Bethlehemi Hiradó, 1956. október-december (34. évfolyam, 46-52. szám)

1956-12-28 / 52. szám

i The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érd ekeit . szolgáló f üggetlen tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ NYELVÉBEN MAGYAR—SZELLEMÉBEN AMERIKAI MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre.............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Entered as Second Clasi Matter May 18, 1923, at the Post Office at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879’’. AMERICAN IN SPIRIT—HUNGARIAN IN LANGUAGE PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year............................$4.00 Official Organ of the FIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Viciuity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 52-ik szám BETHLEHEM, PA., 1956 DECEMBER <28 Egyes száma ára 8 cent AZ 1957-ES ESZTENDŐRŐL sokfelé az a vélemény, hogy “veszedelmes” év lehet, többi közt, ha az európai rab-országok­­ban, kiváltkép ha Ke’et Németor­szágban a magyarországihoz ha­sonló forradalom üti fel a fejét. Az utóbbi napokban az amerikai sajtóban sűrűsödtek a hirek, amelyek arról vélnek tudni, hogy a Lengyelországban, Kelet Né­metországban, sőt még Csehszlo­vákiában is nyugtalenség jelei mutatkoznak. Arról is vannak híresztelések a sajtóban, hogy magában Oroszországban is rend­szer ellenes hangok és jelenségek észlehetők s az orosz nép egyré­­szének nem tetszik, hogy Ma­gyarországon vérfürdővel biztosí­tották a Szovjet és a kommuniz­mus további uralmát. Nyílt kérdés, hogy a hirek bir­­nak e alappal és ha igen, nem c eltúlzottak azon propaganda cél­lal, hogy elleplezzék, hogy Ame­rika a magyar ügyben nem csi­nált semmit és egyben azt a lát­szatot keltsék a közhangulatban, hogy nincs is szükség a raborszá­gok felszabadítására, hiszen ime, innen is, onnan is jelentik a za­vargásokat és m's rendszer elle­nes jeleket, legbölcsebb tehát ki­várni, mig a kommunista mosz­kvai hódoltság önmagától össze­omlik a rabországokban, sőt mit lehet tudni, talán a Szovjetben is? A december eleji párisi NATO konferencián Brentano nyugatné­­—*• Vüb’crvTTuoiszter jelezte, hogy a nyugatnémet kormány nem mulasztotta el, hogy óvja a zóna 1 7 millió lakosát, nehogy a ma­gyarországihoz hasonló lépésre ragadtassák magukat, mert a Szovjet az ottani nagyszámú di­vízióival épp oly kegyetlenül le­verné a szabadságharcot, mint Magyarországon tette. Ez emberséges figyelmeztetés volt Brentano részéről a keletné­met testvéreivel szemben. De kérdés, összeegyeztethető e a rabországok, közte Kelet Német­ország felszababdulása érdekével, a rabnépek felszabadulási vágya iránti szolidaritással? HA KELET NÉMETORSZÁG talpra állna, Amerika akkor is megmaradna a jelen egi, uj izo­­lacionista békepolitikánál, amely az atomháború veszélyével taka­­rócTzva, eltűri a Szovjet legga­­zabb önkényét is? Egyszer már megtette, 1953 júniusában, hogy hagyta leverni a keletnémetek felkelését, de megtenné e újból, ha a forradalom sokkal nagyobb arányuan országosan törne ki és a nyugatnémetek, mint Brentano féli, beavatkoznának, sőt esetleg olyik más rabállam is- csatlakoz­na? Arra, hogy valamennyi rabál­lam egyszerre kedjen fel a Szov­jet gyarmati uralom és kommu­nizmus ellen, mint most kiderült, bajosan lehet számítani, mert közrejátszanak a nemzeti ellenté­tek, amelyek nem szűntek meg a közös tragédiával sem. Lengyelországnak Németor­szággal, Csehszlovákiának és Ro­mániának Magyarországgal van­nak igen érzékeny területi dife­­renciáik, sajátos imperialista ér­dekeik, amelyeket a Szovjet igen előrelátóan igyekezett tovább fenntartani az 1946-os párisi békekonferencián. Nem véletlen, hogy e konferencián az oroszok egy akácfát sem voltak hajlan­dók visszaadni Magyarországnak Erdélyből, vagy a Felvidékből, sőt minden erővel pártolták a csehek igényét a rajkai szögletre, hogy a Dunántúlon is megvet­hessék a lábukat, s eggyel legyen az elválasztó ellentét, amely az “Osszd meg őket és utralkodja rajtuk” taktika jegyében fenn­tartja a régi differenciákat azok között, akik pedig most egyaránt a világ legsúlyosabb gyarmati balsorsa, az orosz kommunista kolonializmus jármában nyögnek. j Az Amerikától alapított Assembly of Captive Nationsban megférnek egymással az európai j rabnépek menekült képviselői, elhalkulnak az érdek ellentétek, sőt épen e napokban az ACEN két értékes dek.arációfr adott ki a közös legfőbb cél, a felszaba­dulás érdekében. Hasonló egyön­tetűségre volna szükség bent 3 rabországokban is! A lengyelek azonban reszketnek a második | világháborúban szerzett és máig j is vitás német területeik, a csehek. | a Szudeták és.a Felvidék, a romi nők Erdély miatt, mindhárman pedig fáznának egy keletnéme: felkeléstől, mert siker esetén meghozná Németország egyesité sét, egy uj erős Németország ki alakulását, amely aztán vissza­követelné területeit a lengyelek­től, a Szudetákat a csehektől, sőt talán, remélve, hogy Magyaron szágot, mint a -második világhá­borúban csatlósává teheti, támo­gatná a magyar békereviriós igé­nyeket is. * * * ÉRTHETŐ, hogy a raborszá­gok óvakodnak attól, hogy -ugyanoly szörnyű tragédiába ke­veredjenek, mint Magyarország, kivált, hogy a magyar eset meg­mutatta, hogy a Nyugatra nem lehet számitani. Eisenhower elte­kintve régebbi nyilatkozataitól, amelyekeben megmondta, hogy Amerika a rabnépek miatt nem fog háborút indítani, a magyar szabadságharc kitörése utáni első sajtókonferenciáján méltatlan­­' '”a mondotta, hogy sohasem lel egyetlen kisebb né­pét sem, hogy egy óriási túlerő­ben levő nagyhatalom ellen fel­keljen. Sajnos, a magyar forra­dalmárok nem olvadhattak elő­zőleg szabadvi.ági lapokat s igv nem ismerik Eisenhower és Dulles sűrű kijelentéseit, amelyekben semmi kétséget nem hagytak az­iránt, hogy eszük ágában sincs a 91 milliónyi rabnépek bármelyi­kéért fegyvert fogni. Ök csak az amerikai rádió propagandát hal­lották és azok leadásai, ha jól tudom,sohasem hangsúlyozták ki Eisenhower és Dulles ily értelmű, kijelentéseit. Ez érthető is, hiszen például Dulles azt mondta, hogy a rabnépek tiz év alatt önmagu­kat fogják felszabadítani és biz­tosan nem lett volna jó rádió propaganda a kitartásuk erősíté­sére, ha a Voice of America vagy a Free Europe ilyesféléket mond be, hiszen ezelőtt, nyugodt fővel minden jóravaló magyar tisztá­ban volt azzal, hogy külső bea­vatkozás, Amerika és szövetsége­sei segítsége nélkül reménytelen bármely felszabadulási kísérlet, mégha a magyar hadsereg csat­lakozik is. (Csak az egyik, a magyar-határ tói nem emssze élő Szálasi gene­rális u. n. katonai lapja irta egy­szer, hogy külső fegyveres segit^ ség nélkül is fel lehet szabadítani Magyarországot, de most barátai buzgón cáfolják, hogy a szabad­ságharc hírére Magyarországra sietett volna és senkisem tud ar­ról, hogy fehér lovával nekirug­­tatott volna az orosz tankoknak.) # * * PEDIG sajnos, a többi rabné­pek megmozdulására égetően szüksége volna a forradalmi ak­cióiban lankadó magyar forrada­lomnak. A magyar szabadság­­harc nemi elsőoldali headline fo­cim többé a világlapokban és egyre inkább olyan hirek jönnek Magyarországról, hogy a parti­zán harcok kevesebbednek és a munkások ülősztrájkja szünőben van, a tél és a nyomor munkára kényszeríti őket. Biztos, hogy továbbra is nagyfokú passzív el­­lentállást fognak tanúsítani a rendszer ellen és megbuktatására törekednek, de magukra hagyat­va attól kell tartani, hogy kény­szerűen elviselik majd a reájuk szakadó vörös Bach korszakot, mert a forradalom nagy napjait követik a keserű, józanitó hétköz­napok a maguk gondjaival, ba­jaival és elkezdik gyűlölni nem­csak a kommunistákat és a Szov­jetet, de a Nyugatot is, amely igaz, nem akarta ezt a forradal­mat, legalább semmiesetre sem most, de amikor mégis kitört, cserbenhagyta és ---- kiszolgáltat­ta őket. Ez a mostani kiszolgáltatás súlyosabban érinti a magyar nép érzését, mint az e ső, a yaltai. Akkor Amerika azt hitte, hogy szüksége van a Szovjetre a Ja­pán elleni hrboru megnyerésére és természetesen legsajátóbb há­borúja, a Pearl Plarbor orvtáma­dókon való győzelem fontosság­ban a legelső volt számára, akkor még nem volt biztos abban, hogy az első atombombáknak milyen hatása lesz a japán vezetőkre és megfe’edkezett arról, hogy mint Ausztriában, a többi keleteuropai országokban is négyhatalmi, egyenrangú megszál ást kössön ki, aqji Ausztriához hasonlóan Magyarországot is .megó\ ta vol­na a Szovjeturalomtól. (Ausztriának nem volt egy példátlanul igazságtalan Trianon­ja, sőt Trianon egyik haszonél­vezője volt (Burgenland) és aránylag több nazija volt, mint Magyarországnak.) A Nyugat szem elől tévesztet­te a Szovjet köztudott terjeszke­dési törekvéseit, kiv lt hogy Ma­gyarországon akadtak akik ál­lamfőjüket megtagadva, csatlós­­ságot vál altak, nem törődve az­zal, hogy Masaryk János és 1 itu­­lescu felhozhatják a békeasztal­nál a revízió ellen, hogy utolsó­kul tartottak ki Hitler mellett. Yaltát lehet némileg mentegetni Amerikának Japán feletti győzel­me elsőrendű nemzeti érdekével, az akkori kiszolgá.tatást lehet némileg úgy magyarázni, mint csalódást a Szovjet Ígéretében, a Szovjet szerződésszegését. De arra, hogy tizenegy év gazságai, feltukmált vérengző kommunista rémuralma után sem áll Amerika a sarkára, sajnos, nincs erkölcsi mentség. Nem mentség az atombomba sem, mert Amerikának legalább annyi atombombája és hidrogén bombája van, mint a Szovjetnek és a Szovjet sokkal szorosabban van körülzárva Amerika repülő­bázisaival, mint Amerikai Nem először Írjuk, hogy miként a má­sodik világháborúban egyik fél sem alkalmazott gáz hadviselést, úgy most a tulnagy és a vezető­ket is személyükben veszélyezte tő pusztítások elkerü.ésére, mind­két fél óvakodna az atom- és hi­drogénbomba használatától. A Szovjet egy atom rakéta háború fenyegetésével s Amerika segéd­letével kicsikarta a Nasser egyp­­tomi fascista diktátor szerződés­szegése elleni, jogos háború azonnali beszüntetését, de nem nyúltunk ultimativ módszerekhez a Szovjet magyarországi vérfür­dői, e legjogtalanabb aggresszió ellen, amely a yaltai szerződés­szeges betetőzése, legbestiálisabb megtetézése volt! Nemcsak Ma­gyarországnak, de önmagunknak is tartoztunk volna azzal, hogy sarkunkra álijunk, mert mindaz, ami most történt Yalta tragikus és vérlázitó következménye s a szerződésszegés elleni határozott fellépésünk enyhén szólva, önma­gunk e.őtt is restelni való elmu­lasztása volt. . . De ehelyett lefeküdtünk, ki­szolgáltattuk Magyarországot a bennünket megcsufoló szerző­désszegést a legvéresebb erőszak­kal megfejelő aggresszió tombo­­lásának ölbetett kézzel néztük és nézzük vérbetiprását, borzalmas nemzeti és emberi drámáját és sorsára hagyjuk reászakadó, mindennél szörnyűbb vörös Bach korszakkal szemben, mert mi “békebáratok”, pacifisták va­gyunk, ---- ha a szabadságszerető emberiség előtti tekintélyünk, önérzetünk és önbecsülésünk ad­ja is meg az árát. * * * DULLES most, a betegsége utáni eső sajtókonferenciáján európai semleges övezet létesíté­sére hívta fel az oroszokat, mint­ha csak nem tudná, nem látta volna Nagy Imre elcsapatását, amikor Magyarország semleges­­j ségét deklarálta. Moszkva nem [ tűri, hogy bármely rabországa semlegessé akarjon válni. — Nem veszteni, hanem újabb rabországokat nyerni akar . Mr . Dulles melEbeszélő Llöffölésének már senki íomo'y ember nem hisz, kivált, hogy kihangsúlyozta azt is, hogj Amerikának nincs szándékában kihasználni a rabor­szági baj ok it, közte a magyar j forradalmat. Fels abaditani csak felszabadítással lehet és kell. Eisenhower az Egyesült Nem­zeteket arra használja, hogy mö- i géje bújva, erkölcsi védőfalat épít magának a meghátrálásai, a chamber.ainizmusa elé. Nixon legutóbb azt mondta, hogy az angolok és franciák suezi akció­ját le kellett állítani, mert az Egyesült Nemzetek bukását je­lentette vo.r.a. Hát az indokínai alkut a kom.r.uni.ták javára meg lehetett kötni az Egyesült Nem­zeteken kivü anélkül, hegy az Egyesü t Nemzetek bezárta volna a boltot? A magyar ügyben azonban még annyit sem tett az Egyesült Nemzetek, hogy kirúgta volna Kádár, a tankokkal fel­­kényszeritett hóhérkormány mi­niszterelnökének delegációját, meg tagadta volna tőle az elis­mertetést ! Kezdettől azt irtuk, hogy a magyar ügyet csak az Egyesült Nemzeteken kívül lehet tisztessé­gesen elintézni, mert az oroszok vétója mindent meggátol, nem is szó vá az E. N. egyéb hibáiról, például arról, hogy az Egyesült j Államoknak a 165 milliónyi la­kosságával csali egy szavazata van, a Szovjetnek viszont három (a csatlósokat nem sz mitva), kilenc arab országnak pedig együttvéve 60 millió lakossal ki-1 lene „«.avazata. A lUz nem mehet együtt a vízzel, szabadság széllé-! mü országok nem ülhetnek egy “vi.ágparlamentben” az erőszak utján hatalomba nyomult kom­munistákkal, mert abból csak a kommunisták szerezhetnek előnyt de nem a szabad világ szabad­ság és igazság szempontjai. Az Egyesült Nemzetek alapok­mányában bent van, hogy célja a béke megóvása. De ilyen áron? A béke nem lehet nagyobb, szentebb cél, mint a szabadság és az igazság. Ma az Egyesült Nemzetek, akármennyire esküszik is rá Eisenhower, nem az igazi béke eszköze, hanem a szabadság és igazság érvényesülésének el­­torlaszóldja, akadálya. Krisztus a Béke Hercege veit. Senki soha. nála igazabb aposto­la nem vo.t a békének. De kor báccsal vérté ki a kufárokat a templomból! Valami végzetes hiba van azok politikájában, akik mai összetételében nagyratartják az E. N.-t és tüzön-vizen át ragasz­kodnak mostani, végzetesen ár­talmas szerepéhez. r.o. Monroney szenátor a menekültek amerikai kivándorlásáról Eisenhower elnök a rendelke- 1 zésére álló segéiy alapból a nov. a 14-iki e-^y millión kívül, további ä négy mii ió dollárt utalt ki az Ausztriába menekült szabadság­­r harcosok Amerikába hozatala v költségeire. Kijelentette, büszke arra, hogy az amerikai kormány " újabb nagy összeggel járulhat hozzá, hogy a magyarországi me­­t nekültek megsegítése emberbará- 1 ti müvéhez. 1 Monroney szövetségi szenátor ' agy nyilatkozott, hogy csak azon menekülteket kellene Amerikába 1' hozni, akik kimondottan ide . akarnak jönni. Szerinte segélyt 1 kellene adni azon nyugateuropai * országoknak, melyek menekülte­ket akarnak beengedni, mert a 1 nyugateuropai országokban a me- 1 nekültek inkább kéznél vannak, 1 ha a kalmük kínálkozna a hazá- 1 jukért való újabb harcra. A me­* nekülteknek nagy számban más földrészekre való szállítása, vé i Monroney, csökkenti egy esetle­’ o-es uj magyarországi forradalom ki.áfásait. Ezzel szemben Wat­kins szenátor uj D. P. b evándor- i Esi törvényt sürget, mert a máso­­t dik D. P. törvény december- 1-én lejár. f Hir szerint az oroszok a ha 5 táron most kevésbbé gátolják a . j meneküléseket, mert könnyebben t remélik kordában tartani a ma­­’ vyar nénet, ha minél több forra- 1 j da'mi elemet engednek távoűni l! az országból. (Ha minden rend­- szer ellenes embert távozni en­• I gednek, ki marad az országban? • j -Szerk.) ■j Nixon aleínök Bécsbe utazott, ‘; hogy a menekültek elszállítását inspiciálja. Az Egyesült Államck­­■ ba a múlt hét végén érkezett j meg a kétezredik szabadsághar- L cos menekütl. A Camp Kilmer­­ben a menekültek érkezési kör­pontjában a hatóságok a Szert Estén nagy magyar karácsonyi ünnepséget rendeztek a mene­kültek részére. FATHER NAGY LÁSZLÓ AZ UJ TEMPLOM FEL­­SZENTELÉSI SZENTMISÉJÉN SZÍVROHAMOT KAPOTT ÉS HIRTELEN ELHUNYT A Lehighvölgy magyarsága megrendültséggel osztozik allen­­towni katolikus testvéreink mélységes gyászában. A PÁPA KARÁCSONYI SZÓ­ZATA A MAGYAR SZABAD­SÁGHARC JOGOSSÁGÁRÓL XII Piusz pápa a hagyományos karácsonyi rádió szózatában ki­jelentette, hogy az önvédelmi há- j ború teljesen jogosult és sürgette, ! hogy az Egyesült Nemzetek állít-’ son fel állandó rendőri haderőt a béke védelmére. A beszédből minden kétséget kizáróan meg­állapítható volt, hogy a Pápa er-| kclcsileg teljesen jogsuknak te-1 kinti, hogy a magyar szabadság-1 harcosok szembeszálltak az oro-! szók fegyveres erőszakával. A Pápa állást foglalt amellett; is, hogy olyan országokat, ame­lyek nem engedik be az Egyesült I Nemzetek megfigyelőit, ki kell zárni onnan. Az idei pápai szózat minden eddigit felülmúlt kommu nista ellenes hangjában és a magyar nép igazsága melletti ér­zések hatották át. Budapesten évek sora óta elő­ször történt, hogy a rádió kará­csonyi énekeket közvetített a Szt. Estén. Mindszenty bíboros az amerikai követségen, mely mene­déket biztosit számára, . éjféli szentmisét celebrált. | BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN | olvasóinak, hirdetőinek, barátainak | és az összmagyarságnak a BETHLEHEMI HÍRADÓ ^ I = „ ü | szerkesztősége és munkásai ......................................... A Hiradó talán sohasem vé­gezte tudósítói tisztét megneheze­­dettebb szívvel, megrendülteb­ben, mint amikor most elboruló szemmel jelentjük, hogy father Nagy Lászlót, az al entowni Szt. István r. kát. magyar egyházköz­ség mindenkitől szeretett és tisz­telt plébánosát, a lehighvölgyi magyarság egyik büszkeségét va­sárnap, dec. 23-án, miközben az életművét megkoronázó uj Szt. István templomot felavató ünne­pi szentrrfisén hálaimát mondott, szivszélhüdés érte és visszaadta nemes lelkét a Teremtő Úristen­nek. A rengeteg erőfeszítéssel létrejött, uj templom régóta várt nagy napja a fényes örömünnep j kimondhatatlanul fájdalmas, gyá­szos tragédiává változott. . . Az uj Istenháza volt father Nagy László legszebb életálma. A le,két adta bele, hogy minél fenségesebb legyen. Csodálatos eréllyel és odaadással dolgozott azon, hogy az ehhez szükséges eszeget adományok utján be­gyűjtse és biztosítsa a templom jövőjét. Ez önmaga választotta, hatal­mas feladat megvalósítása nehéz­ségeiben emésztődtek fel életé­nek utolsó évei; egészségének gyengülése dacára küldet^ses erő­vel tartott ki cé.ja mellett. Az Ur csak akkor szólította el pihe­nőre, amikor már készen volt a nagy mü, állt a gyönyörű, uj templom amely, am'g csak ma­gyarok élnek a Lehighvölgyben, halhatatlanná teszik az allentow­­ni magyarság áldozatkész jám borsága és father Nagy László alkotóereje dicsőségét. Father Nagy László hetven évet élt. Langlelkü keresztény igehirdető és magyar hazafi volt, a szentistváni Magyarország igaz­ságáért küzdő, igaz magyar. Az utóbbi két hónap uj - magyar nemzettragédiája mélyen elkese­rítette és az efölötti bánkodás, gyötrelem kétségtelenül siettette halálát... A lehighvölgyi ma­gyarság az allentowni pásztorsá­­gának 31 éve alatt szivébe zárta és általános tisztelet övezte Al­lentown vezető társadalmi körei­ben. Hirtelen, tragikus elhunyta e körökben is mély részvétet kel­tett, hívei és a lehighvölgyi ma­gyarság számára pedig súlyos csapást, mérhetetlen veszteséget jelent. A tragédia percei A tragikus végű, templomszen­telő ünnepi misét Rt. Rév. Msgr. Leo G. Fink allentowni plébános celebrálta. Most Rev. John F. O’Hara philadelphiai érsek kép­viseletében Most Rev. J. Carroll McCormick helyettes püspök el­nökölt a szentmisén. A szentmise vége felé father Nagy felkelt az Oltár közelében lévő térdeplőjéről és a Szent Jó­zsef szobor elé lépett. Köszöne­tét fejezte ki azoknak, akik az uj templom létrejöttét előmozdítot­ták, majd hálaadó imádsággal fordult az Oltár felé és áldásrr emelte karjait. Jó Istenünk, mon­dotta, aki minden kegyek és aján­dékok adója vagy, örök hálával és végtejen köszönettel adózunk Neked, amiért megáldottad mun­kánkat ... E szavaknál összero­gyott és fejjel a szobor alapza­tának esett. A hivök seregéből ijedt, halk kiáltások hangzottak. Sokan könnyekben törtek ki. Msgr. j Fink még az oltárnál állt és fa-1 ther George Spaitshoz, father Nagy káplánjához fordult szen-| telt olajért. A halotti szentsége­ket és utolsó kenetet father Spaits adta fel. A papság és apácanő­vérek a Szentek Litániájába és a haldoklóért való imába kezdtek. Msgr. Fink odalépett father Nagyhoz és gyengéden lezárta szemeit. Melléje térdelt és a lé­lek üdvéért való imát kezdte mondani. Imádkozzunk, mon­dotta megtört hangon, A gyüle­kezet riadt _ megrendültségéből alig tudott magához térni. Lassan egyenként csatlakoztak válaszaik­kal Msgr. Fink imájába, de vé­gül már mindnyájan resztvettek az imában. Az ima végeztével Msgr. Fink elhagyta az Oltárt és befejezte a szentmisét. Father Nagy mellett Elsie Kovács, a Sacred Heart kórház ápolónője, father Louis Kovács nővére térdelt. Father Kovács asszisztál a szentmisén. Megérkezett a Sacred Heart kórház ambulance. Dr. Joseph A. Liebermann, a father Nagy 30 éven át volt személyi orvosa és barátja, a kórházban szívroham következtében beál ott halált ál­lapított meg. Mint az egyik részt­vevő pap mondotta, először tör­tént meg az egyházmegye törté­netében, hogy egy pap szentmi­se közben hunyt el. Á templom szentelés McCormick püspök szentelte fel a templomot s megáldotta az Oltárt és a tempi m egyéb ré­szeit. Beszédében O’Hara érsek jókívánságait hozta el és hangoz­tatta: “E templom sokáig fog áll­ni érdemes lelkipásztorotok, fa­ther Nagy hitbuzgóságának jelé­ül”. Megemlékezett a hősi ma­gyar nemzet ellen folyt pogány mészárlásokról is és imákra' hív­ta fel a hívőket olyan Karácso­nyért, amely a mindenkit megil­­.etu béhl en és igazságban fogja egyesíteni az emberiséget. A felszente’ési szertartásokban mintegy húsz pap vett részt. Msgr. Fink kezdte a szentmisét. Father Kovács, aki azelőtt az egyházközségben működött és jeleleg a phi.adelphiai St. Bona­­ventura templomban végez egy­házi szolgálatot, subdeacon, mig Rev. Joseph May, a northamp­­toni Magyarok Nagyasszonya templom plébánosa deacon volt. McCormick püspök káplánjai father Reseterics József, a beth­­lehemi Kapisztráni Szent János templom plébánosa, father Nagy legbensőbb oltártestvére és ba­rátja, valamint Rev. Francis X. Gilly, a miller heightsi Sacred Heart egyházközség plébánosa voltak. Az énekrészeket Rév. Dunay Antal, a northamptoni Magyarok Nagyasszonya templom káplánja és Rev. Richard Loeper allen­towni paptanár látták el. Az an­gol szentbeszédet Rev. Anthony Ostheimer, a Cath. Standard and Times szerkesztője, father Nagy régi barátja, a magyart pedig father Békési István Jézus társa­sági atya mondotta. Mindketten meleg szavakkal méltatták father Nagy és a hívők lelkes hitét, amely az uj Istenházát megterem­tette. Egy élet Isten és a magyarság leghívebb szolgálatában Father Nagy László élete, év­tizedes allentowni működése sok­ká] ismertebb az allentowni és lehighvögyi magyarság előtt, semmint részletes ismertetésre szorulna. Itt játszódott le köz­tünk és mindenki tiszteletét és csodálatát vívta ki. Father Nagy kiváló lelki vezéri tulajdonságai az allentowni egyházat a magyar­ság egyik jelentős amerikai lelki bástyájává épitették ki. Mikor 1925-ben Allentownba jött, csak negyven család tartozott az egy­házközségbe s father Nagy az erőteljes, bölcs vezetésével to­vább fejlesztette és úgy kereszté­nyi szellemben, mint magyar összetartásban kiemelkedő gyüle­kezetté tette. Father Nagy Veszprém megyei földműves családból származott. Felsőiskázon született 1886 jun. 15-én. Budapesten szentelték pappá 1912-ben. Előbb Szege­den, majd Nyírbátorban végzett egyházi szolgálatot és az első vil­(Folytatás a 4-ik gidaion)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents