Bethlehemi Hiradó, 1957. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-12 / 28. szám

RiTTHi ruriui híp Ann s”“ in Lehigh Valley. | J A 1 JT~I 1.1.1 I Pjlfl I 111 |\ /A I 3 aud Societies of Belli-A magyarság érdekeit Ä Ä Ä Ä A Ze/*<TM and Vicinity. -szolgáló független tár­­elvében magyar-szellemiek amerikai DCTUICUCM HUNGARIAN NEWS IN ^it-hungaeian in i^nguagb Az egyetlen magyar uj­sadalmi hetilap. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN KlltcrP(1 .. 8eoon<1 Cla,s Mattr May 18) 1923, at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY ság a Lehigh Völgyében ' Előfizetési dij egy évre.............................$4.00 Office at Bethlehem, Pa., ujideithe Act of March 3, 1879”. Subscription one year...............................$4.00 Vol. XXXV. Évfolyam, 28-ik szám BETHLEHEM, IA., 1957 JULIUS 12 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR vezetője ős az hő asszony, aki beiutott a nreidiumba. Növekszik a londoni le­szerelési tárgyalások ellenzéke i A londoni “leszerelési" kon­ferencián Stassen amerikai meg­bízott az oroszok ajánlatával szemben, amely két-három évre kíván egyezményt a nukleáris bombákkal való kísérletek szüne­teltetésére, csak tiz hónapra szó­lót ajánlott. Közben, — javasol­ta — egy bizottság tárgyaljon aj bombák előállításának beszünte­téséről, valamint a kellő ellenőr­­. zésről s ha ebben megegyezés I jön létre, életbeléptethető a had-j | erők létszámának és a szokvá­nyos fegyverek mennyiségének I leszállítása is. Zorin orosz megbízott Moszk­vától kér utasitást. Washington, mióta lehetségesnek látszik olyan i bombák előállítása, amelyeknek alig van vagy egyáltalán nincs j íádió-aktiv szóródásuk, hűvösebb lett a kísérletek szüneteltetése , kérdésében. Már nem oly sürgős j és fennáll az aggodalom, hogy a Szovjet a szünet alatt más uj j fegyverek (missilek) gyártására, I használná fel az időt. | Az amerikai kísérletek múlt I héten is folytak és Nevadában | felrobbantották az eddig legna­­j gyobb hatóerejü bombát. Rádió­­aktiv szóródása, a jelentések sze- I rint csekély volt. Kényes kérdések Adenauer nyugatnémet kan­cellár azt kívánja, hogy a kisér­­! letek szüneteltetéséről és a had­­' erők leszállításáról csak a német egyesítéssel egyidejűleg jöhessen létre egyezség. Dulles külügyminiszter leg­­j utóbb kijelentette, hogy Amerika továbbra is azon az alapon áll, j hogy számos hang hallatszik, mi­szabad felvenni az E. N.-be. A nyilatkozatnak az ad aktualitást, hogy számos hng hallatszik, mi­szerint ha az egyezmény aláírói közé nem veszik fel a kommu­nista Kínát, módot adnak a Szovjetnek arra, hogy Kínán ke­resztül kijátssza az egyezményt. A megegyezés ellenzéke nem gyengült Amerikában. Szaporo­dik azok száma, akik tisztán lát­ják, hogy a Szovjettel való meg­egyezés a jelenlegi helyzetet, aj Szovjet erőszaka által teremtett igazságtalanságok állandósulását segitené elő és megnehezítené, hogy Európában igazságos ren­dezés jöjjön létre. Bármiben történjék is esetleg megegyezés, ahhoz a washingtoni szenátus kétharmadának jóváha­gyása szükséges, ami távolról sem látszik biztosnak.---------------ooo---------------­UTCANEVET A MAGYAR SZABADSÁGHARC EMLÉKÉRE ! Costa-Rica fővárosának egyik legnagyobb utcáját Szabad Ma­gyarország utcájá ’-nak nevezték el. Az ünnepségen Costa-Rica ál­lamelnöke a megjelent ünneplő közönség előtt hangoztatta, hogy az utca uj neve minden kosztari­­kait a hős magyar hazafiakra fog­ja emlékeztetni. KRUSCSEV, MALENKOV FEJÉT AKARJA ? RÉGÓTA FENNÁLLÓ ellenté­tek nyertek stalini stilus szerint erőszakos megoldást a múlt hé­ten. Kruccsev első párttitkárt nyil­ván leszavazták a nem a nép, ha­nem a pártválasztmány által vá­lasztott tizenegy tagú prezidium­­ban és erre puccsal felelt. Szövetkezve Zsukov hadügy­miniszterrel, Berlin legyőzőjével, aki Stalin alatt mint népszerűség­ben veszélyes versenytárs s kartba . volt téve és támogatva Bulganin miniszterelnöktől, kitette a párt­­elnökségi tizes bizottságból Sta­lin embereit, Molotov volt kül­ügyminisztert, Malenkovot, Stalin sok éven áti titkárát, kit Stalin utódjául is kijelölt, Kaganovics helyettes miniszterelnököt, Stalin állítólagos sógorát (a prezi­dium egyetlen zsidó tagját), to­vábbá Shepilov párttitkár, volt külügyminisztert és más kevésb­­bé jelentős stalinistákat. Állásuktól is megfosztották őket és a szokott támadások, áru­lással vádoló hangok harsantak elnökségi I 1 -es bizottságból Sta­­rendelt népgyüléseken. A Lloyd of London egyikükkel sem sietne mostanában életbiztosítást kötni. * * * STALIN halála után a Pravda és a Stalint túlélő vezetők behir-i dették, hogy “az egyén kultusza-[ nak” és az egyéni diktatúra kor-J szakának vége van és a jövőben j a prezidium 1 1 tagja kollektiv határozatokkal, melyek a tanács­kozásaikon kialakulnak, fogja gyakorolni az államügyek legfőbb intézését. Egyikük, Béria állítólag ellenez te a kollektiv vezetést és magá­hoz akarta ragadni a hatalmat a mögötte álló fegyveres politikai rendőrség segítségével. A Stalin' halála után az odesszai számüze-l tésből visszahívott Zsukov tábor­nok ekkor segítséget nyújtott Kruscsevnek, hogy letörhesse Be­­ria ambícióját és a politikai ren­dőrség hatalmát. Beriát kivégez­ték és a politikai rendőrség meg­szűnt a vörös hadsereg riválisa lenni. Zsukov azonnal hadügymi­niszter, majd a prezidium póttag­ja lett. Stalin régi hívei, rajongói meg­maradtak a prezidiumban, de nem lelték örömüket a politiká­ban, amelyet egyre inkább Krus­­csev szava irányított. Nem tét-' szett nekik az évtizedekig isteni-1 tett Stalinnek, a németeket le­győző és a birodalom hatalmát annyi gyarmattal gyarapító ve­zérnek, bálványuknak ledöntése, amely oly demoralizálóan hatott j a kommunistákra mindenfelé. — Nem találkozott tetszésükkel az sem, hogy Kruscsev megengesz­telte Titót, akit Stalin halálosan gyűlölt és eltaszitott s akit ők aj szivük mélyén eretneknek tarta- j nak, piert megtagadta Moszkvát,: mint a nemzetközi kommunista j front anyaországát, központi ve­zetőjét és önállósította magát mint u. n. nemzeti kommunista. | Elitélték Kruscsev “ideológiai engedékenységét”, amely elfo­gadta azt, hogy többféle ut vezet­het a kommunizmushoz és mind­egyik ország kommunistái azt az utat járhatják, amely megfelel országuk sajátos adottságainak. Ebben látták okát a pozeni mun­kásfelkelésnek, majd Gomulka felemelkedésének s végül a ma­gyarországi szabadságharcnak. * * • MOLOTOV és társai azt vall­ják, hogy diktatúrát csak totális diktatúrával lehet csinálni. A sta­lini rendőrállami terror hiányta­lan fenntartásának hivei és Krus­csevnek Írták rovására a lengyel­­országi és magyarországi fejlemé­nyeket. Oroszországon kivüli kommu­nisták között is igen sok van, aki bakklövésnek tartja, hogy Krus­­részét. Az Oroszországon kívül a sárban” Stalin szobrát, mert felbátorította az ellentábort. és meghasonlottá tette a bel- és kül­földi kommunisták igen nagy részét. Az Oroszországon kivül élő stalinisták például most is azt hirdetik, hogy "a budapesti Stalin «ober ledöntésé}»« Krus­csev desztalinizáló beszéde adta meg az első lökést.” Mondani sem kell, hogy ezek most sincsenek elragadtatva, ami­kor Kruscsev, a háta mögött a fegyveres erőt kézben tartó Z9U- kovval egyszerűen kiakolbolitotta Stalin híveit a pártvezetőségből és magas kormányállásaikból. —­­Rossz ómennek tartják a jövőre és attól félnek, hogy a Kremlben, hol a kulisszák mögött, hol nyíl­tan dúló palota forradalomnak nem ez az utolsó fejezete. Fázva gondolnak arra, hogy végül Zsu­kov és Kruscsev között dőlhet el, ki legyen az uj diktátor, az uj Stalin és bár tudják, hogy Zsu­kov kisparaszti családból szárma­zik, 1918 óta vörös katona, 1919 óta párttag (a tag felvétel na­gyon szigorú s csak azt veszik fel, akinek kommunista megbíz­hatóságáról biztosak), a pártnak köszönheti nagy karrierjét és so­hasem elnökölne a stalini biro­dalom felosztásán,de csak katona nak tartják,-^- nem igazi meggyő­ződött, képzett marxistának, magvas kommunistának. Félnek attól, hogy a mostani tisztogatás­nak az igazi, a végső győztése nem is Kruscsev, hanem Zsukov lesz. . . nek a magyarázatát: Zsukov, a fegyveres erő tartja hatalmon Kruscsevet. A kérdés persze az, meddig? A kollektiv vezetés, könnyen lehet, csak átmenet volt az uj egyéni diktatúra felé, csak takti­kai állomás Kruscsevnek az Uj I diktátor szerepére törtetésé'oen. ! Eléri e Zsukov segitségével vagy I végül Zsukov fogja árulónak ki­kiáltani és esetleg láb alól elten­­' ni őt, a jövő nagy kérdése, amely re százmilliók várják a legna­­| gyobb feszültséggel aTörténelem I elkövetkező válaszát, amely ta­lán óriási uj fordulatot adhat a világ jövőjének. Zsukov eddig mindig kommu­nistának és "jó orosznak” mutat­ta magát. A Vörös Hadsereg is tele van a rendszer jól elhelyez­kedett és állásukat féltő emberei­vel. De egy totalitárius ország- I ban, amelynek az erőszak ez élet eleme és szokva van puccs akciókhoz, kizárva semmi sincs. A WASHINGTONI State De-] partment szószeója úgy nyilatko­zott, hogy Amtfika várakozó ál­láspontot fogll el a moszkvai események utáríés felhívta Mosz­kvát, bizonyitsagyakorlati tettek­kel, hogy Mot>tov és társainak elmozdítása, mként hirdeti, oly békés célok étiekében történt, amelyeket ezek el akartak gán­csolni. Mint ily célokat a leszere­lés, a német eg esités és a közel­­keleti feszültség ügyét emlitette. Magyarországraés a többi rabor­szágra még csalt nem is célzott. . r. O.; Kruscsev orosz első párttitkár | jul. 6-án egy Szentpétervárott I (Leningrad) tartott beszédben I rendkívül éles hangon támadta j Malenkov volt miniszterelnököt, I akit legutóbb Molotovval, Kaga­­novichcsal és más régi vezető kommunistákkal együtt megfosz- I toltak legfőbb p'rtvezetöségi tag­­! ságától és helyettes miniazterel­­! nöki állásától. Lumphrey szenátor az acélárak emeléséről KRUSCSEV j'unius 23 -án há­romórás beszédet mondott Molo­tov és társai ellen, Zsukov hadse­­reének lapja, a Vörös Csillag pe­dig szintén árulással vádolja őket. Úgy szól a vádjuk, hogy Molotov és társai titokban megszervezték a stalinistákat az ország számos pontján és összeesküvésük célja az volt, hogy Kruscsevet s hiveit megfosszák hatalmuktól. Tekint­ve, hogy Molotov é.s Kaganovics idős emberek, méltán fűződhet kétely ez állitáshoz, amely egyéb­ként sem uj azon módszerek történetében, ahogy a moszkvai kommunista vezérek az ellenlá­basaikat el szokták tenni az útjuk­ból. Annyi bizonyos, hogy a kollek­tiv vezetésnek Stalin halála után a moszkvai sajtóban erkölcsileg oly magasrendünek hirdetett esz méje, ugylehet végleg, vagy leg­alább is hosszú időre megbukott] a Szovjetben. Mint mindig sejtet-] tűk: a titokzatos prezidium 1 1 tagja közös megvitatás után, “többségi határozattal” dönt az ügyekben, de jaj annak, aki más­ként mer “közösen határozni , mint azt Kruscsev és Zsukov egy másközt előre eldöntötték! Molotov és társai, akik életük­ben mindig a többségi akarat el­nyomását űzték, érvényt akartak szerezni a többségi akaratnak és rajtavesztettek. — Megpróbálták komolyan venni, hogy a határo­zatok vita és meggyőzés utján jöjjenek létre, de Kruscsev nem tűrte tovább a különvéleményei­ket. Mindinkább kisebbségbe ke­rült és megunva a helyzetet,, puccsof csinált. Zsukov segítségé­vel, akinél ott van a kommunista meggyőzés döntő érve, a puska “Kitisztogatta” őket, — akárcsak az általa lefokozott Stalin csinál-^ ta Bukharinnal, Zinovjevvel, Ka­­menevvel és Lenin többi munka­társaival. Kruscsevnek egyébként is nagy praxisa van ebben, hiszen koráb­ban részben Ukrajnában, Stalin parancsára, részben Stalin halála után Beriával és segédeivel szem­ben szerzett jártasságot abban, mint szokás elbánni a másnéze­­tüekkel a Szovjet rendszerben. Antikommunista nyugati meg­figyelőknek is az volt a benyo­másuk, hogy Kruscsev Stalin le­fokozásával. Tito iránti politikájá val és nyilatkozataival sokat ron-' tott a kommunista országok hely­zetén és a kommunisták u. n. lelki elszántságán. Csodálkoztak, hogy Kruscsev nemcsak megma­radt a helyén, nemcsak nem buk­tatták meg,hanem folyton emelke dik, mind nagyobb szerephez jut dacára a lengyelországi és ma­gyarországi eseményeknek, me­lyek felidézésében az ő “uj po­litikájának" kétségtelenül nagy réwe veit. Mpit megkapták en-A SZOVJETBEN nagy sze­mélyi változások többnyire ké­szülő, nagyjelentőségű lépések bevezetői szokták lenni. (A Hit­­ler-Sztalin egyezmény bevezetése például Litvinov külügyminiszter­nek Molotovval való felcserélése volt.) Lehet, hogy most is vala­mi nagy meglepetés készül a * Szovjet boszorkánykonyháján. — De nem hisszük, hogy olyan meg-J lepetés, amely jót jelentene a né­pek szabadsága számára... A Szovjet céljai nem változ-| tak, mégha Kruscsev újra a mo-i solypolitikával próbálkozna Í3, sőt annál inkább van éberségre] szükség a léprecsalások veszélyei ellen. Kruscsev megtagadta Stalint, de a politika, amelyet csinál, fö­­löttekép hasonlít az Útmutatások­hoz, amelyeket Stalin adott 1952-j ben a Legfőbb Szovjetben tar­tott utolsó beszédében és az utol­só tanulmány füzetében. Meg­hagyta, hogy a békehajlam ki hangsúlyozásával megenyhülést kell keresni a Szovjet és a nyuga­ti szövetségesek között, hogy az utóbbiak többé ne benne lássák élethalál ellenségüket, hanem a nemkommunista országok keve­redjenek egymás között újabb el­lentétekbe, melyek aztán háború­ra vezethetnének köztük, amikor is a Szovjet, mint néző, mint a kapitalisták háborújából profitáló harmadik végül újra arathat a maga számára. Mint ily háborús okokat a piacokért való versenyt és Németország és Japán várható uj kereskedelmi és ipari elhatal- j masodását, a területi kérdéseket: stb. emlitette. . . j Uj terjeszkedés, uj zsákmány - ragadozás alkalma megteremtését jelölte meg a Szovjet külpolitika jövő feladatául és kétségtelen, hogy a Kruscsevtől, Mikoyantól és másoktól a mostani nagy kitisz­togatások alkalmával hangozta­tott békepolitika, csakúgy mint az oroszoknak a leszerelést sürgető mesterkedései ez ármányos el­gondolások bélyegét viselik ma­gukon. Kruscsev semmit sem akar feladni a stalini szerzemé­nyekből, hanem gyarapítani akar­ja azokat. Kevésbbé félelmetes­nek akar látszani, mint Stalin mutatta magát, — a mosolypo­litika is mennyire egybevág a stalini vég utasításokkal! — de enyhesége, kedélyeskedése csak látszólagos, a lényegben épp oly, könyörtelen kommunista célú, mint Stalin volt. Erre vall még az is, hogy nem ] tűri a stalinistákat maga mellett, nem tűr konkurrenciát a staliniz­­musban. A bálványt ledöntötte, j hogy önmagát épitse fel a helyé­re. Az uj prezidiumba, most már mint rendes tag bekerült Zsukov; is — egy hivatásos katona először j a Szovjet történelmében — és aj prezidium a hajlékony Mikoyant ] és Suslovot kivéve, teljesen Krus-; csev embereiből, köztük karrier­éhes fiatalokból áll. Köztük van Kruscsev kegyeltje, Furtseva e?a?ony is, az oros? npmozgalom I szagra meg csati nem is . . r. o.---------------coo--------------­Luraphrey szenátor az acélárak emeléséről A jiul. 7-i T . Y. Times Hu­bert H. Hu.iphrey szenátor (dem. Minn.) nyilatkozatát köz li, amelyben elitasitja a munkás­ság elleni váda. hogy béremelé i igényeivel foko-za a drágaságot. Tagadja, hogy az acél munkások legutóbbi kollktiv szerződésé­nek bér-vivmán ü adtak okot az acélárak jul. 1 'örtént tonnán­ként $6.00 emüésére. Humphrey h.ngoztatja, hogy a U. S. Steel, »mely elsőül jött ki az áremeléssd, ellentétbe he­lyezkedett Eiserhower elnöknek azon felhivásávd, hogy az inflá­ciós veszély ellerülésére önmér­sékletet kell taiusitani. Szerinte az acélipar ny reségei 1945 óta minden egyes ollár után, ami emelést a ni' ■ sok kaptak, há­rom dollárr r.ielkedett. Rámu­tatott arra a U. S. Steel ezévben r< nyereséget ért el és az ? három legna­gyobb válla,o.e. -túlsó tiZ év­­ben 1 05 százalékkal emelte ela­dásai számát, rrig az adók levo­nása utáni nyereség I 86 százalék­kal volt nagyobb. Kruscsev azzal vádolja Ma­­j lenkovot, hogy 1 949-ben ő okoz­­; ta több leningradi kommunista | vezetőnek ártatlanul történt ki­­j végzését. Hevesen támadta Mo- I lotovot és Kaganovichot is. Az [utóbbi annakidején, Stalin alatt. Ukrajnában végzett tisztogatáso­kat Stalin parancsára és elleni '­­basa volt Kruscsevnek, aki akkor az ukrajnai kommunista párt ve­zetője volt. A világsajtó Kruscsev beszéde hangjából arra következtet, hogy per készül Malenkov ellen és a per halálos Ítélettel végződhet. Megfigyelők szerint Molotov és más, kitisztogatott kommunisták sorsa sokban függ attól, hogy. csendben maradnak e vagy pe­dig folytatják a harcot Kruscsev politikája ellen? Azt hiszik, az utóbbi esetben reájuk is per vár, mert Kruscsev azzal a jelszóval indította el a. mostani tisztoga­tást, hogy “nem számit ki milyen szolgálatokat tett a múltban a Szovjetnek és oenkisem lehet elvan nagy, hogy elkerülhesse a felelősségrevonást." Mint ismeretes, maga Kruscsev is sok kivégzést rendelt el Ukraj­nában a Stalin által parancsolt tisztogatások során. Egyes megfigyelők azt sem tartják kizártnak, hogy Kruscsev a vádjaival a sorsukba való passzív beletörődést minden poli­tikától való visszavonulást akar­ja kizsarolni Molotovtól és tár­saitól. A forradalom nemcsak a gyer­mekeit, de a szülőit is felfalja. Molotov Lenin egyik segédje volt és a most kitisztogatottak köztül számosán résztvettek az 191 7-es bolsevik puccsban. A Pravda köpönyegforgatása Kruscsev leningradi beszédé­ben azt is hangoztatta,hogy “Mo­lotov, Malenkov és Kaganovich nincsenek többé a Nyugattal va­ló békés együttélés politikája útjában”. Shepilov volt külügy­minisztert a legkétarcubb, szem­telen karrieristának nevezte. A Pravdának a kitisztogatásról szóló hosszú cikke hivatkozik Lenin azon mondására, hogy “a pártegységre vigyázni kell, mint a szemünk világára” és arra a megállapításra jut, hogy “a párt nem egy vita egylet.” Kollektiv vezetés, oh! Még emlékszünk a Pravda cikkeire, melyek a kol­lektiv vezetést dicsőítették! A Pravda másik cikke felsorol­ja Molptov . “bünlajstromát", melyben többi közt az ausztriai békeszerződésnek, a Titóval va­ló békülékenységnek és a nyuga­ti politikusokkal való barátkozá­­soknak, találkozásoknak, látoga­tásoknak helytelenítése szerepel. Érdekes, hogy az utóbbiakat Nyugaton is sokan helytelenítik, de azon az alapon, hogy — gang­­stereket nem szabad úriemberek­ként kezelni.... A MAGYAR ÜÍIY A SZOCIÁL­DEMOKRATA VILÁG­­KONGRESSZUSON TITO VASÁRNAPI ÜNNEPRONTÁSA Bécsben jul. i-én nyílt meg második International nemzetköz kongresszusa, melynek Kéthl Anna, a magyaiországi szociálde mokrata párt elnöke, a rövidéle tii Nagy Imre Lormány miniszte re az egyik főtzónoka, aki erő határozatot kér- a Szovjet ellen A kongresszuson az Angol Labo Party és a francia, német, béig, stb. szociáldemokraták nag; számban vesznec részt. Tárgyalni fogják a nemzetkö zi leszerelés ügyét is és Norvégi; képviselője az agériai szabadság harc ügyében tér állásfoglalást Az Amerikában élő, 1947-48 ban és 1956-bin menekült ma gyár politikusol közül többéi Bécsbe utaztak, hogy ott Kéthb Annával Szélig Imrével, Kiráb Bélával és Kővágó Józseffel, va lamint a strassbcurgi Forradalmi Tanács más vetetőivel a Nemzet Bizottmány és a Forradalmi Ta nács egy esitésélől döntő tárgyaló sokat folytassalak, mivel hir sze rint vezető amiríkai körök türel metlenül sürgetik a két szerveze egyesülését. Kruscsev után Tito is egy órás propaganda lehetőségét kapott az junius 30-án a CBS rádió és televízió leadásban. A békés együttélés mellett foglalt állást, de nem követelte a rabországok szabadságát és változatlanul1 kommunistának vallva magát ki­jelentette, hogy Moszkvával fen­nálló ellentétei csekélyek. A magyar szabadságharcról megismételte, hogy szerinte tul­­messzire ment el és már azért is le kellett verni, mert, úgymond, különben világháborúra vezetett volna. Mikor lesz már vége annak, hogy szenzációra éhes rádió- és televízió vállalkozók az amerikai népnek Isten megszentelt ünnep­napján, vasárnapon kommunista fő-gyilkosok végnélküli propa­ganda maszlagait tálalják az ott­honukban? Kruscsev és Bulganin Csehszlovákiában MEGNYÍLT A TRUMAN KÖNYVTÁR ÉS MUZEUM A bécsi nemzetközi szociálde­mokrata kongresszuson 30 or­szágból 120 dslegátus vett részt, köztük a magyar Kéthly Anna és mások. A Szovjet Magyarorszá­gon dúló terrorja elleni határozat ügyében nem volt egységes a hangulat és Finnország, amely közvetlen északi szomszédja a Szovjetnek, ntm szavazta meg a tiltakozást, lanem tartózkodott a szavazástól. A finn nép, mint a finn ugor nyelvcsalád tagja, testvérnépe a magyarnak, de szociáldemokratái, akik a finn kormányában s szerepet játsza­nak, nem látiák szükségesnek e testvériséget kifejezésre juttatni. Lehet, meg vinnak félemlitve a Szovjettől, pedig amikor a Szov­jet a második világháború elején rátároadt a kil Finnországra, Ma­gyarország önkéntéseket küldött a segítségére. önkénteseket küldött a segítsé­gére. A gyűlés — 1 05 fokos meleg­ben — igen lanyha lefolyású volt. Egy határozatban sürgették a német egyesítést, de nem fo­gadták el a semlegesítésről és a NATO-ból való kilépésről szóló pontokat. A németek és svédek nem szavaztak. Az angolok Algéria szabadság­­harca melletti határozatot sürget­tek, de a kongresszus nem ki­­vánt állást foglalni. Egy Határo­zat szabad közlekedést kér min­den ország számára a Suez csa­tornán és a fegyverkezési ver­seny beszüntetését kívánja. A gyűlésen sok disszonancia merült fel és lefolyása fölötte nyomott] hangulatú vált. i Independenceben (Mo.) jul. 6-án avatták fel a Harry S. Tru­man elnök hivatali idejének sok fontos okmányait, Truman sze­mélyi feljegyzéseit stb. tartalmaz­za az utókor számára. A muzeum a várostól adomá­nyozott telken épült és a benne elhelyezett okiratokkal 21 millió­ra becsülik értékét. Az okmányok összeállítását maga Truman vé­gezte évek szorgos munkájával. A felavató beszédet Earl War­ren, a Legfőbb Bíróság elnöke mondotta. Trumanon kivül jelen volt Herbert Hoover, a másik ex­­elnök is, számos szenátor és kor­mányzó, valamint 10,000 főnyi közönség. Eisenhower elnök leve­let küldött, melyben az uj intéz­ménynek a történelem kutatás szempontjából való fontosságát hangoztatta. SALK OLTÓSZERT KÉRNEK MAGYARORSZÁGBÓL Magyarországból érkező leve­lek megerősítik a hírt, hogy a polió-megbetegedés járványszerü arányokat ölt. A betegség különö­sen gyengébb szervezetű gyerme­keket támad meg. Sok levélben Salk-féle oltószer küldését kérik. Amerikai r. katolikus és ref. szervezetek nagyobb mennyiségű Salk-oltóanyagot küldtek Ma­gyarországba, Kruscsev orosz első párttitkár és Bulganin miniszterelnök hét­főn Csehszlovákiába utaztak lá­togatásra. Mint ismeretes, Zapo­­tocky cseh köztársasági elnök és a többi kommunista vezetők zö­me stalinista. De hivek Moszkvá­hoz és nem valószínű, hogy Mo­lotov és társai bukását nagyobb arányú tisztogatás követné a cseh­szlovákiai kommunista vezetők között. A hatás Budapesten Budapesten Kádár hívei em­berei örömmel fogadták Molotov és társai bukását és azt hiszik, ez megerősíti Kádár helyzetét Mosz­kvában épp úgy mint a stalinista ellenzékkel szemben, melynek Rávai József, Rákosi főideclógu­­sa és Dögéi Imre volt képviselő­­házi elnök és utóbb földmivelési miniszter a vezetői és amelyhez Apró Antal helyettes miniszterel­nök és Kiss Károly, a Tervhivatal elnöke állítólag szintén közeláll­­nak. Marosán György államminiszter, egykori szociáldemokrata, aki a Kádár hóhérrendszer vásári ki­kiáltójának szerepét tölti be, a rádióban üdvözölte a moszkvai változást és azt mondotta, hogy követni kell a példát. “Meg kell óvni az egységet, mondotta és ha fel merik emelni a fejüket a pártegység ellen, vaskézzel kell kiirtani úgy az ellenforradalmáro­kat, mint á baloldaliakat az utóbbiak akármily níagas állást töltöttek is be a rendszerben ezelőtt.” CHURCHILL A MOSZKVAI VÁLTOZÁSOKRÓL ÉS AZ E. N.-RŐL Churchill jul. 6-án egy beszé­dében úgy nyilatkozott, hogy a moszkvai változások lépést je­lenthetnek a világ békéjének ut­ján, de elrettentésül a világnak továbbra is meg kell tartania a hidrogénbembát. Churchill a beszédében nagyon elitélően nyilatkozott az Egye­sült Nemzetekről, mint amely •“válság idején tehetetlennek bi­zonyult” (a magyar kérdésben? szerk.) és “csak azokkal szem­ben tud eredményt elérni, akik eleve hajlandók követni határo­zatait." A FINN “ROKONNÉP’ ’ MUNKÁS KÉPVISELŐI \ ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC n

Next

/
Thumbnails
Contents