Bethlehemi Hiradó, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-28 / 26. szám

BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS AMERICANIN SPIEIT HUNGAEIAN TMlanguage Entered ns Second Class Matter May IS, 1923, at the Post PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.............................$4.00 Office at Bethlehem, Pa., under the Act of -March 3, 1879”. Official Organ of the Hungarian Ch urches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. 0 Az egyetlen magyar új­ság a Lchiyh Völgyében Vol. XXXV. Évfolyam, 26-ik szám BETHLEHEM, PA., 1957 JUNIUS 28 Egyes száma ára 8 cent A MAGYAR szabadságharc ügyében január 10-én ‘tényvizs­gáló bizottságot" küldött ki az Egyesült Nemzetek, noha a té­nyek oly világosak voltak, mint a nap az égen, déli verőfény ide­jén. Azonban szükség volt annak látszatára, hogy történik valami a magyar nemzet “érdekében" s ezért választottak a kisnemzetek közül öt delegátust, akik aztán részben itt Amerikában folytat­tak több, meglehetősen felesleges kihallgatást szabadságharcos me­nekültekkel, részben több euró­pai fővárosban hallgattak ki embereket. Az E. N.-nek sok pénze van és szorgalmasan fo­gyasztották az utazgatással, ki­­halllgatási jegyzőkönyvezéssel és egyebekkel, most pedig 391 ol­dalon, 150,000 szavat tartal­mazva, közzétettek a jelentést. Százötvenezer szó és semmi cse­lekvés! Ez a százötvenezer szó azon­ban szintén csak meg sem kottya­nó csekélység ahhoz képést amennyi szoszaporitás folyt októ­bertől januárig a közgyűlésen.— Majdnem valamennyi tagország delegátusa elmondta a maga jó­indulatú, de üres, fogatlan mon­­dókáját és utána meghoztak ti­zenkét fogátlan határozatot, ( amelyekre a főhóhér Szovjet, I nem is szólva Kádár pribéki u. n. kormányáról, nem is túlságosan burkolt diplomáciai kifejezések-' kel adta tudtára a szabad világ­nak, hogy fütyül mind a tizen­kettőre. Mint annakidején és azóta is incgiVchv , *ahtm. Kerde-:: győzelme és november 4, az oroszok visszatérése közti időben kellett volna cselekedni vagy az Egyesült Nemzeteken keresztül, vagy még inkább Amerikának és szövetségeseinek, függetlenül az E. N.-től, amelyben a Szovjetnek vétójoga van és egyes tagorszá­gokat megfélemlítés alatt tarthat. Ugyanolyan cselekvésre lett vol­na szükség,, mint volt Korea esetében, ami azonban kivételes helyzet volt, mert a Szovjet a kínai kommunisták felvételének késlekedése miatt történetesen épen bojkott alatt tartotta a Biz­tonsági Tanácsot. Legkésőbb akkor kellett volna Amerikának a sarkára állnia, amikor Nagy Imre bejelentette az ország kilépését a varsói egyez­ményből és a semlegességet. — Amerikának ekkor kellett volna alszánt lépést -tennié az Egyesült Nemzeteken kívül, de nem tör­tént abszolúte semmi, azonkívül, hogy Eisenhower tábornok, a má­sodik világháborút győzedelme­sen megnyert" amerikai hadvezér mellőzve azt a szempontot, hogy történelmileg az volna stílusos az ő elnöksége számára, hogy meg­nyerje a második világháború elvesztett békéjét, kijelentette, hogy ő soha senkit sem biztatott fel, hogy felkeljen a Szovjet tú­lereje ellen. • • • AMERIKA csak, miként Goethe bűvészinasa, a Dulles féle, felsza­badítást ígérő választási beszé dekben, a Voice of America és a Free Europe Radio napi 1 8 órás leadásaiban szellemet idézett, de amikor megjelent nem tudott mit kezdeni vele. Akartuk egyál­talán a megjelenését, vagy csak alibiből idéztük a szellemet? — ahelyett hogy Yalta megszegése helyrehozatalát követeltük volna a “massiv retaliation”, a súlyos megtorlás fenyegetésével, mint tettük Indokina és Quemoi és Matsu csipcsup Pacific szigetek ügyében, de a világért sem a közel százamillió európai kultur­­mépékért! Elmentünk “a háború széléig" (brink of war) félvad tartományokért és szigetecské­kért, de tiz év óta ebek har­­mincadján hagyjuk senyvedni korunk legarcátlanabb aggresz­­sziója rabnépi áldozatait Európá­nak, a nyugati kultúra bölcsőjé­nek szivében, holott Europa mindnyájunk őshazája, pzülőany-A nagy történelmi pillanatot, amikor elszánt fellépéssel fel le­hetett volna szabadítani Magyar­­országot és nyomában lavinasze­rűen a többit, elmulasztottuk és örökre titok marad, hogy elszánt fellépes esetén a Szovjet meg­hátrált e volna meghagyta e vol­na Nagy Imre választási kormá­nyát a helyén? Mindig arról be széltek Washingtonban, hog> a Szovjet csak az erő szavát érti, de amikor ki kellett volna jönni vele, a felszabaditási politika he­lyett olyan politikát csináltunk Rabmagyarorzág cserbenliagyásá­­val, amely még inkább megnö­velte Moszkva makacsaságáf az iránt, hogy nem akar semmitsem visszaadni a stalini birodalom rablóit részeiből. Dulles, a massiv retaliation szó-bajnoka még odáig is elment,hogy egy minapi NATO ülésen biztosította a Szovjetet, hogy Amerikának nincs szándé­kában zavarni a rabnépek feletti uralmát. Mit várhatunk ezek ut'n a tényvizsgáló bizottság köz tudomásu tényeken kérődző je­lentésének tárgyalásától, akár­­mily dicséretesen s nagyarányuan is mozdul meg Amerika és a többi ország magyarsága?! * * * A JELENTÉS a lapok részére kedvező időpontban jött ki, ka­­nikulás nagy -melegben, amikor hirpangás, uborkaszezon van. A magyar ügy a jelentés jun. 20-iki közzététele után ismét visszake­rül a lapok első oldalára s vezér­cikktéma lett De csak egyetlen "W vork' ->• Lulvárlao, ;> ’vúlv Mirror kívánta, hogy azonnal hivják össze az E. N.-t külön ülésszakra. A N. Y. Times odáig megy csak el, hogy követeli a diplomáciai elismertetés megvo­nását a magyar E. N. delegáció­tól és tudvalevő, hogy a N. Y. Times vezércikkei mindig közel állnak a washingtoni vezető kö­rök felfogásához. A republiká­nus fő-lap, a N. Y. Herald Tri­bune nagy együttérzéssel ir Ma­gyarországról, de arra lyukad ki, hogy tanulmányozni kell a jelen­tést az E. N. őszi ülésszaka meg­nyitásáig, vagyis ne együk a le­vest forrón. Hasonló értelemben ir a galamblelkü Christian Science Monitor és több más prominens amerikai lap is. A kongresszusban eddig csak Knowland rep. szenátusi vezető követelte, hogy hivják össze rend­kívüli ülésre az E. N.-t. Egyik new yorki napilap tudni véli, hogy Hammarskjöld, az E. N. főtitkára úgy nyilatkozott, hogy “ez a lábbadozás ideje s ilyen­kor nem jó felkavarni a dolgo­kat és tulnagy zajt csapni a be­tegség elhúzódó tünetei miatt . Az embernek az orvosi adoma ju aZ eszébe: “az operáció sike­rült, a pacidhs meghalt.” Azt is mondta Hammarskjöld, hogy “nem kívánatos uj viták és kommentárok provokálása, a visszaesés a régi viszályba s jobb volna ha az E- N. megpróbálná beheggeszteni a sebeket és ala­csonyan tartani a hőmérséket, hogy a test képes legyen önmagá­tól gyógyulni". Magyarország meggyötört, vérző teste. . . Mi sem érthetőbb, mint hogy diplo­maták úgy magyarázzák a főtit­kár kijelentéseit, hogy ellenzi a közgyűlés mostani összehívását. Henry Cabot Lodge, az Egye­sült Államok fődelegátusa azon­ban lelkes hangulatúnak mutatja magát és szerdára, junius 26-ára összehívta azt a 24 tagországot, amelyek annakidején az ötös bi­zottság kiküldését együttesen ja­vasolták, hogy megbeszéljék a jelentés nyomán teendő lépése­ket. * * * POLITIKAI megfigyelők azon­ban azt hiszik, Washingtont in­kább, mint Szovjet ellenes pro­paganda-anyag érdekli az öt kis állam (Dánia, Uruguay, Tunis, Ausztrália és Ceylon ) delegátu­sának jelentése és esetleg a Lon­donban folyó haderő leszállítási és nukleáris fegyverekről szóló tárgyalásokon tud magának elő­nyöket szerezni az ügyben való mikénti magatartásával. . .Lehet, hogy ez rosszmájú megitélés, tény azonban, hogy igazi cselekvő szándék nyomait most sem lát­juk sem az Egyesült Nemzetek- j ben, se washingtoni kormány­helyeken. A magyarság mindent, megpróbálhat, — Msgr. Varga Béla a múlt héten Rév. Borshyi Kerekes György és Szeredás Je-"! nő társaságában még a washing- j toni orosz nagykövetségen is^ megjelent és átadott egy state­­mentet, amely Magyarországot a Szovjettel hadiállapotban lévő-, nek deklarálja (ami szerintünk helyes!) — de mit ér mindez, ha Washingtonban hiányzik az elszántság? Jordánia partjaihoz elküldtük a Hetedik Flottát és az Eisen- j hower doktrína értelmében ké-| szék vagyunk megvédeni bármely megtámadott, középkeleti álla­­mocskát, de az európai rabor­szágokra, melyek tiz éve szenve­dik a Szovjet erőszakot, még nincs Eisenhower doktrína és nem is szándékoltatik, mert ha Jordánra és társaira nem is, de reájuk igenis vonatkozik Eisen­hower hires mondása, hogy “az1 atomkorszakban a békének nincs alternatívája” . . . Amig Washingtonnak ez az álláspontja és kétféle mértékkel mér, Ázsia fontosabb neki, mint Europa, addig nem lehet bizakod­ni, hogy a tény vizsgálók jelentése változást hozna. Ez a kis lap a maga szerény szavával, de szivét téve bele s dologba, kezdettől és egyedül a szabadvilági ma- I gyár sajtóban azt hirdette, hogy komoly, igaz, segitő dolgot csak az E. N.-en kívüli amerikai akció­val lehet csinálni a magyar fel­­szabadulásért és a többi rabnépe­kért is és nem egyszer idéztük a koreai intervencióval vitatha­tatlan történelmi érdemeket szer­zett (ha más ügyekben nem is oly dicséretes) Truman exelnök­­azon álláspontját, hogy a ma­gyar ügyben az amerikai külpoli-1 tika az E. N. szoknyája mögé bujt. Sajnos, ma is ott van s ezért vagyunk változatlanul pesszimis­ták. zélsőjobboldaliak rendezték és l j szélsőjobboldaliak rendezték és a ami talán eleve rossz benyomást tett, hiszen s szélsőjobboldal a Hitler melletti mindenkép káros, felelőtlen végsőkig való kitartásá­val sem segítette a mostani ma­gyar igényt arra, hogy Amerika felszabadit: a Magyarországot. # * * VÁLTOZATLANUL hisszük, hogy az amerikai népnek jókora része nem pá.tolja a közbeszóló vagy közbeszólók, rideg állás,-! pontját és az atomfélelem dacára sem osztja Eisenhower elnöknek; a rabországokra specializáltnak j látszó, fennáll-) idézett vélemé­nyét, mely szerint “az atomkor­szakban a békének nincs alterna­tívája." Mi azt hisszük, sok függ az amerikai poli ikusok, képviselők, szenátorok magatartásától is. Ha ők, pld. Knowland szenátor és Bentley képviselő és mások, igazán függetlenedni akarnának a kormány rabországi feltétlen békepolitikajáioi és nem hangoz­tatnák azt, hogy szó sem lehet fegyveres megoldásról, hanem csak valamely középutas elhatá-' rozásról (gazdasági szankciók stb.) a fegyveres megoldás és a teljes cserberihagyás között, sike­resebben szolgálhatnák a magyar és a többi ríbnép ügyét. A Szovjet nem fél ilyen köz­benső elhalálozásoktól. Nem félt volna október 23 és november 4 között sem, iáért bármifele boj- ’ kott szankció: könnyebb kárként ' viselt volna el, mint Magyaror- j szág szabadsága visszaadását, . amelyet a többi rabországok fel­­szabadulási aiciói kétségtelenül' követtek volr:. Október 2 és november 4 j között egyesigvedül Amerika és i Esetleg szövi égéséi teljes erejüj fegyveres fenyegetése esetére’tett: volna kétes a jSzovjet Budapest-j re való újai »b visszatérésének I kérdése s mivel ezt akkor elmu­lasztottuk, ma még kevesebb a remény, hogy enélkül hatékony lépés történhetne a magyar fel­­szabadulás érdekében. Az akkori amerikai passzivitás, megtetézve Eisenhower és Dulles nyilatkoza-j taival csak még elkapatottabbá! tette a moszkvai bitorlókat, mi-j ként azt Kruscsev és mások nyi-] latkozatai oly gyászosan bizonyít­ják. Nagy csodának kellene tör­ténnie, ha lényegi kedvező fordu lat állna be a jelentés kapcsán. De napjainkban már nem történ­nek csodák. Különösen nem az E. N. szoknyája mögé bújva. r n HUMPHREY ÉS BYRD AZ INFLÁCIÓ VE­SZÉLYÉRŐL A szenátus pénzügyi bizottsága kihallgatta Humphrey távozóban lévő pénzügyminisztert, aki utalt a bizottság elnökének, Byrd dem. szenátornak azon kijelentésére, hogyf a kormány “nagyon vé­kony jégen korcsolyázik pénz­ügyileg" és kijelentette, hogy a jelenlegi adórendszer, amely a nemzeti jövedelem 31 zázalékát veszi el adóba, nem sokáig foly­tatható. (Byrd szerint a kormány évi 1 1 0 billiót vesz be adókban.) Humphrey hangoztatta, hogy a “nemzet nehézségekbe kerül­het", ha az adóztatás jelenlegi mértéke sokáig folytatódik. Nem hiszi, hogy az infláció komoly arányú, de az államadósságokat csökkenteni kell, - mert erre az infláció ellenes küzdelem szem­pontjából szükség van. Az adók minden további emelése, mon­dotta, az üzleti versenyt veszé­lyeztetné, de a kommunisták pisz­tolyt szegeznek a mellünknek és I folytatnunk kell a fegyverkezési kiadásokat. Lépéseket tart szük­ségesnek, hogy az üzleti életben Esetleg mutatkozó visszaesés (re- Eession.) ne találja készületlenül az-országot. Byrd megállapította, hogy 1. az államadósságok elérték tető­pontjukat és a kongresszus aligha szavazná meg további növelésü­­cet. 2. az adók további emelése ehetetlenség. 3 . az uj infláció megkezdődött és valószinüleg olytatódni fog, sőt menete meg­gyorsul. 4. a kincstárnak nincse-j lek pénzügyi tartalékai egy üzleti! rísszaesés esetére. Halálos ítéletre változ­tatták át Obersovszky és Gáli ítéletét LEWIS ÉS TYSÓN A UNION ALAPOKAT ELLENŐRZŐ TÖRVÉNYJAVASLAT ELLEN A washingtoni szenátus mun :ás ügyekkel foglalkozó aibizott ága kihallgatásokat folytat ; tnionok pénzalapjainak ellenőr­lése ügyében. A múlt hét végér ohn L. Lewíst, a bányász unior lnökét és Robert C. Tysont, aj .célipari union pénzügyi bizott­­ágának elnökét hallgatták ki. dindketen elleneznek olyan ör­­rényt, amely a unionokat köte­­izné, hogy egészségügyi, jóléti, lyugdij és biztosítási pénz alap­­aikról rendszeres elszámolást le­­ryenek kötelesek benyújtani. A Kádár hóhérkormány “igaz­­ságügyminiszteriuma" nemrég azt a kifogást emelte, hogy a bírósá­gok ítéletei tulenyhék és uj fel­sőbb bíróságot létesített, hogy szigorúbb Ítéleteket hozzon. Ez a bíróság halálos Ítéletté változ­tatta át Obersovszky Gyula szer­kesztő és Gáli József iró és új­ságíró eredetileg két, illetve há­rom évre szóló börtönbüntetését. Obersovszky és Gáli "Igazság” címen adtak ki lapot az októberi szabadságharc napjaiban. A lap egyáltalán nem követett szélső­ségesen túlzott irányt. Elfogdta Nagy Imre választási programm­­ját és arrra szólitotta fel a népet, hogy most már legyen vége a vérontásnak, várják meg a vá­lasztásokat, (amelyeket aztán az oroszok nov. 4-i háborús táma­dása meghiúsított.) Épen higgadt magatartásáért hamar nagy nép­szerűséget szerzett a lap és ezért valamint Obersovszkynak és a beteges Gálinak a tárgyaláson mutatott, önérzetes magatartá sáért változtatták meg állami le­­gyilkolásra az Ítéletet. Mindket­ten 35 és 45 év közötti életkor ban vannak. Louis Aragon, a francia kom­munisták vezető költője, aki egy francia iróegyesület elnöke, e mi­nőségében táviratot intézett Ká­dárhoz és kegyelmet kert a két újságíró számára. Folly Gábor ujságirót, aki tevékeny részt vett az októberi! harcokban, előbb szintén börtön-] büntetésre Ítélték, de aztán halá-j los Ítéletté változtatták bünte-| tését és már kis végezték.) i SzomL., jdbb hárorrf há­­j lálos Ítéletet hozott a budapesti bosszú bíróság. Böjti Imre AVH ezredes megöléséért halálra Ítél­ték Sipos Zsigmond, Erdész Jó­zsef és Bakosi Pál szabadsághar­cosokat. A nyilvánosan közzétett halálos Ítéletek száma ezzel 1 02- re emelkedett. Ugyanezen ügy­ben négy szabadságharcost 5-12 évi börtönre ítéltek. VÉSZKIÁLTÁS A JU­GOSZLÁVIAI MAGYAR MENEKÜLTEKÉRT RÖVIDESEN kiderül, lesz e külön E. N. közgyűlés. A kétel­kedők hivatkoznak arra, hogy itt a kánikula, minden külügymi­niszter nlyenkor vakációzik és csak másodrendű képviselők jön­nének össze. A második szere­posztás sem volna baj, — ha megváltozott, bátor mentalitással jönne... x Van olyan felfogás is, amely azt mondja, hogy “nem szabad kiélezni most a magyar ügyet, amikor a haderők leszállításáról és az atomfegyverkezési versen.* leállításáról van szó”, holott épen ezért kellene megoldani most a rabországok ügyét, a nagy ellen­téteket, mert igazi haderő leszál­lításnak nem lehet helye a fe­szültség okainak kiküszöbölése nélkül, nem a tetejétől kell épí­teni a Béke házát, hanem előbb le kell rakni a tömör alapokat. Hamis érv az is, nogy ha lét­rejön a haderő leszállítási egyez­mény, az lesz a kezdete a feszült­ség megszűnésének és a Vörös Hadsereg Európából való kivo-l nulásának. Rózsás, távoli vágy­álmok ezek a ugylehet, csak alibi érvek, amelyekben az sem hisz őszintén, aki mondja. . . A baj az, hogy a magyar ügy igazában csak a magyaroknak j fontos, miként a rabnépek ügye általában "s csak a rabnépeknek . Mindenki más csak a saját embe­rileg igen érthető, de magasabb szempontból nem valami testvé­ries érdeke szerint kezeli a rab­népek ügyét és nem egészen je­lentőség nélküli szimptoma, hogy egy new yorki magyar gyűlésen az egyik szónokot, aki nagyon bí­rálta Amerikát, élesen figyelmez­tette egy közbeszóló (állítólag többen is),hogy ‘ne izgasson Amerika elleni’ Igaz.ezt a gyűlést A hívők hamar szivükbe fogadták Nt. Dr. Nyáryt, az Első Magyar Református Egyház uj lelkészét A LONDONI HADÜGYI KONFERENCIA Jugoszláviából most elmene­kült magyar Írja Svájcból: "Ju­goszláviában is mintegy 1 4— 15,000 magyar sínylődik. Egyál­talán nem emberi, amit Tito me­nekült táboraiban kénytelen átél­ni az ember. A tisztálkodás leg­elemibb szükségleteit sem lehet kielégíteni. A Csáktornyái (Ca­­kovec) táborban ahol cca. 700 személyt helyeztek el, 6 drb mosdótál jut 220 személyre. — Fürdeni (ha ezt egyáltalán an­nak lehet mondani) csak kéthe­tenként lehet. Emellett éheznek a menekültek, mert amit ételül kapnak, többször ehetetlen, mint ehető. (Erről a WC közelében felállított két moslékos hordó többet tudna mondani.) A nyu­gati országokból küldött élelmi­szer és ruha szállítmányok vala­­mily különös módon eltűnnek.— Lerongyolt, reményvesztett, tul­­feszült idegzetű, roppant elkese­redett embereket látni a mene­kült táborokban" . “A bánásmód, a levélcenzura (egy hónap is eltelik néha az ér­kezéstől, mig a cimzett kézhez kapja), a tétlenség, a koplalás, a kijárási tilalom, az elkerített tá­bor, a rendőrség jelenléte, a kül­földi hiradási tilalom, a bizony­talan jövő testileg lelkileg elsor­vasztja őket.” Mi lesz velük? Mikor még ott voltam, abban reménykedtek, hogy május végéig elszállítják őket Jugoszláviából. Ez egy szal­maszál volt csupán a fuldokló ember kezében, amely némi re­ménnyel kecsegtette és most ez is elszakadt. Elmenekültem, de to­; &~L~jX4L* 1E YÍ-TÍuv Öli, I ! kém, nem tud elszakadni tőlük . Nem ez az első hir, amelyet a Jugoszláviába menekült magya­rok szörnyű helyzetéről kapunk . Amerikai magyar szervezeteink ' figyelmébe ajánljuk e levelet.— j Mozduljanak meg annak érdeké­ben, hogy a N/ur,attól doliármil­­] hókkal tömött Tito tisztességes, emberséges bánásmódban része­sítse a kommunizmus magyar menekültjeit és történjenek mi­előbb lépések, hogy szabad or­szágba kerülhessenek! Nt. dr. Nyáry Miklósban, aki jun. 16-án kezdte meg egyházi szolgálatát mint a bethlehemi Első Magyar Lvang. Református Egyház uj lelkésze, széles látó­körű és nagy képzettségű, egy­házi férfiút nyertek hívői a lelki vezetőjükül. Sok éven át a ma­gyar közéletben, különösen Bu­dapest társadalmában játszott tiszteletre méltó szerepet és a mély vallásosság nagy élettapasz­talattal és tudással egyesül benne. A kommunista uralom elől menekült el családjával, amely átélte az 1944—45-ös ostrom minden rémségét. Budapesten a legtekintélyesebb jogtanácsosok egyike volt, jelentős intézmények jogi tanácsadója, városi tanácsos és sok hányattatás után került családjával a szabadság földjé­re, Amerikába. Úgy érezte, hogy Isten iránti hálából Isten odaadó szolgájává, a szeretet és jóság papjává Kell lennie és dacára, hogy már nem fiatal ember, ihle­tett buzgósággal feküdt neki a református egyházi tudományok­nak, hogy hiven tölthesse be a magasztos hivatást, amelyet szive sugallatára választott magának. Dr. Nyáry népszerűséget, va­gyont és nem utolsósorban szép társadalmi pozíciót hagyott hátra Budapesten és most az apostolok puritánságával hirdeti köztünk Isten fenkölt igéit. Vallásos re­formátus környezetben nőtt fel és a budapesti egyetemen szerez­te jogi doktorátusát. Budapesten nagyemlékű Victor János, a hires ret. hitszónok egyházközségének volt tagja, majd presbitere volt az egynázközség egyik uj buda­­: pesti templomának. Egyházi ta­nulmányait itt Amerikában a bloomfieldi (N. J.) rét. szeminá­riumban végezte és 1952-ben szentelték tel. Előbb Yonkersben, (N. Y.), majd Indiana Harbor­­ban (Ind.) teljesített egyházi szolgálatot és több körzeti papi szervezetben működött, mint tit­kár vagy pénztáros. Nyáry nagytiszteletü asszony miközben férje tanult, háztartási alkalmazottnak szegődött el, hogy megtanuljon angolul és pénzt keressen. Egyidejűleg ápo­lónői képzettséget szerzett és ma kiváló erőnek számit e téren.— Fiuk, Nicholas G. Nyáry Jr. a nemzetközi kapcsolatok doktorá­tusára készül a Columbia Egyete­men, nős és jelenleg a Ford ala­pítvány ösztöndíjával Európában végeg tanulmányi kutatásokat. — Leányuk, Mrs. Lívia E. Meeker neje Herbert Meeker építésznek és sikerrel működik mint művészi lakás berendezési tervező. Nt. Nyáryéknak három unokájuk van. A hívők a rövid ittlét alatt máris meleg szeretetükbe fogad­ták uj papjukat és a Híradó sziv­­ből kívánja Isten áldását Nt. Nyáry bethlehemi működésére, a hívők és a magyarság javára és Isten dicsőségére! Londonban tovább folynak; a fegyverkezések leszállításáról és a .nukleáris fegyverekkel történő kísérletek hosszabb időre való szüneteltetéséről több hónappal ezelőtt kezdett tárgyalások. Stas­­sen elnöki megbízott múlt héten a hadi létszámok leszállítása i ügyében tett újabb javaslatot, i Eisenhower elnök a sajtókon­ferenciáján elzárkózott az elől, hogy közelebbről nyilatkozzék aj tárgyalásokról, de reményét fe­jezte ki, hogy kisebb mérvű meg­egyezés létre fog jönni, j A londoni haderő leszállitási tárgyalásokon, amelyek az E. N. katonai albizottsága keretében . folynak, az Egyesült Államok, i Anglia, Franciaország, a Szovjet és Kanada vesznek részt és a je­lek szerint valószínű, hogy rész­leges eredménnyel fognak vég­ződni. “ÁZSIÁI INFLUENZA” JÁRVÁNY AMERIKA MEGKEZDI A GYA­LOGSÁG HAZAHOZATA­LÁT JAPÁNBÓL Eisenhower elnök és a látoga­tóban lévő Kishi japáni minisz­terelnök a tárgyalásaik eredmé­nyéről közös nyilatkozatot adtak ki, amelynek legfontosabb pont­ja közli, hogy az amerikai gya­logságot fokozatosan ki fogják vonni Japánból. A jóval több mint százezer főnyi gyalogságból egy év alatt mintegy 25,000-et hoznak haza. A légi erő és ten­gerészet továbbra is ottmarad. A közlemény nem mondja, hogy Kishi megkapja e a kért 500 millió dollár hitelt, de egyik mondatából ez irányban kedvező következtetést lehet levonni. — Kishi beszélt a kongresszus két háza előtt és szilárd Amerika­­barátságát és kommunista elle­nességet hangoztatta. Orvosi szakértők közlése sze­rint Indiától Japánon át Ausztrá­liáig egy uj "ázsiai influenza" szedi járványos mértékben áldo­zatait. Orvosok megállapították, hogy a járvány eddig nem érte el az 1918-1 9-es “spanyol beteg­ség" arányait és nem hiszik, hogy ha eljutna az Egyesült Államok­ba is, ez az ősz vagy tél előtt be­következne. A járvány inkább a fiatalok, mint az öregebbek kö­zött szedi áldozatait. A betegséget egy újfajta virus okozza, amely ellen az eddigi in­fluenza oltásek nem hatályosak, de már sikeres kísérletek történ­tek egy uj oltószerrel, amelyet hat amerikai orvosság gyár fog forgalomba hozni. Az uj oltószer hir szerint 8—1 2 hónapra nyújt védelmet az ázsiai influenza el­len. A betegségnek bakteriális tüdőbajjá fajulása ellen antibo­­tic és sulfa orvosságok állnak rendelkezésre.-ooo-Értesités olvasóinknak A Híradó szerkesztősége julius 28-ától augusztus 4-ig nyári sza­badságidőt tart és ennek követ­keztében a Híradó augusztus 2-án nem jelenik aneg. A Híradó jú­liusban négy számot ad, az utol­só júliusi szám július 26-án jele­nik meg, az augusztus 2-i szám, kimarad és augusztusban első számunk augusztus 9-én jelenik meg. Olvasóinknak kellemes nyári vakációt kívánva. A Hiradó szerkesztősége

Next

/
Thumbnails
Contents