentik ki, hogv “a polgári társadalmi rend Magyar­­országon soha többé vissza nem állítható”. De honnan tudják, hogy sza­bad választások esetén, (melye­ket programmjuk főpontjaként hirdetnek), a szociáldemokrata párt egymaga vagy olyan ele­mekkel szövetkezve, akik a pol­gári társadalmi rendet soha töb­bé visszaállítani nem akarják, ab­szolút többséget kapna a zömé­ben örökletesen individualista magyar néptől?! Szerintünk a marxizmus Ma­gyarországon csak erőszakkal va­lósítható meg. Választói cédulá­val ott eddig sohasem jutott és sohasem is fog nyeregbe jutni. Mi azt hisszük, hogy Kéthly Szi­ligék nemcsak a demokráciával kerültek végzetes ellentmondás­ba, amikor elvetették az 1945- ös polgári alapot, de ettől függec lenül, sikerült bebizonyitaniok magukról azt is hogy — jó Mar­xistáknak sem válnak be. , , r, ©, ACHESON ELVETI A KEN­­NAN JAVASLATOKAT Több mint 2.2 millió dol­lár bevétel a városi bér-adóból Joseph Mangan tanácsos váro­si pénzügyi igazgató és John J. Kachmar adóhivatali fő-auditor közölték, hogy városnak 1957- ben $2,248,680.81 bevétele volt a bért fizetést vagy bizományi jutalékot kereső bethlehemi la­kosok egy százalékos kereseti adójából. Ebből a város részesedése $1,656,844.41 volt, mig az isko­laszéké $95 7,124.34. Tartalékol­tak $65,507.37 összeget és a maradékot más igényjogosult szervezetek között osztották fel. —--------nnn ■■■■■ MEGSZŰNT A NEW YORKI KOMMUNISTA LAP Eisenhower elnök jan. 1 2-én I 400 szóból álló választ küldőt) Bulganin orosz miniszterelnök i december 10-i és január 9-i !jegyzékéi. E jegyzékeket a ISzovjet elküldte az összes NATO ^országoknak. Többi közt kölcsö­nös meg nem támadási szerző­dést és a Nyugat és Kelet közti feszültség enyhítésére csucskon­­jferenciát javasolt, amely a fegy­verkezések leszállítása és a nuk­leáris fegyverek ügyével is fog­­! lalkozna. A NATO országok j vezetői közül Eisenhower vále­­!szolt elsőül. Eisenhower hivatkozik arra, hogy a Szovjet megszegte a mai európai rabországok szabadsági I megóvásáról rendelkező, “1945 - |ös yaltai szerződést és megszeg­te az 1955 évi genfi csúcskonfe­rencián tett Ígéretét Németország szabad választások utján való egyesítése ügyében. Ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy csúcskonferencián csak akkor vesz részt, ha konkrét alap mu­tatkozik arra, hogy a 'konferencia eredményes lesz. Ezért előbb elő­készítő tárgyalásokra volna szükség a külügyminiszteri vagy követeli a német egyesítést és a Eisenhower jegyzéke újólag áöveteli a német egyesitéstes a yaltai szerződésszegésre hivat­kozva, Magyarország és a többi rabországok szabadsága vissza­adását. Továbbá felveti azt az eszmét, hogy az öt nagyhatalom­nak az Egyesült Nemzetekben fennálló vétójoga, ne legyen ér-Dean Acheson volt külügymi­niszter nyilatkozatot adott ki, melyben élesen bhálja és elveti Joseph Kennan volt moszkvai követ ismeretes javaslatait, ame­lyekben többi közt azt indítvá­nyozza, hogy a Nyugat és a Szvojet kölcsönösen vonuljanak ki az általuk megszállt európai országokból. Acheson kijelenti, hogy a de­mokrata párt egyetlen vezető politikusa sem azonosítja magát Kennan javaslataival. RADIOAKTÍV FERTŐZÉS STATISZTIKÁJA Japán tudósok megállapítása szerint az elmúlt két évben a levegőben kimutatott rádióaktiv fertőzés 74%-át a Szovjetunió­ban végrehajtott nukleáris rob­bantások okozták. A jelentés há­rom japán obszervatóriumnak hat rádióaktiv periodusra vonat­kozó megfigyelésén alaoszik. A rádióaktiv szennyeződés csak 24%-ban származik az Egyesült Államok kísérleteiből. AZ EVANGÉLIKUS VILÁG­­SZÖVETSÉG TILTAKOZÁSA Az Evangélikus Világszövet­ség erélyes hangú táviratot kül­dött a budapesti kormánynak, amelyben megdöbbenésének és aggodalmának ad kifejezést uj evangélikus egyházi vezetők egy­oldalú állami kinevezése miatt. Az Egyházak Világtanácsának vezértitkára Visser T. Tooft szin tén nyilatkozatot adott ki, mely­ben csatlakozik az Evangélikus Világszövetség tiltakozásához és támogatását helyezi kilátásba mindazok számára, akik a ma­gyarországi egyház kebelében a vallásszabadság mellett szállnak sikra. A BETHLEHEM STEEL CO. JUNIUS 30-IKA ÓTA 1931 ACÉLMUNKÁST BOCSÁJTOTT EL IDEIGLENESEN A Bethlehem Steel Co. a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a junius 30-ika óta a munkábó ideiglenesen letett (lay off) munkások száma 1931. Az igazgatóság nyilatkozata szerint a bethlehemi telepen sok­kal alacsonyabb az időlegesen letettek arányszáma, mint a Bethlehem Steel többi telepein vagy általában az acélipari gyá­rakban. A Saucon-telepen volt aránylag a legkevesebb lay off. Az autóipar acélszükséglete eddig nem. öltötte a remélt mére­teket, de más acélszerkezet szál­lítások iránt erős a kereslet, mondja a vállalat jelentése. A fonti számban a hajóépitési ás más, nem acélgyártó munkások nem foglaltatnak bent. Az egyes telepek igazgatóságai és a union képviselői között tár­gyalás folyik arról, hogy a mun­ka további csökkenése esetén több munkást bocsássanak e ej vagy pedig leszállítsák e a? egyes munkás munkaidőjét, hogy több munkást lehessen foglalkoz­táim? Az amerikai kommunisták na­pilapja, a new yorki Daily Wor­ker bejelentette, hogy januái 1 3-án beszünteti megjelenését. A lap olvasóinak száma Kruscsev Stalin ellenes kampánya, majd a magyar szabadságharc óta egy­re fogyott. A pártban két frak­ció állt szemben egymással. Az egyiknek élén a stalinista Wil­liam Z. Foster, a párt közel 80 éves elnöke áll John Gates, a lap felelős szerkesztője, aki “re­vizionista”, a másik csoport ve­zetője. Gates mult héten, közvetlenül a lap beszüntetése előtt lemondott a szerkesztői állásáról és kilépett a pártból. Ebben Joseph Northot a lap másik régi munkatársát követte, aki két hónap előtt lé­pett ki. A Dajly Worker nemrég ne­gyedmilliós gyűjtést indított a lap deficitje fedezésére és ez ál­lítólag nem járt a kellő ered­ménnyel. De nem tagadják, hogy a párton belüli ellentétek és szakadás is hozzájárult a lap halálához. Sokan kételkednek, hogy va­lóban a Daily Worker végleges megszűnéséről volna szó és azt hiszik, hogy a kommunisták in­kább a földalatti munkára kí­vánnak súlyt helyezni. Egyéb­ként nincs hir, hogy a párt “Na­tional Guardian” cimü hetilapja is megszűnne. Pedig azért sem volna kár! Rcuther nyereség felosz- 45.8 billió a katonai ki­tást ajánl az autóipari Big Threenek Walter Reuther a United Autó Workers végrehajtó bizottsága hozzájárulásával azt javasolta január 13-án, hogy a General Motors, Ford és Chrysler autó­gyárak a tiz százalék fölötti nye­reségüket osszák meg a munká­sokkal bonusok és a vevőkkel árengedmények formájában. — Mindhárom gyár elutasította az ötletet, mint amely “excentrikus és nem egyezik az amerikai szel­lemiséggel" . Reuther egyben kijelentette, hogy egyelőre elejti a négynapos munkahét eszméjét, mert a mai viszonyok között nem tartja idő­szerűnek. AMERIKAI RAKÉTÁK JAPÁNNAK Stump tengernagy, a csendes­óceáni amerikai haderő főpa­rancsnoka közölte, hogy az Egyesült Államok levegőből légi­célok ellen kilőhető rakétákkal szerelik fel a japán hadsereget. A rakétákat a tokiói kormány ké­résire «Állítják Japánba, adásokra a 73.9 billiós költségvetésben Eisenhower elnök január 13-án küldte el a kongresszusnak az uj ■költségvetést, amelynek előirány­zati végösszege 73,934 billió. A költségvetést a házelnökség egy tisztviselője olvasta fel. A katonai kiadásokat 45.8 billióval irányozták elő, ami a költségvetésnek közel 62 száza­léka. Ez összegben a külföldi katonai segély is bentfoglaltatik. A költségvetésre a bevételek­ben teljes fedezet mutatkozik, de a kormány kérte a nemzeti hitel­­képességnek 2 75 billióról 280 billióra való felemelését. Adóemelésről vagy leszál­lításról nincs szó a javaslatban. A nem helybeni levelek árát há­rom centről öt centre kivánják felemelni és egyéb’b postadijak­nál is uj emelést terveznek. Távlövegekre 1958-ban 4.3 billió kiadást tervez a kormány. A belügyi kiadásokat sokban le­szorították, hogy a költségvetés megtalálja fedezetést. De várha­tó, hogy a kongresszus nem min­den kiadás leszállítást fog jóvá­hagyni, i MIÉRT BUKOTT MEG AZ ANGOL PÉNZ­ÜGYMINISZTER , Angliában Thorneycroft pénz­ügyminiszter lemondással fenye­­. gette meg MacMillian miniszter , elnököt azon’esetre, ha a Beve­ridge terv alapján bevezetett szociális kedvezményeket nem I szállítják le 140 millió dollárra! Különösen a többgyermekes csa­­t ládok segély pótlékát akarta megszüntetni, mert szerinte ez inflációra vezetne. -­. A kormány nem fogadta el Fho.neycroft álláspontját és •"!­­domásul vette lemondását. Az indokolás az volt, hogy a szociá üs segélyek beszüntetése béreme . lési követelésekre vezetne és ez­zel növelné az inflációs veszélyt | Az igazi magyarázat azonban az. jbogy a konzervatív kormány (nem hajlandó semmit vissza von­ni azokból a népjóléti kedvez- 1 ményekböl, melyeket a Labor : Party uralma alatt valósitottak 'meg, nehogy ezzel népszerűtlen­né váljék és propaganda fegy­vert adjon az ellenzék kezébe. MacMillan alkalmazkodik Amerikához MacMillan jelenleg Indiában van és onnan továbbmegy az angol birodalomhoz kapcsolódó más országokba. Indiában kije­lentette, hogy államvezetői csúcs­konferenciát ő is csak azon eset­re tart kívánatosnak, ha előzőleg | egy külügyminiszteri konferen- i (cián olyan helyzet alakul ki, ] amely megegyezésekkel kecseg­­{tét. MacMillan ezzel enyhítette a U. S.-ben megütközést keltett | nyilatkozatát, melyben kölcsönös meg nem- támrdá*’ szsMŐdftíi ajánlott a Szovjetnek. MacMillant az öthetes távollé­te alatt R. A. Butler helyettesíti a kormány vezetésében. EISENHOWER YALTA JÓVÁTÉTELÉT KÖVE­TELI BULGANINNAK KÜLDÖTT VÁLASZÁBAN k követelés válasz Kruscsevnek, aki a statusquo véglegessége ^ismerését tette meg a hidegháborús béke főfeltételéül. — Eisenhower nem utasitja el a csúcskonferencia javaslatot, ha ilőzőleg előkészitik a biztos sikerét. — Nyugati megfigyelők izermt Amerikának nem sürgős a csúcskonferencia, amig a Szovjet erősebb katonai pozícióból tárervalhat. i vényes a Biztonsági Tanácsban, t amikor olyan ügyet tárgyalnak, . I ahol két ország közti konfliktus ■ békés megoldásáról van szó. r Az atomfegyverek dolgában * az elnök nemcsak rövid de kor­• jlátlan időre hajlandó egyezményt I kötni a bombarobbantási pró­­; bák beszüntetésére, ha ezzel I együtt a bombák és nyersanya ígok termelését is kölcsönösen be­­j szüntetik. Az elnök egyezményt kíván iparra is, hogy a világűr ne legyen j katonai célra felhasználható. * * * Politikai megfigyelők utalnak | arra, hogy Kruscsev ismételten ' . kijelentette, hogy a német kér­désben és a rabországok ügyé­ben a statusquo elismerését köve­teli és igy nem hisznek abban, hogy Eisenhower jegyzéke növel­­j te volna Moszkva kedvét az ál­tala annyira sürgetett csúcskon­ferencia mielőbbi megtartására. Feltételezik, hogy Eisenhower és Dulles szándékosan olyan felté­teleket szabtak, hogy minél biz­tosabbak legyenek a visszautasi­­( tásban. Úgy látják, Eisenhower Jés Dulles szövetséges NATO or­szágok politikusaira való tekir­­te'tel mutatnak tár;>aláü hajlan­dóságot, valójában azonban amig a Szovjet fegyverkezési fö­llénye fennáll, a nagy ellentétek 'megoldását és a fegyverkezés le­­| szállítását célzó tárgyalásokat ] egyáltalán nem tartanak idősze­rűnek. ÉLETHOSSZIGLANRA ! ÍTÉLTÉK MSGR. j TURCSÁNYIT „ A budapesti biréság jan. 1-é: hirdetett Ítéletet a Msgr. dt Egon Turcsányi, ‘ Mindszenty bi borosnak a szabadságharc idej (alatti titkára és I 7 társa ügyé .ben. A tárgyalás mindvégig zár (ajtók mögött folyt a külföld sajtó kizárásával. Msgr. Turcsányi ellen az vo) a vád, hogy a forradalom nap jaiban egy fegyve.es csoporttal amelyben több papnövendék i résztvett, megszállták a kormán} Egyházügyi Hivatalát és külön böző iratokat vittek magukhoz Msgr. Turcsányit életho~szig lanra, Lieszkovszky Pál alezre dést és Kuklay Antalt tiz, Mar kezechi Károlyt öt és Nagy Ar pádot másfél évre Ítéltek. A töb bi vádlottat rövidebb büntetés sei sújtották, sőt néhány papnő vendék büntetését a vizsgálat fogsággal kitöltöttnek vették. / 'népügyész csak Msgr. Turcsányi ra kért szigorú Ítéletet, mig £ papnövendékeket “politikai anal fabét;áknak” nevezte^, akik sze rinte nem tudták megítélni cse­lekedeteik politikai jelentőségét. Msgr. Turcsányi a szabadság­­harc vérbefojtásakor a he cég prímással együtt menekült a bu­dapesti U. S. követségre, néhány nap múlva azonban elhagyta azl és külföldre akar menni, de el­fogták . Msgr. Turcsányi jelenleg 6; éves és beteg. Ifjúkorában, f J huszas évek elejéi az Ébredő 'Magyarok elnöke volt egyideig De az évek múltával lehieeadt é^ : demokratikus körökben is sok | barátot szerzett, akik attól ta-tá­lnak, hogy az élethossziglani bör­­itön halálos Ítélet a számára. A római Osservatore Romano a Szentszék lapja foglalkozik az ítélettel és a kommunista kor­­(mány újabb terrorcselekményé­nek minősiti azt. Egyben tiltako­­jzik az ellen, hogy a Kádár bi torló kormány felfüggesztette Ba­­dalik Bertalan veszprémi és Pé­teri József váczi püspök egyházi működését, mert nem voltak hajlandók együttműködni a rend­szerrel .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents