Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-02-24 / 8. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Fal ley. A magyarság érdekeii szolgai jug gelten tár­­saoatmi hetilap. K ICÁN IN SPIRIT —HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre . ...........................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Cián as, Second-Glass Matier May 18, 1923, at the Post fi-ce at Bethlehem, Pa., unde' the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAUYAB — SZELLEMÉBEN AMEBIE&l PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year.................................$4.00 Vol. XXXIV. Évfolyam, 8-ik szám BETHLEHEM, Pi., 1956 FEBRUÁR 24 Egyjs száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR KRUSCSEVET az amerikai oajtó egyrésze, köztük nagy elő­szeretettel több magyar lap hosszabb ideje úgy állította be, mint részeges, fecsegő, komoly­talan embert, holmi Paprika Jan csit. A hétórás beszéd, amelyet az oroszországi kommunista párt főtitkára, Stalin utóda a pártve­­zérségben, az orosz kommunista párt kongresszusán, február 1 3- án mondott, alaposan rácáfolt e torz elbirál sokra és megerősítet­te régi felfogásunkat, hogy Krus­­csevet nem szabad üres szájaíó pojácaként kezelni, mert egyike korunk legveszedelmesebb legra vaszabb totalitáriusainak, aki nagy eltökéltséggel, körmönfont ármányossággal törekszik folytat­ni Lenin és Stalin munkáját, Oroszország birtokbavétele és a kommunista rendszer begyőke reztetése után, sorra a többi or­szágok, a világ kommunistá á té­telét. i „ * * * MIKOYAN, Molotov és Ma­lenkov kikeltek beszédeikben Stalin közel háromévtizedes, egy­személyes diktatúrája ellen és a központi bizottság tíztagú elnök­ségének vezetése, diktatúrája mellett foglaltak állást. Maga Kruscsev is rövidesen érintett­­ezt a kérdést és szintén helyesel te a “kollektiv ve etést", a tizes diktatúrát. Mi ez az elnökség? Ugyanoly szükebb tanács, mint amely Stalin idején Politbüro néven volt ismeretes és amelyben Stalin “az egyenlők közt első-' ként szerepelt. Most ezt a vezető szerepet 'kétségi.cic.-xtfuí < rCru^csev vette át és a különbség csal» annyi, hogy kihangsúlyozzák a központi bizottsági elnökség létét míg Stalin idején ez inkább ho mályban maradt. Stal'n is minden fontos lépését előbb jóváhagyat­ta a Polit B'.iroval, de annak tag­jait kétkségteleniil csak a saját akarata bábjaiként kezelte, szin te semmibe vette és a párttagság előtti tekintélye révén úgyszólván terrorizálta, hogy hozzájárulja nak minden szándékához. Ugylehet, ez a kihangsulyozás kellett azért is, hogy a bizottsági elnökség tagjai összhangját kife­lé és befelé erősebbé tegyék, mert ha nyomaték van azon, hogy a határozatokat közösen hozzák meg, mintegy kihúzzák a gyékényt egyes tagok egysze­mélyes diktatúrára való törekvé­sének lehetősége alól és ily törek­vésű tagok kénytelenek megnyu­godni abban, hogy. csak társasán gyakorolhatják a diktatúrát. Be­­ria alkalmasint nem akart bele­­nyuodni ebbe a társascégi álla­potba és egyeduralomra tört, azért tették el az útból. De lehet az is, hogy az éber-eszü, szem­füles Kruscsev le akarta csittita­­ni a bizottsági elnökség egyes tagjainak féltékenységét és ezért maga is az egyszemélyes diktatú­ra ellen beszélt, Mikoyan, Molo­tov és Malenkov pedig személyi hiúsági okokból helytelenítették Stalin egyszemélyes diktátorsá­­gát. Ez valóban nem is felelt meg a kommunisták közösségi el méletének, egyben pedig most alkalmat kínált, hogy figyelmez tessék Kruscsevet, hogy ha Sta­lin pártbeli helyén ül is, nem he lyezheti annyira árnyékba az ő, a bizottsági elnökség tagjai, társ diktátori szerepét, mint az Stalin idején történt, Stalinnak bizositva mindep népszerűséget, dicsőséget Nem tudjuk, e támadások után régi sztálinisták elmentek e a Krasznaja Ploscsádra, a Kreml falai előtti térre, hogy megnéz zék a mauzóleumban, a Lenin mellett fekvő Stalin forog e a sírjában, de ha "szentségtörés’ történt is, a támadások nem vol tak tulerősek és nyilván az előbb emlitett okokon kívül valószínű leg taktikai célokat is szolgáltak Azt a képmutató füstfelhős (smoke screen) taktikát a Nyu gat. felé, mintha az uj urak meg­tagadták volna Stalin módszereit, ragadozó taktikáját és őszintén akarnák a békét. Úgy szeretnék feltüntetni, mintha uj fejezet kezdődött volna a Srovjet külpo. litikai magatartásában, holott ak; gondosan elolvassa Kruscsev be szédét, láthatja, hogy annak magva teljesen egyezik Stalin azon utolsó beszédének irány.nu tatásaival, amelyet 1952 októbe: 5-én, az előző pártkongresszuson mondott s amelyből már kiérzett hogy az politikai végrendeletnek tekintendő. * * » NAGY AMERIKAI LAPOK mint Lenin tanaitól való eltérés re mutatnak rá Kruscsev azon ki jelentésére, mely első látszatra szemben-áll Lenin tételével, hog; a kommunizmus világgyőzelmr érdekében elkeni.heteden eg döntő háború a kapitalista álla mokkái. Azt hangoztatta, hogy f kommunizmus fegyveres össze csapás né kül, sokhelyütt mé. parlamentáris módszerekkel is győzhet, mert nézete szerint a kommunisták elég erősek ahhoz, hogy a parlamenteket “az igaz; demokrácia szerveivé” alakit sák, át, ahol pedig nem elég erő­sek, polgárháborús felkelések fegyveres erőszakával érhetik majd el a célt. S itt az Egyes' 1 Államokat említi példaként! Ne sze neked, Koexisztencia! Kruscsev azt állítja, hogy más él milliárd ember, kommunista és nemkommunista semleges or­szágok, vagyis a világlakosság többsége már a “béketáborba“ tartozik. Arról, hogy az erőszak kai járomba kényszeritett népek háború esetén miként viselkedné nek, természetesen nem elméi­re d;tt, a “:w;m!eg. vekről" pedi szintén készpénznek vette, hogv tétlenek maradnának, holott ő maga hirdette ugyanebben a be szédében, hogy végül az egész világon megvalósítják a kommu nista uralmat, vagyis tudniok kell. mi vár reájuk kommunista győzelem esetén. . . Kruscsev nemcsak kérkedik de fenyeget. Amikor ismételten iS idézi Lenint a kapitalista és kommunista országok közti együttélés lehetséges voltáról, Lenin e kijelentésének azért ad leőnyt, a fentivel szemben azért helyezi beszéde középpontjába, mert a jelenlegi helyzetben job­ban megfelel a Szovjet és a kom­munista világuralmi tervek érde­kének. Lenin és Stalin annyit írtak, mondtak, hogy dús idézet vá­lasztékot nyújtanak a cikkcak kos Szovjet taktika megannyi változata számára. Köztudomá­súan Lenintől származik az a nemes tétel is, hogy a polgár: világot becsapni, félrevezetni, megcsalni nem bűn, hanem kom­munista erény. Nem kétséges, hogy Kruscsev ezt a lenini tani tást híven őrzi szivében. . , Nem hisszük, hogy Kruscsev megtagadná Lenint, azt állítva, hogy a háború nem feltétlenül szükséges a kommunizmus győ zelméhez, hiszen Lenin nem tud­hatta, hogy negyedszázad múlva mekkora lesz a kommunizmus uralmi területe, Nem tudhatta például, hogy a 600 milliós Kina is kommunista kézen lesz, nem is szólva az európai rabországokról, ás nem tudhatta, hogy közben feltalálják az atom- és hidrogén bombákat, amelyek rövid idő alatt óriási néptömegek elpusztí­tására képesek. Kruscsev ezért építi mondanivalóját a békés sgyüttélés szükségének hirdetésé­re. Fáznak a superbombák vészé lyétől, mert van mit veszteniük, a kommunista hatalom ma az El­bától a Pacificig terjed. Kruscsev azzal fenyeget, hogy ha a szabad j világ nem tűri tétlenül, hogy ők a “békés egyiittlétezés" közben elvégzik a kommunizmus világ­győzelmének háború veszélyétől mentes előkészitését, akkor tény !eg elkerülhetetlen a háború. Zsu­­hov tábornok, hadügyminiszter a -légy naopal később a kongresz -zuson elmondott beszédében pe­dig még fenyegetőbb hangon csörtette az atombombát Ameri­ka felé, kijelentvén, hogy háború esetén atombombákat fognak dobni az amerikai városokra. Nem kíván háborút, mondotta de ha lesz, nagy háború lesz é: nemcsak Európára fog szoritkoz ni. Világos beszéd a Kruscsev, és a Zsukové is: olyan béké­együttélést akarnak kizsarolni, amely'a meglévő ráz lás kát elis merné és további terjeszkedés törekvéseiket némán tűrné, ami csak Amerika szájáig nem érne \ viz, a kommunista terjeszkedé hulláma. Semmi újság benne voltaké■: egfeljebb némi árnyalati különb léggel elmondták már e fényé getéseket ők maguk, Molotov Bulganin. Malenkov és más mosz­kvai vezérek előbb is, követel /én, hogy Amerika adja fel s külföldi katonai bázisait, a NA "O-t és egyéb szövetségi alakú iásokat, egyezzék bele Németor izág olyan egyesítésébe, amely Nyugat Németországot is b Ise­­vizálná és nyugodjék bele az európai rabországok mai sorsa nak véglegességébe. Az ábra lényegben nem válto­zott a berlini és genfi konferen ciák óta és Kruscsev mostani be széde, amely semmiféle enged ményt nem foglal magában, csak a Szovjet vezetőknek a marxi lenini és stalini célokhoz val' csökönycs ragaszkodását, javít hatatlanságát bizonyltja, — ezut íal még nyiltabb két-arcusággal egyszerre fújva hideget és mele­get, a békés együttlétezés igéit együtthirdetve a világuralom akarásával. Van igy kil’tá»T arra. hogy megvalósul Eisenhower re menye, hogy a- Bulganinnal való levélváltásokból talán mégis ki­jöhet valami? * * * A SZOVJET most azért sen. akar háborút, hogy előbb “meg­eméssze” világháborús terület szerzeményeit. — Konszolidálni akarja a kommunista rendszert a rabországokban, mert van annyi ra józan, hogy tudja, a rabnépek a szivükben nincsenek mellette és könnyen lehet, hogy uj világhá­ború kitörése esetén mindenütt fellázadnának, — meg mielőtt a Szovjet le tudja dobni az első atombombákat Amerikára, ha az azonnali, sokszoros megtorlástól való félelem mégsem riasztaná ei a használatuktól. Azt hisszük Kruscsevnek is, Zsukovnak is csak a szája jár. Zsukovnak talán azért is, nehogy a párt vezére1 azt higyjék, mellre szívta Eisen hower baráti leveleit. , . Kruscsev maga is mondja hogy Szibériában hatalmas ipar: akarnak kiépíteni és ezt tíz évi időre tervezik. Kína iparosítására és vasúti képitésére is nagy idő kell és ehhez akarnak háború mentes lehetőséget, mármint a Szovjet és Kina belső békéje szempontjából, de a szabad vi­lágban az ötödik hadosztályok tovább folytathatják az aknamun' kálkodást és egy-két csatlóshábo rut sem bánnának, ha a Nyugat akadékoskodna valamely ki­sebb nagyobb terjeszkedés­­kísérletnél. Mint ismételten megírtuk, a Szovjet nem oly mohó mint Hit­ler volt, nem kockáztatja azt, ami már a birtokában van, nem teszi fel a meglévőt egy uj nyere­mény kedvéért, hanem lehetőleg betét nélkül, kockázat nélkül akar nyerni. Időt hagy magának, mint Stalin tette húsz évig, a má­sodik világháború előtt, hogy megszilárditsa a hatalmat, ahol győzött. Fél évszázadra vág­­még többre tervezi az időt, ami'-’ eléri a világuralmi célt, de köz­ben sem ül babérjain, hanem na gyobb kockázat kerülésével igyekszik fokról fokra előbbre haladni a cél felé. Spekulál a francia- és olaszországi párt több milliós szavazataira, de a Közép- és Tavolkeleten és sok egyebütt, még Délamerikában is fúr, áská­lódik, hamiskártyázik és minden­féle álarcban, még nemzetiben is, felfordulást, a viszonyok fellazu­lását igyekszik elérni, hogy elő­készítse a talajt a kommunizmus beférkőzése, diadala s'ámára. Az ördög sohasem alszik, — tartja egy magyar köznondás. IGY KÉPZELIK ők a fc ékés sgyüttlétezést. Niiv bevárásaként annak, amig a M szkva-Peiping tengely elvégezte a maga térfog­lalásait, Amerika minél teljesebb körülzárását. Az amerikai gazdasági válság régóta megbukott moszkvai re­ménységével is újra elő hozako­dott Kruscsev él misein bizonyí­totta inkább, hogy Stalin politi kai végrendeletének szellemét követik, mint ho^y hosszan ecsetelte, hogy Amerikát, Angliá*’ ás Franciaország t előbb utóbb aggasztani fogja Németország és Tapan nagy ipari és kereskedelmi konkurrenciája és a piacokért meginduló vetélkedés konfliktu sokba, egymás közti háborúkba m-’-ja sodorni es országokat. — fessék visszaemlékezni Stalin 1952 októberi beszédére, amely ben a nyugati szövetségesek köz­ti ellentétek szítása mellett a Nyugattal fennálló feszültségek megszüntetését irta elő irányvo­nalul (ezért ragaszkodik a Szov­jet a "genfi szellem”-hez, barát­ságosabb hanghoz 1) azzal a nyíl tan hangoztatott cél’al, hogy a polgári országok u'ból egymás sál vetélkedhessenek s ne a kom munista országokban,hanem egy­másban, a piacok elorzása miatt keressék a gyűlöletes ellenfélt, egymással háborúzzanak, nem oedig igazi, közös ellenségükkel a Szovjettel. Stalin elég világo­­san célzott arra, hoey a polgári országok egymás elLn háborúba sodrására van ismét szükség, hogy a Szovjet, mint nevető har­madik, újra learathassa a győze­lem termését. . . Kruscsev a beszédében ponto­san ezt a vonabt követte, ami ként tel esen Stdin emlitett bé szédének követése az is, hogy (Folytatás a 4-ik oldalon)------------two— • ■ ■■ KRUSCSEV ÉS A RABORSZÁGOK Kruscsev, az orosz kommunis­ta párt főtitkára a pártkongresz szuson tartott hét órás beszédé­ben többi közt hangoztatta azt is, hogy még szorosabbra kíván­ják fűzni a kapcsolatokat a “népi demokráciákkal", értve ezalatt a rabországokat. Egyben hangsúlyozta, hogy “uj társadal­mi rend bevezetése minden nép nek saját ügye”. De mikor mond­hatja meg most egy rabnép, mi­lyen ársadalmi rendszert akar? A magyar népre a megszálló orosz fegyverek terrorjával kény­­szeritették fel a kommunista tár­sadalmi rendszert! a Szovjet ál­tal is aláirt Atlantic Charter, to­vábbá Yalta, Potsdam és a ma­gyar békeszerződés megszegésé vei. Engedjenek meg szabad vá­lasztásokat a mostani egylistás, totaliter álválasztások helyett, hogy a magyar nép és a több­­rabnép, — Kruscsev szavai sze rint, — “saját ügyében" dönt­hessen I Persze ily kívánság falrahányt borsó, kivált amikor Amerikában azzal folyik a propaganda Eisen hower újabb elnökjelöltsége ér­dekében, hogy személye a legna­gyobb békebiztositék és hogy ezért van szükség jelöltségére. Ez, a világban fennálló igazság­talanságokkal nem törődő propa­ganda csak erősiti a Kreml raga­dozóinak ragaszkodását az ebül szerzett zsákmány országokhoz és ez országok felszabadulása zem­­pontjából feltétlenül ártalmas. TÓZTA A GÁZ­JAVASLATOT Eisenhower elnök feb. I 7-én megvétózta a földgáz javaslatot, amelyet a kongresszus hosszú vi ta után fogadott el. Különösen a szenátusban volt éles ellenzéke ? javaslatnak, amely szerint a gáz árak szövetségi ellenőrzése meg szűnt volna, ami kivált a nagy városi gázfogyasztókat ár-emelé sekkel fenyegette. Végül a szená tus 53 szavazattal 38 ellen meg szavazta a javaslatQt. A javasla mellett 31 republikánus és 21 demokrata, ellene 14 repubüká nus és 24 demokrata szavazott. Eisenhower az~nban nem azér! vétózta meg a javaslatot, mert a magasabb gáz-árak növelnék a kisemberek kiadásait, hanem mert egyes földgázfurással is loglaikozó olajvállalatok részéről nagy “lobbyzás” föl t a kon­gresszusi folyósokon. Ez az ér­dekeltség erős .kapacit dússal igyekezett minél több szénát orr megnyerni a javaslat elfogadása számára. Egy ilyen eser’, mint megirtuk, ki is pattant, amennyi­ben Francis Case south dakotai republikánus szenátor bejelentet­te, hogv egy kaliforniai olajgyár igazgatója $2500-t juttatott el hozzá a “választási alapja" javá­ra, egyben gyengéd formában ér­tésére adva, Tiogy ennek fejében a gázmvaslat megszavazását vár­ja tőle. Eisenhower vétójának szövege hangsúlyozza, hogy a törvényja­vaslatot jónak találta és csupán az előfordult kétes, tisztátalan mesterkedések miatt nem adja hozzájárulását, kivált, hogy ezek ügyében a grand jury és a szená tusi bizottság munkó’a még nine« lezárva. A vétót csak kétharmad több­ség hatálytalaníthatná és ennek elérésére semmi kilátás nincs. Eisenhower levele azt mondja hogy ha újra beterjesztik a ja­vaslatot, jóváhagyásra so ámíthat. De valószínűtlennek látszik, hogy erre még a jelenlegi kon messzusi időszakban sor kerül­hetne. Mindkét párton főként olajál­lamiak, a demokratáknál Sam Rayburn házelnök és . Lyndon Johnson szenátusi vezető a repu­blikánusoknál William Knowland szenátusi vezető exponálták ma­gukat a javaslat érdekében. Alexander Wiley volt külügyi bizottsági elnök és Irvin Ives re­publikánus, valamint Paul Doug­las, Hubert Humphrey, Herbert H. Lehman és más demokrata szenátorok örömüket fejezték ki a vétó felett. J. W. Fulbright, Allen C. Ei­lender, Robert Kerr demokrata szenátorok és Hale Boggs és Frank Ikard demokrata képvise lök helytelenítették az elnöki vétót. Kerr szenátor Truman elnök idején benyújtott egy azonos ér­telmű gáztörvényt, de Truman megvétózta azzal, hogy ellenke. zik a közönség érdekeivel. Egyes kongresszusi tagok úgy vélekednek, hogy Eisenhower a közelgő választások miatt vétóz ta meg a javaslatot és ebben an­nak jelét látják, hogy az elnök újból jelölt lesz. George M. Leader pennsylvá­­niai kormányzó vizsgálatot ren­dit el Delaware River Joint Toll -ridge Commission ellen és bi­zottságot küldött ki a vizsgálat negejtésére. A Delaware folyón lévő ö /ámhid és tiz szabad hid ügy ke zelését végző bizottság ellen Ro bért A. Haney, a bizottság titkár lénztárosa emelt vádakat, ame lyek alapján Leader kormányzó még a múlt évben elmozdított? állásától a Morristownban (Pa.) székelő hivatal vezetőjét, Alexán der R. Millert. A hidakat tíztagú bizottság kezeli, öt tag Pennsylvániából, ö tag pedig New Jerseyből. A múlt évig a tiz tag republikánus veze tés alatt működött. Tiz nap előtt Leader és Meyner new jerseyi kormányzó közös jelentést adtak ki. A jelentés azzal vádolja Mil­lert, valamint a hidkezelő bízott ság két másik tagját Chapman Carvert, akit Leader tavaly szín tén elmozdított a bizottságból é? Leslie Brownt (Trenton, N. J.), a bizottság jelenlegi elnökét, hogy törvénytelen módon $84,- 209 vagyoni gyarapodást szerez tek bizottsági működésűkből. Azzal is vádolják őket, hogy óriási összegű személyi költség­­számlákat hagytak jóvá a bizott­ság tagjai számára és rendkívül nagy ‘összegeket engedélyeztek utazási költségekre, szórakozá­sokra és irodai kiadásokra. AZ AMERi.vAI TAJoS-KIREN­DELTSÉG ÉS A MARTON-PER-ooo-A washingtoni szenátus belső biztonsági albizottsága elhatároz­ta, hogy kihallgatásra rendeli a TASS orosz hivatalos hírügynök­ség amerikai expoziturájának tagjait, hogy kivizsgálja, meny­nyiben felelnek meg a valóság­nak a hírek, melyek szerint a ki­­rendeltség tagjainak működése meghaladja az újságírói tevé­kenység szokásos kereteit. Elsőül a TASS new yorki osztályának öbb újságíró tagját hallgatják ki a hét folyamán. Az irodai sze­mélyzet egyrészét már kihallgat­ták, hogy tájékozódjanak szemé­lyükről. A vizsgálatnak külön érdekes­séget ad a budapesti Marton­­per, amelyben, mint jelentettük, dr. Marton Endrét és feleségét, akik nagy amerikai hírügynöksé­gek tudósitói valamint a buda­pesti U. S. követség két magyar állampolgárságú tagját “kémke­dés" vádjával hosszú börtönbün­tetésre ítélték. Hir szerint később sor kerül a kommunista Daily Worker na­pilap szerkesztőségi és vezetőségi tagjainak kivizsgálására is. BEVÁNDORLÁSI MUZEUM A SZABADSÁG SZOBORNÁL NEM MAGYARORSZÁGON LESZ A REFORMÁTUS VI­LÁGKONGRESSZUS A tavalyi evanstoni (111.) re formátus Világtanács kongresszu­son tudvalévőén elhatározták, hogy a magyar református papi vezetők meghívására ezév nyarán Budapesten tartják meg a Világ­­kongresszust. Dulles külügymi niszter közbejött rendelkezése miatt, amellyel a legutóbbi Mar­ton perben hozott szörny ítéletek kapcsán megtiltotta amerikai ál­lampolgárok magyarországi uta­zását, valószínű, hogy a kon­gresszust nem Magyarországon fogják megtartani. Az uj hely ki választása ügyében a tanácskozá­sok most folynak. A New Yorknál lévő Bensloe­­szigeten, ahol tudvalévőén az amerikai Szabadság-szobor áll, nagyszabású bevándorlási múzeu­mot létesítenek. Az építési költa­­égekből öt millió dollárt közada­kozásból akarnak begyűjteni. A gyűjtési kampány áprilisban in­dul meg országosan. A muzeum megnyitásával egyidejűleg posta­­hivatalt létesitenek a szigeten, amelyen “Statue of Liberty, USA”, bélyegzővel fogják ellát­ni az ott feladott leveleket. STEVENSON JELÖLT AZ ELŐ­VÁLASZTÁSON Adlai Stevenson, demokrata elnökjelöltségi pályázó jelöltette magát az április 24-i pennsylvá­­niai előválasztásra. George M. Leader pennsylvaniai kormányzó reményét fejezte ki, hogy Steven­son az előválasztáson győzni fog és novemberben megkapja a többséget Penniylvániában. Official Organ of the I lung a rian Ch urches and Societies of Jieth­­lehem and Vicinity. Az egy eilen magyar uj- m sag a Lehigh Völgyében LEADER KORMÁNYZÓ BIZOTTSÁGOT KÜL­DÖTT KI A DELAWARE-HIDAKAT KEZELŐ BIZOTTSÁG ÜGYEINEK KIVIZSGÁLÁSÁRA Joseph J. Yosko szenátor vezeti a vizsgálatot a közpénzek pazarlásával vádolt bizottság ellen. Meyner kormányzó követelte, hogy Brown azonnal mondjon le, de Brown ártatlanságára hivat­kozva megtagadta ezt. A bizottságnak Joseph Yosko bethlehemi szenátor az elnöke. Tagjai Herbert Cohen Pennsylva­niai állami őügyész és az állami törvényhozás öt tagja. Egynek kivételével valamennyien demo­krata pártiak. A bizottsí g megkezdte vizsgáló útját Richrr an new jerseyi fő­ügyész és Wayne Dumont Jr. new jerseyi republikánus szená­tusi elnök részvételével. A kihall­gatásokat először a morristowni hivatalban kezdték meg, ahol feltűnt, hogy a hivatal pazar oompával van berendezve. Kide­rült, hogy n hivatal épületének építése és oerendezése $1,250,- 000-be került, noha csak ötven uz alkalmazottak száma. Ezenkí­vül három kis épületet is emel­tek $225,000 kiadással, holott ez épületekben csak egyetlen alkal­mazott dolgozik. Az építkezések­ig nem tartottak nyilvános aján< ati pályáza :ot. Haney felpanaszolta azt is, hogy egy f altimorei mérnök-cég javaslatára perzsa szőnyegeket, televízió készülékeket, ezüst evő­eszközöket stb. vásároltak a hiva­tal részére ás a szobákat a legdrá­gább fa-falbetétekkel rendezték be. A kihallgatásokat a jövő héü ten Yosko vezetésével Harris­­burgban nyilvánosan folytatják. ELTÖRÖLTÉK A HALÁLbüN­­TETÉí T ANGLIÁBAN Az ango alsóház 293 szava­zattal 262 stavazat ellen kimond­ta a halálos Ítéletek megszünteté sét. A Lalp >r Party tagjai és 37 ' konzervatív párti szavaztak a ja­vaslat mellett. Eden minisztterel­­nök nem hive a kivégzések eltör­lésének, mert azokat elrettentő eszköznek tartja, de azonnal in­tézkedett, hogy három halálra­­itélnek büntetését é'etfogytiglani börtönre változtassák át. A vitába a a konzervatív párt egyik tagja elmondta, hogy egy­szer ő is ki sértésben volt, hogy gyilkosságöl kövessen el és az akasztófától való félelem tartotta vissza a bűnténytől. Hangoztatta, hogy az emberéletek kímélését — a gyilkosoknak kell kezde­niük. Egyes londoni lapok nem jó­solnak hosszú időtartamot a ha­tározatnak és azt hiszik, hogy al­kalmas időpontban a konzervatív párt kísérletezni fog a halálos Ítéletek újbóli bevezetésével.----------------ooo---------------­VILÁGKÖRUTRA MEGY AZ AMERIKAI NÉPKAPITALIZ­­MU1I KIÁLLÍTÁSA Washing ionba, a Union Station állomási épületben február köze­pén kiállítás volt, amely az ame­rikai népka oitalizmust mutatta be annak a Süovjet propagandának átütő cáfoh itául, hogy “az ameri­kai kapital: zmusban a gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb esz.” A kiállít: is többi közt bemutat egy amerik ú munkásházat teljes berendezéssel, automatikus edény mosóval és egyéb korszerű talál­mányokkal felszerelve, úgy szin­­:én autóval a garageban. Számos tép és statisztikai táblázat is mu­tatja, hogy az amerikai munkás kedvező bérfeltételek között, jó polgári életszínvonalon él és nem proletár. A kiállítást Eisenhowei elnök is meglátogatta. A kiállítás Washington elnök emléknapján, február 22-én ért véget. Most az egészet felpakol­ják és végigviszik Europa és Ázsia szabad országain, hogy bemutassák, hogyan él az ameri­kai munkái és ezzel ellensúlyoz­zák a kommunisták hazug propa­gandáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents