Bethlehemi Hiradó, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-07-29 / 30. szám

BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT —HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési díj egy évre..............................$4.00 BETHLEHEM HINGARIAN NEWS •Entered as Second-Class latter Slay 18, 1923, at the Post office at Bethlehem, Pa„ nder the Act of March 3, 1870”. NYELVÉBEN MAGYAR — S«KiLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgy éhei, Vol. XXXIII, Évfolyam, 30-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 JULIUS 29 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A GENFI KONFERENCIA, mint előrelátható volt, semmifé­le igazi eredmznyt nem hozott se jót, se rosszat, feltéve, hogy nem tekintjük rossznak, hogy Eisenhower elnök a rabországok szabadsága ügyét a megnyitó be­szédében mint tárgyalni szüksé­ges kérdést említette de nem is tűzték napirendre és többé sem ő, sem a konferencia más részt­vevői szót sem ejtettek róla, (legalább is azon közlések sze­rint, amelyeket Hagerty, az el­nök sajtótitkára a konferencia ' lefolyásáról a világ minden ré­széből összecsődült 1 300 újságíró előtt tett), ellenben Eisenhower az orosz kommunista ragadozók­kal szemben oly indokolatlan jóhiszeműséggel p r o k 1 a málta Amerika FELTÉTLEN békeszán­dékait, hogy az semmiképen sem vált Amerika világrendező céljai javára. . . Az elnök jelezte, hogy csak hat napig fog Géniben tartóz­kodni és vasárnapra, julius 24-ére itthon lesz. Valóban menetrend­szerű pontossággal bonyolította le a hat napos programmot s szom­baton délután hazarepült. A kor­mányfői konferencia, amelynek churchilli alapgondolata az volt, hogy a kormányfők egymásközt fesztelenül ötletézzék ki a világ feszültség nagy okainak megoldá­sát, azzal fejeződött be, hogy a kiötletézést rábízták a külügymi­niszterek egy októberben tartan­dó uj konferenciájára, anélkül, hogy ők maguk bármiféle uj megoldást találtak vagy csak kez­­deménveztek is volna. NEM TÖRTÉNT semmi a rab­országok ügyében és ez szinte derékbeadásként hatott az előz­mények után, appeasement izü volt. . . Nem történt előre hala­dás a többi kérdésben, a német egyesítés, az európai biztonság, a fegyverkezések leszállítása és a Vasfüggöny megszüntetése dol­gában, de viszont nem jutottak előbbre a kommunista célok sem, a fantasztikus vágyak, hogy a NATO oszoljék fel, az amerikai külföldi repülőbázisok szűnjenek meg stb. A Hitler előtti, régi osztrákok híresek voltak a poli­tikát lenéző, kedélyesen passziv életfelfogásukról és egy-egy kri­tikus parlamenti ülés vagy más veszélyes esemény baj nélküli le­zajlása után azt szokták volt mondani. “Gut is gangen, nix is, gschén!" Minden jól ment, nem történt semmi! Azaz talán mégsem... A rab­népek tiz évi szenvedése, az is­mét teljes erővel dühöngő ma­gyarországi terror uralom tudatá­ban nem lehet kedélyesen napi­rendre térni afölött, hogy a rab­népek fiainak, az otthon szenve­dőknek és a szabadföldön re­ménykedőknek számára, minden kedvezőtlen előjel dacára nagy csalódást hozott a konferencia azzal, hogy ügyüket egyszerűen agyonhallgatta, mert a Szovje', ezt igy kívánta. Hónapok óta felcsigázott reményekkel néztek a konferencia elébe és úgy érez­ték, hogy “elkövetkezett a pilla­nat”. • 4 m A régi latin közmondás sze­rint vajúdtak a hegyek és szüle­tett egy kié egér. Most még az sem született! De, ugylehet, a Nyugatnak a jelenlegi helyzetben az ered­ménytelenség volt az áhított eredmény. . . * * * ERRE MUTATOTT minden, már jóval a konferencia előtt. Dulles külügyminiszter a német kérdésben kijelentette az egyik kongresszusi bizottság előtt, hogy a kormányfői konferencia nem fog azzal érdemlegesen foglal­kozni, hanem a német egyesítés és választások kérdésének rész­letes megvitatását átengedi egy négyes külügyminiszteri konfe­renciának. A rabországok ügyé­ben a Szovjet ismételten kijelen­tette, hogy arról tárgyalni sem hajlandó és Eisenhower elnök egy junius-végi sajtókonferenciá­ján hangoztatta, hogy ezt a kér­dést nem szabad provoktiv mó­don kezelni, mert a Nyugat nem kíván háborút viselni a raborszá­gok felszabadítása érdekében. Ezzel kapcsolatosan inuk e ha­sábokon julius 7-én: "Ha valakivel szemben közön séges adásvételi ügyben követe­lesem van és elutasítja, hogy kö­vetelésem jogosságáról egyálta­lán beszéljen velem, akkor fo­gom legkevésbbé álláspontja megváltoztatására bírni, ha azt mondom neki, hogy úgysem fo­gom beperelni. Eisenhower ki­jelentése ezzel teljesen egyértel mü s misem természetesebb, min. hogy a Szovjet bátorítást merít belőle a közel száz milliós euró­pai országbitorlásai fenntartásá­ra. “Nem először Írjuk meg/ hogy ha Korea megért Amerikának egy nagy háborús áldozatot az ’ európai Koreák” (ahogy min­dig aposztrofáltuk az európai rabországokat) még inkább meg kell érjék, hiszen régi, évezredes civilizációju kulturnépekről van szó, akik már évek sora óta szen­vednek a Szovjet gaz szerző­désszegése miatt. “Formosára nézve is kijelen­tette Amerika, hogy ha a kom­munisták fegyveres erővel kísé­relnék még az elfoglalását, hábo­rús okul, casus belliül fog szol­gálni. Sajnálunk minden népet, amelyet kommunista szolgaság veszélye fenyeget és nem aka­runk párhuzamot vonni a között, hogy az emberi kultúra és civili­záció szempontjából, Koreának és Formosának, vagy például Magyarországnak vagy Lengyel­­országnak a kommunizmus csáp­jaiból való kimentése fonto­sabb-e. De változatlanul fenn­tartjuk, hogy a rabországok kö­zel százmmilliós tömbjét ugyan­azon alapon, mint Koreát vagy F ormosát megilleti a szabad világ tettrekész szolidaritása. “Amig ezek a népek csak mos­tohagyermekei a szabad világnak és annyi kiállást sem érnek meg a számára, mint Korea vagy For­mosa, addig álomvilágban él mindenki, aki akár a genfi kon­ferenciától, akár a Nyugat vala- 1 mely más, diplomáciai akciójától bármit is remél! “A békés eszközökkel való íelszabaditás” politikája hangza­tosabb szavakkal ugyanaz a íel­­tartóztatási politika, amelyet an­nakidején a Dullestől elcsapott George Kennan, egykori State Department osztályvezető ötlete­­zett ki az emlékezetes “Mr. X“ cikkével és amelyet Truman é3 Acheson folytattak. Amig erről a platformról nem mozdul el az amerikai külpolitika, a Szovjet méltán hiheti és hitetheti el a rabnépekkel, hogy a Nyugat csak elméleti harcot folytat a rabné­pek ügyében, csak negativ for­mában helyteleníti balsorsukat, de értük síkra szállni nem hajlan­dó és igy azt gyakorlatilag nem kell komolyan számításba venni”. GENFBEN a Nyugat raborszá­gi politikája nemcsak nem moz­dult el a passziv tűrés platform­járól, de Eisenhower, ha nem is ismerte el nyiltan a Szovjet ural­ma véglegességét a rabországok felett, olyan kijelentéseket tett, amelyek nem használtak a rab­népek felszabadítása ügyének, nem is szólva arról, hogy egyál­talán nem alkalmasak arra, hogy emeljék a rabországok népe ki­tartását és néma ellentállását a bitorló kommunistákkal s Moszk­va uralmával szemben, holott a Voice of America és más intéz­mények utján Amerika százmil­liókat költ e célra. . . A konferencia folyamán ugyan­is kijelentette Eisenhower, hogy Amerika sohasem fog háborút kezdeni, sőt a következő napon Amerika, békeszándékainak de­monstrálására felajánlotta az oroszoknak, hogy Amerika és Oroszország kölcsönösen cserél­jék ki egymással fegyverkezési terveiket és adjanak egymásnak kölcsönösen módot, hogy a ka­tonai berendezések, bázisok, atomtelepek stb. felett, repülő­géppel a levegőből ellenőrizhes­sék az adatok helyességét, fény­kép felvételeket készíthessenek a katonai installációkról stb. Bulganin a konferencia folya­mán nem válaszolt Eisenhower­­nek e javaslatára, ame’y nyilván azt a célt szolgálta, hogy Ameri­ka békeszándékairól még inkább meggyőzze a világot és ellensú­lyozza a hamis kommunista bé­kepropagandát.Nem tudni, lesz-e egyáltalán válasz reá, noha né­melyek Eisenhowernek a konfe­rencia folyamán Zsukoyval két­szer folytatott, négyszemközti tárgyalásairól azt hiszik, hogy ezt a kérdést érintették. Mindenesetre azonban nem tudjuk helyeselni Amer‘ka béke­szándékai ABSZOLÚT voltának ezt a mostani harsány hangozta­tását, hiszen ha Amerika való­ban arra törekszik, hogy elérjen 'valamit a kommunista hatalmak­kal fennálló hidegháborúja során akkor időszerűtlennek kell te­kintenie^ hogy a minden áron va­ló béke mel’ett .most ily fogadal­makét bocsásson szárnyra! Amig a rabországok és a töb­bi ellentétek ügye elintézve nin­­cen, addig ártalomnak kell te­kintenünk ily abszolút békeszán­dékok kihangsulyozását, hiszen Amerika nemcsak békét akár, de mint Eisenhower is sokszor han­­! goztatta, igazságos békét is, A i BÉKÉT EGYÜTT A SZABAD­SÁGGAL! ! Ezt pedig nem érheti el, ha I eleve tüntetőén lemond arról, hogy a békét együtt a szabadság­gal és a világnak a kommunista I világuralmi törekvésekkel szem­beni biztonságával, ha másként i nem megy, fegyverrel szerezze I meg. Ez pontosan a ju'ius 7-i rovatunkban idézett példa, ami­kor az adóstól úgy akarja vala­ki visszakapni a pénzét, hogy megnyugtatja, úgysem fogja be­perelni. A kommunisták nem szenti­mentálisak és annál kevésbbé gondolnak a rabországok szabad­sága visszaadására, Eisenhower minél harsányabban hirdeti világ­gá, hogy a rabországok miatt kü­lönösen, de általában sem fog Amerika háborút kezdeni semmi­lyen körülmények között. Bizony ez látszatra nagyon kö­zel jár a szavak közti, ha nem is végleges beletörődéshez, bár nem kétkedünk Eisenhower azon is­mételt, előző kijelentései őszinte­ségében, melyek szerint “Ameri­ka nem akarja a rabnépek felál­dozása árán megszerezni a békét, amely látszatbéke volna csak”, továbbá hogy “Amerika addig nem lehet boldog, amig a rabné­pek vissza nem nyerték szabadsá­gukat.” * * * GYAKORLATILAG az oro­szok méltán erezhetik megerősö­­döttnek magukat a rabországok feletti hatalomban éppen Eisen­hower ez abszolút béke fogadal­mai következtében, de mi úgy hisszzk, a történelemnek még nincs vége a genfi konferenciá­val . . . Köztudomású volt már hetek­kel a konferencia előtt, — és e rovat is megírta akkoriban, — hogy Amerika a mostani időpon­tot nem tartja időszerűnek a döntő tárgyalásokra, kivált hogy látja, a Szovjetnek a német fel­­fegjrverkezés megakadályozása az egyik főcélja. Inkább szeretett volna várni, mig a német divíziók készen lesznek, de az osztrák bé­ke, az angolok és franciák atom­­félelme miatt és Eden angol vá-i lasztási sikere érdekében nem i zárkózott el a konferencia meg­tartása elől. Állítólag azangolok és a fran­ciák exponálté magukat Wash­ingtonban amllett, hogy Eisen­hower Genfbei ne állítsa élére a rabországok ügyét. Edennek a német egyesíts ügyében tett ja­vaslata Kelet-ÍIémetországot kí­vánta semleges, derhilitarizált zó­nának megtérni Kelet és Nyugat között, ami a rabországok Szov­jet járma lallgatólagos meg­hosszabbítását jelentette volna. Becsülétére legyen mondva Eisen howernek és Dul'esnek, hogy Eden javaslatit mellőzték, amit nagyon megkennyitett számukra, hogy az oroszok, akik különben is megleckéztetni kívánják Ade­nauer nyugatnémet kancellárt mert nem sietett eleget tenni a moszkvai meghívásnak, ellany­hultak a német egyesítés irán mutatott ál lelkesedésükben és most azon az állás~onton van­nak, hogy az íem sürgős, elég ha fokról fokról kerül megvaló­sulásra . . . Ismételjük .mit régebben és legutóbb juliu: 7-i cikkünkben | mondtunk: a Kreml urai imperia­lista gangsterek, ameddig mele­gek és felszabadítani csak felsza­badítással lehít. Erre újabb ta­nulságot szolgáltatott Genf, ahol a Szovjet vezetők csak hangnem­ben voltak enyhébbek, de nem követeléseikben, világuralmi cél­jaik taktikus követésében. . . Attól tartunk, hogy, — a köl­csönösen félt atomfegyverek ki­kapcsolásával — végül mégis erőhatalmi tényezők fogják el­dönteni a BÉKE ÉS SZABAD­SÁG világproblémáit. . . A MÜNCHENI POKOLGÉPES gyilkosság üpve sokat foglalkoz­tatja a sajtót Németországban. Mint ismeretes, a politikai me­rénylet célpontja Cérnák Mátyás (Matus) az 1938—45-os Tiso­­féle szlovákiai bábkormány egyik minisztere volt, aki nagy szere­pet játszott a szlovák emigráció­ban. Julius 4-én csomag érkezett nevére az egyik müncheni posta­­hivatalba, ahol postafiókja volt és amikor ott azt fel akarta bon­tani, a csomagban lévő bomba felrobbant és őt, valamint egy 62 éves asszonyt megölte, tizen­egyen pedig megsebesültek. A Frankenpost bajor napilap szerint “Csernak a Független Szlovákia mozgalom egyik veze­tője volt és a Free Europe Inc. müncheni csehszlovák osztálya (Folytatás a 2-ik oldalon) EISENHOWER MEGLE- 0KTÓRERBEN GENFBEN ÚJBÓL TÁRGYAL PŐ GENFI AJANLATA Vádak Talbott légügyi miniszter ellen A N. Y. Times Eisenhower el­nök távollétében levél-photostate okát tett közzé, amelyek alapján az a gyanú merült Fel, hogy Ha­rold E. Talbot légügyi miniszter kedvezéseket juttatott a Mulligan and Co. new yorki műszaki cég­nek, amelynél érdekeltsége van és amelytől évi $50,000 fizetést húz. Amikor Talbot megkapta miniszteri kinevezését, kijelentet­te, hogy minden kapcsolatát megszüntette oly célgekkel, ame­lyek hadsereg szállításokkal fog­lalkoznak. Talbott középnyugati fináncmágnás, akinek számos nagy repülő gépgyári vállalatban volt vezető szerepe és 1948-ban Dewey, 1952- ben pedig Eisen­hower elnökjelöltsége támogatá­sára jelentős összegeket áldozott. A McClellan szenátor elnök­lete alatti szenátusi bizottság ki­hallgatta Talbottot, aki kriti­kus kérdésekben rossz emlékező tehetségére hivatkozott. A bizott­ság részletes vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, • hogy Talbott nem e foglalkozott oly ügyletekkel, amelyek miniszteri állásával összeférhetetlenek? A republikánusok kínosnak tartják az ügyet és Eisenhower elnök beavatkozására számítanak, ami alatt nyilván Talbott lemondatá- 8ft értendő, A N. Y. Timesben James Rés­­ton, a lap washingtoni politikai szerkesztője Géniből részletesen ioglalkozik Eisenhower elnöknek a genfi konferencián elhangzott, drámai javaslatával, amely sze­rint Amerika és a Szovjet köl­csönösen engedjék meg egymás­nak, hogy katonai berendezései­ket ellenőrizhessék és repülőgép­ről lefényképezhessék. A cikk számos okot sorol fel a javaslat nehézségei megállapí­tására. Mindenekelőtt kétli, hogy a kongresszus hozzájárulna, noha az elnök egyes kongresszusi ve­­zetőknek az elutazása előtt köz­lést tett a javaslat tervéről, irreálisnak tartja a javaslatot amiatt is, mert a Szovjet a kémei utján amugyis bőséges adatokka' rendelkezik Amerika katonai be­­rendezéseiről, viszont biztosra vehető, hogy azon adatok, ame­lyeket a Szovjet szolgáltatna a magáéiről, nemcsak hiányosak, de nagyrészt hamisak, félreveze­tők volnának. Számos más ok felemlitése mellett rámutat a cikk arra is, hogy az Egyesült Államok törvé­nyei értelmében senkinek sem szabad a Savannah River (S.C.), Oak Ridge (Tenn.), Hanford (Wash.) és Los Alamosban (Calif.) lévő atomtelepek^ fö­lött repülni. (Mint ismeretes, az oroszok eddig nem válaszoltak Eisen bower meglepő ajánlatára, amely a genfi konferencia legnagyobb “szenzációja" volt.) A kongresszus tagjai vegyes benyomásokkal fogadták a ja­vaslat hirét. Nélyiküknek tetszett, mint jó békepropaganda, mások kételkedtek kivihetőségében. ----------------ooo---------------­A bonni parlament ki­vizsgálja a Gehlen orga­nizáció ügyeit A N. Y. Times jelenti, hogy a bonni nyugatnémet parlament pártvezérekből álló bizottságot küldött ki az u. n. Gehlen szer­kezet ügyeinek kivizsgálására. A Times szerint ez a kémszervezet irányítja évek sora óta a Vasfüg­göny országokban történő hír­szerző munkát és Gehlen neve sűrűn fordult elő a rabországok kommunista bíróságai előtti tár­gyalásokon. A Times szerint a szervezetet az amerikaiak pénzelték, de úgy­mond a tudósítás, ez nincsen be­bizonyítva. Majd igy folytatja: “A szervezet évi ötmillió dollá­ros kiadással operált és több mint háromezer embert küldött a Vasfüggöny mögé. Az Egyesült Államoktól utoljára ez év első felében kapott pénzutalást, azon­ban Amerika idevágó pénzügyi tétele junius 30-án lejárt és újabb tétel nincs megszavazva, .mert az Egyesült Államok a nyugatnémet kormánynak adta át a szerve­zetet, amely közvetlenül Ade­nauer kancellár hivatalának van alárendelve". A nemet parla­ment a szervezet által igényelt kiadások ügye kapcsán küldte ki a vizsgáló bizottságot. A Times hosszan foglalkozik a titokzatos Gehlen tábornok, Hitler volt keleti kémfőnöke sze­mélyével és neki tulajdonítja dr. Otto John volt politikai rendőr­főnök és más titkos Szovjet ké­mek leleplezését. A tudósítás sze­rint egész Nyugat-Németország politikai rendőrsége is Gehlen irányítása alatt áll. A NÉGY KÜLÜGYMINISZTER A genfi konferencia nem intézett el semmit, de a kormányfők jó arcot csinálnak hozzá. — Sem a rabországok ügyét, sem a magyarországi kivonulást nem tárgyalták. Eisenhower elnök, Eden angol, Faure francia és Bulganin orosz miniszterelnök szombaton, a ha­todik napon befejezték a genfi konferenciát és a záróülésen tar­tott beszédeikben sikeresnek mondották azt. Megállapodtak abban, hogy októbej^en a négy külügyminiszter újból összejön Genfben és ott a német egyesí­tés, az európai biztonság, a fegy­verkezések leszállítása és a Vas­függöny országok s a Nyugat köz ti gazdasági és kulturális érintke­zés megteremtése kérdéseiről fognak tárgyalni. A közösen ki­adott záróközlemény szerint az Egyesült Nemzetek katonai albi­zottsága az augusztus 29-én New Yorkban tartandó ülésén szintén foglalkozni fog a fegyverkezések leszállítása kérdésével. Bulganin a záróbeszédében úgy üdvözölte a “határozatokat”, mint uj kezdetet Kelet és Nyugat közt” noha elismerte, hogy a Szovjet nem vitte előbbre, de fel sem adta egyetlen alapkövetelé­sét. Eisenhower elnök többi közt ezeket mondta záróbeszédében. — Ez történelmi tanácskozás volt Nagyjában jó hét volt. Csak a történelem lesz képes majd megállapítani tanácskozásaink igazi értékét és jelentőségét. — Nem azért jöttünk ide. hogy végső megoldásokat talál­junk, hanem hogy megtaláljuk az utat, amely megoldásokhoz ve­zet és növeli a világbéke lehető­ségének kilátásait. Tanácskozá­saink ez utolsó óráiban csak azt mondhatom, hogy az igazságos békének az igazsággal, jóléttel és nagyobb szabadsággal együtti ki­látásai növekedtek és az újkor» háború mindenekfölötti tragédiá­jának veszélyei csökkentek. Bulganin kifogásolta beszédé­ben, hogy Formosa átadása és a kinai kommunisták UN-felvétele ügyét nem tárgyalták. A közlemény kiadása előtt Molotov akadékoskodott, hogy az októberi konferenciára hivják meg Nyugat-Németországot és a *A/VW\A/VWNA/VW\/N/VAA/V/W/»>V>/VAAAA/\A/W szabad választások nélkül hata­lomba jutott kelet németországi kommunista kormányt is, de ha­ves nyugati ellenvetések után el­­állott javaslatától. Bulganin fenntartotta beszédé­ben, hogy amíg Nyugat-Németor­szág nem lép ki a NATO-ból és nem szakit a nyugati szövetsége­sekkel, a német egyesítés halasz­tást szenved. Eden és Faure megelégedésü­ket fejezték ki a konferencia fe­lett és remélik, hogy az októberi konferencián előrehaladás törté­nik. Eden kihangsúlyozta, hogy a konferencia már azzal ilt össze, nogy csak korlátozott program­mot fog lebonyolítani és ezt min­denben elérte. Nyugat-Németországban nyug­talanságot keltett a konferenciá­nak német szempontból való eredménytelensége. — Adenauet kancellár eleget készül tenni a Szovjet meghívásának és Valószí­nű, hogy Moszkvában a Szovjet­vezetőkkel közvetlenül fog tár gyalni a német egyesítésről. Megfigyelők szerint a Szovjet halogatni kivánja a német egye­sítést és arra számit, hogy Ade. nauer előbb-utóbb, agg korára való tekintettel visszavonul, utód­ja pedig kezesebb lesz az orosz törekvésekkel szemben. Diplomá ciai körök élénken kommentálják Edennek az európai biztonsági javaslatát, amely szerint a német egyesítés bekövetkeztével úgy a NATO, mint a varsói ellen NATO idővel “elveszítenék je­lentőségüket” és mintegy ma­guktól elenyésznének. Az ameri­kai álláspont az, hogy a német egyesítés megoldásáig az euró­pai biztonsági kérdés nem aktuá lis. A diplomáciai megfigyelők orosz sikernek könyvelik el, hogy sem a rabországok ügye, sem a magyarországi és romániai orosz kivonulás kérdése nem került tárgyalásra és nem szerepel az októberi külügyminiszteri kon­ferencia tárgyai között sem. Mindszenty továbbra is rendőri őrizet alatt A United Press bécsi jelentése szerint a magyar kommunista kormányhatóságok nem titkolják, hogy Mindszenty bíboros herceg­­primás továbbra is rendőri őrizet alatt van, de nem hajlandók kö­zölni, hol tartózkodik. A Szentszék lapja, az Osser­­vatore Romano újabb cikke hangsúlyozza, hogy mindössze annyi történt, hogy Mindszenty nincs többé börtönceliában és ezt kétségtelen könnyítésnek tartja. De kifogásolja, hogy a herceg­prímás ártatlanságát a kormány­hatóságok nem állapították meg, nem nyerte vissza személyi sza­badságát és a katolikus egyház jogai nem nyertek elismertetést.-ooo-UJ ATOMEREJQ SUBMARIN Mult csütörtökön bocsájtották vizre Crotonban (Conn.) a má­sodik, atomerővel hajtott tenger­alattjárót, a U. S. S. Seawolfot, amely még tökéletesebb szerke­zetű, mint a félév előtt üzembe helyezett Nautilus, az első atom­tengeralattjáró. A Navy egy év alatt még nyolc legmodernebb, atom hajtá­sú submarin építését tervezi,----------------ooo---------------­Uj tárgyalások a kom­munista Kínával Hétfőn, augusztus elsején Genfben tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok megbízott­ja, Alexis Johnson, csehszlová­kiai U. S. követ és a kinai kom­munista kormány svájci megbí­zottja között a Kínában letartóz, tatott 56 amerikainak, köztük az elitéit 1 I repülőnek szabadonbo­­csájtása ügyében. Várható, hogy a formosai fegyverszünet kérdése is szóba kerül. A kinai kommunista kormány sürgeti, hogy a formosai kérdés és az Egyesült Nemzetekbe való felvételének ügye “a genfi kon­ferencia szellemében”, tárgyalási «tpn megöl#«! nyerjen. Szovjet gazdasági veze­tők tanulmányútja lowában Julius 1 7-én iowai gazdasági körök meghívására egy oroszor­szági “farmer” társaság érkezett az Egyesült Államokba. Elsőül Iowa államba utazott, hogy az ottani búza termelési módszere­ket tanulmányozza. A tiztnkét ta­gú társaság vezetője Matskewitch orosz helyettes földművelési mi­niszter és a Szovjet etső mező­­gazdasági szakemberei vannak a csoport tagjai között. A iowa"1 gazdák nagy szívélyességgel fo­gadták őket. A csoport öt hétig marad az Egyesült Államokban és elmegy a Középnyugatra és Kaliforniába is. Egyidejűleg tizenkét iowai far­mer utazott csere látogatásra a Szovjetunióba, ahol az amerikai búzatermelő módszerekről fog­ják felvilágosítani a Szovjet­­földműveseket.---------------ooo--------------­Cordell Hull halála Cordell Hull, aki F. D. Roo­sevelt elnök alatt tizenhárom éven át külügyminiszter volt, hosszas betegség után 83 éves korában elhunyt egy washingtoni kórházban. Cordell Hull résztvett az Egye­sült Nemzetek előkészítésében és béke-érdemeiért Nobel-dijat is kapott. Eisenhower elnök külön proklamációban fejezte ki sajná­latát a kitűnő államférfiu elhuny­ta felett. A temetés kedden ment végbe a washingtoni episcopális lenjplqroból országos részvét!*!.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents