Bethlehemi Hiradó, 1958. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-16 / 20. szám

The Only Hungarian News­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ......................$5.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered ns Second Class JIattpr May IS, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Ta., pnder the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription oneear.............................. $5.00 Official Organ of the IIungarian Chnr''1-r~ and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az' egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében olyam.20-ik szám BETHLEHEM, PA., 1958 MÁJUS 16 Egyes szám - ára 10 cent VILÁGTÜKÖR HÍR MOSZKVAI “ULTI. MÁTUMRÓL” UTÓHOZ NIXON alelnököt gyalázatos inzultus érte a délamerikai ‘’goodwill túrája" sorára Peru fővárosában, Limában. Tüntetők megakadályozták, hogy a San Marco Egyetembe bejusson és ott beszédet mondjon. Kővel dobálták meg és az egyik kő a nyakát horzsolta. Kődobás érte a kíséretében lévő titkos rendőrt is. Állítólagos diákok leköpték Nixont és az ország elhag;ásáia felszólító szavakat kiáltoztak fe­léje. Az alelnök aztán a katolikus egyetemet látogatta meg, ahol barátságos fogadtatásban volt ré­sze, de szállodájába visszatérve, útközben újra tüntettek ellene és ksiéretének tagjait mindenfélével megdobálták. Diákok szétdulták a San Martin szobornál vi égők­ből készitett U. S. zászlót. A perui kormány bocsánatot kért Nixontól és az Egyesült Ál­lamoktól, de kétségtelenül nagy mulasztás terheli, mert a lapok­ban közölt fényképekről is meg­állapítható, hogy távolról sem tette meg a rendőrségi óvintézke­déseket a kellé mértkben. A ké­peken alig látni rendőrt Nixon körül holott úgy illett volna, hogy az ut mindkét oldalán ren­dőr kordon tartsa távol az úttest­től a tömeget, ahogy az minden kulturország’oan történni szokott, ba idegen államfő tesz látogat ást. | Nixon nem államfő, de majdnem az és a világ legnagyobb szabad országát képviselte. A dolog nincs elintézve azzal, hogy a tüntetést és inzultusokat .kommunisták követték el. Régó­ta tudjuk, hogy az utolsó másfél évtizedben a moszkvai agitáció | megvetette a lábát Délamerika | országaiban is. S éppen mert a helyiek előrelátták a vad tűn- j tetés bekövetkezését, a szüksé­gesnél is nagyobb kettős kordont kellett volna állítani, de még szimpla kordon sem volt. Nem tudjuk, mennyi gazdasági segítséget kap Peru Washington­tól, de kár minden centért. Hiva­talos közlemény nyugtat meg Washingtonból, hogy "Peruval való viszonyunk semmi sérelmet nem szenvedett”. Ez nem igaz | Igenis szenvedett és ezt éreztet-1 ni is kellene vele, legalább is J erélyes elj_rást kívánni a tettesek kel szemben. * * * I A LIMAI amerikai követség is óvta Nixont és bár eléggé férfias formát mutatott, nem lehet ra­­jongani azért, hogy vállalta a kockázatot a csőcselékkel szem-1 ben. Alaposabb átgondoltsággal rá kellett volna jönnie, hogy az eshetőségek súlyos sérelmet hoz­hatnak az Egyesült Államok mél­tóságára és tekintélyére. Nemcsak arról volt szó, hogy Nixon meg­mutassa, hogy nem szokott meg­ijedni, hanem hogy elkerüljön egy eshetőséget, amely káros vol­na az Egyesült Államokra. De hát Nixon fiatal politikus és még ideje van, hogy több bölcsesség­re tegyen szert. Nem muszáj fel­tétlenül már 1960-ban elnökké lennie, sőt azután sem, kivált ha nem módosítja a népjóléti állam­ról ismert, szűkkeblű álláspont­ját. . , Több tapasztaltsággal azt is tudnia kellett volna, hogy semmi értelme, hogy vitába próbáljon szállni a tüntető handabandázó kommunistákkal. Miért akart feltétlenül beszélni hozzájuk, vi­tatkozni velük? Még nem tudja, hogy totalitáriusokkal, akár kom­munisták, akár nazik, nincs hasz­na semmi vitának? Meggyőzni nem lehet őket, mert vakon ra­gaszkodnak rágalmaktól sem visz szariadó elfogultságaikhoz, be­gyökerezett elméleteikhez, az "egyedül üdvözitő pártigazság-, hoz, amely legtöbbjük exiszten­­ciális klikkérdekeinek alapja is. Falra hányt borsó minden kisér-1 let, amely meg akarja javítani j őket. Lehet hogy vannak közöt­tük kivételek, de még egv ilyen j kivételhez sem volt szerencsém. Javíthatatlanok a legtöbben és t különösen akkor nincs célja aj meggyőzés kisérletének, amikor etó.e tudva van, hogy a part az, amely mozgósította a tüntetőket, miként ahhoz az adott esetben semmi kétség sem férhet. Annak sem látjuk sok értel­mét, hogy Nixon olyan liliputi kis államokat látogat meg Hiva­talos minőségben, mint Peru. — Elég ha van ott követünk. E pisz­­licsár kis országoknak jobban imponálunk a távolból, mintha akkora fontosságot tulajdonítunk nekik, hogy alelnökünket elküld­jük meglátogatásukra. Enélkul is lehetünk igazi demokraták a né­pek egymás közti viszonyában. Az ilyesmi nem attől függ, hogy az Egyesült Államok alelnöke el­megy e valamely primitiv dél­amerikai orzágocskába, amely többnyire csak a szabályos idő­közökben bekövetkező, államfő esicsapó puncsaival szokott hal­latni magáról és ahol a hatósá­gok még arra sem tudnak vigyáz­ni, hogy rend legyen, ha Uncle Sam megtiszteli őket. Helyes, hogy Eisenhower el­nök táv üzenetben dicsé.te meg Nixont a bátorságáért, amely el­­lemes dolog kődobálás célpont­­lemes dolog dődobálás célpont­jául lenni és tekintélytartás oká­ból el nem szaladni. De még he­lyesebb lett volna fel sem keres­ni Perut és a Perukat. Felesleges pénz és energia pazarlás volt és ellenségeink úgyis rosszra ma­gyarázzák, mint úgyszólván min­dent, amit csinálunk... Tanu­lunk e belőle a jövőre? * * • A SZOVJET a múlt héten újabb jegyzéket küldött a nyu­gati szövetségeseknek a csúcs­konferencia javaslata ügyében. Napirendre kívánja tűzetni többi közt a leszerelés ügyét, a közép­keleti kérdést, egy német béke­­szerződés megalkotását és egy javaslatát, amely szerint a világ­űrt csak békés célokra lehessen felhasználni, feltéve hogy — Amerika ennek fejében lemond összes tengerentúli bázisai repülő bázisairól. . . (A Szovjet ez eset­ben a szó szoros értelmében a levegőt akarja eladni — óri-si áron!) A jegyzék felhívja a nyugati szövetségeseket, foglaljanak <ál lást a benne javasolt kérdések­ben, hogy azokat hajlandók e tárgyalni vagy pedig változtatá­sokat javasolnak. Kihangsúlyoz­za, hogy a csúcskonferencia elé­rendő céljai közé kell sorolni a következőket: 1. A bombakisérletek azonnali beszüntetése ellenőrzés alatt. 2. Az Egyesült Államok, An­glia és a Szovjet lemondanak nukleáris fegyverek használatá­ról. \ 3. A külföldi csapatok csök­kentése Németország mindkét részében, valamint a NATO és a Varsói Egyezmény országaiban. 4. - Korlátozott óvintézkedések rajtütő támadás ellen Európában a Vasfüggöny mindkét oldalán, légi és szárazföldi ellenőrzéssel egybekötve. -5. Kölcsönös meg nem táma­dási szerződés Kelet- és Nyugat­­között. 6. Atomfegyverektől mentes zóna létesítése Rapaczki Ádám lengyel külügyminiszter javaslata szerint. (A javaslatot tudvalé­vőén a Szovjet sugalmazta.) A jegyzék ekként semmi újat nem mond és még mindig az a ] főkérdés a Nyugat és Kelet kö- j zött hajlandó e a Szovjet előző-1 leg olyan külügyminiszteri kon- j ferenciába belemenni, amely I nemcsak a csúcskonferencia napi- I rendjét állapítaná meg, de azt is tisztázná, a fennálló nagy ellen­tétékben, vagy legalább néme­lyekben közülük, mutatkozik e a Szovjet részéről annyi közeledé, hogy kilátás volna a csúcskonfe­rencia eredményességére? Mint ilyen kérdések elsősorban a né­met egyesítés és a rabországok szabadságának visszaadása kell lebegjenek Washington szeme előtt, Eüekröl pedig Kpuaceev REUTHER DÖNTŐBÍ­RÓSÁGOT KÉR, DE ELUTASÍTJÁK KEDDEN, MÁJUS HÓ 20-ÁN LESZNEK AZ ELŐVÁLASZTÁSOK PENNSYLVÁNIÁBAN Csupán a régi hajthatatlan állás­pontjait ismétli, ha lehet, még kategorikusabban és kihivóbban, mint eddig... * * * A NATO május 5—7-ig Ko­­penhágában tartotta kncferen­­ciáját Dulles külügyminiszter részvételével. A hangulat ezúttal nem volt annyira engedékenység­re hajló a Szovjet csúcskonferen­cia ügyében, mint legutóbb és eltűnt az a nyugtalanság is, ame­lyet egyes nyugateuropai orszá­goknál Amerika azon kérelme keltett, hogy bázisokat adjanak távrakétái sz’mára, amelyek eb ként megrövidíthetnek azt a kü­lönbséget, amely az orosz föV részközi távrakéták és az ameri kai között még fennáll. (Angii • ban tudvalévőén már épülnek a távrakétabázisok és Franciaor szág, Nyugatnémetország, Olasz ország és Holland közölték, hogy helyet adnak ily bázisoknak.) A kiadott záró közlemény hangsúlyozza, hogy csúcskonfe­rencia nem feltétlenül az egyet­len vagy szükségszerűen a leg­jobb ut a nemzetközi feszültsé­get enyhítő tárgyal sokra Ily konferencia kellő előkészítést igényel és kedvező légkörben kell lefolynia”. A NATO 1 5 or­szága tehát magáévá teszi az amerikai álláspontot. A közlemény úgy látja, hogy a Szovjet az utóbbi hetekben nehezíti a csúcskonferencia meg­rendezésének lehetőségét és han­goztatja, hogy az Atlanti Szövet­séget “kellemetlenül • érinti és kételyeket támaszt benne” a Szovjet e magatartása, de “a tár­gyalások "hasznosságáról való felfogását továbbra sem adja fel”. Helyteleníteni kell azonban, hogy a közlemény csak a német egyesítést említi mint “többi közt egyikét a tárgyalandó fontos problémáknak” mig Magyaror­szág és a többi európai rab ország ügyéről hallgat . . . * * * AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, Anglia és Franciaország azzal a gondolattal foglalkozik, hogy en­gedékeny álláspontot foglaljon e el Gromyko orosz külügyminisz­ter azon kívánságával szemben, hogy a Szovjeten kívül Lengyel­­ország és Csehszlovákia is részt­­vegyen-e a tanácskozásokban.— Anélkül, hogy ezt precedensnek volnának hajlandók tekinteni arra gondolnak, hogy ez esetben nem ellenzik hogy a két csatlós ország is meghivassék, a maguk részéről azonban Olaszország meghívását kívánnák. (Lehet, | hogy ez csak ideiglenes kivánság, hogy segítsék az olasz keresztény demokrata párt győzelmét ^ má­jus 22-i választáson.) A híradásokból nem látszik világosan, hogy a két csatlósor­­szág meghívása csak a követi előkonferenciára vonatkozna e? De ily szerepléshez juttatásuk a Nyugat újabb diplomáciai elis­merését jelentené számukra,. Ez most, amikor a Szovjet a rabor­szági statusquo véglegességének elismerését akarja elérni, nagyon helytelen volna, még akkor is, ha sürgős volna a csúcskonferen­cia. Márpedig egyáltalán nem sürgős. Sem azért mert semmifé- ; le érdemleges közeledés nincs és mert amíg a nagy ellentétek megoldva nincsenek semmiféle leszerelés különösen a nuk­leáris leszerelés nem aktuális, mert óriási fölénybe juttatná a Szovjet egyéb haderőit a Nyugat­ul szemben. Sem pedig mert most nem a csúcskonferencia a Fontos, hanem, hogy Amerika utolérje a Szovjetet a távrakéták terén. r. o. A Kruscsev és Tito között ki­tört ellentétek következtében el maradt Voroshilov mashall, Szovjet elnök e hétre kitűzött belgrádi látogatása. Jelentik azt is, hogy Moszkva ‘ultimátumot! küldött a jugoszlá­viai pártvezetésének. Felszólít­ja, hogy ”léí>je|i be. a Szovjet­blokkba és vesse alá magát Moszkva vezetékének vagy pédig viselje a következményeket.” Hír szerint az “ultimátum” Tito függetlenségi álláspontját “reakciós Burzsoa nacionalizmus­nak” minősíti. Megfigyelőit nem hiszik,hegy az “ultimátum” !sok hatást tenne a jugoszláviai pártra, amelynek vezetői támogatják Titp önálló­sági politikáját. Úgy magyaráz­zák, hogy abból nem lehet fegy­veres akció a Szovjet és Jugosz­lávia között, de a Szovjet bizo­nyos segélyeket és kedvezéseket ■meg fog vonni, igy egyebek közt egy 175 milliós dollárhitelt egy Montenegróban építendő allumi­­niumgyár költségeire. A kínai kommunisták helyte­lenítik Tito magatartás't és lap­jaik erről szóló cikkét a moszkvai Pravda is utánnyomta, majd a maga nevében is támadást inté­zett Tito ellen. Híresztelések Kruscsev helyzete neheziiléséröl. Varsói forrásokból azt a hirt kapta a N. Y. Times, hogy Krus­­csev és a régi sztálinisták között újra kiújultak a harcok. A sta­­linistákat mo» Suslov a pirtel­­nökség tagja (Rákosi Mátyás protektora Kruscsevvel szemben Stalin halá a után) és Pospilov neves Szovjet főideoloryus veze­tik, egyetértésben a Kruscsev ál­tal elcsapott Molotovval, Malen­­kovval és társaikkal." Suslov és társai kezdettől hely­telenítették, amikor N-ruscsev Stalin halála után kiengesztelő látogatást tett bitónál és utana Tito kedvéért azt az engedékeny kijelentést tette, hogy ‘minden ország a maga sajátos módján épitheti a szocializmust, nem kell okvetlenül hajszálra a moszk vai témát követni.” Suslovék ennek tulajdonítják a lengyel- és magyarországi megmozdulásokat is. Most Kruscsev maga tér vissza Stalin szigorúan diktatórikus el­véihez, amely szerint a, töobi or­szágok alá kell vessék magukat a Szovjet központi politikai irá­nyításának. Egyes jelek szernt Mao Tze lung elnök és a kínai kommu­nisták Suslovék azon áiláspont­­ját helyeslik, amely Tito esetére Hivatkozva visszatérést sürget a szigorúan vett stalinizmus vona­lához és hibáztatják Kruscsevet. Kruscsev vasárnap igen jó­kedvűen nyitotta meg a moszkvai mezőgazdasági kiállítást s Mosz­kvában élő nyugati laptudósitók arra következtetnek, hogy válto­zatlanul szilárdnak érzi pozícióját Water Reuther, az autómunkás union elnöke Kefauver szenát'r utján ajánlatot kü’dött a hárem nagy autógyár, a General Motors, a Ford és Chrysler vezetőségé­nek, hogy járuljanak hozzá vá­lasztott döntöbiróság (arbitra­tors) kiküldéséhez a május 29-én lejáró kollektiv szerződés meg­újítása, illetve a béremelési igé­nyek elbírálása ügyében. A General Motors azonnal elutasította az ajánlatot, de haj­landó két éves szerződést kötni az eddigi feltételek alapján. — Reuther csak szepterr bér 1 -ig hajlandó meghosszabbitani a szerződért, de ezt a G. M. eluta­sítja és példáját a másik két nagy gyár is mindenben- követi. A G.M. vezetői szerint Reuther követelései 73 cent órabér eme­lésnek felelnek meg. Reuther a Kefauverhez irt levelében azt kí­vánja, hogy a döntőbíróság ne csak a bérkérdésben, de a gyá­rak nyereségében való osztozko­dás dolgában is foglaljon állást. Az utóbbit a három gyár kez­dettől elutasította, mint illeték­telen beavatkozást. A G. M. az­zal érvel, hogy tisztességesen jár el, amikor az 1959-es és 1960-as bizonytalan évekre épp oly ma­gas bért kínál, mint gazdasági hanyatlástól mentes 1956 és 195 7-es évekre fizetett és hogy emellett amúgy is van egy pont a régi szerződésben amely bizo­nyos órabér emelést biztosit. j A pennsylvaniai előválasztá­sok, amelyek május 20-án fognak : lefolyni, ezúttal országos érdek­lődéssel talá'koznak. A nagy amerikai lapok különösen sokat foglalkoznak Harold E. Stassen, |a régi országos politikus, leg­­■ utóbb Eisenhower elnök lefegy­­verkezési tanácsadója kampány- Ijával, aki tudvalévőén a republi­kánus kormányzó jelöltségre 1 pályázik. N Ellenjelöltje Arthur T. Mc- Genigle perecgyáros akit kevesen j ismernek és most pályázik elő­­szőr ‘‘közhivatalra. A nagy ame­rikai lapok tréfásan foglalkoznak I személyével és “pretzel” sütői mivoltával. A pártnak ő az igazi jelöltje, mig Stassent “önjelölt­nek" tekintik és a pártban görbe j szemmel néznek jelöltségére, i amelyet “a pártvezetők feje fe­lett" akar elérni. Május 20-án kiderül lehetséges e ez? A párt­­szervezetek és kapcsolatos ala­kulatok nagyrésze McGenigle mellett áll, akinek kilátásait a kívülállók kedvezőbbnek tartják Stassenénél. Lawrence ha megválasztják Penna első “katolikus kormányzója volna. A demokrata kormányzójelölt­­ségért is többen futnak, de álta­lában David Lawrence, hosszú idő óta pittsburghi polgármester győzelmét várják. '! Lawrence segítette győzelemre a demokratákat az utolsó fél­­; század mindössze két idószaká­­ban, amikor demokrata ült a kor­mányzói székben. Most önmaga század mindössze két időszaká-Nem kereste a jelöltséget, de a párt állami vezetői nem tudtak megegyezni és végül neki kellett vállalnia a jelöltséget, mert az ö jelölését ellenezték legkeveseb­­j ben. Most 68 éves. Gyakorló ka­tolikus és tudatában van annak, hogy Pennában katolikust még sohasem választottak meg kor­mányzóul. Lawrence államtitkár [Volt George H. Earle kormány­zó alatt 1935-től 1938-ig s Earle | egyik legbensőbb tanácsadójá- J ként volt ismeretes. (Earle volt az az 194 5-4 7-ben ! sokaktól kinevetett ember, aki­nek akkor az volt a “rögeszmé­je , hogy az oroszok európai or­szágrablásai ügyét addig kell rendezni, amíg Amerikának atombomba monopóliuma van.) j Lawrence szorosan együttdol­­j gozott George M. Leader jelen­­j légi kormányzóval, ' aki most együttszerepel vele a listán, mint szövetségi szenátor jelölt. Biztos­nak látszik, hogy május 20-án meg is kapja a szenátor-jelöltsé­get. KÉT UJMENEKÜLT MAGYAR NYERT DIJAT A GENERAL MOTORS PÁLYÁZATÁN Az amerikai General Motors, a világ legnagyobb autó gyára pályázatot hirdet minden évben, hogy munkásai és alkalmazottai Írják meg tapasztalataikat és be­nyomásaikat a Beneral Motors­nál. A több mint 230,000 dolgozó nagyrésze elküldi pályázatát a General Motorshoz. Idén 45 nagy díj közül győztes G^thelyi István és Kozely László, mind­ketten uj menekültek. Kozsely anyagkezelő a General Motors clevelandi Chevrolet üzemében. Egy lukszuskocsit nyert és 1200 dollárt, hogy a jutalom után ese­dékes adókat kifizethesse. Gáthelyi egy Chevrolet sport- Kocsit nyert és 820 dolLrt az adóköltségek fedezésére. Gáthe­lyi Kaposváron született és 195 7 márciusában érkezett az Egyesült Államokba. Azt mondta, hogy feleségével együtt három napon át dolgozott a pályamunkán. A másik szerencsés nyertes Kozsely Halásziban született és a debre­ceni kollégiumban tanult. PÉLDÁTLAN VAD TÜNTETÉSEK NIXON VENEZUELAI LÁTOGATÁSÁNÁL Mintegy 1.000 ejtőernyős és marine katona repült Caribi­­tengeri bázisokra, hogy szükség esetén Nixon védelmére megszállja Caracast. A NYUGAT ÉS KELET HADEREJE Bruckner amerikai hadügymi­niszter közölte, hogy az Egyesült Államok az elnyúlt hét év alat. majdnem húszmilliárd dollár ka­tonai segélyt nyújtott szövetsége­seinek. Á miniszter kijelentette, hogy az ämerikai adófizetőkre ötszörakkora teher hárult volna, ha amerikai katonákat kellett volna küldeni a segély helyett tengerentúlra. Az európai é^ távolkeleti szö­vetségesek nagj^obbára amerikai pénzből tudták felépíteni jelen­legi haderejüket, amely ötmillió főt kitévő hadosztályból, 2,500 hadihajóból és 32,000 repülő­gépből áll. Brucker szerint a szovjet-vörös kinai állanvtömb egyesitett hadserege nyolcmillió főnyi 400 szárazföldi hadosztály­ból, 500 teno’eralattláróból és több mint 25,000 repülőgépből tevődik Ö8«e. Nixon alelnök és felesége ked des Venezuelába érkeztek. Ez délamerikai ütjük utolsó állomá­sa. Mig Ecuadorba és Colombiá­­ban barátságos fogadtatásban volt részük. Caracas fővárosban a tüntetés még a limainál is va­dabb formákat öltött. Kövekkel dobálták meg és megköpdösték Nixont. Nixonnét ké^pnál meg­ragadtál és fülébe kiáltották: Little Rock! Little Rock! Kon­­zervkannákat, üvegeket és egyéb tárgyakat is dobáltak Nixon és az őt kisérő venezuelai miniszterek felé. Nixon és kisérete kocsijának ablakait kövekkel és botokkal betörték. Nixont megütötték, de , nem sérült meg. Hat amerikai I megsérült. Az autókról letépték az amerikai zászlót. A rendőrség könny bombák­kal igyekezett eloszlatni a töme­­) get, de egyes jeletnések szerint nem lépett fel kellő eréllyel. SOK A GYERMEKBÜNÖZÉS, ISKOLAKERÜLÉS A KOMMU­NISTÁK MAGYARORSZÁGÁN Benke Valéria "művelődésügyi miniszter” a tanácsfunkcionáriu­sok értekezletén elmondotta, hogy feltűnően sok az iskolába nem járó gyerek 30,000-re tehe­tő azoknak a száma, akik be sem iratkoztak, bár tankötelesek len­nének. A múlt tanévben majd­nem 1 5,000 tanuló maradt ki az iskolákból. További 40,000-nek nem lehetett osztályzatot adni, olyan sokat hiányoztak. Ezzel együtt felszökött a gyer­mek bűnözések száma. A kom­munista pedagógusok a bajokon úgy akarnak segíteni, hogy mél­tóbb materialista világnézetű gyermekkönyvet akarnak kiad­ni. Ezek majd megnevelik a gyer­mekeket.Az Élet s irodalom című folyóirat legutóbbi számában egy cikkíró kifogásolta, hogy az egyik állami kiadóvállalat kiadta Molnár Ferenc egyik müvet, a Kékszemüt és egy francia exisztencialista író A kis herceg című könyvét. Ezek a könyvek az Élet és Irodalom szerint "megmérgízik a gyerekeket", Önálló üzletemberek és farmerek Social Securi­ty igénybejelentése Az allentowni Social Security Hivatal igazgatója, George W. Ervin felhívja az önálló "önma­guknál alkalmazott” üzletembe­reket és farmereket, akik a közel­jövőben elérik a Social Security ! kifizetésekhez szükséges életkort, hogy jóval előbb jelentkezzenek a Hivatalban (116 North 8th St.) és hozzák el magukkal a szükséges okmányokat és pedig az igénybejelentés előtti utolsó évben tett jövedelmi adóvallo­­másuk másodpéldányát, valamint az azon évre szóló Social Secu­rity adó befizetéséről szóló bi­zonylatot (csekk vagy money or­der nyugta.) Önálló üzletemberek és farme­rek, akik nem teljes időt dolgoz­nak, forduljanak igényük ügyé­ben felvilágosításért a Hivatal­hoz. Akik elérték 72 évüket, I igényt jelenthetnek be, tekintet | nélkül arra, mennyi a keresetük. Előző napon az a hir terjedt el, hogy Nixon ellen gyilkos me­rénylet készül Caracasban. Ez nem bizonyult valónak, de a tün­tetések a legelfajultabbak vol­tak, amelyeket Nixon most Dél­­amerikában átélt. Eisenhower elnök, amint érte­sült az eseményekről megbízta Dulles külügyminisztert, hogy azonnal erélyesen lépjen fel Ve­nezuela követénél Nixon védel­mének biztosítására. Eisenhower elnök rendeletére négy “airborn” század ejtőer­nyős és marine katona mintegy 1 000 ember repült Karibi tenge­ri U. S. bázisokra, hogy szükség esetén segítsenek a venezuelai kormánynak Nixon védelmében. Lapzártakor Nixon a caracasi U. S. követségen van venezuelai katonaság védelme alatt. A tün­tetők egyrésze a venezuelai kor­mánnyal szemben is fenyegetően viselkedik. A GÖRÖG VÁLASZTÁSI GYŐ­ZELEM BIZTOSÍTJA A RaKE­­TABÁZISOK ÉPÍT ÉSÉT A május 1 1 -i görög általános képviselő választásokon az eddi­gi nyugatbarát Karamandis kor­mány kapott többséget. Összesen 1 73 mandátuma lesz a 300 tagú parlamentben. De a kommunis­ták sok mandátummal gyarapod­tak és 75 mandátummal második helyre kerültek, megelőzve a li­berálisokat. Karamandis győzelme biztosít­ja, hogy Amerika megkapja a Görögországtól a kért görög távrakéta bázisokat. ELHALASZTOTTÁK A DÖN­TÉST AZ ACÉLGYÁRI FÚZIÓ — ÜGYÉBEN A washingtoni szövetségi bíró­ság befejezte a kihallgatásokat a kormánynak a Bethlehem Steel és a Youngstown Tube and Sheet gyárak egyesítési tervei ellen az antitrust törvény alapján felho­zott kifogásai tárgyában. A bí­róság most megkezdte a kihall­­gatottak nyilatkozatainak tanul­mányozását, Döntés a nyár folya­már várható.

Next

/
Thumbnails
Contents