Bethlehemi Hiradó, 1956. október-december (34. évfolyam, 46-52. szám)

1956-11-02 / 47. szám

The Only Hungarian news• paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEM HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre......................... $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Class Mailer May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.........................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 47-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 NOVEMBER 2 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR t ó AMIKOR a keddi lapzártakor leírtuk tudósításunk utolsó mon­datát, hogy Becsből azt jelentik. Budapesttel minden telefoni ösz­­szeköttetés megszakadt és há­rom pontot, gondolatjelet tet­tünk a mondat végére, ezt a há­rom pontot reszkető szívvel irtuk le, mert éreztük, tudtuk, hogy a három pont mögött a forradalom van. Éreztük, hogy Budapesttel azért szűnt meg minden össze­köttetés, mert kitört a tiz éve el nyomott magyar nép minden fel gyülemlett, elfojtott elkeseredése a kommunista hóhérrendszer el­len, forradalom van Moszkva és csatlósainak véres erőszaka ellen, történelemi órához érkeztünk el. Az elemi szabadságvágy viharra némitotta el a telefonvonalakat és forró sóhajjal tettük le a tol­lat: “Hozz reá . vig esztendőt, megbünhődte már e nép a múl­tat és jövendőt!’’ * * * A HYMNUST énekelte, kezé­ben nemzetiszinü zászlóval, ame­lyen nem volt rajta a Szovjet csillag, az a tömeg is, amelybe a Parlament előtti téren belelőtt az első orosz tank és amely tucat­jával ölte meg a fegyvertelen tüntetőket. Az első lövést a hí­rek szerint a politikai rendőrség egyik embere adta le, amikor a tüntetők be akartak hatolni a rá­dió épületébe, hogy 21 pontju­kat kihirdessék. Röviddel később a forradalmárok megkísérelték más középületek és egyes nagy gyárak megszállását is, de már a politikai rendőrséggel és az orosz haderővel találták magukat szem­ben, amely kiméletlenül összelőt­te a felkelőket, ahol csak szem­bekerült velük-. A forradalom kirobbanását! siettette az is, hogy a Belgrádból Titótól visszatért Gerő Ernő első párttitkár a keddi rádióbeszédé­ben kijelentette, hogy továbbra is fenn kell tartani a kapcsolatot a Szovjettel. A tömeg, amely kezdetben Nagy Imre miniszterel­nökségének és az oroszok ki­vonulásának követelésével, titois­­ta nemzeti kommunista je szavak­kal dolgozott, nyíltan kirukkolt antikommunista érzületével s, amikor értesült arról, hogy aj kormány segítségül hívta a meg-j szálló orosz csapatokat, teljes erővel folytatta a forradalmat, j Nem ismert többé utat visszafe.e.! Erre serkentette a hadsereg tag­jainak mind inkább megmutatko­zó szolidaritása is. A hadsereg­ből, amelyről mindig tudtuk és irtuk, hogy alkalmas pillanatban tudni fogja kik azok, akik ellen a fegyvert fordítania kell, mind többen álltak át a kommunista ellénes nemzeti forradalmárok oldalára és azok is, akik nem áll­tak át, nem mentek szolgálatba vagy szabotálták a parancsot. Huszonnégy órán belül a had­seregnek legnagyobb része átállt a forradalom oldalára fegy­vereivel együtt és ez tette lehető­vé, hogy amikor szombaton e so­rokat Írjuk, már ötödik napja tart a szívós ellenállás és az el­lenőrizhetetlen hírek szerint a csepeli gyártelep és több más nagy gyár, továbbá Miskolcz, Szolnok, Szeged, Sopron, Pécs, Győr és Nyugat Magyarország úgyszólván teljesen a felkelők kezében van, sőt Győrött ellen­­forradalmi katonai kormány ■ és nemzetvédelmi bizottság is ala­kult. Győrött és két másik város­ban a Szabadság Rádió megkezd­te működését. Azonban eddig senkisem tud neveket, senkisem tudja kik a vezetői a nyilván ka­tonai részében is régóta tervezett felkelésnek. I Nagy Imre, az uj miniszterel­nök statáriumot hirdetett és am­nesztia Ígéretével háromszor szó­lította fel határidőre a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert, de eredménytelenül. — Budapesten i szombaton háztól házig folytak a harcok, hasonlóan* a magyar fő­­város 1944-es ostromához és a vidéken is, számos helyen véres harcok folynak az egyik oldalon K kommunistákkal és ag orosz \ hadakkal, a másikon a nemzeti forradalmárokkal. A keringő hí­rek szerint a kommunista o dal-n úgyszólván márcsak a politikai rendőrség és a határőrség embe­rei harcolnak és van olyan hiresz telés is, hogy némely oroszok is átcsatlakoztak. A budapesti és vidéki harcokban elesettek és se­besültek számát a meg nem erősi tett tudósítások ezrekre, sőt né­melyek 1 0—20,0000-re teszik. Kétségbeesett magyarok kül­döttsége az utcai harcok folya­mán felkereste a budapesti ameri kai és angol követséget és kérték a nyugati hatalmak fegyveres se­gítségét, de a követségi vezetők­től csak udvarias szavakat kap­tak, azzal, hogy kormányuknak jelentést fognak küldeni .kíván­ságukról . . . MIKOYAN orosz helyettes mi­niszterelnök és Sus'.ov, a Szovjet keleteuropai szakértője, az orosz központi bizottság elnökségének tgja 25-én Budapesten voltak. Lemondatták Gerő Ernőt, akinek utóda Kadar János, titoizmusért több évi börönt ült kommunista vezér, Rákosinak egyideig volt belügyminisztere lett. Gerő azon­ban megmaradt a magyar köz­ponti bizottság tagjául és az újonnan megválasztott központi bizottságban továbbra, is több stalinista van bent, köztük Hege­dűs András volt miniszterelnök, akit amikor Nagy Imrének átadta helyét, első helyettes miniszterel­nökként továbbra is megtartottak a kormányban. Elogv e pillanat­ban tagja e még a Kormánynak, nem állapítható meg biztosan. A hézagos radio jelentések szerint Nagy Imre a szombatra virradó éjjel átszervezte kormányát a "Hazafias Népfront” kormányá­vá és abba polgáriakat és bevett, mégpedig mint államminisztert Tildy Zoltán volt kisgazdapárti vezért, aki 1 946-ban_ köztársasá­gi elnök lett, de vejének, az Amerika számára való kémkedés­sel és korrupcióval vádolt Csor­­noki Viktornak kivégzése után lemondott és azóta házi őrizet alatt volt félévvel ezelőttig, to­vábbá állítólag mint földműve­lésügyi minisztert, a hosszú fog­ságból hazatért Kovács Béla volt bátor antikommunista kisgazda­­párti főtitkárt, akit az oroszok 1947-ben hurcoltak el. Változás történt a honvédelmi miniszter személyében is, de lehet hogy ez j a változás csak névleges. Egyes rádiójelentések szerint "Ugyanis a katonai ügyeket és a forradalmá­rok elleni hadműveleteket az oro­szok vették át. Az uj hadügymi­niszter egy kommunista tábor­nok, aki Janda Károly névre hallgat. Eddig egy Bata István nevüj ember volt a hadügyminiszter és a hadsereg legfőbb vezetője. Ba­­tát magyar Rokossovskynak lehet mondani, mert állítólag magyar-1 országi születésű, moszkvai kom­munista, aki amikor 1947-ben a Szovjetből Magyarországba küld­ték, orosz katonatiszt volt és egy szót sem tudott magyarul. A "Hazafias Népfront” elnöke Ápró Antal volt szakszervezeti vezető helyettes miniszterelnök lett. A "Hazafias Népfront" a kommunisták vezetése alatti ki­rakati alakulat, még Rákosi ala­pította Moszkva utasítására és részben jugoszláviai mintára. Né­hány helyet nemkommunisták töltenek meg benne, a kisgazda­­párt egyes, gyászos szereplési emlékű, behódolt képviselői és oda bekényszeritett tudósok és művészek. Kruscsev egy nemré-1 o'en elhangzott nyilatkozata sze­rint Moszkva nem bánja ha a ‘Hazafias Front” egyes tagjai árcát kapnak, fontos csak az, íogy a kommunisták túlsúlya megmaradjon a kormányban. A felkelők azonban az uj kor­mány kihirdetésekor Nagy Imre által tett újabb amnesztia ajánla­­:ot is semmibe vették, hiszen az összes hatalmi tárcák, kulcspozi­­•iók továbbra fo kommunista kéz­ben volnának, ők pedig, mint egyik rádiószószolójuk mendta kommunista mentes, polgári kor­mányt és szabad választásokat akarnak. “HA A MEGSZÁLLÓ oroszok tankjai nem volnának jelen, — Írja John MacCormack, a N. Y. Times Budapesten tartózkodó bécsi szerkesztője a szombati számban, a tudósitási nehézsé gei: miatt megkésve megjelent, okt. 26-i riportjában, — a kormányt tiz perc alatt megdöntötték vol­na". A hosszú tudósítás egyben szivfacsaró képet fest az ország­ban végbemenő vérfürdőkről, tragikus eseményekről, e magyar emberéletek szörnyű pusztulásá­ról. Megerősíti azt is, hogy az ifjúság igen nagy részben a kommunista rendszer és orosz uralom ellen fordult; a tizéves kommunista maszlag nem fogott a le kén. És megőrizte lelki érin­­tethetetlemségét, kommunista el­lenességét a magyar nép zöme is. A magyar nép sohasem volt s so­hasem lesz kommunista, — és amikor látta, hogy a sóvárgott és a szabadvilági magyaroktól sürgetett nyugati beavatkozás re­ménye egyre gyengül, egyre bi­zonytalanabb, másrészt pedig fel­­bátoritást kapott a destalinizáció­­tól és a véreskezü kommunisták együgyü “bűnbánó" taktikájától, “segits magadon és az Isten isj megsegit” hangulatban felkészül-] tek arra, hogy maguk vegyék] kézbe felszabadulásuk ügyét. Ennek a kétségbeejtő helyzetben az önerőben kiutat kereső el­szántságnak volt, ugylehet előké­szített kirobbanása az október 23-án kitört forradalom. Ha igen, úgy ez volt az első tényle­ges, komoly, a hadsereg bevoná­sával kitervelt összeesküvés a moszkvai s kommunista zsarnok­ság ellen és adja Isten, hogy tel­jes diadallal végződjék, s a lán­cait lerázó magyarság kivívja tel­jes külső és belső szabadságát! A N. Y. Times washingtoni! szerkesztője James Reston e csü-: :örtökön cikket irt, amely azt nondja, hogy Nyugaton nagyon örülnek a hősies magyar forrada­­omnak, csak éppen — tulgyorsr iák tartják az előrehaladását. Ez i cikk sok vitát provokál ameri­kai magyar körökben, de a leg­több nézet megegyezik abban, íogy tiz évi szenvedés után a zabadságért való harc nem le­let eléggé gyors. Ezzel szemben festőn hivatkozik nyugati véle­­nényekre, amelyek szeririt elő­­izör egy titoista átmenetet kellett rolrta hatalomba segíteni és izután fokozatosan lehetett vol­­ía kivívni a teljes szabadságot, ragyis, vélik Reston nyugati meg­­igyelői, nem kellett volna mind­árt ánti-Szovjet és anti-kommu­­íista térre lépni. Ismételten meg­­rtuk, hogy a magyar népnek íem kell a titoizmus sem, hanem eljes szabadságát követeli és ha valóban mód lesz a rabné­­jek szabadsága kivivására, a ti­­oizmus nem lesz közbenső állo­­nás, hanem a harc lendülete meg em áll a nemzeti és emberi sza­­>adság kivívásáig”. Ez a felfogás gazoltnak látszik, — feltéve, íogy a forradalmárok végül győznek. Ez a mai helyzetnek és a jövő­­íek legnagyobb sorskérdése és izeretünk hinni benne, hogy ha i mostani polgárháború esetleg letekig is eltartana, végül meg­hozza az igazi szabadságot, fel­­zabadulást. A kommunisták mnyira magukra maradtak az »rósz tankokkal, hogy pláne a zörnyü, óriási véráldozatok, a nartirok ezrei után, e pillanatban :1 sem tudjuk képzelni, hogy Magyarországon helyreállhat a tyugalom és folytatódhatik bár­­niféle titoista vagy nem titoista :ommunista uralom, a nép nél­­:ül, a nép ellen, amely vásárra dtte a bőrét a szabadságért s melyet ez a kormány halomra Svetett! A HALÁL e nagy aratása közben sem lehet m soly nél­kül tudomást venni Nagy Imre nevetséges ajánlatáról, amelyben azt Ígéri, hogy az év végéig ki­vonulnak az orosTok, ha helyre­áll a “rend”. A felkelők megve­téssel vetették el ezt a tö’-b mint megbízhatatlan ajánlatot, hitege­tést, hiszen a kommunisták kér­ték Moszkva beavatkozását és ők tudják legjobban, mennyire igaz MacCormack megátla* itása, hogy orosz megszállás né'kül tiz percig sem tudnák tartani magu­kat . . . Kruscsev Lengyelország­ban csak azután rendelte vissz r á lomáshe'yükre a felvonultatott orosz csapatokat, hogy Gnnulka megígérte, hogy bentmaradhal­­nak az orosz csapatok. A felkelők élet halál prcb’e­­mája, hogy fogják e tudni tarta­ni magukat a Szovjet nagy gé­pesített ármádiájával, kátén'i é.etet nem kímélő harcmodorá­val, nemcsak emberanyagban, de harci gépekben is fennálló nagy fölényével szemben? Magyaror­szág kétségtelenül példát muta­tott hősiességben a többi rabné­peknek, de diadalmas példa lesz e, ha a Nyugat ölhetett kezekkel, — mert mi többet je’ent egy tiltakozó határozat a véres való­ságban? — hagyja elvérezni a magyarságot? Mindig hirdettük, hogy a Nyu­gat fegyveres beavatkozására van szükség, hogy a rabnépek visszanyerhessék szabadságukat és szivszorongva lessük, mi lesz a végkimenetele ennek a szabad­ságharcnak,amely a Nyugat fegy­veres beavatkozásának reménye nélkül vágott neki a világ jelen-1 leg legnagyobb hadserege elleni' küzdelemnek? Adja Isten, hogy] jó legyen, az legyen amit minden szabadságszerető ember kiván ezekben a végsőkig feszültséggel telitett, idegpattai izgalmas, nehéz történelmi örEckban! * * * AZ EGYESÜLT NEMZETEK biztonsági tanácsát holnap, va sárnapra rendkívüli sürgős gyű­lésre hivták össze, hegy tiltakoz­zék az oroszoknak a magyaror­szági forradalomba történt fegy­veres beavatkozása ellen. Az in­dokolás az, hogy az oroszok a varsói ellen NATO egyezmény szerint csak kü.ellenséggel szem­­oen védhetik a kommunista Ma­gyarországot, de nem a saját né­pével szemben. (A varsói egyez­ménynél a Nyugat nem volt part­­rer, sőt éppen a Nyugat ellen ött létre.) Hivatkozás lesz az L N. által elfogadott Emberi [ogok Charterére is, — de mikor rém hánytak fittyet az oroszok \z Emberi Jogok Charterére, rárimifele humanista jogkövete­­ésre? Ha csak tiltakozik a biz­­:onsági tanács, nem törődnek majd vele. Washingtonnak régi szavajárása, hogy az oroszoknak csak az erő imponál és ha ez az 5rő nem fegyveres, ha nem jön íyugati beavatkozás, aligha fog­­ák abbahagyni a magyarországi vérontást. A Szovjet a biztonsági tanács­­oan csak az imént vétózta meg a :uezi javaslatot és ha Amerika (Folytatás a 4-ik oldalon) A MAGYARORSZAGI FORRADALOM LEG­ÚJABB FEJLEMÉNYEI A felkelők győri központja elle­nezte a fegyverletételt és kedden délután ultimátumot küldött, hogy az oroszok szerda reggelig vonuljanak ki Budapestről, kü­lönben repülőgépekkel fogják bombázni a fővárost. Az oroszok kivonulása Moszkvában Zsukov tábor­nagy, hadügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy az orosz had­erő csak akkor hagyja el Magyar­­országot, ha a varsói ELLEN­­NATO egyezményt aláíró orszá­gok ezt közös határozattal jóvá­hagynák. Kedden Moszkva nyi­latkozatot adott ki, hogy hajlan­dó lesz “tárgyalni” az orosz haderőnek Magyarországból és más rabországokból való kivo­nulásáról, fetéve hogy “szocia­lista kormányaik fenntartják vele a jóviszonyt.” Ennek dacára Nagy Imre kedden az Ígéretei között az oroszok Magyarország­ból való kivonulását is em’itette. John MacCormack, a N. Y. Tim^s Budapesten lévő bécsi serkesztőjének tudósítása szerint Budapest en továbbra is forra­dalmi a hangulat. Ezt járókelők­kel való beszélgetésekből állapí­totta meg. Többen száfhon kérték] tőle, Amerika miért nem küldött j fegyveres seritséget? Egyikük j azt mondta, hogy a kinai kom-] munisták koreai “önkéntes" csa-^ patai mintájára önkéntes ameri-] kai harci csapatokat vártak. Tito hétfőn felhívást intézett a magyar kommunista párthoz, áogy "ne adja fel a szocialista rendszert” és “Álljon ellent a reakciós elemeknek”. KEDDEN VÁLASZT AMERIKA iviagyarorszagon ruvauDtarr a forradalom és a helyzet óráról órára uj, izgalmas fejleményeket­­hoz. Nagy Imre titoista kommu­nista miniszterelnök füt-fát Ígér, többi közt a szabad választáso­kat (nyugati ellenőrzés nélkül!) az I 945-ben létezett pártok rész­vételi lehetőségével (e pártok mint csatlóspártok látszat életet é nek a "Hazafias Fronton” be­lül s úgy látszik Nagy ezeket akarja most uj jelentősebb báb­szerephez juttatni), csakhogy kommunista mivolta dacára to­vábbra is kormányon maradhas­son. ígéri a termény beszolgálta­tás, sőt a kolchozok megszünteté­sét is. Ismételt békeajánlatai azonban nem értek célt a vidéket úgyszól­ván teljesen hatalmukban tartó forradalmároknál, akik, amikor lapzártakor e sorok gépbe men­nek, kitartanak azon követelésük mellett, hogy uj, kommunista mentes kormánynak kell átvennie a hatalmat. Mindszenty szabad Kedd délben Tildy Zoltán be­szélt a rádión és ■ bejelentette Nagy Imre legújabb engedmé­nyeit, köztük Mindszenty bíboros szabadlábra helyezését. Mind­­szentyt a forradalmárok szabadí­tották ki házi őrizeti helyéről és hir szerint útban van Budapest felé, hogy újra elfoglalja primá­­si székét. A forradalmárok nagyrészt csaléteknek és alakoskodásnak tartják Nagy Imre engedékeny­ségét, úgyszintén a “Szabad Nép” budapesti kommunista párt napi­lap hétfői vezércikkét is, amely megtagadja és a magyar népre sértőnek mondja Sobolevnek, a Szovjet E. N. fődelegátusának vasárnap az Egyeszlt Nemzetek­ben mondott beszédét, amelyben amerikai aknamunka eredményé­nek mondta a magyar forradal­mat. A lap ezt visszautasig a és hangoztatja, hogy a forradalom a kommunista rendszer tizéves bűnei miatt jogos volt és Sobolev helyte.enül járt el, amikot a for­radalmat, amelyben a nép min­den rétege részt vett, népellenes­nek névezte. Egyes amerikai közirók úgy lát ják, hogy Nagy Imre időnyerés céljából blöfföl (“playing for Times”) és a “Szabad Nép” | vezércikkének őszinteségében épp' úgy kételkednek, mint a forra­dalmárok. Budapesten vasárnap, hétfőn és kedden többhelyütt fellángol­tak a harcok, noha Nagy Imre azt követelte, hogy a Budapesten harcoló felkelők tegyék le a fegyvert s ígérte, hogy erre az oroszok kimennek Budapestről. HAZAMENTEK HARCOLNI A N. Y. Times jelenti, hogy Bajorországban a valkai és más menekült táborokban é.ő 1945- ös magyar menekültek nagy cso­portja elhagyta a tábort és útnak indult Nyugat Magyarországra, hogy csatlakozzék a szabadság­­harcosokhoz. Indulás előtt fegyvereket kér­tek a Németországot megszálló amerikai katonai hatóságoktól Nem kaptak, de enékül is elin­dultak, hogy résztvegyenek hazá­juk felszabadításában. Buenos Airesből jelenti az egyik nagy amerikai híriroda, hogy onnan Argentínából is 500 magyar megy haza résztvenni a harcokban. LEDÖNTÖTTÉK A STALIN SZOBROKAT A budapesti tüntetők az első sikertelen kísérlet után másodszor is megpróbálkoztak a városligeti Stalin szobor megdöntésével, ezúttal teljes eredménnyel. Az iromba oriásszobrot sikerült le­rántani talapzatáról és darabokra zúzták. Sopronból jelentik, hogy ott is ledöntöttek a Stalin szobrot. Bu­dapesten a Nemzeti Muzeum épü­lete szenvedte a legnagyobb tűz­kárt és nagy részében elpusztult. A felkelők a parlamentről és más középületekről leütötték a kivilá­gított ötágú csillagot. Amerika népe kedden választ­ja meo- elnökét, alelnökét, uj kongresszusi képviselőházát és a szenátus tagjainak egyharmadát. A múlt héten főként Eisenhower elnök és Stevenson demokrata elnökjelölt hidrogénbomba kí­sérleti vitája ál.t az érdeklődés központjában, amennyiben ér­deklődés valóban fennáll. . . A bombakisérletek beszüntetése csak része az atom és hidrogén­bombák eltiltása ügyének, csak mellékkérdése egy olyan nagy­­fontosságú problémának, amely voltakép nem alkalmas választá­si csatározások fő vitatárgyául és nehezen oldható meg, mert a túl­só oldalon olyan fél áll, akivel való megyegyezés, mint szerző­désszegéseinek sorozata mutatja, annyit sem ér, mint a papír, amelyre írnák . . . Egyebekben, amint lenni szo­kott, a személyi támadások az utolsó héten valtak a legkimélet­­lenebbé, legélesebbé. Az elnök­jelöltek kölcsönösen leszedték egymásról a keresztvizet, hogy november 7-én a legyőzött “jó sportsmanként” gratuláljon a győztesnek és kölcsönösen fátyolt borítsanak az összes sértegetések­re. A közönség már unja ezt a versenyt az egymás lekicsinylésé­ben. Boldog lesz, ha a személyes­kedéseknek kedden végük sza­kad és visszatérnek az élet min­dennapi gondjai, amelyekhez, <a kampánybeszédeknek nem sok közük volt. . . Pártokfeletti nézetünket már kifejtettük és honfitársainknak nem ajánlunk jelöltet. Mindenki szavazzon saját egyéni ítélete szerint, — de szavazzon, ne mulassza el e fontos polgári joga használatát, ami származásunk földjén most nem lehetséges és aminek lehetőségéért épen e na­pokban százak és százak áldoz­ták fel életüket Rabmagyarorszá­­gon. Jóslásokba nem bocsájtkozunk. Az 1948-as Truman győzelem óta, amely a legtöbb jóslásra rá­cáfoló “csoda volt, ez nem ta­nácsos. Csodák az előpróbák, “pool”-ok dacára, minden vá­lasztáson történhetnek. . . EISENHOWER EGÉSZSÉGES Eisenhower elnök szombaton újabb, alapos kórházi vizsgálat­nak vetette alá masát, miként azt már korábban megígérte.. A vizs­gálatokat nyolc orvos folytatta le és kiállították a bizonyítványt, hogy az elnök egészsége minden tekintetben rendben van. A Bethlehem és környéki Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának felhivása Magyar testvéreink! Ezekben a sorsdöntő napok­ban magyar véreink Budapest utcáin és szerte az ország városai­ban és vidékein élet halálharcot vívnak szabadságukért. Tiz mil­liót kitevő maroknyi népünk a világtörténelemben páratlanul álló hősi elszántsággal egy em­berként kelt fel, hogy a világ leg­nagyobb katonai gépezetével, a 600 milliós orosz kommunista hatalommal szembeszálljon és a ! 2 éves kimondhatatlan elnyo­matás, meggyalázás, éhezés, kín­zás, szenvedés és rabszolgaság bi.icseit lerázza magáról. A magyar munkás, diák, kato­na, földműves vére patakokban ömlik. A halottak temetetlenül hevernek, haldoklók hörögnek, sebesültek kiáltoznak segítségért, halálra váltak sápadtan könyö­rögnek kenyérért. És nincs köt­szer, nincs orvosság, nincs ke­nyér. Az élelmiszerhiány és a te­­metetlen halottak miatt a feldúlt és a szovjet acélgyürüvel körül­vett fővárosban pestis és éhínség fenyeget. Az Amerikai Vörös Kereszt a helyset sürgősségért tekintettel nyomban 50,000.00 dollárt utal: át a svájci Nemzetközi Vörös Kereszt központjának és okt. 30-án országos gyűjtést indított a hősi magyar népünkre zuduló nyomorúság, szükség és éhínség enyhítésére. Az Amerikai Vörös Kereszt helybeli szervezetével való meg­beszélés alapján felhívjuk aj Bethlehem és környékén élő összes magyar egyházak és egye­sületek vezetőségét és tagságát, hogy ebben az egész országra ki­terjedő mozgalomban mindnyá­jan vegyenek részt és pénzado­mányaikkal siessenek szenvedő és éhező magyar véreink megse­gítésére. Kétszer ad az, aki gyor­san ad. A pénzadományokat vagy egyénenként vagy közösen össze­gyűjtve küldjük el minél hama­rabb az Amerikai Vörös Kereszt helybeli szervezete hivatalába. Cim: American Red Cross, 241 E. Market St., Phone UN 6-8056. A Bethlehem és Környéki Ma­gyar Egyházak és Egyesületek nevében: Ormai János, ev. espe­res-lelkipásztor, elnök és Szűcs JÍDQS r$f. lflkipásztor, titkáp KITÖRT A HÁBORÚ EGYPTOM ÉS ISRAEL KÖZÖTT AZ ANGOLOK MEGSZÁLL­JÁK A SUEZ CSATORNÁT. Israel hétfőn megtámadta Egyptomot azon a cimen, hogy véget akar vetni a sürü betöré­seknek. Mihamar eljutott a Suez csatorna közelébe. Franciaország és Anglia kedden ultimátumot intéztek Egyptomhoz és Israelhez, hogy vonják vissza csapataikat tiz .mérföldre a Suez csatornától. Egyben jelezték, hogy ejtőernyős és más csapataik már útban van­nak a csatornához és egyrészük ottmarad, akkor is, ha elfogadják az ultimátumot. Israel elfogadta az ultimátu­mot, Egyptom azonban elutasí­totta és panaszt emelt az Egye­sül Nemzeteknél Franciaország és Anglia ellen. Az Egyesült Államok az Egye­­eüt Nemzetek biztonsági taná­csához fordult és a kedden tar­tott ülésen békés megoldás mel­lett foglalt állást, de Franciaor­szág és Anglia megvétózták a javaslatot. A Szovjet és Ameri­ka együtt szavaztak. Külpolitikai megfigyelők azt hiszik, Israel az angolokkal és franciákkal való előzetes, titkos megegyezés alapján támadta meg Egyptomot, hogy a Suez csatornát, amelyet Naszer egyp­­tomi elnök szerződésszegéssel ki­sajátított, megszállhassák. Egyptom harcban áll Israellél és harcra készül az angolok és franciák ellen is.

Next

/
Thumbnails
Contents