Bethlehemi Hiradó, 1956. január-június (34. évfolyam, 3-26. szám)

1956-04-20 / 16. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgát/* független tár­­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ vMBKiCAN Hí SPIELT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...............................$4.00 BETHLEHEM HU MARIAN NEWS Bat'j'-oa as Second-Class Mafir May 18, 1923, at the Post .tiice at Bethlehem, Pa., unde the Act of March 3, 1870". NYELVÉBEN M AGY AB — SZELLEMÉBEN AM EE IK AI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year..................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIV. Évfolyam, 16-ik szám BETHLEHEM, PA 1956 ÁPRILIS 20 Egyes száma ára 8 cent Ví'. V VILÁGTÜKÖR KRUSCSEV & CO. április 1 8a angliai látogatása nem válik John Bull dicsőségére. Gangsterekkel semmiesetre se való kezetfogm, legkevésbbé, ha eszük ágában sincs jóvátenni rablásaikat és nyíltan megbánni bűneiket, az őszinte megjavulás jeleit mutatni. Állítólag voltak idők, amikor ilyen szempontok még súllyal bírtak Angliában. . . De azt kell hinnünk, Anglia is, mint az általa annyira lenézett ellenfelei, Hitler és Mussolini, mindig a nemzeti önzés megszállottja volt; Hitler ellen sem azért harcolt, mert a nemzetek és emberek sza­badsága barbar ellenségének tar­totta, hanem elsősorban mert fél­tékeny volt elhatalmasodására, nagyratörésére. Hitler azt mon­dotta, hogy minden igazságos, ami Németországnak használ, Mussolini a "sacro egoismo”-va' indokolta imperialista nagysági, hóbortját és erőszakosságait, rab­lásait (Ethiopia, Albania).Anglia is vélt önérdekből fogadja ma­gas vendégkként Stalin cinkosait, degradálja magát alacsony erköl­csi fokra a világ előtt. Hogy Anglia olyan nagy hata­lom, hogy ezt is megengedheti maának? Csak volt igazin nagy hatalom, de mégha meg is volna a régi nagy birodalma, akkor Is még inkább adnia kellene önma­gára, tekintélyére, önmaga iránti erkölcsi igényébe. Fél az orosz atom és hidrogén­­bombától? Gyenge kifogás! •— Amerika superbombái ott van­nak a háta mögött, de már ön magának is -varn.ak .supmbombái Az orosz bolsevik vezérek üz­letet hoznak, nagy árurendelése két Ígérnek? Ez már inkább. An glia szereti a pénzt, a nagy üz­leteket, kereskedő nép s néme­lyek szerint most kiváltkép ráfér hogy az oroszok sok száz milliós rendelésekkel lássák el. De mint­ha más is volna a világon, mint csupán az üzlet, a materialista önérdek. . . Tizenegy rabnép, eltiprott nemzet életjoga, szabad sága kevésbbé fontos, — business as usual minden poklokon át? * * * ANGLIA is ott van a moszkvai étlapon, mint fűfogás, a köny­­nyebb előételek után. Gyarma­tain eddig is Moszkva ötödik hadosztálya lázitott a háttérből nemzeti álarc alatt és ha módja, alkalma lesz rá, egyiket sem fog habozni elszakítani tőle. Kruscsev és Bulganin indiai útja eléggé megmutatta ezt. Az angliai fogadtatás keserű pirula azok számára, akik kü­lönbséget tesznek a hivatalos Anglia és az angol állampolgá­rok közül azok között, akik a szabad emberi haladás hitvallói s akik épp úgy megvetik Kruscsev kommunizmusát, mint gyűlölték Hitler názi és Mussolini fascista diktatúráját. A hivatalos Anglia “reálpolitikát” csinál. De a reál politika sem hagyhatja egészen figyelmen kívül az erkölcsi szempontokat. . . A rabnépek kitartásának újabb teherprobája Angliának ez a magatartása. De már hozzászok tak ahhoz, hogy türelmeseknek kell lenniök, mert hosszú és gö­röngyös az ut, amely el kell ve­zessen felszabadulásukig. Ha va­lami vigasztalás lehet számukra, úgy az, hogy idővel Anglia meg fogja tanulni a Moszkvával való úri bánásmód leckéjét is, miként Chamberlain rájött Hitlernél Godesbergben tett, barátságos látogatása, a nazismussal való tárgyalások hiábavaló voltára a Godesberget követő hónapok­ban, a Hitlertől Írásbeli szerző­déssel szabadságában meghagyni Ígért Csehország, majd Lengyel­­ország lerohanásakor. . . És le­gyen az ürömben öröm, hogy velük érez és nem jó szemmel nézi a londoni cécót Amerika népének zöme, úgyszintén az amerikai és a világ minden részé­ben élő magyarság, * * * A LONDONI TIMES moszkvai tudósítója, Irving R, Levine több kérdést terjesztett Bulganin elé, az elutazás előtt. Bulganin kije­lentette, nincs szándékában éket verni Anglia és az Egyesült Álla­mok közé. “Főcél, mondotta, az Angliával való kereskedelem megnövelése. Anglia barátai a Szovjet barátai is és jóakarattal meg lehet oldani az Egyesült Államokkal fennálló ellentéteket. Nincs szükségünk arra, hogy Angliát megfosszuk barátaitól”. Nem lát ellentétet az Indiában az angol kolonializmus ellen tartott beszédei és a Szovjet Angliával való barátságának lehetősége kö­zött. Ha mindkét oldalon az lesz a törekvés, hogy a feszültség eny­hüljön, úgymond, a londoni ut kétségkívül eredményes lesz. Jóakarat alatt persze engedé­kenységet, appeasementet ért. És ezt a kereskedelmi összeköttetés fokozásával reméli elérni. Ez ér­dekek kedvéért Anglia már nem egy engedményt tett, kivált a kí­nai kommunisták és Formosa jgyében, de szerencsére fékezően hat, hogy tekintettel kell lennie szövetségésére,' Amerikára. így hát kinos külpolitikai meg’epetést aligha hozhat Kruscsev londoni látogatása. A meglepetés az volt, hogy Eden beugrott, amikor Kruscsev tolakodóan sürgette meghívásukat, hogy elhenceghes­senek vele, hogy az ősi Anglia is immár udvarképesnek, erköl­csileg egyenrangúaknak tekinti őket és rossz napokat csinálhas­sanak a rabországok népeinek, Angliánál való elfogadott-águ­­révén csökkenteni remélhessék csendes ellentállásukat. Minden­esetre hasznos propaganda lesz:v Szovjet számára, de re élni keli hogy ennél nem lesz több. A VILÁGHELYZET kevésbbé kedvező a Nyugatra nézve Krus­csev és Bulganin londoni látoga­tása időpontjában. Görögország­ján és Ceylonban olyan uj kor­mányok alakultak, amelyek rész­ben a kommunisták segítségével jutottak hatalomba. Az uj ceylo­ni miniszterelnök nem barátja a Nyugatnak. Cyprus miatt ellenté tek vannak egyrészt Anglia és Görögország másrészt a törökök és görögök között, Tito és Moszkva közeledése miatt a ju­­goszláv-török- görög balkáni szö­vetség ügye megrekedt, ha ugyan végleg meg nem bukott; tény, hogy a szövetség katonai része mindeddig nem valósult meg és nagyon megcsökkent a kilátás, hogy a jövőben megva­lósulna. Nyugtalanító Mollet francia miniszterelnök és Pineau külügy­miniszter kacérkodása Moszkva azon törekvésével, hogy a had­erők leszállítása és az u. n. hi­degháborús béke a német egye­sülés nélkül, vagyis a mai ketté­­osztottság fenntartásával jöjjön létre. A két szociáldemokrata francia politikus nyiltan állásfog­lalt emellett és végre őszintén megmondják, hogy érdekeik ta­lálkoznak Moszkvával abban, hogy egy kettéosztott Németor­szág kívánatosabb a számukra, mint az egyesítés, amely katonai­lag, politikailag és gazdaságilag egyre nagyobb jelentőséghez jut­tatná Németországot. Kétségtelen, hogy a keletné­met kommunisták egy megosztott Németországban a maguk részén azon volnának, hogy minél na­gyobb hadsereggel ellensúlyozzák a felállítandó, tizenkét nyugatné­met divíziót, mégis Molletéknek, úgy látszik, kedvesebb volna, ha a német haderő megoszlana és egyik része a Szovjet parancsa alatt állna. Hogy egy politikailag é gazdaságilag megosztott Német ország sok franciának jobban tetszik, kivált ha jóviszonyt tart­hat fenn a Szovjettel, nem két­séges és egyáltalán nem fájna ne­kik, ha Keletnémetország to­vábbra is Szovjet kézen maradva, nem csökkenne vele eggyel a rab­országok száma. De kérdés, hogy hosszú távra is jó politika. Fran­ciaországra kedvező e ez, amikor 152 kommunista képviselői ül a parlamentjében, akiknek Moszk­vából az az utasításuk van, hogy népfrontos koaliciózás utján, par­lamenti utón szerezzék meg a ha­talmat? A Mollet kormány egye­lőre a kommunisták taktikai tü­relméből tartja felszínen magát, de ki tudja, meddig és a folyto­nos francia kormányválságok mikor sodorják közelebb a meg­valósuláshoz a népfrontos kor­mány elgondolást, mint a kom­­r.unista hatalom átvétel első fá­zisát? * • • MOLLET magatartásának visz­­szahatása látszik lenni, hogy Brentano nyugatnémet külügymi­niszter kijelentette, hogy az Ade­nauer kormány a moszkvai kö­vete utján közvetlen tárgyalások­ra kíván lépni a Szovjet kor­mánnyal, a német egyesítés ügyé­ben. Érthető, hogy Adenauer at­tól fél, hogy a londoni leszerelési konferencia megegyezik a had­erők leszállításában, jégre téve a német egyesítés ügyét, hiszen Mollet kijelentette, hogy ezt a megegyezést nagyon jól el tudja képzelni a‘ további német meg­osztottsággal. Mollet és Pineau látogatást készülnek tenni a Szov­jetben és hangoztatják, hogy közvetítők kívánnak lenni a Szov­jet és a szerintük tulmerev és tul­­á^osan katonai be Ulitásu ame­rikai politika között. Adenauernek a nyugati sző etsévecekkel - fennálló megálla „A ja szerint a ny —t né ete’ nem tárgyalhatnak az "gy sités­­ről a Szovjettel, a - N; - nclk -T ^''ntano azonban azt mondja, o v erről ninc3 szó, h~~e csak tudakozódásról, milyen feltételek ne'Iett volna a Szovjet hajlandó az egyesítéshez hozzájárulni? Haas, a nyugatnémet moszkvai követ jelenleg Bonn nyugatnémet fővárosban tartózkodik és csak Április végén tér vissza Moszkvá­vá, körülbelül ugyanazon időben, amikor Kruscsev and Co. londoni látogatása véget ér. Brentano egy sajtókonferencián hangoztatta: “Nem mondjuk azt, hogy meg­tiltjuk a londoni leszerelési kon­ferenciának, hogy a német kér­dés megoldása nélkül leszerelési egyezményt kössenek, de óvjuk őket attól, hogy ezt megtegyék”. Eddig csak a szociáldemokra­ta párt s a “szabad demokraták” egyrésze sürgette a Moszkvával való közvetlen tárgyalásokat most Adenauer magáévá tette követelésüket, noha szombaton nyilatkozatot adott ki, melyben megnyugtatni kivánja a nyugati szövetségeseket, hogy nélkülük nem bocsájtkozik érdemleges tárgyalásokba. » * * A MOSZKVAI feltételeket azonban eddig is tudtuk. Az oro­szok ismételten megmondták, legutoljára Gcnfben, hogy a nyu­gatnémet és a kommunista kelet­német kormány egybeolvasztását amelyek többséget biztosítanak és olyan választásokat kívánnak, a Keletnémetországban megvaló­sított bolsevizálásoknak Nyugat­németországra való kiterjeszté­sére, S emellett természetesen to­vábbra is követelik, hogy egy egyesitett Németország lépjen ki a Nyugattal való szövetségből, a NATO-ból és legyen “serTeges”. Ha Adenauer és Brentano most szaladnak a Kreml urai u*-án, ak­kor pláne ragaszkodni f'gnak e feltétételekhez, hiszen a kisze­melt 'ldozat kezd be önni az utcájukba. . . Közel tiz éve kísér*' a Hresz­­telés, hogv Moszkva az engedé­kenység fejében az elszakított te­rületek egvrészének visszadásával fogja csábítani a nyugatnémete­ket. Ily irányban eddig Moszkva részéről a legcsekélyebb célzás sem történt és kevés a valószinü­­sége, hogy Moszkva a csatlós­lengyelektől olyan területeket akarna elvenni, amelyeket or­száguknak a Szovjethez csatolt része fejében kárpótlásul kaptak, kivált ha Adenauer szalad a Kreml uraj után,., Annakidején Ádenauer azt Ígérte, hogy sermiféle kapcsola­tot nem létesít Mszkvával. Ami­kor azonban odatazott, azon a cimen, hogy külnben nem kap­ja vissza a hadifglyokat, bele­ment a diplomáé» kapcsolatok felvételébe. Most már arról van szó, hogy az egysitésről beszél­jenek. Nyugatnénetország nem csatlósállama a Nyugatnak és el­tekintve a nyugat czövetségesek­­nek tett igéretétő joga van bár­kivel tárgyalni. D nem-e a nem zeti és emberi sza>adság volna a nagy ár, amelyet az egyesitésér a Szovjet elérni karna, ha Né metország a Nyuat nélkül for dúlna hozzája, adnék órája el jövetelére, a Szóiét oly régóta vár? Adenauert sokkal higgad tabb politikusnak tartjuk, sem hogy tulmesszire,menne el ily' tárgyalásokban, bármennyire il; irányba szorítja is Mellet túl okos rövidlátása . . Az ellen hogy a londoni lszerelési kon­ferencia a rab rszágok telj er szabadságának vi izaadása előtt jusson egyezségreia haderők le szállítása és igy n ntegy a hideg­háború békéje igyében, eddig egyetlen szó sem langzott el sem a nyugati politikujpk, sem a rab országi menekültfc részéről. — Nemigen hiszünk abban, hogy a haderők leszállására mostaná­ban komoly egyepég jönne létre, de ily tiltakozás ^uimiesetre sem Ártana! » »!» ‘‘BARUCHIS; TÁN” egy uj mükifejezés, ameyel a londoni “Igaz Szó” és a lelgiumi “Fák iya” legutóbbi párnában talál­koztunk először,dt alighanem sű­rűn fog szerepein e két lap ve­zetőinek további Írásaiban. Az előbbi lapot,.min már megírtuk, -ms Menyhért, aiutób’ it a szél­sőjobboldali em* ációs múltú Sídre baszk* •• isi—. ». vyiur íiu* áldem kr~ta szerkeszti Mind ketten hajlandók kiegyezni az íhazai kommunisákkal, ha a zsidóikat kitisztogáják az állások­ból. Elismerik, hogy rendszer már számos zsidit kitis riogatott a vezető állásokbcl és ha ez a fa­ji tisztogatás az általuk óhajtott fokot éri el, hajlamosak a haza­menésre is. A “Baruchisztái” valóban még nem szerepelt a .külföldi magyar sajtóban. Kiss, Aidreáns ky és társuk, Erőss Fereic a belga Van­­dervelde Institut égisze alatt megjelenő “Szocialista Tájékoz­tató és “Bulletin Jocialiste” szer­kesztője, nekirontanak nemcsak a Free Europenal és a Nemzeti (Folytatás a 4-ik oldalon)---------------oo«--------------­XII Plusz AZ ÁLLAM ÉLTÜL ZOTT SZEREPE ELLEN Eisenhower megvétózta A KÖZÉPKELETI HÁBORÚS VESZÉLY XII Piusz pápa április 14-én az olasz kereskedők egy küldöttsé­ge előtt tartott biszédében bírál­ta a “túlzásba vitt’” állam szocia­lizmust és hangojtatta, hogy a római katolikus egyház, a “jó szándékú magánvállalkozást helyesli, "A magánválhlkozás, — je lentette ki, — hozzájárul a köz jólét emeléséhez könnyíti ez ember munkáját, növeli keresetét, csökkenti a termdési költségeket és elősegíti a takirékosságct. Az állam által terveit gazdasági élet korlátozza az egyéni szabadságot, zavarja a munka nyugalmát, sérti a család jellegét, eltorzította e hazafiasságot és drága vallás; hagyományokat rombolt le. AZ ILLINOISI ELŐVÁLASZTÁS a farmjavaslatot Eisenhower elnök hétfőn meg vétózta a kongresszus által elfo­gadott farmtörvényt, mert a de­­mokraták az elnök kívánságain túlmenő kedvezéseket vittek ke­resztül a farmerek számára. Az elnök este országos televíziós és rádióbeszédben hangoztatta,hogy. véleménye szerint a javaslat jó­­/áhagyása a fogyasztó közönség érdekeit sértette volna. A szenátusban a republikánu­sok egyrésze szintén megszavaz­ta a javaslatot, de Eisenhower helyteleníti, hogy a mezőgazdasá­­fi és az ipari termékek közti ár­aránytalanságok (agrár- olló) ki­egyenlítése (paritás) 90 százalé­kos legyen. A kormány közigaz gatási utón fog segélyeket juttat­ni a farmereknek, átlagosan 82% százalékos paritással. E segélyek 500 millió összegre fognak rúgni. Az elnök vétója következtében tárgytalanná vált a “Soil Bank” terve is, amely a javaslatban bennfoglaltatott és amelynek ér­telmében a farmerek, akik a szokottnál kevesebb földet vet­nek be, összesen 1.2 billió segélyt kaptak volna azért, hogy keve­sebbet termeljenek és igy a kíná­lat kisebb legyen. A republikánu­sok kedden külön, uj javaslatot terjesztettek be a "Soil Bank” ügyében. Mindkét oldal a támadások beszüntetését ígéri. — Tárgyalások a Szovejttel? 2 MOSZKVAI BLÖFF A LONDONI TÁRGYA­LÁSOK KÜSZÖBÉN Az 1952-ben nagy republiká­nus többségű Illiiois államban, a múlt heti előválasztáson Adlai Stevenson demokrata 703,291 szavazatot kapott. Kefauver sze­nátor nevét csak 27,607 választó irta be szavazólapjára. A republikánusoknál 733,247 szavazott Eisenhcrwerre és 32,685 Cnowland szenátorra. Stevenson szavazatai főleg Chicagóból jöttek, mig a vidéken Eisenhower vezetett, amiből a republikánusok arra következtet­nek, hogy a farmerek elégedet­lensége nem oly nagy, mint a de. mokraták hirdetik. A demokra­táknál 1 77,000-rel többen, a re­publikánusoknál pedig 492,000- rel kevesebben mentek szavazni, mint m I952.es e!3v61«e;táeon, Kruscsev és Bulganin London­ba érkezése küszöbén, kedden a Szovjet két trükköt produkált a londoni fogadtatás hűvös han­gulata megjavítására és az Eden miniszterelnökkel folytatandó tár­gyalások kedvezőbbé tételére. Felhívta az arab országokat és ísraelt, hogy egyezzenek meg a háború elkerülésére. A másik blöff a Komimform feloszlatása, amelyet a budapesti rádió közölt kedden reggel először és röviddel utána Mikoyan helyettes minisz­terelnök Moszkvából megerősí­tette a hir valóságát. Az arab országokat a Szovjet bátorította fel Israel ellen azzal, hogy fegyvereket szállított nekik csatlósai utján és csatlósorszá­gokban kiképző iskolákat állított fel egyptomi katonák számára, ő csinálta a tüzet és most tűzol­tónak jelentkezik! A Kominform feloszlatása “nesze semmi, fogd meg jól”. A Kominformnak a csatlóskormá­nyok vezetői voltak a tagjai s a szervezet inkább csak formai működést fejtett ki, hiszen azt kellett elfogadnia az egyre rit­kább “gyűlésein”, amit Moszkvá­ból parancsoltak. A messzebb­menő hatáskörű varsói “ellen- NATO“ létesülésével a Komin­form egyébként is elvesztette je­lentőségét, amennyiben ilyenről egyáltalán beszélni lehetett Mosz­kvának e báb alakulatával kap­csolatban. A State Department nyilatko­zatot adott ki, amely “olcsó fo­gásnak” mondja a Kominform feloszlatását és utal arra, hogy a csatlós kommunisták a Komin­form nélkül is azt teszik, amit Moszkva diktál. Hir szerint Kruscsev és Bulga­nin Londonban a leszerelés ügyé­ben is hasonlóan "szenzációs” javaslattal fognak előállni. Dag Hammerskjold, az Egye­sült Nemzetek főtitkára, akit Amerika kezdeményezésére ez arab országok és Israel közii fegy­verszünet megszegések megszün­tetésére a Középkeletre küldtek ki, még elindulása előtt levélben hivte fel Egyptomot és ísraelt, hogy kölcsönösen szüntessék be a támadásokat. Mindkét ország kormánya azonnal, amint Harrt­­merskjold megérkezett, késznek nyilatkozott erre. Nyilatkozatuk nyomán pillanatnyilag enyhült a feszültség és a következő napok­ban viszonylagos nyugalom állott be, de kérdéses, hogy meddir fog tartani ? g Naszer egyptomi diktátor nyi­latkozata nélkülözi azt az igére­­gtet, hogy a “Fadeyeen” nevű egyptomi terrorista csapatok (kommandók) garázdálkodása is megszűnik. Ugyanazon napon, mikor Naszer kiadta nyilatkoza­tát, egy Fadeyeen terrorista kü­lönítmény Telaviv közelében be­tört egy israeli falu iskolájába és gépfegyverrel összelőtte a tante­remben lévő iskolás fiukat. Há­rom fiú és a tanító meghalt, so­kan megsebesültek. Israeli jelentés szerint Fade­­yeen-csapatok az utolsó napok­­ben 14 israelit megöltek és 42-t megsebesítettek. Naszer nyilatko­zata után a Fadeyeenek elhagy­ták Israel területét s azóta újabb terroraktust nem követtek el. (Fadeyeen arabul önfeláldozó hŐ3t jelent.) Az ellenséges hangulat to­vábbtart s úgy az egyptomi, mint az israeli sajtó hangja végsőkig ingerült. Különösen Egyptom és Syrie sajtója izgat S3 Israel meg­szüntetését követeli. Helyszíni megfigyelők szerint az egyptomi katonaság most ta­nulja meg a Szovjet révén kapott repülőgépek és egyéb harci gépek kezelését és amikor e kikép­zés befejeződik, újból kritikus feszültség állhat be. Anglia elégedetlen U. S. magatartásával Anglia nem helyesli, hogy Amerika az Egyesült Nemzeteken belül akar eljárni, ha háborús beavatkozás válna szükségessé, mert szerinte az Israelnek 1950-MARGARET TRUMAN JÓ HÁ­ZIASSZONY AKÁR LENNI ben adott garancia szerződés fel­tétlenül Israel megsegítésére kö­telezi a nyugati szövetségeseket. Attól is tart, hogy az E. N. köz­gyűlésén az arab országok együtt más ázsiai országokkal és e Szovjetblokkal a szavazatok több mint egyharmadával rendelkez­nének, ami elég, hogy kétharmad többséget igénylő határozatokat megakadályozzanak. Nehézséget lát abban is, hogy a Szovjetnek vétójoga van a biztonsági tanács­ban. Washington várakozással te­kint Hammerskjold további kö­zépkeleti - tárgyalásai elé és remé­li, hogy nem lesznek újabb fegy­veres incidensek. Mivel azonban az arab országok veszteg maradá­sa végső fokon a mögöttük álló Szovjettől függ, Washingtonban felmerült annak gondolata is, hogy a Szovjettel kellene tár­gyalni a fegyverszünet teljes biz­tosítása érdekében. Israel az utóbbi napokban 1 2 jet-repülőgépet kapott Franciaor­szágtól, de ez nem elég e Szov­jet által Egyptomnak szállított gépek ellensúlyozására. Hadse­rege 75,000 jól kiképzett katoná­ból és 200,000 azonnal behívha­tó kiképzett tartalékosból áll. Egyptomnek 75,000 katonája van harcra készen. Churchill drámai felhívása Sir Winston Churchill hosszas hallgatás után nyilatkozatot tett, melyben hangsúlyozta, hogy ha az oroszoktól felfegyverzett Egyptom megtámadja ísraelt, az észszerüségen kívül becsületbeli szempontok is arra kötelezik Angliát, hogy ísraelt megsegítse. Felhívta Eisenhower elnököt, hogy szükség esetén az Egyesült Államok is avatkozzék be a béke fenntartására a Középkeleten, bárki legyen is a támadó. Lehet, mondotta, hogy e beavatkozás szüksége sohasem fog bekövet­kezni, de bekövetkezhet bármely pillanatban.” Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok állásfogla­lásának minden kétséget kizáró­nak kell lennie, mert ha Amerika ily nyilatkozatot tett volna ez első és második világháború előtt, mindkettő kitörésének elejét le­hetett volna venni. ÁPR. 24-ÉN ELŐVÁLASZTÁS ÁLLAMUNKBAN Margaret Truman, az exelnök leánya szombaton hazautezott Independeneebe (Mo.), hogy megtegye ez előkészületeket ápr. 21 i esküvőjére. Az esküvő előtt semmiféle partyt nem fog ren­dezni. Vőlegénye, Clifton Daniels, a N. Y. Times belső munkatár­sa a hét elején utazott Indepen­­dencebe. A mennyasszony kije­lentette, hogy ut művészi szerep­lésétől nem szándékszik teljesen visszavonulni, de jövőben első­sorban háziasszonyi teendőkkel kivin foglalkozni, Az április 24-iki pennsylvániai előválasztásokon csak egy hiva­talos demokrata párti jelölt lesz. Adlai Stevenson volt ill noisi kormányzó, aki 1952-ben hét millió szavazattal kisebbségben maradt Eisenhower elnökkel szemben. Az 1952-es előválasz­tásokon Stevenson nem volt je­lölt, de 3600 szavazó beírta ne­vét a szavazásnál, mig Estes Ke­fauver szenátor 96,000 szavaza­tot kapott. Ezúttal Stevenson az egyedüli előválasztási jelölt és Kefauver az, aki beirt szavazatokra számit. 1 ámogatói különösen Nyugat Pennsylvániában igen tevékenyek és több szavazatot akarnak elér­ni, mint 1952-ben. Stevenson három beszédet mondott e héten Pennsylvániá­ban, szerdán Pittsburghban, csü­törtökön Harrisburgban és Phi­ladelphiában. Mivel a wisconsini előválasztások nem voltak ked­vezőek Stevensonra, pennsylvá­niai hivei azon vannak, hogy nagy többséget biztosítsanak számára Kefauverrel szemben. Stevensont többi közt George M. Leader kormányzó, David Lawrence pittsburghi polgármes­ter, Joseph S. Clark Jr. volt phi­ladelphiai polgármester, aki most szövetségi szenátorságra pályá­zik, valamint Richardson Dil­­worth, a jelenlegi philadelphiai polgármester támogatják. A republikánus előválasztáso­kon Eisenhower elnök neve mel­lett Knowland szenátusi vezető neve is szerepelni fog, akit bele­egyezése nélkül még azelőtt je­löltek, mielőtt Eisenhower kö­zölte, hogy újabb jelöltséget vallal, Az előválasztási eredmény nem kötelező a delegátusokra a konvención. Republikánus jelöltek a többi állásokra. A republikánusoknál többi köz.t egy állami legfelsőbb bíró­sági (Supreme Court) é3 másod­fokú bírósági (Superior Court) bírói állásra fognak előválasztást tartani. A Supreme Court állásra Ben­jamin R. Jones biró (Luzerne megye) és Henry X. O’Brien (Alleghany megye) pályáznak az előválasztáson. Jonest az állami pártbizottság támogatja. A Superior Courti bírói állásra Edward Furia volt philadelphiai Quarter Sessions Court tisztviselő előválasztási jelölt G. Harold Watkins hivatalos pártjelölttel szemben, ciki az állami szenátus titkára. A szövetségi szenátori állásra James H. Duff eddigi szenátor­nak ellenjelöltje van az elővá­lasztáson Paul Sanger, (Leba­non) személyében, de Duff hí­véi biztosra veszik előválasztási győzelmét és erőiket a novembe­ri főválasztásokra tartogatják, amikor Duff Clarkkal fog mér­kőzni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents