Bethlehemi Hiradó, 1954. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1954-02-05 / 6. szám

The Only Hungarian news­­■paper in Lehigh Valley. ‘ ■Jekeit c*. p. MAGYAR HERALD iar~ P. O. Box 371 NEW BRUNSWICK N. J. BETHLEHEMI HÍRADÓ AMERICAN IN SPIRIT — HONG ARI AN IN LANGUAGE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Előfizetési dij egy évre ...............................$4.00 BETHLEHEM iUNGARlAN NEWS ■ ■ JLitared as öecond-ClasMatter May 18, 1923, at the Post ■ 1 lice at Bethlehem, Pa.under the Act of Match 3, 1879”. NYELVÉBEN MAGYAR — SZELLEMÉBEN AMERIKAI PUBLISHED EVERY FRIDAY Subscription one year . -...........................$4.00 Official Organ of the Hungarian Churches and Societies of Beth­lehem and Vicinity. Az egyetlen magyar új­ság a Lehigh Völgyében Vol. XXXII. Évfolyam, 6-ik szám BETHLEHEM PA., 1954 FEBRUÁR 5. Egyes száma ára 8 cent VILÁGTÜKÖR MOlOíOV orosz külügymi­niszter hetron több mint négy­órás beszédben fejtette ,ki az oro­szok megoldási tervet a német kérdésben és mindjárt német bé­ketervezetet is prezentált, per­sze mindent a kommunista gusz­tus és célok vonalán. Lisenhower elnököt és mind­azokat, akik semmit sem vártak attól, ha most leülnek az oroszok­kal tárgyalni, mindenben igazolta az a tervezet, amelyet Molotov előterjesztett és amely lényegben semmi újat nem tartalmaz. Fő­célja a nyugateuropai közös had­seregterv és Németoiszágnak a Nyugattal való együttműködése meghiúsítása és Amerikának az európai kontinensről való kiszo­rítása. Igazolta azokat is, akik pillanat­nyilag sem hittek abban, hogy Stalin halálával megváltozott az orosz külpolitika és utódod haj­landók volnának olyan politikát folytatni, amely megtagadná Sta­lin irányzatát és igazi békét akar­na a világgal. A SZOVJET lefegyverzett Né­metországot akar, amely nem csatlakozhat a Nyugathoz. Csak akkora haderőt engedélyezne szá­mára, amely épen elég a belső védelemre,----legalább is nem j nagyobbat, amíg nem kötne kato­nai szövetséget vele. Ennek vesze­delme állandóan Damocles kard­ként lebegne Europa és a világ felett és ha ehhez hozzávesszük, hogy Franciaországban és Olasz­országban nagy kommunista ötö­dik hadosztályok állnak fenn, méltán lehetne aggódni Europa jövőjéért egy "semleges ' Német­ország esetére. Magyarország és a többi rabor­szágok szempontjából egy hadse­reg nélküli és elszigetelt Németor­szág azt jelentené, hogy a német és orosz malomkő közti helyze­te akként változna meg, hogy a német fennhatóság veszélye ta­lán megszűnne, de a Szovjet já­rom véglegessé válna. Ha Ameri­ka a véglegesség ellen fegyverrel akarna fellépni, Németország úgyszólván katonai ür volna és a front a Rajnánál, Franciaor­szág közelében kezdődne, hacsak Amerika atomfegyverekhez nem nyúlna, amit azonban az amerikai nép nem akar. Fel akarja szaba­dítani a rabnépeket, de nem me­tropolisai és azok sok milliós la­kosságának szörnyű tömegpusztu­lása árán. Egy a Nyugat és Kelet közt hintapolitikát folytató, semleges Németországtól semmi jót nem várhatnak a rabnépek, mert amit ő ily helyzetében a Szovjettől kicsikarna, azt nem nekik, hanem magának akarná. Egy tényleg semleges Németország csak aka­dálya, hátráltatója volna a rabné­pek felszabadulásának. w * * HAT HÓNAPON BELÜL akar Molotov össznémet békekonfe­renciát és ha számbaveszi a köz­ben még szükséges négyes tanács­kozásokat, legkésőbb októberre kívánja a békekonferencia össze­­ülését olyan német összkormány részvételével, amely mind a négy zónának képviseletéből állna. Arról nem is beszélt, hogy ez a kormány szabad választások ut­ján jönne e létre és milyen körül­mények között, de azt kihangsú­lyozta, hogy egy évvel később minden megszállónak ki kellene vonulnia Németországból, ami azt jelentené, hogy az oroszok ottmaradnának a lengyel csatló­sok nevére átirt Keletnémetor­szágban, mig Amerikánák való­ban távoznia kellene, talán a kon­tinensről is. Egy ilyen fel nem fegyverzett 70 milliós Németor­szág aztán nehezen tudná megtar­tani semlegességét a 210 milliós Szovjettel, illetve a 650 milliós Moszkva-Peiping tengellyel szem­ben , , , i az orosz béketerv sze­rint a königsbergi körzet végleg az oroszoké maradna, sőt a csat­lós lengyelek is véglegesen meg­kapnak azokat a keletnémet terü­leteket Stettinnel, Breslauval és más régi német városokkal együtt, amelyeket a háború alatt megszálltak. » Mint ismeretes, Amerika hoz­zájárult a königsbergi körzet orosz zsákmánnyá tételéhez, de a lengyelektől megszállt területekre kijelentette, hogy azok vé leges sorsáról csak a békeasztalnál fog­nak dönteni. Byrnes volt külügy­miniszter annakidején egy stutt­garti beszédében megismételte ezt az amerikai álláspontot. Mo­lotov azonban most azt mondja, hogy e határok véglegesek és arra hivatkozik, hogy Hitler tá­madása millió orosz emberéletbe és rubelek sok billióiba került és ezt csak nagy területi rekompen­­zációkkal lehet kiegyenlíteni. (Ez érvelésnek egyik bökkenő­je, hogy a Szovjet volt az, ak Hitler világháborús elindítója volt, amikor 1939 augusztus 23-án meg nem támadási szerző dést kötött vele és ezzel szabad kezet adott neki más országos sorozatos megtámadására, sőt a Lengyelország elleni megrohan"s ban maga is résztvett és aztán osztozott a zsákmányban Hitler­rel.) * * * DULLES KÜLÜGYMINISZTER a berlini konferencián január 26-án olyan beszédet mondott, amilyent keveset hallottunk fele­lős állású amerikai vagy más nyugati állam férfiú ajkáról a négy évtizedben, amely az első világ­háború kitörése óta lefolyt. Kimondta, amit régóta tud­tunk és kiáltottunk sokadmagunk­­kal a pusztába: hogy a gyűlölet­­békéknek, bosszubékéknek semmi értelmük nincsen, mert ha a te­rületileg megrabolt ország magá­hoz tér a háboruvesztés aléltságá­­ból és ismét erőt gyűjt, megpró­bálja visszaszerezni amit elraboV tak tőle. Ez tette Németország is a második világháborúban, épen csak, hogy egy olyan szégyenletes vadállat vezetése alatt, mint H.t­­ler volt. Dulles elismerte, hogy Ver­sailles német békéje gyűlöletben és bosszúvágyban született és már megszületése pillanatában el­vetették a második világháború csiráját, amikor országcsonkitó békét diktáltak fel. Kell e mon­danunk, hogy bár Dulles nem említette Trianont, még fokozot­tabb mértékben igaz ez Magyar­­ország kétharmadával való, ször­nyű trianoni megcsonkítása eseté­ben, ami annál kegyetlenebb igaz­ságtalanság volt, mert Magyaror­szág akkor nem is volt önálló or­szág, hanem az Osztrák Magyar Monarchia politikailag és katonai­lag beépitett része. Hogy akadt néhány magyar politikus aki a trónörökös infámis meggyilkolása feletti haragja hevében "Végre!" és egyéb harcias kiáltásokkal üdvözölte a háború kitörését, mint Apponyi Albert és mások, ezért nem lett volna szabad az egész magyar népet oly förtelmes, mondhatni gonosz módon bün­tetni . És szabadjon Dulles nagyszerű igazmondását kiegészítenünk az­zal, hogy minden szava aranyat ér, de meg kell kérdeznünk, miért tették még szörnyűbb rab­lóbékévé a második Trianont? Miért adtak oda Csehszlovákiá­nak a régi területrablásai tetejé­be, még a dunántúli, rajkai szög­letet is, ahol most az oroszok rendeztek be bázist maguknak, többi' közt a magyar szabadság jövendő bajvívói ellen is? * * * SEM INGÜNK, SEM GALLÉ­RUNK Németország, de miért tetézték meg az első világhábo­rú “békéjét” azzal, hogy a kö­nigsbergi körzetet, minden idők i legnagyobb és leghumanistább német gondolkodójának Emanuel Kantnak, a “másik Németország" , a tudósok, művészek, nagy irók és ! költők Németországa halhatatlan reprezentánsának szülőhelyét oda­dobták az oroszoknak? Miért dobják oda a német Saarvidéket Franciaországnak? És miért nem mondják meg végre' kategoriku­san, hogy Amerika nem járul hoz­zá keletnémet területek, Stettin és Breslau elcsatolásához, mert csak újabb világháború kereked­hetik és igy a német békekonfe­rencián csak a harmadik világhá­ború csiráját vetnék el? Dulles január 26-iki beszédé­nek logikus folytatása volna, ha a berlini konferencia további fo­lyamán érthetően tudomására ad­ná a Szovjetnek és a saját szövet­ségesének, F ranciaországnak, hogy semmiféle területi rablásba nem egyezik bele. Csak pénzbeli hadikárpótlásnak szabadott volna lenni az első vi­lágháború után, mégha igen ma­gas lett is volna a hadisarc. Nem igy történt és, — mint magának Dulles szavainak logikájából fo­lyik,— ezért tört ki a második,— most pedig tudatosan ugyanazon hibákat követnék el! Amerika nem Írhatja alá ; "Odera-Neisse határt”, Königs­berg, Stettin, Breslau elcsatolását, mert Dulles ezzel ellent monda­na önmagának. Mitöbb egy uj európai elrendezés elkövetkezése esetén jóvá kell tenni a Magyar­­országon esett pokoli igaztalan­­ságot is! Ne felejtsük el Dulles megálla­pításait. Szükség lehet még reá hogy emlékezetbe idézzük a meg­felelő történelmi percben, bár­mily sc.ká tartson is, amig elkö­vetkezik! * * * A NÉMETEKRŐL nem tudjuk, száz százalékos biztonsággal alá­­írnák-e ezt az újabb országcsonki­tó békét, de kizártnak tartjuk, hogy meg is tartanák. Mi abban sem hiszünk, hogy akadna német Benárd Ágoston, aki aláírja és már ezért is nagyon kételkedünk abban, hogy az orosz javaslat cél­ra vezethet és megteremtheti Európa békéjét. Molotov a javaslatának nagy részét a francia néphez intézte, a németektől való félelmüket akar­ta még magasabbra fokozni és ez­zel megnyerni őket az európai hadseregterv ellen.. A franciák aggodalmai a múlt tapasztalatai után nincsenek minden indok hijján, de teljes igaza csak Ame­rikának van, amikor az európai egyesitő tervekkel véget akar vet­ni az örökös területi vitáknak, amelyekben hol Németország, hol Franciaország, hol Benes-, Masa­­ryk- és Maniu-féle kis zug-impe­rialisták a bűnösök. Sajnos, Amerika igazsága csak elméletileg, idealista alapon száz százalékos igazság. Gyakorlatilag nincs előkészítve az egyesítési terv, a “keresztény Európa” va­lóban keresztény népcsaládi meg­újhodásának szándéka. A kölcsö­nös gyűlölet és imperialista hata­lomvágy sokkal erősebb az euró­pai nagynépeknél és annyi igaz­ságtalanság áll fenn Európában, hogy a népek és kivált a politiku­sok, legalább a legnagyobb igaz­ságtalanságok jóvátétele nélkül ne méreznek lelki hajlamot az egyesülésre, Franciaországnak elől kellene járnia azzal, hogy lemond a Saarvidék leszakitásáról és csak sajnálni lehet, hogy Amerika nem próbálja erre a példaadásra rá­beszélni. A franciák nem hajlandók ál­lami önhatalmuságukat részben sem feladni a katonai és külpoli­tikai kérdésekben és már szeret­nének visszatáncolni a nyugat­európai hadsereg eredetileg álta­luk prezentált ideájától, mert azt hiszik, ha Németország megerő­södik, akkor úgysem éri be tizen­két divízióval, amelyek egy nem-I zetközi hadseregbe vannak be­ékelve. Ez valószínűleg igy is lesz, sőt már a német egyesítés esetén is megzünik a közös had­­sereg-egyezrrny nyugatnémet parlamenti jváhagyásának érvé­nye, mert a? :gyesitéssel minden előző egyezi ny érvényét veszí­tené. Megfigyelt, már hetek óta jó­solgatják, ho ' Amerika nem fog megegyezni t Szovjettel a német kérdésben, rr;rt a nyugateurópai hadsereg feláitása előtt az egye­sítés nem aítuális, sőt nem fog megegyezni gy későbbi konfe­­rencán sem,mert ha a franciák végre ráfanyilodnak és mint “ki­sebbik rossza" valamilyen for­mában elfogyják a közös had­sereget, anna! létét Amerika nem fogja kockár tenni az egyesítés­sel, mikor arugy is oly nehezen és sok áldozatai ment a felállítá­sa .. . A “papirfirma” azt mutatja, hogy valószirüleg egyelőre min­den a régiben marad és az egye­sítés hosszú i<őre kitolódik. Köz­ben megy to-'ább a hidegháború és fel is állitlatják a közös had­sereget, hacsak Oroszország nem tesz valamit a nyugateurópai és általános nyufati felkészülés, töb­bi közt az amerikai bázis-hálózat kiépítése ellen. . . Eisenhower a gazdasági helyzetről — Eisenhower elnök kijelentette a múlt héten kiadott közgazdasá­gi jelentésében, hogy az elmúlt év gazdaságilag igen örvendetes eredményeket hozott és nem hisz jelentősebb visszaesésben, de ha szükségessé válna, hogy a kor­mány segítsen a munkanélkülisé­gen, nagyarányú intézkedéseket fog életbeléptetni. A különféle szövetségi köz­munkákon és építkezéseken kívül Eisenhower a hitel feltételek könnyítését, sőt adóleszállitáso­­kat is helyezett kilátásba azon esetre, ha a munkanélküliség na­gyobb arányokat öltene. A washingtoni Census Bureau jelentése szerint a munkanélküli­ség január végén 2,360,000 főre emelkedett. Ft. Reseterics József plébános több évtizedes nagy munkájának eredményei csúcsosodnak ki a Kapi­­sztrán Szt. János Rom. Katolikus Egyházközség 1953 évi jubiláns kimutatásában DULLES MEGKÉRDI, EZ E A SZOVJET UTOLSÓ SZAVA A NÉMET KÉRDÉSBEN ? MOLOTOv felvetette azt az ] indítványt, hogy májusban vagy júniusban tartsanak ötös konfe- ] renciát a kingi kommun sták be- ] vonásával és Franciaország felé megcsillantatta a reményt, hogy ily konferencia esetén segítené I megszüntetni a nyolcadik eszten­deje folyó indokinai háborút. Dulles kijelentette, hogy a Vö- j lös Kinaval nem ülnek le a népek sorsa felett dönteni. Erre a sze­repre erkölcsileg nem is tartja il­­letéKesnek Peipinget és “elitéit , háborús támadóknak" nevezte a -t kínai kommunistákat. Hangoztat- t ta azt is, hogy helyteleníti annak j még a gondolatát is, hogy a j “Nagy Öt" döntsön a világ más ] országainak sorsáról, világelnök- ; séget, világdiktaturát vezessen be < az Egyesült Nemzetek demokrá- j ciája helyett, amelyben hatvan or- ] szág képviselői szólhatnak hozzá j a világ ügyeihez. Bidault francia , külügyminiszter kívánságára azon- j ban később külön titkos konfe- , .enciát fognak tartani e kérdés- . ben. Az indokínai kommunista lá­zadók épen most indítottak el uj offenzivát némi kezdő sikerrel és mi nem hisszük, hogy Molotov olyan békét kinálna a franciák­nak, amely mellett az indokinai kommunisták, mint külön “nép­­köztársaság”, nem élhetnének to- ' vább azon a területen, amelyet a kezükben tartanak. Ez csak csalé­tek a franciák számára, de hamar ki fog derülni, hogy gyakorlatilag elfogadhatatlan. A fegyverkezések leszállítására is adott be Molotov egy propa­ganda-javaslatot, amelyet szintén nem lehet aktuálisnak tekinteni amig a fő-ellentétek, köztük a rabországok szabadságának ügye, rendezve nincsenek. De ezt is kü­lön titkos konferenciára tették át, hogy sort kerítsenek a német kér­désre, mint a konferencia sikerét eldöntő problémára. Az eddigi nyugati kommentá­rok szerint a német kérdésben nincs kilátás megegyezésre. Ez egyben az osztrák békeszerződés i létrejöttének kilátásait is csökken­ti, mert Molotov maga mondta már régebben, hogy az osztrák 1 béke a német megoldás létrejöt­tétől függ. Az osztrák békével összefügg­ne az oroszok Magyarországból való kivonulásának kérdése is. De ki hiszi, hogy az oroszok önma­­guktól kivonulnának Magyaror­szágról, amikor a parasztság és munkásság zömének csendes pasz­­sziv ellenállása, “szürke háború­ja” következtében a csatlós kor­mányok lába alatt egyre ingado­zóbbá válik a talaj és csak a meg­szálló orosz szuronyokon ülve tudják fenntartani uralmukat? Dulles külügyminiszter Berlin- i ben a Molotov beszéd után kje-! lentette, hogy a Szovjet német béketerve csak előző álláspontok makacs ismétlése és a konferen-! cián kérdést fog intézni Molotov­­hoz, hogy az általa beterjesztett terv végleges-e vagy pedig haj­landó lényeges változtatásokhoz hozzájárulni? Moltor válaszától függ, hogy lesz-e folytatása a német kérdés tárgyalásának. A FRANCIA SZOCIALISTÁK. NAK NEM KELL ‘ KATOLIKUS EURÓPAI UNIÓ” Julius Moch, a francia szociál­demokraták vezére állást foglalt a nyugateurópai közös hadse.eg­­terv és az azzal kapcsolatos euró­pai egyesülési törekvések ellen Moch szerint az “Európai Unió” katolikus alakulat volna, mert akik legjobban akarják, Robert Schumann volt francia külügymi­niszter, a francia ifjukatolikus párt egyik vezére, Adenauer nyugatnémet kancellár, a Keresz­tény Demokrata Unió feje és De Gasperi volt olasz miniszterelnök, a keresztény demokrata párt­­vezetője valamennyien prominens katolikusok. Moch azt kívánja, hogy ha európai egyesülés alakul na, vegyen részt benne Anglia és Ausztria is, amelyek szavazóinak közel fele szocialista. A francia sajtó foglalkozik Moch álláspontjával és egyes la­pok azt állítják, hogy Moch té­ved, mert a katolikusok között is számosán ellenzik a nemzeti füg­getlenség feladását. Most jelent meg a bethlehemi Kapisztráni Szent János r. kát. magyar egyházközség 1953 év jelentése az egyházközség bevéte­leiről és kiadásairól. Ez volt az egyházközség dicső félsz'zados jubileumának esztendeje, melyről XII. Pius pápa elismerését és ál­dását küldő levélben emlékezett meg. A philadelphiai egyházme­gye magas vezetősége is részvét* a nagy jubileumi ünnepségen s a jubileumi évről kiadott elszámo­lás nemcsak ennek az egy eszten­dőnek, de szinte az egész ötven esztendőnek, kivált pedig father Reseterics József több mint há­rom és félévtizedes munkásságá­nak eredményeit tárja elénk. Ez az évi beszámoló egy egész papi élet nagy és önfeláldozó munkájának dicsőséges képét fek­teti le, látszólag rideg számokban. A számok az egyházközség életé­nek megnyugtató szép eredmé­nyeiről tájékoztatnak, de akik itt élünk, a számok mögött meglát­juk azt a rengeteg, küzdelmes és odaadó munkát is, amelyet father Reseterics kifejtett, amig egyház­­községét a mai, minden tekintet­ben mintás és kiváló fokra emelte. Szükségét érezzük annak is, hogy az egyházközség jámbor és áldo­zatkész népének megadjuk az őt annyira megillető elismerést, ami­ért megértéssel és lelkesen támo­gatta Reseterics atyát fenkölt cél­ja elérésében. , Father Resetericsnek egy egész emberöltőt felölelő lelki vezérsé­­ge alatt a legszebb összhang ala­kult ki az egyházközségben, amely valóban tündöklik Isten hűséges, jó szolgálatában. A jubileumi szentmisékre nemcsak Bethlehem­­ből, de távoli helyekről is özön­löttek a hívők; eljöttek mind­azok, akik valaha is imádkoztak a bethlehemi Kapisztráni Szent Já­nos templomban és tanúi lehettek annak a felemelő szép vezetésnek, amely az egyházközségben sze­mük elé tárult. Ezrek jöttek el, hogy elhozzák e szeretetüket és elismerésüket Reseterics atyának. És amikor kézbevesszük a szám­adatokkal teli “Kimutatást" sze­münk előtt felujul a jubileumi ün­nepség, a másik kimutatása, a­­jnelynél nem számok, hanem a szivek sorakoztak fel és mutatták ki meghatott hálájukat és hagy­ták jóvá nemcsak az 1 953-as évet, de father Reseterics közel negy­ven bethlehemi évét is, amelye­ket Isten és az amerikai magyar­ság szolgálatának szentelve apos­toli buzgó, munkával töltötte el. Az 1953 évi kimutatás számai csak az eddiginél is impozánsabb eredményeket tüntetnek fel az egyházközség életéről, gazdasági­lag példásan biztos helyzetéről. A bevételek összege $65,968, a ki­adásoké $49,101.51 volt, úgy hogy az egyházközség $ I 2,238 készpénzkészlettel zárhatta a le­folyt évet. Emellett az egyházköz­ség, mint ezelőtt, úgy most is buz­gón kitett magáért minden szent j vallási és nemes magyar jótékony és kulturális cél támogatásában. Pénzbefektetései meghaladják a 90,000 dollárt és Magyar Ameri­ka egyik legbiztosabban megala­­j pozott katolikus egyházközsége tekintélyével indul Isten hűséges szolgálatában a második félszá­zad útjára. | Adja Isten, hegy father Resete­­j lies még sokáig az a megbízható, nagyszerű vezetője maradhasson ezen az utón, amelynek az évtize­dek során bizonyult a Lehigh­­völgy katolikus magyarságának üdvére, örömére és büszkeségére! A Török köztársasági elnök Amerikában Celal Bayar Törökország köz­társasági elnöke január végén az Egyesült Államokba érkezett és nagyon szívélyes fogadtatásban volt része. Washingtonban Eisen­hower elnök diszebédet adott tisz­teletére és a Legion of Merit éremmel tüntette ki. Amerika 'igaz barátjaként mutatkozott be. Beszédében nyilván Indiára céloz­va, elitélte azokat, akik a semle­gesség kockázatos játékát folytat­ják . A török katonák hősiesen har­coltak Koreában. Bayar segélyt ! és kölcsönt kér Amerikától. New ! Yorkban a szokásos ünnepi fo­gadtatásban részesítették és há­rom hetes körutat tesz az ország­ban. Bayar látogatásával egybeesik azon hir nyilvánosságra hozatala, I hogy Törökország szövetségei tervez Pakisztánnal. Az utóbbi 7 0 milliós ország, de katonai felfegy­­verzettsége igen csekély. A szö­vetség létrejötte esetén az. Egye­sült Államok segíteni fogja-mind­két ország katonai felszerelését. A szövetségnek, melyet Nehru in­diai elnök rossz szemmel nézne, nagy jelentősége volna a Közép­kelet politikai helyidében. Beteg XII Pius pápa XII Pius pápa, mint Rómából jelentették, két hét óta gyengél­kedik és minden audienciát szüne­teltetni kénytelen. Az Osservatore Romano, a Szentszék lapja múlt pénteken tett először említést a pápa beteg­ségéről. Vatikáni körök szerint a pápa betegsége nem súlyos ter­mészetű, de a közeli jövőre mesz­­szemenő kíméletre van szüksége. Vegyen U. S. Bondokat! Spanyolországban Véres tüntetések Múlt héten három napon át nag,> tüntetések voltak Madridban és Spanyolország más városaiban. A tüntetést diákok rendezték, akik követelték, hogy az angolok ad­ják vissza Gibraltárt. Betörték az angol konzulátusok ablakait és első Ízben történt, hogy a diákok ellen a rendőrség lépett közbe. Több diák megsebesült és többe­ket letartóztattak. A diákok, akik a Fallangista Párthoz tartoznak, a madridi rendőrfőnök lemondását követelik. A Fallangista Párt a tüntetések abbahagyására szólí­totta fel a diákokat. Erzsébet angol királynő, aki birodalmi látogató körúton van, ! május I 0-én érkezik Gibraltárra. Franco tábornok diktátor arra kérte az angol külügyi hivatalt, ' hogy a spanyol közhangulatra va­ló tekintettel, a királynő mondja le gibraltári látogatását. A külügyi j hivatal ezt elutasitotta, de mint j hírlik az angol flottának a király­nő látogatása alkalmára tervezett gibraltári diszfelvonulása elma­rad. Ez volt az első rendzavarás Franco uralma alatt és fennáll a gyanú, hogy némelyeknek Gi­braltár csak ürügy volt a tünteté­sekre. A kommunistákon kívül a királypártiak is haragszanak Francora és azzal vádolják, hogy “ellopta a koronát a törvényes Bourbon-uralkodóháztól", Megint adéleszállitást ígérnek Tekintettel arra, hogy novem­berben uj választások lesznek, az adóleszállitások igérése újból ak­tualitást nyert. Joseph W. Martin republikánus képviselőházi elnök Ígéri, hogy az április elsején lejáró ideiglenes adóemeléseket megszüntetik. Ez alatt az 1951 -ben életbe léptetett következő emelések megszűnését kel érteni: a cigaretták csomagon­kénti adója 7 centről 6 centre, a szeszes italoknak gallononként 1 0 5 dolláros adója 9-re, a gazo­lin gallononként 2 centes adója másfélre, az autók gyári ára utá­ni adók 10 százalékról 7 száza­lékra való leszállítása. Martin azt is Ígéri, hogy az ékszerekre, szőrmékre, kozmeti­kai cikkekre, női táskákra, pénz­tárcákra, bőröndökre, vasúti je­gyekre, telefonbeszélgetésekre stb. fennálló 15-20 százalékos adókat tízre fogják leszállítani. ✓ Kérdés, mit fog megvalósítani belőle a kongresszus? A MAGYAR DEMOKRATA POLITIKAI KÖR HAVI GYŰLÉST TART A Bethlehemi Amerikai Ma­gyar Demokrata Kör most va­sárnap, február hó 7-én dél­után fél 3 órakor tartja rendes havi gyűlését a Magyar Ház­ban. Fontos függő ügyeket kell elintézni, úgyszintén többféle uj ügy is kerül napirendre sür­­j gős elintézésre, ezért felkér­jük az össztagságot, hogy mi­nél nagyobb számban jelenje­nek meg ezen a gyűlésen. Tagtársi tisztelettel p, Kör vezetősége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents