Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-04-22 / 16. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgái* független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ fVMEElCAN IN SPIRIT — HUNGARIAN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre...................% .. . $4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS Jjjtsred as öecond-Olass Matter May 18, 1923, at the Past ..ffice at Bethlehem, Pa., unier the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the IIungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 16-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 ÁPRILIS 22 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR AUSZTRIA kancellárja, az egykori rosszemlékű Stahrem­­berg—Fey télé osztrák íascista ' Heimwehr" vezérkarához tarto­zott Julius Raab mult heti "sike­res" moszkvai útja áll a világpo­litikai események központjában. Kormánya több tagjával utazott megrendelésre a Szovjet kény­­urak fővárosába, ahol elhalmoz­­ták mézédes szavakkal, piros bársonyszönyeget terítettek az érkezéskor az útjába és őt és kí­séretét tejben-vajban fürösztöt­­ték, amennyiben vaj egyváltalán raktáron volt, mert most megint inkább ágyukat gyártanak helyet­te. Moszkva hirtelen engedékeny­sége meglepő, de bizonyára cél­tudatosan kiszámított, kalkulált lépés, hiszen emlékszünk, mi­ként szabotálták az oroszok kö­zel kilenc esztendőn át és külügy­­miniszer helyettesük nem keve­sebb, mint 280 ülésen az osztrák békeszerződést, mennyire ellene voltak még közvetlenül a páris' egyezmények franciaországi meg­szavazása előtt is. Most egyszer­re minden o. k. lett és Molotov előre bemondta, hogy minden további teketória nélkül el fog­­jqk fogadni a nyugati szövetsé­gesek utolsó béketervezetét, csak Herr Raab szíveskedjék Moszk­vába zarándokolni a Kreml leg­felsőbb hozzájárulása meghallga­tására. Most nincs szó arról, amit még februárban is fennen lián­­goztatott Molotov, hogy az osz­trák béke csak a német kérdés megoldásával együtt intézhető el. Még sietett is terminust adni december 3 1 -éré.,_amikorra vál­lalja az egész ügy lebonyolítását, beleértve a 40,000 főnyi meg­szálló hadseregnek Ausztriából való kivonulását is, holott febru­árban még hangoztatta, hogy a Kreml további két évi megszál láshoz ragaszkodik a békeszerző­dés aláírása utánra. Nyugtával dicsérd a Napot volt egy "A Nap" cimü egykori budapesti bulvár újság jelszava és mi is azt mondjuk, nem lát­juk még azt a kivonulást “a né­met kérdés megoldása nélkül!” Akkor hiszünk majd benne, ha eljön valóban a nap, amikor az utolsó orosz katona is kivonulj Ausztriából. Osztjuk a N. Y. | Times vezércikkének álláspont­ját, hogy a nagy moszkvai ven­dégfogadás csak azt a célt szol­­gqlta, hogy felbirizgálja a ne­metek vágyát az egyesítés, a sem legesség és egy semleges önálló nemzeti hadsereg irányában. A Szovjetnek ugyanis az a feltétele a békeszerződés aláírására, hogy Ausztriának semlegesnek kel! maradnia, vagyis ne helyezze ma­gát a Nyugat erőinek védelme alá, katonai bázisokat természe­tesen szintén ne adjon nekik, ha­nem álljon itt védtelenül a Szov­jet kegyének, befolyásának ki­­solgáltatva, legyen ‘‘modell” egy uj Németország szántása. A KREML terve világos: elő-1 szőr elválasztani Ausztriát és Né­metországot a Nyugattól, hogy külpolitikailag könnyebben le­gyen némileg elmaszkirozott I függőségbe hozható, belpolitikái-! lag pedig az ötödik hadosztály, aj kis osztrák, illetve német kom-; munista párt előretörhessen . . . ! Az első cél a tizenkét német di­vízió felállításának meghiúsítása, mert Moszkva jól sejti, hogy a; divíziók száma mielőbb nem ■ állna meg ennyinél és Németor­szág ezúttal nem a Nyugat ellen, hanem a Nyugat szövetségese, ként, együtt a Nyugattal, veszély lehet az eddigi országrablások­nak biztonsága és továbbiaknak szándéka szempontjából. A további cél pedig Németor­szágnak és Ausztriának becsalo­gatása egy német-orosz kinai szö­vetségbe, ami eldöntené Ázsia és Europa, — a Keresztény Europa jövőjét! j Nem Ausztrián esett meg a szivük, a Kreml urainak, az osz­trák béke, ha egyáltalán megva­lósul csak csalétek, elsősorban u németek számára és jaj volna a németségnek, de egész Európá­nak is, ha hagynák benálozni ma­gukat a moszkvai ármánytól! Nincs szó moszkvai irányválto­zásról, megenyhülésről, őszinte békeakaratról, hanem a kommu­nista világuralmi tervek legújabb veszedelmes taktikai sakkhuzásá ról, uj, minden hájjal megkent blöffről és Washington helyesen teszi, hogy óvatos tartózkodással fogadta a Szovjet “komoly béke­szándékainak jelét”. Amikor a farkas báránybőrbe öltözik, rrflég sokkal veszedelm-sebb, még job­ban résen kell lenni! Moszkva nem csinál semmi olyant, ami nem szolgálja a kommunista világuralmi tervek érdekét, nem tesz hátrafelé egy­­lépést, ha nem azt várja attól, hogy végül sokkal nagyobb lé­pést tehet majd előre! * * * RAABOT és miniszter-társait két orosz disz-repülőgép hozta és vitte haza, a Bécs melletti, vöí-: laui orosz repülőtérre. A négy napos “tárgyalás" után Molotov és Raab által közösen kiadott je­lentés szerint a kiürítésnek leg később 1955 december 31-L kell megtörténnie. Ausztria 150 millió dollárt fizet később meg­állapítandó részletekben, árukban és a Szovjet visszaadja az Ausz­triában német tulajdonként le­foglalt gyárakat, bányákat, a Duna Gőzhajózási Társulatot és hajóit, valamint a zistersdorfi olaj forrásokat. A Szovjet haza­engedi a még területén élő osz­trák hadifoglyokat és internálta­kat, akiknek száma állítólag csak 1054, közte 200 olyan németet akiknek hozzártartozói Ausztriá­ban élnek. A Szovjet a tiz éves megszál­lás alatt kiuzsorázta Ausztriát különösen a saját zónájában, d? ez nyomában sem jön annak, ami tatárdulást a Magyarország egész területére tiz éve kiterjedő egy­oldalú orosz megszállás garázdál­­kolása jelent... A zistersdorfi olaj forrásokból az oroszok 1 7 millió tonna olajat harácsoltak eddig. A hadikárpótlás részletei­nek megszabásával a Szovjet ke­zében tarthatja Ausztriát, mert rövid időközü, nagy részletek kö | telezettsége igen nagy próbára tenné gazdasági életerejét. Raabot és társait Bécsben nagy ovációkkal fogadták és olyan öröm ünnep volt a feldíszített egykori császárvárosban, mintha máris kivonultak volna az oro­szok. Misem érthetőbb ez öröm­nél, hiszen tiz évig szenvedték a megszállást, ha mindjárt Bécsnek és az országnak csak negyedré­szében is, és sok mindent csak azért fogadtak el a békeszerző désben, hogy az oroszoktól, akik a bécsi és alsóausztriai zónájuk­ban még az utolsó időkben is emberrablásokat űztek, megsza - baduljanak. Vájjon valóban el­jön e számukra még ez évben a felszabadulás napja, amelyet ne­kik is szívből kívánunk, noha trianoni fájdalmak nélkül, sőt Trianon egyik haszonélvezője ként (Nyugat-Magyarország) ná­­zibbak voltak Magyarországnál ahol csak egy kisebbségi csoport követte tüzön-vizen, felesleges láng- és vér tengeren át Hitlert, j De vájjon, mikor jön el a! magyar felszabadulás, nem e hátráltatj-a azt az osztrák kér­dés külön, vagy pedig a német kérdéssel való együttes elintéző se? Nem e maradnak majd hop­pon a rabországok, ha létrejönne a “béke” az osztrák és német kérdésben? , * * # AZ OROSZOKNAK Ausztriá­nál kétségkívül sokkalta fonto­­sabb, hogy mielőbbre uj négyes külügyminiszteri konferenciát hoz zanal* létre és várható, hogy azon igyekezni fognak az osztrák bé­két a német kérdés megoldási­val összefüggésbe hozni, meg­egyezést, ajánlani a német kér­désre is, talán hasonló "engedé­kenységgel", nehogy a németek mgkezdhessék az uj fegyverke­zést. Valószínű, hogy egyik leg­főbb céljuk az is, hogy az ame­rikai és angol hadsereg kivonul­jon nemcsak Ausztriából, de Né­metországból is, vagyis lehetőleg egész Európából, mig ők legfel­jebb Csehszlovákiába vonnák vissza az ausztriai és keletné­metországi megszálló erőket. Egy Európában, ahol nem volna töb­bé ott az amerikai haderő és a németek sem volnának felszerel­ve, sokkal könnyebb játéka volna a Szovjetnek, plán“, ha a kom­munista Kina addigra elhalászta ná a formosai konfliktust. . . A ma-gyar és román békeszer­ződések értelmében az oroszok­­nak az osztrák békeszerződés életbeléptétől 90 napon belül ki kellene üriteniök Magyarorszá­got és Romániát is. Sajnos, még az osztrák béke akadálytalan lét­re jötte esetén semigrn remélhe­tő Magyarország kiürítése, ha­csak a négyes konferencia ezt szigorúan ki nem kötheti! A magyarországi kommunista bábkormány maga invitálná meg további megszállásra az oroszo­kat, miként ennek már régóta hi re jár. De a "keleti NATO” megalapítása is azt jelenti, hogy Oroszország abban a rabország ban tarthat katonaságot, amely­ben akar. Így tehát Magyaror szág kiürítésére kevés a kilátás. 4 * • A RABNEMZETEK GYŰLÉ­SE múlt héten, csütörtökön egész napos ülést tartott és foglalkozott u Raab moszkvai láogatásával elő állott uj helyzettel. Aggodal­mak hangozttak el, különösen Osusky csehszlovákiai és Davila román delegátus ajkáról. Osusky emlékeztetni kívánt a bermudai konferenciára, ahol Eisenhower Churchill és Laniel akkori fran­cia miniszterelnök kimondták hogy nem fognak olyan békét kötni, amelynek ára a raborszá­gok balsorsának meghosszabbítá­sa vagy megerősítése volna. A delegátusok határozatot is fogad­tak el, hogy emlékeztetni kí­vánnak e határozatra. Az általános hangulat nyugta­lan volt a rabnemzetek e gyűlé­sén és az elnöklő dr. Eckhardt Tibor, a magyar delegáció veze­tője a zárszavában ki is jelentet­te, hogy kritikus, napok követ­keznek a rabországok szempont­jából és teljesen fel kell készülve lenni szabadságuk ügyének meg­védésére. A bermudai határozatot csak negatívumnak érezzük. Részletez­ni felesleges, köztudomású okok pozitív erőfeszítéseket követelnek a szenvedő rabnépek szabadsága visszasezerzésére. Régi álláspon­tunk, hogy az európai kérdésed csak együttvéve, együttesen old­hatók meg, valamennyi össze függ egymással és igy amikor most arról van szó, hogy esetleg külön olejják meg az osztrák kérdést és külön a német kér­dést, amely Europa egyik leg­döntőbb problémája, nagyon megértjük a delegátusok aggo­dalmait. De bizunk Amerika szavában és úgy érezzük, az uj négyes konferencián végül ki fog derülni annak helyessége, hogy az európai problémák nem intéz­hetők el egyenként, mint ahogy Hitler is tette az európai orszá­gokkal és Moszkva is szeretné. Az amerikai hadsereg addig nem mehet ki Európából, amig vala mennyi nagy kérdés együttesen megoldva nincs, különben a rab­népek balsorsa alkalmasint való­ban meghosszabbodna bizonyta lan, beláthatatlan időre, rabsá. guk ténye automatikusan meg­erősítést nyerne! * * * MOST JELENT MEG, dr. Su­lyok Dezső “A magyar tragédia" | cimü könyve, amely noha a Szüzanya szelíd fenkölt képe van a címlapján, rengeteg intrikus támadást és lelkicsinylést tar­talmaz érezhetően egocentrikus, onadminisztráló célzattal és nem mindig alapos tájékozottsággal, nem mindig eléggé emberies és társadalomtudományos perspek­tívával . . . Magyar vonatkozás­ban, többhelyCtt a színvonalat könnyedén feláldozó, fonák le­egyszerűsítéssel, fajpolitikai okok-| ra próbálja visszavezetni azon történelmi fejlemények t ame­lyek nagyrészt tragikus külpoliti kai eseményekben és az utóbbi száz év magyar társadalmi pro-! blemái elhanyagoltságában lel­­ték magyarázatukat. A fajpoliti. j kai izgatókkal jut veszedelmes| közelségbe és gyakran szem elöl téveszti az egyetemes embersze­­retet, a keresztény univerzaliz­­mus alapeszméjé;. Fajpoütikailag osztályhoz. Nem a lélek, hanem a származási véletbn, a test, a vér —a matéria szernt. . .Némelyütt nem riad vissza az olcsó propa­­gandisztikus fajpslitikai színezés­től sem. A könyv árt a békereviziós törekvéseknek is Aki még Fá­bián Bélát is idegen nemzetiségű­­nek nevezi, az eg/Hen Auschwitz­­zal és Dunaparttál jeleníti meg a magyar nemzetiségi politikát és ezzel az elszakadt nemzetiségek hecc-propagandistáinak ad nagy ütőkártyát a kezrkbe! Mi sem áll távolabb tőlüik, mint hogy efféle szándékot tételezzünk fel Sulyok Dezsőről, de gyakorlati lag ez lehet a következménye annak, amit könyvében tett! Nem is szólva arról, hogy fajpoliti­­kai alapon Szent Imre hercegtől Hunyadi Jánoson és Mátyás ki­rályon át Petőfi Sándorig, Cser noch Jánosig Se: ’ li Jusztiniárig, Mindszenty Józsefig és ha úgy tetszik, Zadravecz Istvánig, sőt állitólag Kossuth Lajosig lehetne zavarba hozni a magyar történél met a fajmagyar származás dal­gában. . . A felszabadulás problémáját reméljük, valamikép megold-j ja majd Amerika. Amit mi tehe-l tünk, abban a legaktuálisabb és legfontosabb feladat a külföldön élő, helyileg tehát az amerikai magyarságnak az újabb, keresz­tényiden, amerikaiatlan és ma-| gyartalan antidemokratikus faj politikai fertőzet hullámtól való megóvása, amit javíthatatlan bű­nösök zúdítottak közzénk. Az Amerikában és más szabad or­szágokban maradókat immunizál­ni kell az uj fertőzettől, a meg fertőzötteket ki kell gyógyítani kivált a majdan hazatérni akaró­kat. De az ittmaradók is csak úgy lehetnek jó keresztények, amerikaiak és magyarok, ha ragaszkodnak az amerikai de­mokratikus egyenlőség elvéhez és szelleméhez. E harcban sajnos, nem nevez­hetjük fegyvertársnak Sulyok Dezsőt e könyve alapján. Ez a könyv csak olaj az annyi száz­ezer ártatlan emberi életet köve­telt fajpolitika izgatóinak tüzére és nagy csalódás azok számára, akik mást vártak a múltjában olykor rokonszenves Sulyoktól é3 Diogenes lámpásával keresnek Krisztus igaz szelleme szerinti államférfiakat a majdan felsza­baduló Magyarország számár. A RABNEMZETEK GYŰLÉSE MÁJUSBAN EURÓPÁBAN ÜLÉSEZIK AKCIÓBA LÉPNEK AZ AUSZTRIAI MAGYAR MENE­KÜLTEK VISSZAKÜLDÉSE ELLEN. ÁPRILIS 24-ÉN NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS A múlt ősszel kilenc rabország menekült képviselőiből alakult! Rabnemzetek Gyűlése (Assem-| bly of Captive European Na-j tions) április 14-én egész napo3: gyűlést tartott a new yorki Car­negie Endowmentben, amely az Egyesült Nemzetek palotája mel­lett van. A gyűlés második felé­ben dr. Eckhardt Tibor, a ma-| gyár delegáció vez tője elnökölt és többször felszólalt. Szóvátette az április elsején Ausztriában, az or-sz zóna hat­árán történt esetet, amikor is egy Bagó István nevű 60 éves erdész és fia, valamint annak felesége és 8 éves Lánya át akar-! tak menekülni a kommunista' Magyarországból Ausztriába, de a határrendőrség utánuk lőtt és hárman közülük megsebesültek egy felrobbant határ-elzáró akná­tól. A kismartoni kórházban osz­trák orvosok kettőt közülük meg­operáltak s még önkívületi álla­­pótban voltak, amikor a meg-^ szálló oroszok megjelentek és, visszahurcolták őket magyar te- ^ rületre. Sürgős akcióra hivott fel ^ az ellen, hogy az osztrák béke­­szerződés tervezetének 16-ik pontöa szerint osztrák beké-' szerződés esetén a koreaihoz ha-J sonló, önkéntes visszahonositási \ eljárást lehetne alkalmazni a| magyarországi menekültekkel szemben, akik közül, különösen a világháború utolsó szakaszában elmenekültek mintegy 30,000 főnyi számban élnek még Ausz­triában. A szerződéstervezet e' pontjával szemben a három nyu-1 gáti hatalomtól garanciákat kér | az ellen, hogy e menekülteket! erőszakkal kénys-erithessék a1 kommunista uralom alá való visszatérésre vagy hogy a kihall­gatásokon “agymosásnak" (brain wash) lehessenek alávetve. (Mégha a kihallgatásokat ve­zető bizottságokban a nyugati szövetségesek képviselve is vol­nának, ez önkéntes vlsszahonosi tási pontot törölni kellene a bé­keszerződésből, hiszen akik vissza akartak menni kommunis­ta uralom alá, a lefolyt tiz év alatt ezt bizonnyal megtették.— Emlékezetesek azok a az atroci­tások, amelyeket a kommunisták a koreai kihallgatások alkalmával elkövettek s ez magában elég ok. hogy a sokat szenvedett mene­külteket ne tegyék ki újabb gyöt­relmeknek és veszélyeknek! Szerk.) “Az antikommunizmus nem elég!” A gyűlés folyamán újabb ha­­táozatokat fogadtak el a kiújult deportálások, egyházüldözések és egyéb barbárságok ellen. — Charles Davila román delegátus beszédében feltűnést keltett, hogy szóvá tette, hogy antikom • munistának lenni nem elég, meri csak negativum. Hangoztatta, hogy folytatni kell a küzdelmet a fascizmus, nazismus ellen is, amelyek “a kommunizmus iker­testvérei" és pozitív demokrati­kus irányzatot kell követni. (Lásd még a Világtükörben.) Az ACEN májusban, ezutta' először, Európában, Strassburg franciaországi városban fog ülé­sezni az ott székelő Europa Tanács ülésével egyidejűleg és az ülésre minden tag-rabnemzet fődelegátusai fognak átutazni né hány delegátussal együtt. Az Europa-Tanács tudvalé­vőén csupán tanácsadó szervezet, de Nyugateuropa számos minisz­tere és vezető államférfia vesz részt benne. Az ACEN szereplé­se Európában többi közt azt a célt fogja szolgálni, nehogy a szervezet kizárólag amerikai in­tézménynek lássék, hanem létét Európában, közelebb a Vasfüg­gönyhöz, demonstrálja. Valószí­nű, hogy szoros együttműködés jön létre az ACEN és az Európai J anács között, aminek nagy jel­képes politikai jelentősége lesz Junius 2-ika és 26-ika között lesznek San Franciscóban az Egyesült Nemzetek megalapításá­nak tiz éves jubileumi ünnepsé­gei és ez alkalomból ott fognak ülést tartani. Ezévben esedékes az E. N. Charterének tízévenként lehető módosítása és az ACEN ehhez is állást fog foglalni a jubi­láns E. N. gyűléshez intézendő deklarációj ában. ALBERT EINSTEIN HALÁLA Dr. Albert Einstein, a nagy természettudós és mathematikus, akinek azt atomerő felfedezése terén történelmi érdemei vannak és akit ezért némelyek "az atom­korszak atyjának” neveznek, 76 éves korában elhunyt a princeto­­ni egyetem kórházában. Négy na­pig feküdt a kórházban és a ha­lált a főütőér megrepedése okoz­ta. Operálni akarták, de tudta, állapota reménytelenségét és nem engedte meg. Einstein volt a relativitási el­mélet feltalálója, amely az atom­tudományok alapját alkotja. Hit­ler idején Németországból Ame­rikába menekült és a princetoni egyetem tanára lett. Egyszerű, puritán ember volt, kerülte a nyilvánosságot, de ha olykor megszólalt, sokfelől provokált ellenvéleményeket. Weitzman is­­raeli elnök halálakor felajánlot­ták neki Israel elnökségét, de elutasította. Végrendelkezése ér­telmiében rövidesen a halál be­­következése után, nyilvános te­metés nélkül elégették. Agyát és nemesebb testrészeit előzőleg ki­operálták, mert azokat tudomá­nyos célra hagyta. Halála a nemzetközi tudomá­nyos világ nagy gyászát jelenti. Eisenhower elnök egy nyilatko­zatában kijelentette, hogy “ko­runk tudományosságához senki nem járult többel hozzá nálá­nál". Tisztelet nyilatkozatokat tettek Adenauer kancellár, Heuss nyugatnémet elnök Faure francia miniszterelnök és sokan mások, még Chou En Lai kinai kommu­nista miniszterelnök is. O’HARA ÉRSEK BESZENTEL. TE AZ UJ ST. ANNE TEMPLOMOT John Francis O’Hara philadel­phiai érsek vasárnap szentelte be a bethlehemi St. Anne’s Parish egyházközség uj templomát. Az első szentmisét múlt év decem­ber 12-én tartották az uj Isten­házában. A templomot zsúfolásig meg­töltötte az ájtatos közönség, melynek sorában ott volt Schaf­fer polgármester és neje is. MOSZKVA HEGEDŰS ANDRÁST NEVEZTE KI MAGYAR MINISZTERELNÖKÉVÉ Úgyszólván egész Pennsylva­nia április 24-én a “Daylight Saving Time”, nyári időszámítás­ra tér át. Április utolsó vasárnapja ha gyományosan azt az időt jelenti amikor "meggyorsitjuk" az időt és az órákat egy órával előre­­igazitjuk. A nyári időszámítás október 30-ig tart. Pennsylvania törvényei az egész évre "Standard Time”-t imák elő a hivatalok számára, de a munka és egyéb teendők időpontját szokás szerint átállít-1 ják úgy, hogy összhangban le'i gyen a nyári időszámítással. Moszkva megoldotta a magyar miniszterelnök személye körüli hosszú bizonytalanságot. A Ma­lenkov módszereit folytató Nagy Imre bukott miniszterelnököt le­mondatta és helyére Hegedűs András eddigi helyettes minisz • terelnök, földművelési minisztert nevezte ki. A személycsere céljá­ra ezúttal is megrendezték az ilyenkor a kommunistáknál szo­kásos parlamenti ülést, hogy a dolognak szemérmesebb látszatot adjanak. A parlamenti ülésen "jóvá­hagyták” a kommunista pártnak Nagy Imrét “nemzeti kommunis­ta elhajlás" cimén kárhoztató és elmozdító határozatát és Hege. düst “választották" meg a helyére A kommunista párt deklará dója Farkas Mihály volt had ügyminisztert, a pártnak Rákosi mellett második titkárát elmoz­dítja a pártvezetőségből. Nagy Imrét is megfosztja a pártvezető­ségi tagságtól és minden párttiszt­ségtől. Farkas Moszkvából hazatért kommunista volt, valamikor Kas­sán dolgozott mint nyomdász és a külföldi magyarság előtt, mint Rákosi abszolút hive szerepelt eddig, úgy hogy a "titoista" Választások Angliában . Sir Anthony Eden, Anglia u; miniszterelnöke május 26 ára ál­talános képviselőválasztásokat irt ki. A választások csak 1956-ban lettek volna esedékesek, de Eden abban reménykedik, hogy a meg­javult gazdasági viszonyok kö­zött mgnövelheti a konzervatív párt többségét. A mostani alsó­háznak 321 konzervatív, 295 La­bor Party és 6 liberális tagja volt és egyetlen kommunista sfem. Be­van, a Labor Party balszárnyá­nak vezére ígéretet tett, hogy a választásokra betartja a pártegy­séget. Atlee volt Labor Party miniszterelnök Kanadában van és többhelyütt beszédet mondott a kommunistákkal való együtt­élés (coexistencia) érdekeben ami annak jele, hogy a Labor Farty választási PíQgrammja kül­politikailag e jelszó jegyében fog állni. Churchill Szicíliába utazott hosszabb erőgyűjtésre.----------------ooo---------------­ÖT ‘ÖSSZEESKÜVŐT’ HALÁL­RA, HATOT HOSSZÚ BŐR­­TÖNRE ÍTÉLTEK BUDA­PESTEN Nagy Imrével együtt való kitisz­togatása meglepetésként hat. Nagy Imre nem volt jelen az ülésen és még azt sem engedték meg neki, hogy Malenkovhoz ha­­sonlóan, bűnbánó levelet olvas­hasson fel. Hegedűs 40 éves, paraszti csa­ládból származik és felnőtt korá­ban a Győrffy mezőgazdasági kollégiumban képezte ki magát földmivelésügyi szakemberré. —J Nem tartozik a moszkvai múltú kommunisták közzé és csak egy év előtt került előtérbe. Bemutat­kozó beszédében a nehézipar el­sőbbségét hangoztatta és panasz­kodott a mezőgazdasági terme­lés gyengesége miatt. Közölte, hogy a kolchozokba jelenleg 200,000 földműves-család tartó zik bele. Nagy Imre pártvezetőségi he­lyét Mekis Józseffel, az államo­sított szakszervezetek központi elnökével töltötték be, aki he­lyettes miniszterelnöki rangot is kapott. Pártvezetőségi póttag Pi­ros László belügyminiszter, a po­litikai rendőrség legfőbb feje lett, aki tudvalévőén nyilas múltú és 1946-ban ő rendezte a miskolci programot, A budapesti rádió bemondása szerint a bitorlókormány népbi­­rósága újabb “összeesküvési" perben hozott Ítéletet. Öt vádlot­tat halálra, hatot pedig 9—I 4 évi börtönre Ítéltek. A fővádlottak Fiala József volt képviselő és egy Gál István nevű volt katona­tiszt voltak. (Egyes jelentések szerint az egyik fővádlott neve nem Fiála, hanem Viola.) A vád azt állítja, hogy a vád­lottaknál fegyvereket, gyilkos mérgeket, titkos rádió leadót és hamis személyazonossági igazol­ványokat találtak. Fialánál talál­tak egy listát, amely az ő minisz­terelnöksége alatt alakítandó el­lenforradalmi kormány miniszte­reinek nevét tartalmazta. Gál SIstván ellen az volt a vád, hogy csapatokat szervezett, hogy “kül­földi beavatkozás esetén kéznél legyenek”. A Szovjet invázió tízéves év­fordulója alkalmából amnesztia rendeletet adtak ki, de Mind­szenty bíboros és nagyszámú fo­golytársa közül egyet sem enged­tek szabadon. Félnek a nemzeti és emberi szabadság bebörtön­­zott, önfeláldozó hőseitől.,.,-,

Next

/
Thumbnails
Contents