Bethlehemi Hiradó, 1954. július-december (32. évfolyam, 28-53. szám)
1954-11-12 / 46. szám
The Only Hungarian newspaper in Lehigh Valley. A magyarság érdekeit szolgáló független társadalmi hetilap. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN LN SPIRIT — HUNGÁRIÁN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM HUNGARIAN NEWS E.itama as> Second-Class Matter May 18, 1923, at the Post ifice at Bethlehem, Pa„ under the Act of March 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . ...............................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Bethlehem and Vicinity. Az egyetlen magyar újság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII, Évfolyam, 46-ik szám BETHLEHEM, PA., 1954 NOVEMBER 12 Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR A VÁLASZTÁSOK lezajlottak és ha nem is fényesen, de ! eléggé igazolták,hogy az 1952-es választásokon a republikánusok Eisenhower neve népszerűségének, nem pedig saját múltbeli rekordjuknak és jövőbeli programmjuknak köszönhették a győzelmet. A januárban megnyíló 84-ik kongresszusban a demokratáknak 232, a republikánusoknak 203 mandátumuk lesz. A szenátusban, — ha az oregoni és new j erseyi szavazatok utánszámlilása nem hoz változást —, a demokratáknak 48, a republikánusoknak 47 mandátum jut. Wayne Morse “független republikánus” szenátor kijelentette, hogy a bizottsági elnökségek kérdésében a demokratákkal szavaz, amiként más kérdésekben is közel áll hozzájuk s mégha Nixon alelnök, mint a szenátus elnöke élne is szavazati jogával, a demokraták legalább egy szavazattöbbségre számíthatnak. A demokraták többségbe jutottak a kormányzói állások te kintetében is, amennyiben 2 7 kormányzójuk van, mig a republikánusoknak csak 21 és ez kihat azon esetre, ha valamelv szenátor időszak-közben meghal, mert a törvény értelmében a’ állami kormányzó jelöli ki utódját, úgyszintén az 1956 évi elnökválasztásra is. * * * A REPUBLIKÁNUSOK 1952 es győzelme a szenátusban csak ide-oda ingadozó, egy-két főnyi különbséget hozott és hogy a demokraták javára sem nagyobb a többség, nagy részben Eisenhower elnöknek köszönhetik. Mint a maga módján jóakaratu ember, kétségtelenül rokonszen- J vés megítélésben részesül még azoknál is, akik ma is a nagy katonát látják benne, aki vendég- | szerepel a politikában, mert a republikánus nagymoguloknak volt egy ügyes ideájuk, amikor cégérül kihasználták Eisenhower általános hadvezéri népszerűségét, hogy pártjukat visszahozzák | a hatalomba. Kétségtelen, hogy ez a politikai számitás jól bevált 1952-ben, i de most, hogy Eisenhower neve nem szerepelt már a tiketten és közben húsz hónapi ' republikánus kormányzást is éltünk át, Eisenhower neve már nem gyakorolt akkora varázserőt, mint két évvel ezelőtt. A női szavazók, akik 1952-ben nagy szerepet vittek Eisenhower megválasztásában, ezúttal szintén kevesebb lelkes aktivitást mutattak. Eisenhower nem ábránditotta ki őket, ma is becsülik, kedvelik, de a rajongás láza alábbhagyott. Az élet nem kevesebbeden mindennapi gondjai ma is fennállnak, a drágaság és munkanélküliség, túlóra-elmaradások, rövidebb munkaidő nem kevesbbedettEisenhower elnökségével; a csodák elmaradtak és az 195^-es jelszavak, ame-lyek a drágaság megszüntetését és a bőség és megelégedettség teljét Ígérték Eisenhower kapcsán, ma már üresen konganak az emlékezésben. De senkisem kétli, hogy Eisenhower nem volna méltányos lelkületű ember, aki amennyire lehetőségei, republikánus pártmegkötöttségei engedik, jót akar mindenkinek. El kell ismerni azt is, hogy lényegileg nem változtatott elődei, Roosevelt és Truman “New Deal“ és “Fair Deal" kisember-barát politikája vívmányain, ha nem is vitte azokat jóval előbbre, miként arra szükség volna. E negativ erénye mellett annál pozitivabban tudjuk tisztelni benne az állampolgári egyenlőség, gondolat- és sajtószabadság melletti igazi demokratikus, amerikai érzületét, amelyet a húsz, hónap alatt ismételten kimutatott. Azon nemzetiségi elemek, «kik az 195 2-c# elnökválasztás-) kor Eisenhowerre esküdtek, mert azt hitték, hogy a republikánus párt egyes régi vágású, maradi csoportjainak hatása alá fog kerülni, csalódtak a legnagyobbat. Legkevésbbé a “felszabaditási politika” jelszavához fűzött várakozásaik váltak be, mert sajnálatosan igazolódott, hogy ez csak választási kortespolitika volt. Az 1954-i republikánus kampányban éppen ellenkezőleg Amerika békeszándékait hangsúlyozták ki szinte a végletekig is még Nixon alelnök is, aki nárciusban fegyveres beavatkozást hirdetett Indokina ügyében; azt hangoztatta, hogy a republikánus uralom a béke állandóságának legnagyobb garanciája. * * * PÁRTOKON FELÜL ÁLLÓK vagyunk és meg kell mondanunk azt is, hogy miként a republikánusoknak, úgy a demokratáknak sem volt épkézláb belpolitikai programmjuk a mostani választásban. Nagyon keveset hallottunk olyan demokrata párti javaslatok tervéről, amelyek a munkások, fehérgallérosok és más kisemberek helyzetének javítását céloznák, holott rengeteg a tenni, fejleszteni való. Például az egész adórendszer sokkal progresszivebb, a jövedelem nagysága szerint erősebben fokozoló kellene legyen. Nem demokratikus adópolitika, hogy a heti 40—50 dollár keresetű munkás vagy kishivatalnok a mai magas adót fizesse. Az 5,000—6,000 dolláron alatti keresetűek jövedelmi adóját a minimumra kellene leszállítani és az igy elmaradó bevételt a 100,000 dolláron felülli jövedelmek adója felemeléséből kel, lene kipótolni. A kommunizmus elleni védelem katonai és egyéb kiadása elsősorban mégis csak a nagyvagyonok érdeke és igy legnagyobb részben azokat illeti meg a megnövekedett katonai kiadások terhének viselése. A kisemberek zsebe sokkal erősebben sinyli meg minden egyes dollárt, amit jövedelmi* adóra fizet, mint a nagykeresetüekét száz vagyezer dollár. Ezzel szemben az elmúlt kongreszszus még a jövedelmi adómentes létminimum 600 dollárról 700-ra való felemelését sem volt hajlandó megszavazni. A demokrata javaslatot a republikánusok leszavazták és helyette azt javasolták, hogy mindenki vonhasson le az adójából húsz dollárt. Ez kissé úgy hatott, mint az állam zsebéből való republikánus szavazatvásárlás és ehhez viszont a demokraták nem járultak hozzá. Mondani sem kell, hogy a nagykeresetüeknek húsz dollár adóelengedés semmi, nincs is szükségük reá, a kiskeresetű családos adófizetők számára azonban, sokat jelentett volna, de valóban helyes a progresszivebb adózás volna akként, hogy fejenként legalább $800, minién eltartott után pedig további 800 dollár teljesen adómentes legyen és a kisjövedelműek adókulcsát oly alacsonyra szállítsák le, amennyire csak lehetséges. Hála Istennek, van elég nagyjövedelmü, gazdag ember Amerikában, akinek módjában van az eddiginél nagyobb adót fizetni! A luxusadók, különösen amelyek közszükségleti cikkekre vonatoznak, úgyszintén az állami és városi forgalmi adók, amelyeket a szegény embernek épp úgy meg kell fizetnie, mint a milliomosnak, a legnagyobb mértékben antiszociálisak és megszün-1 tetendők volnának. Semmilyen adó nem szociális és nem demokratikus, amelyet a minden garasra ráutalt, kisháztartásu családoknak ugyanoly nagyságban kell leróniok, mint a gazdagok-1 nak. A külföldi országok segélyét nagyon alaposan felül kell vizsgálni, nagyon takarékosan kellene bánni vele és csak annak adni, aki valóban lelkes odaadással akar dolgozni a kommunizmus támadása elleni védelme előkészítésén, de akkor is ezt a segítséget a vagyonos osztályok adójából adjuk, ne a küzködő amerikai kisemberéből! Meghalt Montgomery követ, a magyarság nagy barátja Amerika és a világ magyarsága nagy fájdalommal értesül John F. Montgomery veit ma- 1 gyarországi U. S. követ haláláról ' és benne egyik leglelkesebb barátját vesztette el. Montgomery F. D. Roosevelt elnök bizalmas köréhez tartozott. Roosevelt 1933-ban nevezte ki követté és ! 941-ig képviselte az Egyesült Államokat Magyarországon, ahol politikai és társadalmi körökben osztatlan tiszteletben és szeretetben állott. | Eredetileg tej farmer, majd egy nagy tejipari társaság elnöke volt. I ® Montgomery 1947-ben “Hungary the Unwilling Satellite címen könyvet adott ki, amelyben egyedülálló, igaz megértéssel foglalkozott Magyarországnak a második világháború alatti tragikus szerepével és megállapítja I hogy a magyar nép zöme egy; aránt szembenállt úgy a német nazismussal, mint az orosz kommunizmussal, két nagyhatalom nyomásának malomkövei között Őrlődött fel és ennek okát Magyarország beéktlt földrajzi helyzetével és csekély katonai erejével magyarázta. A legmegragadóbbak könyvének azon részletei melyekben leírja, hogy éppen azon napokban, amikor Magyarors ág külső nyomásra háborút üzent az Egyesült Államoknak, ünnepelték legjobban Budapest társadal- 1 mi köreiben Atnérik't és számosán adtak törtető kifejezést Amerika iránti,''"x»agv" rokonszenvüknek, jeléül annak, hogy a magyarság szabal akaratából sohasem üzent volna hadat Amerikának. Montgomery 76 éves volt. Az Amerikai Magyar Szövetség disz elnökévé választotta. Sok new yorki magyar ünnepségen megjelent , legutoljára 1953 telén a new yorki Piarista Bálon. Szerdán temették a vermonti Manchesterben. A temetés a legszűkebb családi körben, "privát" ; folyt le és ezért a magyar szer-j vezetek nem képviseltették magukat, de Montgomery emléke halhatatlan marad minden magyarnak hálás emlékezetében. Amefikai magyar körök impozáns emlékünnep rendezésének MEGVALÓSÍTANDÓ volna a Social Security felemelése Í3, hiszen a csekély emelés, amelyet a demokraták már régen terveztek és Eisenhower megvalósított, nem áll arányban az utolsó évtized áremelkedéseivel; inkább alamizsna, mint komoly lét-alap. Fontos volna az igényjogosultság korhatárának leszállítása is. A legújabb statisztikai adatok szerint az amerikai ember átlagos életkora 68 év. A Social Security pedig csak a 65-ik életév betöltésénél kezdődik, úgy hogy átlagban csak három évre terjed. Miért ne lehetne a korhatárt férfiaknál 62-re, nőknél 58-ra leszállítani? Emellett havi $150-re kellene felemelni a megengedett munkakereset összegét is, hiszen a Social Security még. ha felemelnék is, a tisztességes megélhetés félhavi költségei fedezetére sem nagyon ele*g. Nem először említjük, hogy az általános betegbiztosítás beveze tése elengedheted n kelléke egv valóban demokratikus szociálpolitikának. Feleeleges újólag részleteznünk, hogy az orvos-, patika- és korház-uzsora mily súlyos anyagi csapás az egyáltalán nem vagy csak kis részben betegbiztosítást élvező-kisembernek és családjának. Valóságos kiszolgáltatottság ez és amig valamely párt nem fekszik bele a kérdés alapos, leghumánusabb rendezésébe, hiába nevezi nekünk magát a kisemberek, a “common man" pártjának! Nincs szó a közegészségügy államosításáról, szocializmusról, hanem a mai antiszociális kiszolgáltatottság megszüntetése szükségéről, amnek megvalósítása a legjobb védelmi eszközök egyike a kommunista veszély ellen, mert a kisember exisztenciális védelmét, biztonságát szolgálja. Számos munkás- és tisztviselői kérdésben is pótolni kellene az elmaradottságot. Szinte bámulatos, hogy az Egyesült Államokban a felmondások kérdése teljesen rendezetlen és a legprimitívebb fokon áll. Valaki lehet évtizedekig alkalmazottja egy vállalatnak és szombaton két soros levélben minden végkielégítés nélkül megírhatják neki, hogy hétfőn már nem kell bejönnie. Amerika e téren messze mögötte marad számos kisebb európai országnak is. Ezekben 3 hónaptól másfél- sőt két évig is terjedő végkielégítési igényjogosultságuk van az alkalmazottaknak és szinte érthetetlen, hogy ez a kérdés úgyszólván nem is létezik az egyébként annyi mindenben oly humánus, méltányos Egyesült Államokban! Ez csak egy példa a sok közül arra, hogy valóban van helye egy nagy szociális belpolitikai programúinak, rengeteg még a restancia a népjóléti kérdésekben, aminek elvégzése egyet jelent a kommunista propaganda elleni küzdelemmel is. Tudjuk, a demokrata párt világnézetileg nem egységes és kivált a déli demokraták nem nagy hívei a demokratikus haladásnak, de szeretjük hinni, hogy a párt újra kongresszusi többséghez jutva, ily irányú javaslatokra fogja kihasználni a következő két évet, tovább kívánja fejleszteni a New Dealt ’ és “Fair Dealt“, az amerikai nép zöme sorsának, helyzetének megjavítását. Akkor nagyobb kilátással mehet majd az 1956 évi elnökválasztás elébe. De ami ennél is fontosabb, Istennek is tetsző munkát művelne, mert aki a szegény emberek A pápa az egyház hatás-1LEHIGHVÖLGYI VEND A “NÉVTELEN P0LI- körének korlátozása ellen TESTVÉREINKHEZ! Vegyen U. S. Bondokat i XII. Piusz pápa november 3-án a Mária Év ünne-ségei so ián huszonöt biboros és százöt ven érsek és püspök jelenlétében beszédet mondott, amelyben felhivta a katolikusokat küzdjenek azon nézet ellen, hogy a egyház illetékessége kizárólag vallási kérdésekre terjed ki. A Pápa különösen a szociális és szociálpolitikai, valamint az általános emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket jelölte meg, ;nint olyanokat, amelyekben a egyháznak hallatnia kell szavá és hirdetnie kell az isteni törvé nyék szerinti igazság utmutatá sait. A Pápa felhívását úgy értei mezik, mint határozott állásfoglalást a kommunista uralom alatti országok vezetőinek azon politikájával szemben, amellyel aegyházat a templom négy fala között, a külvilág dolgaitól el zárva akarják tartani és papjait meg akarják akadályozni, hogy közéleti erkölcsökkel összefüggő kérdésekben szabadon hallassák szavukat. A magyarság választási veszteségei Charles J.. Kersten wisconsini republikánus képviselő Milwaukeeban kisebbségben maradt Henry S. Reuss izzóan McCarthyellenes demokrata képviselővel szemben. Kersten a magyar felszabadítás- ügyének régi, lelkes barátja és 1951-ben a kongreszszus az ő javaslatára szavazott meg száz millió dollárt a rabországok felszabaditása propagandájára. Az általa vezetett képviselőházi bizottság vizsgálta ki a magyarországi Szovjet-erőszak részleteit és ez alkalommal, ismét bizonyságát adta a magyar tragédiával való segítő együttérzésének. Connecticut kormányzói székéből kibukott John V. Lodge, akinek helyére -Ribikoff demokrata került. Lodge alig 2000 szavazattal vesztett. ö is sokszor adta tanuje.lét a magyarság iránti rokonszenvének, gyakran volt magyar ünnepségek vendégszónoka és készségesen segített hozzáforduló magyarokon. Reméljük, hogy mindkettőjüknek ismét szerepe lesz a politikai életben, amelynek szüksége van ilyen, a világpolitika áldozataival cselekvőén szolidáris erőkre. (Folytatás a 4-ik oldalon) . .Mivel a vállalatunk kiadásában mejelent ,Szlovencov Glász’ beszüntette megjelenését és bízón -/tálán, hogy újból meg fog-e indulni, az utolsó két hétben a Bethlehemi Híradót küldtük mutatványszámul a vend lap előfizetőinek, mert tudjuk, hogy sokan közülük magyarul is olvasnák és igy, ha a Hú'adót olvassák, továbbra is értesülnek az ŐRet érdeklő hírekről, eseményekről. Vend lap hijján programiunkba vettük, hogy a jövőben ..éj több olyan hirt és jelentést ionunk közölni, am ly vend testvéreinket legközelebbről érinti és hisszük, hogy azt a szeretetteljes közösséget, amely az óhazáján is fennállt a vend ség és magyarság között, továbbra is ápolhatjuk, jól szolgálhatjuk. A Híradó mindent el fog követni, hogy vend olvasói gyors és pontos információt kapjanak minden őket érleklő ügyről, eseményről és biztosra veszi, hogy ezáltal nélkülözhetetl n heti hírforrása lesz vend kolóniánknak, melynek érdekeit mindig szivén viselte és előmozdításukra törekszik. A Híradót további két hétig, vagyis összesen egy hónapig küldjük mutatványszámként vend testvéreinknek és ha szeretik és tudják olvasni a Bethlehemi Híradót, küldjék be az előfizetést ($4.00 egy évre) postán, vagy személyesen hozzák be a szerkesztőségünkbe (1139 E. 3rd St. Bethlehem), vagy hívjanak fel telefonon UN 6-1252 és Bethlehemi Híradó helyi képviselője a közeli napokban .fel fogja keresni őket, hogy az előfizetéseket felvegye. Reméljük, hogy vend érdekű közleményeinkkel megerősítjük a lehighvölgyi vendség és magyarság régi szoros, szivbéli kapcsolatát és kiérdemeljük vend testvéreink támogatását. A BETHLEHEMI HÍRADÓ kiadóhivatala American Windish & Hungarian Publishing Co. TIK AI FOGOLY” . ÜNNEPE Demokraták veszik át a kongresszusi bizottságok elnökségét A szenátus bizottságainak elnöki székét valószínűleg demokraták fogják átvenni. A képviselőházban, ahol a demokratáknak 29 főnyi többségük van, biztos, hogy a bizottságok élére demokraták kerülnek. A képviselőház amerikaiatlan tevékenységeket kivizsgáló bizottságának elnöki székét Francis E. Walter eastoni demokrata képviselő kapja meg, aki azon ban úgy nyilatkozott, hogy ezt a bizottságot be kell olvasztani az igazságügyi bizottságba. E bizottság uj elnöke Emanuel Celler new yorki képviselő lesz. A McCarthy elnöklete alatt állott vizsgáló bizottság elnöki székébe McLellan demokrata szenátor fog kerülni, aki eddig is tagja volt a bizottságnak. A nagyfontosságu szenátusi külügyi bizottság elnöke George demokrata szenátor lesz, A SZERETETSZÖVETSÉG KARÁCSONYI AKCIÓJA A “Rabországok Parlamentje” a new yorki Carnegie Endowmentben november 7-én és 8-án tartotta újabb üléseit. A 7-iki ülésen dr. Eckhardt Tibor a magyar delegáció vezetője elnökölt és kifejtette, hogy a kommunizmussal való együttlétezés már erkölcsi okokból sem lehetséges. A kompromisszumok hil ve és kompromisszumot tart lehetségesnek a kilenc nemzet menekült képviselői közt lévő szociáldemokratákkal és polgári pártiakkal, de nem a kommunis- I ta zsarnoksággal. A néptől jóváhagyott kormányzás (government by consent) mellett van és a kommunizmusnak úgy stalini és malenkovi, mint titói formáját elveti. Különböző nemzetiségű szónokok a hazájukban fennálló kényszermunka-táborokról és a kommunista erőszakosságokról 1 számoltak be, igy a magyarországi parasztüldözésekről is. Mikolajczik volt lengyel miniszter- I elnök ismételten sürgette, hogy hívják meg a jugoszláviai menekülteket is az “Assembly of European Captive Nations”-ba. Az ülés után több száz főnyi, j nagyrészt amerikai közönség jelenlétében ünnepség volt a Névtelen Politikai Fogoly (The Unknown Political Prisoner) tiszteletére, amelyen Frederic R. Dolbeare, a Free Europe Committeigazgatóságának tagja mond az ünnepi beszédet. Ráu> - a Szovjet-blokk őrs gkényszertábor«ira, amel/ 10 berteler-,3"- ~ úgvmond. riekkel vetekszik és az amerikai szellemiség elitélő szavát emelte fel, minden olyan politikai rendszer ellen, amely ily táborok “átnevelő” módszerével akarja bilincsekbe várni az emberi lelket. “A Névtelen Politikai Fogoly önfeláldozása biztosítja a haladás és civilizáció végső győzelmét”. Az ünnepség legmegkapóbb része volt, amikor a jelenlévők közül azok, akik személyükben szenvedték meg a nazi vagy kommunista táborok embertelenségét, köztük többen magyarok, együttesen letették a Névtelen Politikai Fogoly esküjét, amely a következő: “Esküszöm, hogy sohasem fogom elárulni azok emlékét, akik koncentrációs táborokban elpusztultak, sem azokat, akik ott szenvednek. Esküszöm, hogy sohasem békélek meg bármely, az emberi lélek feletti zsarnoksággal. Az emberi jogok és szabadság oldalán állókhoz kötöm le magam. Adjon Isten erőt hozzá, hogy a magam í észét megtehessem”. A november 8-i ülés többi közt a szakszervezeti szabadság és a menekültek nemzetközi jogainak, biztosítása kérdéseivel foglalkozott. Dewey new yorki kormányzó táviratban fejezte ki együttérzését, úgyszintén Walter Rueter, a CIO és M. J. Meany, az AFL, együttvéve mintegy 18 millió munkást képviselő két szakszervezeti központ elnökei is. Mindkét ülést Weber Tibor, a magyar delegáció egyik titkára ismertette a Magyarország felé irányuló rádióleadásban. ..... - ooo---------------CSIANG ELÁLL A KOMMUNISTA KÍNA MEGTÁMADÁSÁTÓL ? A bethlehemi Magyar Szeretet- 3zövetség 7 ruha csomagot küldött, — mintegy 150 font súlyban — a segitségre rászoruló magyar testvéreknek. A szegényeken való segítés Istentől kapott kötelessége mindenkinek, akinek Isten arra lehetőséget ad. A Szövetség mostani eredményes munkájához a Független Református Egyház népe is csatlakozott, hogy közösen adjanak abból, amit Istentől kaptak. Karácsonyra még pénzbeli támogatást ad a Szövetség az amerikai magyar árvahásaknik. Az Egyesült Államok és Csiang khai sek nemzeti kínai kormánya kölcsönös védelmi szerződés kötésére folytat tárgyalásokat, amelynek értelmében Csiang lemondana a kinai kommunista szárazföld megtámadásáról és az Egyesült Államok csak akkor nyújtana védelmet számára, ha támadás éri. Hir szerint nemzetközi diplomáciai körök olyan megoldást szeretnének előkészíteni, amelynek révén úgy a kommunista, mint a nemzeti Kina az Egyesült Nemzetek tagjává lenne.
