Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-11-04 / 44. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEM! HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HONG ÁRIÁN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ..............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS “Entered as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post otfice at Bethlehem, Pa., ander the Act of March 3, 1871P ’. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMEBEN AMEBISAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 44-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 NOVEMBER 4 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A GENFI KÜLÜGYMINISZTERI konferencia október 27-én megkezdődött és úgy a Nyugat, mint a Szovjet beterjesztett egyegy javaslatot, amely inkább csak kiindulópontnak, tárgyalási alapnak mondható, de az ellen tétek oly nagyok, hogy áthidalásukba vajmi kevés a kilátás. A Nyugat javaslata hallgatólagosan tulteszi magát a rabnépek szabadsága ügyén s ha, mint MacMillan angol külügyminiszter jelezte a konferencia előtt, lesznek továgbi javaslatai is az oroszoknak a német militarizmus feltámadása kérdésében fennálló aggályai eloszlatására, — azok csak még inkább hátrányosak lehetnek a rabországok ügyére. Így jó lélekkel csak abban reménykedhetünk, hogy Genf nem hoz megegyezést és a rabnépek ügye, ha nem is javul, nem is rousszabbodik. Ami persze a rabnépek balsorsának e sokadik esztendejében fölötte sovány vigasz, de jobb a legrosszabbál, annál, hogy Amerika kötelezettséget vállalna a kommunista bitorló kormányok létbiztonságának védelmére, aminek veszélye nem teljesen kizárt lehetőségnek látszhatik . . . * * • EISENHOWER elnök azt mondta a genfi krományfői konferencia után, hogy a külügyminiszteri konferencia a “genfi szellem” próbája lesz. Bár mégcsak az elején vagyunk. Molotov orosz külügyminiszter javaslata újólag igazolja azokat, akik csak az oroszok hangnemében látnak változást, de nem céljaikban. Változatlanul a világ bolsevizálását, nem pedig a Szabadság Békéjét akarják: nem a hideg háborúnak a bűnök helyrehozatalával és a népszabadság nemzetközi biztonsága megalapozásával való megszüntetését, hanem tekintettel az atomfegyverekre, hideg világforradalmat, ami mindig is a céljuk volt Hirosima és Nagasaki óta, nem zárva ki atombomba nélküli helyi háborúk lehetőségét. (lásd baj keverésüket a Középkeleten és valószínű háttéri mesterkedéseiket Eszakafrikában), de kerülve egy uj világháború veszélyét, amelyben a meglevő dús szerzeményeket kellene kockáztatnunk. A nyugati javaslat alapvető hibája, hogy biztonsági szerződést kinál fel egy igazságtalan, embertelen erkölcstelen helyzet megrögzitése számára.. Amig a rabnépek nem nyerték vissza sza-1 badságukat, vagyis amig a sza- \ badság rendje helyre állítva] nincs, igazságtalan embertelen és erkölcstelen dolog kölcsönös biztonsági szerződésről és a fegyverkezések leszámításáról tárgyalni. Erről csak az összes nagy ellentétek becsületes megoldása után szabadna szó legyen, amennyiben a Szovjet kommunizmus világuralmi törekvései tudatában, egyáltalán gondolni lehet a fegyverkezések jelentős redukciójára. Mint ismételten megírtuk, a Nyugat részéről egyaránt logikai és erkölcsi képtelenség felülről a tetejétől építeni a béke házát. Márpedig a genfi javaslata kétségtelenül azt a látszatot kelti, hogy ehhez adja oda magát és erkölcsi és politikai kelepcébejutás veszélyével játsszik, hiszen kétségtelen, hogy ami a Szovjet szívós és konok céltudatossága számára jó, a szabad világ számára csak vészt jósló csapda le. hét. Diplomáciai utón aligha oldhatók meg az ellentétek és félő, hogy Allan Dullesnek, az amerikai külföldi bizalmas hirszolgálat fejének, Dulles külügyminiszter fivérének van igaza, aki a mostani konferencia második napján úgy nyilatkozott, hogy “a mai bajok nem oldhatók meg, amig a Szovjet fennáll”. * * * MAR A JÚLIUSI kormányfői konferencián is hiba volt abban ipegálUpodni, hogy az európai biztonsági szerződéseket csak a német egyesítéssel együtt lehessen tárgyalni, holott nem szabadott volna elhanyagolni a rabországok nem kevésbbé sürgős rendezésre váró ügyét sem. Németország háromnegyed részben szabad ország, ellenben Magyar országon és a többi rabországok- I ban talpalattnyi szabad fö’d sin' csen. Németország háromnegyedének szabadon választott parla 1 menti képviselete van, Magyaror] szágon és a többi rabországok' ban továbbra se legyen egyetlen i szabadon választott, igazi nép] képviselő? Nem bírná, ki az er! ikölcsi világ nyilvánosságát, ha össznómet választások volnának, a rabc*szágok pedig, továbbra is megmaradnának az egy.istás, álparlamenti, diktatórikus önkényuralom keservében, a moszkvai világkommunista imperializmus prédájául! Senkisem vonja kétségbe Németország egyesítésének szükségét, mert Németország a központi fekvésénél és kafnai erő lehetőségeinél fogva el nem hanyagolható tényező Europa jövőjének kérdésében, de a rabnépek együttvéve legalább annyi millió lakosságot jelentenek, mint az egész Németország és kétségtelenül lelkesen támogatnák a Nyu gat felszabadító erőfeszítéseit. Molotov még az előbb említett, helytelen júliusi megállapodást sem tartotta be, miként azt Dulles a szombati konferencián joggal vetette szemére, mert jelenleg tudni sem akar német egyesítésről, hanem két Németországgal akarja megkötni az általános európai biztonsági szer-' ződést ötven évre, Adenauer Nyugat-Németországával és Ulbricht nagyrészt már bolsevizált Szovjet zónái “demokratikus ’ köztársaságával. A Szovjet propagandája a negyvenes évek vége óta bolonditja a német népet azzal, hogy akarja az egyesítést. Voltak, akik elhitték, hogy hajlandó volna lemondani a zónájáról az egyesítés kedvéért, amely pedig kétségtelenül polgári többségű parlamentre vezetne. Sohasem hittünk ez agitációja őszinteségében és most Molotov Genfben nyíltan kirukkolt azzal, hogy olyan össznémetországot akar, amely átvenné a Szovjet zónában bevezetett kommunista újításokat, biztosítaná és állandósítaná kiterjesztésüket Nyugat-Németor- j szágra is. Ennek garanciája nélkül szóba J sem akar állni a német egyesítés- j ről, hanem, egy kacsintással a franciák felé, a mai helyzet fenntartását akarja nem kevesebb, mint ötven évre, ha csak Nyugat Németország nem hajlandó vö rössé lenni. Hetek előtt megirtuk, hogy a német egyesülés ára Moszkvánál egy vörös Németország és Molotov mostani beszéde és javaslata csak bebizonyította, hogy semmi értelme nincs a német kérdést a többi nagy európai ellentéttől különválasztva tárgyalni. Feles- j leges, hogy a Nyugat magára ve.1 gye a rabnépek ügye elmeilőzésének ódiumát, amikor a Szovjetnek a német kérdésben is csak újabb terjeszkedés, egész Német-! országnak bel- és külpolitikai megkaparintása a célja! Változatlanul valljuk, hogy az európai ellentétek csak együttesen oldhatók meg vagy legalább is nem úgy, hogy a rabnépek ügyét bizonytalan hosszú időre szögre akasztják. Erkölcstelenség a jogfosztást biztonsági szerződésekkel állandósítani, biztosítani, körülbástyázni,azt mindenekelőtt meg kell szüntetni! A NYUGATI JAVASLAT fokozatosan akarja megvalósítani a német egyesülést, együtt a biztonsági szerződéssel. Német egyesülés nélkül nem hajlandó biztonsági szerződésre és csak akkor érvényes a biztonsági egyezség, ha Németország az egyesítés után úgy dönt, hogy megmarad a Ü^ÁTO és a Nyugati Védelmi Union tagjául. A Nyugat tehát csak akkor nyujtána segitséget Oroszországnak 1 egy fegyveres német támad-s ellen, ha Németország, dacára annak, hogy a NATO tagja, megtámadná Oroszországot. A Szovjet önmagától sohasem fogja visszaadni a rabországok szabadságát, de még csak a második világháború ut'n elszakított német területekét sem, melyekre nézve Adenauer kancellár kijelentette, hogy azok elszakitását sohasem fogják elismerni. (Részben Amerika sem ismeri el, mert szerinte azok lengyel megszállása csak ideiglenesen, a háború hátralevő idejére történt és végleges hovatartozásukat egy össznémet békekonferencia lesz hivatva eldönteni, amivel szemben a Szovjet e területeket vég leg csatlós lengyel területnek tekinti). Így tehát nagyon furcsa ajánlatnak kell tekintsék a nyugati javaslatot azok, akik a rabországok szabadsága esetleges fegyveres visszaszerzésében a saját elszakított területeit is visszaszerezni kivánó Németországnak nagy szerepet szánnak. . . Igaz, hogy Adenauer -nyugatnémet kencellár ismételten kijelentette, hogy e területeket békés utón akarják visszakapni, de minden ki tudja, hogy ily kijelentéseknek csak időleges jelentőséget kell tulajdonítani “az elsőbb célok előbb jönnek” taktika értelmében, amely előbb német had sereget akar látni és aztán a célokra sort keríteni, amelyek megvalósítására ez a cél szolgáljon. A nyugati ajánlat hallgatója gosan elismeri az Odera-Neissa vonalat, a lengyel-német határt, amelyet eddig Amerika vonako dott elismerni, sót mitöbb kés/ segitséget nyújtani a Szovjetnek, illetve csatlósának, Lengyelor szágnak, amely a szerződést szintén aláírná, ha a németek megpróbálnának valamit fegy veresen visszaszerezni az elveti területekből. (Breslau, Stettin nagyvárosok, Kelet-Szilézia, nem > is szólva Königsberg ősnémet ] városról és körzetéről, amely orosz hódítást a Nyugat is elismerte.) Megvalljuk, mi mindig úgy képzeltük, hogy ha fegyveres konfliktusra kerülne a sor Németország és a Szovjet között, a Nyugat nem a Szovjet, hanem Németország (és az eltiprott rabnépek) oldalán lesz és kissé zavartan állunk szemben olyan nyugati lépéssel, amely egyszerre az ellenkezőjének helyességéről akar meggyőzni bennünket. . . Avagy Amerika maga is “az első célok előbb jönnek", taktika jegyében dolgozik és a német hadsereg feláliitása a legsürgősebb, a többit majd meglátjuk azután? FÉLIG DEMILITARIZALT ZÓNÁT is javasol a Nyugat ajánlata, hogy még jobban megnyugtassa a Szovjetet. Ez abból állna, hogy mindegyik fél, úgy a Szovjetblokk, mint a NATO az Odera-Neisse határtól nyugatra és keletre mintegy 150 angol mérföld (225 km.) mélységig radar megfigyelő hálózatot létesíthet ellenséges, rajtütő légi támadás veszélyével szemben és e célra katonai egységeket is tarthat a másik ország területén. Ez a buffer (ütköző) zóna mélyen belenyúlna Lengyelország és Csehszlovákia területébe. Csehszlovákiában Prága közelében érné, el határát. Ily nagy területre állitőlag azért van szükség, mert a radar hálózat csak igy volna tényleg hatásos védelem meglepő támadás ellen. A buffer területeken az idegen csapatokat állandó vendégül látó ország csak kisebb katonai erőt tarthatna. Nincsen tehát szó semlegesitésről és legkevésbbé a rabországok semlegesítéséről beszél a nyugati ajánlat. Ellenkezőleg a nyugati szövetségeseken kívül a Szovjet és rabországíi is aláírhatják a szerződéseket. A nyugati szövetségesek egyelőre nyitva fagyták a kérdést, — Írják az anerikai világlapok, — mely Vasfüggönyorsz gok Írják alá a szerződést, de minisztereik azon az állásponton vannak, hogy Lengyelországnak és Csehszlovákiának feltétlenül alá kell irniok mert tevőleges részesei lennének a szerződésnek. Mindkét országban csatlóskormányok vannak hatalmon és ha ők Írják alá a szerződést, egyértelmű azzal, hogy a Nyugat újólag tudomásul veszi at ez országokban fennálló Szovjet uralmat és kommunista diktatúrát. Tény, hogy úgy Lengyelorslág, mint Csrh Szlovákia ennek dacára tagjai az Egyesült Nemzeteknek, de ha c sorsdöntő üg/ben a Nyugat újból elfogadná őket, mint jogos kormányokat, a Nyugatban való újabb csalódást jelentene a két íabország népének, de a többieknek is. . . Nem kétséges* hogy a Szovjet azt javasolná, hogy magyarországi romániai és a többi rabországi csatlósai is iriák alá a szerződést, amely az újabb e ismerésen kívül nyugati védelmet is jelentene számukra német támadás esetén. Mi a különbség ez eset ben e terv között, amely nagyrészt Eden angol miniszterelnök javaslatai alapján készült és a washingtoni terv között, amely állítólag még tartalékban van a további tárgyaláiok folyamára, és amely kimondottan garantálná Lengyelorszá;,, Csehs dovákia, Magyarország, Romania és Bulgária biztonságát, értve ezalatt a kommunista ciatloskormányok rendszerét? Még szerencse, hogy Molotov sietett kijelenteni, hogy a javaslat elfogadhatatlannak látszik számukra. :rt meghagyná a NATO-t és Amerika külföldi atom repülőbázisait, valamirt Németország tagja maradna a NATO-nak és Nyugati Védelmi Unionnak. . . Molotov önmagáról tudja, hogy lehet a szerződéseket be nem tartani is és befejezett tényeket követel a német fegyvertelenség, a NATO és az atombázisok feloszlatása ügyében. Alapjában nagyon naivak ezek a csalafinta, ármányos moszkva: Central Komité bölcsek, nem ktí vesebbet követelnek, mint hogy Ny-Europa tegye magát egészen védtelenné, mig ők továbbra is hatalmukban tartanák a rabországokat. Dulles álláspontja fölötte érthető, amikor szombaton azt válaszolta, hogy amit a Szovjet kíván veszedelmes a nyugati szabad világra és nagy csalódást jelent a békét áhitó népekre. De (Folytatás a 6-ik oldalon) ----------------ooo-----------------A Magyar Demokrata Kör politikai “Rally”-t és vacsorát tart Kedden, nov. 8-án van az őszi városi és megyei általános választási nap Kedden, november 8-án fognak végbemenni az őszi nagy választások, amelyekben minden szavazó polgárnak kötelessége részt venni. Alkotmányos jogaink gyakorlása legfontosabb teendő ink egyike és azt elmulasztani semmi körülmények között sem szabad. A mi részünkről csak azt hang, súlyozhatjuk, hogy városi és megyei életünk biztonsága függ attól, hogy a polgárság hűséges sáfárokat válasszon meg a köz élet vezetésére, akik eddig is be bizonyitották, hogy lelkükön vi selik az összesség érdekeit. Ezé két illeti a közbizalom, mert hosszú éves munkájukkal tanúságot tettek rátermettségükről. A szavazás különösen fontos idegenszületésü polgárok részé ről, mert ezzel csak azt dokumen táljuk, hogy hűséges polgáraivá váltunk fogadott hazánknak és síkra tudunk szállni azokért az érdekekért, melyek minden amerikai polgárt egyformán megilletnek. Minden körülmények között menjünk a szavazó urnákhoz kedden, november 8-án és teljesítsük alkotmányos kötelességünket, ami egyben fokmérője is annak, hogy városunk és megyénk ügykezelésének irányításában kivesszük részünket. Ne feledjük el tehát ezt a nagyon fontos dátumot: november 8-át, a jövő kedd napjátl-ooo-SZENÁTUSI BIZOTTSÁG FOGLALKOZIK A SZÖVETSÉGI ÁRVIZBIZTOSITÁS TERVÉVEL A Magyar Demokrata Politikai Kör vasárnap, nov. hó 6-án “Rally”-val egybekötött csirkevacsorát rendez a Magyar Házban. Remek vacsora kerül felszolgálásra és mindenki kitünően fog szórakozni a kedélyes hangulatos magyar összejövetelen, amelyre a Kör vezetősége ezúton is tisztelettel meghivja a nagyérdemű magyarságot. A muzsikát Tóth János kitűnő zenekara fogja szolgáltatni Részvételi jegy $2.00. A rendezőség minden előkészületet megtesz, hogy a közönség jól mulasson s a vezetőség szeretettel el-1 várja a magyarságot. A vacsora pontosan este 6 órakor kezdődik s kérjük a nagyérdemű közönség pontos megjelenését. A politikai "Rally"-n és vacsorán jelen lesznek a városi és megyei jelöltek. A mi részünkről csak azt hangsúlyozhatjuk, hogy városi és megyei életünk biztonsága függ attól, hogy a polgárság hűséges sáfárokat vá'asszon meg a közélet vezetésére, s azért ismételten kérjük magyarszármazásu polgártáasainkat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg ezen a nagyszabású politikai ”Rally"-n és vacsorán. Jöjjön el ön U! A szenátus bankbizoijsága Herbert H. Lehman new yorki szenátor vezetése alatt hétfőn kihallgatásokat kezdett az északkeleti államokban előfordult árvíz katasztrófák kapcsán. Lehman szenátor javasolja, hogy jövőbeni árvizek esetére a kongresszus a magánosok kártalanítására szövetségi árvíz kártalanítási törvényt hozzon. A kihallgatások célja az, hogy megállapítsák, miként lehetne legpraktikusabban megvalósítani a szövetségi árvizsegélyt. Az első kihallgatandók között van Harriman new yorki kormányzó és a kárszenvedett államok számos köztisztviselője, valamint a különböző minisztériumok, illetékes közhivatalok és biztosítási társaságok több szakértője. A bizottság Washingtonon kívül New Yorkban, Providenceben, Bostonban és Hartfordon fog kihallgatásokat tartani. Régi hiányt pótolna, ha megvalósulna a magánosok szövetségi árvizsegélye. De a legutolsó árvízkatasztrófák arra is sürge. tőén figyelmeztetnek, hogy az északkeleti államokban az árszabályozási munkálatok végrehajtásának nem szabadna további haladékot szenvedni. Pennsylvania keleti része is nagy károkat szenvedett és folyóink árszabályozása egyike a legfontosabb és legsürgősebb feladatoknak. A “vasfüggöny lebontása’" a genfi konferencián LEHET MÁR SZABADON UTAZNI MAGYARORSZÁGRA, _ DE KI VÁLLALNÁ A VESZÉLYEKET ? Dulles külügyminiszter hétfőn bejelentette a genfi konferencián, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal megszüntette azt a rendelkezést, hogy amerikai állampolgárok útlevele nem érvé nyes a Szovjetbe, Magyarországra, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Romániába. Hasonló intézkedést vár a Szovjet részéről is és 17 pontból álló javaslatot terjesztett elő “a Vasfüggöny lebontására." A 1 7 pont közül politikailag legkényesebb az, amely könnyítéseket ajánl fel a Nyugat és a Szovjetblokk közti kereskedelmi kapcsolatok növelésére, kivéve hadianyagok szállítását. MacMillan angol és Pinay francia külügyminiszter a felszólálasaikban különösen ezt a pontot pártfogolták melegen. Amerikában tudvalévőén sokan tágabb értelemben hadianyag szállításnak tekintenek minden szállítást, ami a Szovjet kommunista rendszerének fenntartását elősegitheti, igy az élelmiszerek szállítását is és nem hívei a Szovjettel való kereskedésnek, kivált amíg országrablásait és egyéb erőszakos akcióit jóvá nem tette. A többi pont a közlekedés és hirszolgálat szabadsága filmek és hivatalos kiadványok terjesztése stb. kölcsönös megkönnyítését célozza s a turisztika érdekében a rubel mesterségesen alacsonyra tartott árfolyama kiigazítását kívánja. (A hivatalos árfolyam szerint egy dollár csak négy rubel, míg a valóságban legalább húsz rubel értékű. Ugyanez áll a dollár és a magyar forint viszonyára is.) Molotov is beterjesztett egy javaslatot, amely nem megy annyira részletekbe, mint Dullesé és nem nyilatkozik arról, hogy a Szovjet és rabországai hajlandók lesznek e a jövőben külföldre engedni azon állampolgáraikat, akik nem kívánnak kommunizmus alatt élni s akik most csak életveszélyes aknamezőkön át menekülhetnek ki, sem pedig, hogy hajlandók e vízumot adni a beutazni kívánóknak? Ezt kevésbbé fontosnak tartjuk, mint az előbbit, mert senkinek sem ajánljuk, hogy a Szovjetet vagy rabországait meglátogassa, hiszen azokban ma sincs jogrend, személyi és tulajdoni biztonság! Időszerűtlennek kell monda-' nunk Dulles útlevél korlátozás MI LESZ, HA A BETEG ADE NAUER VISSZAVONUL ?-ooo-DULLES DIKTÁTOROKHOZ MEGY VIZITBE Dulles külügyminiszter a genfi konferencia hétvégi szünetében Bécsbe utazik, hogy résztvegyen a bécsi háborúban lebombázott és azóta újjáépített híres operaház ünnepi megnyitásán. Bécsből egy napra Tito jugoszláv diktátorhoz utazik Brioni szigetére, akivel az Egyesült Államok és Jugoszlávia közti viszony kérdéseiről fog tárgyalni, tekintettel a Tito és Moszkva között történt kibékülésről. Többi közt a jugoszláv- görög- török védelmi szövetség kérdéséről lesz szó, amely hátrányt szenvedett Tito és Moszkva kibékülésével. Kedden, november 1 -én Dulles levett egy napot Genfben és Spanyolországba utazott, hogy rövid látogatást tegyen Franco tábornok, ellenkező előjelű diktátornál. Moszkvának, úgy látszik nem sokáig lesz szüksége azon, a genfi konferencián is kifejezésre jutó taktikájára hogy ki akarja várni a 80-ik évében lévő Adenauer nyugatnémet kancellárnak a politikai szintéről való visszavonulását. Berlini jelentés szerint a kancellár tüdőbetegsége olyan természetű, hogy legjobb esetben csak januárban térhet vissza hivatalába. A kormány egyelőre Adenauer nélkül is működik, mindegyik miniszter ellátja hatásköre folyó ügyet, de a német kérdésben a nemzetközi politikában fennálló nehéz helyzet miatt helyettesre volna szükség. Brentano külügyminiszter Genfbe utazik, hogy a nyugati külügyminiszterekkel értekezzék a konferencián tárgyalás alatt lévő német ügyben. Adenauer utódjául Brentanot, Schaeffer pénzügyminisztert vagy Blücher alkancellárt kombinálják, ha egészsége nem állna helyre. Mindhárman a keresztény demokrata párthoz tartoznak. Nyugat Németországban egyes körök attól tartanak, hogy nincs oly utód, aki Adenauerhez hasonlóan uralni tudná úgy a bel mint a külpolitikai helyzetet és újra zavaros idők jönnek a német politikát*?!, megszüntető rendelkezéseit, mert Amerika politikusai, sajtója é9 nem utolsósorban a sok milliós költséggel fenntartott Voice of Amejica és Free Europe rádiók eddig azt hangoztatták, hogy a Szovjetben és rabországaiban teljesen megbízhatatlan, önkényes közviszonyok vannak, most pedig Dulles bizonyitványt állít ki az ellenkezőjéről azzal, hogy nincsenek aggályai oly amerikai állampolgárok biztonsága iránt, akik ez országokat felkeresik. Mi változott ez országokban? Lényegében semmi! Amig nem áll helyre a népakarati többség szabad érvényesülése és minden emberi jog, a magunk ügyét gyengitjük, cáfoljuk önmagunkkal jövünk ellentétbe ily rendelkezésekkel! A Vasfüggönyt lebontani csak a közszabadságok teljes helyreállitása, a polgári jogrend és polgári demokrácia viszszaállitása utján lehet! Sajnos erről senkisem beszélt eddig a konferencián.. . Tilos! Molotov bácsi nem szereti! Pedig enélkül ismét csak erősödik a látszat, hogy Amerika belenyugszik a rabországok mai balsorsába, — ami nem buzdítás a rabnépek eljentálló kitartása számára! A “genfi szellem” és fegyverek Egyptomnak. Genfben volt Sharett israeli külügyminiszter is, hogy Molotovot felkérje a Csehszlovákiából Egyptomnak menő hadi szállítások beszüntetésére, mert a Szovjet ezzel uj háború tüzét éleszti az arab államok és Israel közötti rendkívül feszült helyzetben. Molotov azt válaszolta, hogy ebbe nem szólhat bele, mert nézete szerint közönséges kiviteli kereskedelmi ügyletről van szó Csehszlovákia és Egyptom között. Sharett járt Dullesnél is, aki kérte közölje vele azon fegyverek jegyzékét, melyekre Israelnek szüksége van, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Amerika azokat szállítani is fogja. Félő ugyanis, ha Amerika fegyvereket ad Israelnek, a Szovjet fokozni fogja a cseh csatlósok fegyverszállításait Egyptom számára. A múlt héten újabb összeütközések voltak az Egyptom és Israel közti határon, több halottal. MARGARET NEM MEGY PÉTERHEZ A Margaret angol hercegnő és Péter Townsend repülő kapitány közötti szerelmi regény hétfőn uj fordulatot vett. A hercegnő nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, hogy nem megy férjhez Townsendhez, mert tiszteletbtn tartja a kresztény házasság felbonthatatlanságát és a birodalom iránti kötelességeit. Mint ismeretes Margaret és Townsend között 15 év korkülönbség van és Townsend elvált ember két gyermekkel. Volt felesége jelenleg John László néhai László Fülöp hires magyar festő, az angol királyok és főurak arcképfestője fiának a felesége. A válás az asszony hibájából történt. Margaret hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy elhatározását önként hozta meg.-ooo-EGY BILLIÓ A GENERAL MOTORS IDEI NYERESÉGE A General Motors a m-ult héten nyilvánosságra hozta, hogy az év első kilenc hónapjában az adók levonása utáni tiszta nye. resége $912,887,537 volt és a nyereség az év végére biztosan meg fogja haladni az egy billió dollárt. Eddig egyetlen vállalat sem érte el az egy billió tiszta nyereséget egy esztendő alatt.
