Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-06-17 / 24. szám

The

Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley.

A magyarság érdekeit szolgál>í független társadalmi hetilap.

BETHLEHEMI HÍRADÓ

AMERICAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGI

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre . . . .....................$4.00

BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS

Exitemu as Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post .Alice at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879”.

NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI

PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00

Official Orgarof the

Hungarian Clrehes and Societies d Bethlehem and Vinity. Az egyetlen mqjar újság a Lehigh Ügyében

Vol. XXXIII. Évfolyam, 24-ik szám

BETHLEHEM, PA., 1955 JUNIUS 17

Egyes szám ára 8 cent

1955 JUNIUS 6-IKA, — akár

tetszik a kommunistáknak, akár nem, — dicsőséges, emlékezetes dátum marad nemcsak az amerikai munkásság, de az emberi előrehaladás történelmében is. E napon jött létre az a kompromisszumos egyezség, amely a Ford gyár 140,000 munkásának biztosítja, bogy időleges munkanélkülisége esetén a gyár tovább - iá is törődik vele, nem bizza egészen sorsára, nem hagyja el, mint valakit vagy valamit, amire nincs szüksége. A rideg materializmus elméletén, amellyel szélsőségek oly előszeretettel szeretik megvádolni Amerkát, a munkaügyi téren eddig legnagyobb frontáttörés történt a biztosított bér bevezetésével vagy ahogy a Ford-gyár kifejezi magát “az állami munkanélküli segélynek a gyár által félévig való kiegészitésével”.

Kétségtelen, ' hogy Walter Reuther, a CIO Autoworkers Union nagyhivatottságu elnöke nem érte el az első rohamra a biztosított évi bér hiány és maradék nélküli célját, de amit sztrájk nélkül kivívott, igen tisztességes rész-eredmény, amelyen keresztül megnyílik az ut a teljes évi bérbiztcsitás felé és biztosra vesszük, hogy idővel azt úgy az autógyárak, mint az acélipari és más nagy vállalatok meg fogják valósítani és megerősítik vele a munkásaik exisztenciális bizton ságát, — az exisztenciális biztonságot, amely végső fokon minden emberi törekvések, így a bérmunkások mozgalmainak is alapcélja.

Akinek, mint az amerikai nagyipari munkásnak van tisztességes jövedelme, amelyből polgári életviszonyok között, kulturemberként van módja élni, mi mást kívánhatott volna még, mint hogy ~ha valamely okból időlegesen nincs munka a gyárban a számára, ne maradjon kereset nélkül, védve legyen az eladósodás és nyomor ellen? Akinek ez is megyan, — amint hogy hovatovább meglesz az amerikai nagyipari munkásnak,— annak számára, egyénileg megszűnt az osztályharc, nem hajtható Marx és Lenin nevében a barrikadokra , hogy az egyik társadalmi osztály diktatúráját valósítsa meg az összes többiek eltiprásaval, _ miként a kommunisták akarják.

A munkabér biztosítás mostani kezdete újabb és eddig legjelentősebb lépés az osztály ellentétek lecsökkentésére, az osztálybéke biztosítására.

Amerikában különösen az' utóbbi két évtizedben, nem lehet többé a tőkésosztály munkaügyi diktatúrájáról beszélni a régi értelemben. Walter Reuter húsz év előtt még a saját bőrén tapasztalhatta a gyárosok ellenérzését a szakszervezeti mozgalommal szemben. Nem egy üzembe be sem engedték a gyárosok vagy pedig amikor röpiratait ki akarta osztani, tettleg is inzultáltatták őt és társait. A “New Deal” korszakának egyik nagy eredménye, hogy ez a union ellenes, rövidlátó tőkésszellem legnagyobbrészt megváltozott, a régi nyers, gőgös magatartás belátó, emberséges felismeréseknek adott helyet. A nagyipari tőke rájött, hogy a unionokkal való együttműködés a legjobb fegyver a marxizmus kommunizmus leninizmus veszélye ellen, amely a magánvállalkozás megszüntetésének jelszavával zörgeti a kapukat. Henry Ford II azt mondotta egy minapi, emlékezetes beszédében, hogy a mai kapitalizmus nem az, ami 200 évi előtt, Adam Smith és a “manchesteri iskola”, a kapitalizmus társadalom filozófiai forgalmának első meghatározói és tudományos magyará zói korában volt. Mindenekelőtt áll ez az Egyesült Államokra,

»Jwl az *nnyit emleget«« M*r*i

Károllyal, a trieri rabbi fiával szemben egy amerikai másik íabbi fia, az oly ritkán emlegetett Sámuel Gomperz megalapította a unionizmust, amely az osztály, harc elvetésével a munkás szak! tudásának és szakmunkájának a ' kollektiv szerződések utján, legjobban való értékesítését, áru' kénti eladását tűzte célul maga I elé és amely az amerikai nagyipari munkásnak olyan keresetet i és polgári létviszonyokat teremtett, amelyekről a Szovjetnek és kapcsolt részeinek nagyipari ! munkásai legmerészebb álmaikban sem ábrándozhatnak államosított szakszervezeteikben.

Henry Ford II ugyanezen beszédében ki merte mondani, hogy az a szakmunkás, aki évi 5,000 dollárt és meg többet keres 2—3 dolláros órabérrel, valóban nem mondható “kizsákmányoltnak”, sót keresetéből módja lehet részvényeket venni, részvényessé,üzemi társtulajdonossá lenni, aminthogy köztudomású, hogy számos amerikai nagyvállalat részvényesei között vannak munkások és egyéb kisemberek és Amerika a nagytőkések országa ugyan, de bizonyos érte-1 lemben népkapitalizinusról is | lehet vele kapcsolatban beszélni. I Volt alapja annak, amit Ford a ! beszéde végén mondott: “Higyjék meg nekem, hogy amerikai rendszerünk olyan kapitalizmus javát szolgálja, amelyben mindnyájan benne vagyunk, mert az Egyesült Államok 160 millió kapitalistából áll.”

BIZTOS, hogy e kapitalisták között nagy fokozati eltérések vannak, mert Ford vagy Grace sokkalta hatalmasabb anyagi erőkkel rendelkezik, mint John Dow automunkás vagy Kiss János acélipari munkás, de igaz az is, hogy az amerikai nagyipari szakmunkás, sőt mondhatni a többi szakképzett amerikai munkásság zöme nem proletár többé! Kiemelkedett a proletariátusból az osztályharcos elméletek nyűgét sutbavágó unionizmus, gomperzismus révéi« és sokkal jobb életmódot biztosított magának, mint amelyet brutális osztályuralmi terrorral valaha is elérhetne. A “Free Europe" csak j a napokban hozott nyilvánosság- < ra egy újabb összehasonlító táblázatot, amelyből megint kiderül, mennyivel kevesebbet kell dolgoznia a nyugateuropai ipari munkásnak, amíg megkeresi egy font vaj, egy font hús vagy egy öltözet ruha árát, mint a Szovjet és rabországi” belinek. Az Egyesült Államok munkásainak kereseti aránya pedig toronymagasságban áll a Szovjeté és a rabországoké fölött, ahol a munkásnak bebeszélik hogy ő az ur és az államot kisajátító monopol kommunista párt mint versenytárs nélküli egyetlen munkaadó olyan béreket diktálhat fel neki, amilyeneket akar és amelyekhez képest az amerikai bér matematikai hatványt jelent, nem is szólva arról, hogy az amerikai munkás munkafeltételei is összehasonlithatatlanul előnyösebbek s a munkás amellett egyenrangú polgár, részese minden közszabad ságnak, nem kell félnie a politikai rendőrségtől, sem senki mástól, szabadon mondhatja meg a véleményét és szabadon választhatja meg a maga politikai is szakszervezeti képviselőit; emberi jogai tekintetében épp úgy Mister, amerikai ur, mint Henry Ford II vagy Eugene G. Grace, egy hajszállal sem kisebb és nem kell félnie a mindenható pártmegbizottaktól, kontár termelési biztosoktól, nem kell puikkedlit vágnia előttük, hogy valamiért meg ne nehezteljenek és ne tegyék kenyértelenné egy rendszerben, ahol ha nem tetszik, nem lehet átmenni egy másik

munkandóboah mnfl nine».

MULT SZÁMÚINKBAN ismertettük, a Ford gyái és a union közt létrejött egyeznényt, amely időleges elbocsájtás esetére a netto hetibér 60—65 százalékára

való kiegészítést biztosit az állami munkátlansági segélyhez, de emelett számottevő órabér emelést, további kórházi dij- és betegsegélyző, valamint nyugdíjkedvezményeket is nyújt a munkásnak. Például egy munkás, aki 40 éve állt a gyár szolgálatában, nyugalomba vonulásai után havi $188.50-re lesz jogosult, a So cial Securityjét beleértve, ami olyan összeg, hogy abból me^él hét a munkás akkor is, ha béré bői soha semmit nem tett félre aggsága idejére.

Nem is oly régen nagyon hangos ellenzéke volt a munkás nyugdíjnak némely amerikai gyáripari személyiségek részéről. Az amerikai tőkés társadalom legkiválóbb “materialista” ténye, zőinek java mégis megvalósította azt és ekként előtte, járt sok európai országnak, ahol az emberek tudvalévőén szintén nem élnek merő idealizmusból. . . Reuter bérgarancia követelése el- I len is hangzottak el egyes, vas- I kalapos nézetek, elavult jajok a National Association of Manufacturers és a U. S. Chamber of Commerce tájékáról,hogy “ha ez megvalósul, meghúzták a lélek harangot a szabad vállalkozás íendszere felett”, sőt az egyezmény létrejötte után is akadtak gyáriparos hangok, amelyek rémitgetően a szocializmus építésének mondották azt.

Amerika szabad ország és mindenki baj nélkül mondhatja meg a véleményét. Nem csodálkozunk azon, hogy ilyen hangok is elhallatszanak, hiszen mindig vannak emberek, akik nehezen haladnak a korral kivált ha a zsebüket érzik veszélyben. Az amerikai gazdasági és ipari élet nagyságának, hatalmas erejének titka azonban a nagyvonalúságban és okos emberségességben van és szerencse, hogy azok, akiknek magatartása példaadóan döntő, erre a szellemiségre hajlanak.

Henry Fordról már áprilisban, amikor fentemlitett beszédét elolvastuk tudtuk, hogy nem fog rideg eluasitó álláspontra helyezkedni a bérbizositás kérdésében. Amerikát a méltányossági érzéke, amely egyben jó üzleti érzék és jó hazafiasság is, tette naggyá és fogja mind nagyobbá tenni.

Magyarországon bizonyos hangos uraságok nemzetellenesnek és hazafiatlannak szidták le a munkást, ha jobb életviszonyokat, a hazából jobb, tiszttességes lészt kért magának. Amerikában s tőkés osztály nivosabb, önmagán kezdi a hazafiasságot, az áldozathozatalt és nem követeli meg attól, akinek nincs miből áldoznia. S ezzel egyaránt jó hazafinak és jó üzletembernek bizonyul.

* * *

AZ PEDIG egyszerűen nevetséges beszéd, hogy a bérbiztositas a szocializmushoz vezet. — Egészségesebb dolognak tartjuk mint az Adenauer kancellártól Németországban bevezetett reformot, a munkások beleszólási jogát, társigazgatósági szerepét a nagyipari üzemekben (Mitbestimmungsrecht), mert nem sérti a magán tulajdon érinthetetlenségének elvét. A szocializmusnak, kommunizmusnak nemi ismerjük hatékonyabb ellenszerét, mint minél inkább felemelni a munkást a polgári életviszonyokba és megadni neki az exisztenciális biztonság lehető maximumát.

Reuther legújabb vívmánya históriai jelentőségű, nagyértékü előrehaladás ezen a téren és ezért van, hogy Moszkva bel. és külföldi sajtója egyaránt fanyarul fogadta. Nejn vág & terv#.

hez, az osztályuralmi diktatórikus céljaikhoz sőt kifogja a szelet a vitorláikból.

Régóta kérdőként valljuk hogy semmiféle osztálydiktaturára nincs szükség, hogy minden dolgozó embernek tisztes megélhetése lehessen. Csupán a humanizmus szellemének, amely a kereszténységnek is vezérelve, kell a gyakorlati életben is érvényesülni! és akkor a szabadság napfényében érhető el, hogy mindenkinek legyen rendes kenyere, hajléka, ruházata, kellő vallási- és kultur ehetősége és nincs szükség arra, hogy “osztályidegenség” vagy más kollektiv vád alánján üldözendő ellenséggé bélyegeztessék Isten bármely emberi te remtménye, gyermeke, nincs szűk ség deportáló helyekre, koncentrációs háláltál orokra, börtönök, re és bitókra, mitöbb a fennebb idézett összehasonlító táblázatok adatai azt bizonyitják, hogy min denki számára kedvezőbb életlehetőségeket tud biztositani az amerikai mintá u szabadság, méltányosság és emberiesség, mint, az osztályharcos pártbibliák el-' méleteit megva'ósitó, embertelen gyilkos forrada'misá. Reuter és Ford megegyezése örvendetes bizonyság és megerősített e hitünkben.

Semmiféle osztályt nem illet meg uralom a másik felett, a munkásosztályt sem! Mindegyiknek egymás mellett a helye, egyiknek sem a másik felett és kölcsönös belátással kell lenniök egymás iránt élni kell hagyják egymást egymás kölcsönös javára és az ország gazdagodása, emelkedése üdvére. Régi felfogásunk ez és mindig sajnáltuk, hogy Magyarországon illetékes körökben nem akadt elég számottevő hive e leifogásnak. A két háború közti időben mégcsak állami munkanélküli segély sem iétezett és akadt egy Gömbös Gyula nevű, volt vezérkari ezredesből lett miniszterelnök, aki ezt azzal indokolta meg, hogy “nem támogatjuk a munkakerülést" . . .

¥ * *

NEM SOK várakozással vagyunk a mostan készülő négyes kormányfői konferencia sikeré1 illetően, különösen nem abból a szempontból, hogy a rabországoknak visszaszerzi szabadságukat, a polgári világ helyreállításának lehetőségét. De ama honfitársaink közül akiket meneküld balsoruk hozott közénk, azoknak, akik ha egyszer tényleg eljön a felszabadítás, vissza akárnak térni a szülőhazába, azt ajánljuk, hogy begubódzás helyett jól nyissák ki itt a szemüket és különösen Amerika munkaügyi politikáját, annak minden újítását kisérjék éber figyelemmel, tanulmányozzák és tegyék magukévá jó oldalait, mindazt ami emberséges és okos van benne és vigyék majd magukkal haza utravalóul egy uj, testvéribb Magyarország építéséhez.

Az uj Magyarország legyen “Kis Amerika”, nemcsak a gazdasági fejlődés módszerei, de a dolgozó ember iránti megértés tekintetében is. r. o.

A General Motors elfogadta a bérbiztositást

A hétfőre virradó hajnali órákban a General Motors is el fogadta ugyanazon kollektiv szerződést, amelyet múlt héten a Ford gyár aláirt. A biztosított bér kérdésében elfogadott egyezség is ugyanaz, mint Fordnáb Egyben, elsőizben, a General Motors elfogadta, a “full union shop” paragrafust is, ami azt jelenti, hogy a gyár azonkevésszámu munkásai, akik nem tagjai az unionnak, be kell lénjenek a unionba, ha meg akarnak maradni állásukban.

A szerződés három évre szól. Walter Reuther, az automunkás union elnöke, aki a Ford-gyárral is vezette a tárgyalásokat, kijelentette, hogy az egyezmény a három év alatt 600 millióba fog kerülni, a General Motorsnak. A bérbiztositás céljára a gyár 150 milliós alapot fog létesíteni és ebből fogják 26 héten át a netto fizetés 60—65 százalékára kiegészíteni az időlegesen letett munkások állami munkátlansági segélyét.

Egyes üzemekben már vasárnap leállították a munkát, de az egyezség hírére megkezdődött a visszatérés az üzemekbe. Most Reuther a Chrysler gyárral kezd tárgyalásokat ugyanily szerződés megkötése édekében.

Kimondták a Rákóczi és a Verhovay Egyesülését

“William Penn Fraternal Association“ lesz az egresülés neve 25 millió tőkével és százezres tagsággá.

EISENHOWER ÉS ADENAUER KÖZÖS NYILATKOZATA

Eisenhower elnök és Adenauer nyugatnémet kancellár kedden délben Washingtonban közös nyilatkozatot adtak ki, amely elveti Németország semlegesítésének gondolatát, a Szovjet egyik legfőbb követelését, amelyet a kormányfői konferencián vél keresztülvinni.

NEHRU MOSZKVÁBAN

A SZOVJET ÚJBÓLI TILTAKOZÁSA A RABORSZÁGOK ÜGYÉNEK TÁRGYALÁSA ELLEN

A Szovjet hétfőn jegyzékben értesítette a nyugati szövetségeseket, hogy elfogadja a tervezett kormányfői konferencia juliur 1 8-i időpontját, úgyszintén azt is, hogy a konferencia színhelye s svájci Genf legyen. A jegyzék ben a Szovjet újólag tiltakozik az ellen, hogy a konferencián a rabországok szabadsága helyreállításának ügye napirendre kerüljön.

AZ ANGOL TRÓNBESZÉD

Az uj angol parlamentet Erzsébet kiráilynő trónbeszéddel nyitotta meg. Hangsúlyozta az Egyesült Államokkal való szoros szövetséget és reményét fejezte ki, hogy a kormányfők találkozóit ertdménye* le??.

Nehru indiai miniszterelnök múlt héten Moszkvában járt látogatóban, ahol nagyarányú felvonulásokkal egybekötött ünnepi fogadtatást rendeztek számára és mint a béke törekvések jelképét ünnepelték. Persze az olyan békéét, amely Moszkva és Peiping feltételei szerint jönne létre.

Bridgeporton (Conn.) az amerikai magyarság életében nagyjelentőségű esemény zajlott le június 8-án, szerdán délután. A Rákóczi Segélyző Egylet 1 03 szavazattal I 9 ellen vagyis hatalmas többséggel megszavazta a Verhovay Egylettel való egyesülést. A Verhovay Egylet már e’őbb ki mondta, hogy örömmel üdvözli az egyesülést és igy a két régi egyaránt közbecsülésben álló nagy biztosítási szervezet e^gyé forrott össze, ami remélhetőleg nagy javára lesz, a két magyaintézmény tagságának. Az ősz; együttes konvención kimondják, hogy az ekként nagvarányuan megerősödött közös szervezet "William Penn Fraternal Association” név alatt fogja folytatni működését.

A “William Penn” 25 millió dolláros nagy intézménv lesz közel százezer taggal. A Rákócziak

gyűlésén óriási lelkesedés fogadta a szavazás kihirdetését.

A Lehighvölgy magyarságának közel három és fél évtizedes lapja, a Híradó, amely annyi éven át hűséges krónikása és segítője volt a magyar biztosítási és más egyesületek életének felvirágoztatásának, örömmel ad hirt az amerikai magyarság ez országos eseményéről és reméli, hogy a jövőben is csak örvendetes hírekkel szolgálhat majd olvasóinak, áldás lesz e nagy lépésen és az egyesüléssel csak nyerni fog az amerikai magyarság. Bízunk abban, hogy tekintélyben és súlyban meggyarapodott, hatalmas lesz az uj intézmény és mint a múltban, a jövőben még inkább sikeresen fogja szolgálni a tagság, a magyar testvériségx érdekeit.— Amikor szeretettel küldjük gratulációnkat. kérjük Istent, adja, hogy úgy legyen!

Véres katolikus ellenes rémuralom Argentínában

Argentínában rémuralomi terrorrá fajult Peron fascista diktátor-elnöknek a katolikus egyház elleni üldöző hadjárata. Mindenféle rágalmak koholásával dolgozik a véleményszabadságot követelő katolikusok ellen és a peronistákat a katolikus egyház ellen uszítja. Az utóbbi napokban egynó ,. rfék a véres utcai összeütközések. Számos sebesülés történi és katolikusok nem járhatnak nyugodtan az utcán, mert Peron bérencei megtámadják őket.

Űrnapja alkalmából a katolikus egyház Buenos Airesben szombaton megtartotta szokásos egyházi körmenetét, dacára, hogy Ferón felhívta, hogy ne tartsa meg azt. Peron ugyanazon időre egy hires dijbirkózó mérkőzését tűzette ki, hogy elvonja a lakosságot a körmenettől, melyen azonban több mint 150,000 ájtatos hivő vett részt.

A székesegyház körzetében több mint ötszáz embert tartóztatott le a rendőrség kizárólag

katolikus hívőket es kedden meg 430 volt közülük fogságban. Sok hívőt a székesegyházból hurcoltak el. Perón betiltott minden egyházi körmenetet.

Vasárnap a perónisták városszerte egyházellenes tüntetéseket iendeztek és a diktátor lapjai azzal vádoljak a katolikus egyházi vezetőket, hugy az argentin zászló elégetésére és az elhalt Perónná emléktáblája megrongálására hívták fel. A papság tiltakozott a rágalmak ellen.

Hétfőn Perón országos rádióbészédet mondott, melyben báránybőrbe bujt farkasoknak és árulóknak nevezte a katolikus egyházi és világi vezetőket és fenyegetődzött, hogy a legerélyesebb eszközökkel fogja megrendszabályozni őket. Nem tűri a kelesztény demokrata párt megalakítására irányuló törekvéseket.

A Peron zsoldjában álló, szindikalista szakszervezeti központ keddre kilenc órás tüntető sztrájkot hirdetett meg a, katolikus egyház ellen.

A Peronisták betörték a bíboros rezidenciájának ablakait és felgyújtották a palota előtt álló autóját. Ugyanakkor a rendőrség házkutatást tartott a palotában és rengeteg iratot elhurcolt. Buenes Airesben a két ellenséges tábor között további összecsapások

_ ' -L n i- Ál-1960-RA MAGYARORSZAG TERMŐFÖLDJEI FELÉT AKARJÁK KOLCHOZOSITANI

A POLIT BÜRÓ SZIGORÚ ULTIMÁTUMA KÖVETELI A FALU BOLSEVIZÁLÁSÁT,

John MacCormack, a N. Y. Times keletközépeuropai szerkesztője Írja, hogy a magyarországi Polit Büro valóságos ultimátumot intézett a kommunista párthoz és követelte, hogy az ország mezőgazdaságának felét 1960-ig kommunista alapra kell helyezni.

A Polit Büro határozata megszünteti a bukott Nagy Imre azon politikáját, amely felbátorította a földműveseket, hogy lépjenek ki a kolchozokból és térjenek vissza a magán gazdálkodáshoz. Egyben pedig követeli, hogy a kolchozositást minden eddigit meghaladó eréllyel kell szorgalmazni. A “Szabad Nép" központi pártlap jelentése szerint a Polit Büro kifogásolta, hogy jelenleg a földeknek kevesebb, mint egyharmada van kolchozositva és csak 200,000 földmüvés tartozik a kolchozokba. Követeli, hogy 1960-ra, az uj ötéves Terv végére a földek felének kolchozositva kell lennie.

Azt is követeli a Polit Büro, hogy az egyes kolchozok eredményesebb működése érdekében ne kimljék a szomszédos kulákok (jómódú gazdák) földjét, hanem adjanak helyette más, kevésbbé termőképes földet nekik. Elrendeli, hogy a kulákokat és más "osztály ellenségeket” nem szakad felvenni a kolehojo^f és

azokat, akik már bentvannak, ki kell zárni. A jövőben a kolehóiból kilépés csak három év után történhetik. Uj tagoknak minden földjüket élőállataikat és mezőgazdasági felszerelésüket megváltási dij nélkül be kell adniok a kolchozba és családtagjaiknak is be kell lépniök. A beszolgátatási rendszert véglegesítik és szigorúbban kell betartani. Magyarországnak a mezőgazdasági termékek terén teljesen ön-lelátónak kell lennie. Az uj rendelkezések betartásának ellenőrzésére 1200 kommunista párt megbízottat küL denek ki a vidékre.

Hegedűs András miniszterelnök junius 5-ikétől 12-ig Moszkvában volt, ahol utasításokat kapott.

E jelentés mutatja, hogy a Szovjet nem gondol arra, hogy Magyarországhoz való viszonyában közeli változás történhetne. Akik már Nagy Imre ministerelnöki kinevezésekor megjósolták, hogy az enyhébb földmivelésügyi politika rövidéletü lesz, a mostani rendelkezésekkel sajnálatosan igazolódtak. Az “uj szakasz” véget ért és az ország bolsevizálását ott folytatják, ahol Nagy Imre előtt elhagyták. A kinszenvedő magyar népre újra a legnehe. gefeb ttepok következnek el.

EISENHOWER A PENNSYLVANIA EGYETEM VIZSGAÜNNEPÉN

Eisenhower elnök junius 1 1 -én vizsgái felavató beszédet mondott University Parkban, a Pennsylvania Egyetemen, amelynek fivére, Milton Eisenhower az elnöke. Az atomerő békés célokra való felhasználásáról beszélt és kijelentette, nem adja fel a reményt, hogy Oroszország végül csatlakozeni fog az általa javasolt atomanyag központ (pool) tervéhez. Az Egyesült Államok, úgymond, meg fogja valósítani e tervet a Szovjet részvétele nélkül is és anyagi segítséget fog nyújtani a baráti országok atom kísérletei számára.

A Beaver Stádiumban 20,000 ember hallgatta az elnök beszédét.-ooo-A POSTÁSOK MEGKAPTÁK A FIZETÉS EMELÉST

Eisenhower elnök aláírta az uj törvényt, amely mintegy félmillió postai alkalmazottnak nyolc százalékos fizetésemelést biztosit. Az emelés azonnali hatállyal életbelép és valószínűleg mérvadó lesz más szövetségi alkalmazottak fizetés javítási ügyeiben.