Bethlehemi Hiradó, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-03-18 / 11. szám

The Only Hungarian news­paper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáld független tár­sadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HONG ÁRIÁN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS E.it8r«0 üs öecond-Olass Matter May 18, 1923, at the Post cilice at Bethlehem, Pa., under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year................................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of lleth­­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXIII. Évfolyam, 11-ik szám BETHLEHEM, PA., 1955 MÁRCIUS 18 Egyes száma ára 8 cenl VILÁGTÜKÖR KÖZEL HAT DOLLÁRT von­nak le hetente jövedelmi adóra egy 44 dollár keresetű alkalma­zott fizetéséből, aki nős, de nin­csenek gyermekei. Ugyanakkor a republikánus szenátorok zöme és egyes demokraták tudni sem akarnak még a Lyndon B. John­son demokrata szenátor terve szerint módosított jövedelmi adó­engedmény javaslatról sem, amely főleg csak a $5000-nél kevesebb jövedelmű családokat kívánja kedvezményben részesí­teni. Szerintünk a $5000-nél kisebb jövedelmű családoknak egészben csak néhány dollár adót szabad­na fizetni, mintegy jelképileg, hogy ők is kiveszik részüket az állam fenntartásának terheiből, így kívánná ezt egy demokrati­kus adópolitika, de különösen a mai helyzet, amikor a magas adóterheket a kommunizmus el­leni katonai és diplomáciai fel­készülés kiadásai okozzák. Voltaképen az lett volna a leghelyesebb, ha e kiadásokra, amikor kezdték megduzzasztani a költségvetést, a nagyvagyonok­­nak csekély százalékú megadóz-| tatásával, — nem szeretjük a vagyondézsma szót, — k restek t olna fedezetet és megkímélték volna a kiskeresetüeket attól hogy ily nagy adókat kelljen fi­zetniük. A tőkés rend meghat­ványozódott védelmi költségei­nek viselésére elsősorban a nagy­tőke és vagyon urai volnának illetékesek. # fr-A KÉPVISELŐHÁZ még feb. | 25-én 210 szavazattal 205 ellen elfogadta a demokrata javaslatot, melynek értelmében minden adó­fizető önmagáért és családja mim­en tagjáért fejenként húsz dol­lárt vonhat le az 1956 évi jöve­delmi adója összegéből. Eisen­hower elnök és Humphrey pénz ügyminiszter élesen kifogásolták e határozatot és Byrd és George szenátorok is ellene nyilatkoztak, nem tartották időszerűnek a je­lenlegi költségvetési deficit mel­lett. i*|f; A szenátus pénzügyi bizottsá­gában 9 szóval 6 ellen le is sza­vazták a Ház határozatát és ez alkalommal Byrd és George is a republikánusokkal szavaztak. A szenátus múlt hét végén kezdte meg a javaslat vitáját és amikor e sorokat Írjuk, még nem történt meg a szavazás. Közben az történt, hogy egyes demokra­ták kezdték olyan módosításokon törni a fejüket, amelyek biztosi tanák, hogy a kisemberek leg­alább valami adóengedményt kapjanak. Így alakult ki az a mó­dosító indítvány, amelyet John­son győzelemre akar vinni a sze­nátusban, ahol tudvalévőén 49 demokrata és 47 republikánus ül és a többség egy-két olyan sze­nátoron múlhat, akik függetlení­tik magukat a pártjuk többségé­nek e kérdésben elfoglalt állás­pontjától. Az említett demokra­tákon kivül Holland szenátor is a javaslat ellen van, mig a re­publikánusoktól csak Langer sze­nátor támogatja az adóenged­mény ügyét. A Johnson módosítás úgy szól hogy minden oly családban amelynek évi jövedelme $5000 nél kisebb, a családfő maga után $20, minden hozzátartozó után, kivéve a feleségét, $ 1 0 enged­ményt vonhat le. Eisenhower el­nök. Humphrey pénzügyminisz­ter valamint Byrd és George ezt is ellenzik. Az elnök máris jelez­te, hogy ha a módosítás szeren­csésen keresztülmenne a szenátus­ban, megvétózza az egész adója­­vaslatot, amely a részvénytársa­sági és egyes luxus adók leszállí­tásának elhalasztását is tartal­mazza. Az utóbbiak ügyében ké­sőbb fog külön javaslatot be­terjeszteni. Vagyis adóenged­mény nem volna, de a részvény­­társasági és egyéb luxusadók le­­•*&llitát&n»k tlhftUsztá»* meg'' történne. Eisenhower ezzel áthúz­ná a demokraták azon számítását, hogy az elnök nem fog vétóval élni, mert megvétózni csak az egész javaslatot lehet- és ez eset­ben nem lenne semmi a rész­vénytársasági és luxus adók le­szállítása elhalasztásából. A vétó hatálytalanításához kétharmad többség szükséges, de erre nem lehetne elég republiká­nus támogató szavazatot kapni, noha a múlt kongresszuson a re­publikánusok voltak azok, akik ugyanezt a $20 engedményt ja vasolták. Most a demokraták megelőzték őket és siker esetén 1956-ban nagy választás segít­ség volna a számukra. Ezért el­lenzik most a republikánusok a saját egykori javaslatukat. . . Lehet, hogy ily választási szempontok játszottak közre a demokraták akciója elhatározá­sánál. De a lényeg az, hogy a kisemberek kapnának valamit, adóterhük csökkenne. Nem üzünk pártpolitikát és Ugyanúgy helye­­selnénk a humánus adópolitika1 javaslathoz, ha azt ezúttal is s republikánusok tették volna meg * * * JOHNSON módositó javaslata gondoskodni kíván a jövedelmi adókedvezmény folytán elmara dó adóbevételek pótlásáról is. A módosítás a kincstárnak 1261 milliójába kerülne, mig a John­son által javasolt pótlások nem kevesebb, mint 6155 millió dol­lárral gyarapítanák a bevételeket, tehát bőséges pótlást nyújtaná-1 nak. így például javasolják a részvényeseknek adott adóked­vezmények visszavonását, ame­lyek az 1955-ös pénzügyi év végén (junius 30) 551 millió több- bevételt jelentenének a kincstárnak. Javasolják továbbá, hogy a tavalyi adótörvényben megengedett azon kibúvót (loop­hole), amelynek alapjan az évi nyereség egyrészét jövendő ki­adásokra külön számlán lehet tar­talékolni, szüntessék meg, ami 1 000 millió több bevételt hozna V’égül javasolják, hogy a rész­vénytársasági és fényüzési adók leszállítását ne a kormány kí­vánsága szerint csupán egy év­­rel, hanem huszonhét hónappal h-alasszák el, ami 3537 millióval gazdagítaná a kincstárt. Nem kétséges, hogy a rész­vénytársaságok és a luxuscikkek vásárlói könnyebben birnak el több adóterhet, mint azok, akik­nek keresete oly kicsiny, hogy minden dollár számit. Johnson javaslata, amelyet a Rayburn házelnök és egy csomó vezető de­mokrata szenátor, igy Humphrey, Kerr, Russell Fear, Long, Bark­ley, Lehman lelkesen támogat, a legjobb New Deal és Fair Deal hagyományok jegyében áll és eleget tesz annak a várakozásnak, amely a demokrata párttól demo­kratikus adópolitikát kíván meg. * * * VAN ALAPJA annak a felfo­gásnak is, amelyet Kayserling közgazdász, Truman egykori ta­nácsadója fejtett ki a pénzügyi bizottság előtt és amelyet a de­mokrata szenátorok nagyrésze oszt és pedig hogy ha a kisembe­rek adóterhe csökken, vásárlóké­pességük emelkedik és igy a ked­vezmény az üzleti élet most annyira kívánatos emelkedése ré­vén magasabb adó-bevételeket eredm ényezne. Nem lehet hallgatni arról sem, hogy a költségvetésben nagyobb takarékosságra volna szükség. Külföldi segélyekre még mindig sokkal nagyobb összegek men­nek el, mint amennyinek sza­badna. Miért kell például az amerikai adófizetők centjeiből segélyezni Flollandiát és Belgiu­mot, amelyek államháztartása ra­gyogóan aktiv, nekünk legyen mondva! Más országok segélye is, túl van méretezve, utóvégre nekik is érdekük, hogy mene­­kedjenek a kommunizmustól, tiz évvel « világháború után w»ár mellett van, mig Eisenhowe még nem alakított ki véglege véleményt. Eisenhower habozásának ok nyilván az angolok azon állás pontjával is összefügg, mely sze rint a két partrnenti kis szigetcso portot a szárazföldi Kina tartozé kának tekintik. Eden angol kül ügyminiszter március 7-én a alsóházban felhívást intézet Csiang kinai nemzeti elnökhöz adja át e szigeteket a kommunis iáknak. Csiang azzal válaszolt hogy Quemoit és Matsut megvé di, még akkor is, ha Amerik nem venne részt a védelemben A kommunisták március 1 1 -é bombatüz alatt tartották Que rpoit. Washington azonban ug’ látja, semmi előjele nincs annak hogy a kommunisták rövidesei partraszállni készülnének e szi veteken. Hirlik hogy ha összeüt közésfe kerül a sor, sem az atom fegyverek használata, sem a: ellenséges repülők üldözése kér désében nem lesznek azok a kor látozások, amelyek a kor ai há borúban fennállottak és akadá lyozták a végs$ győzelmet. Diplomáciai megfigyelők tel jességgel biztísra veszik, hogi a kommunistáit nem érnék be Quemoi és Matsu átengedéséve miként azt az angolok javasoljál és csak vérszemet kapnának ar ra, hogy alkalmas pillanatbar Formosa ellen forduljanak. A formosai vizeién lévő ameri kai 7 sz. flotta és Amerika má1 azsiai és Pacific erői azonban ré sen állnak. * * * AMIKOR íebruár I 8-án hire jött, hogy Na-;y Imre, a buda pesti kommuni.ta bitorlókormánj miniszterelnök ‘betegség*’ miat hosszabb idő “nem láthatja e IFnivMi» ilc o'ldaioni F0RM0SA A SZOVJET ÁLTÁL ÁLLÍTOTT CSAPDA AMERIKA LEKÖTÉSÉRE ? ideje, hogy a maguk zsebébő. gondoskodjanak biztonságuk kö­vetelményeiről. A politikai kiadá­sok tételeit is törölni vagy erősen redukálni lehetne. A rabországi erőszakokat kivizsgáló, Kersten­­féle képviselőházi bizottság mű­ködése például százezrekbe ke­rült az adófizetőknek, mert a bi­zottság bejárta fél Európát, hogy végül is olyan adatokat halmoz zon fel és adjon ki drága nyom­tatásban, amelyek minden újság­olvasó ember előtt régen ismere tesek és a kormány a követségei és hírszerző intézményei révén régóta tüzetesen ismer. A külföl­di antikommunista propaganda Í3 a mai összeg törtrészével jobban, sikeresebben volna megoldható. Szakértők tömegével tudnának sok száz millióra menő törléseket eszközölni a költségvetésben anélkül, hogy ezzel az antikom­munista harc lendülete a legke­vesebbet is vesztene. Sokszor el­képedve olvassuk a nagy költe­kezés adatait és nem tudunk sza­badulni a gondolattól, hogy fe­leslegesen, sok pénz megy el olyan dolgokra, amelyeknél sok­kal kevesebb kiadással, több szakértelemmel és megfontoltság­gal sikeresen lehetne szolgálni a* érdemleges célt. . . Semmikép sem indokolatlan az amerikai nép kívánsága, hogy egyszer ő is kapjon valamit, ne legyen mindig az egész világ fe­jőstehene. Nyolc év után már megelégelte ezt az állapotot, ki­vált hogy sokfelé csak gyűlöletet iát háia helyett és többé kevés­­bbé nyílt neutralizmust igazi anti­kommunista tettkészség helyett. . A szenátusban most folyó harc a demokratikus adópolitikáért megy és nagy próbatételnek szá­mit, nemcsak az 1956-os válasz­tások, de általában a demokrácia gyakorlata, a "democracy in ac­tion’’ szempontjából. Nagy kár, hogy az Egyesült Államok két nagy pártja az összetételében nem egységes és kivált a demo­krata pártban sokféle nézetű ember van együtt. És még na­gyobb kár, hogy a pártfegyelem nem kötelező! Amerikának a kommunizmussal szemben példát kellene mutatnia a világ előtt hogy a demokrácia az adópoliti­kájában is nem a kiváltságosok, hanem a széles tömegek érdekeit szolgáljá. * * * DULLES külügyminiszter a március 8-i, országos rádióbeszé­dében figyelmeztette a kommu nista Kínát, hogy ha Formosa ügyében az erőszak eszközeihez nyúl “azzal az erővel fogja szem­­bentalálni magát, amelynek bir­tokában vagyunk’’. Ez alatt nyil­ván az atomerő fegyvereket ér­tette. Dulles. Hangoztatta, hogy Amerika nem- “papirtigris’’, mi­ként azt a peipingi rádió állította. E figyelmeztetés emlékezetbe idézi Hitler elbizakodottságát, mellyel 1 939 szeptember elsején, amikor megkezdte a villámhábo­­íut Lengyelország ellen, biztosra vette, hogy Anglia nem fog há­borúba lépni, hanem meghu­nyászkodik. A kinai kommunis­ták fölötte téves illúzióknak ad­nák oda magukat, ha azt hinnék, hogy Formosa elleni támadásuk esetén Amerika nem tenne eleget a nemzeti kínaiakkal kötött szer­ződésnek. Mitöbb, nem biztos hogy egészen tétlen tűrné a kinai nemzetiek birtokában lévő, part­menti Quemoi és Matsu szigetek megrohanását. Dulles kijelentette beszédében, hogy e nagyfontosságu kérdésben Eisenhower elnök fog végleg dönteni. A felhatalmazás, ame­lyet a kongresszus adott az el­nöknek, módot ad e szigetek vé aelmére, mert hozzájárul minden olyan hadművelethez, amely Formosa és a Pescadores szige­tek elleni támadás elhárítása szempontjából szükségesnek mu­tatkozik. Washingtoni híresztelés ezarint Dull* A szigetek vádejnie , Simms figyelmeztet arra is, i hogy a Szovjet arra törekszik, j hogy szövetséget alakitson ki Ja- i ánnal és Németországgal Néze­te szerint egy, a Szovjetből, Ki­­j nából. Japánból és lehetőleg egész Németországból (nemcsak a Szovjet zónából) álló csopor­tosulás döntő befolyást tudna gyakorolni a világ jövőjére. Kü­lönösen Japán miatt vannak aggályai. Feltételezi, hogy Japán­ban mind inkább nőni fog a haj­lam, hogy jóban legyen a Szov­jettel éa Kínával, velük szoros kereskedelmi viszonyt tartson lenn és ezért fokozott gondot sürget Japán megnyerésére. A tekintélyes, veterán külpoli­tikai újságíró hangoztatja, hogy a Szovjet változatlanul Amerika 1. sz. ellensége. “Ne engedjük, hogy a Szovjet a kommunista Kina segítségével megkösse a kezünket és amikor Kínában ki­­vérzünk, légi Pearl Harbort kisé­­íelhessen meg elpusztításunkra!’’ fejezi be drámai figyelmezetését. KITÜNŐEN SIKERÜLT A MÁRCIUS 15-IKI ÜNNEPÉLY KETTÉSZAKAD AZ AN­­G0L MUNKÁSPÁRT? Az uj templom építése megkezdéséről ad hirt az allentowni Szt. István római katolikus egyházközség 26-ik évkönyve Aneurin Bevan, az angol La­bor Party balszárnyának vezére és Attlee, volt Labor Party mi­niszterelnök- pártvezér között fö­­íöttekép kiélesedett a helyzet, mert Bevan az alsóházban nyíl­tan megtámadta Attleenek a hi­­drogénbombák ügyében, a párt nevében Churchill miniszterelnök álláspontját osztó beszédét. A jobbszái r>v kizárási indítványt adott be ellene. A pártnak 292 tagja van a alsóházban, mig Churchill kon­zervatív pártjának 310. A La­bor Party parlamenti csoportjá­ban mintegy 60 főt jelentenek Bevan hivei. Bevan belpolitikai­­lag a gyors Ütemű szocializálás hive, a külpolitikában pedig a Szovjettel való, békés barátságom akar, beleértve a kinai kormány Amerika által való elismertetését és a rabországok sorsának végle­ges elfogadását. Ha Bevan és hivei kilépnek, a választásokon megkönnyitené Churchill helyze­tét, mert az eddiginél sokka} na­gyobb többséget remélhetne a Labor Partyval szemben. Uj vá­lasztások csak 1956 őszén esedé­kesek, de hir szerint Churchill azon esetre, ha a Labor Partyban tényleg bekövetkezik a szakadás, azon tervvel foglalkozik, hogy még az ősz előtt uj választások legyenek. A 80 éves Churchill egyébként áprilisban egészségi okokból több heti szabadságra utazik és emiatt újra feléledtek a híresztelések, hogy a vezetést Edennek adja át. ---------------ooo——-----------­TIZ UJ TÁBORNAGYOT NE­VEZTEK KI A SZOVJETBEN A Szovjet tiz tábornokot tá­bornaggyá léptetett elő, ami a legnagyobb katonai rang Oroszor szágban. A kinevezettek között van Moskalenko tábornok is, akit Be­­ria letartóztatásakor az azóta nyomtalanul eltűnt Artamiev tá­bornok, moszkvai térparancsnok helyére neveztek ki és tagja volt annak a bíróságnak, amely Beriát halálra Ítélte. A tábornokok ily szokatlan nagyszámú előléptetése újabb jele a hadsereg növekvő befolyá­sának, amelyet Stalin a maga idején nagy gonddal igyekezett vi RRZa RT! őri t a n í —< unr».. ■. i...,. -TIZ VÖRÖS KÍNAI HAJÓT ELSÜLYESZTETTEK QUEMOINÁL A kinai nemzetiek jelentése szerint hétfőn nemzeti repülők Quemoi közelében meg támadtak egy kinai kommunista convoyt és három ágyunaszádot és hét bárka hajót elsülyesztettek. A kinai nemzetiek a Quemoi és Matsu szigeteken teljesen ké­szen állnak, hogy a kommunisták timidé kitfrUtftit v!i»**v*rjék. Az óramutató alig érte még el a két órát vasárnap délután, a mi jó bethlehemi magyarjaink már is szállingóztak az Evans és 3-ik utca összefutásánál lévő Ma­gyar Ház felé, mert korán ott akartak lenni, hogy jó helyet kapjanak, ugyanis nagy számú vendégre volt kilátás. Pompás tavaszias napsütés csalogatta az utcára az embereket, igaz hogy nagy meleg nem volt és igy ép­pen elég volt az a kis séta a Magyar Házig. Bent a teremben katonás glédában állottak a szék­sorok és várták a vendégeket. Nem kellett várni sokáig, mert bámulatos gyorsasággal teltek a széksorok és mire a kezdés idő­pontjául kitűzött három óra elér­kezett bizony alig volt üres hely. A Nagybizottság, melynek ez volt az első nyilvános szereplése elemébe volt. Tagjaina egyrésze a fogadó bizottságot alkották, mig a többiek a színpadon végez­ték az utolsó simításokat és a szereplőkkel beszélték meg a szükséges dolgokat: Jóval a meg­kezdés előtt megérkezett Earl E. | Schaffer Bethlehem polgármes- J tere, akit a Nagybizottság elnöke j Nt. Ormai fogadott. Nagyon sok i kedves ismerőst láttunk a betn- I lehemi magyarok közül az ün- i népségén, de szép számban vol­tak az Allentowniak is valamint láttunk Northamptonból, Easton­­ból, Phillipsburgból, Názarethból magyarokat sőt voltak olyanok, akik New Yorkból jöttek el, hogy tanúi legyenek ennek a szép ünnepélynek. 3 óra 1 5 perckor nyílt szét a nagy függöny és az Amerikai és Nemzeti zászlókkal diszitett szín­padon, melynek közepén Ma­gyarország címere diszelgett, a közismert és közkedvelt Tóth ze­nekar foglalt helyet. Mikisits Fe­renc a mikrophon elé lép és el­­énekli az Amerikái és Magyar Himnuszt. Utána Jász Tibor lép a függöny elé, aki a műsor be­mondója volt és néhány szavas bevezetőjében megemlíti. hogy ez az ünnep nem csak a március 15-ének az emlékünnepe, de tiltakozás is az ország rabságban tartása ellen és minden számát a mai műsornak a rabságban élő ország egy-egy városának ajánlja fel. Nt. Ormai János a Nagybizott­­ság elnöke üdvözli a megjelente­ket és röviden ismerteti a Nagy­bizottság megalakulását és an­nak célját, hangoztatva, hogy a szeretet az, ami összehozta a Nagybizottságot és annak is kell összetartani. A nagy tetszéssel fogadott köszöntő beszéde végén bemutatja Schaffer polgármes­tert s kéri beszéde megtartására. Schaffer polgármester méltatja a Nagybizottság megalakulását és annak munkáját, majd a nap je­lentősége és az amerikai szabad­ság között von párhuzamot, vé­gül pedig sok szeretettel emléke­zik meg a Bethlehemi és környé­ke magyarságán keresztül a ma­gyar nemzetről. Szűnni nem aka­ró taps jutalmazza az őszinte be­szédet. Következőnek Pénzes József szavalta el Petőfi Nemzeti Dal cimü költeményét a nála már megszokott hatalmas lendülettel és magával ragadó elánnal. Ezt követte Ft. Galambos József troophi magyar kát. plébános ünnepi beszéde. Az igen jól felé­pített pompás beszéd mindvégig lekötötte a közönség figyelmét és annak érdekessége révén minden­kit magával ragadt. Nem elég, a lelkesedés — mondotta többek között Ft. Galambos — de kell, hogy cselekedjünk is. Majd egy kor képet adott az akkori ese­ményekről kiemelve abból, hogy Kossuthék már ezelőtt száz év­vel látták az orosz veszedelmet és felhívták arra Nyugat figyel­mét. Azonban mint annyiszor már a történelem során a nyu­gati kultúra védőbástyáját, Ma­(Felgtftti* i 4dk eldiloíú William Philip Simms, a Scripps Howard lapok negyven éven át i 1 volt külpolitikai szakértője, aki i néhány év előtt vonult nyuga- i lomba, feltűnő levelet irt a N.Y. I World Telegramhoz. Ebben fi- i gyelmeztet, ne higyjük azt, hogv < a kommunista' Kínának Formosa < elfoglalásáról hangoztatott fe- t nyegetődzései nem egyebek j blöffnél, hanem legyünk tisztá- 1 ban azzal, hogy “a köze’i hóna- ; pókban nagy háborúba kevered- 1 hetünk bele." 1 Sirnms szerint egy ilyen távol­­keleti háború csapda volna. "A ( Szovjetnek — Írja, — az a célja, g hogy Amerika fehérre vérezzen a Keleten, mert ez esetben a világ t nyitva állna arra, hogy vörös uralom alá kerülhessen." Úgy j véli, hogy Chou En Lai kinai mi ^ niszterelnök hajlandó együttmü j ködni e közös kommunista cél ^ érdekébe* és nem sajnálna 50— ^ 100 millió kínait feláldozni or­­szaga 600 millió lakosából, hi- c szén Kínában az emberéletet so­hasem tartották sokra. Attól tart, hogy ha az atomfegyvereket j használatba vennénk, európai szövetségeseink, akik ma is sem- j legességre hajlanak, ellenünk for­dulnának. Simms elismeri, hogy Formo- ^ sát nem szabad feladni, de úgy e látja, hogy a Szivjet hosszú időre ' lekötni akarja Amerikát a Kele­ten, hogy magához ragadhassa r Nyugat-Europát. “Kinának for- 1 mosai követelése a Szovjet c szempontjából légypapir és azt \ szeretné, ha Amerika az arra ‘ rárepülő légy volna." a Father Nagy László az allen­­towni Szent István r. kát. egyház­­község plébánosa most adta ki az 1954 évről szóló jelentését. A tartalmában és kiállításában fö-, lőtte szép füzet a 26-ik évi je­lentése .father Nagynak és ezut-j tál is arról az apostoli odaadás- J ról tanúskodik, amellyel Father Nagy mindenkor vezette egyház­­községét, Magyar Amerika egyik legkeresztényibb és legmagya­­rabb szellemű vallási gyülekeze­tét. Megint eltelt egy esztendő az egyházközség életében és ez az év is a lelki eredmények dús esz- I tendeje volt. Az egyházközség ! életének központjában természe­tesen az uj Szent István templom | építésének ügye állott. Tavaiv! azt irtuk az évkönyv megjelené- 1 se alkalmából, hogy jövőre már: az építkezés megkezdéséről remé­lünk beszámolni. Father Nag/j buzgóságának és lelkességének köszönhető, hogy ez tényleg be j is következett és megkezdődtek az építési munkálatok, hogy egy t ritka szép, uj magyar Istenháza hirdesse az allentov/ni hívők jám­borságát és példás áldozatkészsé­gét. Minden elismerés és dicséret megilleti father Nagyot, hogy [ elérkezett idáig. Remélni kell,! hogy Isten kegyelme segítségével : meg is valósítja legszebb álmát \ és nemsokára állni fog az uj j templom Isten dicsőségére és az ő és a hivők alkotó akaratának ^ bizonyságául, javukra és üdvük­re. Csak aki ismeri azt a hatal-; más munkát, amelyet father Nagy kifejtett, a sok gondot és nehéz­séget, amelyet a kitűzött szent cél elérése jelent, tudja igazán méltányolni és szive szerint be­csülni ezt az impozáns teljesít­ményt! Az egyházközség ezévben is szép eredményeket ért el a ma­ga háztartásában, melyet father Nagy épp oly kiváló szakértelem­mel lát el, mint a hivők lelki ve­zetését. Az 195 3-ból átvett «iryenlt| K628..5Q m 1954 évi bevételek összege $16,699.63, akiadásoké pedig $1 7,485.56-ra rúgott és az 1955-ös esztendőt $3,869.67 készpénz egyenleggel kezdte -neg az egyházközség.A templom alap is jelentős gyarapodást mu­tatott a lefolyt évben, de termé­szetesen most, hogy a nagy mun­ka megkezdődött, még inkább szükség van további áldozatos adományokra, mert a kiadások növekednek és az uj templom esak úgy lesz tökéletesen az, amit a hivők lelke áhit, ha min­denki, a tőle telhető legnagyobb áldozatot hozza meg a szent ügy érdekében. Szükség van még számottevő adományokra és kü­lönösen azon hivők támogatásá­ba, akik nagyobb támogatást tudnak adni az építési költségek­hez, mint amennyit eddig adtak, úgyszintén azokéra, akik eddig nem vették ki részüket az ada­kozásból. Istennek tetsző csele­kedet, magyar erény segíteni az uj templom építését. Minden Ezivre, minden centre szükség van, hogy az allentowni katoli­kus magyarok nagy müve testet ölthessen a legméltóbb formá­ban. Az évi beszámolót ezúttal is father Nagy emelkedett vallási szellemű szózata vezeti be, tele i Hit igazságaival, father Nagy ékesszóló papi szemlélődéseinek gyöngyszemeivel. Olvassa el min­den hivő a fenkölt, bölcs tanítá­sait és szívlelje meg úgy azokat, mint az egyházközség jövő, temp lomépitő feladatairól szóló be­számolót, a templom alap hely­zetéről adott tájékoztatást. Hisz­­szük, hogy az 1955 évben a :emplom építés az újabb adomá­nyok segítségével hatalmas lé­­íést fog tenni a megvalósulás felé és biztosra vesszük, hogy a hívek eleget fognak tenni Father Nagy hivó szavának. Emelkedjék mielőbb az Ég felé az uj Szent István templom, mint Father Nagy életmunkájának fényes ko­ronája és az allentowni hivők mintaszerű jámborságának örök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents